• Nem Talált Eredményt

B´ır´alat Bajnok Zolt´an

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "B´ır´alat Bajnok Zolt´an"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

B´ır´alat Bajnok Zolt´an

Integr´alhat´o modellek ´es az AdS/CFT megfeleltet´es c´ım˝u MTA doktori dolgozat´ar´ol

1. 1. A k´et t´erid˝o-dimenzi´os, esetenk´ent konform szimmetri´aval vagy integr´alhat´os´agi tulajdons´aggal rendelkez˝o kvantumt´erelm´eletek fontos szerepet j´atszanak mind a statisz- tikus fizik´aban (pl. kv´azi-egydimenzi´os anyagok fizik´aja, lok´alis szennyez˝od´esek le´ır´asa, kvantum Hall-effektus), mind a h´urelm´eletben. Az alacsonydimenzi´os integr´alhat´o mo- dellek nemcsak kiv´al´o kvantumt´erelm´eleti gyakorl´oterepk´ent szolg´alnak, hanem a perem- mel rendelkez˝o vagy v´eges m´eretbe szor´ıtott modellek nemperturbat´ıv vizsg´alat´anak kiin- dul´opontjak´ent is szolg´alhatnak. A v´eges m´eretben t¨ort´en˝o kvantumt´erelm´eleti vizsg´al´od´as pedig a nanotechnol´ogia el˝oret¨or´es´evel m´eg saj´at jog´an is fontos szerepet j´atszhat az elk¨ovetkezend˝o id˝okben. De a manaps´ag nagy n´epszer˝us´egnek ¨orvend˝o AdS/CFT negfelel- tet´es ”h´uroldal´an” is el˝oj¨on (a plan´aris limeszben) egy v´eges m´eretbeli integr´alhat´o mo- dellel val´o le´ır´as, ez´altal pedig a konkr´et sz´amol´as lehet˝os´ege, mely al´at´amaszthatja az AdS/CFT sejt´est vagy ´epp sz˝uk´ıtheti annak ´erv´enyess´egi k¨or´et

Az ´ertekez´es k´etdimenzi´os integr´alhat´o kvantumt´erelm´eletekkel foglalkozik az ”¨onmeg- old´o m´odszer” (ami a ”bootstrap” szerz˝o ´altali magyar´ıt´asa) keretein bel¨ul, e m´odszert terjeszti ki peremes ´es v´eges m´eretbeli modellekre, azaz a v´eges m´eretb˝ol j¨ov˝o korrekci´ok sz´armaztat´as´at mutatja meg, ´es alkalmazza is az AdS/CFT sejt´es egy hat´areset´eben.

2. A dolgozat els˝o fejezete bevezet´es, amely r¨oviden ¨osszefoglalja az el˝ozm´enyeket ´es a c´elkit˝uz´eseket, ismerteti a dolgozat koncepci´oj´at ´es fel´ep´ıt´es´et.

A m´asodik fejezetben a periodikus peremfelt´etellel rendelkez˝o integr´alhat´o modellekkel foglalkozik a szerz˝o. Ennek els˝o r´esz´eben a klasszikus integr´alhat´o modelleket a sine- Gordon modell p´eld´aj´an mutatja be. A m´asodik r´esz az integr´alhat´o modellek pertur- bat´ıv ´es ¨onmegold´o kvant´al´as´at taglalja, majd az ut´obbi keretben az alakt´enyez˝okre ´es a korrel´aci´os f¨uggv´enyekre vonatkoz´o megold´asokat ismerteti. A harmadik r´eszt a v´eges t´erfogatbeli kvantumt´erelm´eletnek szenteli a szerz˝o. Megismerj¨uk az imulzuskvant´al´od´ast le´ır´o Bethe–Yang egyenleteket, az alap´allapot polinomi´alisan ´es a m´erettel exponenci´alisan lecseng˝o ´un. L¨uscher korrekci´oj´at ´es ezek ´altal´anos´ıt´as´at sokr´eszecske-´allapotokra. A ne- gyedik r´esz egy alkalmaz´ast mutat be, v´eges m´eretbeli AdS/CFT-ben a Konishi oper´ator anom´alis dimenzi´oja mint v´eges m´eretbeli integr´alhat´o modellbeli k´etr´eszecske´allapot ´alta- l´anos´ıtott L¨uscher korrekci´ojak´ent sz´amolhat´o.

