8. jelentés a Selmeczbánya és Szélakna környékén 1884-ben eszközölt részletes bányageologiai [!bányageológiai] fölvételekről

Teljes szövegt

(1)

GESELL SÁNDOR FÖLVÉTELI JELENTÉSE. 121

8. J E L E N T É S A S E L M E C Z B Á N Y A É S S Z É L A K N A K Ö B N Y É K É N

1 8 8 4 - B E N E S Z K Ö Z Ö L T R É S Z L E T E S · B Á N Y A G E O L O G I A I F Ö L - T É T E L E K R Ő L .

GESELL SÁNDOR-tÓl.

A Selmeczbánya környékén 1884-ben eszközölt részletes bányageolo- giai felvétel a Tanád-Paradicsomhegyi vízválasztó vonaltól délkeletre esö részre, Szélakna területére és innen délre a térkép déli határáig terjed és magában foglalja a térképnek a/0, 7f, */„, "7., d7r, d7„, C7C, c7„, "/f. °7g, "'/„, b7?

és bvh> lapjait, mintegy 0.65 négyszög mértföldnyi területét.*

E terület legmagasabb pontja a Szitnahegy (1019m), környezve nyugat- észak felé a Tatarszka (900m) és Almáska (840°·) elöhegységekkel és keletre a Male-Szitna (745™) liegynyúlványnyal. Az Almáska nyugatra ismét a Skrepnikopecz nevű (705m) elágazást képezi, mely északnyugatra a Gumanina (8Ó0m) Hartlabou (800m) és Pinkou vrh (72CP) hegycsoporttal áll összefüg- gésben, a reihaui, pocsuvadloi és Kovácsvölgyek vízterületét alkotván.

A «Gumanina» a reihaui tóig északkelet felé dombos hegyfensíkot képez, innen pedig hirtelen keleti irányt követve és 100 méterrel leszállva, a Bukovi háj (740'"), Kuzmaialon háj (70CP) és Wozarski víh (645™) hegynyúl- ványnyal, elválasztja a Kovács- és Stefultoi-völgyeket.

E területen belül léteznek a bányászat által szükségelt, erővíz felfogá- sára szolgáló vízgyűjtők vagy tavak és vízfogó árkok és a bányászat a fennt vázolt orographiai viszonyokat akként használta fel, hogy a pocsuvadloi tó (577m a tógát) a pocsuvadloi völgy tövében, a reihaui tó (725™), a reihaui

•és a szélaknai tavak (687m), a Stefultoi-völgy tövében építettek. A körvonalo- zott terület határai a következők: északra a Veternik, Kis-Tanád, Affenhübel, Nagy-Tanád és Paradicsom hegyvonal és Selmeczbánya, délre a térkép alsó széle, keletre Illia és Prencsfalu községek területe és nyugatra Gyökés és

Modertárna helységek. · A Szitnán és a körüle félholdformán csoportosuló hegységekben eredő

források, kiterjedt vízfogó árkokban, majdnem közvetlen eredetűknél felfogva az említettem tavakba vezettetnek. Ezek képviselik egyúttal területünk hydro- graphiai viszonyait.

A nagyrészt búja növényzettel borított talaj alapja kizárólag trachit- közet és pedig alulról fölfelé, kor szerint, következő sorrendben biotittrachit

* Lásd a tavalyi jelentéshez mellékelt térképvázlatot. Földtani Közlöny. XIV. köt.

í S84 pag. 274. '

(2)

1 2 2 Α Μ. Κ. FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE 1884-KŐL.

(propilit vont R A T H szerint, clacit és anclesittrachit dr. C Ü I D O S T A C H E szerint) minden módosulataiban és konglomeratjai amphiboltracbit és augittrachit

• (aphanit és zöldkötracbit) ép állapotban és az elmállásnak minden stádiumá- ban és végre nyhok.

Legkiterjedtebb a biotittrachit, mely a «Bukovi háj», «Kuzmacalou háj» északi lejtőm kezdve és megkerülve a «Wozarski vrh» hegyet, ennek déli lejtőin a Szitnyanszkáig követhető (862, 850, S39 sz. biotit amphibol- plagioklastrachit), nyugatra pedig begyes szög alatt a nagy szélaknai tavakat megkerülve a «Kanderka» begyormon átcsap a hodrusi íővölgy területére;

ezen közethatárvonaltól a Szitna déli lejtőig is biotittrachit, innen kezdve pedig kevés megszakítással a térkép déli széléig mindenütt egy typuskeverék augit- trachit és biotittrachit között* (880, 883, 884. sz. biotit «ampbibol» plagio- klastrachit) az uralkodó kőzet.

A Biotittrachit konglomerátjai és mállottabb biotitos módosulatai és tufái a Tatarskán találhatók, továbbá nagyobb kiterjedésben a pocsuvadloí tó körül és északra az Almáska Skrepnikopec hegynyúlványát (660, 671. sz.

biotit-amphibol-plagiaklastrachit) benfoglalva, innen északnyugat-'délkeleti hányban széles szalagként a colloredó segédárok és a szitnyai alsó vízfogó- árok mentében, ezen konglomerátok és tufák az Almáska északi nyúlványait szegélyezik. .

