Mintatanítás Tessedik iskolájában

V I N C Z E L Á S Z L Ó

m i n t a t a n l t á s t e s s e d i k i s k o l á j á b a n

A TESSEDIK-kutatás fordulóponthoz érkezett. Az utóbbi két-három évben ' megjelenő kisebb-nagyobb közlemények általában a régebben feltárt anyag a l a p j á n — többnyire ismert részleteket, a d a t o k a t tartalmaznak csak TESSEDIK életére és munkásságára vonatkozóan.

A fordulóponton csak úgy juthatunk túl, ha közreadjuk TESSEDIK eddig meg nem jelent vagy nehezen hozzáférhető írásait, illetve a TESSEDlKről szóló nehezen hozzáférhető, a korabeli — főleg német — sajtóban megjelent kisebb- nagyobb cikkeket, közléseket, utalásokat stb. Csak ennék az anyagnak a meg- jelentetésével szolgálhatjuk a .továbbhaladást, csak így biztosíthatjuk, hogy TESSEDIK arcára olyan színek kerülhessenek, amelyek eddig hiányoztak a róla kialakított képről, illetve, hogy az esetleg hamis vonások eltűnjenek a portréról.

Ismeretes például, hogy az egész 1945 előtti TESSEDiK-irodalom azzal ma- gyarázta TESSEDIK tragédiáját, hogy szangvinikus természete — ,,már az apja is szangvinikus v o l t ! " — alkalmatlanná t e t t e őt a parasztokkal való békés együtt- élésre. 1953-ban megjelent t a n u l m á n y o m b a n — többek között — azt igyekeztem m e g m u t a t n i , hogy a tragédia mögött nem biológiai, hanem osztályproblémák húzódnak meg.

Voltak, akik a marxista elemzést magukévá tették (elsősorban a szlovák nyelvű TESSEDiK-irodalom), voltak, akik makacsul ragaszkodtak a biológista állásponthoz. Most már azonban ú j a b b irodalom feltárásával módunk- b a n van a kétféle álláspontot egy kortárs elfogulatlan vallomásával szembesíteni.

A Freimütige Bemerkungen eines Ungars iiber sein Vaterland

c. 1799-ben meg- jelent m ú . sokáig ismeretlen szerzője nyilván hitelesebb képet ad TESSEDlKről, m i n t hosszú évtizedek u t á n a korai és késői interpretátorok, akik a maguk korá- n a k módszereivel keresik azokat a motívumokat, amelyek alapján egy ilyen tragédia érthetővé tehető. A kortárs (J. GLATZ) fáradhatatlan, mindenkitől t a n u l n i akaró, t u d n i és t a n í t a n i vágyó embernek ábrázolja TESSEDiKet. ,,A haza és az emberiség jótevője", mondja TESSEDlKről.

Az alábbi d o k u m e n t u m egy másik probléma megvilágítását is szolgálja. A TESSEDiK-irodalom hol elítélőleg (HABSBTTRG-ellenes nézőpont), hol elismerőleg (az uralkodó iránt mindenkor lojális álláspont) emlegeti TESSEDIK aulikus beállí- tódottságát. TESSEDIK nem láthatta át, milyen dinasztikus érdekeket védelmez- nek a felvilágosult abszolutista császár rendeletei. Csak azt látta, hogy ezekben a rendeletekben a felvilágosodás eszméi tükröződnek, hogy ezek a rendeletek okos

1 VINCZE LÁSZLÓ: Tessedik Sámuel élete és pedagógiai munkássága. Ped. Szemle 1953.

456—515. lap. Ugyanez szlovákul: Jednotna skola. 12. évf. 6. sz.

2 TURÓCZI-TROSTLER JÓZSEF S mások véleménye szerint is kétségtelenül J a c o b Glatz m u n k á j a .

intézkedéseket tartalmaznak, végrehajtásuk a nép anyagi javára válnék. Ezért lesz TESSEDIK a császár rendeleteinek propagandistájává. Magyarázza a népnek az intézkedések értelmét, természetesen nem azért, hogy a dinasztikus érdekeket szolgálja.

Az itt közlésre kerülő tanulmány a Provinzialnachrichten aus den Kaiserl.

Königl. Staaten und Erblandern 1784. évfolyamában jelent meg'három folytatás-

ban (az egyes folytatásokat — jellel választjuk el egymástól). Az első rész — a szerkesztő bevezető soraival — a 440—444. lapon, a második a 453—457., a harmadik a 474—475. lapon található. TESSEDlKnek ez a munkája „közhasznú tanítás", mintatanítás, s ez adja különös jelentőségét, .értékét a TESSEDlK-kuta- tás számára. A filantropisták intézeteiben látta TESSEDIK, hogy azok mintaórá- kat tartanak az őket foglalkoztató kérdésekrőL (pl. a" szexuális felvilágosításról).

TESSEDiKet a gyárak, a manufaktúrák ügye, az iparosítás, az önellátás kérdése érdekelte, tehát erről tart lelkes hangú mintaórát. Az óra anyaga jól áttekinthető.

Tárgyalja röviden a gyárak kialakulásának történetét, s ilyen kérdéseket fej- teget: Mi a gyár? Mi a gyár haszna? stb. S végül, mintegy az óra összefoglalása- képpen, levonja a fejtegetés tanulságait. Az eddigi TESSEDlKre vonatkozó didak- tikai természetű közlések csak a tantervi anyagot mutatták be, ez a mintatanítás viszont konkrétan szemlélteti számunkra a módszert, ahogy TESSEDIK iskolá- jában elméleti órákon folyt a tanítás. Az előadás pátosza érzékelteti az iskola, az órák hangulatát. A tanítás tartálma szerint TESSEDIK szorosan kapcsolódik a magyarországi progressziónak ahhoz a fővonalához, amelyen a polgárosodás, az iparosítás, az önellátás gondolata vetődik fel. Szinte azonos szavakkal szól, mint annak idején APÁCAI CSERE JÁNOS. Autarkiára kell törekedni, hogy ne szorul- junk mindenből behozatalra! „Ahol gyárak és manufaktúrák vannak — írja TESSEDIK.—, ott mindent felhasználnak", semmi sem vész kárba. — S így moz- gósít munkára: senki se marad tétlen,'se a gyerekek, se az öregek, de még a nyo- morékok sem . . . Az iskolában a fogékonyabb ifjúsággal kell megértetni, hogy azok a népek, amelyek gyárakat építenek felemelkednek, szemben azokkal, amelyek mindent importálni kénytelenek, és ezért nem gyarapodnak. Ez TESSE- DIK meggyőződése. Ennek a gondolatnak a propagandája ez a mintatanítás is . . .

A t a n u l m á n y jelentőségét az is fokozza, hogy — miként COMENIUS a De

vákok . . .) fiaihoz szól, azok kulturális felemelkedését sürgeti; a lustaság, a tudatlanság ellen szól. A németekhez hasonlítja a magyarokat .ps szlovákokat, s azt hangoztatja, hogy a németek — akik gyárakat építenek s ebből gazdaggá, műveltté lesznek — semmivel sem különbek, mint a magyarok vagy a szlovákok:

sem munkabírás, sem szellemi képességek tekintetében. S ez, az ö n t u d a t ébreszt- getése itt a lényeges ! — Nem TESSEDIK tehet arról, hogy a nemzeti ö n t u d a t fel- ébredéséből aztán a nacionalizmus és sovinizmus átka szakadt m i n d k é t népre . . . -

A t a n u l m á n y elé a Provinzialnachrichten szerkesztője néhány soros beve- zetőt írt, ezt is közöljük. Maga a t a n u l m á n y egyik legkevésbé ismert m u n k á j a TESSEDlKnek. A legújabb TESSEDiK-bibliografia (Nádor Jenőé, Agrártört. Szemle 1961.), amely közel 400 művet említ, ezt az itt közlésre kerülő nagyon jelentős művet nem említi, Ez azért meglepő, mert TESSEDIK Önéletírásában u t a l erre a mintatanításra. A munka 1784 óta itt jelenik meg először.

V. L.

Von der praktisch-ökonomischen mit der katechetischen verbundenen Lehrart des TIerrn Pastor Teschedick zu Szarvas in Ungarn.

