Pedagógiai Szemle
XXXIII. évfolyam, 10. szám
október
A MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG ÉS AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI INTÉZET
FOLYÓIRATA
A szerkesztő bizottság elnöke:
B 3 N K Ö L O R Á N D
Felelős szerkesztő:
B A L O G H L Á S Z L Ó
*
Szerkesztőség: B u d a p e s t VII., G o r k i j fasor 17—21. 1406 T e l e f o n : 427-563
Szerkesztőségi fogadónapok:
hétfő, szerda, p é n t e k
*
K i a d j a az I f j ú s á g i L a p k i a d ó Vállalat, B u d a p e s t VI., Révay utca 16.
1375
A k i a d á s é r t felelős:
dr. Petrus György igazgató
*
T e r j e s z t i a M a g y a r Posta. Előfizet- h e t ő a hírlapkézbesítő p o s t a h i v a t a - loknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi H í r l a p I r o d á n á l (Buda- pest, 1900) közvetlenül vagy posta- u t a l v á n y o n , v a l a m i n t á t u t a l á s s a l a K H I 215—96 162 p é n z f o r g a l m i jel- zőszámra. M e g j e l e n i k h a v o n t a . Elő- fizetési d í j fél é v r e 60 Ft, egész év- re 120 Ft.
ISSN 0031—3785
83-2821 Sylvester J. Ny., Szombathely Felelős vezető: Hanuszek Béla lgazgatő
Számunk szerzői:
dr. Brezsnyánszky László egyetemi adjunktus (KLTE—Debrecen) dr. Csapó Benő
egyetemi adjunktus (JATE—Szeged) Faragó M. András,
a Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkatársa B. dr. Fejes Katalin
egyetemi adjunktus (JATE—Szeged) Illés Lajosné dr.
osztályvezető
(Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) Kovács Géza,
a TIT Országos Szervezetének titkára dr. Köpeczi Béla
művelődési miniszter dr. Köte Sándor egyetemi tanár (ELTE—TTK) Krisztián Béla
szakfelügyelő (Pécs) dr. Kronstein Gábor újságíró (Bp.)
Ladányi Andor tudományos tanácsadó (Oktatáskutató Intézet, Bp.) Lukács István
főiskolai tanársegéd (Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza) Mészáros Judit,
az Egészségügyi Minisztérium munkatársa Sárkányné Péter Anna,
az OPI munkatársa dr. Szabolcsi Miklós főigazgató (OPI)
Szakái Péter középiskolai tanár
(Széchenyi István Gimnázium, Sopron) dr. Szövényi Zsolt
osztályvezető (Művelődési Minisztérium) dr. Vitányi Iván
igazgató (Művelődéskutató Intézet, Bp.) Vörös László
igazgatóhelyettes
(ELTE Ságvári Endre Gyakorló Iskola, Bp.)
XXXIII. évfolyam 10. szám 1983. október
Tartalom
Köpeczi Béla:
Az ötnapos tanítási hét t a p a s z t a l a t a i 899 Szabolcsi Miklós:
ö t n a p o s tanítási r e n d s z e r az iskolákban 906 Vitányi Iván:
Az ötnapos oktatási Ihét é s a k ö z m ű v e l ő d é s i i n t é z m é n y r e n d s z e r ... 913 VITA A PEDAGÓGUSKÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL
Köte Sándor:
Megjegyzések a pedagógusképzés továbbfejlesztéséhez 919 Vörös László:
A t a n á r j e l ö l t e k iskolai m u n k á j á n a k n é h á n y szervezési tapasztalata 928 Ladányi Andor:
Növekvő egyetértés és vitás k é r d é s e k 934 Szövényi Zsolt:
A pedagógusképzés t o v á b b f e j l e s z t é s é é r t 944 V
FIGYELŐ
Szakái Péter:
Észrevételek a II. osztályos m a t e m a t i k a t a n k ö n y v e k k e l k a p c s o l a t -
b a n 954 MŰHELY
Lukács István:
Egy k a t e g ó r i a r e n d s z e r a t a n á r i k é r d é s k u l t ú r a v i z s g á l a t á r a 961 KÖNYVEK
Rackow, Heinz G e r d : Anton Szemjonovics M a k a r e n k o (Brezs-
nyánszky László) 966 I f j ú s á g és t á r s a d a l o m (Kronstein Gábor) 968
Politika é s p o l i t i k a t u d o m á n y . Szerk.: Bihari M i h á l y (Krisztián Béla) 970
H e r b e r t A. S i m o n : Korlátozott r a c i o n a l i t á s (Csapó Benő) 971 Subosits I s t v á n : A beszédpedagógia a l a p j a i (B. Fejes Katalin) ... 972
Dr. Füsti M o l n á r S á n d o r : Egészségünk m ú l t j a (Mészáros Judit) ,... 974 H a r a n g i László—Magyar E d i t : A n d r a g ó g i a i é r t e l m e z ő szótér.
