A
z Európai Unió kibővítésének várható menetrendje alapján most már igen rövidnek ígér
kezik az a szakasz, amelynek során az uniós döntési rendbe még nem integrált nemzeti gazdaság- politika önállóan hozhatja meg döntéseit, alakíthatja a tagjelölt ország struktúráját. A szűk mozgástér és a rövid időszak ténye alapján sokan úgy látják, hogy ma már sem szükség, sem lehetőség nincs jelentős állami akciók indítására. Mások viszont éppen ellenkezőleg, az idő rövidségére tekintettel sürgetik a gazdaság fel
készítését támogató kormányzati lépéseket.
Korábbi gazdaságpolitikai gyakorlatunk és az EU-n belüli viszonyok áttekintése ugyanis azt mutatja, hogy kellő körültekintéssel igenis lehetséges olyan struktúrapolitikai eszközöket működtetni, még a csat
lakozás után is, amelyek segítik a hazai gazdaság ver
senyképességének javítását. A másik motívumot pedig az érintettek véleményének összegyűjtése szolgáltatta:
a vizsgálatokban részt vevő közepes és nagy méretű cégek tulajdonosai, vezetői többségi állásfoglalásaik
ban határozottan igénylik, hogy a magyar vállalati kör versenyképességének útjában álló akadályokból minél többet távolítson el a kormányzat. Az ügynek különös fontosságot ad az a tény, hogy az infláció-mérséklését szolgáló monetáris politikai kurzus és a bérfelzárkóz
tatás együttes hatására a vállalati versenyképességi pozíciók az utóbbi időben erőteljesen romlottak.
Az alábbiakban először azt vesszük számba, hogy a különböző kormányzati ciklusok tapasztalatai alapján
mekkora politikai, szakmai, intellektuális támogatott
sága lehet az olyan gazdaságpolitikai irányvételnek, amely a sokszektorú és sokszereplős magyar gazda
ságon belül megkülönbözteti azt a kört, amelynek ver
senyképességi ügyeivel a jelen vizsgálat foglalkozik;
nevezetesen a hazai tulajdonú cégeket. Ezt követően az EU-csatlakozás menetéből fakadó következménye
ket és a reájuk adható gazdaságpolitikai válaszokat vesszük számba.
Kiindulásként érdemes feleleveníteni, hogy 1990-et követően a magyar gazdaság két stratégiai feladattal találta magát szemben. Az első a gazdasági rendszer- váltás, ami egyidejűleg hozott magával fordulatszerű változást a tulajdoni viszonyokban, a termelési szerke
zetben, a külgazdasági orientációban és a makrogaz
dasági feltételekben. E szakaszra joggal lehet alkal
mazni az osztrák-amerikai Joseph Schumpeter által bevezetett fogalmat: „teremtő pusztítás”. Az 1990-es évtized legelején az iparban és a kereskedelemben a volt állami vállalatok igen nagy hányada felbomlott és megszűnt, más része radikális méretváltozáson ment át. Ugyanakkor az addigi gazdasági szereplők mellé társult egy igen nagy számú kisvállalati kör, valamint az igen tőkeerős transznacionális vállalatok csoportja.
A másik folyamat - amely természetszerűen szo
rosan kötődik az elsőhöz, sőt annak folytatása - az eu
rópai integrációra való felkészülés és ottani helytállás.
2002-ben az első stratégiai irányról egyre kevesebbet kell szólnunk, mert gazdaságunk legtöbb széktorában
VEZETÉSTUDOMÁNY
5 2 XXXIII. évf. 2002. KÜLÖNSZÁM
Cikkek, tanulmányok
a „tektonikus mozgások” kora lezárult. A transzformá
ciós válságot túlélő cégek igazolták életképességüket, a hagyományos iparágak helyébe új tevékenységek léptek, a tömeges privatizáció időszaka már mö
göttünk van. Ma a magyar gazdaságot sokkal inkább a
„konvergáló” (converging), semmint az „átmenetben levő” (transition) vagy a „felemelkedő” (emerging) országok közé sorolják. így ítéli meg hazánkat a tő
kepiac is: az ország-kockázat (szuverén kockázat) alapján a hitelminősítő intézmények szerint Szlovénia, Izrael, Chile, Korea társaságába tartozunk. Az OECD- tagság szintén jelzi a gazdaság intézményi és teljesít
ményi képességeit. Az EU-csatlakozási tárgyalások közeli lezárulásával végleg magunk mögött hagyjuk az átmenetre utaló ország-klasszifikációkat (amelyek mö
gött a nemzetközi szervezetek és a tőkepiacok ítélete húzódott meg).
A gazdasági élet szereplői és a gazdaságpolitika irányítói számára a fő feladat most a minél sikeresebb integráció. Ugyanakkor nyilvánvaló módon jelen van
nak a rendszerváltozás menetéből adódó sajátosságok, sőt még az azt megelőző évtizedekből származó örök
ségek is. A gazdaság tulajdoni, technológiai és piaci szerkezete ugyan gyökeresen átalakult, ám minden struktúra valamilyen fokig magán viseli a megelőző kor lenyomatát. A magyar gazdaság humán tőkével va
ló ellátottsága vagy az ország általános fejlettsége, fi
zetőképes keresletének szintje lassabb léptékben válto
zik, mint amekkora sebességgel például a technológiai eljárások cserélhetőek az ipari vagy kereskedelmi vál
lalatoknál. Ilyen adottságnak tekinthető, hogy a ma
gyar tulajdonú vállalkozások igen nagy részének - akár a privatizáció során, akár új alapítás révén született meg - elégtelen a tőkellátottsága.
A történelmi előzményekből fakadó gyengeségek különösen fontossá válnak most, amikor a magyar gaz
daság mai és középtávon előre jelezhető versenyké
pességére irányul a figyelmünk. Az európai integrá
cióba való belépéskor ugyanis igen eltérő hatások érik a gazdaság, a társadalom különböző helyzetű szerep
lőit (akkor is, ha egészében véve a csatlakozás pozitív egyenleget hoz). Ráadásul a csatlakozással a nemzeti gazdaságpolitikai hatáskör jelentős része közösségi szintre helyeződik, így csupán rövid időtávon belül él
het a magyar kormányzat a szuverén gazdaságpolitikai lépésekkel.
Az idő tehát kevés, a teendő pedig nyilvánvalóan igen sok. A továbbiakban az EU-csatlakozással kap
csolatos fejleményeknek csupán egy vonatkozását ele
mezzük: milyen gazdaságpolitikai mozgásteret látunk annak a vállalati körnek a számára, amely többségé
ben vagy teljesen hazai tulajdonban van, és mérete
alapján jói megkülönböztethető a mikro- és kisválla
latok sajátos szektorától. Lényeges a méret említése, mivel a kis- és közepes vállalkozások terén a nemzet
közi gyakorlat vitán kívül elismeri a kormányok azon jogát, hogy szükség esetén támogatóan megkülönböz
tessék e kört. Jelen tanulmány azonban nem erre, ha
nem a közepes és annál nagyobb méretet elérő (azt megtartó) vállalkozások csoportjára irányul.
Nem kétséges, hogy a tulajdon jellege gazdaság- politikai és politikai jelentőséggel bír: sok tekintetben más a hazai tulajdonos foglalkoztatási, finanszírozási, nyereség-felhasználási viselkedése, mint a külföldi tu
lajdonosé. Különösen akkor lehetnek nagyok a visel
kedésbeli eltérések, ha tekintetbe vesszük a vállalko
zások méreteit is: az igen nagy és a világgazdasági folyamatokba erőteljesen integrált transznacionális vállalatok nyilvánvalóan más logika szerint hozzák meg üzletpolitikai döntéseiket, mint például a hazai piacra és exportra egyaránt termelő közepes vagy an
nál nagyobb méretű magánvállalkozások.
A méretbeli és tulajdonszerkezeti jellemzők azt is befolyásolják, hogy a pénzintézetek vagy a hatóságok miként tekintenek a gazdaság szereplőire. A nemzet
közi gyakorlatból látható, hogy a modern európai álla
mok az Unión belül meghirdetetett egységes elvek el
lenére a gazdasági szereplőkkel szemben igen eltérő szerkezeti politikákat érvényesítenek. A legtöbb or
szágban az üzleti életre irányuló szakpolitikák céljait és instrumentumait a szerint is tagolják, hogy milyen méretűek a szóban forgó vállalkozások. Nálunk sincs másképpen. A magyar tulajdonú vállalkozásokra ható gazdasági, társadalmi és gazdaságpolitikai hatások a rendszerváltoztató folyamat kezdete óta sok szempont
ból másként érintették a mikro- és kisvállalkozásokat, mint az ennél nagyobb méretű cégeket.
Az üzleti, és társadalmi környezet az EU-csat
lakozás után még inkább eltérően fog alakulni e két vállalati kör számára. Az Unió a kisebb méretű gaz
dasági szervezetekkel (a KKV-szektorral) kapcsolatos nemzeti politikáknál hajlandó elismerni a szociális, társadalmi kohéziót érintő sajátos megoldásokat, ezzel szemben a nagyobb vállalkozásokat illetően az egy
séges piac koncepciója keretében az EU igen kritikus bármilyen nemzeti iparpolitikai, gazdaságpolitikai kezdeményezéssel szemben. A gazdaságpolitikai moz
gástér ezért szűkebb a kisvállalkozási kategóriát meg
haladó méretű vállalkozások esetében, holott a köze- i pes és nagyobb cégek fejlődési útja (különösen e válla- I lati kör foglalkoztatási képessége, innovációs poten- i ciálja) nem lehet közömbös a nemzetgazdaság egésze i számára.