W i r liaben in der 4 7 t e n N u m e r des ersten h a l b e n J a l i r g a n g s dieser B l á t t e r eine rühmliche E r w a h n u n g v o n den B e m ü h u n g e n gemacht,

•welche der Prediger der evangelisch-lutheri- s c h e n Gemeinde zu Szarvas in der Bekesscher- g e s p a n n s c h a f t sich gegeben h a t , in seiner P f a r r e den S c h u l u n t e r r i c h t m e h r d e n Bedürf- nissen des L a n d m a n n e s anzumessen und die L a n d j u g e n d so zu bilden, wie sie der S t a a t einst brauclien wird, der L a n d e s f ü r s t sie wiinschet, u n d die dortige noch sehr unkul- t i v i r t e Gegend sie n o t h w e n d i g h a b é n muss, wcun sie alle R e i c h t h ü m e r , die eine g u t gefiihrte A g r i k u l t u r gedin k a n n , geniessen will. E r g a b d e n Schullehrern eine Vorsclirift, um sie d e n K i n d e r n n e b s t der i m Katechismus ent- h a l t e n e n Religionswahrheiten einzupragen, und a n b e y auch nützliche d e m L a n d m a n n e überaüs n ö t h i g e Kenntnisse der N a t ú r - u n d Oekono- ..miewissenschaft u n d " der Fabrikengeschafte

beizubringen.

W e r . einsieht, wie sehr der Mangel a n • p r a k t i s c h - ö k o n o m i s c h e n Schulen, und die Vernachlassigung der f ü r den L a n d m a n n so n ö t h i g e n als nützlichen N a t n r k e n n t n i s s e die I n d u s t r i e in i h r e m Schwunge, u n d selbst den A c k e r b a u i n seinem Flor h i n d e r n ; dem wird die D a r s t e l l u n g der L e h r m e t h o d e des H e r r n Tscheschedick gewiss w i l l k o m m e n seyn. W i r h a b é n i h n e r s u c h t , sie u n s mitzutheilen. E r h a t t e die G ü t e in unsere B i t t é zu willigen.

H i e r ist sie:

Gemeinnüztige L e h r e v o n d e n Fabriken zum G e b r a u c h der evangelischen Dorfschulen in den .löbl. Bekescherkomitat, e n t y v o r f e n v o n S . T h .

U e b e r g a n g v o n der katechetischen Lehre:

V o n d e n P f l i c h t e n der U n t e r t h a n e n zu der L e h r e v o n den F a b r i k e n .

F r a g e : Sind wohl U n t e r t h a n e n verpflichtet, a u c h jene Befehle u n d Verordnungen ihrer Obrigkeit zu befolgen, welche d e m gemeinen M a n n lacherlich, unschicklich, unnütz, un- n ö t h i g , zweckwidrig - - - zu seyn scheinen?

a u c h jene, v o n welchen der gemeine M a n n n i c h t weiss, w o h i n sie zielen? worinn? zu welchen Zweck dieses oder jenes befohlen w i r d ?

Diese F r a g e wird e r l a u t e r t m i t dem Bey- spiel des kürzlich b e k a n n t gemachten k. k.

Befehls, dass die L a n d j u g e n d z u m Spinnen a n g e h a l t e n w e r d e n soll, weil ihre kaiserliche M a j e s t a t F a b r i k e n ins L a n d einführen will.

W i e h a b é n eure E l t e r n v o n diesem kaiserlichen B e f e h l geurtheilt? —? W a r u m scheint dieser B e f e h l vielen L a n d l e u t e n lacherlich, unschick- lich, u n n ü t z , zweckwidrig zu seyn? — U n t e r a n d e r n d a r u m , weil ihn die wenigsten ganz v e r s t e h e n ; weil wenige wissen, w a s Fabriken sind? zu was? welcher N u t z e n f ü r das ganze

Tessedik lelkész ú r n a k a katekizációval egybe- kapcsolt gyakorlati-gazdasági tanítási mód- járól Szarvason, Magyarországon.

E lapok első félévi évfolyamának 47-ik s z á m á b a n dicsérettel emlékeztünk meg azokról a fáradozásokról, amelyeket á szarvasi evangé- likus l u t e r á n u s egyházközség lelkipásztora Békés megyében f o l y t a t o t t , hogy egyház- községében az iskolai o k t a t á s t a földmívelők szükségleteihez j o b b a n hozzáigazítsa, és a falusi i f j ú s á g o t olyanná képezze, amilyenre az államnak egykor szüksége lesz, ahogy az ural- v kodó kívánja, és amilyen az o t t a n i még nagyon műveletlen vidéknek kell, ha élvezni a k a r j a m i n d a z t a gazdagságot, amelyet egy jól vezetett mezőgazdaság a d h a t . A t a n í t ó k n a k előírást a d o t t , hogy a z t a gyermekeknek a katekizmus- b a n levő vallási igazságok meUett jól emléke- z e t ü k b e véssék, és hogy azonkívül hasznos és a földmívesnek rendkívül szükséges ismerete- ket közöljenek vélük a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k - ban, a g a z d a s á g t u d o m á n y b a n és a gyári ügyekben.

Aki belátja, h o g y a gyakorlati-gazdasági iskolák" h i á n y a és a gazdaember számára olyan szükséges és hasznos természeti ismeretek elhanyagolása mennyire gátolja a szorgalma- tosságot a föllendülésben, sőt m é g a föld- mívelést is a virágzásban, az bizonyára szívesen f o g a d j a Tessedik úr t a n í t á s i módszerének b e m u t a t á s á t . F ö l k é r t ü k őt, hogy közölje velünk. Volt szíves kérésünket teljesíteni. I t t v a n t e h á t :

Közhasznú t a n í t á s a gyárakról az evangé- likus falusi iskolák használatára a tekintetes Békés v á r m e g y é b e n ; tervezte T. S.

Á t m e n e t a katekizáló tanításról: az a l a t t v a - lók kötelességeiről a gyárakról való t a n í t á s r a .

Kérdés: kötelesek-e az alattvalók a ható- ságaiknak olyan parancsait is teljesíteni, amelyek a közember előtt nevetségesnek, hely- telennek, szükségtelennek, céltalannak . . . lát- szanak? azokat is, amelyekről a közember nem t u d j a , hogy mire irányulnak? miben áll az é r t e l m ü k , milyen célból parancsolják ezt v a g y

a m a z t ? ' E z t a kérdést m e g m a g y a r á z z u k a nemrég

közzétett cs. és k. parancs példájával, hogy a falusi ifjúságot fonásra kell szorítani, m e r t ö császári felsége g y á r a k a t a k a r az országba bevezetni. H o g y a n ítélték m e g szüleitek ezt

•a császári parancsot? — Miért látszik ez a p a r a n c s sok gazdaember előtt nevetségesnek, illetlennek, haszontalannak, céltalannak? — Többek között azért, m e r t csak igen kevesen értik m e g egészen; m e r t kevesen t u d j á k , hogy m i a gyár, m i r e való, miféle haszon származik belőle az egész országra, a kereskedelemre, a

L a n d , f ü r die H a n d l u n g , fiir den H a n d w e r k s - m a n n , f ü r den U n t e r t h a n und seine K i n d e r erfolget. D a m i t ihr Kinder gleich in der zarten J u g e n d , bis euer Verstand von Vorurtheilen noch nicht eingenommen u n d geblendet ist, sowohl v o n diesen als andern gemeinnützigen königlichen Verordnungen achte Begriffe be- k o m m e t ; d a m i t ihr wisset, w a r u m u n d wie i h r solche euch besonders nützbche Befehle m i t F r e u d e n befolgen sollt, so will ich euch erzahlen.

l t e n s . W a s F a b r i k e n sind? 2tens. Einige interessante Sachen von den Fabriken. 3tens.

Von dem Schaden und N u t z e n der F a b r i k e n . Zugleich werden die gevvöhnlichen U e b u n g e n zur E r w e c k u n g der A u f m e r k s a m k e i t , u n d des eigenen N a c b d e n k e n s angestellet, u n d 4tens wollen wir gemeinschaftlich gemeinnützige L e h r e n aus d e m berleiten, was abgehandelt worden ist.

Erster Abschnitt. Was sind Fabriken?

