A cserearány-változásból származó gazdasági eredményeink mutatói

A CSEREARÁNY-VÁLTOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ GAZDASÁGI EREDMÉNYEINK MUTATÓl

DR. LAJTNER TAMÁS

Omszógum—k jelenlegi gazdasági helyzetében egyre nagyobb figyelem kiséri vi—

lógupioci helyzetünket. Gazdasági növekedésünk szempontjából egyáltalán nem

közömbös. hogy :: cserearány-változások hatása hogyan jelenik meg: nyereséget vagy veszteséget termel.

A csereonólnyuyóltozósrból származó nyereséget, illetve veszteséget a népgaz- daság tel-jesí'tőképe—sség—ének értékelésekor a gazdasági növekedés egyéb mutatói mellett kell figyelembe venni. Mint közismert. a CSÉTGGFÓlHY—VálltOZúS't mérő muto—

tólk legfontosabb felhasználása Cl bruttó hazai termék (GDP) volumenlndexének korrigálása.

Ilyen ivnvdenszólm'ítósotko—t a Központi Statisztikai Hivatal is végez; a magyar gyakorlatban o Niloholson-vmódszlelr terjedt el. A nemzetközi irodalomlbóll P. Gut—

mann nevét kell kiemelni, az ő számításai ismertek e területen. A statisztika azon—

ban a mérés mikéntjét még nem tudta egyértelműen megoldani. Drechsler László és Szűcs Andrásnél cílkküikben a cserearány—változás miér-éseinek különböző muto- tólt elemzik, összesen nyolc mutatót felvonultatni. ám sem a magyar, sem a nem—

zellloözi statisztikai gyakorlatban eddig még nem született olyan cslerearóanyhotlc'xs—t szómszerűsítő mutatószám. mely a többi mutotószómot kiszorítva privilégiumra tett volna szert. __

Felvetődik ózon-ban a kérdés: a már létező mutatók vojon egymással milyen

.,rokon—sógíbarn" vannak, valjon adott év cserealrónyhatórsórt azonos módon veszte—

ségnek, illetve nyereségnek jelzik—e, s végül a számszerűsített eredményeik alapján a mutatók egymástól szignifikánsan külön'böznekwe, vagy lényegében azonosnak

tekinthetők?

Az első kérdés képzésük módjára, módszertani, tartalmi rokon'sówgu-kna vonat—

kozik. lltt erre, úgy érzem, nem (kell kitérnem, ,a fent említett tanulmányban az ol—

vasó e kérdés megen-nyi vetületének értékelés—ét megtalálja, Hivatkozással a ko-

rábbi nemzetközi irodalomma.

A többi kérdés megválaszolására azomban tudtommal magyar (adatokon még

nem végeztek elemzést. Jelen tanulmány ezért ezekre na kérdésekre keres válaszo-

kat.

Még mielőtt a vállalsz—okra raté'nnxélk, szükségesnek tartom :: cserearány-kvéke- zósrt szó muszerűlsítő (muve—tók felidézését.

i Drochslor László - Szűcs Andrásné: Csereoróny-vóltozósok és a gazdasági növekedés. Statisztikai Szemle. 1984. évi 2. sz. 117—135. old.

A cserearány-változást szómszerú'sítő mutatók

A nemzetközi szakirodalomban is elfogadott jelöl—ésekkel a mutatók a követ-

kezőképpen épülnek fel:

——a cserearány-változásból származó nyereség (—H vagy veszteség (_).

—a tárgyidőszak exportja folyó áron.

—a tárgyidőszak exportja bázis áron,

—a tárgyidőszak importja folyó áron,

—a tárgyidőszak importja bázis áron,

— exportá rindex, Pm —importárindex.

