VÁLTOZÓ KÖNYVTÁR, VÁLTOZÓ TEMATIKA A KÖNYVTÁROSKÉPZÉSBEN
Baka Magdolna e-mail: bakam@ektf.hu
Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola - Eger Oktatástechnológiai és Informatikai Tanszék
Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán az 1994/95-ös tanévben indítottuk el a levelezős könyvtárszakos képzést, in- formatika specializációval.
Szeretnék beszámolni a képzés jelenlegi helyzetéről, eddigi ta- pasztalatainkról és jövőbeli elképzeléseinkről.
A képzés gazdája főiskolánkon az oktatástechnológiai és informa- tikai tanszék, tagozatvezetőnk dr. Horváth Tibor az OPKM főigazga- tója. Az informatika tanszékhez való tartozás egyben jelzi képzési koncepciónk, elképzeléseink milyenségét. Valamennyi tanárunk vé- leménye az, hogy az informatika olyan interdiszciplináris terület, melynek bármely más tudományterületben meghatározó szerepe le- het. Tükrözi ezt a könyvtár és informatika egyre erősödő szimbiózisa is, amikor is mai világunkban óriási az információ társadalmi szere- pe, s a gyors információszolgáltatás és az információhoz való hozzá- férés, megszerzési lehetőségeinek ismerete meghatározó jelentőségű.
Az „információs társadalomban" eligazodni és a „pergő ritmust"
felvenni képes eljövendő generációk nevelésekor máris feladatunkká vált az informatikai tudásanyag beépítése az általános, alapvető mű- veltségbe. Ezen jövőbeni elvárások jól tükröződnek, ha megnézzük a Nemzeti alaptantervet (NAT), ami az informatikai tudásanyagot a számítástechnikai ismeretek és a könyvtárnak, mint információ gyűjtő, tároló és szolgáltató hely ismereteinek egységében fogalmaz- za meg. Ez tükrözi mind az informatika és a könyvtár szerves össze- fonódását, mind a könyvtárak megváltozott funkcióit, szerepét.
S mindez kihívásokat jelent a könyvtáros, a tanár és a könyvtá- rostanár képzésében is.
Főiskolánk könyvtár szakjának megtervezésekor próbáltunk az új elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodó, korszerű képzési formát ki-
alakítani. Az eddigi jelentkezési számok igazolják, hogy régiónkban igény és szükség van az általunk kibocsátandó könyvtáros szakembe- rekre.
Jelenleg a II. évfolyamon 22, az elsőn 35 hallgatónk van. Az idei jelentkezők száma kb. 100 fő, akik közül szándékaink szerint 25-30
fő felvételét tervezzük.
Az idei tanévtől változtak a felvételi követelményeink, míg eddig a szokásos magyar-történelem tárgyakból felvételiztek a hallgatók szóban és írásban, addig az idén könyvtár- és informatikai ismere- tekből összeállított teszten kell helytállni a bekerüléshez. A felvételi
feladatsorban kb. egyenlő arányban vannak a műveltséget, általános és könyvtári tájékozottságot mérő feladatok, esszé kérdések és a ki- csit más gondolkozásmódot feltételező és igénylő, az informatika terültének általános ismereteire épülő kérdések.
Ez a változtatás is tükrözi azt az irányt, amely felé haladni szeret- nénk. Célunk olyan jól képzett szakemberek kibocsátása, akik nem- csak a hagyományos értelemben vett könyvtárosi munkakörök ellátá- sára képesek, hanem informatikai tudásukra és jártasságukra alapoz- va biztos pontot jelenthetnek majd egy-egy könyvtár számítástechni- kával kapcsolatos bármely feladatának megoldásában is, akiknek nem jelent majd gondot, hogy a gyors és pontos információszolgálta- táshoz egy hagyományos katalógust egy online adatbázist vagy CD- ROM-ot kell használniuk.
A kezdet azonban mindig nehéz. A mai huszonévesek (és a náluk még idősebbek) tudatában még erősen gyökerezik a hagyományos könyvtár és könyvtáros szemlélet. Tanulságos volt végighallgatni a tavalyi szóbeli felvételi vizsgán a jelentkezők válaszát arra a kérdés- re, hogy miért is jelentkeztek a szakra, mi is a véleményük és ismere- tük egy mai könyvtárról, könyvtárosról. Az informatikus beállított- ság szikráját is nehéz volt felfedezni a megnyilatkozásokban, s a könyvtárosi munka megítélésénél az olvasgatás, a csendes nyugodt munkahely, tájékozottság, esetleg az emberekkel való kapcsolatok voltak a megemlített jellemzők. Nem tükröződött még a vélemé- nyekben a mai kor elvárásainak megfelelő könyvtár és könyvtárosi kép.