F a b r i k e n sind grosse Arbeitshauser, Werk- s t á t t e , H ö f e u n d G a r t é n , in welchen eine grosse Menge altér u n d junger Leute, já sogar Kinder, die von G o t t uns Menschen z u m Gebrauch u n d N u t z e n verschaffenen u n d b e s t i m m t e n natürlichen P r o d u k t e (welche o f t als u n n ü t z u n d u n b r a u c h b a r wenig oder gar nieht geachtet werden) auf verschiedene Art so v e r a r b e i t e n u n d zurichten, dass sie zum taglichen G e b r a u c h verwendet, ja oft m i t vielen K o s t e n in f r e m d e L a n d e r v e r f ü h r e t , und u m theures Geld v e r k a u f t werden.

So h a t m a n z. B. Glas- und Spiegelfabriken, in welchen aus E r d e , Sand, Kiesel, Salz, Asche, allerley Glas, Fensterscheiben, Glastafeln, Trinkglaser, Flaschen, Spiegel, Perlen — ver- fertiget werden. So werden in a n d e r n F a b r i k e n Wáchs, H á u t e ; Seide, Wolle, Flachs, Lein, Eisen und andere Metalle, Beine, Holz, E r d e , Stroh, ja sogar L u m p e n u n d H a a r e verarbeitet, und aus diesen natürlichen so gering scheinen- den P r o d u k t e n w e r d e n die schönsten, nütz- licbsten, u n d uns Menschen unentbehrlichen Sachen, Felle, Zeuge, Materien, Leinwand, allerhand Eisen u n d metallene Geschirre u n d Hausgerathe, Messer, G'abel, Löffel, Kessel, Sensen, Sicheln, H a c k e n , Nadeln, Kuchel- gesehirr, Doserí1, Sessel, Pölster — verfertiget.

N u wo ist ein Mensch der nicht taglich u n d stündlich bald dieses, bald jenes F a b r i k a t b r a u c h t ? D e n k e t einmal, w e n n der B a u e r keine Sichel, keine Sense, die Báuerin keine Nadel, kein Kuchelgeschirr, keínen Kessel h a b é n u n d b e k o m m e n k ö n n t e , w e n n sie n u r eins v o n diesen Dingen schlechterdings ent- b e h r e n m ü s s t e n , wie elend w a r e n sie d a r a n ? wie beschwerlich wiire ihre Arbeit? Diese u n d t a u s e n d andere uns nöthige, u n d zum Theil unentbebrlicbe Sachen werden in Fabri- ken u n d M a n u f a k t u r e n durch K u n s t , Fleiss, und dazu gehörige Werkzeuge weit leich' er,

mesteremberre, az alattvalóra és a gyerme- keire. H o g y ti gyermekek m á r kora i f j ú s á g o - t o k b a n , mikor az értelmetek m é g nem elfogult és elvakult az előítéletektől, m i n d erről, m i n d m á s közhasznú királyi rendéletekről valódi fogalmat alkossatok, hogy t u d j á t o k , m i é r t kell az ilyen, n e k t e k különösen hasznos p a r a n - csokat örömmel teljesítenetek, mesélek n e k t e k valamit.

1-ször. Mi a gyár? 2-szor. N é h á n y érdekes dolog a gyárakról. 3-szor. A g y á r a k hasznáról és káráról. Egyszersmind a szokásos gyakor- l a t o k a t végezzük a figyelem és az egyéni gondolkodás felkeltésére, és 4-szer közösen köz- hasznú t a n u l s á g o k á t v o n u n k le abból, a m i t t á r g y a l t u n k .

Első fejezet. Mi a gyár?

A g y á r a k n a g y dologházak, m ű h e l y e k udvarok és k e r t e k , amelyekben fiatalok és öregek nagy s z á m b á n , sőt gyermekek is, az Istentől és az e m b e r e k t ő l h a s z n á l a t r a és hasz- n u n k r a létrehozott és rendelt természetes t e r m é k e k e t (amelyeket g y a k r a n m i n t haszon- t a l a n o k a t és hasznavehetetleneket kevésre v a g y semmire sem becsülünk), különféle m ó d o n ú g y dolgozzák fel és készítik ki, hogy a minden- n a p i h a s z n á l a t r a alkalmasak lesznek, sőt g y a k r a n n a g y költséggel idegen országokba is kiviszik, d r á g a pénzen e l a d j á k .

V a n n a k pl. üveg- és t ü k ö r g y á r a k , amelyek- ben földből, homokból, kovából, sóból, h a m u - ból mindenféle üveget, a b l a k t á b l á k a t , üveg- t á b l á k a t , p o h a r a k a t , p a l a c k o k a t , t ü k r ö k e t , gyöngyöket készítenek. Más g y á r a k b a n viaszt, bőröket, selymet, g y a p j ú t , lent, rostokat, v a s a t és m á s fémeket, csontot, f á t , földet, szalmát, sőt r o n g y o k a t és szőrt dolgoznak fel, és ezekből a természetes, olyan értéktelennek látszó termékekből igen szép, igen hasznos és s z á m u n k r a nélkülözhetetlen dolgokat készíte- nek, prémeket, kelméket, a n y a g o k a t , v á s z n a t , mindenféle vas- és fémedényeket és házi eszközöket, kést, villát, k a n a l a t , ü s t ö t , kaszát, sarlót, k a p á t , t ű t , k o n y h a e d é n y t , szelencét, széket, p á r n á t . Nos, hol az az ember, akinek nincs szüksége m i n d e n n a p hol erre, hol arra a g y á r t m á n y r a ? Gondoljátok meg, h á a paraszt nem k a p h a t n a sarlót, k a s z á t , a parasztasszony t ű t , k o n y h a e d é n y t , ü s t ö t , h a ezek közül csak egyet is teljességgel nélkülöznie kellene, milyen b a j b a n volna akkor? milyen fáradságos volna akkor a m u n k á j a ? Ezeket és ezer m á s szük- séges, részben nélkülözhetetlen dolgokat a g y á r a k b a n és a m a n u f a k t ú r á k b a n művészet- tel, szorgalommal és megfelelő eszközökkel sokkal könnyebben, kényelmesebben és keve- sebb költséggel állítják elő, m i n t ahogy az egyes mesteremberek ilyet készítem képesek.

b e q u e m e r , u n d m i t geringeren K o s t e n ver- f e r t i g e t , als es einzelne H a n d w e r k s l e u t e zu m a c h e n i m S t a n d é sind.

Zweyter Abschnitt. Einige intcressante Sachen von den Eabriken.

Schon in u r a l t e n Zeiten f i n d e n wir in der Geschichte einige S p u r e n v o n F a b r i k e n und M a n u f a k t u r e n , besonders b e y d e n Aegyptiern, Griechen, Persen u n d R ö m e r n , u n d etwas weniges a u c h b e y d e n J u d e n ; a b e r die vielén Kriege u n d W a n d e r u n g e n der Völker schadeten i h r e r A u f n a h n ; e ; die F a b r i k a n t e n hatten k e i n e n sichern b e q u e m e n W o h n p l a t z , u n d in verschiedenen L a n d e r n , besonders in solchen, i n welchen der Krieg K ü n s t e u n d Wissen- s c h a f t e n verscheuchte, k a m e n sie f a s t ganzlich i n Vergessenheit. O h n g e f a h r i m zehnten J a h r h u n d e r t fiengen einige deutsche S t á d t e an, Wolle u n d Baumwolle zu v e r a r b e i t e n , und i h r Fleiss b r a c h t e sie in kurzer Zeit so empor, dass a n d e r e b e n a e b b a r t e Völker, Engellander, F r a n z o s e n , Hollander, u n d in n e u e r n Zeiten Preussen, Moskowiter i h r e m Beyspiel folgten, u n d d u r c h V e r s e n d u n g ihrer W a a r e n andere Völker sich zinsbar m a c h t e n . J e n e L á n d e r und Völker, in welchen F a b r i k e n u n d M a n u f a k t u r e n b l ü h e t e n , k a m e n zusehends e m p o r , andere a b e r m u s s t e n wegen Mangel derselben alle B e d ü r f n i s s e m i t grossen K o s t e n herbeyschaf- f e n , u n d Kleinigkeiten m i t schwerem Gelde bezahlen. Anekdote. I m J a h r 1547, als Kaiser K a r i der V. seine A r m e e m u s t e r t e , u n d eben ein grosser R e g e n k a m , n a h m der Kaiser den H u t ab, d a m i t er nicht nass w ü r d e . Vermuth- lich m ü s s e n damals die H ü t e sehr t h e u e r und r a r gewesen seyn.