VEZETÉSTUDOMÁNY
XXX11I. Év f. 2002. K Ü LÖ N SZÁ M 5 3
A g a z d a sá g v e rse n y k é p e ssé g e szem p o n tjáb ó l ter
m é s z e te s e n lé n y e g e s m in d h áro m itt m e g k ü lö n b ö ztetett v á lla la ti k ö r: a KKV-szektor m u n k aerő -m eg tartó k é p e ssé g e , a közepes és nagyobb cégek in n o v áció h ajla
m a, a multinacionális cégek b eru h ázási din am ik ája e g y a rá n t sz ü k sé g e s a sik eres in teg ráló d ásu n k h o z. J e len e le m z é sb e n az e d d ig leg k ev é sb é tárg y alt kör, a k ö zep es és n a g y o b b m é re tű e k szem p o n tjáb ó l elem ezzü k az á lla m i g a z d a sá g p o litik a e d d ig i tren d jeit, tap asztala
tait és v á rh a tó irán y ait.
A z e le m z é s tá rg y á t alk o tó c so p o rt („h azai m agán- tu la jd o n ú n a g y v á lla lk o z á s o k ” - H M N V ) szű kebb, m in t a K K V -sz e k to rn á l n ag y o b b v á llalk o záso k at m a g á b a fo g la ló sta tisz tik a i k ateg ó ria. Itt h an g sú ly o zo ttan a hazai magántulajdonban álló ü zleti k ö rre v o n atk ozik az an a líz is. E z a k ö r n em c sa k a tu la jd o n t tek in tv e sa
já to s, h a n e m a zt ille tő e n is, h o g y a k ö r rep rezen tán s v á lla lk o z á s a in a k m é re te csak a K K V -szek to rh o z k é p e st in d o k o lja a „ n a g y v á lla la ti” je lz ő t, h iszen a m ár m a is n á lu n k je le n lev ő - v a la m in t a to v áb b iak b an p o te n c iá lisa n b e lé p ő - m u ltin a c io n á lis (tran szn acio n ális) c é g e k h e z v is z o n y ítv a ip arág i m é re te ik n em k iem elk e
d ő en n a g y o k . A m é re t em ia tt lén y eg i sajáto sság a hazai tu la jd o n ú n a g y v á lla la t esetéb en : kisvállalatnak túl nagy, a multinacionális cégekhez képest viszont nem eléggé robosztus.
A h a z a i n a g y v á lla la to k c so p o rtja a p ia c i v ersen y h e ly z e te t, a b a n k o k k a l és a tő k e p ia c i in tézm én y ek k el v aló k a p c s o la tta rtá s t te k in tv e je le n tő s e n k ü lö n b ö zik a k is v á lla la to k é tó l, d e é rte le m sz e rű e n a tran szn acio n ális ó riá so k é tó l is. E m e lle tt az á llam i g azd aság p o litik áv al v aló k a p c s o la tu k m ia tt is k ü lö n k ate g ó ria k é n t kezelen- d ő ek.
A g a z d a sá g p o litik a szem p o n tjá b ó l azo n b an a hazai
t u l a j d o n - k ü l f ö l d i tu la j d o n m e g k ü lö n b ö z te té s nem m ag átó l érte tő d ő . E z e n b elül a H M N V -szek to r m eg íté
lése sem a n n y ira eg y é rte lm ű , m in t a fo g lalk o ztatási o k o k m ia tt k ritik u s k isv á lla la to k é , v ag y a tő kebevon ás és az e x p o rtk é p e ssé g szem p o n tjai m ia tt k u lcsfo n to s
ságú tra n sz n a c io n á lis v állalati köré. A liberális gazd a
sá g p o litik a i fe lfo g á s k iin d u lh a t ab b ó l, h o g y a tulajdon e re d e té tő l, a tu la jd o n o s n em ze ti h o v ata rto z á sá tó l fü g g e tle n ü l lé te z ik a tu la jd o n o si fu n k ció . E felfo g ás sze
rin t a p ia c i v e rs e n y a la k u lá sá ra k e ll b íz n i a tu lajdo nosi sz e rk e z e t a la k u lá sá t, és az á llam n ak n in cs ten n ivalója a k k o r sem , h a a v e rse n y k isz e le k tá lja a h a z a i tu lajd o n o so k at. M á s ik v é g le tk é n t id ézh ető a protekcionista g a z d a sá g fe lfo g á s , a m e ly n a g y o n is h a n g sú ly o z z a a h a
zai te rm e lő k (és m u n k a h e ly e k ) v é d elm ét, p o zitív m eg
k ü lö n b ö z te té s é t a k ü lfö ld d e l szem b en .
N e m k é ts é g e s, h o g y a m o st u ra lk o d ó gazdaságpoli
tikai felfogás a sz a b a d e lv ű n é z e tre n d sz e rh e z áll k ö ze
lebb. A z eu ró p a i in teg ráció s fo ly am ato t k ezd ettő l fo g va a k ét v ilá g h á b o rú k ö z ö tt dúló g a z d a sá g i n a c io n a lista k u rz u so k e lu ta sítá sa és m e g h a la d á sa m otiválta.
U g y an ak k o r - a m in t szám os n em ze tk ö zi p é ld a m u tatja - ésszerű m eg fontoláso k alapján a gazdaságpolitikai gyakorlatban m égis sűrűn érvényesítenek olyan tám o
gató k ö zp o litik ák at (iparpolitikát, stru k tú rap o litik át), am elyek a hazai v állalkozások m egerő sítését szolgálják.
A z elm ú lt é v e k m ag y ar felfo g ásáb an és g y ak o r
latában k ü lö n fé le h a n g sú ly o k és szak aszo k m u tath ató k ki. U g y an ak k o r a n n ak a k érd ésn ek v an igazi je le n tősége, h o g y g a z d a sá g u n k m ai állap o táb an és az E U - csatlak o zás m o stan i szak aszáb an m e k k o ra is eg y á lta lán a lehetséges kormányzati mozgástér. E zért az á l
lam i g a z d a s á g p o litik á ra irá n y u ló e le m z é s ü n k a 2 0 0 2 -2 0 0 6 -o s id ő tá v ra k o n cen trál. E szak asz k e z d ő pon tja m ag átó l ad ó d ik , n ég y éves tarta m á t k é t tényező indokolja. A z e g y ik a hazán k b an k ia la k u lt kormányzati ciklus, m ely a m a g a n ég y év év el az e lm ú lt tizen k ét év tan ú ság a szerin t je le n tő s cik lik u sság o t v isz a g azd asá
gi fo ly am ato k b a, fő leg a k ö z p o litik ák tarta lm á b a , az állam i in té z m é n y e k m ű k ö désébe. A m á s ik tényező m aga az E U -c sa tla k o z á s, am ely m ai tu d á su n k szerint ad digra n ag y v a ló sz ín ű sé g g e l vég b em eg y , ső t m e g k e z dőd ik a G azd aság i és M o n etáris U n ió h o z (G M U ) való intézm én y i k o n v e rg á ló d á su n k fo ly am ata is. A G M U - ba való b elép é s a z o n b a n m in d en b iz o n n y a l az em lített időtávon tú l k ö v e tk e z ik be.
A gazdaságpolitikai felfogás viszonyulása a hazai tulajdonú nagyvállalatokhoz
A h azai m ag án tu lajd o n ú n ag y v á lla lk o z á so k g azd a
ságp olitikai m eg ítéléséb en v ég b em en ő v álto z á so k fel
villan tása elő tt szü k ség es elh ely ezn i ezt a k ö rt a m a
gyar g azd aság i sze re p lő k palettáján.
A p o litik ai re n d szerv álto zás p illan atáb an ily en v á l
lalatcsoport nem léte z e tt, m ert nem lé tezh etett. A g a z daság szerep lő i k ö z ö tt az erő fo rrás-m u tató k alapján 1990-ben m e g h a tá ro z ó szerep et tö ltö ttek b e az állami vállalatok, m ik ö z b e n m ár több tízezer kisvállalkozás (kisipari cég, g a z d a sá g i m u n k ak ö zö sség , b etéti tá rsa ság) eg zisztált, és m eg jelen tek , sőt erő s n ö v e k ed ésn ek indultak a vegyesvállalatok, v alam in t a te lje se n k ü lfö l
di tu lajd o n b an lév ő vállalk o záso k . A k ifejlő d ő m ag y ar m agán tu lajd o n u g y a n a k k o r tö rtén elm i o k o k b ó l csak kiv ételk én t ö lth e te tt nagyvállalati m éretek et. A terv- gazdaság v isz o n y a i k ö z ö tt a m a g án szek to r elev e csak a perifériára szo ru lv a létezett; a term elő tő k e ó riási h á nyada az állam i szek to rb an volt lekötve. A szo cialista
! ipar és k e re sk e d e le m m inden terv g azd aság b an dön- VEZETÉSTUDOMÁNY
5 4 XXXIII. ÉVF- 2002. KÜLÖNSZÁM
Cikkek, tanulmányok
tő é n n ag y m éretű s z e rv e z e te k b ő l állt, ső t az 1960 -as é v e k k ö z e p é n h a z á n k b a n v é g re h a jto tt elh ib á z o tt v á lla la t-ö ssz e v o n á s, trö sz tö s íté s m ég to v áb b ro n to tt a k iin d u ló h ely ze ten .