A könyvtár és informatika szoros összefonódásának felismer- tetését is megfogalmazhatnánk a képzés egyik céljaként.
A megváltoztatott felvételi követelményekkel is szeretnénk előre jelezni, hogy hallgatóinknak nyitottaknak kell lenniük az informati-
ka, számítástechnika világa felé, s az összeállított teszt segítségével természetesen az általános tájékozottságon túl igyekszünk lemérni ezirányú hajlandóságukat is. Mostani II. éves hallgatóinknál már megfigyelhető egy erőteljes hangsúlyeltolódás. Egy „mini'1 közvéle- mény-kutatásból kiderült, hogy szinte valamennyiüknek határozott álláspontjává vált az, hogy egyre nagyobb mértékben van szükségük az informatikai ismeretekre, sőt már olyan hallgatóink is vannak, akik saját munkahelyi sikereket elkönyvelve egyre mélyebbre ássák magukat egy-egy elsajátított témában.
Képzésünk 8 féléves. Elméleti stúdiomokból és gyakorlatokból épül fel. A tantárgyaknak három blokkja alakult ki: alapozó tárgyak, szakmai tantárgyak és a specializációt szolgáló stúdiumok csoportja.
A jelenlegi tantervi hálót táblázatban ábrázoljuk a tanulmány végén.
A bemutatott tantárgyi háló természetesen fejlesztés alatt áll.
Ahogyan gyűlnek tapasztalataink az oktató tanárok és hallgatók vé- leményein alapulva, úgy korszerűsödik, alakul ez a tematika. Ez év végéig szeretnénk a tananyagok szintetizálása, az átfedések megszün- tetése után egy kiadványban megjelentetni a szak pontos képzési te- matikáját. Szeretnénk kidolgozni néhány tanári segédanyagot is, köztük egy oktatófilmet az ERIC adatbázis kezeléséről. Ezen felada- tok megoldásához az anyagi hátteret egy ebben a témában megnyert pályázat kerete fedezi majd.
Az egyes tárgyak oktatásában intézményünk tanárai, könyvtárosai és külső előadók is részt vesznek, próbálva ezzel is minden tantárgy magas szinten való elsajátíthatóságának lehetőségét biztosítani hall- gatóink számára.
Igyekszünk a „hagyományos" könyvtári szaktantárgyakba integ- rálni a legkorszerűbb ismeretanyagokat is. Pl. a faktográfiai tájékoz- tatás tananyagában szerepel a különböző típusú CD-n közreadott adatbázisok ismertetése is, amely téma szervesen épül az optikai adattárolást megismertető informatikai konzultációra.
Az informatikai tematika fejlesztése is folyamatosan történik, hi- szen egyre újabb és újabb technikák, technológiák, lehetőségek
megismertetését kell beiktatni a képzés menetébe és intézményünk infrastrukturális fejlesztései is egyre újabb ismeretanyagok elsajátítá- sát teszik lehetővé és szükségessé.
Az itt következő felsorolás az adott állapotot, a jelenlegi elképze- léseinket mutatja be.
I n f or m a t i ka i temati k a (részlet)
Alapvető számítástechnikai ismeretek
a számitógépek kialakulása, a generációk közötti különbségek, az IBM PC-k szer- kezeti felépítése, a legfontosabb hardver alkotóelemek megismerése, perifériák részletezése, a különböző típusú háttértá- rak szerkezeti felépítése, működési elve az operációs rendszer fogalma, típusaik a DOS operációs rendszer felépítése, használata
segédprogramok megismerése (pl. NC, Speeddisk,....)
az archiválás szükségessége
tömörítőprogramok megismerése(ARJ, PKZIP, ...)