, —a nettó hazai termék implicit árindexe (jelen cikkben a nemzeti jövedelem in- dexével helyettesítve),

P; ——a GDP implicit árindexe, PEBXXH"D

1 1

1. A Nicholson-módszer: T : X (—— —— —)

Pm Px

A mutató kifejezi, hogy az export a tárgyidőszakban a bóleSéV ára—ien mennyi- vel változott azért, mert az export és az import árindexe egymástól eltér.

1 1

2. Az importra vetítő módszer: T : M [— — —————)

Pm P)!

Mint látható. a mutató a Nicholisandmódszer ,,tüfkönképe", azaz az importra ve- títve állapítja meg a cserarány—változáist, ahogy a neve is mutatja.

3

.

A G

ear

2

. mo

'd

szer:

1

::__..____..___

X * M

"*

(

X —" m

)

y Px Jr Pm

2

Ez a módszer az export és az import átlagos árirndexével d—eilálit kereskedelmi

egyenlegme számítja ki a cseremény-változás akozta eredményt.

X 4— M 1 1

4. Drechsler—Szűcsné-féle mádszer: T :— —— % ___

2 Pm Px

A Dreahsler—Szűcsnié—félwe módszer a Nichiolson— és az importra vetítő módsze- rek eredményeiknek számtani átlagaként is felfogható. Közgazdasági tartalmát te—

kintve itt nem az export és az import különbségére vonatkozhat. hanem átlagurkna.

így a cserearányha'tás teljes egészében vonatkozik az export. illetve az import ikö- züil a kisebbre és (: ikülönibségüik felére.

X —— M 5. A StuveI—féle módszer: T : ———5

S

—(X—-fn)

Azáltal, hogy a mutató a nettó hazai termék implicit árindexet tartalmazza a

nevezőjében, kettős hatást tükröz, hiszen az export- és az importárak eltérései mel—

lett (a külpiac és) a belső piaci árváltozások különbségeit is megjeleníti.

X — M

6. A Godley—Cripps-féle módszer: T z—F— — (x — m)

C

A mutató szintén ikettős hatá—st tükröz, hiszen nevezőjében a bruttó hazai ter- mék implicit árindexet haszn—ólja.

4—

612 DR. LAJTNER TAMÁS

X —- M

7. A Courbis—Kurabayashi-módszer: T :W—m —— (x —— m)

(x ' le '*' (m..'.,,fa.l.

le

Mint látható, itt a Geary 2. módszer alapgondolata ismétlődik, az egyetlen kü—

lönfbség, hogy a nevezőben az export és az import árindex—einek súlyozott számtani átlaga szerepel.

A mutatók értékei: a cserearány-változás számszerűsítése

A mutatók értékei tehát azt az eredményt sz—ómszerűasiti—k, aimaelyseftla magyar

gazdaság a világpiacon az expa—rt- és az importárak vó-ltozósózn keresztül realizált.

Amint a mutatók felépítéséből látható, a tnanzitivi—tós jelen isz'óvmítósoiksban nincs megoldva, a mutatók eredményeit csak úgy lehet értelmezni, mint a tárgyévi ered- ményt az előző évhez tleépesat.

A valós magyar adatoktloal szamitott mutatók értékeit az 1. tábla tartalmazza.

1. tábla

A cserearány-változás mutatók értékei

(az évhez képest, millió forint) A mutatók típusa'

Ev %

1. 2. 3. 4. [ 5 6. 7

1976 . . . . 4833 5428 5134 5130 l 8027 7187 5113

1977 . . . . —-7 763 -—8 698 -—8 223 --8 231 —9 528 --8 860 —8 204

1978 . . . . —1 453 —1 817 —-1 634 —1 635 471 --41 —1 615

1979 . . . . —-4 849 —5 309 -5 077 -—5 079 —4 896 -——5 608 —5 068

1980 . . . . 1159 1232 1195 1195 l 2 416 2 368 1194

1981 . . . . -—-2 206 —2 316 —-2 261 -—2 261 -1 965 —2 138 -2 260 1982 . . . . —7 139 —7 1147 —7 143 —7 143 —7 129 -—7 132 —7 143 1983 . . . . —9 202 —8 9-77 —9 0911 —9 090 —8 994 --8 944 --9 089 1984 . . . . —-8 515 —8 033 —8 276 —8 274 --8 370 —8 370 * ---8 267 1985 . . . . —3 971 —3 836 —3 904 —3 904 —-4 260 -—4 235 —-3 903 1986 . . . . —15 031 -—15 724 -15 371 —-15 377 —15 280 —15262 -—15 369