χ

Ep normál állapotban a biotittrachit a «Bukovi báj» nevű hegy északi lejtőin építési czélokra megnyitott kőbányában szépen van feltárva: a «Kuz- macalou haj», «Wozarszki vrh», «Lipini», «Lipova», «Sklenova», «Mnisa»,

«Hollich» és «Sming» hegyeken és azokat környező területen többé-kevésbbé.

mállottabb módosulata, a fennt említett typuskeverékkel együtt fordul elö;

a viszokai alsó vízárok mentében és innen délnyugati hányban Gyökésig pedig, e trachit baematit által vörösre festett mónosulatai mutatkoznak.

. A Bukovi haj-Stefultó irányában biotit és amphiboltracbit között levő közethatárvonaltól északra eső Pjerg-Szélakna és Stefultoi területen min- denütt az amphibóltrachit nagyobb részt zöldköves módosulatai fordülnak elő; e vonaltól déhe a Szitna hegyen, a «Male szitna» keleti lejtőitől kezdve pedig délkeletre a prencsíalvi völgyig húzódó határvonaltól keletre, ismét·

amphibóltrachit lett elkülönítve, többnyire zöldköves módosulatban.

Augittrachit a hodrusvölgyi szélaknai· vízválasztó, Kanderka és Kis- Tanád közötti részen áthúzódik a hodrusi fővölgyből Pjerg-Szélakna terüle- tére és benfoglalva a szélaknai tavakat déhe a «Zámcsok» és «Pinkoü vrh»

között a Kovácsvölgyig terjed (657. sz.), e területen az augittrachit majd mindenütt normál állapotban fordul elő, de különösen szépen kifejlődve a·

* L. Petrografiai tanulmányok Selmecz. környékén dr. SZABÓ JózsEF-től. Föld- tani Közlöny. 1878. p. 8.

(3)

GESELL SÁNDOR FÖLVÉTELI JELENTÉSE. 245

Pjergakna fölött elhúzódó vízvezeték mellett levő kőbányában (610), meg a (616, 625 és 627.)* számú pontokon.

A reihaui tó délkeleti partján szintén augittrachit lett elválasztva ki- sebb szigeteket képezve, továbbá a «Gumanina» déli lejtőin (873. sz. a piro- xenes elegyrész cbloritos, kétes vájjon amphibol vagy augittrachit-e), aviszoki felső és alsó vízfogó árkok mentében (739 és 799. sz. kétesek, valószínűleg amphibol és augit volt jelen) ** és végre a pocsuvadloi és Mnisavölgy között elterülő északkeleti hegynyúlványon (749 és 900 sz. augit-amphibol-plagio- klastrachit).

A nyirok területünk déli részében Gyökés falu keleti határában, a Panszke-Lázi völgy és a Rigi-arova-dolina jobb lejtőin, meg a pocsuvadloi völgyben a tótól délre nyúló területen fordul elő, mindkét helyen a biotittra- chit határain belül nagyobb tért foglalván el.

Végre még a typus keveréken belül is létezik nagyobb nyirokterület, a Sming begy déli lejtőitől keletre és nyugatra.

A teléreknek kiterjedt borpadék-vonalok által jelzett kibúvásai átszelik az összes trachitokat, és módosulataikat délnyugat-északkeletre a főcsapás irányában, és e szerint a telérek anyakőzeteképen valamennyi traehitfajt mó- dosulataival együtt látjuk szerepelni.

A Szélaknán lefejtésre kerülő telérek majd kizárólag az amphibol- trachit, nagyobbrészt zöldköves módosulataiban fordulnak elő, de mint bera- kodást is találtam ép normál állapotban (25) a Spitaler telérben, a Ferencz- Császár altárnaszintjén.

Az amphiboltrachit és módosúlatai a bányászat által számtalan helyen lettek keresztezve, és a bányában előfordulása ép oly változatos, mint a felszínen.

A telérek részint ép vagy elmállott kaolinos zöldkőtracbit (amphibol- trachit) kőzetanyaggal, részint mészpáttal és quarczczal vannak kitöltve, me- lyek aranytartalmú ezüst- és ólomérczeket, vas- és rézsulphidokat stb. tar- talmaznak.

A bányabejárás alapján határozottan kimondhatjuk: hogy a hasadás- képződés nincsen valamely trachitmódosulathoz kötve, a telérképződés azonban inkább a lágyabb, mállásnak induló pyrittartalmú módosidatokban észlelhető mint a normál ép trachitban, vagy talán helyesebben mondva: a telér a vele közvetlen érintkező közetet elváltoztatta.

Délkeletről északnyugatra következők a pjerg-szélaknai területen előfor- duló nevezetesebb telérek (1. az 1. és 2. ábrát).

* A szövegben idézett számok (kőzet · és telértöltelék gyűjtemény) a földtani intézet gyakorlati múzeumában vannak elhelyezve.

