2014 9

2014 9

P e r t á r s

™ <3 v é $ / e t *

_{f o l y ó i r a t}

B u d a p e s t

F a * * « * r k * * > » o .

H^ajdú U^{t v}Aⁿ

íha|du©>c ,i tűi

Kiss Ilona: Orpheusz Jakutföldön A „nemlótező" nyolcvanas évek a

szovjet underground művészetben

Konkoly Ágnes: „Soha nem

lehet tudni, hogy mi történik”

S z a l a g a re hite ktú rák

Bernét András kiállítása

s > • t i. « * n ,n

S^zA^kaoo* LA^síiö

8llf»ÖC» KlMMf INA

«hrltttHK i hu

O r n f l k A l t I» i v :

E^ln F^írsnc

www.élnfárenc net

F o t ó :

R^osta Jóí»»r

çofh

C s e r b a Júlia: Idő, játék

Daniel Búrén: C o m m e un je u d 'en fa n t

Sarkis: Les p ô le s d e s a im a n ts

Palotai János: Vendégségben Svájcban

Kiállítások Bernben, Bázelban és G enfb en

r«*jetztés; Árusításban terjeszti a tapker Rt é i alternatív terjesztők. Előfizetésben terjeszti

a Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központ (ÜLK).

Előfizethető Budapesten az ÜLK kerületi ügyfél­

sze gáíafi irodáinál a híriapkézbesrtőknél. a Hírlap-

* M a rté i: ‘r&daban fHELiRr: Budapest Vili,, Orczy tér 1 Levélő m HE'. R »900 Budapest

E:óf ze«éií díj egy évre 7.080 Ft

íf> évr*' ^{3 540} Ft • negyed évr©-. 1770 Ft

Á'usftáv ár: sz.rr.pja szám 880 Ft • dupla szám: 1080 Ft

t á m o g a t ó k

m

A R C T IC PAPER

Készült a Mester Nyomdában Arctic Volume White papírra

Borító. Arctic Volume White 300 gr Belly Arctic Volume White 150 gr

I

I:MIM Hl I RÖlOKRASOh M lN lN /1 Í RIUMA

K o n k o l y A « n e s

„Soha nem lehet tudni, hogy mi

t ö r t é n i k ”

Szalag architektúrák

Bernét András kiállítása

A 3 8 H a j ó , B u d a p e s t

3 0 ₁ 4 s z e p t e m b e r _{1 6} - s z e p t e m b e r 28.

A . miben idézett mondatot ^To l v a l y Er n ő irta ^{Ber n a t A} n d r a s íó I 1996-ban Bernát pályája elején, az 1980-as években, a tigurativitás és a nonfigurativitás határán járó kopeket testett, perspektívákat, rejtett zugokat, melyekben a tárgyi világ reminisz- ( ént iái megfoghatatlan hangulatokban szublimáltak. „Volt Tihanyban egy művész­

telep, ahol Lakner vezetett egy kurzust, és emlékszem, hogy ott valakinek azt

1 to lv a ly Ernő fényeik a s.’tlk u ló a b la k b a n B ernat A n d rás festm ényeiről In: N appali ház 1996/1

mondta: a realizmus, a figurát vitás es az abszt­

rakció nem jön össze Ez nem járható út. ő mar kipróbálta, és ez nem meg\ Ez szöget ütött a fejemben. Ügy gondoltam ha ez egy avatatlan út. akkor nekem érdemes lenne rajta elindulnom."

Erről az útról máig sem tért le és - miközben az anyagszerű realizmus bravúros illuziomzmusa és az absztrakció koegzisztenciája gyökeres belső és külső átalakuláson ment keresztéi művésze­

tében Tolvaly megállapítása is éppolyan igaz a mostani kiállításon bemutatott új. idén és a tavaly készült, festményekre is. mint a korai művekre

még mindig

nem lehet tudni, hogy mi történik Bernát vásznain, vagyis inkább bennük, a festői- ség. a realizmus, az illúzió és az absztrakció met­

széspontjának rejtélyes univerzumában.

E három: a festői realizmus, az absztrakció és az illuzionizmus - Bernát egész munkásságán végigvonuló - hármassága jellemzi a kiállításon bemutatott szalagarchitektúrákat is A kilenc­

venes évek végétől uralkodó hullám-motívum, az anyagot megdöbbentő illuziomzmussal imi­

táló. lüktető, hullámzó, ragyogó, irizáló. örvénylő festm ényeket 2010 korul a szalag- és kristály motívum váltotta fel.2 3 Az „objektumok" letisz­

tulnak.. kikristályosodnak, a képek struktúrája is megváltozik - míg a hullámzó kompozícióknál a harmonikusan hömpölygő hullámok mozgása - . a szalag-képeknél az összekapcsolódó és széttartó motívumok összefüggései szervezik

2 A k a k tu sz v irá g a . B e rn á t A n d rá st kérd ezgeti Pálos Miklós.

In Balkon 1995/6

3 Bernát András. 2011 h ttp //galerianeon blogspot hu/2011/09/

te r-ta n u lm a n y o k -b e rn a t-a n d ra s htm l

B^ernát A^ndrás

Iő i la n u lm á n y N o 192.2013, olaj. vászon, 100*200 c m e HUNGART

■ /

^ A szalagok egyszerre tűnnek

*-*rvr** -obosztusnaK szerves egységet környezetükkel ugyanakkor mégis 4 ^ e o e * , -egorzik függetlenségüket a kom-

:^ C 'c r

©öW: különböző irányokba tartó moz-

* ^ ócallo erőtereket hoznak létre, melyek,

^ a rasznon kívül folytatódnak. Minden IW W C Ö egy külön dinam izm us-hálózat 'Sí-rrvsa* ÍZ erőterek össze- és széttartó, a kép íze -e r t J/mutafc mozgása, hanem a képsíkból t ^•'e-keoc magassága és süppedő mélysége iis, a ^ező a.-ai elfoglalt pozíciótól függően - teva.matosan változik, nemcsak felületileg, de

•? átalakul: ugyanaz a motívum --svíze- statikusnak, máskor dinamikusnak tűnik.

■ <--'#«$&

v?ő *

a sí

kbol- vagy a m élység érzetét ve.t ^a formák, 3 gesztusok direktek: mozgá-

íl v s: ^’egsem, lehet követni. Ha egy motívu- mzt egv adott szögből nezunk, a fésűszerűen ryrscoS't formák kiemelkednek, elkülönülnek,

^ ^ öhalétfinomani elmozdulunk, beleolvad- -aA ^í s.koa. eseggye vainak környezetükkel

(Tér Smttiüwtitoty N®. t$6j

A itiwíárnotenáí a ágy harmonikus mozgás fogta esszé a kompozíciót, melyben a forma feloldó-

oaT. eggye va t a mozgással A szalagok kontur- a határozottak és sokszor olyan erőteljesen v vs hSA a sikbó hogy szinte reliefnek hatnak.

A ^a. amzó képek esetében, az örvény, maga szo b ^ktiu r hozta létre a teret, a szalagoknál, - m te b e n a szalag architekturális, szerkezeti

e te k é rt kapcsolódik a többi szalaghoz és a tér­

hez - a te^ es a tárgy elválik egymástól, ónálló entitássá absztfahólódik. Minden kapcsolódik m nóenher a szaégok egymáshoz, a szalagok a te-hez, es semmi sem kapcsolódik semmihez;

3 formák .megőrzik önállóságukat, de mégis egy szerves egység kiszakíthatatlan részei, ónálló erőtereik, egymásba fonódnak, de összefonó­

dásuk pilíanatában ki is siklanak a tekintet elől es egy - a vásznon kívüli - terrénumban kap­

csolódnak újra össze

(Tér tanulmány No. 212,)

A harmónia és a disszonancia együtthatása kép­

alkotó eszközzé válik: míg a hullámzó képeknél a csavarodó alakzat organikus egységet alkot a terreí. sót 6 maga alakítja, mozgatja a teret, addig a szalagarchitektúráknál a motívumok ö ssze­

kapcsolódnak, majd - hirtelen nyomon követ­

hetetlenül makacs individualizmussal válnak

•1 a háttérből. Mindebből annak kéne következ- nie. hogy a szalagarchitektúrák a hullám -képek-

, viszonyítva

disszonánsak, de mégsem: a kompozíciók nyugtalanítóbbak, mert a formák j^gtonk a kép egységét, de a disszonancia dia- j$ í - *0rbuf' a formák közti kapcsolat hiátusa

rszervezö, összefüggést teremtő erővé válik faktZe aPCS° IÓdáSaik és szétvá,ásaik az abszt-

k0nstruktív struktúrát és a festőíséget megdóbbentö módon, organikus

^ N o ^ ' tanulmány N

^{o 25}

4.. Tér tanul-

*

B^ernát A^ndrás

Tér ta n u lm á n y N0.211., 2013. olaj, vászon, 90x120 c m © HUNG ART

A szalagarchitektúrákban nemcsak a formák, de a képek struktúrája is „kikristályoso­

dott" Bernát, - ha elvont értelemben is de mindig is tájképfestő volt: „Belső tájké­

pek, de mindenképpen tájképek, Egy tájkép soha nem abból áll, hogy lemásolom a füvet meg a fákat (...) Az az ellentmondás vagy kettősség jellemző rám, hogy igyek­

szem mindig megkeresni azt a határt, ahol a kép még ábrázolhat is valamit, ugyanakkor már absztrakció"- nyilatkozta 1996-ban,-1 Bizonyos értelemben a hullám-kompozíciók is „absztrakt tájképek" voltak.'1 A szalagarchitektúrák eseteben maga a „táj" szerke­

zete, a formák közti viszonyrendszer és az őket összefogó struktúra absztrahálóöik

*0**5COi icrVpt^ivT.. ffcl Zi'WrYrót'ieT, Ok kristály©*

3* <•: f TarctíássE

z.r a '^{4 5}v*g t’> ^ü szín koN'

+ sSc, ^VS é t t F & F i * S i m b ó l é s * kO M Tli

*'8* id o m í t '"‘51! k O t* i k e p e iít h *j

3»'- " "tOOit, >'létVé SZintétiki

&4S&L w h nek immanens ragyog*

♦ CÍteS^ŰiÓT. t i is fvsr»dcvv hatASt kelt

⁵

fém«

c->: vonzza a tekintetet,mé$

c&z&nsz?- v s ^ . - >et egyszei re tűnik húvósni

9

$ j ternsioru keménység és a pút '3 C i~ '* v : ¿m ^sze'u seg 1 Trmkus mozgásáéi

Tér Mo

^tqh

X

S e —*: e r ' *e sí.-..gokból gesztusokb

3

-este

^a

a teret, ahogy Andrea P

^ót

ce-see*.: .3 v 3 3 oítsietXarchitekturit, bil nyitva 3 narom d menztö megelevenedhet

$ *,03'" Egyszwrra absítrabálja az objektum«

3 teret, a i anyagot, a struktúrát, es egyszer helye» vissza egymással való összef üggéseit ardriektufáSis kontextusába; a két dimenziót*

magától

értetődd természetességgel jelen meg

³

te? 5

^ííüz

>

^ch

3 i Tér Tanulmány No

³

n l

A forrnak 3 gesztusok, a kontrasztok, a mozg sok egymásba alakulásának pillanatai egyetk?

a szemet és a szellemet mozgató érzéki abs;

rakt folyammá alakulnak. .A szépség az érzé embert elvezeti a formához és a gondolkodó hoz: a szépség a szellemi embert visszatér?

az anyaghoz, s újra átadja ót az érzéki világnak

4 i.sz., Balkon, 1996

5 K ozák C saba. A z a b s z t ra k t tájam . B e rn á t A n d rá s é s B u liá s J ó z s e f k iá llítá s a Uj m ű vé sze t 2010/3.

6 S ch ille r. F rie d ric h : L e ve le k 33 e m b e r esztétikai nevelésén In. M ű v é s z é t es tö rte -n & w * . ta é h a r o sok Budapest. Attont»

212. a

B^ernát A^ndrás

Tér ta n u lm á n y N0.212., 2013, olaj, vászon, 1 0 0 x2 0 0 c m © H U N G AR T