feltekercselést, elterjedt a simítógép é s az ívvágó g é p használata. A század második f e l é b e n már rendszeresen használtak töltőanyagot (gipszet a simaság, a fehérség és az átlátszatlanság fokozására), é s színes papírok készítésére k ü l ö n b ö z ő festékanyagokat.
A papírgyártás fellendülését a gépesítés biztosította. Napjainkig a papír- gyártáshoz szükséges b e r e n d e z é s e k nagyon sok változáson m e n t e k át az 1 7 9 8 - b a n e l ő s z ö r elkészített p a p í r g é p óta (Párizsban Louis R o b e r t n y o m d á s z készítette).
A papírgépek általános elterjedését nagyban elősegítette az Iliig, n é m e t órásmester találmánya, a gyantaenyvezés. Illig felfedezte, h o g y az írásra alkalmas papírt már magán a papírgépen e l ő lehet állítani oly m ó d o n , h o g y elszap- panosított, növényi eredetű gyantaenyvet rögzítettek timsóoldattal a rostokon.
Ez az eljárás n e m c s a k a drága állati enyv használatát tette fölöslegessé, h a n e m kiküszöbölte a papír írhatóvá tételének addigi fáradtságos műveleteit.
A papíripar legfontosabb alapanyaga ma is a fa. A fából vegyi úton cellulózt állítanak e l ő és a papírpépbe is adagolnak facsiszolatot. A papíripar számára legfontosabb fafajták a következő: a lucfenyő, a jegenyefenyő, erdeifenyő, r e z g ő nyár, kanadai nyár, nyírfa. A nemfás növények közül elsősorban a g a b o n a f é l é k ( b ú z a , rozs, rizs) szalmáját és helyenként a nádat használják fel m é g a c e l - lulózgyártásban. A z o n b a n a rostos nyersanyagon kívül különféle s e g é d a n y a g o k r a is szükség van, l e g n a g y o b b mennyiségben vízre.
A papírgyártás napjainkban a cellulóz, a facsiszolat mellett hulladékpapírt is használ nyersanyagként. Egyforma mennyiséget adagolnak m i n d h á r o m b ó l . A papír felhasználási célja szerint válogatják m e g a hulladékpapírt. Az irodai papírt fehér hulladékpapírból, a csomagolópapírhoz vegyes hulladékpapírt használnak.
H o g y m i r e is h a s z n á l j á k a p a p í r t ?
A papírt széles körben felhasználták é s felhasználják az élet minden területén.
Guttenberg feltalálta a XV. században a könyvnyomtatás titkát, a m e l y az 1500-as é v e k elejére elterjedt Nyugat é s K ö z é p Európában. A könyvlapokat, a m e l y e k természetesen papírból készültek, összefogták és bőrből készítettek borítót neki.
Napjainkban a papírt az élet minden területén használják. Ma már papír nélkül n e m tudjuk elképzelni az életünket. Nagyon sok használati cikk papírból készül, k e z d v e az újságtól a pénzig, csomagolószertől szűrőanyagokig.
A papír l e g é r t é k e s e b b szolgálata: írás és művészethordozó. A technika s z e m - pontjából az a találmány, amelyre a többi találmányt ráírták és megőrizték a z u t ó k o r számára.
M o l n á r G á b o r tanuló, Barót
Kémia kísérletek kisdiákoknak
K é m i a ó r á k o n gyakran észrevehetted, hogy egy fizikai változást, (például o l d ó d á s , olvadás, fagyás), vagy kémiai változást h ő c s e r e kísér. Ez a tény a biológiai j e l e n s é g e k n é l is megfigyelhető. Könnyen m e g g y ő z ő d h e t s z róla a m a g o k csírázását követve.
1 9 9 6 - 9 7 / 5 2 1 1
I. k í s é r l e t : T e r m o s z e d é n y b e tégy előre duzzasztott ( n e d - v e s e n tartott) borsómagokat. Helyezz az e d é n y b e e g y l a b o - ratóriumi hőmérőt, úgy, h o g y a higanytartály a m a g o k k ö z é merüljön. Annyi magot tégy az e d é n y b e , hogy a szájánál lásd a higanyszál végét. Vattadugóval rögzítsd az e d é n y b e . J e g y e z d fel a h ő m é r ő állását. Az így összeállított berendezést
hűvös h e l y e n (tanév k ö z b e n ablak közelében, ahova n e m süt a nap, nyáron p i n c é b e n ) tartsd 2-3 napon át. A h ő m é r ő jelezte hőmérésklet naponta háromszor jegyezd fel. Vond le a k ö v e t k e z t e t é s e k e t . E r e d m é n y e i d e t e g y i d ő - h ő m é r s é k l e t grafikon formában is értékeld ki.
A m e n n y i b e n nincs termosz edényed, ü v e g e d é n y b e rakd b e a borsót, s az üveget szigeteld műanyaghab réteggel.
II. k í s é r l e t : Annak igazolására, hogy a csírázás során anyagátalakulás vagyis kémiai változás is történik, végezd el a k ö v e t k e z ő kísérletet. A 2. ábra szerint á l l í t s d ö s s z e a m é r ő b e r e n d e z é s t . E l ő z ő l e g n e d v e s v a t t a v a g y szűrőpapíron 3 napig csíráztatott borsó illetve b a b m a g o k t a tégy az e d é n y aljára kb. 1 c m magasságban. A pohárba 10
%-os K O H oldatot tölts, s helyezz b e l e e g y szűrőpapír csíkot. Amikor összerak
tad a felsorolt dolgokat, dugd le az edényt e g y ü v e g c s ő v e l r e n d e l k e z ő egy- furatos dugóval, s az ü v e g c s ő végére
húzott gumicsövet zárd le e g y szorítóval. Ezután készíts festett vizet (tinta, vagy KMnO4 oldat), töltsd üvegpohárba, keverj hozzá e g y kevés acetont is, helyezz b e l e e g y k e s k e n y , ( k b . 2 - 3 m m b e l s ő átmérőjű) csövet. E n n e k végét húzd rá a lezárt g u m i c s ő szabad végére. Engedd ki a szorítását, s jegyezd fel a v é k o n y c s ő b e n a vízoszlop magasságát. 15-20 percenként ismételd m e g a vízszint m a g a s s á g á n a k leolvasását. Amikor a vízszint a milliméteres papír magasságát elérte, h ú z d le a két üvegcsövet ö s s z e k ö t ő g u m i c s ő egyik végét.
A K O H az e d é n y b e n l e v ő és k é p z ő d ő CO2 megkötésére szolgál. A m a g o k csírázásuk során oxigént fogyasztanak. Ezért c s ö k k e n a légnyomás az e d é n y b e n , a m i n e k k ö v e t k e z t é b e n a vízszint emelkedik a c s ő b e n .
Ábrázold grafikusan a z oxigénfogyás időbeni változását. A méréseket külön
b ö z ő magvakkal v é g e z d el é s értelmezd eredményeidet. Számolj b e írásban a FIRKÁNAK eredményeidről. A legügyesebb beszámolót leközöljük.
212 1996-97/5