** Kétes kőzetanyagomat dr. SCHAFARZIK PERENCZ úr tisztelt szaktársam volt szíves petrographiailag meghatározni.

(4)

1 2 4 A M. K. FÖLDTANI INTÉZET ÉVI J E L E N T É S E 1S84-RÖL.

A Spitaler telér és Bieber telér, mind a kettő számtalan fedő és fekű mellékereivel, melyek közt a legnevezetesebb a Lapos-ér és végre a Teréz-

düléssel és vastagságuk egy métertől 40 méterig váltakozik. A telértöltelék

főleg quarcz, melyhez manganocalcit, manganpát, barnapát, mészpát és súly- pát járulnak, továbbá másodlagos ásványképződések és végre gyakran a mel- lékkőzet töredéke. Az ezen telértöltelékben előforduló érczeket az egyes felé- rek leírásában közöljük.

(5)

GESELL SÁNDOR FÖLVÉTELI JELENTÉSE. 1 2 5

A selmecz-szélaknai ércztelérekben az ércztartalom kétféle: az észak- keleti miveletekben a töltelék czinopel tartalmú ólomfény, horganyfény, réz- és vaskovand, a délnyugati bányákban pedig ezüstérczek fordulnak elő; ezen kétféle ércztartalomnak határát a klinger tárnái völgy képezi.

A selmecz-szélaknai telérek között a leghatalmasabb a Spitaler-telér, mely a felvételi területen a Miksa-, Nándor és Károly-aknák által műveltetik;

csapásirányban 8000 méterre, dülés szerint 480m, a H. József altárnáig fel van tárva és kibúvása a felszínre több helyen és hosszú vonalon észlelhető.*

A Spitaler-telér főcsapása északkeletre tart, dülése a szélaknai részben Nándor-aknában a felső szinteken 32—40°, a mélyebb Károly-aknai részekben már 50-—60°; a telér vastagsága 6—40 méterig váltakozik, mi azonban nem úgy értelmezendő, mintha ezen vastagságban a mellékkőzettől eltérő telértöltelék volna a hasadásban lerakva, hanem ezen vastagságban az amphiboltrachitot több, különféle vastag telér és erecske hatja keresztül, melyek összevéve a Spitaler-telér vastagságát képezik, így tehát a szó szoros értelmében nem telérvastagságról, hanem inkább telércsoport vastagságról lehet szó.

A Spitaler-telér tölteléke (16, 17, 19, 23, 22, 25. sz.) főleg quarcz man- ganpáttal, mészpáttal, barna- és súlypáttal; ezen töltelékben előfordulnak:

arany-, ezüst- és ólomérczek, ez utóbbi mint galenit (ólomfény), horgany- fény és chalkopjTit (rézkovand) meg pyrit kíséretében. Termés arany ritkán, rendesen ezüstérczekkel együtt az úgynevezett czinopel és üszkös (brandig) érczekben mutatkozik; az ólomfény szintén ezüst tartalmú. Nevezetes a Spitalertelérnek azon tulajdonsága, hogy a csapásirány különböző pontjain az érez előfordulás különféle. így a Spitaler-telér északkeleti részében túlnyomó az ólomfény, míg a délnyugati feltárásokban majdnem kizárólag ezüstérczek mutatkoznak. Az Erzsébetakna (Selmecz) körül például L I P O L D szerint a- Spitaler-telér az akna fenekéig ólmos, az András-aknában (Klingertárnai tógát előtt) a külszíntől körülbelül, a János-nyilásig ezüst tartalmú, mélyebbre ismét ólmos és még mélyebbre az ezüstérczöv Miksa-aknáig tart, míg a Nándor- és Károly-aknákban (Szélakna) a jelenlegi mélységig majd kizárólag ezüstérczek fejtetnek.

Az érczeknek réteges szalagszerű előfordulása ritkábban észlelhető, inkább brecciaszerüen keverve szabálytalanul fordulnak elő, gyakran a mel- lékkőzetből majd ép elváltozatlan, majd elmállásnak induló trachitdarabok is fordulnak zárványul elö.

Szélaknai részében a Spitalertelér tölteléke K A C Z V I N S Z K Y szerint az 5 .

nyilámig túlnyomólag agyagos volt, innen túl pedig quarezos; az agyagos töl- telék fehér, sárga vagy veresbarna, ritkábban kékes vagy piszkos szürke.

* L. LIPOLD : Der' Bergbau von Schemnitz. Jatirbuch der k. k. geologischen Reichsanstalt. 1867.

(6)

126 A M. K. FÖLDTANI INTÉZET ÉVI .JELENTÉSE 1S84-RŐL.

A Spitaler-telér legnevezetesebb mellékere az ügynevezett «Lapos» ér a Nándor-, Krisztina és Pjerg-aknai telepeken és mélyebbre a Károly-aknai telepen is a lemívelés tárgyát kepezvén. Csapása 3h szerint 25—30° dél- nyugati düléssel észleltetett, tölteléke quarcz és czinopel, gyakran breccia- szerüen kifejlődve; Nándor-aknában szaruköszerü quarczban ezüstérczeket tartalmaz kovandokkal, mélyebb részeiben a Pjerg-aknai telepen az ezüst- erezek mellett még ólomfény, rézkovand és horganyfény fordul elő. (L. a 3.