Szerk.: Csiby S á n d o r (Sárkányné Péter Anna) 97S KRÓNIKA
„Az ötnapos oktatási hét és a közművelődési i n t é z m é n y r e n d s z e r "
— A T I T országos k o n f e r e n c i á j a , Bp., 1983. j ú n i u s 1—2. (Kovács
Géza) 977
„A pedagógusok helyzete a f e j l e t t tőkés o r s z á g o k b a n " — N e m z e t -
közi k o n f e r e n c i a D r e z d á b a n (Illés Lajosné) 979 III. Országos Orosz—Szovjet Zenei T á b o r (Faragó M. András) ... 983
A M a g y a r Pedagógiai T á r s a s á g életéből 984 : toEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓK
Szerkesztő bizottságunk tagjai
B Á T H O R Y Z O L T A N * D A L Y L E N K E F A B I A N Z O L T A N * K E L E M E N E L E M É R
V A J Ö P É T E R Ü C V L A D A R E R V I N
L
i 897COMEP)KAHME
Et.na Këieipi: Onwru iibthuhőbhoh
H<tB.tiH o6yweHHH 899 MUKAOUI CaôoiiHu: I1hthah6bh&h He-
H«jih oŐyqeHHH i niKOiax 906 UeaH BumaHu: ÜHTHaHeBHaH Heaeasi
oôyweiiH» h cHCTCMa KyabTypno-npoc-
BGTRTeabHbix yipeacaeHHH 913 AHCKYCCHB o AAJILHEÜIIJEM
PA3BHTHH NOHROTOBKM NEAAROROB
lllandop Këmt: 3aMewiHH k coBep-
uieHCTBOBaHHio noaroTOBKH neaarorOB 919 JIacJio Bëp'èm: OnwT oprann3auHn pa-
6otm 6yaywMX yiHTeJiBH b uiKoae ... 928 Andop Jladanu: Bo3pacTaioinee coma-
cue H cnopHbie Bonpocu 934 TK'éJim CëetHu: 3 a coBepmeHCTioBa-
HRe n0ar0T0BKH neaaroroB 944 0B30P
II. Conan: Mhbhhh b ch3h c y<ie6HH-
aaMH MaieMBTHKH aasi 2-ro naacca ... 954
TIE A A rorn H ECK A B
MACTEPCKAH
HiumeaH JlyKan: CnCTeMa KaTeropHH aaa MCcaeaoBaHHH xy/ibTypbi BonpocoB
961 KHHTH
PauKOB, Xghhu Tepa: Ahtoh CenieHO- BHM MaKapeHKO (Aacjio EpestCHHHCKu) 966 Moaoaeak h oöiiibctbo (T. Kpomumewi) 968 IToaHTHKa h noaHTHwecKan Hayna. Ilon.