vírusfertőzés megelőzése, vírusvédelem segédprogramjai
Alkalmazások megismerése
a WINDOWS operációs rendszer alapjai használata
szövegszerkesztés, kiadványszerkesztés táblázatkezelés
használatuk a könyvtári, ügyviteli nyil- vántartásokban
Adatszerkezetek, az algo- ritmizálás és a programozás
aki pjai
az algoritmizálás és eszközei
változók, kifejezések, vezérlési szerkeze- tek, leírónyelv
tömbök, karakterláncok, vektorkezelő elemi algoritmusok
függvény, eljárás, keresések, rendezések absztrakt adatszerkezetek, számábrázolás BOOLE algebra
programozás egy magas szintű progra- mozási nyelven, programok fajtái, jel- lemzői
Adatbáziskezelés
az adatbáziskezelés elméleti alapjai adatmodellek szerkezete, típusai, fejlő- dési történetük
adatbázisok alapvető elemei, tervezésük matematikai-logikai alapjai
tervezési anomáliák, normálformák a relációs adatbázis jellemzői, relációs adatbáziskezelő rendszer elemei, feladatai lekérdezések megfogalmazása, lekérdező nyelvek
konkrét adatbázisok építése, relációs adatbáziskezelő program használata
Optikai információtárolás
fejlődési történet, a különböző típusú CD-k kialakulása, használati területük, felépítésük
a CD-ROM térhódítása a könyvtárban, könyvtári alkalmazásai
bibliográfiai, faktográfiai, full-text és multimédiás adatbázisok bemutatása, használatuk, telepítésük
az ERIC adatbázis jellemzői, használata, a DIALOG parancsnyelv megismerése, keresőkérdések megfogalmazása
Számítógépes hálózatok
hálózatfajták, típusok, konfigurációk osztott feldolgozás alapelvei
kommunikációs szabványok a NOVELL hálózatok telepítése a NOVELL használata
felhasználói, hozzáférési jogok, adathoz- záférés és védelem
Online technológia, az INTERNET
online adathozzáférés történeti kialakulá- sa, jellemzői, összehasonlítása az optikai adattárolással, előnyeik-hátrányaik
online könyvtári katalógusok, adatbázi- sok
az INTERNET, és szolgáltatásai az elektronikus levelezés
könyvtári katalógusok és adatbázisok a WWW-n
Integrált könyvtári rendsze- rek
jellemzőik, funkcióik
a Magyarországon használt integrált könyvtári rendszerek
az ALEPH rendszer szerkezete, moduljai,
logikai felépítése
használata konkrét feladatok, a különbö- ző könyvtári munkafolyamatok során Az érintett témakörök oktatása a hálóban szereplő számítástechni- kai tárgyak, valamint a speciálkollégiumok keretében valósul meg.
Természetesen a témák mélyebb kidolgozására további területek be- építésére folyamatosan törekszünk.
Még egy nagy kihívásnak kell eleget tennünk a tematika kidolgo- zásakor, meg kell felelnünk a NAT elvárásainak. Mint tudjuk „a NAT az informatika egészét átfogó fejlesztési követelményeket az informatika, a számítástechnika és könyvtár egyfajta szimbiózisában jeleníti meg". A könyvtár informatikát a NAT végül is az összes mű-
veltségterületeket átfogó tantárgyközi témaként értelmezi, amikor így fogalmaz: „a könyvtár használatra való felkészítés az önálló tájé- kozódás, ismeretszerzés képességének kifejlesztése alapvetően tan- tárgyközi nevelési feladat".
Célunk ezen könyvtári informatika oktatásának megfelelni tudó diplomás szakemberek kibocsátása.
Végzőseinknek meg kell állniuk helyüket bármely könyvtári munkahelyen, de könyvtáros tanárként is. A tematika szakmai és in- formatikai tananyaga véleményünk szerint kellő ismeretet ad át ah- hoz, hogy a hallgató könyvtáros tanárként elhelyezkedve segítője és megvalósítója lehessen egy új elvárásokra és lehetőségekre épülő is- kolai, a modern információs technológiát használó könyvtár-forrás- központ kialakításának. A NAT célkitűzéseinek ismertetéséhez fel- adatainak megvalósításához módszertani és gyakorlati segítséget adó speciálkollégiumot iktatunk tematikánkba.
A tematikában vázolt információs tudásanyag átadása, elsajátítása elképzelhetetlen a megfelelő infrastrukturális háttér nélkül. Büszkén mondhatom, hogy tanszékünk és intézményünk lehetőségei nem szabnak korlátot ebben.
A főiskolai információs infrastruktúra lényegében két alrendszerre bontható:
- telefonrendszer,
- számítógépes infrastruktúra.