' A mutatótípusok:

1. — Nicholson-módszer 2. — importra vetítő módszer 3. — Geary 2.-m6dszer

4. — Drechsler—Szűcsné—féle módszer 5. -— Stuvel—módszer

6. - Godley—Cripps—féle módszer 7. —- Courbis—Kurabayashi—módszer

Forrás: KSH kiadványok és sciót számítások.

A tábla adatait vizsgálva az első pillanatban feltűnik a sok negatív előjel. Az

1976. és az 1980. éveket kivéve a csereamóny-vólrtozúsból vesztes-égünk szarmazott

valamennyi mutató szerint valamennyi évben, egy kivételével. A mutatók a csere-

aranyhsatós értékelésében egységesnek tekinthetők abból a szempontból, hogy

egyöntetűen veszteséget jeleznek, azaz ki-rívó eltérésekre nem található példa. Vi—

sellkedrésüik tehát lényegében azonos.

Ha a tábla adatait ábrázoljuk, a mutatók viselkedése egyszerűbben nyomon

követhető.

Amint az 1. úbrc'rból látható a mutatók lényegében minden évben ugyanazt azt eredményt mutatjak.

1. ábra. A cserearány-változást számszerűsítő mutatók* 1976—1986 Ehez/mini /f777///0' far/hl)

70000

5 000

i'i'i'loloítíozvinfotofdfofufn'o'

ll/I

fűzfa/Általa, m

- 5000

'll/Iűű/I/(l/f/I/I/I/t Vl/ű/(l/l/I/f/I/l/f/l/I/I/f/f ""...;'

—70 000

-75 000

l ! § ! § !

7. 2, 3, 4. 5. 5, 7.

-20 000 ; I

7975 ' 7977 ' 7.970 ' 7070 7980 ' 7907 ' 7982 ' 7983 ' 7984 7985 ' 7986

' A mutatók sorrendje megegyezik az 1. táblabeli sorrenddel.

Látható azonban a vizsgált 7 között egy mutató, nevezetesen a Stuvel—féle.

amelyilk 1978-ban, a többi mutatóval ellentétben cserearány-változásból származó nyereséget jelez. E jelzett érték azonban meglehetősen kicsi, feltételez—hető tehát, hogy a mutatók "érzékenysége" azonos.

Különböznek-e a mutatók?

Mint az előzőkben kitűnt, a mutatók "érzékenysége" vélhetően azonos, ennél a megállapításnál azonban határozottabb és pontosabb válasz is adható. E rövid fejezet arr-a [keresi a választ. hogy vajon az egyes mutatók által jelzett nyereségek, illetve veszteség—elk valamilyen szokásos megbízhatósági szinten különböznek—e egy- mástól. A mutatók más—más értélkei vajon jelentik-e azt. hogy az egyik mutató ten-

denciájában ,.felfel—é okereki—t" a másikhoz (a többihez) képest, vagy a mutatók ilyen

jellegű küliönfbségeiwről nem beszélhetünk?

A vizsgálat első lépéseként érdemes (; korrelációs mátrix eredményei alapján a különböző mutatók ,.szinlkroniitósát" megvizsgálni, vagyis a fenti kérdések meg- válaszolása előtt azt tudni, hogy vajon a mutatók között milyen szoros a statisz—

tikailag kimutatható empirikus kapcsolat.