A re n d s z e rv á lto z á s ré s z e k é n t az a d m in is z tra tív sz e m p o n to k sz e rin t tú lz o ttra d u z z a sz to tt v állalati m é re te k b o m lá sa a la p v e tő e n a p riv a tiz á c ió fo ly a m a tá b a n in d u lh a tn a . A z o n b a n m a g á t a p riv a tiz á c ió t is m e g n e h e z íte tte az ö rö k ö lt m é re tb e li a rá n y ta la n sá g , h isz e n a le h e tsé g e s p riv a tiz á to ro k k ö z ö tt a h a z a i sz e re p lő k h e ly z e tb e k e rü lé sé t 1 9 9 0 -et k ö v e tő e n m eg n e h e z íte tte , h o g y k ö zep es m é re tű , íg y a h a z a i m e g ta k a rítá so k b ó l e lv ile g m e g s z e re z h e tő , m a g á n o s ítá sra alk a lm a ssá te h e tő , ám é le tk é p e s c é g k ev és v o lt. T alán az ip ari, v a la m in t a m e z ő g a z d a sá g i sz ö v e tk e z e ti szek to r „ m e llé k ü z e m á g a i” k ö z ö tt le h e te tt ily et találn i. A re n d sz e r- v á lto z á st m e g e lő z ő n é h á n y év p ed ig rö v id v o lt arra, h o g y a sz o c ia lista n a g y v á lla la tta l sz im b ió z isb a n élő v á lla la ti m u n k a k ö z ö s sé g e k és a b etéti társa sá g o k so ra ib ó l v a g y a k is ip a ri p ra x iso k b ó l k in ő h e sse n e k m é re te s v á lla lk o z á s o k ; e rre csak k iv é te le s ese te k b e n k e rü lh e te tt sor.
E z v o lt a k iin d u ló h e ly z e t az Antall-kormány sz á m ára. A re n d s z e rv á lto z ta tó k o rm á n y z a t elv ileg v á la s z t
h a tta v o ln a a zt az u ta t, h o g y id ő b e n e lh ú z z a a p riv a ti
z á c ió m e g in d u lá s á t, és a té n y le g e s m a g án o sítás m e g k e z d é se e lő tt n e k ilá t sz é le s k ö rű d e c e n tra liz á lá sn a k és v á lla la ti re o rg a n iz á lá sn a k . E g y ily en szak asz sik eres le b o n y o lítá sá v a l e lv ile g el le h e te tt v o ln a érni, h o g y az á lla m v á lla la ti v a g y o n á n a k m a g á n o sítá sa k o r a h a z a i tu la jd o n o s i réteg k e z é b e k ö z e p e s v ag y annál n é m ile g n a g y o b b , d e n em tú lsá g o sa n n a g y m é re tű c ég ek is k e rü lh e sse n e k , és e g y b e n e rő sö d jö n az a m érettarto m án y , am e ly a v e rs e n y k é p e s g a z d a sá g e g y ik szerv ezeti e lő fe lté te lé n e k szám ít. A z a k k o r u ra lk o d ó h azai k ö z g a z d a sá g i g o n d o lk o d á s , a n y u g a ti k o rm á n y o k tó l és a n e m z e tk ö z i s z e rv e z e te k tő l érk ező k ész te té se k , és n e m k ü lö n b e n a n a g y v á lla la ti k ö r n a g y rész é n e k v á lsá g o s v ag y v álság k ö z e li á lla p o ta a z o n b a n ellen e szó lt a fo ly a m a t id ő b eli sz é th ú z á sá n a k . A k éső b b i ta p a sz ta la to k m e g is m u tatták : h a m á r m e g sz ü le tik a tu la jd o n o si d ö n té s az állam i v á lla la t m a g á n k é z b e ad ásáró l, a k k o r a rö v id v é g re h a jtá si sz a k a s z jo b b , m in th a év ek ig le b e g te tik a v á lla la t so rsát. A g y o rs e lad á s te c h n ik á ib a teh át n e m illik b ele az e la d á s e lő tti fe lja v ítá ssa l e g y b e k ö tö tt h a tó sá g i d e c e n tra liz á lá s m ó d szere.
Ily en lé p é se k re h e ly e n k é n t - fő leg a n ag y v á lla la ti c ső d ö k b e k ö v e tk e z te k o r - so r k e rü lt, ám a v á lla la t
re o rg a n iz á lá s n e m v o lt tip ik u s n á lu n k (m ás á ta la k u ló g a z d a sá g o k b a n se m ). E se tü n k b e n leg in k áb b az ö rö k lö tt k ü lső e la d ó s o d á s m iatti d e v iz a sz e rz é si k é n y sz e r h a jto tta a k o rm á n y sz e rv e k e t és a p riv a tiz á to ro k a t arra, VEZETÉSTUDOMÁNY
hogy ne kíséreljek m eg (kevés szám ú kiv ételt leszám ít
va) a gy o rs p iacv e sztés szak aszáb an lév ő állam i n a g y - v á llalato k p re-p riv atizáció s átalak ítását, h an em k ü lfö l
di stratég iai b e fek tető k et keressen ek . A zt is el k e ll m o n d an i, h o g y a k ö zg azd aság i szak m a m eg h atáro zó h á n y a d a erre az id ő re m ár igen szk ep tik u ssá v á lt b á r
m ily en állam i szerk ezetp o litik áv al szem b en , és e lfo g ad ta a lib erális g azd aság p o litik ai felfo g ást. A b b a n p e dig n em v o lt h ely e az ip arp o litik án ak , e h ely e tt a g y o rs, azo n n ali p riv atizálás k ö rü l alak u lt k i c sak n em teljes k ö zm eg eg y ezés.
A g yors p riv a tiz á c ió t m eg leh et k íséreln i a tő k e p ia con k eresztü l, ám a b u d ap esti tő zsd e a több é v tized es k é n y szerszü n etet k ö v ető en értelem szerű en fe jle tle n nek b izo n y u lt ah h o z, hogy tö m eg es tá rsa sá g -b e v e z e té s e k sz ín te re le h e s se n . A k ü lfö ld i s z a k m a i (és kev ésb é: p én zü g y i) b efek tető k v o ltak azo k , ak ik és am ely ek az e g y en k én t n ag y m éretű állam i v á lla la to k m a g án o sításán ál szó b a jö h ettek . íg y v iszo n t a h a z a i tu lajd o n szerzés e lk erü lh etetlen ü l h áttérb e szorult. A z 1990-es év ek elején b ev ezetett privatizációs és eg
zisztencia-hitel v a lam ely est seg ített a h ely ze ten , d e a m ag y ar m ag án o sítási fo ly am at a lap k a rak terén so k a t nem tu d o tt v álto ztatn i: a nagyméretű vállalkozások többsége külföldi tulajdonba került, a hazai tulajdonú vállalkozások jellemzően kisméretűek, a nagyobbak is tőkehiányosak. V olt n éh án y k iv étel, m in t a F o te x -b iro - d alo m v ag y a V id eo to n -cso p o rt állam i b a n k o k h ite le in e k fe lh a sz n á lá sá v a l v é g re h a jto tt m a g á n o s ítá sa . E ze k n e k a z o n b an é p p e n a k iv ételes je lle g e v ilá g ít rá arra, h o g y a tő k e ak k u m u láció és m éretn ö v ek ed és je l lem ző en lassú fo ly am at.
A kedvezményes (Start-, E-, Privatizációs) hitelezés terén szerzett ta p asztalato k v eg y esn ek b izo n y u ltak . H a b an k szerű a h itelk o n stru k ció , ak k o r a v állalati b o n itá s p ro b lém ájáb a ü tk ö zü n k : az a cég fér h o z z á a h ite le k hez, am ely e g y é b k é n t is jo b b p én zü g y i h e ly z e tb e n v an , m íg az alu ltő k ésített, tő k eh ián y o s v álla lk o z á so k o n a h iteln y ú jtás n em so k at segít. H a v iszo n t a p ia c i k a m a t
szinttől n a g y m érték b en eltérő k ed v ezm én y t ép íte n e k be a h itelezésb e, ak k o r felm erül a ro ssz e rő fo rrá s-a llo k áció, sőt ak ár a k o rru p ció v eszélye. A z a d o m á n y m értékű k ed v ezm én y ek g azd aság ilag h e ly telen v is e l
k ed ésre ö sztö n zik m in d a b an k o k at, m in d a v á lla la to kat. A z állam i e sz k ö z ö k k eresése so rán ezért a garan
cia-alapok és garancia-intézmények lé treh o zása, v a lam in t a fejlesztési célú állami bank k ia la k ítá sa felé fo rd u lt a fig y elem .
A z állam i v á llalatfin an szíro zási erő fe sz íté se k v é g ered m én y b en a fo rráso k h ián y a és az em líte tt in té z m é - I n y ék k o rlátjai m ia tt nem v álto ztath attak ére z h e tő m ó - í dón a m eg h atáro zó g azd aság i fo ly am ato k o n . A z o k n a k
XXXIII. é v f. 2002. KÜLÖNSZÁM 5 5
Ik ö v e tk e z té b e n m ára e rő s e n d u á lis s z e r k e z e t alak u lt ki:
tn a g y s z á m ú k is v á lla la t az e g y ik o ld a lo n (d ö n tő en hazai Jtu lajd o n b an ) és n é h á n y száz n a g y sz e rv e z e t a m ásik ol- jd a lo n (ré sz b e n m ég á lla m i tu la jd o n b a n , d e fő k én t k ü l- ifö ld i k é z b e n ). A m a g y a r tu la jd o n ú n ag y o b b v állalato k Ik ö re m e g le h e tő s e n szű k , és léte n e m k ép es ez ideig ím e g k é rd ő je le z n i a d u á lis je lle g e t.
A k ü lfö ld i tő k e b e v o n á sa tö rté n e lm i szü k ségsze- rrű sé g a v o lt te rv g a z d a sá g o k „ k v á z i-fe jle tt” v iszony ai fk ö z ö tt; a sz a b a d (a b b ) tő k e á ra m lá s a m ai glo b ális kor se g y ik a lap ten d e n c iá ja . E n n e k e lle n é re az o rszág o k kö- sz ö tt n a g y k ü lö n b s é g e k is m u ta tk o z n a k ab ban, hogy i m ily e n ü te m b e n , m ily e n sz e k to ro k b a és m ily en feltété- 1 lek k el jö tt b e a k ü lfö ld i tő k e (és m i je lle m e z te a h azai j tő k e k ü lfö ld re á ra m lá s á t - ez a k é rd é s azo n b an a nettó j tő k e im p o rtő r k e le t-k ö z é p -e u ró p a i o rsz á g o k esetéb en ) c su p á n m á so d la g o s leh e te tt).
H a z á n k e s e té b e n a z 1 9 8 9 -9 0 - e s v á lsá g o s i n e m z e tk ö z i fiz e té s i v is z o n y o k k iz á rtá k , h o g y a
í tő k e b e v o n á s ó v a to sa b b , c s a to m á z o tta b b m eg o ld ásai
j e g y á lta lá n sz ó b a jö h e s s e n e k , íg y e m ia tt és m ás okok [ k ö v e tk e z té b e n a h a z a i tő k e b e v o n á s a térség egyik [; le g ra d ik á lis a b b tu la jd o n o n - s z e rk e z e ti v á lto z á sá h o z
v e z e te tt el. A k ö v e tk e z m é n y e k re u ta l az 1. tá b lá z a t.
M iv el a tők eb eáram lás m á r a ren d szerv áltozási fo
ly am at első év eib en m eg in d u lt, és e z az időszak eg y b e
esett a h a z a i (állam i és k iseb b részb en m agántulajdonú) g azd aság m ély szerk ezeti v álság áv al, íg y a külföldi tőke b e h a to lá sa igen g y ors leh etett. N y ilv án kisebb hányadot k é p v iselt v o ln a a m eg term elt ho zzáad o tt-érték b en vagy a b eru h ázáso k b an a k ü lfö ld , h a u g y anazon időben a h azai v állalk o záso k m ag u k is fejlő d tek , b ő vültek volna.
A gazdasági teljesítm ény (hozzáadott érték) m utatóját alapul véve azt m ondhatjuk, hogy a külfö ldi penetráció zöm e 1990 és 1994 k ö zö tt zajlott le; a rákövetkező két évben m ég feljebb k ú szo tt a külföldi hányad, az ötven százalék közelébe, ám az arányszám azóta nem m utat em elkedő trendet. M iközben term észetesen gazd asá
gunkban a külföldi közv etlen tőkebefektetések állom á
nya továbbra is érezhetően nő, a hazai tulajdonú gazda
ság m egerősödése m egállította a penetrációs arány m u tatójának em elkedését.
A k ü lfö ld i tu lajd o n n al bíró v á llalk o záso k ré sz a rá n y án ak a 2 0 0 0 -es év k ö rü li stab ilizáló d ása azo nban nem jele n ti szü k ség szerű en azt, h o g y a hazaitőke- külfölditőke k ö zö tti m e g k ü lö n b ö ztetés és általáb an a h azai tu lajdon i p o zíció k sz á m o n tartása felesle g essé v ált volna. G azd aság u n k n ak v a n n ak m ég o ly an szek torai, am ely ek et jo g i v ag y g azd aság i k o rlá to k egy elő re elzártak a n ag y tö m eg ű k ü lfö ld i tő k e b e á ra m lá s elől (elsőso rban a m ező g a zd aság b an ), ám a teljes jo g ú E U - tagság k ap csán a tő k em o zg ás m arad ék k o rlátjai is m eg szű n n ek . A k k o r v is z o n t to v á b b i a rá n y -e lm o z d u láso k várhatók.
A z 1990-es év ek le g elejétő l a g y o rs tő k eb eh a to lást serk entette a k ü lfö ld i (fő k én t n ag y m éretű , erő s al
k u p o zíció t felm u tató ) v álla la to k n a k n y ú jto tt k ö zv etlen és k ö zv etett (pl. ad ó k ed v ezm én y fo rm á já t ö ltő) á lla m i tá m o g a tá s. A tám o g a tá si g y ak o rlat - n y ilv án nem szán d ék ait tek in tv e - k ü lö n b ö ző m é rté k b e n a h azai v állalk o záso k k árára p re fe rá lta a k ü lfö ld ie k e t. E zt m utatják a k ü lö n féle szám ításo k , így az 2. tá b lá z a t is.
A z 1992-es eszten d ő ad atai m ég a m ag án o sítás k i
b o n tak o zása elő tti álla p o to t tü k rö zik , így a késő b b i
1 . t á b l á z a t
A külföldi részvétellel működő cégek részaránya a magyarországi vállalkozásokban (%)
Év Hozzáadott érték Értékesítés nettó árbevétele Beruházások értéke
Összes vállalkozás
milliárd Ft
ebből: külföldi érdekeltségűek részaránya (%)
Összes vállalkozás milliárd Ft
ebből: külföldi érdekeltségűek részaránya (%)
Összes vállalkozás
milliárd Ft
ebből: külföldi érdekeltségűek részaránya (%)
1992 1 284,1 20 5 761,5 24 447,6 22
1993 1 474,9 30 6 558,9 32 355,5 4S
1994 1 868,0 39 8 405,9 38 488,5 51
1995 2 586,2 39 11 697,1 41 621,7 60
1996 3 180,8 43 14 892,4 44 840,5 54
1997 4 179,7 48 18 992,1 48 1076,3 60
1998 5 045,1 48 23 480,0 48 1368,1 60
1999 5 609,5 49 27 089,8 50 1621,2 59
2000 6 392,1 49 32 714,2 50 1854,1 57
Forrás: A külföldi működő tőke Magyarországon, 1999-2000 KSH, Budapest, 2001 (14. oldal).
VEZETÉSTUDOMÁNY
5 6 XXXIII. évf. 2002. KÜLÖNSZÁM
Cikkek, tanulmányok =
A z a d ó k e d v e z m é n y s z á z a lé k o s m e g o s z lá s a a k e t t ő s k ö n y v v i t e l ű v á l l a l k o z á s o k k ö r é b e n * (% )
1992 1995 1997 1999 2000 2001
Önfoglalkoztatók 12,0 0,7 0,4 0,2 0,1 0,5
Mikrovállalkozások 24,4 1,4 0,5 0,4 0,3 0,4
Kisvállalkozások 16,3 7,6 2,5 1,5 5,3 2,4
Közepes vállalkozások 21,2 14,8 10,9 8,2 9,0 10,0
Nagyvállalkozások 26,0 75,5 85,9 89,7 85,4 86,6
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
* Pénzügyi szektor vállalkozásai nélkül
Forrás: Árva - Katona - Ivicz - Schlett: A külföldi működőtőke-beruházások típusai és azok elhelyezkedése hazánkban (1992-1999). Euro-midi, Budapest, 2002, illetve Pitti Zoltán közlése az APEH SZTADI éves gyorsjelentései alapján
é v e k k e l c sa k fe n n ta rtá so k k a l v e th e tő k össze. A m in t k o m o ly m é re te k e t é rt el a k ü lfö ld i n ag y v á lla la to k h a z a i le te le p e d é s e , az a d ó k e d v e z m é n y e k k ezd eti a rá n y o s a b b m é r e tb e li m e g o s z lá s a ig e n k o n c e n trá lt sz e rk e z e tn e k a d ta át h ely ét: az é v tized k ö zep étő l a k e d v e z m é n y e z e tte k k ö z ö tt a leg n a g y o b b p iaci szerep lő k k e rü lte k tú lsú ly b a . A n a g y v á lla la t m ére tk a te g ó ria a z o n b a n n em a z o n o síth a tó ö ssz e a H M N V -szek to rral, m iv e l a k e d v e z m é n y e k d ö n tő h á n y a d a a tran szn acio n á lis c é g e k h e z ju to tt. E z a g y a k o rla t m ag a is fe l
g y o rs íto tta a g a z d a sá g d u á lissá v álását.
A re n d s z e rv á ltó o rs z á g o k ta p a sz ta la ta i szerin t a g a z d a sá g k e tté sz a k a d á s á n a k te n d e n c iá ja általán o sn ak te k in th e tő . T u d a to s k o rm á n y z a ti lé p ések k el is csak ré s z le g e s a rá n y v á lto z á s t le h e tn e e lérn i a tő k eerő s (fő leg k ü lfö ld i tu la jd o n ú ) n a g y sz e rv e z e te k és a tő k e h iá n y o s k ic s ik k ö z ö tti v isz o n y b a n . A z á llam h áztartás k i
k iú ju ló e g y e n sú ly ta la n sá g a i id e jé n k ü lö n ö sen szű k a g a z d a sá g p o litik a sz e rk e z e ta la k ítá s i m o zg ástere. P éld a e rre az 19 95 -ö s sta b iliz á c ió s k o rm á n y c so m a g , am ely m e llé k h a tá sk é n t fe lg y o rsíto tta a d u aliz á ló d á si fo ly a m ato t: a z a g g re g á lt k e re s le t szű k ítése v isszav ete tte a h a z a i K K V -s z e k to r m e g in d u ló m é re tn ö v e k e d é s é t, u g y a n a k k o r az e n e rg ia sz e k to rb a n , a b a n k v ilá g b a n fe l
g y o rs u lt a k ü lfö ld i stra té g ia i b e fe k te tő k e t k e d v e z m é n y e z ő p riv a tiz á c ió , v a la m in t - am in t láttu k - a fis
k á lis é s a d ó p o litik a a n a g y m é re tű k ü lfö ld i v á lla lk o z á s o k a t p re fe rá lta .
A k ü lfö ld i tő k e b e á ra m lá s a (és id ő v el a h azai fölö s tő k é k k ü lfö ld i k ih e ly e z é se ) v ilá g te n d e n c ia . A m ag y ar m o d e rn iz á c ió m o to rjá n a k b iz o n y u lt a tő k e im p o rt, m e ly m á r az 1 9 9 0 -es é v e k leg e le jé tő l m e g k ü lö n b ö z te tte h a z á n k a t tö b b m á s té rsé g b e li o rszág tó l. A f o ly a m a t á r n y o ld a la a z o n b a n a h a z a i tu la jd o n ú v á lla l
k o z á s o k r é s z a r á n y á n a k ig e n g y o r s m é r s é k lő d é s e . E
2. táblázat v o n atk o zá sb an a k o rm án y zat n em te h et úgy, m in th a n em len n e te e n d ő je a n ag y n e m ze tk ö zi v álla la to k g y o rs b e
h a to lá sa kap csán . A fo ly am at tú lfu tá sa ugyanis a h azai tulajdonú cégek fej
lődésk ép telenné válásáig is elvezethet, de legalább is fékezőleg hathat a n em zetgazdaság m űködési hatékonyságára.
K ü lö n ö sen a fo g lalk o ztatási és a re g io n ális szem p o n to k szó ln ak a h azai k iseb b szerep lő k m eg seg ítése m ellett.
L é te z n e k to v áb b á p o litik ai m e g fo n to láso k is; a túl g y o rs tő k eb eh a to lás - m in t láth attu k 1995 u tán - fele rő síti a k ü lfö ld ie k tu lajd o n i h án y ad áv al k a p cso lato s társad alm i ag g ály o k a t (a m e ly e k addig h azán k b an alig v o lta k j e len), érv et a d a h a z a i tu lajd o n ú k ö r v éd elm ét k ö v e te lő k sz á m á ra . A H o r n - k o r m á n y ré s z é rő l a b e s z á llító i p ro g ram m e g h ird e té se v o lt a v álasz, am ely elv ileg eg y a rá n t ille s z k e d e tt a k ü lfö ld i tő k e b e v o n á sá n a k stratég iai céljá h o z , és eg y b en a h a z a i v á llalk o záso k m eg e rő síté sé n e k v o n u latáh o z. E g y ilyen részp ro g ram azo n b an te rm é sz e tsz e rű e n n em ad h at v álaszt a g a z d aság d u ális szerk ezetéb ő l fak ad ó ag g ály o k ra.
A z O rb á n -k o rm á n y ép p en e ta p asztalato k a lap ján h a n g sú ly o sa n e x p o n á lta m ag án a k a szerk ezeti g o n d o t, és g a z d a sá g p o litik a i c éljai k ö zé em elte a tu la jd o n i sz e rk e z e t a rá n y ta la n s á g a in a k k ie g y e n líté sé t. 1998 után, és fő le g 2 0 0 0 -e t k ö v ető en a v állalati szek to rral k a p c s o la to s k o rm á n y z a ti g a z d a s á g p o litik á b a n k é t irán y zat is m eg jelen t: az eg y ik a h a z a i tu lajd o n m e g erő sítését szo lg álta, az E U -b a lépés v e r s e n y k é p e s s é g i te e n d ő ir e h iv a tk o z v a , m ásrészt a k o n ju n k tú r a -é lé n k í
tés e sz k ö z e k é n t is szám ításb a vette a fe jlesz tésp o litik át (au tó p ály a-ép ítés, ip ari p ark -tám o g atás és a S zéch e- n y i-terv tö b b m ás stru k tú rap o litik ai eszk ö ze fo rm á já b a n , a S z é c h e n y i P lu sz keretéb en ).
A k o rm á n y e téren m eg tett g azd aság p o litik ai lé p é sei a z o n b a n e lk erü lh etetlen ü l m e g terh elték a k ü lfö ld i tu lajd o n ú c é g e k h e z fű ző d ő v iszo n y t (n o h a m ás té re n a m u ltin acio n ális cé g e k k ed v ező en érték elték a g a z d a sá g p o litik a i irá n y v o n a la t: a g a z d a sá g i n ö v e k e d é si ü tem fe n n ta rtá sá t, a b é re k e t terh elő já ra d é k o k m é rsé k lését). B iz o n y o s m a g y a r tu la jd o n ú n a g y v á lla la to k p re fe rá lá sá n a k m ó d sz e re p ed ig (a h o g y an a z m e g n y ilv á n u lt p é ld á u l az a u tó p á ly a -m e g re n d e lé s e k üg y éb en ) v itá t id éze tt elő az U n ió v al, és az ak k o ri ellen zék erő te lje s e llen állásáb a ü tk ö zö tt, elő re vetítv e azt, h o g y k o rm á n y v á ltá st k ö v ető en a k o ráb b an tá m o g ato tt v á lla lk o z á s b izalm atlan , sőt ellen ség es k ö rn y e zetbe k erü lh et.
VEZETÉSTUDOMÁNY
XXXIII. É V F . 2002. KÜLÖNSZÁM 5 7
Az eddigiekből látható tehát, hogy a megelőző idő
szakban nem sikerült megtalálni a kellő hangsúlyt és a megfelelő módszert a hazai tulajdonú kör támoga
tására. Ugyanakkor a „laissez faire” felfogás sem he
lyes, mivel ennek a körnek a foglalkoztatási és termelési jelentősége azt indokolná, hogy a kormány
zat hozzájáruljon a tartós szerkezeti problémák mér
sékléséhez. Ezek a problémák - amint a korábban is
mertetett elemzésből kiderül - a tőkehiányban és a nemzetközi versenyképességi gyengeségekben csúcso
sodnak ki.
Végső soron természetesen a tulajdonosoknak kell megoldást találniuk e gyengeségek mérséklésére, lehe
tőleg még az EU-csatlakozás előtti rövid idő során. A kormányzat eszköztárában találhatók még olyan eszközök, amelyeket használni lehet ezen időszakban (és módosított formában az integrációba való beke
rülést követően is).
A gazdaságpolitikai mozgástér szűk
A magyar gazdaságpolitika mozgásterének feltér
képezésekor célszerű abból kiindulni, hogy a kor
mányzati döntéshozók érdeklődésének előterében vál
tozatlanul az EU-csatlakozás jogi és intézményi elő
feltételeinek megteremtése, valamint a fokozatos konvergenciát szolgáló makro-változók megfelelő ala
kítása áll. Míg az előző kormányzati ciklusban ehhez a kis- és közepes méretű magyar vállalkozások meg
erősítése és a konkurenciaképes hazai (részben állami, részben vegyes tulajdonú) cégek pozíció-javítását tár
sította a gazdaságpolitikai vezetés, addig a 2002-es vá
lasztásokkal ismét módosult a gazdaságpolitikai irányvétel. 2002-ben és főleg 2003-ban a választási ciklus meglepően erőteljes érvényre jutása szükséges
sé teszi, hogy ismét a makrofeladatok kössék le a gaz
daságpolitikusi figyelmet.
Igaz, a magyar többségű nagyvállalatok fejlődési ügyei egyik ciklusban sem emelkedtek gazdaságpo
litikai rangra. Akkor sem érvényesült világos szerke
zetpolitikai felfogás, amikor pedig a Széchenyi-terv és egyéb állami akciók erőteljesebb kormányzati struk
túraformáló hajlandóságot jeleztek. A szocialista
szabaddemokrata kormány első megnyilvánulásai pe
dig arra utaltak, hogy gazdaságpolitikai felfogásukba kevésbé illeszthető be a hazai tulajdon-versus-külföldi tulajdon problematika, mint elődjeik aktívabb állami szerepet meghirdető és gyakorló irányzatába. Az is valószínűsíthető, hogy a makrogazdasági gondok kiéleződése elvonja a figyelmet, energiát (és az anyagi forrásokat) a gazdasági szerkezet alakításától.
A 2002-es év őszére a magyar gazdaság makrogaz
dasági környezete több ponton megváltozott a megelő
ző három-négy évhez képest. Az európai konjunktúra elbizonytalanodása, és főként a fő piacunknak számító német gazdaság ütemvesztése az év során megjelent a kivitel ütemének visszaesésében, az immár egy év
tizedes ipari növekedési dinamika ellaposodásában. Az
„új gazdasághoz” fűződő remények a vezető gazdasá
gokban nem váltak valóra, noha feltehető: az informá
ciós technológia további elterjedése a továbbiakban is a termelékenységjavulás tényezője marad az európai gaz
daságokban és hazánkban is. A magyar gazdasági növe
kedés üteme - és ezen belül a hazai felhasználás bővü
lése - azonban minden valószínűség szerint a teljes jogú tagság eléréséig nem lesz képes túllépni az évi 3,5-4,5 százalékos szinten, részben a külső piacok alakulása, részben pedig a makrogazdasági konvergenciából faka
dó (az alábbiakban megemlített) tényezők következtében.
A magyar gazdaságban eddig is megfigyelhető ak
tíva- és tényezőár-változások az EU-csatlakozásig várhatóan hátralévő idő során tovább folytatódnak, sőt fel is erősödnek, főként a nominális és reálbérek emelkedésének, a föld és (szelektíven) az ingatlanok árnövekedésének formájában. A folyamat nemzetközi versenyképességi vonatkozásait hangsúlyossá teszi a forint eddig végbement reál-felértékelődése. A bérek, a fogyasztói árszint, az aktíva-árak terén a korábbi EU- bővítések tapasztalatai szerint elkerülhetetlenül végbe
megy a nyugat-európai szint felé tartó konvergencia, amelynek egyik velejárója az, hogy a hazai inflációs ráta tartósan a GMU országai átlaga felett marad.
A 2002-es év egyensúlyromlása következtében jö
vőre erős nyomás fog nehezedni a magyar kormányra a makro-konvergencia mértékeinek betartása miatt. Az államháztartás alrendszereiben meglévő feszültségek és determinációk következtében a 'fiskális politika mozgástere meglehetősen szűk. így várható, hogy az előttünk álló években az MNB inkább restriktív-sem- leges, semmint laza vagy akkomodáló monetáris poli
tikát fog folytatni.
A 2002 nyarán közzétett előcsatlakozási program (PÉP) szerint a következő két évben a költségvetési hiány GDP-arányosan 1,5 százalékkal csökkentendő; a 2005-2006-os időszakra már kisebb mértékű éves passzívum-csökkenést irányoznak elő. Tekintettel arra, hogy a 2002-es év a választási ciklus következtében legalább hat százalékos (mások szerint hét százalékot is meghaladó) GDP-arányos államháztartási hiánnyal zár, a nominális és a reál-bérek igen gyorsan nőttek főként az állami szektorban, de a vállalatoknál is, így 2003-ra komoly stabilizációs teendők jutnak.
VEZETÉSTUDOMÁNY
5 8 XXXIII. ÉVF. 2002. KÜLÖNSZÁM
Cikkek, tanulmányok
Az egyensúly helyreállítását szolgáló gazdaság- politikai lépések nyilvánvalóan nem kedveznek a hazai fogyasztásnak, a makró-kereslet bővülésének. A szigo
rodó monetáris politika és a 2002-es expanzív költség- vetést szükségszerűen felváltó fiskális megszorítás a gazdaság egészét tekintve növekedést fékező hatással jár 2003-tól, rontja a nyereségességi feltételeket és (vállalattípusonként eltérő módon) a tőkeakkumulációt.
Konkrétan: a viszonylag magas forint reálkamatok nem kedveznek a hazai többségű magyar nagyvál
lalatoknak, míg a külföldi tulajdonú, s különösen a multinacionális cégek számára a külföldi banki és konszernen belüli hitelfelvétel révén a megszorító jegybanki kamatpolitika nem okoz akkora gondot. A hazai vállalkozások sokkal nagyobb mértékben függe
nek a hazai banki finanszírozástól, mint a transz- és multinacionális vállalatok. Talán egyedül a bankok kö
zötti verseny kiéleződése az a tényező, amely a HMNV-kör számára is hozhat javulást a mai állapo
tokhoz képest mind a szolgáltatások színvonala, mind pedig a hitelmarzsok tekintetében. Az átmeneti és tar
tós tőkehiány mindenesetre a vizsgált kör számára az egyik legfontosabb örökölt adottság; e kérdéskörrel érdemes külön is foglalkoznunk.
A hazai vállalatok finanszírozási kérdései
A magyar vállalatok tőkehiányának enyhítése kap
csán a külföldi minták alapján felmerülhet a tőkepiaci finanszírozás előtérbe jutása. E tekintetben az alábbiakban teszünk javaslatot, de azt érdemes előre
bocsátani, hogy a magyar gazdaság a pénzügyi piacok szerkezetét tekintve közelebb áll a kontinentális mo
dellhez, mint az angolszászhoz. Következésképpen a tőkeági (equity) finanszírozás jó ideig kisebb jelentő
ségű lesz, mint a banki tartós hitelállomány általi fi
nanszírozásé.
A realitásokhoz tartozik, hogy a hazai részvény- piacon az aktívák kétharmada külföldi befektetők ke
zében van, így a Budapesti Értéktőzsde részvényszek
cióját igen nagymértékben a nemzetközi tényezők mozgatják. Ebben az arányban aligha várható érdemi változás, ami viszont nem kedvez a szóban forgó ma
gyar tulajdonosi körnek, mivel a nemzetközi portfolió
befektetők igen konzervatívak az általuk kevésbé ismert nevekkel szemben. A részvénytőzsde tehát, mint a kölcsöntőke forrása legfeljebb a leginkább ismert vállalatok esetében jöhet szóba. Elvileg nem lenne he
lyes kizárni a megoldási irányok közül az olyan intéz
kedési csomagot, amely a helyi (budapesti) értéktőzs
dét alkalmasabbá tenné a kisebb méretű, hazai tulajdo
nú közepesnél nagyobb vállalatok IPO-jára, ám a.ß valóságban igen kicsi az esélye, hogy a következő egy- két év során tőkehiányos magyar közép- és nagyválla- -£
lat a tőzsdén szerezzen friss tőkét.
A kötvénykibocsátás ez idáig elhanyagolható sze- .-3 repet játszott a magyar vállalatoknál a kölcsöntőke &
megszerzésében. A kötvénykereskedelem útjában álló öl korlátok a közeljövőben is fennállnak. A banki és in- -c tézményi befektetők kötvény iránti igényét inkább az s í államkötvények, kommunális kötvények, jelzálogpa- -- pírok elégítik ki, ezért ezen a tőkepiaci ágon sem rr számíthat az elemzett vállalati kör a finanszírozás ja- -i vulására. Kérdéses, hogy az állami gazdaságpolitika £ hajlandó lesz-e garancia (elsősorban export-garancia) formájában, illetve állami fejlesztési programok mű
ködtetése útján szerepet vállalni a hazai közepesnél na
gyobb cégek finanszírozásában. Ez a kérdés összefügg \ azzal, hogy 2003-tól miként alakul a Magyar Fej
lesztési Bank (MFB), a MEHIB és az EXIMBANK üz
letpolitikája.
A tartós tőkehiány mérséklésében szerepet játszhat
nak a nemzetközi pénzintézetek. Erről a lehetőségről az elmúlt két-három évben már nem sok szó esett, hi
szen a jó hitelminősítésű hazai cégek könnyen hozzá
jutottak a nemzetközi tőkepiacon a szükséges hitelek
hez, és a nemzetközi fejlesztési intézmények (Világ
bank, IFC, EBRD, EIB) az „addicionalitási” köve
telmény értelmében mérsékelték aktivitásukat. Az addicionalitás megkövetelése azt jelenti, hogy a fej
lesztési pénzintézetek csak abban az esetben nyújthat
nak hitelt vagy tőkét, ha üzleti alapon már nem hajlan
dók a magánszektor pénzintézetei a kockázat vállalá
sára; az EBRD vagy a Világbank ezért is volt nagy
részt képtelen új szerződéseket kötni a viszonylagos forrásbőség idején. E pénzintézetek aktivitása - az Európai Beruházási .Bank (EIB) és a Council of Eu
rope Development Bank (CEB) kivételével - mérsék
lődik hazánkban. Az utóbbiak az infrastrukturális projektek területén játszhatnak jelentősebb szerepet, így a csatlakozás előtti és azt követő időszakban több
letforrást nyújthatnak a magyarországi vállalkozások számára. Ismeretes azonban, hogy döntési eljárásaik inkább a nemzetközi hátterű cégeknek kedveznek.
Ugyanakkor a tőkebefektetések területén a HMNV- szektor természetes partner lehetne a nemzetközi pénzintézetek számára, ha és amennyiben maguk a magántulajdonú cégek hajlandók vállalni az EBRD vagy az IFC és mind inkább az EIB finanszírozási eljárásait. E szervezetek máshol már bebizonyították:
képesek hosszabb távon úgy nyújtani kölcsöntőkét, I hogy az üzletpolitika részleteibe nem szólnak bele, a VEZETÉSTUDOMÁNY
XXXIII. é.v f. 2002. K Ü L Ö N S Z Á M 5 9
középtávú időszak végén ésszerű megtérülési ráta mellett visszavételre ajánlják fel tőkehányadukat, és ezzel megadják a tulajdonosnak a hosszú távú bizton
ságot. Igaz, eddig főként külföldi és vegyes tulajdonú vállalati körben végeztek ilyen equity-típusú finanszí
rozást, és az irányváltoztatáshoz kellene a kormányzati felkérés-ráhatás is, de konzultációink szerint a térség
ben még aktív nemzetközi pénzintézeteknél megvan a hajlandóság a hazai vállalati kör felé nyitásra (a megvalósítást inkább e vállalati kör belső problémái akadályozhatják - erről még később szólunk).
Az országos gazdaságpolitikai irányítás eszközei között a más intézmények sorában az MFB-nek nyíl
hatna lehetősége a magyar vállalatok tőkehiányának pótlására. Az intézmény és jogelődjei eddigi története során a tőkepótló tevékenység és a vagyonkezelés végig viták középpontjában állt. Érthető, ha az új kormány húzódozik attól, hogy kockázati tőke-típusú tevékenységek folytatását engedélyezze a fejlesztési banknak. Ugyanakkor tény az, hogy befektetési (in
vestment) bank hazánk pénzügyi piacain nem jelent meg. A kereskedelmi bankok teljes vagy többségi tulajdonában lévő brókercégek tőkeerő híján nem ké
pesek a befektetési bankok tartós forráskihelyező, vál
lalat-átalakító, tőkepiaci tevékenységre felkészítő funkcióit ellátni. Ha pedig ez így van, akkor az állami tulajdonban álló fejlesztési bank esetleges investment bank-típusú tevékenysége nem konkurálna a magán- szektorral (hiszen az egyelőre óvatosságot mutat e téren). Az MFB ezért igen nehezen zárkózhat el az elől, hogy a hosszú lejáratú fejlesztési pénzek szű
kösségének feloldásában ne vállalna részt.
A befektetési banki profil vállalása mellett szól te
hát a piaci kereslet: mivel a magyar tulajdonú közepes és nagyobb vállalatok rendszerint az indulásuktól tő
kehiányosak (alapításuk vagy privatizációs átalakulá
suk óta), és a tőzsdén keresztüli vagy befektetési ala
pok általi tőkeszerzés nagyrészük számára nem igazán lehetséges, az MFB számára nyílhatnak gazdaságosan finanszírozható ügyletek. Egy másik érv nem az ügy
felek igényeivel, hanem a Bank jövőjével kapcsolatos:
sikeres befektetési banki profillal a háta mögött idővel a szervezetet át lehet majd vezetni a magánszektorba.
Végül az is látható, hogy a hazai közepes és nagyobb cégek fejlesztési tőkehiányának mérséklésében a nem
zetközi pénzügyi intézmények (EBRD, IFC, EIB), valamint a nagyobb országalapok és egyéb magánpia
ci szereplők is hajlandók lennének bekapcsolódni megfelelő magyarországi partner mellett. A kockázati tőkealapok üzletpolitikájában helye van annak, hogy társulnak kockázat-megosztási céllal egy helybéli befek
tetési bankkal (akkor is, ha az állami tulajdonban van).
Az állami szerepvállalás technikailag legegysze
rűbb és a folyó költségvetést legkevésbé terhelő formája a garancia-vállalás. Ez sem új gondolat, mint ahogy a kivitel, s főként a kockázatos régióba irányuló export támogatásában hatékonyan működött eddig is az állami garancia intézménye. HNMV-kör érdekeinek képviseletében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetői a korábbi kormányhoz már eljuttatták az ún.
kedvezményes hosszú lejáratú hitelezési konstrukcióra vonatkozó javaslatukat, és kérésüket megismételték a kormányváltás után is.
Ennek tartalma - igen helyesen - a fejlődőképes vállalkozások meghitelezhetőségére'kívánta felhívni a döntéshozók figyelmét: a hazai banki források megmoz
gatásához állami viszont-garanciára lenne szükség. A javaslat megismert formája mintegy 250 Mrd Ft-os állami viszontgarancia-alap létrehozásával számol, amelyet a közepes vagy annál nagyobb méretű ötven főnél, illetve kétszázötven főnél többet foglalkoztató), többségében magyar magántulajdonú vállalkozások vehetnének igénybe. A javaslat másik eleme: kedvez
ményes beruházási és forgóeszköz-hitelezéshez állami kamattámogatás. Ezek a javaslatok önmagukban is lé
nyeges fejleményei a potenciálisan érintett vállalkozá
sok érdekeit képviselők. A kezdeményezés megmutatta, hogy a hazai cégek nem általános verbális támogatást, és nem is egyéni kedvezményeket várnak a kormányzattól, hanem támogatást a technikailag kidolgozott és megva
lósítható konstrukciókhoz.
Más kérdés, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai felfogás egyáltalán képes-e befogadni a gazdasági szereplők tulajdonosi hovatartozás szerinti szegmentá
lásának szempontját. A kormány legutóbbi beruházás
fejlesztési elgondolása (ismertetve 2002. szept. 9-én) továbbra is csak a nagyberuházásokra adna normatív fejlesztési adókedvezményt. A kedvezmények terén a magyar közepes méretű cégek számára sérelmes mé
rethatár gondolata megmarad; a kedvezmény most csak annyi, hogy az eddigi öt milliárd forint helyett három milliárdos beruházásnál léphetne be az adókedvezmény az elmaradott térségekben.
A magyar tulajdonú cégek érdekérvényesítésének kérdései
Eddig azokat a kérdéseket vettük sorra, amelyeknél a kormányzat közvetlen vagy közvetett cselekvésével számolhatunk. A kormányzati gazdaságpolitika támo
gató fellépését azonban ki kell harcolni, hiszen a HMNV-szektor jó érdekérvényesítő versenytársakkal küzd az állami figyelemért. A nemzetközi hátterű és fő
leg a multinacionális cégek érdekérvényesítő képessé- VEZET ÉSTUD OMÁN Y
6 0 XXXIII. é v f. 2002. KÜLÖNSZÁM
Cikkek, tanulmányok
ge az elmúlt évtizedben igen erősnek bizonyult; erről az adókedvezmények megoszlása világosan tanúsko
dik. A hazai kisebb és közepes méretű (KKV) vállal
kozások is képesek voltak a kormányzat figyelmének felkeltésére. A kisvállalkozók megsegítésére ennek következtében többféle kezdeményezés irányult a múltban: az Antall-kormány idején az E-hitel, a Start
hitel, azt követően a beszállítói program meghirdetése, az Orbán-kormány idején a Széchenyi-terv néhány testre szabott programja. Ugyanakkor ingadozó gya
korlatot figyelhettünk meg a kormányzat és a megma
radó állami tulajdonú vállalatok kapcsolatában. A ha
zai tulajdonú cégeket, ad hoc alapon ítélte meg a gaz
daságpolitikai vezetés: leginkább talán e kör foglal
koztatási képessége érdekelte a döntéshozókat.
A vázolt kormányzati viselkedést motiválja és bizo
nyos fokig magyarázza a munkaadói oldal megosz
tottsága. A megosztottság részben elkerülhetetlen, hi
szen hazánk gazdaságára az 1990-s évek közepétől a duális szerkezet kialakulása jellemző, márpedig a kül
földi tulajdonú vállalati kör érdekérvényesítési eszközei eleve mások, mint a hazai kisebb és nagyobb vállalkozások eszközei. Ugyanakkor tény az, hogy a nem kellően artikulált érdekképviselet és az érintett kör belső kohéziójának hiánya eleve hátrányos hely
zetbe hozza az elemzett vállalkozásokat az állami megrendelésekhez, kormányzati fejlesztési projektek
hez, nemzetközi finanszírozású akciókhoz való hozzá
férés terén. Az EU-gyakorlat viszont a hazainál sokkal inkább támaszkodik a munkaadói (és a munkavállalói) érdekszervezetek álláspontjára, sőt a korporativ dön
téshozatal elemei sem idegenek az uniós világtól.
Emiatt a vizsgálat tárgyát képező hazai vállalkozások bizonyosan javítani tudnának kormányzati és a kormány feletti döntési ügyekbe való beleszólás esé
lyein akkor, ha intézményesíteni képesek a mai eseti együttműködésüket és közös fellépésüket.
A hazai tulajdonú kör igényeinek megfogalmazá
sában erősítendő az a tény, hogy a magyar tulajdoni többségű vállalkozások a hasonló méretű, ám külföldi érdekeltségbe tartozó cégekkel szemben rendszerint jóval nagyobb hazai hozzáadottértékkel bírnak. Ez a körülmény csak részben függ össze azzal, hogy a hazai cégek többségét éppen relatív tőkehiányuk miatt ki
sebb tőke-munka arány jellemez, vagyis nagyobb a bérhányaduk (és a bérhez kapcsolódó közterhük), és kisebb a nyereségük (amelynek magyarországi adózta
tása jelenleg - ismert módon - az adóparadicsomok
ban szokásos mértékhez közelebb áll, mint a nyugat
európai szinthez). A hazai tartalom (local content) mértéke egyszerűen azzal függ össze, hogy a volt álla
mi vállalatból vagy akár új, de hazai alapításból fel
növő közepes és nagyobb magyar vállalat a saját be
szállítói között integrátor szerepet tölt be. E téren kom
paratív előnyt is élvez a külföldivel szemben. (Amely viszont a nemzetközi alkatrész-beszállítói piachoz va
ló hozzáférés terén élvez igen nagy előnyt.)
Az integrátor-szerep hangsúlyozása azért lényeges, mert a külföldi tőkebevonás ütemének normalizálódása (bizonyos években: mérséklődése) felértékeli a hazai cégek munkahely-teremtő, adófizető képességét. Ráadá
sul a nagyobb hazai tartalom révén e kör fejlődése olyan áttételes határokat ígér, amelyek nem várhatók a kis hozzáadott-értékű, és főleg kis hazai beszállítói tartalmú multinacionális körtől. Az utóbbi különösen ki van téve a nemzetközi konjunktúrának, míg a hazai vállalkozások külső függése általában ennél mérsékeltebb.
A vizsgált vállalati kör az integrátori előnyeit csak akkor tudná kellően kihasználni, ha a forgóeszköz-hi
telekhez és a közép-lejáratú forrásokhoz könnyebben hozzáférne. Ez esetben jól felfogott önérdekből az in
tegrátor vállalat maga is áramoltatna forrást a neki be
szállító mikro- és kisvállalati körnek. Ez a hazai kör ugyanis rendszerint túl kicsi althoz, hogy érdemben be tudna kapcsolódni a multinacionális cégek beszállítói programjaiba (vannak persze kivételek, sikeres ma
gyar kisvállalatok), és ráadásul hitellel és tőkével való ellátottságuk relatíve még rosszabb, mint a középvál
lalatoké.
Az elemzett vállalatok banki finanszírozhatósága azonban gyakran azon bukik meg, hogy a tőkearányos nyereségük túl kicsi. Ez részben - bár a tényt az érin
tettek nem mindig hajlandók elismerni - méret kérdé
se. A vállalatok helyzetét javítaná, és persze üzleti és gazdaságpolitikai fellépésük hatékonyságát is növelné, ha összeolvadás révén bizonyos értelmes méretnö
vekedés indulna be; szemben azzal az eddig preferált úttal, mely ugyanazon cég túlzott mértékű növekedé
sével írható le. Mindez nem állami feladat; a cégeknek belső körben kellene tisztázniuk, hogy mennyire áll
nak készen fúziókra. Néhány érintett vállalat esetében a a költségek csökkentése, illetve a marketing-, kutatá
si és pénzügyi erőforrás-koncentráció nagyban hozzá
járulhat versenyképesség javításához.
A fúziós folyamatban közvetlenül nem vesz részt a kormányzat, de közvetve erősítheti azt a beruházási kedvezmények, a közbeszerzési szabályok alakítása révén, mivel azokban olyan értékhatárok szerepelnek, amelyeknek a HMNV-kör nem tud most megfelelni.
Sőt az a vállalati stratégia is elképzelhető, hogy e kör néhány vállalata tudatosan elfogadja a középvállalati I szerepet, a vállalati „mag”-on kívüli, tehát nem I stratégiai egységeinek eladásával.
VEZETÉSTUDOMÁNY
XXXIII. ÉVF. 2002. K Ü L Ö N SZÁ M 6 1
Az uniós csatlakozás néhány sajátos kihívása Az uniós tagság elnyeréséig hátralevő (remélhe
tőleg) rövid idő alatt a vállalati versenyképességet érintő makrogazdasági feltételek még elég jelentősen változhatnak. Különösen a bérszint növekedése az, amely a hazai vállalatokat erőteljesen érinti. A költség- vetési pozíció 2002. évi megcsúszásának elkerülhe
tetlen korrekciójaként a makró-kereslet mérséklésére irányul majd a gazdaságpolitika, és ez az irányvétel általában nem kedvez a vállalati körnek, de míg a mul
tinacionális vállalatok körében a magyarországi ke
resletnek nincs jelentős szerepe, addig a hazai tulaj
donú vállalkozások piaci függése nagyobb.
Maga a csatlakozás a gazdaság területén - és főleg az eddig is igen nyitott, piacvédelem nélkül hagyott iparban és kereskedelemben - aligha járhat hirtelen megrázkódtatással. Ugyanakkor a makro-konvergen- cia következményei középtávon és azon is túl különös erővel éreztethetik hatásukat éppen abban a körben, amely az eddigi elemzés tárgya volt.
Az egyik maga a bérköltség erőteljes növekedése.
Ez szelektíven érinti a különféle szektorokat, mint ahogy már a minimálbér-emelés eddigi menete sem arányos terhet rótt a vállalkozásokra. A multinacionális cégeket például a minimális bér drasztikus megeme
lése sem befolyásolta, hiszen a hazai munkaerőpiac sa
játosságai mellett a kisbérű munkakörökből nem vesznek igénybe, és jellemzően inkább a fiatal, képzett és mobil városi (fővárosi) munkaerő részpiacán mű
ködnek. A vizsgált hazai vállalatok egy része azonban a hagyományos munkaerő-részpiacokon is tevékeny, és így közvetlenül, valamint a bér-torlódás jelensége közvetítésével áttételesen is érintve volt 2001-2002- ben. A bérszint növekedése a nagyobb bérhányad miatt a későbbiekben is komoly terhet ró rájuk.
A foglalkoztatással kapcsolatos költségek csupán az egyik tényezőjét adják a versenyképességnek; a megfelelő minőségű, motiváltságú munkaerő rendel
kezésre állása a másik. Ma nehéz előre látni, hogy a csatlakozás ténye milyen munkaerőmozgást indít be. A szabad munkavállalás jogának megadását időbeli kor
látokhoz kötő nyugat-európai politika elvileg éppen azt szolgálja, hogy az új tagállamok felől ne lóduljon meg a gazdasági migráció. Ha ez a korlátozás sikeres, akkor az azt is jelenti, hogy a hazai vállalatoknak sem kell tartaniuk a magyar munkaerő-piaci viszonyok átrendeződésétől. Mégis érdemes arra elkészülni, hogy a csatlakozás ténye és a kibővült unión belüli szoro
sabb gazdasági és társadalmi kapcsolattartás előbb- utóbb szabadabb munkaerő-áramlásban ölthet testet.
Ez pedig bizonyos foglalkoztatási csoportokban a munkaerőpiac mostani arányainak felbillenését hoz
hatja: a képzettebbek egy része Nyugat-Európa felé tart, a kevésbé képzett munkaerő foglalkoztatását pe
dig a hazai bérszint felfele kúszása teszi gazdaságta
lanná.
A reál-aktívák közül a föld, általában az ingatlan árak emelkedése várható; ez a vizsgált körben különösen érzékeny versenyképességi hatásokkal nem járhat.
A kamat-konvergencia jelenségének fellépésével a hazai tulajdonú kör is nyer. Mérséklődik az ország
kockázat; ennek mai szintje (A-) igen jónak mondható, ám a nemzetközi hitel- és kockázat-minősítő cégektől elnyerhető minősítés (rating) tovább javulhat, már a GMU-ba való belépés előtt is. Az ország jobb kocká
zati besorolása megnyilvánul a legjobb adósokkal szemben fennálló kamat-felár további mérséklésében.
A kölcsönpénz árának mérséklése a nettó hitelfelvevő pozíciót elfoglaló nagyvállalati csoport számára hatá
rozott előny.
A tőkeköltségek relatív mérséklődése és a bérek drágulása közgazdasági oldalról gyorsítóan hat arra a folyamatra, amely már most is megnyilvánul a hazai közepes és nagyobb vállalkozások körében: a cég ter
melékeny s égnövelő célú átalakítására. Minél előbb vesz lendületet ez a folyamat, annál kisebb megráz
kódtatást okoz az integrációba való bekerülés és a belépés által serkentett gazdasági változás. Mindez újabb érv arra, hogy a magyar foglalkoztatásban, GNP-termelésben annyira jelentős vállalati körön belül serkentő-támogató gazdaságpolitikai lépések történjenek már a belépést megelőző véges időszakon belül is.
VEZETÉSTUDOMÁNY
6 2 XXXIII. ÉVF. 2002. KÜLÖNSZÁM
