• Nem Talált Eredményt

Lukácsi Margit

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Lukácsi Margit"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

94 tiszatáj

mindamellett e kötetből is kiderül, hogy a XX. század az olasz irodalom történetében első- sorban mégis az elbeszélő irodalom százada volt. Az olasz regény a múlt század első két évtizedében hozta be az európai realizmushoz képesti lemaradását és újította meg egyben magát a műfajt, mégpedig olyan erővel, hogy néhány évtizeden belül a próza alkotta a kollektív nemzeti tudatot, s a regény, illetőleg a hosszú elbeszélés műfajára épült és annak köszönhetően erősödött meg az olasz könyvkiadóipar (s nyomában a filmipar). Szénási Ferenc az olasz prózairodalom olyan irányzatait emeli irodalomtörténeti rangra, ame- lyeknek megítélésében sokáig az olasz irodalomkritika sem volt egységes. Ilyen például a fantáziairodalom, amelyet sokszor a megtévesztő fantasztikus irodalom elnevezéssel is illetnek, s amelynek olasz útjait a mágikus irodalomban (Bontempelli), a metafizikus pró- zában (Buzzati) és a szürrealista irodalom (Savinio, Delfini) különböző változataiban, avagy a külön utakon járó, magányos alkotó, Tommaso Landolfi műveiben ismerhetjük fel. Az olasz posztmodernről és annak teoretikai hátteréről is most olvashatunk először magyar nyelvű összefoglalót, noha mind Calvino, mind Eco műveit sem mennyiségében, sem minőségében nem elhanyagolható kommentár kísérte nálunk is, de a középnemzedék alkotóiról, Tabucchiról, Del Giudicéről, De Carlóról és Vassalliról legfeljebb egy-egy re- cenziót olvashatott az olaszul nem tudó magyar érdeklődő.

Világunk szinte követhetetlen gyorsasággal változik, hatalmas mennyiségű kulturális produktum keletkezik, melynek csak kis részét teszi ki az irodalom. Az irodalomtörténész legfontosabb feladata e változás dinamikájának a nyomon követése, s az, hogy elfogulat- lanul megmondja, mi az érték s mi nem az. Szénási Ferenc ezt teszi. Szépen ír: tárgyilago- san, szakszerűen, mégis lélekkel – ahogyan irodalomról írni érdemes. Ragaszkodik bizo- nyos kánonokhoz, hagyományhoz, és az antológiában szereplő műfordítások kiválasztása- kor is csak akkor iktat be újat, ha föltétlenül szükséges. Ezáltal a kötet az olasz–magyar műfordítás-történet dokumentumává is válik.

Lukácsi Margit

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Éppen azt bámultam, hogy a híres színházmuzsikus hogyan zongorázik az egészen új, fehér hangszeren, amikor a fiatal író, akinek a minap jelent meg a regénye, ha jól tudom, az

garo hasábjain való megjelenése és az európai avantgárd mozgalmak első jelentős, olasz gyökerekből kibontakozó irányzata, a futurizmus indulása után száz

Hilszen tüdju-k, hogy mindez így volt, így történt, tud- juk, hogy frissek még az emlékek, van, amelyik még ma is kísért, beleszól har- monikus hétköznapjainkba, és

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

A folyamat komplexitására, nem egyirányú jellegére utal, hogy egyfelől nagy tekintélyű európai szervezetek (köztük a hallgatói szervezetek) kitartanak a mellett, hogy a