A korrelációs márt—nix alapján állítható, hogy a mutatók értékeinek ,,szinknron"

alaku—lása tendenciaszerűen érvényesül. szinte 100 százalékos biztonsággal állít—

ható, hogy ha az egyik mutató értéke nő, akkor a többi mutató értéke is növeke- dtiik. s ha bármelyik mutató értéke csökken. a többi mutató értéke is csökken, azaz a cserearány—változástból származó eredményeink tendenciáját valamennyi mutató azonos módon értékeli. (A korrelációs mátrix közlése nem látszik fontosnak. elég itt annyit megemliteni. hogy valam-ennyi komreláoiós együttható értéke a 0.988—

1.000 intervallumba esik.)

A korrelációs együttható alapj—an levont következtetések azonban nem válla- szoljárk meg korábbi két kérd—éxsünket; arra ugyanis a korrelációs együtthatók vizs-

gálata nem ad választ. hogy a mutatók által jelzett értékek (abszolút nagyságu—

614 DR. LAJTNER TAMÁS katt tekintve) megfelelnek—e egymasnak, csak arra, hogy viselkedésük tendenciájá- ban azonos.

A Vizsgálat folytatásaként tekintsük meg a 2. ábrát. list a vizsgált cserearány- hatóst szólm'sizerűslltő mutatóik évenkénti legkisebb és legnagyobb értékei láthatók, tehát lényegében az az intervallum, melyben valamennyi mutató valamennyi értéke megtalálható.

2. ábra. Évenkéntí legkedvezőbb

és legkedvezőtlenebb cserearányhatás-mut'atók értékei

(Index: előző év : 100)

[Ö'ieaíwy'ny /mx///á far/UI) m 000

X legígdwza'f/Mebá

5 ami ———Lj——w--———————-——————————— —-—-———

X —————— [ey/redmá'bá

a

xx

— 5 000 "* x ,, 'A

_ x', X

)- x

- 70 000

xi

X X

X

—75 000 *— §

_ pg _," " ,. ,, ,

20 0 7975 l 7977l 79737 7979 l 7980 l 7987 lmaz l 7€83 l7934 17955 ! 7986

A mutatók értékei viszonylag szűk intervallumba esnek. de ez a válasz egy- részt szubjektiv. hiszen kérdéses lehet, hogy mi az a viszonylag szűk intervallum.

mésnészt nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy az egyes mlurbatók szisztematiku-

san eltérnek—e egymástól.

A mutatók eltérésének kérdésére a variancia—lon—alizlis eredmény—e ad választ:

a mutatók között semmilyen szokásos szignillilkancia—szxinrbe'n sincs különbség?, azaz a mutatók számszerű-sítette eredményeik egymásnak megfelelnek. egyikről! sem le-

h—et elmondani, hogya többihez képest lefelé vagy felfelé tarzítana.

A mutatók összhangjának várható felbomlása

A mutatók adta eredményeik tehát semmilyen vizsgálat szerint sem különböz- nek. Más lenne a helyzet, ha:

1. az export— és az importforgalom egymástól nagyságrendileg eltérő lenne, értve ezen, hogy a jelenlegi egymilliárd forintos külkereskedelmi egyenleg a 400 milliárd forint feletti exportot a szintén 400 milli-érd forint feletti importtól (folyó úr) nem nagyságrendileg kü- lönbözteti meg (az 1986-es évet véve példának), hiszen az export és az import között levő különbség mind az exportnak, mind az importnak kevesebb mint 025 százaléka csupán.

