212 STATlSZTl KAl lRO DALM! FIGYELÓ
URLANISZ. B.:
A GAZDASÁGDEMOGRÁFlA PROBLÉMÁI (0 problemah ékonamicseszkoj demografíi) — Voproszü Ékonomiki. 1970. 5. sz. 109—119. p.
A vitacikként közzétett tanulmány a né—
pesség korcsoportonkénti összetételének a termeléssel és a fogyasztással való összefüg—
gését elemzi.
A népesség korcsoportonkénti összetéte- lének az említett aspektus szerinti vizsgálatá—
nál sematikusan három időszakot lehet meg- különböztetni: a munkábalépés előtti sza—
kaszt, amikor az ember még nem termel, csu- pán fogyaszt; az aktiv munka idejét, amikor az ember termel és fogyaszt; végül az ok- tiv munka utáni szakaszt, amikor az ember már nem termel, csupán fogyaszt. A fogyasz- tás volumene természetesen szoros kapcso- latban áll az emberi korral. Az elvégzett szá—
mitások azt mutatják, hogy egy felnőtt fo- gyasztásának értéke négyszerese az 1—2 é—
ves korú és kétszerese az iskolás korú gyer—
mek fogyasztásának. A kor és a munka ter- melékenysége ugyancsak szoros kölcsönha- tásban vannak. Az emberi élet három kor- szakra való bontásának problematikus kér- dése a korszakok közötti határvonal meghú- zása. Meg kell különböztetni a jogi és a tény- leges határt. Jogilag a munkábalépésre és a nyugdijkorhatórra érvényes törvények szerint a férfiak munkaképességének időtartama 44 év, ugyanez a nőknél 39 év. Az iskolai vég- zettség idejének növekedése, továbbá a mun—
kaképes korban történő halálozás csökkenti.
a nyugdijkorban végzett munka viszont nö—
veli a fenti időtartamot. A szerző bemutatja a halálozás hatásának a munkaképesség idő- tartamára gyakorolt hatását és a kétféle mó- don számított mutatókhoz a továbbélési táb—
lázatot használja fel. Javaslatot tesz arra.
hogy a halandóság mellett a rokkantság hatását is vegyék figyelembe a munkaképes korban bekövetkező veszteségek között.
A munkaképesség átlagos időtartama a- zonos termelékenység mellett lényegesen be—
folyásolja az egy főre jutó nemzeti jövede- lem volumenét. Szerző ismerteti számításainak eredményeit, amelyek az egy főre jutó új ér—
ték létrehozására vonatkoznak a Szovjetunió—
ban. majd táblában mutatja be a megter- melt új érték és a fogyasztás egymáshoz ví- szonyitott értékeit korcsoportok szerint. Az 'a—
datok azt bizonyítják, hogy az anyagi terme—_
lésben foglalkoztatottak munkaképességük' teljes ideje folyamán lényegében nagyobb ér- téket hoznak létre, mint amennyit fagyaszta- nak. Ennek alapján beszélhetünk az egyes generációk ún. rentabilitásárál. A további—
akban a szerző kitér a rentabilitás tényezői- re. melyek a munképesség időtartamára biztositott foglalkoztatottság, a munkaképes—
ség időtartama, a képzettség szinvonala. a termelékenység és alapellátottság stb;
A szerző utal a gazdaságdemográfia e kérdéseinek korai művelőire, A. Roszlavszkii orosz és W. Farr angol demográfus munkás—
ságára.
Mig a tanulmány első része egy ember egész életének ún. hosszanti keresztmetszeté- vel foglalkozott a fogyasztás és a termelés méretével összefüggésben. addig befejezésül a szerző vizsgálatát horizontális keresztmet- szet szerint az egész népesség egy évére összpontosítja. Itt a népesség korösszetétele kerül előtérbe a munkaviszony szempontjá- ból. Az összefüggések szemléltető ábrázolá- sára a szerző egy gazdasági korfát mutat be.
melynek baloldalán a termelés. jobboldalón pedig a fogyasztás értékét ábrázolja kar- csoportonként.
Végül a szerző annak a véleménynek od kifejezést, hogy a gazdaságdemográfiai ku- tatások igen nagy segitséget nyújthatnak a népgazdaság struktúrája és fejlesztése kü- lönböző aspektusainak vizsgálatához.
(Ism.: Fóti Istvánné)
TÁ RSA DALOMSTATISZTI KA
ALMASY. E.:
lNDlA. MEGJEGYZÉS EGY ADATNYILVÁNTARTÁSI PROGRAMRÓL
(india. Note on a data—inventory program.) — So- cial Science Information. 1970. 2. sz. 61—68. p.
Az lndiában jelenleg folyamatban levő a- datnyilvántartási program része az UNESCO.
az lSSC és az lCSSD által az összehasonlító kutatás előmozdítása és megkönnyítése tár- gyában kifejtett közös erőfeszítésnek.
Az Indiai Statisztikai intézet Szociológiai Kutatási Részlege a Nemzetközi Társadalom—
tudományi Tanács anyagi támogatásával megkezdte az Indiában folyó empírikus ku—
tatások vizsgálatának programját az empi—
rikus adatok nyilvántartásának létrehozására.
A program első része 1968. évben befejező- dött, a jelentés rendelkezésre áll .,A társa—
dalomtudományokra vonatkozó adatnyilván—
tartás: india" (Data inventory on social sci- ences: india) cimmel, az Indiai Statisztikai ln- tézet Szociológiai Kutatási Részlege kiadásá—
ban (Calcutta. 1969. 1—2. rész. 884440 p.).
A program, R. Mukheriee professzor irányi—
tásával 1969-ben és 1970-ben is folytatódott.
Az 1968 tavaszán, nyarán és őszén végre- hajtott három területi felvétel eredményeként 719 kutató intézet adatait tartották nyilván.
Az egyes intézményekre vonatkozó tájékoz- tatás az alábbiakat foglalja magában: struk—