ábrán előtüntetett vájatvégszelvényt.)

A Spitaler-telér íedöerei a következők : a «Quirin», «Mátyás», «Horn- stein», «Sinkner» és «Mittersinkner» ér; a fekűerekhez számíttatnak a

3. ábra.

06-CX/ | · ^^VVC^^OAVVOU J les9 j Kv

1AŰLW Év/^AaPvV-'

| I · I i | > M I \

«Wolf», a «Strakata»-, «Függélyes»-, «Wasserbrucher»-, «Roszhka»-, «Pro- bovna»-, »Skergeth-» és «Nepomuk János»-ér.

A Bieber-telér eredeti képződésénél fogva (LIPOLD szerint) rhyolith- telér, melyben a quarezos, mészpátos telérrészek későbben keletkeztek; vas- tagsága igen változatos, pár métertől kezdve 40 méterig is; északkeleti részeiben túlnyomó a quarezos töltelék (5, 7, 12, 13. sz.), a délnyugatiban pedig rhyolitos, lágy agyagos, ez utóbbiban quarezos, mészpátos telérszaka- dékok fordultak elő, melyekhez az ércztartalom kötve volt.

Ugy mint a Spitaler-telérben, itt is kétféle ércztartalom mutatkozik.

Az északkeleti míveletekben a töltelék czinopeltartalmü ólomfény, horgany- fény, réz- és vaskovand, míg a délnyugati bányákban majd mindig ezüstércz;

(7)

GESELL SÁNDOR FÖLVÉTELI JELENTÉSE. 1 2 7

e kétféle telértöltelék határát a Klinger-tárnai völgy képezi; a Bieber-telérben az érczelőfordúlás egyféle a Spitaler-telérével.

A Bieber-telér mellékerei a következők: a «József»-, «Bieberhangend»-, (12) és «Ferencz» ér, továbbáa «Vorsinken»-, «Saigere»-, a «Barbara»-, «Ja- cobi»- és «Nepomuk»-ér stb.

A pjerg-aknái bányatelep főtelérje a Bieber-telér 530 m.-re nyugatra a Spitaler-telértől (1. az első ábrát), mely hatalmas úgynevezett Bhyolithtelért más telér nem hatolja át. Csapásban nagy a kiterjedése (6000" j, dülés szerint 560 méter, ismeretes lévén Bélahányán, Selmeczen és Pjergen; vastagsága hegenként 40 méter, u. m. az Istenáldás-telepen. Csapása északkelet- délnyugati 2—3 liora közt ingadozván, dülése délkelet felé tart 40—50°

között.

A lefejtésre érdemes közök egyeslapokban és erecskékben mutatkoznak e Rhyolith-telérben és későbbkori képződéseknek látszanak.

A fejtésre érdemes telér északkeleti részében túlnyomó a sötét, tömött quarcz, melyben czinopel, ólom és horganyfény, réz- és vaskovand fordul elő.

A telér némelykor aranydús is; a külső jelek után kiindulva ( L I P O L D szerint) e telér északkeleti része a selmeczi telérképződés legrégibb időszakában kelet- kezett, míg a Bhyolithtelér délnyugati részében előforduló ásványok, u. m.

az ezüsttartalmú mészpátok és a világos kristályos quarczok a telérképződés újabb korszakába valók. E telérnek északkeleti része tehát mint ólmos telér jellemeztetik, míg délnyugati része a mállott) úgynevezett Rhyolithban elö- fordúló mószpáttal és eziistérczekkel, tiszta ezüsttelórkéjjen tűnik'elő.

Ezen két érczöv határa, vagy inkább egymásba való átmenetele az Istenáldás-teleptől nyugatra levő hegynyeregtöl lapos düléssel olyformán hú- zódik a mélységbe, hogy a Krisztina-telep mélyebi") nyilámain feltárt telérrész még az ólmos órczövhez számítandó.

Délnyugatra a Bieber-telér (és fedőerei) a 380 méter mély Pjergakna által 11 .nyilamon lett feltárva és lefejtve; sok helyen igen gazdag volt, így p. o. a pjergaknai bánya 1748-ban hetenként 1000 márka arany-ezüstöt szolgáltatott. Észak felé létezik az Istenáldás-telepen a Bieber-telér fedőjében a 438 m. mély Amalia-akna 8 nyilammal ós a 184 m. mély Weiden-akna 7 nyilammal; apjergakiiaivízitárna(Wassersáuge)aBieber-, Szt.'-Háromság- és Ferencz Császár-altárnán szintén feltáraitott. Ezt a télért jelenleg nem rníve- lik Pjerg-aknán, a dús érczközök már régen lefejtettek; fel nem tárt közök vannak még a Pjerg-aknától északnyugatra a Szt.-Háromság szintjén, legkö- zelebb északkeletre a Krisztina-aknától, továbbá az új nyilámon, szintén északkeletre és közvetlen a Pjerg-akná körül.