Nagysógrendinyi különbségről tehát nincs szó, ilyen különbségről például akkor beszélhet- nénk, ha (az ország számára a kedvező esetet feltételezve) az export az importnak (némi szubjektivitást vállalva) legalább másfélszerese lenne. Ha ez a hőn óhajtott helyzet beólilna, (: cserearány—változást mérő mutatókban úgy jelenne meg, hogy a cserearány—változás mér- tékét legjobbnak mutató Nicholson-módszer ( 1 .) és a cserearány-változást legkevésbé jónak mutató importra vetítő módszer (2.) eredménye szignifikánsan eltérne egymástól, közrefagva a többi cserearány-mutatót;

, Az F értéke 10'4 nagyságrendű.

illetve. ha

2. a belső piaci árváltozás mértéke az export és az import árindextől nagyságrendileg eltérne (változatlan export—import arány mellett is), (: Stuvel— (5.) és Godley—Crippscuf-éle (ő.) mutatókat a többi muiatótól elszakítaná, e két mutató kedvező változást jelezne a cse- rearányok alakulásában.

Nem valószínű, hogy az első eset a magyar gazdaságban rövidesen bekövet- kezik. Ha a régóta tervezett exporttöbblet megvalósul is, a cserearány-mutatókat egymástól eltéríteni nem fogja. Van azonban egy lehetőség. amely ezt az első fel- tevést sem zárja ki teljesen; nevezetesen. ha az exportbevételt kénytelenek leszünk az import helyett [nagyrészt adósságszolgálatna forditani. Feninázll tehát az a veszély.

hogy amikor minden reális megítélés szerint az onszág tel-j—esírtőképessége rom—lik,

s importját kénytelen visszafogni, mert adósságszolgálatát csak annak rovására.

tehát egyfajta restrikcióval képes teljesíteni. akkor a magyar gyakorlatban legin- kább elterjedt Nicholson-módszer —- a gazdaság helyzetét helytelenül megítélve. a

csereairáinyoloból származó eredményeink, illetve ezen keresztül az ország tel—je-

sítőképességét minősítve — külpiaci munlkáink feléntékeléséről ad számot.

Amennyiben a jövőben a fentebb vázolt gazdasági probléma nem következik

be. a Nicholson-, az importra vetítő. a Geary 2., a Dreahtsler—SzűcS'né-, valamint

a Coumbis—Ku'nalbaya'shli-iéle módszer egymással közel azonos eredményt fog adni.

e mutatóik egymástól szignifikánsan különbözni mem rfognaík.

A második esetet részletezve: 1988. január 1-től néhány évig tartós-an számi—

tani lehet belső piaci ánszinvonal-em—eikedxésre (inflációra). s ez természetesen ki—

hat a nettó hazai termék és a GDP implicit ánindexeire is. melyeket a Stuvel- és a Godley—Cnipps-fé-le fmullJG'tólk használnak. A kétszámjegyű infláció e mutatók érté- keit évekig jelentősen csökkenteni fogja, s így e mutatók alakulása azt mutatja majd. hogy külpiaci helyzetünk javul, anélkül, hogy a kedvező irányú elmozdulás

valóban megdiőrtént volna. (Egészen pontosan: veszteségeintket asönlalcenőnelk jel- zi'k, mintha a gazdaság az exportképes—ebb struktúra irányában fejlődött val—na

strukturális mozdulatlanság esetén is.)

Néhány gondolat a mutatók értékeiről

Külpiaci helyzetünk helyes megitélését természetesen nem lehet csak a csere- aráinyhaiásft iszámsaerűsitő mutatók alapján elvégezni. de a mutatók alapvető in- formációit nem lehet mással pótolni. Ezért érdemel még néhány szót a Stuvel- és a Godl—ey—Cripps—léie mutató várható jövőbeli értéke.

A cserearány-változás kedvező elmozdulását jelző mutatók (anélkül, hogy a kedvező elmozdulás valóban megtörténne) a döntéseket tévútra vihetik. A valódi elmozdulás ugyanis azt jelentené, hogy a kívánt strukturális átalakulás elindult. s ennek eredményeként javul a cserearány. Ez igazolja a nemzetközi hitelek felvé- telét. azok hasznosulását, a gazdaságpolitika. a gazdasági szabályozás a piac funkcióinak új gazdasági potenciált mozgóeító egységét. Ezeket azomban nem le—

het jónak é—riélkelnli akkor, ha a cserearány-valtozas valójában nem külpiacon, ha- nem csak (a mutatók tökéletlen megalkotása folytán) a mutatókban jelenik meg.

A mutatóik értékei alapján jelenre és jövőre is egyaránt vonatkozó megállapítások levonlhatők anélkül, hogy hosszadalmas fejtegetésbe kellene bocsátkozni.

Vessünlk egy pillantást a 3. ábrára!

Kitűnilk, hogy az exxportáxrinwdex és az importárindex hányadosa (az ún. csere-

arány-változás mértéke) csak 1976-ban és 1980—ban kerül 1 fölé, mint ahogy az

1. ábráiból láthattak, csak ezekben az években származott rnyereségün'k a csere-

616 DR. LAJTNER TAMÁS

a'vhónyhxamósból. Ezek szerint a 4. ábrán látható (fo-lyó úron mért) importot megha—

lkgdó export, mely több évet is jell-emez, nem szolgált xmósft. smin't vesztesége'rmk csök- kenfUé—sét.

3. ábra. Az exportárindex és az importárindex hányadosa

(Index: előző év :: 100)

Px

7777

7,0250

7,0725 X

1—, 0000

_ x . A

X A /X A X / V KK,/X

V X

03625

7975 I 7977! 797817979T7980 ! 7931 I 7982 ! 7983 ! maz/17955 ! 7986

Megjegyzés. P; — az exportúrindex; Pm -— az importórindex.

4. ábra. Az export és az import értéke

(folyó áron. millió forint)

M////á fün/n/

500 000

400 000

300 000

200 000

100 000

III/II[III/IIIII/IA

III/IIIII/III/IIA

—700 000

7975 ! 797717978 ! 7979 1 79801 7957 lmaz T7953T7984 ! 7585 17986

8 .

fxpw'f WWW án) lmpan/ /f0/ya' 277/ M/ke/vpskea'EM/ egyen/ey

Ha :: csenearónyhca'tóst szómsze—rűsítő musbafcókut (vagy közülük csak egyet) ar- ra használjuk, hogy a vizsgált időszak éveit a legnagyobb veszteséget hozó évtől a legneogyobb nyereséget hozó évig sorba rendezzünk, az alábbi, nem meglepő;

eredményeket kapjuk.

2. tábla

Az évi eredmények sorrendje az egyes cserearányhatás-muiatók nagysága szerint

A mutató tipusa'

Év ,

5. 6. 7.

3. § 4.

1976 . . . 1 1977 . . . j 1978 . . . 1 1979 . . . 1 1980 . . . ; 1 1981 . . * 1982 . . . ; 1983 . . . ; 1984 . . . ;

1985 . . . 3

1986 . . . l

l

l

_{! 1 1}

§

;

_)

AHMNUWODOh— agammmomow— awmmumoaca— auwmmmoeCh— auawmmoaema u—I uuammmoaom— uuwmmmoooe—

l

i

l 1

§

§

l

§

l i

l

§

§ §

1 I

' Lásd az 1. táblát. *

Megjegyzés. Mint az korábban több szemszögből látható volt, a mutatók értékei lényegében nem különböznek egymástól. nem meglepő az sem. hogy az egyes mutatók az éveket lényegében azonos módon rangsorol ók A különbség közöttük olyannyira jelentéktelen. hogy a rangsorokból számított korre- lációs mátrixban a legkisebb érték is 0.97 felett van.

A legrosszabb év minden mutató szerint az 1986-es volt. a legjobb az 1976-es, a cserearány-változósből származó eredményeink szempontjából. Elgondolkodtató, hogy az 1983 és 1986 közöt'ti négy év .közül három a vizsgált időszak egészét te- kintve a legnagyobb veszteségeket hoz-ta (csaknem valamennyi mutató szerint). Ez más szava—lakol annyit jelent. hogy gazdasági növekedésüwniket erőteljesen fékezi termékeink külpiaci helytállása. s az is lótihotó, hogy ezekben az években a nem- zetközileg versenyképes gazdasági termelési struktúra felé történő ten/ezett elmoz-

dulás nem történt meg.

Ha külpiaci cserearányunik romlik, azaz exporttermé—keimk óra importtermékeink órához képest csölkken. csak több munkával tudjuk kielégíteni adott importszük- ségrlveteinikfet. Ebben a vetüle'oben tehá—t nagyon jelentős a munka szerepe, hiszen a munika mennyisége (változatlan minőségű munka mellett) határozza meg az elad- haló tenmé'kmemnyiséget, A termékmennyiség növelése azonban csak mennyiségi tényező. s ahogy lxó'chaló volt, az export növelése az emlitett években a veszteség csökkentésére szolgált. Egy példával meg—világítva: a munkás hiába esztergől egy fődarab helyett hármat. ha a mostani három együttesen nem teszi ki a hajdani egyetlen fődarab órái.

Ilyen szempontból tehát a munkás meglehetősen kevéssé tehető felelőssé a termék sikerességéérft, s ennek megfelelően a dolgozók csak részben, muinikójuik

minőségével felelősek az ország versenyikvépességének aliakulósc'iént.3

E kérdéskör azonban messzebbre. egyrészt a gazdaságpolitika kerületére. más-

részt a statisztikai mérés egyéb területeinek módszertani hiú-nyossógaihoz, elsősor- ban a termelékenység-, a hatékonysóg— és a gazdasági növekedés mérési módsze—

reihez és mu'taió'ihoz vezet.

TÁRGYSZÓ: Külkereskedelmi cserearány. Gazdasági helyzet.

3 A selejt. a nem megfelelő csomagolás stb, miatt visszaküldött vagy olcsóbban értékesített áruk okozta exportkieséssel mérhető - kárt okozó — munkájuk minősége.

618 DR. LAJTNER: A CSEREARANY-VÁLTOZAS

PE3lOME

B caoei paőore anop Ha ocuaunw aeurepcnux gennux paccma'rpusaer ceMb nnna:

nonozareneü atmenet-ma cooruomeuun ancnopmux u uMnop'thrx ueH.

B nepaom pasnene csoero ouepna c Hecxonbkux cropon npouasom—n' ouemcy elmu- puuecxoü cornecoaaHHocm nonasareneü, ycrenasmaan, ufo pasnauuue nouaaatenu com- HOLLIBHHR axcnopmmx u uMnopmux ue", sonpekn Hecounageumo MX crpoemm, no csom?

Benn—nme ne paanuuamrcu saMemuM oőpaaoM : Tettei-Me paccmarpusoeMor-o nepuona.

Bo napom paanene paöoni alrop paccmarpnaaer aoamomnocm Toroficanum oőpaaam pasmeuusre noxaaarenu coomowev—mü ancnopmux u HMnOpTHle u.eu non anununem naMo- Hermit (Koropue moryr npousoüm mm yme npouaoumu B seHrepcxof—i axouomune) mmm ucxamem—lyio napra—my peanbuoü oőcranoaxn, Kan GW cmory'r nonaaarb ynyumeune amennyie- 3xonomuecxoro nonomemm crpanu Torna, norna TBKOI'O ynyumeann He Syner : nai—"cnn—

renbnocm. _

'SUMMARY

The author discusses in the study seven types of the terms of trade indicator using Hungarian data.

ln the first part of the study the author evoluctes, approaching from several aspects.

the empirioal conformity of the indicators and points out that different'ivnd—icotors ai terms of trade, though not identical by their structure. do not differ significantly in their values during the period observed.

in the second part of the study the author enumerates the possibilities leading to biased indicatars of terms off trade, due to (poasible ar real) changes in the Hungarian economy. 'Possibilities of painting to an improvement of foreign trade in the Hungarian economy even when the improvement actually do not take place. are also investigotecl.