pea. MnxaS En>apn (Etna Kpucmuan) 970 r«p6epT A. Cbhmoh: OrpaHHieHHaa
pauHOHaabHocTb (Eerté Tano) 971 MuiTBaH IIIyöomBi: Ochobm neaaro-
rHM penn (Kamanun E. Oeüeiu) 972 IIIaHaop Oiouith MoaHap: Flpomaoe
Hamaro 3aopoBbH (lOdum Mtcapom). 974 JIacao XapaHra-3aHT Maabap: Toa-
aoBbiH caoBapb no aHaparorna (Ulap-
KUHBH3 AHHO Eleniep) 975 XPOHHKA
„ÜBTHaneBHaa Heaeaa oöyaeHHH h CHCTCMa ayakTypHO-npocBCTHTcabHux yapeacaeHHÖ" — KOHcjjepeHiiHH b E y -
aaneuiTe (Pe3a Koean) 977
„rioaoaceHHe neaaroroB b pa3BHTbix KanBTaaHCTHMCCKHX CTpaHax" — MIÄ- aynapoaHaa KOHtJjepcniiHa b flpesaene
(AUÜOUIH3 Hnnem) 979 III. CoBCTCKO-PyCCKHÖ My3bIKBabHbIH
JIarepb (Aindpaiu M. <I>apaio) 983 H3 XH3HH OőniecTBa BcHr»pcKHX n e -
aaroroB 984 CONTENTS
Béla Köpeczi: Experiences of t h e
f i v e - d a y w e e k at school 899 Miklós Szabolcsi: T h e f i v e - d a y
educational system in schools ... 906 I v á n Vitányi: F i v e - d a y w e e k a t school a n d t h e cultural n e t w o r k 913 A DEBATE ON THE IMPROVEMENT OF TEACHER TRAINING
Sándor Köte: S o m e notes on t h e i m p r o v e m e n t of t e a c h e r t r a i n i n g ... 919 László Vörös: S o m e organizational
e x p e r i e n c e gained f r o m t e a c h e r - t o -
bes' w o r k in t h e school 928 Andor Ladányi: E x p a n d i n g con-
sensus a n d s o m e d e b a t e d questions 934 Zsolt Szövényi: For t h e i m p r o v e -
m e n t of teacher t r a i n i n g 944 OBSERVER
Péter Szakái: Views on t h e m a t h e -
m a t i c s textbook f o r Class 2 954
STUDIO
István Lukács: A s y s t e m of cate- gories for testing teachers' s t a n -
d a r d of questions 961
BOOKS
Heinz G e r d R a c k o w : A n t o n Semio- novich M a k a r e n k o (László Brezs-
nyánszky) 966 Youth a n d society (G. Kronstein) 968
Policy a n d politics Ed. by Mihály
Bihari (Béla Krisztián) 970 H e r b e r t A. S i m o n : L i m i t e d racio-
n a l i t y (Benő Csapó) 971 I s t v á n Subosits: T h e f u n d a m e n t a l s
of speech pedagogy (K. B. Fejes) 972 Dr. S á n d o r Füsti M o l n á r : T h e past
of o u r h e a l t h (Judit Mészáros) ... 974 László H a r a n g i — E d i t M a g y a r : A dictionary of a n d r a g o g y (Anna Sár-
kány-Péter) 975
CHRONICLE
„ F i v e - d a y w e e k a t school a n d the cultural n e t w o r k " — C o n f e r e n c e in B u d a p e s t (Géza Kovács)
An i n t e r n a t i o n a l c o n f e r e n c e in Dresden (Mrs. L. Illés)
Russian-Soviet N a t i o n a l Music C a m p No. 3 (András M. Faragó) ...
N e w s of 'the H u n g á r i á i Association for Education
898
Herbert A . S i m o n : K o r l á t o z o t t r a c i o n a l i t á s A társadalomtudományokkal, így a pe-
dagógiai kutatással foglalkozó szakember számára — különösen, ha hajlamos a mód-
szertani kérdéseken való töprengésre — 'zgalmas vállalkozás H. A. Simon váloga-
f°tt tanulmányainak elolvasása, végiggon- dolása. A könyv felvillantja a jövő képét, habár szó sincs benne futurológiáról, nyo- mot hagy „társadalomtudományi világké- pünkön", pedig távol áll attól, hogy di-
r®kt módon filozofáljon.
A szerző az 1978. évi közgazdasági No- bel-díj kitüntetettje, de munkásságával három tudományágban is kiemelkedő eredményeket ért el. Tanulmányai, köny- vei a közgazdaságtudomány mellett a szá- mítógép-tudomány és a pszichológia fejlő- désére is hatást gyakoroltak. Munkáit jPég további önállósult tudományterülete- den is számon t a r t j á k : pl. döntéselmélet,
zorvezetkutatás, információelmélet, tudo- mányfilozófia. Munkássága nem ötletsze-
u kalandozás a tudományok országaiban, okkal inkább példa arra, hogy a valósá- gos problémák gyakran átlépik a tudomá- sok közé mesterségesen húzott határokat.
, atójában érdeklődésének közéi
ban középpontj á-
. mindig a problémamegoldó ember
all> aki kezdetben mini; a gazdasági szer- vezetek döntéshozója jelenik meg, m a j d fokozatosan előtérbe k e r ü l m a g á n a k a döntéshozatalnak, a problémamegoldás- o k a folyamata. A számítógép hol mint
2 emberi gondolkodást szimuláló, hol
?®dig m i n t a z e mbe r gondolkodását segítő,
¿ámítástechnikái kapacitását kiterjesztő dformációfeldolgozó rendszer k a p szere- PGt.
kötet 11 t a n u l m á n y á t a szerkesztők
rorn témakörbe csoportosították.
Az első részből (Közgazdaságtan és
^ r v e z e t e l m é l e t ) elsőként a „Racionális nm Sdzóasági szervezetekben" c. ta-
dimányt e m e l j ü k ki. A t a n u l m á n y Si- előÜ?a k a Nobel-díj átvételekor tartott f á s á r a épül, és a közgazdaságtan te- tőéi?!1 végzett k u t a t á s a i n a k eredményeit hi i v ö s s z e- A korábbi közgazdaságta- be r l á k modelljeiben a döntéshozó e m -
a folyamatokat optimalizálja, dönté- Sim ^ d v d d é k t a l a n u l racionálisak. Ezzel állír a korlátozott racionalitás elméletét h0 £Ja szembe. Meggyőzően bizonyítja, sai . a döntéshozó korlátozott kapacitá- h i i t á f ^ korlátozott intellektuális és szá- soha e c h n i , k a i képességei miatt szinte tg i pK n e m optimális, csupán egy kielégí- Sén n t 6 s é g e t választhat. Bár a számító- le^ Aa§ y s á g r e n d e k k e l megnöveli a figye- f6n ? .e vehető információk mennyiségét, a
h j l e l e k számát, a valós szituáció azon- ts A*ég a számítógéppel kezelhetőnél
sokkal komplexebb. Ügy tűnik, a
korlátozott racionalitás elméletével Si- m o n a közgazdaságtan Gödel-tételét vagy Heisenberg-féle határozatlansági re- lációját fedezte fel. A figyelmeztetés, amellyel az optimalizáció korlátlan lehe- tőségeiben hívő közgazdászokat a ló túl- oldalára való áteséstől óvja, talán m á r néhány ország pedagógiai kutatóinak is szólhat, a magyar pedagógia azonban — sajnos — e tekintetben még attól is mesz- sze van, hogy a ló h á t á r a felkapaszkod- jék.
Nem nélkülözi a pedagógiai tanulságo- kat a „Hogyan tervezzünk szervezeteket egy információkban gazdag világ számá- ra?" c. t a n u l m á n y sem. Már a probléma felvetése is rendkívül eredeti: a mindent elöntő információáradatban a figyelem válik szűkös erőforrássá. Így a közgazda- ságtan allokációs elméleteit kell segítsé- gül hívni, hogy korlátozott figyelmünket vagy a „szervezetek figyelmét" optimáli- san (vagy legalábbis kielégítően) szétosz- szuk a r á n k zúduló, figyelmünket igény- be vevő, felemésztő információk özöné- ben. Egy ilyen világ alapeleme az infor- mációfeldolgozó rendszer, mely fogyaszt- ja az információkat, és belőle lehetőleg kevesebb (kevesebb figyelmet felemész- tő), s z á m u n k r a megfelelőbb információt állít elő. Az alapvető folyamatokká a tu- dás megteremtésének, strukturálásának, tömörítésének folyamatai válnak. Ez a megközelítésmód a pedagógia alapproblé- máit is ú j megvilágításba helyezi. Vajon van-e a pedagógiának átfogó és kielégítő informatikai koncepciója? Vajon fel va- gyunk-e készülve a r r a , hogy a „Hogyan tervezzünk iskolákat egy információkban gazdag világ s z á m á r a ? " kérdést megvá- laszoljuk?
A második rész (Problémamegoldás és döntés: közelítésmód és rendszer" cím alatt) Simon módszertani könyvének (Mo- dels of Discovery and Other Topics in the Method of Science) bevezetőjét és h á r o m fejezetét közli.