A lefolyt századok feltáró műveletei nagyszerűek voltak tekintettel arra, hogy a selmecz-szélaknai bányászat, magas fekvésénél fogva, a bánya- vizeknek emelésére csekély víz erővel rendelkezett; szem előtt tartván azon- ban a nagy távolságokat és szintkülönbségeket, eme nagy feltárások nem

(8)

128 A M. K. FÖLDTANI INTÉZET ÉVI .J E L E N T É S E 1S84-RŐL.

nevezhetők kimerítőknek, és a jelenkornak elég tér nyílik, tökéletesített segéd- eszközeivel, a még fennmaradt érczgazdagságnak megnyitására.

Pjergakna-telepen a Bieber-teleren kívül még sok telér és erecske isme- retes, mely ércztartása folytán nevezetességgel birt, és pedig északkelettől — északnyugat felé és egyszersmint délkelettől — északnyugat felé a felső szin- tekről a mélyebb nyilámokon feltárt telérekre átmenvén következők a neveze- tesebbek, ü. m. :

a) a Bieber-telér fedőjében:

a Spitáler-telér, Althandler-ér, Lapos-ér, a második ellenlejtes ér a Floriáni ér, a második fedőér, a Mihály ér (1. a 4-ik ábrán rajzolt vájatrég

4. ábra.

CÍCUL ArtxjxxWeCj -OL €0<Xp<Xf)^!XAAX.

i 8 8"f b ^i&w/.

-O-, . t a CL eZsaMOCl

-ÓL-Ó ea-cyíoq»«)^ yvjvtX/

etlwUMXí^í^

szelvényt), Krviha ér, a János fedőtelérszakadék, a János ér, Francisci erek, Vorsinken ér, Benjámin ér, Kridla ér és a lapos fedő ér:

b) a Bieber-telér feküjében :

A Kuhaida erek és az ólmos-ér, a weterniki-ér, a Keleti-ér (Morgen- kluft) és a Teréz-telér.

A Bieber-telér feküjében levő második keresztér, a középső keresztér, Spitaler-telér, Wolf-telér, az 1-sö, 2-dik, 3-dik ellenlejtes és az első, második es harmadik egyenlejtes érek, a Floriáni- és Krviha-ér, főleg a szomszédos Krisztina-telepen, egyesek pedig a Károly-telepen is fejtettek.

Különös nevezetességű volt a pjergi telepen a lapos-ér, a János-ér, a

(9)

GESELL SÁNDOR FÖLVÉTELI J E L E N T É S E . 1 2 9

nemesebb Eerencz ér, a legszélsőbb fedő ér (a telep délnyugati részében előforduló lapos fedő ér) a Vorsinken-ér, a függélyes-ér és a második kereszt ér. Feltáró mívelés létezik jelenleg az északnyugatra fekvő lapos-éren, a széles födő-éren, az új nyíláson a Mihályéren, Yorsinkenéren ós a Teréz-

telér en.·*

Fejtés létezik: a Laposéren, a távolabb fedőéren és a Teréz-teléren.

A Laposér a Pjergtelep északnyugati részében táratott fel, dülése délnyugat felé észleltetett 30 fokkal, csapásban 2—3 hóra között ingadozván.

A csapásirányban kiterjedése 760 meter, a dülés szerint a 7-dik egész 10-dik nyilámig 150 meter; vastagsága 1—3 meter közt váltakozik, de gyakran összeszorítások és kiékelések is mutatkoznak.

A telértöltelék túlnyomólag quarcz (6, 8, 9, 14 sz.), mely fémoxyd által különféle színezetet nyer, az északnyugati közökben gyakori a meddő, többé kevésbbé mállott amphiboltrachitzárvány.

A felső lap kerekded sárgás szürke quarczszemeket tartalmaz, melyek- ben pyrit is látható, a metszeteken észlelni, hogy ezen quarczszemeket zöldes quarcz borítja, melyre ismét szürke quarcz, calcopyrit és ezüstércz következik ez után pedig czinopel rákötött la chalcopyrittel, továbbá világos, kissé zöldes quarcz, galenit és pyrit pettyekkel, melyeket manganpátos kéreg borít.

A quarcz határán sejtes kaolinos kivállások észlelhetők, ezen kaolinos burok a pyritnek elmállása folytán földes kinézésű ; következik még fehéres szürke quarcz, többnyire finom erecskéket képezve és áthatván a manganbur- kolatot, végre májszinü quarcz sok pyrittel és víztiszta világos vagy barnás quarczkrystályokkal.

Ezen fiatalabb quarczban jön elő a calcopyrit ólomfény és ezüstércz ; ezeknél még fiatalabb képződések a világos-vörös quarczok, a pyrit és kris- tályos fehér quarcz. (L. az 5-dik ábrát.)

A ketté nem választott telérrészben úgy mint lapjaiban az érczelőfordú- lás fészekszerű, mely fészkek a csapás irányában csekély kiterjedésüek és ennélfogva inkább lapos érczlencséknek nevezhetők; több ily érczlencse egymás mellett a fejtési pásztán sávosnak tűnik elő, mely sávok mind inkább délnyugat felé mutatkoznak.