A harmadik fejezet a peremes integr´alhat´o modellekr˝ol sz´ol. Ennek els˝o r´esz´eben a klasszikus t´argyal´ast a sine-Gordon modellen kereszt¨ul mutatja be a szerz˝o. A m´asodik r´esz a peremes modellek kvantumt´erelm´elet´et t´argyalja, melyben a perturbat´ıv ´es az ¨onmegold´o kvant´al´ast ismerteti el˝osz¨or a szerz˝o; az ut´obbin bel¨ul a reflexi´os m´atrix tulajdons´aga ´es ennek sinh-Gordon ´es Lee-Yang modellbeli alakja kapja a f˝o hangs´ulyt. Ezut´an a peremes alakt´enyez˝okre vonatkoz´o ¨onmegold´o program ´es a sinh-Gordon ´es Lee-Yang modellek- ben a megold´asok le´ır´as´at kapjuk. A harmadik r´esz a v´eges t´erfogatbeli peremes kvan- tumt´erelm´eleteket t´argyalja, az impulzuskvant´al´ast le´ır´o Bethe-Yang egyenleteket, az alap-

´

allapoti energia L¨uscher korrekci´oj´at illetve ennek egzakt le´ır´as´at peremes TBA-nak neve-

(2)

zett nemline´aris integr´alegyenlettel.

A negyedik fejezet az eredm´enyek t¨om¨or ¨osszegz´es´et adja, valamint kitekint´esk´ent egy r¨ovid ´attekint´est is kapunk ezen eredm´enyek alkalmaz´asair´ol, hasznosul´asair´ol. A dolgozatot egy r¨ovid, technikai f¨uggel´ek z´arja.

3. A disszert´aci´o szerkezete ´attekinthet˝o, nyelvezete vil´agos; mi t¨obb a szerz˝o t¨ore- kedett arra, hogy eddig a magyar nyelv˝u szakirodalomban le nem ford´ıtott, de elterjedt fogalmakra frapp´ans magyar kifejez´eseket tal´aljon.

A szerz˝o c´elkit˝uz´es´enek megfelel˝oen az igen j´ol struktur´alt dolgozat biztos k´ezzel vezeti v´egig az olvas´ot a szerz˝o ´altal kutatott ter¨uleteken, s ek¨ozben az olvas´o ugyan nem r´eszletes, de tiszta k´epet kap az el´ert eredm´enyekr˝ol is. A dolgozatb´ol nyilv´anval´o, hogy a szerz˝o nemcsak otthonosan mozog a integr´alhat´o modellek sz´amos v´allfaj´aban, hanem kiv´al´o intuit´ıv k´epess´egekkel is rendelkezik a t´emak¨orben (ld. pl. a sokr´eszecsk´es ´allapotok

´altal´anos´ıtott L¨uscher korrekci´oj´ara vonatkoz´o sejt´est), aminek birtok´aban r´aad´asul fontos alkalmaz´asok (ld. AdS/CFT t´emak¨or) is sz¨ulettek.

A dolgozat tal´an egyetlen, nem l´enyeges hi´anyoss´aga, hogy a t´emak¨or ´es a szerz˝o eredm´enyeinek k¨ore nem v´alik ´elesen sz´et, ´ıgy jelen b´ır´al´onak a szerz˝o cikkeit is gyakorta forgatnia kellett.

A t´ezisekben a szerz˝o ¨ot pontban foglalja ¨ossze ´uj tudom´anyos eredm´enyeit, melyeket az olvas´o val´oban megtal´alhat a szerz˝onek kilenc, az ¨osszefoglal´oban megjel¨olt, nemzetk¨ozi foly´oiratban (t´arsszerz˝okkel k¨oz¨osen) publik´alt cikk´eben.

