910 STATlliSZTIlKAl lRO DALMI FlGY—ELÓV
TÁRSADALO—MSTATISZTI KA
KOCSETKOV. O.:
A FOGLALJKOZTATOTTSÁGl STRUKTÚRA TCBBVÁLTOZÓS KORRELAOIOS ELEMZÉSE (Mnagofaktor—nüj korrelácionnüj aina—liz strukturü zanjatoszhi.) — Vesztm'k Sztatísztikí. 19755. 12. sz.
2528. p.
A különböző társadaloms'oatlszt—ikai és 520—
ciológiai vizsgálatakban mind gyakrabban használják a matematikai statisztikai mód—
szerek 'közü'l a többváltozós elemzést.
A szerző olyan módszenbanii vizsgálatot is- mertet. amelynek során 1972-ben az OSZSZSZK kis és középnagyságú városai- ban többváltozós ikonrelácíóyall elemezték a fognlalkozitatottsáxgi struktúrált. A vizsgálat elsősorban annak megállapítására irányult, hogy a foglalkoztatottak között a nemelk szerinti megoszlás milyen befolyás-sal van más utálrsadfallmxi—demagnáfiai jxelrlemzőlkme (születések száma, korstrwktúra stb.).
A korábbi kutatások eredményei alapján abból indultak ki. hogy a városi népesség nem én lis revp rad akciójának ga zd'axságli'liag szükséges feltétele a nemek szerinti egyenlő mértékű lagllalkoztavhattsnág. Azokban a vóna- saiobian, ahol ez a leltétel teljesül, a társa- dalmi—demográfiai helyzet kedvezőbb, mint ott, ahol a nemek szerinti megoszlásban ainá nyta lansá g ak van nak.
Szerző megállapítja, hogy a vizsgált 843 k'is- és középnagyságú város közül csak 433- ba-n volt kedvező a logl'alíkoztatottak nemek szerinti megoszlása.
A vizsgálat során megeküllö—nibözttettek 9 olyan tényezőit, amely a lelte'vés-e'k szerin—t ( szoros kapcsolatat mut-at a foglalkoznatatt- sági stnulkloúnáwal.
A vizsgált 9 tényező:
- a város gazdasági struktúrája.
—- a város ipari fejlettségének szintje.
— a munkabérek szintje.
-— a lakosság szolgáulta'tásokka'l 90-
— az iskolá—skar előtti gyermekintézményekkel való ellátottság szintje.
—-a munkaképes népesség nemek szerinti össze- tétele.
— a nők foglaltkoztartosttsága az egyéni és ki—
segítő gazdaságokban,
_— az iskoláskar előtti és az islmlós too-rú gyer- mekek száma.
—a női népesség iskolázottsági szintje.
való ellátottsá-
A kapott eredmények alapján tibizoá'ltáfk a városaikat. Megkülönzböztet—tek, ún. ,.rlérf-í".
,.ek—amplex" és ,.női" városaikat aszerint, hogy a fogllalkozta-tottakon belül milyen arányt képviseltek a nők. "Férfi" váro—sok. ahol a toglallkoztatottak között a nők aránya 49 százalék vagy kevesebb; ,,ikoimip'lex" vámosok, ahol a nők aránya 49—53 százalék között van; ,,xnői" városak, ahol a nők aránya 53 százalék felett van.
A vizsgált tényezők között a legdaminán- sabb a munkaképes népesség nemek szerinti összetémele v.olt Ez a tényező a következő 4 haktorral mutatta sorrendben a legszara- sabb kapwiwzcsolatat
- a város gazdasági struktúrák,
—- a nők faglai'komartattsága az egyéni és gitő gazdaságokban.
—— a város ipari fejlettsége,
—- a munkabérek szinftje.
kise-
Az eredmények azt mutatták, hogy a kü— , lönsbségek a ,,lérti" és a ,,xnői" városaik kö- zött (: l'egn—agyablbak. Ez a különbség dön- tően abból fakad, hogy a "férfi" városaik 44 százaléka az utóbbi 20 évben vált v-á- rossá, ugyanakkor a ,,női" városok (között ezek aránya csupán 16 százalék. Ennek következtében a ,,női" városaik—80 százaléka régi típusú város, amely többnylre kiemeli:
közigazgatási státussal is rendelkezik. Ez—
zel szemben a ,.üénfi" yát—csak háromnegyede az utóbbi évek ipartelepítése során szüle- tett. Szorosan ehhez kapcsolódik az a teny is, hogy a "férfi" városokban 13.1 számláik—
kal magasabb a munkabér. mint a ,,női"
és 9.2 százalékkal. mint a ,.lkonmip'lex" váro- sokban.
A nemek anányta'lan megoszlásának bo- vábbi következménye, hogy azokban a vá—
rosaklblan, amelyekben a tiogliclfllkozta'vtotliak között a nőlk túlsúlyban van—nak, alacsony a házasoduá'si és a születési arány, ami a népes-ség elöregedéséevel jár együtt. Azok- ban a yánosdkba—n wiszont. amelyekben a faglalkozbatarttak között alacsony a nők ará- nya, ott a legnagyobb ménem a vándor- mozgalom.
vFigyelemre—meltó tapasztalat továbbá, hogy a ,,női" városdkban a gyermekeik számának nömekedésevel pánhuzamosan emelkedik a nők gazdasági aktivitása. Ennek bizonyos fokig az a magyarázata, hogy ezekben a vá- rosakban kielégitőbb a bölcsődei, óvodai há- lózat. és így nagyobb mértélldben teszi le- hetővé a nők munkavállalás—átt. Ehhez járul még az is, hogy a "női" vár—csodában az alacsonyabb munkabér miatt a nők nagyabb hányadán-ak kell munkát vállalni, hogy a több gyenmeket eltalnuhassálk.
A vizsgálat következtetéseid a szerző fon- tosnrak tartja (: tewezak számára. Elsősoar- ban azért, mert lellh—ívvja a ügyeimet azokra a problémákra, amelyek a területi gazdxa- ságtan—esztési munka során jelentkeznek.
Ezen túlmenően pedig érzékelteti azokat a negativ támad-:iallmi—dcemognáflbi tendenciá- kat. amelyek a területi tervezés hiányossá- gai miatt keletkeztek.
(ism.: Harcsa István);
