Hitiris, T. – Petoussis, E.: Ár- és vámhatások az importkereslet dinamikus leírásában

596 STATISZTIKAI iRODALMl FIGYELÓ

kai Egyesült Államok turistáinak keresletét elemzi a tagországokban.

A harmadik fejezet az 1983. évi nemzet- közi idegenforgalomnak a tagországok gaz- dasági életében játszott szerepével foglalko- zik. A bevételek és a kiadások országon- ként részletesen bemutatott adatai után az OECD nagyobb régióira (Európa, Észak—

Amerika, Ausztrália) vonatkozóan ad tájé- koztatást az idegenforgalmi fizetések egyen—

Iegéről. Ennél is érdekesebbek azok az al- dalak, ahol az idegenforgalmi bevételeket a bruttó nemzeti termékhez (GDP) hasonlítja a jelentés. Ez a mutató Ausztria esetében kimagaslóan a legkedvezőbb, évek óta 8 százalék felett mozog. Svájc, Spanyolország, Görögország bevételei a GDP 4 százalék körüli összegének felelnek meg, míg a küldő országonként számon tartott Német Szövet—

ségi Köztársaságban 0.8, az Egyesült Álla-

mokban 0.4, Japánban pedig mindössze 0.1 százalék.

Figyelemre méltók azok az összehasonlító- sok is, amelyeket a lakosság fogyasztása és az idegenforgalmi kiadások között lehet ten—

ni. Ezt a rangsort is Ausztria vezeti (720/0), de magasak a norvég lakosság kiadásai is (6.50/0). Viszonylag jelentős szerepet játszik a turizmus a lakossági kiadások között Svájcban. a Német Szövetségi Köztársaság—

ban, Dániában, Belgiumban, Luxemburgban.

Svédországban és lrországban. A fejezet vé- gén hosszú adatsor mutatja be az idegen- forgalmi bevételek szerepét az exportban.

illetve az idegenforgalmi kiadásokét az im—

partban.

A negyedik fejezetet a közlekedés idegen—

forgalmi szerepének szenteli a tanulmány, kiemelt terjedelemben elemezve a légi köz- lekedés problémáit. A teljes utasforgalom mellett részletes adatokat tartalmaz a légi forgalom szezonalitásáról, a menetrend sze- rinti és charter járatok arányáról is. A köz—

úti közlekedéssel kapcsolatban a csoportos (autóbuszos) és egyéni (magánautós) forga- lom viszonyát elemzi a tanulmány, majd adatösszehasonlitást közöl a tagországok 1983. évi üzemanyagárairól, illetve azok vál- tozásairól.

(Ism.: Probáld Ákos)

:

HlTlRlS, T. —— PETOUSSIS. E.:

ÁR— ES VÁMHATASOK

AZ IMPORTKERESLET DINAMIKUS LEIRÁSABAN (Price and tariff effects in a dynamic specifica—

tion of the demand for imports.) — Applied Eco- nomics. 1984. 1. sz, 15—25. p.

A tanulmány célja annak a hipotézisnek az empirikus tesztelése, mely szerint a vá—

mok és az importárak azonos hatással van-

nak az import iránti kereslet alakulására. A kérdés eddigi szakirodalma általában elve- tette ezt az azonossági hipotézist, jelentős különbséget mutatott ki a relatív árak és a vámtarifák importigényekre gyakorolt hatá- sának nagysága között.

A szerzők szerint ennek elsősorban az volt az oka. hogy a korábbi elemzések az im- portfüggvények specifikálása során a vám- tarifákat nem szerepeltették önálló változó- ként. Az import volumenének alakulását ha—

gyományosan olyan regresszió-egyenletek se—

gítségével vizsgálták. amelyeknek a reáljö—

vedelmek és a relatív árak voltak a függet—

len változói. A vámtarifák hatására vonatko- zó információkat úgy nyerték, hogy az ár—

változót bontották fel a ,,nettó" relativ árak és a vámtarifák komponensére. Az így kapott eredmények azt mutatták, hogy az import vámrugalmassága lényegesen nagyobb, mint árrugalmassága. Míg az árrugalmasság mu- tatója gyakran ——l—nél is kisebb, addig a vámrugalmasság Nagy—Britanniában —-4,3, az Egyesült Államokban -—6,0, a Német Szövet—

ségi Köztársaságban —9;0 volt.