I m XVII. J a h r h u n d e r t s c h w u n g sich F r a n k r e i c h d u r c h seine F a b r i k e n sehr hoch ü b e r a n d e r e L a n d e r . Alle L a n d e r u n d Nationen k a u f t e n französiscbe W a a r e n . D i e meisten französischen F a b r i k a n t e n w a r e n H u g e n o t t e n , J a n s e n i s t e n . Diese verfolgte L u d w i g der XIV., sie m u s s t e n sich f l ü c h t e n , u n d zugleich m i t i h n e n flohen auch K ü n s t e u n d F a b r i k e n in a n d e r e L a n d e r . E n g e l l a n d u n d einige deutsche R e i c h s f ü r s t e n n a h m e n die fliehenden französi- schen F a b r i k a n t e n u n d M a n u f a k t u r i e r s sehr willig a u f , schickten i h r e K o m m i s s a r s an die französischen Granzen, gaben den arbeitsamen F l ü c h t l i n g e n Reisegeld, u n d als sie in ihren L a n d e r n a n k a m e n , liessen sie i h n e n auf eigene K ö s t e n H a u s e r , W e r k s t á t t e , K i r c h e n u n d Schulen b a u e n — gaben ihnen allén möglichen S c h u t z , Vorschub u n d U n t e r s t ü t z u n g . So w u r d e nicht n u r den Flüchtlingen, sondern a u c h d e n e n L a n d e r n , welche sie so liebreich a u f g e n o m m e n , geholfen. Z. B. W ü s t e Oerter, wo v o r h i n nichts wuchs, wo n u r Sandhügel u n b e b a u t u n d u n g e n u t z t v o n Menschen ufid Vieh da s t a n d é n , da s t e h e n jetzo die eintrág- lichsten Glas- und Spiegelfabriken, K a t t u n - u n d W o l l e n z e u g - S t r ü m p f e f a b r i k e n , welche

Második fejezet. Néhány érdekes dolog a gyárak- ról.

Már az ősrégi időkben m e g t a l á l j u k a t ö r - t é n e l e m b e n a gyárak és m a n u f a k t ú r á k nyo- mait, különösen az egyiptomiaknál, a görögök- nél, a perzsáknál és a rómaiaknál, és v a l a m i keveset a zsidóknál is; de a népek sok h á b o r ú j a és vándorlásai á r t o t t a k a g y a r a p o d á s u k n a k ; a m u n k á s o k n a k nem volt biztos, kényelmes lakóhelyük, és sok országban, főleg olyanok- b a n , amelyekből a h á b o r ú kiűzte a művészete- k e t és a t u d o m á n y o k a t , szinte egészen elfelej- t ő d t e k . Körülbelül a tizedik században n é h á n y n é m e t város elkezdett g y a p j ú t és g y a p o t o t feldolgozni, és szorgalmuk rövid idő a l a t t annyira fölemelte őket, h o g y m á s szomszéd népek, angolok, franciák, hollandok, ú j a b b a n poroszok, moszkoviták k ö v e t t é k p é l d á j u k a t , és á r u j u k kivitelével m á s népeket adófizető- ikké t e t t é k . Azok az .országok, a m e l y e k b e n g y á r a k és m a n u f a k t ú r á k virágzottak, szemmel l á t h a t ó l a g g y a r a p o d t a k , mások azonban ezek- nek h i á n y a m i a t t m i n d e n szükségletüket csak n a g y költséggel t u d t á k előteremteni és apró- ságokat súlyos pézekkel fizettek meg. Anek- d o t a . 1547-ben, mikor V. K á r o l y császár hadseregét szemlélte és é p p e n nagy eső kelet- kezett, a császár l e v e t t e k a l a p j á t , hogy meg ne ázzon. Feltehetőleg akkoriban a k a l a p o k n a k n a g y o n d r á g á k n a k és r i t k á k n a k kellett lenniük.

A XVII. s z á z a d b a n Franciaország g y á r a i r é v é n m a g a s a n m á s országok fölé l e n d ü l t . Minden ország és n e m z e t francia á r u t vásárolt.

A legtöbb francia gyári m u n k á s h u g e n o t t a és janzenista volt. E z e k e t üldözte XIV. L a j o s , menekülniök kellett, és velük e g y ü t t szöktek a művészetek és a g y á r a k is Franciaországból.

Angolország és n é h á n y n é m e t birodalmi fejedelem szívesen l á t t a a menekülő francia gyári m u n k á s o k a t és m a n u f a k t u r a b e b e k e t , . elküldték biztosaikat a francia h a t á r o k r a , a d t a k a dolgos m e n e k ü l t e k n e k útiköltséget,, s amikor ezek országukba érkeztek, é p í t t e t t e k nekik s a j á t költségükre h á z a k a t , műhelyeket,, t e m p l o m o k a t és iskolákat — m e g a d t a k nekik m i n d e n lehetséges védelmet, t á m o g a t á s t és.

segítséget. í g y nemcsak a menekülteken segítettek, h a n e m ö n m a g u k o n 'is, akik őket olyan szeretettel befogadták. Pl. puszta helyek,, ahol előbb semmi sem n ő t t , ahol h o m o k d o m b o k álltak emberektől és állatoktól megművelet- lenül és kihasználatlanul, m o s t o t t a legjöve- delmezőbb üveg- és t ü k ö r g y á r a k , k a r t o n - és gyapjúszövet- és h a r i s n y a g y á r a k állnak, ame- lyek m o s t ezer, azelőtt tétlen kezet hasznosan foglalkoztatnak és egyszersmind nagy summa-

jezto tausend vorhin miissige H a n d e nützlich beschaftigen, u n d zugleich grosse S u m m e n Geldes ins L a n d bringen; und diese S u m m e n b.ezahlen nicht die eigenen arbeitenden U n t e r - t h a n e n ; nein, sondern die F r e m d e n , welche die F a b r i k w a a r e n a b n e h m e n , v e r f ü h r e n und verkauffen. So bezahlen unsere Sarvascher Weiber auswartige M a u t h , Dreyssigst, Stempel- geld — wenn sie in Pest u n d Waitzen, K a t t u n , Spiegel u n d andere auslandische W a a r e n ein- kaufen. - ^

Die E r f a h r u n g bezeuget es, dass bis liero in U n g a r n von F a b r i k e n sehr wenig zu sehen und zu hören war. N u r noch vor einigen J a h r e n , als. bey der Debretziner Marktgelegenheit ein Deutscher m i t einem K o r b , in welchem 'aller- h a n d Kleinigkeiten befindlich waren, auf und nieder gieng, u n d seine W a a r e den L e u t e n feil b o t h , u n d die da stehenden U n g a r n ü b e r die Verschiedenheit seiper W a a r e s t a u n t e n und f r a g t e n : W e r ist wohl im Standé, so viel kuriose schöne Sachen zu erdenken u n d zu verfertigen? so f a n d sicb jemand, der diese entscheidende A n t w o r t gab: Az okos Francia ki — gondolja, a dolgos N é m e t m e g — tsinálja, s' a b — d Magyar meg-veszi. d. i. Der witzige Franzos e r d e n k t sie, der arbeitsame Deutsche m a c h t sie, u n d der e — e Ungar" bezahlt sie.

Als unsers j e t z t regierenden guten Kaisers seel.

H e r r Vater Kaiser F r a n z einst in W i e n á n der D o n a u spatzieren gieng, u n d daselbst ganze Schiffe voll Besen, hölzernen irrdenen Geschirr stroherne B e t t e n stehen sah, f r a g t e E r : W o h i n sie alles das f ü h r e n wollten? N a c h U n g a r n ! w a r die A n t w o r t . Was? f r a g t e hier- auf der Kaiser, h a b é n d e n n die U n g a r n kein Holz, Thon, u n d S t r o h , u m sich selbst Besen, Geschirr, u n d B e t t e n zu verfertigen? 0 ja, sagten die Schiffer, sie h a b é n dessen m e h r als wir, aber sie h a b é n keine H a n d e , und keinen Yerstand, deswegen miissen sic alles ums t h e u r e Geld v o n u n s k a u f e n . E y S c h a d e , sagte der Kai- ser, ewigSchade u m m e i n e a r m e n U n g a r n ! — !

Kurios dass die Deutschen glauben, wir U n g a r n u n d Slowalcen h a t t e n keine H a n d e , keinen V e r s t a n d ! Ich h a b e docb so m a n c h e n Deutschen gesehen, u n d ihr K i n d e r h a b t sie auch gesehen, als das kaiserliche B e g i m e n t vorigem W i n t e r hier im Quartier lag; h a b t ihr aber wohl b e m e r k t , das ein Deutscher m e h r H a n d e als zwey, und an zwey H a n d e n m e h r Finger, als zehn h a t t e ? U n d so viel h a b é n wir deren auch. U n d Yerstand? der gütige Schöpfer wird doch ungrischen Men- schenköpfen a u c h diesen nicht versagt habén?

Die Schuld muss alsó anderswo seyn, nicht in H a n d e n u n d Verstand, u n d das m ü s s t ihr Kinder e r r a t h e n !

G e t r o f f e n !

N u - h ö r t einmahl, K i n d e r ! unser guter Kaiser will unsern Schaden nicht. Dieser weise B e g e n t will, dass ihr Kinder (da es eure

p é n z t hoznak az országba; és ezeket az össze- geket nem a s a j á t dolgozó alattvalóik fizetik;

nem, h a n e m - a z idegenek, akik a gyári á r u k a t átveszik, kiviszik és eladják. Í g y a mi szarvasi asszonyaink külföldi v á m o t , h a r m i n c a d o t , bélyegpénzt fizetnek, ha Pesten és V á c o n k a r t o n t , t ü k r ö t és egyéb külföldi á r u t vásá- rolnak. '

a *

A ' t a p a s z t a l a t azt igazolja, hogy Magyar- országon mostanáig n a g y o n keveset l á t t u n k és h a l l o t t u n k gyárakról. Csak n é h á n y évvel ezelőtt, mikor a debreceni vásár a l k a l m á v a l egy n é m e t egy kosárral, amelyben mindenféle apróság volt, föl és alá j á r k á l t és á r u j á t kínálta, és az o t t álló m a g y a r o k csodálkoztak árui különféleségén és kérdezték: v a j o n ki képes rá, h o g y ilyen sok furcsa szép dolgot kitaláljon és elkészítsen? akkor a k a d t valaki, aki ezt a döntő feleletet a d t a : Az (sic) okos F r a n c i a ki-gondolja, á dolgos N é m e t meg-tsinálja, s' a b—d Magyar meg-veszi. Mikor m o s t uralkodó jó császárunk boldogult a p j a ura, F e r e n c császár, egykor Bécsben a D u n a mellett s é t á l t és o t t egész h a j ó k a t l á t o t t tele seprűkkel, fa- és kőedényekkel, szalma ágyakkal, megkér- dezte: hova viszik mindezt? M a g y a r o r s z á g r a ! volt a felelet. Micsoda? kérdezte erre a császár, h á t nincs a m a g y a r o k n a k f á j u k , a g y a g j u k és s z a l m á j u k , h o g y m a g u k n a k seprűt, e d é n y t és á g y a k a t készítsenek? De igen, felelték a h a j ó - sok, m é g t ö b b j ü k van, m i n t n e k ü n k , de nincs kezük és nincs eszük, ezért drága p é n z é r t t ő l ü n k kell vásárolniuk m i n d e n t . E j n y e d e k á r , m o n d t a a császár, örökké k á r szegény m a g y a r j a i m é r t ! —

Furcsa, hogy a n é m e t e k a z t hiszik, h o g y n e k ü n k m a g y a r o k n a k és szlovákoknak nincs k e z ü n k és nincs eszünk ! É n bizony m á r l á t t a m n é h á n y n é m e t e t , és ti gyerekek is l á t t á t o k őket, mikor a császári ezred a m ú l t télen i t t v o l t szálláson, v e t t é t e k - e v a j o n észre, h o g y a n é m e t e k n e k t ö b b keze volna, m i n t k e t t ő és a k é t kezén t ö b b u j j a volna, m i n t tíz. É s a n n y i n e k ü n k is v a n . És ész? a jóságos t e r e m t ő a m a g y a r fejektől nem t a g a d h a t t a m e g e z t sem. A h i b á n a k valahol máshol kell lenni, nem a kezekben és nem a fejekben, s a z t n e k t e k , gyerekeknek kell kitalálnotok !

E l t a l á l t a d !

N a h a l l j á t o k gyerekek ! a mi jó császárunk nem akarja- k á r u n k a t . E z a bölcs u r a l k o d ó azt a k a r j a , h o g y t i gyerekek (minthogy szülei-

E l t e r n nicht gethan, nicht gelernet h a b é n ) dass ihr v o n J u g e n d auf das lernen sollt, w a s euch dereinst n ö t h i g u n d nützlich seyn w i r d ; dieser R e g c n t will u n d befiehlt, dass ihr euch v o n J u g e n d auf in solchen Arbeiten ü b e n sollt, welclie b e y F a b r i k e n unentberlich sind, d a m i t ihr m i t der Zeit nicht auch alle e u r e Bedürfnisse aus a n d e r n Landern herein- holen, u n d u m schwerés Geld zu e r k a u f f e n bemüssiget seyd:, d a m i t ihr rohe Materien b e a r b e i t e n ú n d b e n u t z e n lernet, welche ihr n u r bishero m i t Füssen g e t r e t e n , verachtet, weggeworfen; d a m i t - i h r G a b e n und Wohl- t h a t e n G o t t e s besser e r k e n n e n , b e n ü t z e n l e r n e t . Z. B. Beine, H a a r e , Wolle, Flachs, L u m p e n D ó r t , wo F a b r i k e n und M a n u - f a k t u r e n sind, d o r t wird alles b e n u t z t , was u n s noch so u n n ü t z u n d gering zu seyn scheinet, u n d w o f ü r wir ofters schweres Geld geben m ü s s e n , w e n n wir es v e r a r b e i t e t ihnen ab-- n e h m e n . Z. B. W i r E i n w o h n e r . ü b e r der Theiss h a b é n jáhrlich Wolle in Menge, so dass wir solche u m leichtes Geld d a h i n geben, u n d m i t vieler Mühe u n d U n k o s t e n bis ü b e r die D o n a u , biss n a c h Zala v e r f ü h r e n ; d o r t h a b é n die L e u t e H á n d e u n d V e r s t a n d , u m unsere Wolle zu v e r a r b e i t e n , u n d wir m ü s s e n die a u s unserer Wolle v e r f e r t i g t e n Halene, Sirica, u n d K a b a n i k a u m t h e u r e s Geld b e z a h l e n ! Dritter Abschnitt. Von dem Schaden und Nutzen

der Fabriken

Schádlich sind F a b r i k e n n u r diinen L a n - d e r n u n d N a t i o n e n , welche sie nicht h a b é n . W a r u m ? das m ü s s t i h r K i n d e r errathen; — a b e r d e n e n sind sie nützlich, die sie h a b é n . D e r N u t z e n ist gross, u n d sehr verschiedenen.

I. Insgemein f ü r alle Menschen.

1. F ü r E l t e r n . J e t z o muss der arme Vater, die elende M u t t e r k u m m e r v o l l sorgen u n d f r a g e n : W o h e r n e h m e ich f ü r m i c h und m e i n e K i n d e r die taglichen Bedürfnisse, Essen, Kleider, P o r t i o n u n d Gaben? B e y F a b r i k e n i s t d i e s e m K u m m e r abgeholfen;. dort h a b é n taglich 1000 H a n d e fertiges Verdienst. D o r t k a n n ein K i n d im 6. 7". 8. J a h r f ü r .sich u n d seine E l t e r n i m W i n t e r u n d Sommer etwas erwerben.

2. F ü r Kinder. I l i e r wird ein Kind v o n J u g e n d auf zur I n d u s t r i e gewöhnt, v o n G a s s e n l a u f f e n u n d böser Gesellschaft abge- h a l t e n ; h ö r t u n d sieht nicht so viel Böses, ü b t seine zarten Glieder in nützlicher Arbeit.

Glückliches K i n d ! E p h . IV. 28. 29. 2 Thess.