Ezek szolgáltatásaikban teljesen különállók, de a működésükben vannak közös elemek, a főiskola épületeit összekötő gerinchálózat
tekintetében. A telefonrendszer a legkorszerűbb ISDN-kompatibilis digitális központon alapul, amelyek számos extraszolgáltatást nyúj- tanak. A főiskola három épületét Magyarországon egyedülálló lé- zerátviteli eszközök kapcsolják össze. E megoldásnak külön érdekes- sége, hogy ugyanezeken a berendezéseken keresztül működik a számítógép-hálózat is úgy, hogy a számítógépes adatcsatornákat tele- fonközpontok egyesítik a hangcsatornákkal. Mindkét rendszer az el- múlt időszakban került jelentős felújításra. Ennek keretében ezek használhatósága erősen megnőtt, funkcióik kibővültek.
A főiskola kiépített, egységes számítógép-hálózattal rendelkezik.
A főiskolai számítógép-hálózat fa topológiájú, melynek gyökere az informatika tanszéken található router. A router biztosítja a kapcso- lódást a magyarországi Internet gerinchez, a HBONE-hoz, másik ol- dalról ide kapcsolódnak a belső gerinchálózat eszközei.
A főiskolán négy nagyobb épületben található a tanszékek, hivata- lok túlnyomó többsége. E négy épület hálózati kábelezése egységes képet mutat: mindenhol Ethernet sínre vannak felfűzve a gépek. A hálózatban jelenleg kétféle protokoll működik:
- SPX/IPX (Novell NetWare),
- TCP/IP (Unix rendszerek és Internet).
A számítógépes ellátottság az intézményben megfelelő, átlagos- nak nevezhetők a PC-khez kapcsolt perifériák is. Az új gépek - a feladathoz mérten - egységes hardverrel rendelkeznek, a beszerzések ésszerűek.
Erőforrás gépek a főiskolán:
- az informatika tanszék NetWare szervere (1 Gbyte-os merev- lemez, 8 Mbyte RAM, 486-os alapú gép, Meridian Data CD- ROM szerver, NetWare 3.11 [ 100 users]),
- a számítástechnika tanszék NetWare szervere (1 Gbyte-os me- revlemez, 8 Mbyte RAM, 486-os alapú gép, NetWare 3.11 [50 users]),
- a Berzeviczy Gizella kollégium hallgatói géptermének NetWare szervere (1 Gbyte-os merevlemez, 16 Mbyte RAM, 486-os alapú gép, NetWare 3.11 [100 users]),
- a tanulmányi osztály, és a bér- és munkaügyi osztály NetWare szervere (1 Gbyte-os merevlemez, 8 Mbyte RAM, 486-os ala- pú gép, NetWare 3.11 [10 users])
- a informatika tanszék SUN SparcStationlO gépe (4Gb winches- ter, 64 Mbyte RAM, DAT Tape Drive, CD Drive, Solaris 2.4), - a informatika tanszék SUN SparcClassic gépe (2Gb winches-
ter, 48 Mbyte RAM, Solaris 2.4),
- a számítástechnika tanszék SUN SparcClassic gépe (2Gb win- chester, 48 Mbyte RAM, Solaris 2.4),
- a főiskolai könyvtár HP 9000 gépe, (2 Gb winchester, 96 Mbyte RAM, CD-ROM drive, HP-UX 9).
A szoftvereszközök a főiskolán több csoportra oszthatók. Az iro- dai alkalmazások jellemzően DOS/Windows 3.1 alapúak, egységesen a Microsoft termékei (Word, Excel). Ezen szoftverek felhasználói köre főként az oktatók, adminisztrátorok és a hallgatók csoportja.
Ezen szoftverek a Microsoft felsőoktatási programjának keretében legalizálásra kerültek, kellő példány és licenc áll rendelkezésre a kö- zeljövőben végzendő fejlesztésekhez is.
Az oktatásban használt szoftverekkel hasonló a helyzet. Itt is kellő számú licenc áll rendelkezésre a legtöbb csomagból. A kutatásban használt szoftverek egyrésze a kutatók és hallgatók által készített célprogram, kisebb hányaduk valamilyen szoftverház terméke. Igen erős igény tapasztalható a számítógépes kutatási eszközökre is.
A rendszerszoftverek megválasztása megfelelő. A személyi gépe- ken jellemzően DOS/Windows (néhányon Win95) fut, a hálózati ki- szolgálók rendszere egységesen a Novell termékei közül kerülnek ki.
A SUN gépek pályázat útján kerültek az intézménybe ezekben szere- peltek a rendszerszoftverek is. Ezek jól használhatók, bár több upgrade is megjelent már. Ugyanezen gépek pályázata más szoftve- reket is magában foglalt, így az intézmény rendelkezik Oracle, SparcC, SparcC++ és más szoftverekkel, valamint a működtetéshez szükséges egyéb programokkal is. Megkönnyíti a helyzetet az Internet-elérés lehetősége, így ugyanis számos feladat megoldása shareware (szabadon terjeszthető), illetve freeware (ingyenes) termé- kekkel elvégezhető. Az Internet kapcsolathoz szükséges kliensszoft- verek túlnyomó részt szintén ebből a körből kerültek ki.
Tanszékünkön 5 hallgatói laboratórium áll a diákok rendelkezésé- re. Ezeket mind a konzultációkon, mind az önálló feladatok megol-
dásakor igénybe vehetik tanulóink. A legnagyobb laborban 30 gép áll rendelkezésünkre. Ezek mindegyike átlag 2-4 MB memóriával rendelkező AT-386 típusú PC.
Az öt laborban három terem gépei kapcsolódnak a főiskola háló- zatához, ami a központi szolgáltatások teljes használatát lehetővé te- szi. Ez jelenti egy CD-ROM szerver használatát, az elektronikus le- velező rendszerhez való hozzáférést és az INTERNET szolgáltatások elérését. Mindez azt jelenti, hogy az informatikai tematika megva- lósításához a szükséges számítógépes háttér rendelkezésünkre áll.
A levelező szak korlátozott óraszámait önálló feladatok elkészítte- tésével próbáljuk kompenzálni, ami garantálja, hogy hallgatóink gyakorolnak és készségszinten sajátíthatják el egy-egy témakör tu- dásanyagát. A laborokat szívesen és lehetőségeikhez képest sokszor látogatják. Jó példa az adott lehetőségeink beépítésére az optikai háttértároláshoz kapcsolódó konzultációnk, amikor is módunk volt megmutatni foto-CD-t, CD-I berendezést és multimédiás CD-ROM- okat. De a legnagyobb élmény volt hallgatóink számára, mikor 15 gépen ismerhették meg az ERIC adatbázis működését és önállóan próbálkozhattak a releváns válaszokat megadó lekérdezések össze- állításával. A teremben a főiskola CD-ROM szerverében állandóan megtalálható ERIC adatbázist használtuk.
Gyakorlatban valósíthatjuk meg egy integrált könyvtári rendszer bemutatását is, mert főiskolánk központi könyvtára pályázat útján megnyerte az ALEPH könyvtári rendszert. A rendszer már él és mű- ködik, jelenleg a könyvtári állomány feldolgozása, a számítógépes adatbázis kiépítése van folyamatban. Az elméleti tudnivalókon túl a gyakorlat igazán gyakorlat lesz, mivel mostani másodéveseink a nyár folyamán aktívan részt vesznek az adatbázis építésében, ami mind a könyvtári, mind a számítógépes ismereteik bővítésének hasznára fog válni.
A jövőről
Tematikánk folyamatos jobbátétele és korszerűsítése állandó cé- lunk, a tantárgyi háló szintetizálása, a tantárgyak egymásra építése, az átfedések kiszűrése, az oktatókkal és hallgatókkal való folyamatos kapcsolattartásra építve valósítható meg. Távlati célunk az informa- tikai tárgyak arányának növelése, ami elengedhetetlen szükséglete annak, hogy az egyre inkább informatizálódó könyvtárainkat megfe- lelő szakemberekkel lássuk el.
A tapasztalatok begyűjtése, a hibák korrigálása után a kellő tanári gárdára alapozva szeretné intézményünk a nappali képzést megva- lósítani, legkésőbb az 1997/98-as tanévtől. Mivel főiskolánk felada- tává kell válnia a régió szakemberigényeinek kielégítése, a NAT célkitűzéseinek eleget tenni tudó elhivatott könyvtáros tanárok kibo- csátásának.
Reméljük, hogy munkánk eredményét megérzi a könyvtáros társadalom, és emberileg, szakmailag helyüket megálló, rugal- mas, a változások és kihívások iránti nyitott és fogékony szemé- lyiségű, új szemléletű könyvtárosokkal és könyvtáros tanárokkal segíthetjük majd régiónkat és az országot.