Ezt a különbséget Balassa Béla azzal ma- gyarázta,, hogy a vámtarifák változását az importőrök valószinűleg állandónak tekintik, s vásárlásaikban alkalmazkodnak ezekhez a változásokhoz, ugyanakkor kevésbé veszik figyelembe az importárak módosulását, mi—

vel azt átmenetinek tartják. Ez a mogyoró- zat azonban nehezen egyeztethető össze a fogyasztói viselkedés elméletének alapvető megállapításaival. Egy másik indoklás sze- rint az árak és a vámtarifák importra gya- korolt hatásának különbözőségét rövid távon az okozza, hogy a vámtarifák változásai nagy publicitást kapnak, ezzel szemben az árváltozások rendszerint csendben, feltűnés

nélkül következnek be.

A szerzők számára a vám- és az árrugal- masság közötti nagy különbség nem tűnik indokoltnak, hiszen végső soron mind a két rugalmassági mutató a fogyasztóknak az árváltozásokkal kapcsolatos reakcióját hiva- tott leírni. Kételyeiket az is alátámasztja, hogy az importfüggvény árváltozójának té- nyezőkre bontásából származó vámrugalmas- sági mutató nem vethető alá szignifikancia- tesztnek, így nem ellenőrizhető, hogy az ár—

és vámhatások közötti különbség mutatója milyen megbízhatóan tükrözi a tényleges kü- lönbségeket. Ezért tartják szükségesnek azt a vizsgálatot. amely a vámtarifát az import- ff'igavény önálló változójaként kezeli, s igy nem közvetett úton, hanem az importfüog—

vényből közvetlenül becsüli az import vám- rugalmasságot.

A korábbi ökonometriai elemzésekben er—

re azért nem volt lehetőség. mert az impor- tált áruk igen széles körében a vámtarifák változásai nem voltak elég gyakoriak ahhoz,

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

hogy az importra gyakorolt hatásuk ökono—

metriai becsléséhez megfelelő adatbázis áll- jon rendelkezésre. A vámrugalmasságok köz—

vetlen becslésére most az teremtette meg a kedvező alkalmat, hogy Görögországnak az Európai Gazdasági Közösséghez való csat- lakozását előkészítendő, lezajlott a vámtari- fák fokozatos csökkentésének hosszú és jól

nyomon követhető folyamata.

'O'konometriai elemzésükben a szerzők a görögországi vámtarifák alakulásának az 1957—1977 közötti periódusaira vonatkozó negyedéves adatait használták fel. Vizsgála- tukban csak ipari termékek vámtarifái szere-

peltek.

Az import vámelaszticitásának becslése regressszió—egyenlettel történik, melynek független változója a reáljövedelem (y), a relatív ár (P), a vámtarifa (T) és a szezoná- lis ingadozás mutatója (O), függő változója

az import volumene (v).

A regresszió-egyenlet paramétereinek becslését lineáris és Ioglineáris formában egyaránt elvégezték. A becslési eredmények megbizhatóságának (a tanulmány függelé—

kében részletesen ismertetett) széles körű tesztelés és összehasonlitása alapján a log—

lineáris forma alkalmazása tűnt indokoltabb- nak.

Az elemzés során a szerzők elkülönítve vizsgálták az importárak és a vámtarifák importra gyakorolt rövid és hosszú távú ha—

tásait. Rövid távon minden nehézség nélkül elfogadhatónak bizonyult az a hipotézis, hogy nincs szignifikáns különbség a vám- és az árrugalmasság között. Hosszú távon azonban már jelentős multikoIIinearitás je- lentkezik a magyarázó változók között. En- nek kiküszöbölése érdekében a szerzők szá- mos kisérletet végeztek. s ezek eredménye—

képpen sikerült olyan függvényformát kiala- kitaniuk. amely az eredeti adatsorhoz jól il- leszkedő, jó előrejelzési tulajdonságokkal rendelkező, megbízható becsléshez vezetett.