Ezeket olyan hiteles tudom´anyos eredm´enyeknek ismerem el, melyeket elegend˝onek tartok az MTA doktori c´ım megszerz´es´ehez. Szem´ely szerint kiemeln´em a sokr´eszecsk´es

´allapotokra ´altal´anos´ıtott L¨uscher korrekci´ora vonatkoz´o formul´at, melyet igen fontos, a t´emak¨or¨on bel¨ul meghat´aroz´o eredm´enynek tartok.

4. K´erd´eseim a k¨ovetkez˝oek:

— Milyen kvalitat´ıv (esetleg kvantitat´ıv) eredm´enyt v´ar a szerz˝o az AdS/CFT megfelel- tet´esb˝ol a val´o vil´ag er˝os k¨olcs¨onhat´as´anak, a QCD-nek le´ır´as´aban?

— A szerz˝o meg´ıt´el´ese szerint mi az oka annak, hogy egy v´eges m´eret˝u rendszer le´ır´as´an´al a v´egtelen rendszerb˝ol kiindul´o, ahhoz v´egesm´eret (ak´ar a m´eretben exponenci´alisan kicsi) korrekci´okat sz´amol´o k¨ozel´ıt´es ilyen domin´ans szerepet j´atszhat a direkt v´eges m´eretben megfogalmazott modell ”megold´asa” (pl. energiaspektrum kisz´amol´asa) mellett/helyett? Mert ilyen ”megold´as” nincs is, csak esetleg numerikusan?

5. A fentiek alapj´an, a k´erd´eseimre adott v´alaszokt´ol f¨uggetlen¨ul, a doktori ´ertekez´es nyilv´anos vit´ara bocs´at´as´at ´es annak elfogad´as´at javasolom.

Vecserny´es P´eter

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A legink´ abb k´ ezenfek˝ o alkalmaz´ as, azaz az integr´ alhat´ os´ agi felt´ etelek eset´ en a klasszikus eredm´ enyek is tipikusan sorrendt˝ ol f¨ ugg˝ o felt´

Osszefoglalva: a disszert´ ¨ aci´ o sz´ amos jelent˝ os, figyelemre m´ elt´ o eredm´ enyt tartalmaz a diofantikus egyenletekkel kapcsolatban, ´ es ezek el´ er´ es´ ehez elemi

Fontos megjegyezni, hogy a tokamakok szupravezet˝ o tekercsrendszere az ´ ep¨ uletek ut´ an a m´ asodik legdr´ ag´ abb r´ eszegys´ eg, ez´ ert b´ armilyen fejl˝ od´ es

A k´erd´es kapcs´an ´erdekes megjegyezni, hogy a 6.3 fejezetben alkalmazott gemin´al referencia energi´aja ´es a gemin´al alap´u korrel´aci´os korrekci´o

Mivel minden feloldhat´ o primit´ıv permut´ aci´ o- csoport affin tipus´ u, Seress eredm´ enye ekvivalens azzal, hogy ha G egy v´ eges feloldhat´ o csoport, amely h˝ uen ´

Ezek ut´an m´ ar megk´ıs´erelhet˝o a fesz¨ ults´eghat´asok reakt´ıv diff´ uzi´ ora val´o hat´ as´ anak a vizsg´ alata. El˝ osz¨or a g¨ ombi kett˝ os r´etegekben

adott f˝ ut˝ oteljes´ıtm´ eny mellett mekkora optikai teljes´ıtm´ enyt produk´ al a detektorokon (FCS ka- libr´ aci´ o). B´ ar az Spitzer- ´ es a Herschel-˝ urt´ avcs¨ ovek

oja alapj´ an nyert korrel´ aci´ os mint´ azatb´ ol kimutathat´ o a foltos csillag felsz´ıni differenci´ alis rot´ aci´ oja, m´ıg a meridion´ alis ir´ any´ u