• Nem Talált Eredményt

A Szerző többször kritizálja az Alkotmánybíróság fogalomhasználatát, illetve a korábbi Alkotmányból, valamint az Alaptörvényből levont következtetéseket

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Szerző többször kritizálja az Alkotmánybíróság fogalomhasználatát, illetve a korábbi Alkotmányból, valamint az Alaptörvényből levont következtetéseket"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Bírálóbizottság értékelése

A Disszertációban olvasható fejtegetések logikusan felépítettek, jól dokumentáltak, gyakorlatiasak. Szerző a Disszertációját hangsúlyosan a gyakorlat szolgálatába állítja.

Az értekezés döntően a nemzetközi jogi normák (mindenekelőtt szerződési vagy szokásjogi normák) magyarországi jogi helyzetet vizsgálja, és számtalan meggyőző példát hoz arra, hogy a transzformáció illetve az adopció gyakorlata milyen nehézségekkel találkozik, amelyeket nem tud feloldani, sőt esetenként még súlyosbítja is.

A Szerző rendszerszemléleti alapon közelíti meg választott témáját. A Disszertáció tézisei általánosságban azt mutatják be, hogy a nemzetközi jognak milyen hatása van a magyar jogalkotásra, bírói jogalkalmazásra és az alkotmánybíráskodásra.

Ezzel összefüggésben külön kiemelést érdemelnek a kettős rombuszmodellről, a háromrétegű kettős rombuszmodellről szóló szövegrészek, amelyek a Szerző sajátos analitikus dogmatikai látásmódját tükrözik.

Az elemzés során a szerző igen gondosan tanulmányozta az Alkotmánybíróság gyakorlatát és találóan mutatott rá a különböző határozatokban található ellentmondásokra, amelyek feloldásra várnak. Fontos megállapítása, hogy a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban a

„jogforrási rang” szempontjánál újabban hangsúlyosabbnak tűnik a „pacta sunt servanda”

elv szolgálata. A Szerző többször kritizálja az Alkotmánybíróság fogalomhasználatát, illetve a korábbi Alkotmányból, valamint az Alaptörvényből levont következtetéseket. A szerző állításai meggyőzőek, kérdésként merült fel, hogy a terminológiai rendteremtés kedvéért érdemes-e egy bevett, általánosan használt alaptörvényi kifejezést egy másikra cserélni, és nem lenne-e egyszerűbb egy megalapozottabb és következetesebb jogszabállyal vagy alkotmánybírósági határozattal számolni fel a fogalomzavart.

A joghatás tekintetében az „igényalapító joghatás”, a „helyettesítő-kizáró joghatás”,

„értelmező joghatás” és „egyszerű-kizáró joghatás”, mint vizsgálati szempontok segítenek a nemzetközi jog hazai érvényesülésével szemben felmerülő akadályok, félelmek leküzdésében.

Összességében megállapítható, hogy a Disszertáció egészében is, és számos részletében is fontos új tudományos eredményeket tartalmaz.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

cikk (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy Magyarország biztosítja […] – a lehető legma- gasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint

A nemzetközi joggal más jogi normák vagy egyedi jogi aktusok alkotmányossága is mérhet ı. A nemzetközi jog alkotmányos mérceként betöltött szerepére néhány

Az értekezésben (a fentiekhez képest apró eltérésekkel) a következ ı található: „a nemzetközi jogi normák kötelez ı értelmezési támpontként veend ı k figyelembe

[45] Az államok tényleges ráhatásának csökkenése a nemzetközi jogi eredetű normák belső jogba történő recepciójára kikezdte a dualista elmélet magyarázó erejét