IV. 10.11. 12. O h n e F a b r i k e n ist diese U e b u n g i n diesen T u g e n d e n sehr schwer. Und diess ist doch die eigentliche T u g e n d für K i n d e r . 3. F ü r L a n d w i r t h e . I h r Gesind isst das B r o d nicht u m s o n s t ; v e r d i e n t d e n L o h n i m S o m m e r u n d W i n t e r . Die natürlichen Pro- d u k t e steigen im W e r t h e . Die Industrie be- k o m m t einen neuen Schwung.

t e k nem t e t t é k , nem t a n u l t á k ) , kis korotoktól fogva m e g t a n u l j á t o k azt, ami egykor szük- séges és hasznos lesz n e k t e k ; ez az uralkodó azt a k a r j a és parancsolja, hogy t i m á r kis korotoktól fogva gyakoroljátok m a g a t o k a t olyan m u n k á k b a n , amelyek a g y á r a k n á l nél- külözhetetlenek, hogy idővel ne legyetek kénytelenek m i n d e n szükségletéteket m á s országokból behozni és drága pénzen meg- venni; h o g y m e g t a n u l j a t o k nyersanyagokat feldolgozni és felhasználni, amelyeket idáig csak lábbal t i p o r t a t o k , m e g v e t e t t e t e k , eldob- t a t o k ; h o g y m e g t a n u l j á t o k Isten a d o m á n y a i t és- jótéteményeit felismerni és felhasználni!

Pl. csontot, szőrt, g y a p j ú t , lent, r o n g y o k a t . . . O t t , ahol g y á r a k és m a n u f a k t ú r á k v a n n a k , o t t m i n d e n t felhasználnak, a m i n e k ü n k ha- s z o n t a l a n n a k és értéktelennek látszik, s amiért mi g y a k r a n drága p é n z t a d u n k , h a feldolgozva átvesszük tőlük. Pl. N e k ü n k tiszántúli lakosok- n a k b ő v e n v a n g y a p j ú n k m i n d e n évben, úgy, h o g y olcsón o d a a d j u k és n a g y fáradsággal és költséggel átvisszük a D u n á n , egészen Zaláig;

o t t v a n az embereknek kezük és eszük, hogy feldolgozzák a mi g y a p j ú n k a t , és n e k ü n k drága pénzzel kell m e g f i z e t n ü n k a m i g y a p j ú n k b ó l készült h a l i n á k a t , s z ű r d o l m á n y o k a t és k a b á - t o k a t .

Harmadik fejezet.

A gyárak káráról és hasznáról K á r o s a k a g y á r a k csak olyan országokban és olyan népeknek s z á m á r a , amelyeknek nin- csenek. Miért? ezt nektek kell kitalálni gyere- k e k ; — de azoknak hasznosak, amelyeknek v a n n a k . A haszon n a g y és n a g y o n különféle.

I. Minden e m b e r számára közönségesen.

1. A szülők számára. Most a szegény apá- n a k és a boldogtalan a n y á n a k búslakodva kell aggódni és kérdezni: h o n n a n veszem m a g a m - n a k és gyermekeimnek a m i n d e n n a p i szükség- leteiket, ételt, r u h á t és a dézsmát? A g y á r a k - b a n ezen a b a j o n segítve v a n ; o t t n a p o n t a ezer kéznek kész keresete v a n . O t t egy 6, 7, 8 éves g y e r m e k a m a g a és szülői s z á m á r a kereshet v a l a m i t télen és n y á r o n .

2. Gyermekek számára. I t t a g y e r m e k e t kis k o r á t ó l fogva h o z z á s z o k t a t j á k a szorgalma- tossághoz, t á v o l t a r t j á k az u t c á k o n való kóborlástól és a rossz t á r s a s á g t ó l ; n e m hall és n e m l á t oly sok rosszat, zsenge r a g j a i t hasznos m u n k á b a n gyakorolja. Boldog gyer- mek! Efezus IV. 28. 29. 2. Thessz. IV. 1 0 , 1 1 . 1 2 . G y á r a k nélkül nagyon nehéz ezeknek az eré- n y e k n e k a gyakprlása. Pedig h á t ez az igazi erény a gyermekek számára.

3. Gazdák számára. A cselédség n e m eszi h i á b a a k e n y e r e t ; megkeresi bérét n y á r o n és télen. A természetes t e r m é k e k értéke emelke- dik. Az ipar fellendül.

4. F ü r das Gesinde. Dieses darf nicht dienstlos in U n t h a t i g k e i t seine Zeit zubringen.

Dienstlosigkeit ist das wahre Verderben des Gesindes. Was t h u t der K n e c h t , die Magd, wenn sie dienstlos sind? Gelegenheit übel zu t h u n , Gesellschaft der Miissigganger u n d L a s t e r h a f t e n sind die gemeinen Wége zum Laster, sind selbst schon Laster. U n d drücken- der Mangel b e y . Dienstlosen, was w ü r k e t Böses? ? ? W e r ist Schuld an allém diesem Uebel?

5. F ü r die Obrigkeit. Geringer K u m m e r u m P o r t i o n u n d G a b e n , wo F a b r i k e n blühen, u n d tagliches Verdienst ist. Eine F a b r i k e t r a g t m e h r w a h r e n N u t z e n f ü r Obrigkeit u n d U n t e r t h a n e n , b r i n g t m e h r Geld u n t e r die Leute, als ganze Meilen lange Praedien, oder Felder u n d Pussten. —

6. F ü r alte brodlose L e u t e u n d Bettler.

Auch diese f i n d e n hier ihr gewisses Verdienst.

Wolle zupfen, u n d krempeln, das B a d drehen, Spulen machen, k ö n n e n nicht n u r K i n d e r v o n sechs J a h r e n , sondern auch Greise u n d alte Weiber von 60—70 J a h r e n . Auch der Bettler, der ' n u r ein Auge, n u r eine gesunde H a n d , n u r einen gesunden Fuss h a t , k a n n hier mitarbeiten. Sehet dórt, K i n d e r ! jenen Krippel in seinem ganzem Rock, in Basedows kleinem Buch f ü r K i n d e r aller S t a n d é , II. Tafel, zweyter Abtheil, aber sehet a u c h jenen k r u m m - gebückten z e r l u m p t e n s t a r k e n B e t t l e r ! dieser bettelt, jener verdient sein Brod m i t E h r e n ; welcher ist u n t e r den zweyen der b r a v s t e ? ehrlichste? welcher gefallt euch besser? u n d w a r u m dieser? w a r u m nicht jener?

II. Insbesondere f ü r Christen.

1. Hier lernt der Christ die so verschiedenen Gaben des weisen u n d gütigen Schöpfers u n d Versorgers erkennen u n d besser gebrauchen.

Nicht sagen: das ist u n n ü t z ! zu was h a t G o t t dieses und jenes erschaffen? sondern sagen aus Sirach X X X I X . 21. 22. 23. '26. 30. 31.

39. 4 0 . 1 . B. Mos. (28. .29. 31)' I. T i m o t h . IV. 4.

2. Hier lernen wir die Vorsehung Gottes lebendig erkennen, hochschatzen, verehren a n b e t e n . Mit so gering scheinenden u n d ver- a c h t e t e n D i n g e n ' n á h r e t Sie ganze L a n d e r u n d Nationen?

3. Hier lerrien K i n d e r u n d E r w a c h s e n e das, was sich sonst so schwer lernen lasst;

herrschende L a s t e r u n d Gewohnheiten ver- meiden, Faulheit, U n t h a t i g k e i t , Müssiggang, Verschwendung, Spielsucht, Liederlichkeit, Schmarotzen, Stehlen . . .; i m Gegentheil achte christliche' Tugenden, Fleiss, Arbeitsamkeit, Geniigsamkeit, O r d n u n g , g u t e n Gebrauch der Zeit u n d Talente lieb gewinnen, sich ange- wöhnen, t h a t i g ausüben. I n welcher Schule?

nach welcher Methode l e r n t sich dieses besser?

früher? bequemer?

Achtzehntes J a h r h u n d e r t ! bald, bald wirst auch du m i t dem hinreisenden S t r o m der Zeit

4. A cselédség számára. E n n e k nem szabad szolgálat nélkül tétlenségben tölteni idejét.

A szolgálat h i á n y a a cselédség igazi veszte.