Az így kapott paraméterértékek alapján nem lehetett elvetni azt a hipotézist, mely szerint a vámarifák és az importárak hosszú távon is azonos hatást gyakorolnak az importra.

A vám- és árrugalmasság a vegyipari ter- mékek esetében rövid távon —1,237, hosszú távon —1.031 volt, a megfelelő értékek a fel- dolgozó ipari termékeknél —O,891 és —O,734, a gépek és szállítási berendezések esetében

—0.801 és —0,400. Ezek a rugalmasságok eléggé alacsonynak tűnnek. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy főleg olyan ipari termékekről van szó. amelyeket nem lehet hazai előállítású árukkal helyettesiteni.

A rövid távú rugalmasság mindhárom ter—

mékcsoportban nagyobb a hosszú távúnál.

Ez azt sugallja. hogy az árváltozások és a vámtarifák változásai túlzott közvetlen reak- ciókat váltanak ki, amelyek kétféleképpen is

597

magyarázhatók. Az egyik lehetséges magya- rázat az, hogy abban az időszakban, ami—

kor a vámtarifák csökkentését már bejelen—

tették, de még nem hajtották végre, a gaz—

dasági alanyok elhalasztják vásárlásaikat, s így a vámcsökkentést követő időben az im- port a szokásosnál magasabbra szökik. A másik magyarázat arra az esetre vonatkozik, amikor a vámcsökkenést az intézkedés vég- rehajtásával egyidejűleg jelentik be. A szo—

kásosnál nagyobb volumenű importot ilyen- kor az okozhatja, hogy az importőrök igye—

keznek felkészülni a vámcsökkentés által érintett importáruk iránti hazai kereslet vár-

ható megnövekedésére.

A vizsgálati eredmények alapján a szer- zők vitába szállnak azzal az általánosan el—

fogadott feltevéssel is. mely szerint a meg- szokással összefüggő tehetetlenségi erő bi- zonyos késleltetést idéz elő az importkeres- letnek a vámtarifák és az importárak válto- zásához való alkalmazkodásában. Ha ez igaz lenne. akkor a rövid távú rugalmassági mutatóknak alacsonyabbaknak kellene len—

niük a hosszú távúaknál. a vizsgálatból a- zonban ennek az ellenkezője derült ki.

(Ism.: Kuti Éva)

FREY, 8. S. — WECK, H.:

BECSLÉSEK A REJTETT GAZDASÁGRÓL (Estimating the shadow economy: a ..naiv" app- roach.) — Oxford Economic Papers. 1983. 1. sz, 23——

44. p.

A rejtett (fekete vagy árnyék—) gazdaság- nak nevezett szektor nagyságának, teljesi- ményének pontos felmérése — e működési forma jellegéből fakadóan — közvetlenül nem végezhető el. A témával foglalkozó köz- gazdászok ezért többféle becslési módszer—

rel kísérleteznek annak érdekében. hogy a valóságot minél jobban megközelítő ered—

ményeket kapjanak, A megfelelő számítási mód kialakítása mind sürgetőbb, mivel több országban ma már igen jelentős a gazda- ságnak ez a része.

A rejtett gazdaság nagyságának megálla—

pításához használt módszerek négy csoport- ba oszthatók. Az elsőbe a kikérdezés útján való adatgyűjtés tartozik. Ezt a módszert si- kerrel alkalmazza az olasz Statisztikai Hiva—

tal. A másik három csoportba tartozó mód- szer azon a feltevésen alapul. hogy az ár—

nyékszektor .,nyomokat" hagy a gazdaság különböző területein, amelyekből következtet—

ni Iehet szerepére az illető ország gazdasá—

gában. Az egyik ide tartozó becslés alapját a legális munkában részt vevők arányának idő- és térbeli (országok közötti) összeha- sonlitása képezi. A másik módszer a iöve—

delmek és a kiadások országos szintű össze-