Megkezdési pontjától kezdve ezen ér délnyugattól — északkelet felé a feltárás első harmadában mindig jó természetű volt, különös gazdag közök tárattak fel ezen éren, 200 méter távolságra — Károly Boromeinél — hol 1747-ben 100 bányász érczes pásztákon dolgozott; 200 meter északkelet felé a Skarget-érrelvaló találkozó ponton — mely utóbbi ér a Lapos-ernek egy meredekebb dülésü (60° délkelet felé)feküere —feltűnő érczdússág nyitatott meg, daczára annak, hogy a Skarget-értől egy 100 méterrel délnyugatibb fek- vésű ponton a Sancsura vitlához hajtott feküvágatban, teljesen meddőnek

* HLAVACSEK KORNÉL, m. kir. bányatiszt úr szíves közlései nyomán. ' '

(10)

252 A M. K. FÖLDTANI I N T É Z E T ÉVI .J E L E N T É S E 1S84-RŐL.

találtatott; a 9-dik nviiáujon a lapos-ér nagy kiterjedésben szintén alkalmas- nak bizonyult lefejtéssel.

Északkeletfelé meddőnek mutatkozik a lapos-ér és egészen összeszo- rulva világíttatik meg; a 10-diknvilámon vastagsága igen csekély és fejtésre többnyire alkalmatlan.

Teréz-telér. A felszínen 370 meterre a Bieber-telértől és ennek feküjé- ben a Teréz-telér északnyugati bosszú kibúvási vonalára akadunk; a csapás 2—3 bora közt ingadozik, a telér dülése északnyugat felé ellenlejtes, délnyu- gati kiteljedésében pedig délkeleti 75—80 fokkal; a telérvastagság pár centimetertől 6 méterig váltakozik. (E. a 6-dik számú ábrát.)

Telérszorulások leginkább a pjergi telepen az az délnyugatra mutat- koznak, míg északkeletre elhelyezések folytán a Teréz-telér több részre oszlik;

5. ábra.

<JL T W A « ^ O^oTc*.ClföC

| jydMuyvajLeTpZ.

(x i^Lw \««yfi -«A SVC oW e-dfnZwG

fa^M? olfaW

csapásirányban e telér 4800 méter hosszú vonalon ismeretes, dülés szerint pedig 420 meterre van feltárva.

A «Istenáldás»-telepen, az az 286 méternyire északkeletre a jelenleg bedőlt Teréz-aknától számítva, a fejtés 14 nyilámon mozgott. Pjerg-telepen a Teréz-telér csak a mélységben ismeretes, ú. m. a Ferencz-császár-altárna szintjén, honann a múlt szászadban a Zipszer vágattól északkeletre és délnyu- gatra feltáratott.

A délnyugati feltárás jelenleg 310 meter hosszú, az északkeleti 190 meter; dülés szerint a telér 90 meter magasságig emelkék által van feltárva, és a részletes feltárás czéljából 3 középnyilám nyittatott meg, melyek összes hossza 310 meter.

(11)

GESELL SÁNDOR FÖLVÉTELI J E L E N T É S E . 131

Míg a felsőbb szinteken többnyire elágazások mutatkoznak, u. m. a fedő. közéj) és fedőszakadék, addig a Teréz-telér Pjerg-akna-telepen a mély-

6-ik ábra a)

1 889 i&vo ffi ÍS in

Hcpa&c JvtapaAgka. la^a.kfcfyi .távwííaJ(atas 15H'"'IÍLvi>í?

n. fíi^Oiáí^LaiZ/C

Cú/vtp(jAÍfo'ÖfooLC^vt/ fcoßlj&ve«

-n/VoWl/VOl/ú üClAAJfl ^V^ü'újuxC^xV

Az odúkban a felsőbb szinteken főleg súlypát találtatik, az alsóbb szinteken mutatkozó odúkban pedig túlnyomólag quarcz.

Az odúkban következő sorrendben rakodtak le az ásványok : (L. a b jelű odút nagyobb méretben.)

6-ik ábra b) •

WW CÚvv^fuúoíÚaxc^U. *

v'oJG

. &'

* CCLof^wOO OAAXn)'©C> W&AX) -V0OS OVCLvCó táji fofyeVVVl 2 0V t j U M C l C vnatoPÜűovo , XA^OXÓ

vJCk^colk^ebű v

ségben csak mint egyes ér ismeretes, melynek vastagsága 1 —2 egész 40 eentiineterig váltakozik és mely gyakran teljesen összeszorul.

9

Í/L'C ^«ÁoLÍOIÁ^P^IATW/ •VtLW- cíbiiK. Gr

(12)

132 A M. K. FÖLDTANI INTÉZET ÉVI . J E L E N T É S E 1S84-RŐL.

A Teréz-telér tölteléke (2, 11, 30 sz.) fiatalabb keletkezésű; részben módosult felzites mellékkőzetre mint régibb lerakodás kovandos quarcz követ- kezik, mely stepbanit által részben festve, sávos kinézésű, erre jön világos ametiszt gyakran kevés stepbanitet tartalmazván és ezt követi világos barna hórganyfény, ólomfény és kristályos fehér quarcz, mely a fényekkel való érintezésen vörösös szinű. (L. a 6-ik és 7-dik ábrákon előtűntetett vájatvég- szelvényeket.)