Mit tesz a szolga, a szolgáló, h a nincs szolgá- l a t a ? Az alkalom, hogy rosszat t e g y ü n k , a tétlenek és bűnösök t á r s a s á g a a b ű n felé vezető közönséges u t a k , sőt m á r m a g u k is b ű n ö k . Es a nyomasztó szükség a szolgálat nélkül levőknél, m i m i n d e n rosszat m ű v e l ez? K i a hibás ebben a sok m i n d e n b a j b a n ?

5. A hatóságok s z á m á r a . Kisebb a gond az adók és dézsmák m i a t t o t t , ahol g y á r a k virágzanak, és v a n m i n d e n n a p i kereset. E g y gyár t ö b b igazi h a s z n o t hoz a h a t ó s á g o k és az alattvalók s z á m á r a , t ö b b p é n z t visz az femberek közé, m i n t mérföldekre m e n ő birtokok v a g y mezők és p u s z t á k .

6. Öreg, kereset nélküli emberek és kol- dusok számára. Ezek is m e g t a l á l j á k i t t a biztos keresetüket. G y a p j ú t t é p n i és kártolni, a kereket forgatni, csévéket csinálni nemcsak hatéves gyerekek t u d n a k , h a n e m aggok és 60—70 éves öreg asszonyok is. Még a koldus is, akinek csak egy szeme, csak egy egészséges keze, csak egy egészséges l á b a v a n , t u d i t t dolgozni a többivel e g y ü t t . Nézzétek gyerekek ! azt a nyomorékot az ő egész k a b á t j á b a n , Basedov kis k ö n y v é b e n m i n d e n r e n d ű gyer- m e k e k számára, I I . t á b l a , második rész, de nézzétek azt a görbére h a j l o t t , rongyos erős k o l d u s t ! ez koldul, a m a ? becsülettel megkeresi k e n y e r é t ; melyik a d e r e k a b b a k e t t ő közül?

a becsületesebb? melyik tetszik nektek j o b b a n ?

és miért ez? miért nem. amaz? , II. Különösen keresztyének s z á m á r a .

1. I t t m e g t a n u l j a a keresztyén e m b e r a bölcs és jóságos t e r e m t ő és gondoskodó ado- m á n y a i t felismerni és j o b b a n használni. N e m o n d j u k : ez h a s z o n t a l a n ! mire t e r e m t e t t e Isten ezt v a g y azt? h a n e m m o n d j u k , a m i t m o n d Sirach X X X I X . 21. 22. 23. 26. 30. 31.

39. 40., Mózes I. K. (28. 29.31), P á l 1.1. T i m o t h .

IV. 4. "

2. I t t m e g i s m e r j ü k I s t e n gondviselését elevenen, m e g t a n u l j u k becsülni, tisztelni, imádni. Ilyen csekélynek látszó és m e g v e t e t t dolgokkal t á p l á l egész országokat és nemze- t e k e t .

3. I t t m e g t a n u l j á k gyermekek és felnőttek azt, amit' csak nehezen lehet m e g t a n u l n i ; kerülni az uralkodó b ű n ö k e t és szokásokat, lustaságot, tétlenséget, henyélést, pazarlást, játékszenvedélyt, feslettséget, élősködést, lo- p á s t — ; ellenben megszeretik az igazi erénye- ket, a szorgalmat, m u n k á l k o d á s t , mértékletes- séget, rendet, az idő és a tehetség jó felhaszná- lását, hozzászoknak és t e v é k e n y e n gyakorol- j á k . Mély iskolában, m e l y módszer szerint, lehet ezt j o b b a n , h a m a r á b b , kényelmesebben megtanulni.

Tizennyolcadik s z á z a d ! nemsokára, n e m - sokára elzúgsz t e i s ' a z idő m a g á v a l r a g a d ó

v o r ü b e r r a u s c h e n ; b a l d iii den A b g r u n d ins d ü s t r e Chaos h i n s i n k e n ! bald nicht m e h r seyn ! u n d d u solltest diese grosse, auch v o n dir so l a n g v e r k a n n t e W a h r h e i t deinen leben- d e n E r d e n b ü r g e r n noch n i c h t allgemeiner b e k a n n t m a c h e n ? —:? nicht zur Leze bringend e m p f e h l e n ? Mir d e u c h t , ich h ő r e eine Stimme i m i n n e r s t e n ' meines Gefühls a n t w o r t e n : N u r noch kleine Geduld, es soll u n t e r Josephs S c e p t e r ganz gewiss g e s c h e h e n ! — !

Vierter Abschnitt. Die hieraus folgenden Lehren, welche aber die schon geübtern Schulkinder selbst

entwickeln.

1. Nie wollen wir v o n u n s e r m guten u n d weisen Kaiser übel d e n k e n , übel urtheilen, w e n n wir neue k. k. Befehle h ö r e n , denn er m e i n t es m i t u n s u n d u n s e r n E l t e r n gewiss besser, als wir v e r m u t h e n .

2. W a s wir selbst n i c h t wissen, nicht v e r s t e h e n , das wollen wir u n s v o n andern e r k l a r e n lassen, die es bessér verstehen; die w e r d e n uns schon sagen, w a s es ist? und zu w a s es ist?

3. W i r wollen unsre O h r e n wegwenden, w e n n ü b e r k. k. Beíehle schlecht rasonniret w i r d .

4. W i r wollen diejenigen eines bessern belehren, die einen so gütigen weisen Monar- chen bosshaft u n d m i t U n v e r s t a n d t a d e l n u n d a f t e r r e d e n , auch d a n n afterreden, wenn sein Verhalten, seine Befehle u n d Verordnungen l a u t e r Giite sind.

5. W i r wollen in unsrer J u g e n d nützliche K e n n t n i s s e s a m m l e n , w o h l wird es uns im A l t é r t h u n . »

6. Auch K n a b e n , a u c h M*annern ist es keine Schande zu spinnen, a b e r allén ist es S c h a n d e zu faullentzen.

7. Wie viel t a u s e n d H a n d e sind taglich b e s c h a f t i g e t , u m das zu verfertigen, was wir taglich u n d s t ü n d l i c h an Speise, Kleidern, H a u s g e r a t h u n d a n d e r n Bedürfnissen brau- chen. Z. B. W i e viel H a n d e h a b é n m ü s s e n a r b e i t e n , bis dieses Kleid, dieses Buch, dieses H a u s fertig geworden? Zahlet die H a n d e , b e r e c h n e t die so verschiedenen Materialien u n d Arbeiten: u n d ich, ich sollte müssig sein?

Meiner J u g e n d erste Zeit, sey in m u n t r e r E m s i g k e i t , G o t t u n d der Menschen Glück geweiht.

8. W i d e r zwey pestilenzialische L a n d e r u n d L e u t e v e r d e r b e n d c Seuchen, wider Faul- h e i t u n d A r m u t h , ist kein besseres Hilfs- m i t t e l , als F a b r i k e n , M a n u f a k t u r e n u n d Arbeitshauser.

9. W a h r e christlich patriotische Liebe u n d W o h l t h a t i g k e i t wird d u r c h Fabriken u n d M a n u f a k t u r e n t h á t i g bewirket, denn t a u s e n d e geniessen derselben w o h l t h a t i g e Früchte.

á r j á v a l ; nemsokára elsüllyedsz_a mélységbe, a komor^káoszba ! n e m s o k á r a m á r nem leszel!

és te ne ismertetnéd m e g a t e élő földi pol- gáraiddal azt a nagy, oly soká félreismert igazságot m é g á l t a l á n o s a b b a n —? ne a j á n l a n á d a j á n d é k b a hozva? Ű g y tetszik, m i n t h a halla- nám a választ legbensőbb érzéseimben: csak még egy kis t ü r e l m e t , József k o r m á n y p á l c á j a a l a t t bizonyosan m e g kell történnie ! — !

Negyedik fejezet. Az ezekből folyó tanulságok, amelyeket azonban a már gyakorlottabb iskolás

gyermekek maguk fejtenek ki.

1. Sohasem f o g u n k a mi jó és bölcs császá- r u n k r ó l rosszat gondolni, rosszul ítélni, h a ú j cs. és k. p a r a n c s o k a t hallunk, m e r t ő j o b b a t a k a r n e k ü n k és szüleinknek, m i n t mi gondoljuk.

2. A m i t m a g u n k nem t u d u n k , nem é r t ü n k , azt m á s o k k a l m e g m a g y a r á z t a t j u k m a g u n k n a k , akik j o b b a n é r t i k ; azok m a j d m e g m o n d j á k n e k ü n k , h o g y mi az és mire jó az.

3. E l f o r d í t j u k a f ü l ü n k e t , h a m á s o k a cs.

és k. parancsokról rosszul okoskodnak.

4. J o b b belátásra t é r í t j ü k azokat, akik egy ilyen jóságos, bölcs uralkodót gonoszul és értelmetlenül m ó d o n ócsárolnak és megszól- nak, a k k o r is, mikor az ő viselkedése, p a r a n - csai és rendeletei tele v a n n a k jósággal.

5. I f j ú k o r u n k b a n hasznos ismereteket szerzünk, m a j d öreg k o r u n k b a n j a v u n k r a fog- n a k válni.

6. F i ú k n a k , f é r f i a k n a k sem szégyen fonni, de m i n d e n k i n e k szégyen lustálkodni.

7. Milyen sok ezer kéz dolgozik n a p o n t a , h o g y azt elkészítse, amire n e k ü n k n a p o n t a és ó r á n k i n t szükségünk v a n ételből, ruhából, házi felszerelésekből és egyéb szükségletekből. Pl.

Milyen sok kéznek kell dolgoznia, míg elkészül ez a r u h a , ez a k ö n y v , ez a ház? Számoljátok m e g a kezeket, számítsátok ki az oly sokféle a n y a g o t és m u n k á k a t : és én, én henyéljek?

I f j ú s á g o m első ideje legyen v i d á m szorgosság- b a n I s t e n n e k és az emberek boldogságának szentelve.

8. A k é t pestises, országot és e m b e r e k e t fertőző ragály, a lustaság és a szegénység ellen nincs j o b b segítség, m i n t a gyárak, a m a n u - f a k t ú r á k és a dologházak.

9. A keresztényi, hazafiúi szeretetet és j ó - tékonyságot gyárak és m a n u f a k t ú r á k felállítá- sával lehet igazán gyakorolni, m e r t emberek ezrei élvezik áldásos gyümölcsüket.

342*

10. Allé nützliehe, aber noch neue Anstal- t e n können a m bequemsten durch Schulen und Scbulkinder ín Lander und S t a d t e n einge- f ü h r e t , und in Aufnehme gebracbt werden;

denn alte L e u t e hangén zu sehr an altén Gewohnheiten, und schwer lassen sie sich das neue, wenns noch so gut ist, gefallen.

11. E s ist eine sehr schweré Sache, einen unverstandenen oder übel verstandenen k. k.

Befehl zu befolgen; es müssen demnach k. k.

Befehle denen Kindern in der Schule, und denen Erwachsenen bey jeder sich darbieten- den Gelegenheit, auch in der Kirche erklaret Werden, d a m i t der gemeine M a n n solche willig und m i t Freuden befolge. E r würde es t h u n , w e n n er den Befehl nur recht verstünde, wohin er abzielt; er w ü r d e t h u n , was seine Pflicht und Schuldigkeit ist, w e n n nur der Lebrer auch t h á t e , was ihme zu t h u n obliegt.

12. F ü r einen so guten Regenten, welcher u m das W o h l seiner ihm von Got/t, a n v e r t r a u t e n Lander so vaterlich und u n e r m ü d e t besorgt ist, müssen wir nicht n u r G o t t danken, son- dern auch G o t t b i t t e n dass er seine gute, vaterliche, u n d uns allén nützliehe Absicht zur Reife, zu einem erwünschten E n d e , zur t h a t i g e n E r f ü l l u n g bringen möge, und hierzu müssen wir alle, so gut wir könrien, mitwirken;

einer als Lehrer, der andere als Obrigkeit und Vorgesetzter, der dritte als Arbeiter.

13. E s ist grosse Tugend, in seinem Beruf t r e u und fleissig zu arbeiten; aber doch viel grösser und ausgebreiteter ist jene Tugend, sich seinen Wirkungskreis nach seinen Fahig- keiten zu bestimmen, und m i t seinen Berufs- gescháften auf das W o h l ganzer Lander und Nationen hinzuwirken, und nach den Bedürf- nissen der Zeiten und U m s t á n d e zu bewirken, dass unsre Mitmensehen verstandiger, lenk- samer, besser; folglich glücklicher werden auf Zeit und Ewigkeit, Wie wird diess durch die Lehre v o n den F a b r i k e n bewirkt? —?* '

10. Minden hasznos, de még ú j intézkedést igen kényelmesen lehet az iskolák és az isko- lás gyermekek ú t j á n az országokba és váro- sokba behozni és megkedveltetni; m e r t az öreg emberek nagyon csüggenek a régi szoká- sokon, és nehezen viselik el az ú j a t , bármilyen jó is az.

11. N a g y o n nehéz dolog a meg n e m é r t e t t v a g y rosszul é r t e t t cs. és k. p a r a n c s n a k enge- delmeskedni; ennélfogva a cs. és k. p a r a n c s o k a t meg kell m a g y a r á z n i a gyermekeknek az isko- l á b a n , a felnőtteknek minden kínálkozó alka- lommal1, a t e m p l o m b a n is, hogy a közember szívesen és örömmel teljesítse őket. Megtenné, h a helyesen értené a parancsot, h o g y mire i r á n y u l ; megtenné, ami kötelessége és tiszte, h a a tanító is megtenné, ami az ő f e l a d a t a .

12. E g y olyan jó uralkodóért, aki oly a t y a i a n és f á r a d h a t a t l a n u l törődik az I s t e n t ő l rábízott országok javával, nemcsak köszönetet kell m o n d a n u n k Istennek, h a n e m k é r n ü n k is kell őt, hogy jó, a t y a i . é s m i n d n y á j u n k n a k hasznos szándékát megérlelje, a kívánatos célra vezesse és tevékeny beteljesülésre vigye;

és ebben m i m i n d n y á j a n t a r t o z u n k közre- működni, amennyire t u d u n k ; egyikünk m i n t t a n í t ó , m á s i k u n k m i n t hatóság és feljebbvaló, a h a r m a d i k m i n t m u n k á s .

13. N a g y erény a h ű és szorgalmas m u n k a a h i v a t á s b a n ; de még sokkal n a g y o b b és szélesebb körű az az erény, h a valaki a h a t á s - körét s a j á t képességei szerint határozza m e g és az ő hivatásbeli dolgaival egész országok és nemzetek j a v á r a munkálkodik cs az idők és a körülmények szükségleteihez képest a r r a törekszik, hogy embertársaink értelmesebbek, i r á n y í t h a t ó b b a k , jobbak, s ennélfogva boldo- g a b b a k legyenek az idők végtelenéig. H o g y a n é r j ü k ezt el a gyárakról szóló tanítással? —?*

JlacAO Bunife

OEPA3UOBblH yP0K LUAMyEJlA TEIHWEflHKA

TencT flOKyMeiiTa

jKypna.ia:

LÁSZLÓ VINCZE

A F O R G O T T É N S T U D Y B Y S Á M U E L T E S S E D I K

T h e t e x t of t h e document w r i t t e n in G e r m á n has been t a k e n f r o m t h e periodical entitled Provinzialnarichten aus den Kaiserl. Königl. Staaten und Erblandern vol. 1784.

* Azok a tanítók, akik ezt a tanítást a Haruker-uradalmakban az érdemes hazafi, Tessedik mintája szerint az elemi iskoláikban végrehajtották, név szerint a következők: Molitoris úr, Farkas úr, Braatoris úr Szarvason, Farkas- házy úr Orosházán; Tomka úr és Wagner úr Komlóson (?.); Klein úr Kisberényben. Megtették a maguk dolgát -teljes buzgalommal, és biztatást és tiszteletet érdemelnek.

Die Schullehrer, welche diesen Unterricht auf den Harukerischen Herrschaften nach Vorschrift des wür- digen Patriotens, Herrn Tschéssedick bey ihren Normalschulkindern ausgeführt habén, sind namentlich: der Herr Molitoris, Herr Farkasch, Herr Braatoris zuSzarvas; Herr Farkassházy zú Orosháza; Herr Tomka und I-Ierr Wagner zu Salán Komlós (Tótkomlós); Herr Klein zu Kissberány. Sie habén das ihrige mit allém Eifer géthan, und verdienen Aufmunterung und Achtung.