A harmadik rész „Kognitív tudomány"
összefoglaló címmel Simon pszichológiai tanulmányaiból m u t a t be kettőt. A kog- nitív tudomány talán a legfiatalabb ön- állósuló tudományterület, n é h á n y éve sa- ját folyóirattal is rendelkezik (Cognitive Science). Két, ugyancsak újkeletű disz- ciplína, a mesterséges-intelligencia k u t a - tás (a terület cikkei a 60-as évek vége óta főleg a z „Artificial Intelligence" c. fo- lyóiratban jelennek meg) és a pszicho- lógia (1. a Cognitive Psychoiogy c. fo- lyóirat) h a t á r á n vagy még inkább a két terület egyesülésével jött létre. A gondol- kodási folyamatok számítógépes modelle- zése a pszichológiát kezdetben problómái- 971
n a k e g z a k t a b b m e g f o g a l m a z á s á r a kész- tetve és a szimuláció lehetőségét f e l k í n á l - va segítette, m a egyre i n k á b b jellemző az e m b e r i g o n d o l k o d á s n a k és a s z á m í t ó - g é p n e k — közös terminológiával, azonos megközelítéssel — m i n t információfeldol- gozó r e n d s z e r n e k a leírása.
„A valóság befolyásolja a t u d a t o t : e m - beri m e g i s m e r é s és p r o b l é m a m e g o l d á s " c.
t a n u l m á n y a gondolkodás számítógépes s z i m u l á c i ó j á n a k a l a p p r o b l é m á i r ó l a d k é - pet. A szimuláció a gondolkodásról a z i n - formációfeldolgozás s z i n t j é n a d leírást, ez a leírás számítógépes p r o g r a m f o r m á - j á b a n realizálódik. Egy ilyen szimulációs p r o g r a m m e g a l k o t á s a során, m i n t a m i - lyen például a z egyetemes p r o b l é m a m e g - oldó p r o g r a m (EPM), n e m a r r a t ö r e k e d - nek, hogy az a lehető l e g h a t é k o n y a b b a n m ű k ö d j é k , h a n e m a r r a , hogy iminél job- ban hasonlítson a gondolkodásra. T e h á t úgy t é v e d j e n vagy jusson el az e r e d m é n y - hez egy a d o t t p r o b l é m a megoldása során, ahogyan á l t a l á b a n az e m b e r t é v e d vagy j u t el a megoldáshoz.
„Az i n f o r m á c i ó f e l d o l g o z á s k é n t é r t e l - mezett e m b e r i m e g i s m e r é s m o d e l l j e i " c.
t a n u l m á n y a címben jelzett t e r ü l e t f o n t o - s a b b e r e d m é n y e i t dolgozza fel a k e z d e - tektől (kb. a z 50-es évek eleje) a t a n u l - m á n y m e g j e l e n é s é i g (1979). A m o d e l l e k - n e k olyan alapvető pszichológiai m e c h a - n i z m u s o k k ö l c s ö n h a t á s á r ó l kell számot a d n i u k , m i n t a r ö v i d t á v ú m e m ó r i a , a f i - gyelemszabályozó m e c h a n i z m u s o k , az i n - f o r m á c i ó k rögzítése a p e r m a n e n s m e m ó - r i á b a n . A t a n u l m á n y többek között be- m u t a t j a a p r o b l é m a m e g o l d á s modelljeit, ezen belül is k i e m e l v e a gondolkodási
stratégiák, az i s m e r e t e k , a m e g é r t é s sze- r e p é n e k megközelítését; a s z e m a n t i k u s m e m ó r i a m o d e l l j e i t ; a t a n u l á s és fejlő- dés, például a P i a g e t - e l m é l e t vagy a n y e l v e l s a j á t í t á s modellezését; a z é r z e l ; m e k és m o t í v u m o k modellezésének első kísérleteit. B á r a t a n u l m á n y b a n b e m u t a - tott p r o b l é m a k ö r a hazai pszichológiában sem ismeretlen, s z e m l é l e t m ó d j a a peda- gógiát m é g alig „fertőzte" meg. Magyar nyelvű m e g j e l e n t e t é s é t alapossága és a hivatkozások bősége (170 tétel) m é g a s z a k e m b e r e k s z á m á r a is hasznossá teszi.
A k o g n i t í v t u d o m á n y r ó l k é p e t adó ta- n u l m á n y o k a t olvasva és m é g i n k á b b e
t u d o m á n y á g fejlődési lehetőségeit végig- gondolva é r d e m e s m e g f o n t o l n i azt is, va- jon k é p e s lesz-e a pedagógiai k u t a t á s és g y a k o r l a t a r r a , hogy a n n a k eredményeit felszívja, s a j á t t e r ü l e t é n a l k a l m a z z a .
Simon t a n u l m á n y a i t n e m csupán a fel- vetett k é r d é s e k m e g f o g a l m a z á s á n a k ele- g a n c i á j a és eredetisége teszi i z g a l m a s ol- v a s m á n n y á . A g y a k r a n t u d o m á n y o s di- vattá, terminológiai j á t é k k á üresedő ál- r e n d s z e r s z e m l é l e t t e l s z e m b e n felüdülést
jelent a valódi interdiszciplinaritással va- ló találkozás.
A válogatáshoz a rendszer-gondolkodás m a g y a r o r s z á g i m e g h o n o s í t á s á b a n már eddig is k i e m e l k e d ő é r d e m e k e t szerzett Kindler József—Kiss István szerzőpáros írt bevezető tanulmányt. A kötetet a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó jelentette m e g t a r t a l m á h o z m é l t ó kiállításban.
(Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp- 1982. 311 old.)
Csapó Benő
S u b o s i t s I s t v á n : A b e s z é d p e d a g ó g i a a l a p j a i
Főiskolai t a n k ö n y v n e k , a Gyógypedagó- giai Főiskola hallgatói s z á m á r a készült ez a m u n k a . Jellegét, f e l a d a t á t p o n t o s a n ki- fejezi címe i s : a beszédpedagógia a l a p j a i - val foglalkozik. A beszédpedagógiával m a j d h i v a t á s s z e r ű e n foglalkozó s z a k e m - b e r e k n e k olyan a l a p v e t ő i s m e r e t e k e t kí- v á n n y ú j t a n i , a m e l y e k b i z t o s í t j á k a to- vábbi, k i f e j e z e t t e n logopédiai és s z u r d o - pedagógiai p r o b l é m á k j o b b megértését, elmélyült vizsgálatát.
Noha „csak" a l a p o k a t k í v á n a d n i a szer- z ő — a beszédpedagógia s a j á t o s problé- máit á t t e k i n t v e — n e m volt k ö n n y ű dol- ga. Egymástól viszonylag távol eső t u d o - m á n y á g a k e r e d m é n y e i t f e l h a s z n á l v a k e l - lett egységessé szerkesztenie a beszédre vonatkozó i s m e r e t a n y a g - h a l m a z t . A szin- tézisre t ö r e k v é s b e n dicsérendő, hogy a 972
n y e l v t u d o m á n y , az a n a t ó m i a és fiziológia által n y ú j t o t t i s m e r e t e k e n k í v ü l a szer?-0
szervesen építi be a k o m m u n i k á c i ó k u t a ' tás és a z i n f o r m á c i ó e l m é l e t h a s z n o s í t h a t ó a beszédpedagógiát h a t é k o n y a n s e g " ° e r e d m é n y e i t is. A könyv szerkezeti fe l' építése jól t ü k r ö z i ezt a törekvést.
A beszédpedagógia fogalma c í m ű feje- zetben a l e g á l t a l á n o s a b b összefüggésbe^
m u t a t j a b e a beszédpedagógia helyét f»
érintkezéseit m á s t u d o m á n y á g a k k a l . E"' ben a f e j e z e t b e n t á r g y a l j a a beszédpeda' gógia gyógypedagógiai vonatkozásait 1' hiszen a t a n k ö n y v a l a p v e t ő f e l a d a t a r0®^
k í v á n j a , hogy a z egyes k é r d é s e k á t t e k i ^ tése m i n d i g t ú l m u t a s s o n az ö n m a g á é »
való vizsgálaton, s a gyógyító pedagdg' g y a k o r l a t á h o z a d j o n ú t m u t a t á s t . j
A ¡második f e j e z e t b e n — A társadalv>