A quarcz mint legfiatalabb képződés rendesen kristályos; hol folyta- tásképen újabb képződések fordulnak elő, ezek ólom-, liorganyfény, réz- és vaskovandkristályok; az ólomfény hexaederekben, gyakran combinálva octa- ederekkel, a horganyfény tetraederekben, a rézkovand végre többnyire szép sárgára festett pyramis vagy spbenoid alakokban mutatkozik.

Gyakran ezen legújabb képződéseknek isméti elváltozását észlelhetjük:

így a horganyfényt helyenként sötét-szürke tömör quarcz fedi be és hatja át, ezen fedésre következik súlypát, ez után kristályos quarcz, a rbombos baryt- lemezekre függélyesen álló kristályokkal, utána egy réteg finom kristályos sárgás-szürke rézkovand, mely a pjergi telepen gyakran szivárvány-színeket játszik és végre kis fehér dolomitrhomboederek. «

• A súlypáttal együtt némelykor még calcitrhomboederek és skalenoede- ker fordúlnak elő, melyek gyakran a quarczczal össze vannak nőve és rajtok olykor még syderit és tömör, finom szemű, sárgásbarna ásványhalmazokat láthatni. _ ' A leírt telérek felső részei már többnyire le vannak fejtve, a feltárást most nagyobbrészt a mélységben folytatják és a Pjerg-telepen kilátás van arra, hogy a második lieresztér, úgy mint a Vosinken-ér lemívelésre alkalmatosak- nak fognak bizonyúlni. ' .

Ezeken az ereken kívül a felsőbb szinteken még több telér és ér isme- retes, melyekről a régiek talán kissé elhamarkodva lemondtak; a nagyobb mélységben mutatkozó telérelágazások, némely telérszakadéknak elhelyezése és gyakori telérszorulások elég alkalmat nyújthattak téves combinatióknak felállítására.

A telérképződésnek az ásványassociatio alapján való részletes tanúlmá- nyozása nélkül, nagyon bajos a.telérekre és eredetökre és egymás közt való összefüggésükre nézve a dolog lényegének megfelelő Ítéletet hozni.

Ily tanúlmányok nélkül a feltárásnak vezetése kapkodóvá válik és az

elért eredmények mindig megbízhatatlanok maradnak. "

. Miután, a régiek feljegyzései szerint a telérek és ezek feltárása alkal- mával a legtöbb esetekben kizárólag az ércztartalom döntött és egyéb az elő- fordulást jellemző petrographiai és ásványtani tényezők figyelembe nem vétettek, nagyon is indokolt. az a feltevés, hogy némely letérnek és érnek foly- tatása a kutatók figyelmet elkerülte, azt a meggyőződést szülvén bennünk, hogy a mélység kiterjedt kutató területén a telérek folytatására vonatkozólag

(13)

GESELL SÁNDOR FÖLVÉTELI JELENTÉSE. 255

Míg a felsőbb szinteken többnyire elágazások mutatkoznak, u. m. a fedő. közép és fedőszakadék, addig a Teréz-telér Pjerg-akna-telepen a mély-

6-ik ábra a)

1881) SlffJfauA&vv ÍS in A. j&pAW-aJpaak&f/

CUwip(^•v^o-ÖVoLc^y/ fcößl^W, OMOÖOD-J&ÖÚ

/vm'meft^ üói^yi^v^o'úkoxfixV

Az odúkban a felsőbb szinteken főleg súlypát találtatik, az alsóbb szinteken mutatkozó odúkban pedig túlnyomólag quarcz.

Az odúkban következő sorrendben rakodtak le az ásványok : (L. a b jelű odút nagyobb méretben.)

6-ik ábra b) •

F S s i

F^ÍSg» (Ji-weVLC^ -Cd

.

&'

* CavlXv-UK) -VM/óD-oO wíxLt/ irova íqOVOwlúxA taf^vw J ü j w oxKAiVif -VW- vnato ÁÉoove , dÁll^aD

O A / i ú a k x ^ ő ^ a / w u ' - '

ségben csak mint egyes ér ismeretes, melynek vastagsága 1 —2 egész 40 eentimeterig váltakozik és mely gyakran teljesen összeszorul.

9

&

i/lC ^ o d ^ O t t a t i. W M / ^ A A M MJO O M . -VWlV cíbCV.' .

(14)

134 A M. K. FÖLDTANI I N T É Z E T É V I .J E L E N T É S E 1S 84- R Ő L .

A szélaknai bányák mélységének megnyitását a II-dik József-altárna Szélakna felé hajtott és nem sokára befejezendő elágazása fogja eszközölni, hivatva lévén, ősrégi bányászatunk újból való felvirágozását, lefejtésre érde- mes feltárások által a jövőre megállapítani.

A selmeczi érezek vegytartaknát a következő két, újabb idöböl való elemzés * tünteti elö.

A Spitaler-telérböl való pachertárnai-ólommara.

