ICV 2016: 56.87
"$"%'(*%',- -%,"'/ " $024/ 54*06$/
580$%94/: ;(*<0,$/: =(;0>->"?$/: 2$",(*%/'(' "8($" @0,A0 B/?/$/
!#$#$&!'(*+
',.$0*.
1235789 7:<9>@8A C5:DE
F8C<H9 2 (10)
JK:7E– 2017
2 !"8(082)
##"(81+82+83)$43
%54
"$%'"()%*+(% )% )-/$/ 13"(%4 -+)%4 5'+(68$%9% )"-:+*(%9% ;")+9%9=3(%9% /(=*"-6?A"A/
='"(= C+*E+ F?3?(? (;-%A%$%E H4*=)28E?6A%;+)+2017-%$/) "$%'()+,% '.0"1)3:
5689;<>?@ .?<@;@, &-' )*,-,. /., &-0. (1-,. '2&467-') ( 6'48/4); 18@B?CD EF@D, 64/&.)*,-,. /., &-0. (;,-=4>>?/4); 1FCH6;?I K@L8I, &-' )*,-,. /., @'-). ( 6'48/4);
$6;C<M? N@<C8>, 64/&. )*,-,. /., &-0. (=*&@. A26'274') ( 6'48/4); 5I8P@; %;BF@Q,
&-' )*,-,./., @'-). ( 1-'C?/4); 'IL@8> N@86;PC;@, &-' @2&. /., @'-). ( 6'48/4);
'IL@8> NI8IBCRCF, &-' )*,-,. /., @'-). (#*,-'DAF); 'SU6F6;?I )FC;@, &-' @2&. /., &-0.
( 6'48/4);0IVSQ@; W6PY;@,64/&. )*,-,. /.,&-0. ( 6'48/4);Z@RUSF 09B9Y,&-' @2&. /.,@'-).
( 6'48/4); K@F\6P@ 0M^IL, 64/&. @2&. /., &-0. ( 6'48/4); KI_F6^6;;C? NI8IBCRCF,
&-' )*,-,./., @'-). ( 6'48/4); 6R^9Q6L<>?@ $IFIP@, &-' )*,-,. /., @'-). (G-,FC4);
I`_I; N@86;PC;@, 64/&. )*,-,./.,&-0. ( 6'48/4);WCR?I-$9P?I .?<@;@, &-' )*,-,./.,@'-).
(I-'=47*$); WCa6;?I W6PY;@, 64/&. )*,-,. /., &-0. (K4A7. 1-,. '2&467-'4) ( 6'48/4);
bFI8Y? 0M^IL, &-' )*,-,. /., @'-). (G-,FC4); (CR^@8 ,@P@89Y, 64/&. )*,-,. /., @'-).
( 6'48/4);c@D?IL<>?CD 'QCQPId,&-' )*,-,./.,@'-). (G-,FC4).
6H6;`6;PC:
N9?PIF9Y $RCPF6;?I, &-' )*,-,. /., @'-). ("'?=-'*KF6?L &2'M4=/?L @2&41-1*>/?L D/*=2'A?727);
W@R@F@ WFIdCRILCU, &-' )*,-,. /., @'-). (#*,-'DAF6?L &2'M4=/?L @2&41-1*>/?L D/*=2'A?727 *N2/* O46A?N4 Q4/64);
)L@; eIR’Y?, &-' @2&. /., @'-)., 464&2N*6 S64&2N*8 /4D6 =?C-8 U6-,? (V40*-/4,F/?L D/*=2'A?727 «XA7'-KF64 464&2N*$»).
b54
b98I8I_9U;CD U@<IVC< : KZ*'/?6 /4D6-=?[ @'40F / 1-,. '2&. X.].^2,*/AF64. – N4/F: _Ga «_*K4=*», 2017. –_?@. 2 (10). – 307A.
KZ*'/?6D =N*C2/- ,*/1=*A7?>/*, ,*72'47D'-K/4=>*, )-,F6,-'?A7?>/* 74 N27-&?>/*
'-K=*&6? /4D6-=0*=, &-67-'4/7*=, 4A@*'4/7*=, =?6,4&4>*=. @-,* K-'D &-A,*&/?6*= – 467D4,F/*
@'-Z,2N? ,26A?6-,-1*8, ,26A?6-1'4)*8, 1'4N47?6?, *A7-'*8 N-=?, &*4,267-,-1*8, -/-N4A7?6?, ,*/1=*A7?6? 726A7D, *A7-'*8 D6'48/AF6-8 ,*72'47D'?, )-,F6,-'D, 4 746-M N27-&?6? /4=>4//$
)4[-=?[ &?A0?@,*/. ^Z*'/?6 '-K'4[-=4/- /4 N-=-K/4=0*=, ,*72'47D'-K/4=0*=, 4A@*'4/7*=, A7D&2/7*=-)*,-,-1*=,D>?72,*=.
^Z*'/?6 */&26A-=4/- = N*M/4'-&/*L /4D6-=-N27'?>/*L Z4K* &4/?[Index Copernicus.
!"8(082)
##"(81+82+83)$43 ISSN 2415-8828 (Print)
%BF6<@ F6B?I86_9g: 20308, b2'64AF64 -Z,4A7F, N. N4/F, =D,.;4&-=4, 28, 6. 304, 64)2&'4 D6'48/AF6-8 N-=? 74 N27-&?6? 88 /4=>4//$ N4/AF6-1- &2'M4=/-1- @2&41-1*>/-1- D/*=2'A?727D *N2/* G4=,4 Q?>?/?.Q2,.: +380(4744)3-78-96; e-mail: dvv2812@ukr.net.
5@<;IL;C?
N4/AF6?L &2'M4=/?L @2&41-1*>/?L D/*=2'A?727 *N2/* G4=,4 Q?>?/?.
;=*&-07=- @'- &2'M4=/D '2cA7'40*d &'D6-=4/?[ K4A-Z*= N4A-=-8 */)-'N40*8
"_ e21683-1583f =*&24.11.2015'.
305
5Z)jW
Z.N.5,%NjWN.
,./"1%'23 "$%'(*'"
fX^_,QX" VS_bSqfVXp Q4fOiVXqXhibVXp q4";,", GfXa4;i
fX^# !X_, "fSpV;f"Xp ;,;Q4O,X;_iQ,(20-7* fX",II A7.) ... 3
VilmoL Gazdag
A K-RP-TALJAI MAGYAR NYELVJ-R-SOKBAN MEGHONOSODOTT
KELETI SZL-V LEXIKAI ELEMEK HANGTANI&S SZEMANTIKAI
MODIFIK-CIgJ-RgL... 10
Q3'F" ]/*'", <3>C3' "$%'(*'"
OSQ4fiSq,!X «;qX_V,"S X/"XViOi_ OSVk,V,»... 24
Q3/3U’G'62 ]''", J"/2"." i"("$8G
;4OSVQ,bVi GSfSO4Qf,hXqX_VXhX "XOGXV4VQS
X!VX;"qS!V,I Gf,;qi_V,"X_,I f4b4Vf OSqi/GfX^i OSfip OSQiX;... 35
Q/3>G' i8'"
"4f _SVVm _ ; bS;Vi/ "fSpV;f"i/OX_i: Q,GXqXhim, % V"aip41
Q/3123 x%(G'"
h4XhfS%ibVS q4";,"S Q_XfbX;Qi _S;,qm "X^Sb4V"S (^S
GX_i;Q] «aiVS r,QQm») ... 53
d"F%'23 ]C3/
VShXqXl _SVVm GXIi!V,I ;qX_X%XfO iO4VV,"S QS
Gf,"O4QV,"S _ "fSpV;f"i/OX_iXVII – XVIIIA7. (/4 N472'*4,* 7=-'*=
",?N2/7*$ ^*/-=*c=4) ... 63
d%1%P23 ]''"
;G4a,%i"S ;qX_XQ_ifVXp OXf%XVXqXhip VX_,I !4_4f#SQ,_i_ 75
d%'*:62 ":*$O
q4";,"S VS GX^VSb4VVm bS;V,"i_ _X2VVXhX "XV%qi"Q _ "fSpV;f"XO qiQXG,;VXO !,;" f;i IVii–IViii A7. ... 85 d?I%'23 r$%'",o*$" x%(G'"
X;X#q,_X;Qi GXfi_VmVf GfX^i q]"X !Sl_Sf... 99
306
g"I3G'" {"/*:"
i!4/VX-Q4OSQ,bV4 fX^OSpQQm GX4Q,bV,I fX^!iqi_ ^#if",
;Q4GSVS GS_q4V"S «_ibVi;Qf QS"S "XfXQ"S»... 111
g%$8':O2" r2:"'"
OX_Vi ^S;X#,^OSq]_SVVm !iQ4/_ "fSpV;f"XO
I !XrVfXO !,;" f;i... 119
5*:$G2 {%:G
VS!_ifVmVk,VS VS "SfQSI SQqS; "fSpV;f"Xp OX_,... 131
53.(6Y S.8($"'"
^_’m^SVi %XfO,VS^,_VXhX, ^VSIi!VXhX QS "q,bVXhX
_i!OiV"i_ OVXr,V, iO4VV,"i_ _ "fSpV;f"i/ OX_i... 148
53$318"FO ]''"
iVQ4fGf4QSaim I !XrVfXhX Q4";Q "fi^fGf,^O qiVh_X;O,;qX_XhX SVSqi^ :Q4Xf4Q,bVi ^S;S!, QS
GfS"Q,bV,/_,Oif !X;qi!r4VVm... 158
531"/3." g3G
%XVXqXhibVS XfhSVi^Saim "Xf4V4_,I OXf%4O V4GXIi!V,I iO4VV,"SI... 164
r:("P {6A3., r:("P <31"'
q4";,"S ;4qS ;Qf,hSVai m" X#’2"Q 4";,"XhfS%ibVXhX
XGfSa]_SVVm.^. 2 (^SSVQ4#4q]_-Q,–^S_ ^",:/) ... 173
z"$GP7?2 i"("$$G
rSVfS_im S;S#qi_S;ai _ifS"Sj... 183
z3$G23." x"(OG'"
" qfQ fVX-,;QXf,b4;",/X#q," "fS,Vi _ Q_Xfb4;Q_4
_. h."XfXq4V"X (q,Vh_X" qfQ fXqXh,b4;",/S;G4"Q) ... 191
S872"/ S.8($"'",d%'*:62 ]/*'"
GfX#q4OS "X!,%i"Saip OX_V,I X!,V,af Q_XfbXp ;GS!k,V, QSfS;S l4_b4V"S... 196
S'8I%.*7 82(3/8G
GfX! "Q,_Vi ;GX;X#,%XfO _SVVm ; bS;VXhX
SVhqXOX_VXhX ;q4Vh ... 208
x*c%'23 x%(G'"
«;qX_V," ;Ii!VXGX!iqf;f",I hX_ifX"»m" _i!X#fSr4VVm VXOiVSai/V,I GfXa4;i_ ;Ii!VXGX!iqf;f"XO Sf4Sqi
"fSpV;f"Xp OX_,... 216 0)W" %Wo .5,%NjWN..b.0m'0. ljWl'%
g"/?I'G2 i"("$G
_Gq,_ i_SVS m"X_,bS %fSV"S VS r,QQ2_,/QS Q_Xfb,/ lqmI Xq4";SV!4fS !4... 227
`"17?/ i"("$8G
X#fS^ i ;qX_X QSfS;S l4_b4V"S _ "fSpV;f"XO
_,l,_"Sf;Q_i... 234
<%.?2 p/8B
"XhViQ,_V,/ GfX;Qif X#fS^ !XV r SVS ;_iQX_i/
qiQ4fSQ fi... 242
S"'8.:O2*B r$%2:"'I/,w*C"'32 r2:"'"
«;4fa4»m" VS;"fi^V,/SfI4Q,G "fSpV;f"Xp O4VQSqfVX;Qi Q_Xfbi/;GS!k,Vi Q. l4_b4V"S... 255
S*."7?2 i"("$8G
;4OSVQ,"S X#fS^i_ "fSpV;f"Xp VSfX!VXp bSfi_VXp "S^",.... 266
n17?2 z".$3
"fSpV;f",/ iVQ4qih4VQ i XGif QXQSqiQSf,^O (464&2N*6
;. 2)'2N-= D «k-&2//?6D»74 A72/-1'4N4[ @'-02AD ;_ ) ... 279 Z"W.$l'%
z"/Y%(" {6A3.
_,_b4VVm Q_XfbX;Qi O,"Xq,#SrSVS VS fX"SI qiQ4fSQ f, fi!VXhX "fS]... 292 ,%*) %NW. l... 299 ),b. Z%()3 $03 %NW. )N... 302
10
!"811.161.2’28
Gazdag VilmoL (Budapest, Hungary) e-mail: gazdagvilmos@gmail.com A KqRPqTALJAI MAGYAR NYELVJqRqSOKBAN
MEGHONOSODOTT KELETI SZLqV LEXIKAI ELEMEK HANGTANI sS SZEMANTIKAI MODIFIKqCItJqRtL∗
Orosz _s ukran lexikai kblcsbnz_seket a karpataljai magyar nyelvhasznalat minden szcnter_n talalhatunk. E szavak szama, a hasznalati kbrdktel fdggetlendl, bsszess_g_ben tbbb szazra tehete. A karpataljai magyar nyelvjarasokban meghonosodott keleti szlav lexikai elemek jelentes r_sze mar tudomanyosan is rbgzctve lett. Ugyanakkor e szavak alapos nyelv_szeti vizsgalatara ezidaig m_g nem kerdlt sor. fgy az egyes kblcsbnszavak alakvaltozataival, vagy az orosz_s ukran nyelvbel is atvett parhuzamos kblcsbnz_sekkel _s az ezeket kivalth okokkal kapcsolatosan szinte semmilyen informacihval nem rendelkezdnk.
Jelen tanulmany keretein beldl a karpataljai magyar nyelvjarasokban meghonosodott keleti szlav lexikai elemek szemantikai _s hangtani modifikacihit kcvanom bemutatni.
Kulcsszavak: Karpataljai magyar nyelvjarasok, keleti szlav kblcsbnbk, szemantikai szikdlet a jelent_sben, szemantikai kiterjeszt_s a tartalomban, hangzasvaltozatok.
8$O13P Q. S%1"'(*7'8 (" U3'%(*7'8 13I*U82"F8V :Y8I'3:$3.’G':O2*Y
$%2:*7'*Y %$%1%'(8. ? >"2"/D"(:O2*Y ?C3/:O2*Y I8"$%2("Y.
V+;%L?3"((N L /$-+I(68$%I A+ -%6=U68$%I '%* (+N*(= * /6=R 6Q"-+R Q/($O=4*+((N /9%-68$%I '%*? (+ V+$+-;+AA=.V+9+E%' $=E8$=6A8 O?R L+;%L?3"(8,("L+E":(% *=) 6Q"- IR /:?*+((N, (+E=3/jA86N $=E8$+ 6%A"(8. k+6A?(/ 6R=)(%6E%*’N(68$?R E"$6?3(?R
"E"'"(A=* /:" )%6E=):"(%.C-%A" -"A"E8(" E=(9*=6A?3(" %M6A":"((N O?R E"$6"' P"
(" *?$%(+(%. F+$?' 3?(%', / (+6 '+U:" ("'+j =(Q%-'+O=I ;-% *+-=+A?*(=6A8 Q%-' )"N$?R L+;%L?3"(8, ;+-+E"E8(= L+;%L?3"((N 6E=* L -%6=U68$%I A+ /$-+I(68$%I '%* =
;-?3?(? IR ;-%(?$("((N )% '%*?--"O?;=j(A+. 5 -%M%A= -%L9EN(/A% 6"'+(A?3(= A+
Q%("A?3(= '%)?Q=$+O=I 6R=)(%6E%*’N(68$?R E"$6?3(?R "E"'"(A=* * /9%-68$?R 9%*%-+R V+$+-;+AAN.
5$673.8 :$3.": /9%-68$= )=+E"$A? V+$+-;+AAN, 6R=)(%6E%*’N(68$= L+;%L?3"((N, 6'?6E%*" L*/:"((N L(+3"((N,6"'+(A?3(" -%LT?-"((N L+ L'=6A%',Q%("A?3(= *+-=+O=I.
VilmoL G. Semantic and phonetic modifications of the East Slavic lexical elements in Transcarpathian Hungarian dialects.
In Transcarpathia bilingualism is a natural phenomenon. Due to the minority position of the local Hungarian people, they are frequently forced to use either surrounding language in everyday communication. The common usage of the Ukrainian or Russian languages can be observed in the mother tongue use by the speakers: they often employ second language elements in the course of mother tongue communication, which soon adapt
∗ Szsvegkszi ktp 1 Az Emberi Ervforrxsok Miniszttriuma yNKP-17-3 k{dszxm| yj Nemzeti Kivxl{sxg Programjxnak txmogatxsxval ktsz~lt”.
© VilmošG., 2017
to the sound system of the Hungarian language, while they become such phenomena that their foreign character can almost never be noticed by the laymen.
A substantial part of the Eastern Slavic lexical elements which naturalized in the Transcarpathian Hungarian dialects have already been recorded scientifically. However, a thorough linguistic examination of these words has not been made yet. Thus, we have almost no information about shape variations of some loanwords, or the parallel borrowings of words from the Russian and Ukrainian languages and the causes of these phenomena.
The present study deals with the semantic modifications of the Eastern Slavic lexical elements which have been strongly rooted in the Hungarian dialects of Transcarpathia. It also gives an overview of the adaptation process of the Eastern Slavic lexical elements in the Hungarian dialects of Transcarpathia. The first part describes the cases of semantic narrowing in meaning, while the other part deals with those aspects which are connected with the semantic broadening in meaning of the words. This study is based on a survey carried out with a sample of 342 individuals. I would like to examine shape variations of Eastern Slavic loanwords which naturalized in the Hungarian dialects of Transcarpathia and the phonetic reasons of the development of these shape variations.
Keywords: Hungarian dialects of Transcarpathia, Eastern Slavic loanwords, semantic narrowing in meaning, semantic broadening in meaning, phonetic variations.
Bevezetus
A hatxron t|li, s •gy trtelemszer en a kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsok vizsgxlata a politikai okok ts az inttzmtnyi hxtttr hixnya miatt meglehetvsen ktsvn vette csak kezdettt [10, -l. 19–20]. S bxr az elm|lt nthxny tvtized sorxn jelentvs eredmtnyeket siker~lt a helyi ts az anyaorszxgi nyelvtszeknek eltrni~k, a regionxlis nyelvvxltozatoknak ts nyelvjxrxsoknak azonban mtg napjainkban is szxmos olyan ter~lete ts jellegzetesstge van, melyekrvl ltnyegtben mtg alig rendelkez~nk informxci{kkal. Ide sorolhat{ ptldxul a kslcssnszavak hasznxlatxra vonatkoz{ ttrktpes vizsgxlatok elvtgztse is. Ilyen jelleg kutatxsokat ugyanis ezidxig nem vtgeztek kxrpxtaljxn. K{tyuk Istvxn 1974-es [15] kandidxtusi trtekeztse az egyetlen olyan munka, amely monografikusan pr{bxlja meg feldolgozni egy txjegystg, nevezetesen az ungi magyar nyelvjxrxsok ukrxn kslcssnszavait, viszont az ott adatolt sz{anyag sem ker~lt ttrktpes formxban feldolgozxsra.
A kvrpvtaljai magyarok nyelvi helyzete
A kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsok mxr Trianon elvtt is a magyar nyelvter~let peremvidtktt alkottxk, ahol tsbb ntp mindennapi kapcsolatban tlt egymxs mellett. E ntpek mind kult|rxjukban, mind nyelv~kben hatxssal voltak egymxsra. #gy Kxrpxtaljxn a kttnyelv stg termtszetes jelenstg. Ugyanakkor a XX. szxzad elsv harmadxig a bilingvizmus nem a helyi magyarokra, hanem a ter~let mxs nemzetistg lak{ira volt jellemzv [18, -l. 89; 9,-l. 129–130].
A trianoni btkeszerzvdts ksvetkezttben azonban jelentvs magyar nemzetistg tsmegek vxltak kisebbstgivt az |j nemzetxllamokban [2,-l. 12], s
12
ezzel egy~tt a magyar nyelvter~let peremvidtke is hatxron t|li magyar nyelvjxrxsokkx vxlt, vagyis az intenz•v nyelvi kapcsolatok sz•ntere magyarorszxgi szempontb{l ntzve k~lfsldre ker~lt [23, -l. 25]. A magyar nyelv helyi szinten elvesz•tve addigi stxtuszxt, alxrendelt szerepbe ker~lt a mindenkori xllamnyelvvel szemben, ami a preszt•zsvesztts mellett a mxsodnyelvi hatxs nagymtrttk fokoz{dxsxt, illetve a helyi ts az anyaorszxgi magyar nyelvvxltozatok bizonyos mtrttk elk~lsn~ltstt is magxval vonta [16, -l. 6].
Ugyanakkor a hatxron t|li, |n. vshonos magyar kisebbstg tsbbstgi helyzete regionxlis szinten tsbb hely~tt, •gy Kxrpxtalja bizonyos rtszein is megmaradt [14, 183]. &pp ennek ksszsnhetv talxn, hogy a hatxron t|li magyar kisebbstgeknek mxig siker~lt megvrizni~k anyanyelv-dominancixjukat mtg akkor is, ha „a sz{rvxnyosodxsi folyamatok, a vegyes hxzassxgok egyre nagyobb arxnya, az anyanyelv txrsadalmi preszt•zse, hasznxlatxnak jogi ts kommunikxci{s akadxlyai napr{l napra csskkentik az anyanyelvhasznxlat ksrtt” [22, -l. 118].
A kxrpxtaljai magyarsxg esettben vshonos ts elrendelt kisebbstgi kttnyelv stgrvl van sz{. Vagyis a kszssstg nem ter~letcsere, hanem politikai okok miatt vxlt kisebbstgivt, tagjainak t|lnyom{ tsbbstge xltalxban csak az iskolxban talxlkozik az xllamnyelvvel [6, -l. 41], elsv nyelve (a magyar) jogilag alxrendelt helyzetben van az xllamnyelvhez (ukrxnhoz) ktpest [10, -l. 198].
Ezen k•v~l a kxrpxtaljai magyarsxg jelentvs rtsze magyar dominxns kttnyelv [6, -l. 40–41], azaz a privxt szftrxban a magyar nyelv hasznxlata szinte kizxr{lagos, m•g a formxlis sz•ntereken a nyelvhasznxlat az xllami szabxlyozxs ts az egytn nyelvtudxsa alapjxn realizxl{dik.
Jelentusvvltozvs: jelentusbwvylus us jelentussz{kylus
A kslcssnszavak az esetek tsbbstgtben megvrzik az xtad{ nyelvi jelentts~ket, viszont gyakori jelenstg az is, hogy az xtvevv nyelvben val{
meghonosodxsuk sorxn valamilyen jelenttsvxltozxson esnek xt [17, -l. 38].
Benv Attila [5, -l. 147] szerint, „ha egy lexikai xtvttel egyazon nyelvvxltozatban tsbb jelenttsben is hasznxlatos, akkor szinte bizonyosak lehet~nk abban, hogy meghonosodott elemmel, jsvevtnysz{val van dolgunk”.
Vagyis a kslcssnszavak jelenttsm{dosulxsainak a vizsgxlata rtvtn ktpet kaphatunk az egyes szavaknak az xtvevv nyelvbe val{ betp~ltstrvl, meghonosodxsi fokxr{l.
David Crystal [8, -l. 411] szerint a jelenttsvxltozxs akkor megy vtgbe, amikor „a ksr~lmtnyek hatxsxra a sz{ jelenttse xttevvdik mxs dolgokra”. A jelenttsvxltozxst kivxlt{ ksr~lmtnyek azonban igen sokftltk lehetnek. A magyar nyelv ksnyve [1, -l. 515] Kxroly Sxndor [13] munkxja alapjxn a ksvetkezvktpp foglalja sssze a jelenttsvxltozxst kivxlt{okokat:
• ha egy sz{ sztlesebb txrsadalmi ksrben txgabb jelentts lesz;
• ha egyxltalxnos jelentts sz{ egy kisebb txrsadalmi csoportban specixlis trtelmet kap;
• ha a txrggyal kapcsolatos trzelmi magatartxs megvxltozik;
• ha maga a txrgy vxltozik meg; ha az egyes jel vagy a jelrendszer, illetve a jel grammatikai ksrnyezete vxltozik meg;
• ha a sz{ m faji hasznxlati ksre vxltozik meg
A kslcssnszavak jelenttsvxltozxsa szinttn nem egynem jelenstg. A ktt legfvbb csoport az adott sz{ szemantikai mezvjtnek a mozgxsirxnya alapjxn hozhat{ lttre. E szerint jelenttsbvv~lts, illetve jelenttssz k~lts kateg{rixkr{l besztlhet~nk, melyek kszel xllnak a hasonl{sxgon alapul{ ntvxtvitelhez, ugyanis ltnyegtben az egymxssal rokon fogalmak vonalxn mozognak [11,-l. 150].
Ntzz~k meg kicsit alaposabban, hogy mit is takar a fentebb eml•tett ktt nyelvtszeti terminus. Jelenttsbvv~ltsrvl Horvxth Ptter Ivxn szerint akkor besztlhet~nk „ha egy nyelvi elem – alaki m{dosulxs ntlk~l – egy olyan val{sxgrtszre utal, amelyet korxbban nem jelslt” [12, -l. 157], vagyis „a jelenttsbvv~lts esettn a jelenttsterjedelem megnv, azaz a sz{ a dolgoknak, cselekvtseknek stb. egy sztlesebb osztxlyxra kezd vonatkozni” [21, -l. 76]. A szavak jelenttsbvv~ltse, vagy |jabb dolgokra vonatkoz{ jelenttstartalommal val{ gazdagodxsa termtszetes jelenstg, ugyanis amint azt Kxroly Sxndor [13, 218] is megjegyezte „a kifejeznival{ vtgtelen, a nyelvi eszksz meg vtges, a besztlv egytn ts a besztlv txrsadalom |gy gazdxlkodik a nyelvi eszkszskkel, hogy arxnylag kevts jellel mintl tsbb kifejezhetv legyen”.
A jelenstg kapcsxn Benv [5, -l. 155] megjegyzi, hogy a jelenttsbvv~lts a jelenttssz k~ltsntl ritkxbban fordul elv, s ez azzal magyarxzhat{, hogy az anyanyelvi dominancixj| kttnyelv besztlvk inkxbb hajlamosak arra, hogy a kslcssnszavakat a konkrtt besztdhelyzet szerint, a txrgyi ksrnyezet vonatkozxsxval egy~tt trtelmezztk, mintsem, hogy elvonatkoztassanak azokt{l, hiszen „a tsbbjelentts szavak mxsodik ts tovxbbi jelenttsei az elsvdlegesbvl fejlvdnek ki metaforikus vagy metonimikus |ton a bonyolultabb jelenstgek, fogalmak kifejeztstre.
Herder szerint a gondolkodxs fejlvdtstvel a nyelvek sz{kincse a konkrttt{l az elvont felt halad, mikszben a nyelvek grammatikailag ts lexikailag differencixl{dnak, azaz egyre inkxbb sajxtos, nemzeti sz•nezetet nyernek”
[19,-l. 44]. Horvxth [12, -l. 100] ezenk•v~l felh•vja a figyelmet arra is, hogy a jelenttsbvv~lts jelenstgtben gyakran megmutatkozik a „nyelvi snktny” is.
Minya Kxroly [20, -l. 76] szerint pedig az egyes szavak |j jelenttsben val{
hasznxlatakor ltnyegtben |j sz{r{l kellene besztln~nk, hiszen a szavakat a hangalakts a jelentts egystgektnt hatxrozhatjuk meg.
A jelenttssz k~lts ezzel szemben akkor megy vtgbe, ha „a kslcssnzstt lextma az xtvevv nyelvben sz kebb specializxltabb jelenttsben vxlik
14
hasznxlatossx, mint az xtad{ nyelvben” [17, -l. 38], vagy ahogyan azt Benv Attila [4, -l. 91] •rja „a jelenttssz k~lts a sz{ fogalmi-logikai alkatxnak azt a vxltozxsxt jelsli, amikor a lextma jelenttse az eredeti jelsltjtrvl xtmegy a neki alxrendelt, sz kebb ksr fogalomra”.
Ugyanakkor sokszor „|gy lesz kisebb a sz{ vonatkozxsi ksre, hogy valamely specixlis jeggyel gazdagodik jelenttsstmxja; ts ez a specixlis jegy rendszerint a jelslt valamely aspektusxt jelenti: pl. az anyagot, amelybvl ktsz~lt az adott txrgy, funkci{jxt, alakjxt” [4, -l. 142]. &pp eztrt fontos megjegyezni azt is, hogy a „jelenttssz k~lts terminus jelsli ugyan a jelslt fogalom ksrtnek m{dosulxsxt, de nem utal arra, hogy milyen fogalmi szintek kszstt tsrttnik ez az elmozdulxs” [5, -l. 148].
Hangtani vvltozvsok
A kslcssnszavak fonetikai vxltozxsainak a tanulmxnyozxsa szinttn fontos szegmenstt ktpezi a kontaktusnyelvtszetnek. K~lsnssen nagy jelentvstge van a hangtani ktrdtsek tanulmxnyozxsxnak azokban az esetekben, amikor egymxssal rokonsxgot nem mutat{ nyelvek kszstti kapcsolatr{l, s az e kapcsolatok nyomxn meghonosodott kslcssnszavakr{l k•vxnunk sz{t ejteni.
Ilyen jelleg kapcsolatr{l kell besztln~nk a szlxv nyelvcsalxdba tartoz{
ukrxn/orosz ts a finnugor nyelvcsalxdba tartoz{ magyar nyelv esettben is.
A magyar magxnhangz{rendszer j{val gazdagabb, mint az ukrxn vokalizmus. A standard magyar fontmarendszernek 14 magxnhangz{ja van: a, x, e, t, i, •, o, {, s, v, u, |, ~, . A standard ukrxn vokalizmus 6 magxnhangz{t tartalmaz: 4, -, D, 2, ?, *. A magyar nyelvnek 25 standard mxssalhangz{- fontmxja van, m•g az ukrxn standard 32 mxssalhangz{-fontmxt tartalmaz. A magyar mxssalhangz{k tsbbstgtnek megvan az ukrxn megfelelvje [3,-l. 144].
A szlxv ts magyar nyelv hangrendszeri elttrtsei kivxl{ lehetvstget adnak arra, hogy a kslcssnszavak meghonosodxsuk sorxn jellegzetes hangtani m{dosulxsokon menjenek kereszt~l, legyen sz{ akxr a szlxv nyelvekben megonosodott hungarizmusokr{l, akxr a magyar nyelvbe xtker~lt szlxv lexikai elemekrvl.
Az ungi magyar nyelvjxrxs ukrxn kslcssnszavainak fonetikai vxltozxsait vizsgxlva K{tyuk Istvxn a magxnhangz{k tekintettben megjegyzi, hogy az ukrxn kslcssnszavakban mindegyik hossz| magyar magxnhangz{ elvfordulhat, svt egyes esetekben esetleg diftongizxl{dhat is. #gy tehxt az ukrxn a, o, y, e, u, i hangoknak a magyarban a a (~ ); o (~h) ~a ~ h ; u (~l); e (~m); i (~c); i (~c) megfelelvik vannak. A mxssalhangz{knxl csupxn a lxgy ukrxn )’, A’, (’
mxssalhangz{knak van magyar gy, ty, ny magyar megfelelvje, •gy a tsbbi lxgy ukrxn mxssalhangz{t annak kemtny magyar pxrja helyettes•ti [15, -l. 99–111].
Ezt Borbtly az xltala vizsgxlt bet - ts mozaikszavak hangtani jelenstgei kapcsxn a ksvetkezv csoportokra bontott hangtani jelenstgekkel egtsz•ti ki: 1. a
sz{vtgi orosz o a magyar kiejttsben megny|lik (rajonh, szilph), m•g a sz{vtgi orosz a megrsvid~l (bezpeka, rada). 2. az orosz x hangnak a magyar ch felel meg (derzssztrach, techoszmotr); a szavakban jelentkezv mxssalhangz{- torl{dxs kiests, hasonulxs, zsngtsedts, affrikxl{dxs ts palatalizxci{
seg•tstgtvel old{dik fel [7, -l. 114–115].
A kutatvs tvrgyaus terjedelme
Az yj Nemzeti Kivxl{sxg Program txmogatxsxval megval{sul{ kutatxsom sorxn ktrdv•ves felmtrts kerettben a kxrpxtaljai Beregszxszi jxrxs ter~lettn talxlhat{ 35 magyarlakta telep~ltsen, a telep~ltsek lakossxgszxmxnak figyelembevtteltvel, hxrom korcsoportban (18–40 tv; 40–60 tv ts 60 tv feletti), azonos nemi eloszlxs mellett ssszesen 342 fvt ktrdeztem meg a szlxv kslcssnszavak hasznxlatxval kapcsolatban.
Vizsgxlataimat a magyar dialektol{giai hagyomxnyok szerint feltp•tett ktrdv•vvel vtgeztem, melyben a korxbban vtgzett elvnyelvi, szak- ts sajt{nyelvi, valamint sztpirodalmi kutatxsaim sorxn gy jtstt kslcssnszavak jelenttstre ts hasznxlatxra vonatkoz{ ktrdtseket tettem fel. A vxlaszad{knak tsbbftle ktrdtst•pust kellett megvxlaszolniuk: fogalommeghatxrozxsokon ts ktpazonos•txsokon xt, a felsorolt kslcssnszavak jelenttstnek a megadxsxig.
Ezen k•v~l a vxlaszad{k lehetvstget kaptak arra is, hogy felt~ntethesstk a ktrdv•vben nem szereplv, de xltaluk ismert ts hasznxlt kslcssnszavakat, valamint a kelet-ukrajnai hxbor|s konfliktushoz kapcsol{d{an meghonosodott szlxv neologizmusokat ts |jonnan elvttrbe ker~lv kslcssnszavakat is. A ktrdv•v a nyitott ktrdtseken k•v~l 220 keleti szlxv kslcssnsz{ ismerettre ts hasznxlatxra ktrdezett rx.
Jelentusm|dosulvs esetei a kvrpvtaljai magyar nyelvjvrvsokban meghonosodott keleti szlvv k}lcs}nszavak esetuben
Amint azt a fentebb olvashat{ szakirodalmi xttekinttsben is olvashattuk, a legtsbb lexikai elem az xtad{ nyelvi jelenttstt megtartva honosodik meg az xtvevv nyelvekben is. A kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsokban meghonosodott xllamnyelvi kontaktuselemek t|lnyom{ tsbbstgtntl is ezt figyelhetj~k meg:
Vannak azonban kivttelek is.
Az orosz nyelvbvl xtvett geroj (or. 12'-L 1) hvs jelentts sz{ a kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsokban pejorat•v sz•nezet jelenttstartalommal egtsz~lt ki.
Ugyanis a sz{ itt az eredeti jelenttse mellett a gvgss, nagyktp , hvsksdv emberek jelsltstre is vonatkozik. (lxsd az 1.xbrxn)
Az eredetileg testi fogyattkossxgra vonatkoz{ invalid (ukr. */=4,*&; or.
?/=4,?&) sz{ kttirxny| jelenttsbvv~ltsen is xtesett. Egyrtszrvl ugyanis
1 #rxsktptt tekintve az orosz sz{ megegyezik az ukrxn 9"-%U sz{val, viszont az ukrxn nyelvi kiejttsben a sz{elejtnhhangot ejtenek.
16
hasznxljxk a koldusok megneveztstre is, e szemtlyek xltalxban val{ban rendelkeznek valamilyen testi fogyattkossxggal. Mxsrtszrvl pedig a szellemi fogyattkossxgra kiterjesztve az olyan szemtlyek obszctn jelsltstre, akik valamit nehezen tudnak megtrteni, elvtgezni. (lxsd a 2.xbrxn)
1. vbra: A Geroj sz|jelentusvvltozatai a Beregszvszi jvrvs magyarlakta telepylusein
2. vbra: Az invalid sz| jelentusvvltozatai a Beregszvszi jvrvs magyarlakta telepylusein
A terjedelmi okok miatt, csak felsorolxsszer en megadott kslcssnszavak ugyancsak jelenttsbvv~ltsen estek xt. Az ukrxn vagy orosz nyelvbvl is szxrmaztathat{ piderasz (ukr., or. @2&2'4A7) sz{ az xtad{ nyelvekben a homokos ftrfiak (pederasztxk) megneveztse, a kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsokban azonban azokra is vonatkozhat, akik a besztlv szxmxra kevtsbt szimpatikusak, vagy valamilyen m{don rosszat tettek.
A princessza sz{ (ukr. @'?/02A4, or. @'?/02Ac4), mely az xtad{
nyelvekben hercegnv jelenttsben hasznxlatos, a kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsokban a ktnyes, nagyzol{, bektpzelt nvkre is vonatkozik. Amint azt a fenti ptldxk is mutatjxk a jelenttsbvv~lts sorxn az xtvett szavak xltalxban negat•v tsltet pluszjelenttseket vesznek magukra.
Az elvtgzett kutatxs sorxn nyert adatok kszstt a jelenttssz k~lts esetei ritkxbbak, de aztrt nem ptlda ntlk~liek.
Ide sorolhatjuk ptldxul a teljes magyar nyelvter~leten elterjedt kulak (ukr., or. 6D,46) kslcssnsz{t, melynek az xtad{ nyelvekben a ksvetkezv jelenttsei ismertek: 1. a) sksl, marok; b) [kat] ssszevont erv; c) [m sz] b~tysk, pecek;
2. zs•rosparaszt, kulxk. A kxrpxtalai magyar nyelvjxrxsokban a sz{ azonban csak a kommunista rendszerbvl ismert zs•rosparaszt jelenttstben hasznxlt, s szolgxl azxtlagosnxl gazdagabb szemtlyek jelsltstre. (lxsd a 3. xbrxt)
3. vbra: A kul[k sz|jelentusvvltozatai a Beregszvszi jvrvs magyarlakta telepylusein
18
Ugyanezt figyelhetj~k meg a provodnyik (or. @'-=-&/?6) sz{ esettben is.
Az orosz sz{nak ugyanis a ksvetkezv jelenttsei ismertek: 1. a) [fiz] vezetv (test); b) [xtv] kszvet•tv; 2. a) k•strv, vezetv; b) [vas|t] kalauz, k•strv. A kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsokban azonban a sz{ csak a kalauz, utask•strv jelenttsben ismert. (lxsd a 4. xbrxt)
Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy itt a kalauz jelsltstre a revizor (or. '2=?K-'; ukr. '2=*K-') sz{ is hasznxlatos, mely a magyar nyelvter~let mxs rtszein ilyen jelenttsben nem ismert. Mxsutt ugyanis a revizor, val{sz•n s•thetven ntmet nyelvi xtvttelktnt mxs jelleg dolgok ellenvrztstt (ptnz~gy, hivatali m ksdts, termelts, nyomdai munkxlatok) ellxt{ szemtlyre vonatkozik.
4. vbra: A provodnyiksz| jelentusvvltozatai a Beregszvszi jvrvs magyarlakta telepylusein
A jelenttsbvv~lts egyik sajxtos t•pusaktnt trttkelhetj~k azt, amikor bizonyos mxrkanevek az adott t•pus| termtkekre xltalxnos, kszntvi szereppel b•r{ formxban ker~lnek felhasznxlxsra. Ez ilyen jelenstgek a gy jtstt anyag alapjxn nem ritkxk ts a m{dosult jelentts ismereti szintje is eltg magasnak tekinthetv. Ide sorolhat{ ptldxul, hogy a kxrpxtaljai magyarok ksrtben a
&'DMZ4 mxrkantv a lxncf rtszek minden t•pusxra vonatkozik, •gy pl. az Ural mxrkxj| f rtszt is druzsbxnak szokxs nevezni.
5.vbra: Pulda a mvrkanevek jelentusbwvylusure
A vxlaszad{knak az egyik feladat rtszektnt ptldxul egy ZIL mxrkxj|
billenvs plat{j| teheraut{t kellett azonos•taniuk, melyet a helyi magyar nyelvjxrxsokban a szxll•tmxny lebor•txsi lehetvstge vtgett az or. A4N-A=4, ntvvel szokxs megnevezni. A vxlaszad{ nagy rtsze azonban a konkrtt mxrkantvvel pr{bxlta meg megnevezni a ktpen szereplv jxrm vet, s •gy a val{di mxrka mellett a viszonylag nagymtrttk hasonl{sxg ksvetkezttben a Gxz-53 ts Gxzik, valamint a szinte semmilyen hasonl{sxgot nem mutat{
Kxmxz mxrkxk is megadxsra ker~ltek (lxsd az 5.xbrxt).
A kvrpvtaljai magyar nyelvjvrvsok keleti szlvv k}lcs}nszavainak hangtani vvltozvsair|l
A kslcssnszavak fentebb le•rt hangtani sajxtossxgai a Beregszxszi jxrxs magyar nyelvjxrxsaiban xltalam adatolt kslcssnszavai esettben is helytxll{ak. A tovxbbiakban nthxny ptldxval alxtxmasztva mutatom be az egyes kslcssnszavaknak a magyar nyelvi asszimilxci{ sorxn vtgbemenv hangtani m{dosulxsait. Elsvktnt ntzz~k a magxnhangz{k megfeleltseit:
A szlxv als{ nyelvxllxs| illabixlis a hang helytn az adatolt kslcssnszavakban az a legals{ nyelvxllxs| illabixlis a ts az als{ nyelvxllxs|
labixlis ais elvfordulhat. Pl.3+U < csaj; 3+U(?$ < csajnik;$%3"9+- < kocsegar, valamint $+E?' < kalim; $+(=6A-+ < kanisztra, illetve egy sz{n bel~l akxr mindktt hang is: $+;"E8(?O+ < kapelynica; -+)+ < rada. Nthxny kivtteles esetben akxr a ksztpsv nyelvxllxs| labixlis o hang is xllhat a helytn, pl.
-+66-%3$+ < roszrocska; M+-)+3%$ < bordacsok. Sz{vtgi helyzetben a
20
tsbbesszxm| alakok alapjxn akxr i is elvfordulhat a helytn: M+($+ < banki,
;+3$+< pacski.
A ksztpsv nyelvxllxs| labixlis o helytn a kslcssnszavakban xltalxban a magyar nyelvi pxrja xll, pl.M%-P< borscs; 3?(%*(?$< csinovnyik;)%)+A%$ <
dodatok; de elvfordul a hossz| pxrja, az h is, pl. $+)-% < kadrh; 6A%EM <
szthlba; vagy akxr ezek kombinxci{ja is: "$%(%'=N < ekonhmia. Arra is talxlhatunk ptldxt, hogy az als{ nyelvxllxs| labixlis a xll a helytn, pl. M%$+E <
bakal; R%'/A < hamut.
A felsv nyelvxllxs| labixlis / (u) helytn a legtsbb esetben ugyancsak a magyar nyelvi pxrja xll. Pl. M+'M/E+ < bambula; M/AXE$+ < butilka;)";/A+A
< deputat. Elvfordul a magyar nyelvi hang hossz| pxrja is, pl. $*+)-+A/-+ <
kvadratlra; ;-%$/-+A/-+< prokuratlra;-"9?6A-+A/-+< regisztratlra. Az y (u) helytn xllhato is. Pl. 3/9/(<csuhon.
A ksztpsv nyelvxllxs| illabixlis e helytn a legtsbb esetben az als{
nyelvxllxs| illabixlis magyar e xll, pl. M"L;"$+ < bezpeka; 3"-3"(?" <
csercsenyie; ;"-"*+E < pereval; Ritkxbban elvfordulhat a magyar nyelvi hang hossz| pxrja is, pl. 6?6A"'+ < sziszt_ma; $/;" < kup_. Illetve, ha a szlxv sz{ban az e magxnhangz{ a j elvtt xll, akkor a magyar nyelvi formxban ugyancsak t hangot talxlhatunk a helytn, pl. 9-"U)"- < gr_der; *%E"UM%E <
vol_jbalozni.
A ksztpfelsv ts felsv nyelvxllxs| illabixlis? ts = hangok helytn egyarxnt a felsv nyelvxllxs| illabixlis magyar i hangot talxljuk. Pl. Megjegyzendv, hogy sok esetben az ukrxn ts orosz nyelvi alak alapb{l elttrtst mutat e ktt hang tekintettben, pl. ukr. +*A%M=%9-+Q=N illetve or. +*A%M?%9-+Q?N. A kslcssnszavakban a magyar nyelvi hossz| c is elvfordulhat, pl. +(A?Q-?L <
antifrcz; +-R?* < archcv; $+66?- < kasszcr. Az ? hang helytn elvfordulhat mtg tis, pl. Q/-+:?-< furazs_r; ]?M?-8< Szib_r.
A mxssalhangz{k esettben a kemtny szlxv mxssalhangz{knak a kslcssnszavakban a magyar nyelvi megfelelvjtt talxljuk. Pl.+$A< akt; +($"A+
< anketa; =(A"-(+A < internat stb. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a felpattan{ zxrhang pxrok zsngts ts zsngttlen tagja egyarxnt elvfordul az adatolt kslcssnsz{ban: M"6")$+ < beszedka ts beszetka; %3"-")8 <ocsered ts ocseret.
Ugyanezt figyelhetj~k meg a labiodentxlis v ts f hangok esettben is, ugyanis vannak olyan szlxv kslcssnszavak melyekben a * helytn mindktt hang elvfordulhat, pl. 6%*R%L <szovhoz tsszofhoz.
A szlxv )’, E’, (’, A’ lxgy mxssalhangz{k helytn a magyar nyelvi kslcssnsz{kban is a lxgy megfelelvik xllnak, pl. $%'+()?-%*$+ <
komangyirovka; $/E8A;-%6*"A < kulytproszvet; A?A/E8(+ < titulyna; L(='%$
< znyimok;)%*"-"((%6A8< doverenoszty.
A szlxv 9 a kslcssnszavakban g ts h hangktnt is realizxl{dhat, pl. )%9%*%-
< dohovor; 9+E/T$+ < haluska, illetve 9-/;;+ < gruppa; 9/M"-(+A%- <
gubernator. A szlxv x helytn a kslcssnszavakban vagy h vagy ch hangot talxlunk, pl. M/R+($+ < buhanka; T+RA+ < sahta, illetve +-R?* < archcv;
A"R;+6;%-A < techpaszport. Ugyancsak h hang jelenik meg azokban a kslcssnszavakban melyekben R9 hangkapcsolatot talxlunk, pl. M/R9+EA"- <
buhalter.
Azokban az esetekben, amikor az xtad{ nyelvi alakban EN hangkapcsolat van, a magyar nyelvi vxltozatban lj ts nem ly jelenik meg, pl. 6%EN-$+ <
szoljarka; L+;-+*ENA? < zapravljalva. A sz{ vtgtn megjelenv N helytn a magyarban meghonosodott kslcssnszavakban h hangot talxlhatunk, pl.
+AA"6A+O?N < attesztacih;$+(+E=L+O=N < kanalizacih.
T}bbalak~keleti szlvv k}lcs}nszavaink
A kslcssnszavak, amint azt Lanstyxk [17, -l. 75] is megjegyzi, olyan sajxtos elemei a regionxlis nyelvvxltozatoknak, amelyek xltalxban csak nemrtg ker~ltek be azokba, s eztrt a vtgleges megszilxrdulxs hixnya, illetve a ktt nyelv elttrvhangxllomxnya miatt sokszor tsbb alakban is hasznxlatosak.
A kxrpxtaljai magyar nyelvjxrxsokban meghonosodott keleti szlxv lexikai elemek kszstt is sok olyat talxlhatunk, melyek egyidej leg tsbb alakban is hasznxlatosak. Az alakvxltozatok lttrejstttnek miktntje alapjxn tsbb csoportot is el tudunk k~lsn•teni. A tovxbbiakban ezeket pr{bxljuk meg rsvid ssszefoglal{ kerettben bemutatni.
I. Az elturwhangalak~orosz us ukrvn sz|is meghonosodott:
1. hossz~-r}vid mvssalhangz|k elturuse: gripp ~ grip (ukr. 1'?@; or.
1'?@@).
2. e < i hangok elturuse: perejezd ~ perejizd (ukr. @2'28K&, or. @2'22K&);
szvetafor ~ szvitafor, ill. szvetlafor ~ szvitlofor (ukr. A=*7,-)-'; or. A=27-)-');
misalka ~ mesalka, ill. misalka ~ mesalka (ukr. N*U4,64; or. NeU4,64);
beszedka ~ beszidka (ukr. Z2A*&64; or. Z2A2&64); szetka ~szitka (ukr. A*764; or.
A2764).
3. egyub elturusek: bastya ~ basnya (ukr. Z4U74; or. Z4U/$); rozkladuska
~ raszkladuska(ukr. '-K6,4&DU64, or. '4A6,4&DU64).
II. Egyes us t}bbes szvm~alakok pvrhuzamos meghonosodvsa: usanka
~ usanki (or. DU4/64); tumbocska ~ tumbocski (ukr., or. 7DNZ->64); szosziszka
~ szosziszki (ukr., or. A-A?A6a); banka ~ banki (ukr., or. Z4/64); szkrepka ~ szkrepki (or. A6'2@64); kurtka ~ kurtki (ukr., or. 6D'764); bulocska ~ bulocski (ukr., or. ZD,->64).
III. Hangz|elhagyvs:
1. sz|eleji: szpecovka ~ pecovka (or. A@20-=64); zberkassza ~ berkassza (or. AZ2'21472,F/4$ 64AA4 → AZ2'64AA4).
2. sz|belseji: marsrutka ~ marsutka (ukr., or. N4'U'D764); povesztka ~ poveszka(or. @-=2A764).
22
IV. Hangz|betoldvs:
1. sz| belseji: zakuszka ~ zakusztka (ukr., or. K46DA64); sifer ~ slifer (ukr., or. U?)2').
2. sz|vugi: pricep~ pricept(or. @'?02@).
V. Ny~lvs:
1. sz| belseji:pelmenyi ~ pelmennyi (ukr. @2,FN2/*, or. @2,FN2/?).
2. sz|vugi: spric ~ spricc (ukr., or. U@'?0); buket ~ bukett (ukr., or.
ZD627).
VI. Az ukrvn-magyar hangmegfelelusek:
@ < a ~ v: atesztat ~ atesztat (ukr. 472A747; or. 4772A747); dodatok ~ dodatok (ukr. &-&47-6); zacsotka~ zacsotka (or.K4>(764); stamp ~ stamp(ukr., or. U74N@); zakuszka ~ zakuszka (ukr., or. K46DA64); baklazsan ~ baklazsan (ukr., or. Z46,4M4/); gramota ~ gramota (ukr., or. 1'4N-74); zapravka ~ zapravka (ukr., or K4@'4=64); batarejka ~ batarejka (ukr., or. Z474'2L64); slang
~ slang (ukr., or. U,4/1); usanka~ usanka(or. DU4/64);
o < o ~ a ~v:bokal ~ bakal ~ bakal (ukr., or. Z-64,);trubocski ~ trubacski (ukr., or. 7'DZ->6?). Viszont ha utxna v hang xll, akkor lehet | is: nozsovka ~ nozshka (or./-M-=64);
S < u ~ o: tumbocska ~tombocska(ukr., or. 7DNZ->64);
^ < b ~ p:brezent ~ prezent (ukr., or.Z'2K2/7);
L < v ~ f: plavki ~ plafki ~ plavki ~ plafki (ukr., or. @,4=6?); szovhoz ~ szofhoz(or. A-=27A6-2 [-K$LA7=-+ A-=[-K);
B < d ~ t ~ gy ~ ty: beszedka~ beszetka (or. Z2A2&64); poddon ~ potdon ~ poddom (or. @-&&-/); odekolon ~ ogyekolon (ukr., or. -&26-,-/); butyka ~ butka~ budka(ukr., or.ZD&64); diszk~ gyiszk(ukr., or.&?A6);
8 < l ~ r: szamoszval ~ szamoszvar (or. A4N-A=4,); pelmenyi ~ permenyi (ukr. @2,FN2/*, or. @2,FN2/?);
8’< l ~ ly: pelmeni ~ pelymeni (ukr. @2,FN2/*, or. @2,FN2/?); tabel ~ tabely(ukr. or. 74Z2,F);
; < n ~ ny: csajnik ~ csajnyik (ukr., or. >4L/?6); trojnik ~ trojnyik (or.
7'-L/?6);
P < t ~ty: aptecska~ aptyecska(ukr., or.4@72>64).
VII. Egyub m|don lutrej}tt alakvvltozatok: a szlxv M+$E+:+( ts a magyarpadlizsan sz{ ssszemosxsxb{l keletkezett a baklizsan sz{.
A fenti ptldxk igazoljxk, hogy bizonyos kslcssnszavak akxr 4–5 alakban is hasznxlatosak.
IRODALOM
1. S. Jxsz{ Anna (fvszerk.) A magyar nyelv kbnyve / 2007. Nyolcadik kiadxs. Trezor Kiad{, Budapest.
2. Ablonczy Balxzs – Bxrdi Nxndor 2010: Hatxron t|li magyarok: mtrleg, estly, jsvv //
Hataron tlli magyarsag a 21. szazadban konferenciasorozat a Sxndor-palotxban 2006–2008 / Szerkesztette: Bitskey Botond, Ksztxrsasxgi Elnski Hivatal.
3. Bxrxny Erzstbet 2009: Magyar-ukran nyelvi kblcsbnhatas: hungarizmusok a magyar-ukran (ruszin) nyelvhataron (Irodalmi mivek alapjan) / Budapest. Doktori trtekezts. Ktzirat.
4. Benv Attila 2004: A kblcsbnszh jelent_svilaga. A roman-magyar nyelvi _rintkez_s lexikai-szemantikai k_rd_sei. / Erdtlyi Tudomxnyos F~zetek 246. / Az Erdtlyi M|zeum-Egyes~let Kiadxsa, Kolozsvxr
5. Benv Attila 2008: Kontaktolhgia. A nyelvi kapcsolatok alapfogalmai / Egyetemi M hely Kiad{ Bolyai Txrsasxg – Kolozsvxr.
6. Beregszxszi Anik{-Csernicsk{ Istvxn 2003: A kttnyelv stg t•pusai a kxrpxtaljai magyar kszssstgben // Csernicsk{ Istvxn szerk. A mi szavunk jarasa. Bevezet_s a karpataljai magyar nyelvhasznalatba / Beregszxsz: Kxrpxtaljai Magyar Tanxrktpzv Fviskola, 34–42.
7. Borbtly Edit 2000: Adaltk a lexikai kslcssnzts kutatxsxhoz // Jubileumi kbtet Lizanec P_ter professzor 70. szdlet_snapjara / Ungvxri xllami egyetem magyar filol{giai tansztk hungarol{giai kszpont, Ungvxr, 113–119.
8. Crystal, David 1998:A nyelv enciklop_diaja / Osiris, Budapest.
9. Csernicsk{ Istvxn 1995: A kxrpxtaljai magyarsxg ts a kttnyelv stg (1945–1993) //
Kassai Ilona szerk., K_tnyelvis_g _s magyar nyelvhasznalat/ MTA Nyelvtudomxnyi Inttzete, Budapest. 129–145.
10. Csernicsk{ Istvxn 1998: A magyar nyelv Ukrajnaban (Karpataljan) / Budapest:
Osiris Kiad{ – MTA Kisebbstgkutat{ M hely
11. Hadrovics Lxszl{ 1992: Magyar tbrt_neti jelent_stan. Rendszeres gyakorlati sz{kincsvizsgxlat / Akadtmiai Kiad{, Budapest.
12. Horvxth Ptter Ivxn 2015: (Ny)elvi k_rd_sek. 100 kbnnyed ismeretterjeszte cikk.
Segtdksnyvek a nyelvtszet tanulmxnyozxsxhoz 173 / Inter KHT, Tinta Ksnyvkiad{, Budapest.
13. Kxroly Sxndor 1970:oltalanos_s magyar jelent_stan/ Akadtmiai Kiad{, Budapest.
14. Kiss Jenv 2002: Tarsadalom _s nyelvhasznalat Szociolingvisztikai alapfogalmak / Nemzeti Tanksnyvkiad{, Budapest.
15. K{tyuk Istvxn 2007: = "-=7d6 ,. 5$-+?(6$?" L+?'6A*%*+(?N * /:+(6$%'
*"(9"-6$o' 9%*%-".G-& '2&460?2L ? A @'2&?A,-=?2N S.^-,74/4 / V?'2&F[4K4.
16. Lanstyxk Istvxn – Szab{mihxly Gizella 1997: Magyar nyelvhasznalat – iskola K_tnyelvis_g / Pozsony: Kalligram 6.
17. Lanstyxk Istvxn 2006: Nyelvbel nyelvbe Tanulmanyok a szhkblcsbnz_srel, khdvaltasrhl_s fordctasrhl / Pozsony: Kalligram Ksnyvkiad{.
18. Lizanec Ptter 1970: = Lizanec Petro. Magyar–ukran nyelvi kapcsolatok (A karpatontlli ukran nyelvjarasok anyagai alapjan). Egyetemi jegyzet. Az USZSZK Felsv- ts Szakksztpoktatxs~gyi Miniszttriuma / Uzshorodi -llami Egyetem.
Uzshorod.
19. Mxtt Jakab 1997: A 19. szazadi nyelvtudomany rbvid tbrt_nete / Nemzeti Tanksnyvkiad{. Budapest.
20. Minya Kxroly 2003: Mai magyar nyelv|j•txs. Sz{ktszlet~nk m{dosulxsa a neologizmusok t~rktben a rendszervxltozxst{l az ezredfordul{ig / Tinta Ksnyvkiad{, Budapest.
24
21. Pethv J{zsef 2006: Jelent_stan. Tankbnyv a BA k_pz_s szamara / Ny•regyhxzi Fviskola, Ny•regyhxza.
22. Szarka Lxszl{ 2004: Kisebbs_gi l_thelyzetek – kbzbss_gi alternatcvak / Lucidus Kiad{, Budapest.
23. Zoltxn Andrxs 2005: Szavak, szhlasok, szbvegek. Nyelvtszeti ts filol{giai tanulmxnyok / Budapest.
]A+AAN (+)=UTE+ 25.09.2017 -%$/
!"811.161.2’373.21
]/*'" Q3'F", "$%'(*'" <3>C3' (5'+(8, 5$-+I(+) e-mail: vitek161278@i.ua Z%W" )%0l $. «j0.N,l'% .+'.,)Z)N oZ%,•l,l»
]A+AA4 ;-?6*N3"(% "A?'%E%9=3(?' %6%ME?*%6AN' %U$%(='=* k"-$+68$%I
%ME+6A=, L%$-"'+ (+L* ;%6"E"(8 =6A%-?3(%I 5'+(P?(?, N$= j %-9+(=3(%4 3+6A?(%4
;-%;-=+A?*(%9% ;-%6A%-/ $-+4. \%:(+ 6E%*(?$%*+ 6A+AAN '=6A?A8 =(Q%-'+O=4
;-% %M6A+*?(? *?(?$("((N )"(%A+A+, P% '+j *+:E?*" L(+3"((N )EN L’N6/*+((N
;%R%):"((N U%9% (+L*?.1%)(%3+6 ;-%;%(%*+(" )%6E=):"((N,P% %R%;E4j %U$%(='? *=) E=A"- W )% q *$E43(% = j ;-%)%*:"((N' ;%;"-")(=R '+A"-=+E=*, )+j )%6?A8 ;%*("
/N*E"((N ;-% )"-?*+O=U(= %6%ME?*%6A= A+ '%A?*? (%'=(+O=I %(='(%9% ;-%6A%-/
L+L(+3"(%I A"-?A%-=I.
5$673.8 :$3.": (%'=(+O=N, %U$%(=', E"$6?$%-6"'+(A?3(+ 9-/;+, ;-%;-=+A?*, 6E%*%A*=-(+ '%)"E8.
Q3'F" _.,<3>C3' .`"(%/*"$H 2 «S$3."/6 3B23'*13. b1"'c*'H».
1 ;-")E+9+"'%U (+/3(%U 6A+A8" ;-")6A+*E"( Q-+9'"(A ?6A%-?$%- [A?'%E%9?3"6$%9% 6E%*+-N %U$%(?'%* 5'+(P?(X, * ;-%O"66" -+M%AX (+) $%A%-X' MXE% ;-?*E"3"(% '+$6?'/' )%6A/;(XR ?6A%-?3"6$?R, 9"%9-+Q?3"6$?R, 6A+A?6A?3"6$?R ? )-/9?R ?6A%3(?$%*, 3A% 6;%6%M6A*%*+E% %M"6;"3"(?4 ;%E(%AX
?(Q%-'+O?? ;-? [A?'%E%9?L+O?? $+:)%9% (+L*+(?N ;%6"E"(?N. r(+E?L A%;%(?'??
)+((%U A"--?A%-?? ;%$+L+E, 3A% )EN %U$%(?'?$%(+ 5'+(P?(X R+-+$A"-(%U N*EN"A6N -"+E?L+O?N * /$-+?(6$%U A%;%(?'?? A-"R %6(%*(XR ;-?(O?;%* (%'?(+O??:
1);% %A(%T"(?4 $ 3"E%*"$/; 2) ;% %A(%T"(?4 $ )-/9?' 9"%9-+Q?3"6$?' %Ms"$A+';
3)6"'+(A?3"6$+N 6*NL8 6 *(/A-"((?'? 6*%U6A*+'? )"(%A+A+. 1 -+'$+R [A?R
;-?(O?;%* -"+E?L/4A6N -+LE?3(X" '%A?*X (%'?(+O??, %A-+:+4P?" $%($-"A(X"
;-?L(+$?, $%A%-X" E"9E? * %6(%*/ *(/A-"(("U Q%-'X ;-%;-?+A?*+. t+L*+(?N (+6"E"((XR ;/($A%* ;%6"6?*(%9% A?;+ %$+L+E?68 6+'X'? -+6;-%6A-+("((X'?.
YMsN6(N"A6N [A% A"', 3A% )EN %U$%(?'%*, 6Q%-'?-%*+((XR ;-"?'/P"6A*"((% *
$%(O" XVII – (+3+E" XIX *"$+, R+-+$A"-(X' MXE% /$+L+(?" (+ %6(%*+A"EN ?E?
*E+)"E8O+ ;%6"E"(?N. Y(? -+6$-X*+4A 6;"O?Q?$/ %U$%(?'?$%(+ [A%U A"--?A%-??
$+$ (+ %MP"/$-+?(6$%' ;-%;-?+A?*(%' Q%(", A+$ ? (+ %MP"6E+*N(6$%'. WEN 6%L)+(?N +M6%E4A(%9% M%E8T?(6A*+ %A+(A-%;%(?'(XR %U$%(?'%* ?6;%E8L%*+E6N 6/QQ?$6 -?*$(+),-":" – 6/QQ?$6X -%*("), -"*("), -$(+), -?( ? QE"$6?N -".
©Гонца І.,Розгон В., 2017
