• Nem Talált Eredményt

Elektronikus folyóiratok a természettudományok terén: a „tulipán" program megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Elektronikus folyóiratok a természettudományok terén: a „tulipán" program megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Beszámolók, szemlék, referátumok

Elektronikus folyóiratok

a természettudományok terén:

a „tulipán" program

TULIP a rövidítése az Elsevier Science (ES) ki­

adó és kilenc amerikai egyetemi könyvtár közös kísérletének (The Uníversity Licensing Program), amelyet 1991-ben kezdtek el tervezni, mert már kivitelezhetőnek látszott a kutatók és diákok aszta­

laira eljuttatni elektronikus formában a tudományos folyóiratokat.

A tényleges szolgáltatás 1993-ban indult meg, a következő három fő céllal:

> hogyan lehet technikailag megoldani a szabvá­

nyosított formátumban érkező folyóiratok teljes szövegének beépítését a különböző hálózati infrastruktúrákba, és szétterítésüket az egye­

temi campusokon;

> milyen költségelési, árazási, előfizetési stb.

modelleket lehet kidolgozni, hogy az elektroni­

kus terjesztés életképes legyen gazdaságilag és funkcionálisan egyaránt;

> meg kell állapítani, hogyan reagálnak a haszná­

lók az új szolgáltatásra eltérő technikai, szerve­

zeti és gazdasági feltételek között.

A célok elérése érdekében minden egyetemi könyvtár maximális helyi autonómiát kapott.

A kísérletbe csak a természettudományi folyó­

iratokat vonták be, mert mind a kilenc egyetem egyaránt erős e területeken, a kutatók jártasak a számítógépek kezelésében, s az ES maga is elég sok címet (43) publikál ahhoz, hogy ne kelljen más kiadókra támaszkodni.

Az elektronikus folyóiratot - amelyből különféle outputokat lehet kapni - nem közvetlenül állítják elő (habár ez a távolabbi cél), hanem a paplrver- ziót szkennelik az elektronikus hordozóra.

Mind a kilenc egyetem külön térítés nélkül megkapja azoknak a folyóiratoknak elektronikus verzióját, amelyek papírformájára előfizet. (Nem minden egyetem fizet elő mind a 43 címre.) Ked­

vezményesen lehetett viszont előfizetni csak az elektronikus verzióra, s mindenki megkapja a 43 folyóiratban megjelent cikkek bibliográfiai adatait, s térítés ellenében rendelhetnek belőlük.

Egy egyetem kivételével mindenhol ráültették az előfizetett folyóiratok teljes szövegét a helyi szervergépekre. A szállítás kéthetenként történik, nem CD-ROM-on, ahogyan azt az ES eredetileg tervezte, hanem batch üzemmódban az Interneten

keresztül. Az adathalmazokat a Westburyben (NY) működő Article Express közvetíti a fogadókhoz.

A TULIP adatfájljai csak a kísérleti termékhez rendelt szoftverrel és hardverrel használhatók. A megvalósítás egyetemenként különbözik, igazodva a helyi adottságokhoz. Ez kockázattal jár, mivel az elektronikus forma nem biztos, hogy mindenhol

.barátságos" a használóhoz, s nem tükrözi a papír folyóirat szabványos alakját.

Az egyetemek nem akarták önálló rendszerként működtetni az új szolgáltatást, hanem integrálni akarták a teljes szöveget nyújtó terméket saját könyvtári rendszerükbe. Ennek következtében nem egy, hanem voltaképpen 9 TULIP szolgáltatás működik, bár három helyen Mosaic interfészeket használnak.

Sok helyütt nehezebbnek bizonyult megfelelő infrastruktúrát biztosítani a szolgáltatás fogadásá­

hoz és terjesztéséhez, mint eredetileg gondolták, ugyanis helyileg kellett gondoskodni a fájlok meg­

szervezéséhez, hozzáférhetőségéhez, bemutatá­

sához és kinyomtatásához szoftverről, valamint a tárolásukhoz hardverről. Problémák mutatkoztak az anyagiak terén is. A szolgáltatás sebessége (túlterhelt hálózatok!) nem volt mindenütt kielégítő.

A végfelhasználók PC-inek kapacitáskülönbsége ugyancsak gondokat okozott. Ugyanakkor határo­

zott előnyök is mutatkoztak: javult az információ­

hoz való hozzáférés, s a campuson meglévő in­

formációkjobban hasznosultak.

Nagyon fontos volt az érintetteket megtanítani az elektronikus folyóiratok használatára, ami egé­

szen más, mint a hagyományos papír folyóiratoké.

Ugyanakkor lényeges eleme a sikeres megvalósí­

tásnak, hogy vajon a használók elégedettek-e az új szolgáltatással. Ezért a használatról folyamato­

san gyűjtik az adatokat, s a használók véleményét, viselkedését állandóan figyelemmel kísérik.

/ Z I J L S T R A , J . : The Uníversity Licensing Program (TULIP): electronle Journalé In materlals selence. • Mlcrocomputers for Information Management:

Global Internatworklng for Llbrarles, 12. köt. 1-2.

s z . 1995. p. 99-112./

(Papp István)

292

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a