Kén (8) 25-86 Ezüst-arany (Ag An) — — 0-01

ó l o m (Pb) 5-18 Réz (Cu) . — 2 24

Horgany (Zn). - 21-85 Vas (Fe) - 14-51 Magnesium-oxyd (Mg O) .. —. —. — - 0-15

Mész-oxyd (CaO) — . . . — 0-62 'Timföld (AlaOs) . . . . . . . . . — 3-57

Kovasav (SiOa) 19-64 Kénsav (SOs)... - - 1-28

Szénsav (COa) . . . 0.65 Oxygén, víz és vesztesség (O-HaO) . . . . . . — 4-44

Összesen . . . 100-—

vagyis

Ezüst-arany kéneg (Ag Au) S Ólom-snlphyd (Pb S) . . .

— — {STÍL"

Vaskéneg (Fea Sa) .. . Zink-sulphid (Zn S)

Szénsavas magnesia (Mg CO„>

Szénsavas calcium (Ca CO„) Kovasav (Si Oa) . . . Timföld (Ala Os)

Vas-oxyd (Fea Os) . . . . . Kénsav (SOs) . . . . . . Víz és vesztesség (Ha O) . . .

0-01 5-98 2-80 \ 3-66 / 22-61 32-61 0-32 110 19-64 3-57 2-83 1-28 3-59

6-46

Összesen 100'—

A Grüner-telérből való ferencz-aknai ezüstércz.

Kén (S) - 5-965 Aranyezüst (Au Ag) - 0-255 Antimon (Sb) . . . . . . - - nyoma

Ólom (Pb) 0-300

* SCHELLE R Ó B E R T, m. kii·, vegyelemző á r szívességéből.

(15)

GESELL SÁNDOR FÖLVÉTELI JELENTÉSE. 135

vagyis.

Réz (Cu) . . . ... . . . . . . . . . . . . Zink (Zn) . . . . . . __

. 0-055 . . . 0-305 Vas (Fe) . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . ... . 5-838 Magnesium-oxyd (Mg 0 ; .._ . . . .. . -.. . . . 1-665 Calcium-oxyd (Ca 0) . . . . . . . . . -. . 10-740 Mangan-oxyd (Mn 0 ) . . . . . . — .. _ . . . ... ... 6195 Timföld (Als 0«) . . . . . . .. . 17-011 Magnesium-oxyd (Mg 0) 1 kovasavhoz . . . . . . 0.345 Calcium-oxyd (Ca 0) / kötve . . . __ . 0-600 Kovasav (Si O2) . . . _ . . . 32-960 Szénsav (CO2) . . . . . . __ . 14.400 Oxygén, víz, vesztesség (0, H2O) .. - — - - 3-360

Összesen _ _. 1000C0 Ezüst-arany sulpliid (Ag Au) S. . . . 0-293 Antimon-sulphid (Sb2 Ss) ... . . . — ... _. . nyoma Ólom-sulphid (Pb S) . . . . . . . . . ... . . . . . . . . . ' 0-347 Réz-sulphür (Cu2 S)... . . . . . . ... . . . . . . __ _ (1-069 Zink-sulphid (Zn S) . . . . . . ... . .. — . . . 0-454 Vas-sulphid (Fe2· Ss) . . . . . . . . . . . . . . . 10-716 Szénsavas mész (Ca C03) . . . . . . .. ._ ... . . . 19-147 Szénsavas magnesia (Mg CO3) . . . .. _ . . . 3-497 Szénsavas mangán (Mn CO3) . . . . . . -. _ 10-026 Szénsavas vasoxydul (Fe COs) . . . .. ... ... . . . 0-870 Vasoxyd (Fe2 Os) . . . . . . ._ _ 0-590 Timföld (Als Os) . . . . . . ... . . . .. ._ . . . 1 - 0 1 1 Magnesium-oxyd (MgO) \ kovasavhoz ... .. _ 0-600 Mészoxyd (CaO) ) kötve . . . ... . . . 0-345 Kovasav (Si O2) . . . ... . ... ... . . . . . . .. . 32-960 Víz és vesztesség (H2 0 ) ... ... .. ._ . . . . . . ... 3-375

Össztisen . ... 100-000

Szíves kötelességemnek tartom végre köszönetet mondani mindazoknak kik feladatom keresztülvitelében támogatni szívesek voltak.

Első sorban P É C H A N T A L miniszteri tanácsos és bányaigazgató úrnak, továbbá V E R E S S J Ó Z S E F , bányatanácsos és bányaügyi előadó, FODOR A T T I L A ,

bányahivatali főnök, T I R S C H E R J Ó Z S E F , bányamérnök, BROSZMANN J E N Ő , gép- felügyelő, S C H E L L E R Ó B E R T , vegyelemző, HLAVACSEK K O R N É L és T I E T Z E J Ó Z S E F ,

bányatiszt, dr. SCHAFARZIK F E R E N C Z , segéd-geolog, RÁKÓCZY SAMU, segéd- bányamérnök, végre G E C S E J E N Ő és PELACHY F E R E N C Z , bányagyakornok uraknak.

1 9 3 1 / 3 2 M Á K . .

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :