• Nem Talált Eredményt

Soós Károly Attila: Terv, kampány, pénz

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Soós Károly Attila: Terv, kampány, pénz"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

'SZEMLE

523

gi csoportok politikai, kulturális tevékenysé—

gét. Kutatásai alapján felhívta, a figyelmet arra, hogy az országos összeírások melletta törvényhatósági anyagok is jól használható, értékes források.

A vándorülés utolsó munkaülésének elnöke dr. Novák Zoltán, a KSH Baranya megyei

Igazgatóságának igazgatója volt.

Dr. Kovacsícs József, az állam— és jogtudo- mány doktora, tanszékvezető egyetemi tanár Veszprém megye 1526 és 1980 közötti tele- püléshálózatának és etnikai képének alaku- lásáról tartott előadást. Az előadás, melynek anyaga a Statisztikai Szemle 1987. évi 6.

számában (573—586. old.) megjelent, Veszp- rém megye közigazgatási beosztásának, a településszerkezetnek és a népesség demog—

ráfiai összetételének a változását mutatta be a mohácsi vésztői napjainkig. Kiemelt gon- dot fordított az előadó a nemzetiség lakta települések sorsának a bemutatására.

A vándorülés utolsó előadását dr. Hoóz István, a demográfiai tudomány doktora, egyetemi tanár tartotta. Előadásának témá- ja a magyarországi nemzetiségi lakosság számának alakulása volt, az első világhábo—

rú utáni időszakban.

A hazai népszámlálások alkalmávala nem- zetiségi hovatartozást szubjektív módszerrel (az anyanyelv és a nemzetiség bevallása alapján) állapították meg. Ez azonban le- hetővé tette, hogy eltérjen egymástól a nem- zetiségi hovatartozás (érzése) és annak be- vallása. A tapasztalat azt mutatja. hogy a politikai sorsfordulók időszakában a nemze—

tiségi lakosság jelentős része nem vállalja származását vagy anyanyelvét a népszámlá- láskor. Ez történt Magyarországon az első világháború után is. Még nagyobbak a kü- lönbségek a második világháború előtti és utáni népszámlálások adataiban. A reáli- sabb helyzet feltárása érdekében Pécsett ki- dolgoztak egy objektív alapon (leszármazás és anyanyelv) álló számbavételi módszert.

Ennek alkalmazásával határozták meg Bara- nya megye lakosságának nemzetiség szerinti megoszlását az 1970—es népszámláláshoz kapcsolódva. 1980-ban pedig az ország köz- ségeiben élő nemzetiségi népesség számát.

Ez lehetővé tette a nyelvi asszimiláció kü- lönböző fokozatainak meghatározását is.

A vándorülés dr. Marton Ádámnak, a szak- csoport soros elnökének a zárszavával ért véget.

MAGYAR SZAKIRODALOM

SOÓS KÁROLY ATTILA:

TERV. KAMPÁNY. PÉNZ

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1986. 533 old.

A szerző könyvében közel két évtizedes kutatómunkájának eredményeit foglalta ösz- sze. Kutatási célkitűzése annak kimutatása, hogy ,,... a mai szocialista országok gaz—

dasági mechanizmusai és a folytatott gaz—

daságpolitikák miért. milyen módon vezet- nek el a növekedés ciklikus ingadozásai- hoz" (13. old.). Sokrétű, színvonalas és ter- jedelmes munkája elsősorban ezekre, a szocialista gazdaságban jelentkező ciklikus ingadozásokra keres választ. Eredményei kapcsolódnak Bauer Tamásnak e témakör- ben már korábban publikált nézeteihez (lásd: Bauer Tamás: Tervgazdaság, beruhá- zás. ciklusok. Közgazdasági és Jogi Könyv- kiadó. Budapest. 1981. 622 old.), ugyan—

akkor el is térnek tőlük. Az egyik eltérés az, hogy Soós Károly Attila Bauerhoz képest részletesebben tárgyalja a tervutasításos gazdasági mechanizmus alapvető struktúrá- ját, fő problémáit. tehát igyekszik ,,mélyebb- re ásni", a gazdaságtörténeti összefüggése- ket is feltárni. Ugyanakkor a vizsgálatba be—

vont országok köret Bauer Tamás idézett

*munká'jához "képest lényegesen szűkebb, csak _Ma'gyarországra és Jugoszláviára ter-

jed ki. További különbség az, hogy másként magyarázzák a beruházási ciklusokat: Bauer Tamás csak a negativ visszacsatolással fog—

lalkozik, szerzőnk viszont negatív és pozitív visszacsatolásról is ír, elsősorban a kampány vizsgálata során. Bauer Tamás a beruházási piacot ,,kereslettúlsúlyosnak" minősíti, Soós K. Attila szerint nincs kereslettúlsúly a le—

szálló ágban. További eltérés, hogy a pénz- ügyi szabályozásnak, hitelrestrikciónak fonto- sabb szerepet szán a szerző, mint a korábbi mu.

A négy részből (14 fejezetből) álló könyv tartalma sokrétű, interdiszciplináris jellegű kutatási eredmény, így már csak terjedelmi korlátok miatt sem vállalkozhatom arra, hogy minden részletében ismertessem. Itt most a mű szerkezetének bemutatásával a szerző néhány — általam legfontosabbnak tartott — gondolatát emelem ki.

A könyv említett részei szoros kapcsolat- ban állnak egymással. így például a mű elején vázolt irányítási típusok (tervutasítá- sos rendszer, az ex post szabályozás, pénz- ügyi szabályozás) a továbbiakban is jelen- tős szerepet játszanak a ciklusok oknyomo—

lásának folyamatában.

Az első rész (Mikroökononómia) a gazda- sági mechanizmus általános problémáival, ezen belül a tervutasításos rendszerrel fog- lalkozik. Azt elemzi: milyen szerepet játsza—

(2)

924 SZEMLE

nak korunk szocialista tervgazdaságaiban az utasítások, illetve a pénz- és a piaci vi—

szonyok. Ezért többek között arra keresi a választ, hogy

-— a vállalatok tevékenységét milyen módon sza- bályozza a horizontális és a vertikális kapcsolat- rendszer;

mi a különbség a mozgósítás és a tervutasítás között:

mi a kampány szerepe;

a pénzügyi szabályozás hogyan változott stb., vagyis a vállalatok érdekeit, tevékenységét milyen tényezők befolyásolják és ennek hatására hogyan

modellezhető a vállalatok müködése.

ismeretes, hogy a marxista közgazdászok az értékelmélet és részben az alkalmazott árelmélet, a polgári közgazdászok pedig az árelmélet területén alkottak jelentőset. Ko- runkban a marxista politikai gazdaságtan feladata gyarapodott. a szocialista áruter- melés viszonyainak magyarázatát is meg kell adnia. A szerzőnek a szocialista áru- termelésre, a pénz szerepére vonatkozó fel- fogása lényegesen sokoldalúbb, mint a korábbi próbálkozások. Ezt írja például:

,,A magunk részéről nem fogadjuk el a for- galmi eszközként egyértelműen passziv pénz felfogását, amely egyúttal gyakran a pasz- szív pénz általános meghatározásának ki- indulópontja is." (76. old.) A vállalatok kö- zötti kapcsolatokban (a tervutasításos rend—

szerben is), még ha hivatalosan tagadják is a pénz aktív szerepét, a pénz mégis kor- látozott autonóm szabályozási szerepet tölt be, mivel a naturális tervezés soha nem le- het teljes körű.

Igen fontos a szerző kampánytelfogása.

amit — szerinte — () tervutasításokkal való irányítás lassúsága, nehézkessége, a formá—

lis előirások bizonytalansága tesz szüksé- gessé. így a kampányok az új vagy újonnan fontossá vált feladatok megvalósításának eszközeivé válnak. a tökéletlenül működő tervgazdaság korrigáló beavatkozása a gazdasági életbe, melynek célja általában az egyensúly helyreállítása. A kampány rö—

vid távú szabályozó eszköz. ami jelzi. hogy az állam rendszeresen beavatkozik a gaz- dasági életbe, hiszen a túlszabályozás és a piac hiánya miatt a vállalatok nem úgy vi—

selkednek, mint ahogy azt az állam ,,elvár-

Ju",

A szerző érdeme. hogy teoretikusan tel- tárta a szocialista árutermelés ellentmondá- sait, megkereste a fő okokat, vagyis diag- nózist adott. Utal arra, hogy vagyonérde- keltségi mechanizmusok hiányában a dal- gozók és a vezetők is munkáltatói érdekek alapján kötődnek a vállalatokhoz, abban érdekeltek. hogy személyes jövedelmüket mindenáron növeljék. Ezt írja ... . . egy ma- gyar vagy jugoszláv vállalati vezető figyel- mének középpontjában a folyó és a követ- kező évi személyijövedelem-alakulás áll,

jelen és jövő dilemmája jórészt csak a kö—

vetkező évre való tartalékolás mértékének a problémájára korlátozódik. Nehéz. sőt veszélyes is vállalatának dolgozóit a hol—

napi magasabb jövedelem reményével át—

meneti ,nadrágszíjmegszon'tásra késztet—

nie'. .. Itt ismét arról van szó, hogy a válla—

latnak rögzített monetáris korlátja. hagyo—

mányos értelemben vett költségvetési kor—

látja van, nem pedig jövedelmezőségi kény- szere". (17. old.). A szerző a nivellálás

okait is feltárja, illetve magyarázza. A pénz- ügyi szabályozás feladata a tervutasításos rendszerben — Soós felfogása szerint —- praxeológiai célokat tölt be, a termelés költségeinek csökkentésére, megtakarításra stb. ösztönöz. A restrikciós szakaszban, amikor a rendelkezésre álló hitelek mennyi—

sége csökken, a pénzügyi szabályozás sze- repe nő, hiszen a hiteligényeket rangsorolni kell. Más kérdés. hogy a hitelkérelmek el- bírálása nehéz, hiszen mindegyik vállalat papiron ezt jól megindokolja (lesz piac, munkaerő stb.). mivel fontos érdekei fűződ—

nek a beruházási eszközök megszerzéséhez.

lgy objektív elbírálási alap csak az lehet.

hogy a korábban felvett hitelekkel hogyan gazdálkodott a vállalat. Soós elutasítja a vállalatok puha költségvetési korlátjának hipotézisét, mivel véleménye szerint a vá- sárlási szándékok korlátozhatók. A tervuta- sításos rendszerben megvalósult a pénz címkézése (93. old.), de a ,,bérpénz", ,,anyagpénz", ..beruházási pénz" stb. külön- választása ma is megvan, jelenleg a leg—

keményebb a ,,beruházási pénz". ezt követi a ,,bérpénz", és végül a .,termelési költség pénz" van a rangsorban, mint ,.legpuhább"

pénz. A fő probléma, hogy a vállalat szá—

mára nem ,,konvertibilis" a forint, a hosszú és rövid távú érdekek összhangja nincs biz—

tosítva.

A szerző részletesen bemutatja a három (áru—, pénz— és tőke-) piac működését és ellentmondásait Magyarországon és Jugo- szláviában. hagsúlyozva azt. hogy a tőke- piacot az állami irányító szervek működte- tik. Ez a tőkepiac így nyilvánvalóan ,,töké—

letlen piac", mivel nem a jövedelmezőség, a hatékonyság stb. dönti el a beruházási eszközökhöz való juttatást, hanem sokszor szubjektív tényezők; népgazdasági jelentő—

ség, kiemelt célok, kormányprogramok, kül—

gazdasági célok stb. Ebből következik vé- leményem szerint az is, hogy a hatalmi struktúra (például az egyes vállalati vezetők politikai súlya) befolyásolja a tőkepiac mű- ködését, és így meghatározza, deformálja az árupiac és a pénzpiac szerkezetét, gaz- daságos funkcionálását.

Az első rész elméleti kifejtését a beruhá- zási ciklusok vizsgálata követi. a továbbiak- ban ez adja a könyv fő mondanivalóját.

(3)

SZEMLE

925

A második rész (Mokroökonómiai szabá—

lyozás: beruházási ciklusok) a korábbi fella—

gásoktól eltérő álláspontot, új kutatási ered—

ményeket tartalmaz. Az eddigi ciklusmagyo- rázatok a vállalatok beruházási túlkeresle- téből indultak ki. A szocialista tervgazda—

ság bonyolult rendszer —— állapítja meg Soós

—, pusztán ennek folytán tartós fennállá- sának feltételeként érvényesülnie kell benne a negatív visszacsatolásnak. Ha a szocia- lista gazdasági rendszer állapota eltér egy bizonyos kitűzött állapottól, akkor a köz—

ponti irányítás beavatkozik (például a be- ruházásokat visszafogja), igyekszik vissza—

téríteni a gazdaságot az eredeti célok irá—

nyába (negativ visszacsatolás).

Soós álláspontja szerint a negatív vissza- csatolásra alapozott elméletek okként ál—

landó túlkeresletet tételeznek fel és nem veszik figyelembe a pozitív visszacsatolása—

kat. Véleménye szerint a negativ visszacsa- tolás önmagában nem jelent ciklusokat. A ciklus a negatív és a pozitiv visszacsatolás váltakozó érvényesülése. Ez a tőkés gazda- ságban egyértelmű, szocialista viszonyok között a pozitív visszacsatolás magyaráza- tot igényel. A pozitív visszacsatolás — tőkés viszonyok között a vizsgált rendszer olyan működése, amelyben a folyamatoknak az egyensúlyi állapothoz közelítő mozgása nem áll meg az egyensúlyi ponton vagy annak közvetlen közelében, hanem erős tenden—

ciák átlenditik azon, így ez feltétele annak.

hogy ciklusról lehessen beszélni. (192. old.) A pozitív visszacsatolás az egyensúlyi álla—

pottól való eltérés önmagát erősitő folya—

mata. amely súlyos zavarokat okoz és a rendszer lényegét fenyegeti. (25. old.) Soós a központi szervek élénkítő és vissza—

fogó kampányaiból vezeti le a beruházási ciklusokat szocialista viszonyok között. A központi tervező ugyanis nem úgy jár el, ahogyan ezt elvárnánk, a ,.visszafogást"

túlhajtja. minek következtében a növekedés lelassul, A felszálló ágban a pozitiv vissza—

csatolási mechanizmus kiegészül az aláren—

delt szintek (ágazati minisztériumok, válla—

latok) ilyenkor felülről támogatott expan—

ziós törekvéseivel, a beruházásnövekedési manipulációval, és ezért tervtúlteljesítésre kerül sor. A kampányok pszichózisa így a pozitív visszacsatolás okaként jelenik meg.

Azt, hogy a központi tervezés ..belefeledke—

zik" a kampány sajátos pszichózisába, el—

veszti előrelátási képességét, nem tekint- hetjük többnek. mint nehezen elkerülhető hibának. erős tendenciának (209. old). álla—

pítja meg a szerző.

A továbbiakban a kereslet és kínálat vi—

szonyával, (: kínálat rugalmatlanságával. a beruházási ciklusok fázisaival. a beruházási ciklusok magyarországi empirikus vizsgála—

tával stb. foglalkozik.

"ban a ciklusok fellendülési

A harmadik rész a jugoszláv beruházási ciklusokról (öt ciklus) ad áttekintést (1956 és 1980 között).

A könyv negyedik része a beruházási cik- lusok és az adminisztratív konjunktúracik—

lusok közötti kapcsolatot tárgyalja. igy a vizsgálatot kibővíti, elemzi a ciklusok beru- házásingadozásokon kívüli elemeit is.

A beruházásingadozások területén az empirikus vizsgálat alapján azt a következ—

tetést vonja le a szerző, hogy Jugoszláviá- és visszaesési fázisai általában hosszabbak és szabályo—

sabbak, mint Magyarországon, és Jugoszlá-

viában a külső tényezők és a kormányzati szervek intézkedései. amelyek a ciklus meg—

szüntetésére irányuló kísérletek voltak. pa- radox módon nem enyhítették, hanem sú- lyosbították oz ingadozásokat. Soós Károly Attila megállapítja, hogy a szocialista or- szágokban is beszélhetünk általános kon- junktúrocíklusokról.

A szerző kutatása —— figyelembe véve, hogy a szükséges adatok rendelkezésre áll—

nak —- továbbfejleszthető módszertanilag. Itt elsősorban az osztott késleltetésű regresz- sziós modellek és az idősorkutatás fejlet- tebb módszerei alkalmazására gondolok.

A beruházás és termelés (illetve értékesí- tés) közötti kapcsolat jól leírható az osztott késleltetésű regressziós modellekkel. mivel a tényezőváltozó (beruházás) hatás (termelés, illetve értékesítés) időben eltolva, késleltet—

ve jelentkezik. A Soós Károly Attila által vizsgált összefüggések dinamikus összefüg- gések, mivel különböző időponthoz vagy időszakhoz tartozó közgazdasági jelenségek közötti összefüggéseket vizsgál. Ezért java—

solom a módszertani kutatások kibővítését.

A szerző széles körű irodalmat dolgozott fel. ami érdeme a könyvnek. A rengeteg idézet, lábjegyzet azonban rontja a könyv élvezhetőségét. Célszerűbb lett volna a ,,fő"

szövegben csak a szerző álláspontját kifej- teni. utalva arra, hogy nézetei hol egyez- nek meg, illetve térnek el más szerzők állás—

foglalásaitól.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy Soós Károly Attila könyve alapos és értékes mun—

ka. A vizsgált területeken ugyanis arra tö- rekedett, hogy objektív összefüggéseket tár- jon fel, és ezeket az ismereteket igazol- ja. Ezt a deduktív és induktív kutatómunka kombinált alkalmazásával érte el. Az induk- tív kutatómunka, mint utaltam rá. tovább fejleszthető, alkalmazva a matematikai sta- tisztika és számítástechnika már rendelke- zésre álló eszközeit. A mű mindenkinek ajánlható. a tervezéssel különböző szinteken foglalkozó szakembereknek, az oktatóknak.

kutatóknak. hallgatóknak.

Dr. Sipos Béla

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Jóllehet az állami gyakorlat és a Nemzetközi Bíróság döntései világos képet mutatnak, az e tárgyban megjelent szakirodalom áttekintéséből kitűnik, hogy jelen- tős,

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen