Beszámolók, szemlék, referátumok
évet kiindulópontul v é v e , 1990-ig h á r o m é v e t f e d n e le. A m e g s z ű n ő k i a d v á n y o k p ó t l á s a az á r i n d e x s z a b v á n y o k elvein a l a p u l m a j d , s ahol l e h e t s é g e s , a l e m e z e n s z e r e p l ő a d a t o k m e n n y i s é g e ( m e g a b á j t o k b a n ) is s z e r e p e l n i f o g az a d a t b á z i s b a n . A z 1990-es é v e k b e n m e g j e l e n ő új e l m e k növelhetik az e g y e s s z a k t e r ü l e t e k r e p r e z e n t a t i v i t á s á t . F ü g g e t l e nül attól, hogy t e c h n i k a i s z e m p o n t b ó l j e g y z é k e t v a g y indexet á l l i t u n k - e ö s s z e , az ö s s z e g y ű j t ö t t a d a t o k h a s z n o s ú t m u t a t á s s a l s z o l g á l h a t n a k .
Irodalom
[1] BENTLEY, S.; Prices of U. S. and foreign published materials. = Bowker Annual Ubrary and Book Trade Almanac. New Providence, NJ, USA, R. R. Bowker, 1991. p. 3 9 9 ^ 2 2 .
/MASON, P. R.: Prlce Indexes for the new média: a CD-ROM case history. = Llbrary Acquisltions:
Practice & Theory, 17. köt. 3. s z . 1993. p. 239-248./
(Murányi Péter)
Teljes szövegű napilapok:
növekvő nemzetközi hozzáférhetőség
A piac jellemzői
Egyre több olyan onlíne adatbázis jelenik m e g , amely teljes szöveggel tartalmaz napilapokat. Elter
jedtségük elsősorban az angol nyelvterületen növek
szik. A kínálat szélesedése több tényezőre vezethető vissza. Ilyen pl. az adattárolási kapacitás lejlődése a tárolt adatok mennyiségét és a bevitel gyorsaságát tekintve, vagy a napilapok új előállítási technikáinak (pl. lotokompozíció) megjelenése. A teljes szövegű adatbázisok elsősorban olyan leihasználók számára válnak vonzóvá, akik kevésbé kedvelik a hagyomá
nyos bibliográfiai leírásra épülő szolgáltatásokat, és s z i v e s e b b e n veszik a teljes s z ö v e g , cikk megjeleníté
sét anélkül, hogy ez különösebb dokumentumbeszer¬
zési nehézséget okozna. Az új termékek előnyeik révén növelhetik az ilyen felhasználók körét, ami a kínálat szélesedésére hat vissza. így kölcsönös kap
csolat alakul ki kínálat és kereslet között.
Másrészt az újságkiadók lelkesedése és dinamiz
musa is a kínálat növekedését segíti elő. A szerkesz
tők magatartása természetesen országonként külön
böző, leginkább az Egyesült Államokban viszonyulnak pozitívan a teljes szövegű online elérhetőséghez.
Nagy-Britanniában is kedvező a helyzet, habár a Financial Times e kérdésben alkalmazott stratégiája éppen az ellenpéldák közé tartozik. Az történt ugyanis, hogy a lap vezetői az európai felhasználóknak kizáró
lag a P R O F I L É hoston keresztül biztosították az el
érhetőséget, m í g a nem európaiak a hatékonyabb parancsnyelvű D I A L O G - o n vagy az M D C NEXIS-en keresztül is elérhetik a lapot. Az európai kezelők számára egy ilyen döntés kedvezőtlennek tekinthető, ami megnehezíti az elérhetőséget, és akár a lap mellőzésének következményével is járhat.
A francia szerkesztők egy-két kivételtől eltekintve (Le Monde, La Tribüné és La Croix) nem igazán érdeklődnek a teljes szövegű online lapterjesztés iránt.
Habár az utóbbi időben a szakemberek igyekeznek
nyomást gyakorolni a kormányra, hogy törvényhozói és pénzügyi támogatást nyújtson a h írek online elérhe
tőségének biztosításához.
Az olvasó-újság kapcsolat
Sok újságkiadó felismerte, hogy a napilapok elektro
nikus terjesztése egyben egy természetes és szüksé
ges diverzifikációt jelent. Azt is megértették, hogy ezzel a megjelenési formával új jövedelemforrásokat aknázhatnak ki, lapuk jó hírnevét is növelhetik. Olyan információs szükségleteket elégíthetnek ki, amelyek eltérnek a nyomtatott forma által kielég ítettektől.
Egy teljes szövegű online napilap megjelentetése attól függően tekinthető szükségesnek és lényeges
nek, vagy éppen értelmetlennek, hogy milyen az olva
sók és a lap közti kapcsolat jellege, illetve hogy a nyomtatott lap mennyire felel meg e viszonynak. Mind
ezek nyomán az igények négy típusát különböztethet
jük m e g :
1. „A mai nap szelének belélegzése"
Ebben az esetben az olvasó azon információs szük
ségletéről van szó, amikor áttekintetni szeretné azt, ami az elmúlt napon vagy héten történt. A forrást kell csak megtalálnia, amely többé-kevésbé állandó jelleg
gel prezentálja és osztályozza a történéseket. Ez a tipikus esete annak, amikor az online adatbázis megje
lentetése nem célszerű.
2. Azonnali é s pontos információ
Ennek példája, ha egy részvény tőzsdei árát vagy egy vállalat címét keressük. A választ manuális m ó d o n is megtalálhatjuk, de ekkor az elektronikus adatbázis
nak már nagy előnyei vannak:
> sokkal nagyobb területeket fed le, mint a nyomtatott források;
> ha tudjuk, hogy melyik adatbázishoz nyúljunk, sok
kal rövidebb idő alatt megtaláljuk a választ;
2 3 0
TMT 42. évf. 1995. 5-6. SZ.
> n e m szükséges, hogy az adat fizikailag is jelen legyen.
3. Retrospektív visszakeresés
Ilyen szükséglet akkor merülhet fel például, ha valamilyen tevékenységgel vagy termékkel kapcsola
tos mélyebb kutatás előkészítése, vagy tárgyalásra való felkészülés során előzetes keresést folytatunk.
Egyes dokumentációs központok sok információval rendelkeznek u g y a n , de a nyomtatott anyagok manuá
lis keresésével szemben - az előző pontban felsorolt pozitívumok mellett - az elektronikus forrásoknak további előnyeik vannak:
> a felmerülő keresési témák nem minden esetben határozhatók meg előre, igen összetettek is lehet
nek;
> az online szolgáltatás a keresőkérdés kifinomult megfogalmazását teszi lehetővé, ami a manuális keresésnél nem lehetséges;
> a feltett kérdés módosítható, attól függően, hogy a részeredmények során milyen válaszokat kaptunk.
4. Stratégiai és kompetitív kutatás
Az idetartozó információs igény megfelelő kielégíté
sének első fázisa a manuális keresés, pl. a napi hírek, aktualitások, események elemzése, majd kapcsolatfel
vétel az adott s z a k m a képviselőivel, részvétel szakmai e s e m é n y e k e n , kiállításokon. Harmadik lépés az adat
bázisok lekérdezése, ami nagyon hasznos, szinte döntő fontosságú feladat. Az elektronikus adatbázisok megjelenése óta lehetővé vált a keresés területének jelentős kiszélesítése, illetve a kérdések kifinomult m e g f o g a l m a z á s a ,
A kínálat vizsgálata
A francia adatbázis-használóknak nagyszámú teljes szövegű adatbázis elérésére van lehetőségük. Ez a kínálat különösen megnőtt, mióta 1991 júliusában megjelent az amerikai Teljes szövegű online források c. kiadvány (Fulltext Sources Online, Bibliodata 1991), amely több mint ötezer teljes s z ö v e g ű forrást gyűjt össze. Ezek az adatbázisok nemcsak periodikák, ha
nem napilapok, h í r l e v e l e k é s sajtóközlemények szöve
geit is tartalmazzák. (Jelentós számuk a z o n b a n csak a cikkek egy bizonyos szelekfáit körét tartalmazza.)
Jelen elemzésünket csak a napi, általános vagy gazdasági hfrek körére korlátozzuk; olyan napilapokat, mint az American Banker vagy a Lloyd's List, nem veszünk figyelembe. Szintén nem elemezzük azokat a sajtótermékeket, amelyeknek csak egy részük kerül be az adatbázisba (pl. McCarthy Information vagy Business Dateline). Azokat a napilapokat vizsgáljuk, amelyek teljes szöveggel jelennek meg az online adatbázisban, habár olyan információs adatok, mint a hirdetések, meteorológiai jelentések vagy a tőzsdei
árak m é g ezekből sem kerülnek át az elektronikus formába (a hírügynökségi jelentések s e m ) . Az aláb
biakban a véletlenül kiválasztott napilapszámok e l e m zése során nyert tapasztalatainkat adjuk közre (olyan lapokra, amelyek t ö b b hostból is m e g v a n n a k ) .
A Boston Globe vagy a San Francisco Chronicle cikkeinek száma több a D I A L Ó G , mint a M E A D DATA host esetén. A különbség elsősorban a hírügynökségi jelentések és a más lapoktól (pl. The New York Times) átvett cikekk számának eltéréséből fakad. M E A D DATA-n a The New York T/mesexkluzív adatbázisként képezhető; viszont a DIALÓG tesztelésénél sok olyan cikket találtunk ebből a lapból, amely regionális lapok
ban is megjelenik. A két host közti másik különbség, hogy a DIALOG-on található cikkek általában valami
vel hosszabbak, mint a M E A D DATA esetében.
M é g fontosabb a különbség a PROFILÉ és a T E X T - LINE között.* Ez utóbbi általában kevesebb cikket tartalmaz, de hosszabb időtartamot ölel fel, a hosszú cikkeket pedig több részre osztja.
Vizsgáltuk a Jerusaiem Rost elérhetőségét, amely mind a M E A D DATA, mind a DATA-STAR hostokon elérhető, azonos volt a lefedettség a vizsgált számok
ban, eltérő volt viszont az aktualizálás gyakorisága.
Mindezek a különböző hostok heterogenitását és a lefedettségi kör különbségét mutatják. A M E A D D A T A és a DIALÓG kb. 3 0 napilappal jött ki először, amelyek általában különbözőek voltak, változó lefedési idősza
kokkal. A T E X T L I N E 20 napilapot tartalmaz, viszony
lag hosszú időre megy vissza, de a megjelent írások
nak csak egy részét veszi át egy-egy számból. A M E A D DATA hoston az angol nyelvű lapok a NEXIS, míg a Le Monde és a Süd Deutsche Zeitung a E U R O P E állományban érhetők el.
A keresési mód eltérő bonyolultsága
A teljes szövegű sajtóadatbázisok általános jellem
zője, hogy nem találunk tárgyszavakat, és az adatme
zők szerinti visszakeresés csak a c i m , a kiemelt vezérbekezdés és a szöveg szerint lehetséges. V a n nak kivételek, a Le Monde vagy a Handelsblatt például, amelyek tárgyszavakat is tartalmaznak. Néhány a m e rikai napilap szintén lehetővé teszi, hogy kulcsszavak vagy cikktípusok szerint szelektálhassunk. Ezek az adatbázisok különösen alkalmasak kis vagy közepes cégekre vonatkozó információk keresésére, nagyobb cégek, vagy akár egy-egy személy tevékenységének kutatására, ö s s z e t e t t e b b kérdések megfogalmazása - mint pl. a mezőgazdasági termelés környezetvédelmi vonatkozásai - ezek az adatbázisok kevésbé alkalma
sak.
* Meg kell jegyezni, hogy az összehasonlítás így helytelen: a PROFILÉ (FT PROFILÉ) egy host, a TEXTILINE pedig egy adatbázis.-A ref.
231
Beszámolók, szemiák, referátumok
Nem szabad elfelejtenünk, hogy az újságírók elsőd
leges célja és feladata nem az online adatbázis előállí
tása, hanem nyomtatott kiadványok napi megjelenteté
se, amelyeknek saját logikai rendszerük v a n . Egyes adatbázisok a cikkre vonatkozó összefoglalókat vagy ahhoz tartozó indexeket is tartalmaznak.
Nézzünk néhány példát a keresési költségekre. A Télé Consulte hoston (a M E A D francia képviselője) egy-egy keresés egységesen 140 frankba kerül a francia felhasználóknak. Ez az összeg valamivel t ö b b mint 14 percre teszi lehetővé egy napilap online elérését a DIALOG-on, ahol a kapcsolati óradíj 583 FRF, plusz 2,75 FRF egy-egy cikk megjelentetési díja.
Összehasonlításul, a M E A D hoston a kapcsolódási óradíj 470 FRF.
Online időkésés
Egy-egy adatbázis aktualizálásának frissességét a DIALOG-ot kivéve a hostdokumentációk alapján vizs
gáltuk. A DIALOG-nál azt tapasztaltuk, hogy általában egynapos, néha valamivel hosszabb késéssel kerül
nek be a lapok. Négy alkalommal teszteltük az adatbá
zist, és átlagot s z á m flottunk. Néhány példa az eredmé
nyeinkből: a Chicago Tribüné mind a négyszer már a
nyomtatott kiadás megjelenésének napján elérhető volt, a Los Angeles Times négy eset közül háromszor, a San Francisco Chronicle egyszer került be m é g aznap az elektronikus adatbázisba, m í g a The Wa
shington Post négy eset közül négyszer késett egy-egy napot.
Általában azt mondhatjuk, hogy a DIALÓG és a PROFILÉ igen gyorsak, míg a MEAD DATA hoston található lapok vagy nagyon hamar (egy nappal a nyomtatott megjelenése után), vagy nagy késéssel ( 6 - 8 héttől 3 - 4 hónapig) kerülnek be az adatbázisba.
(Az adatbázis-felhasználók eligazodását segíti a teljes szövegű online sajtóadatbázisok között az eredeti cikk melléklete, amely az egyes napilapok európai elérhe
tőségi helyét közli országonkénti csoportosításban.) A DIALÓG rendszeresen közli azoknak a publikációknak a listáját, amelyek teljes szöveggel megtalálhatók vala
melyik sajtóadatbázisban. A Télé Consulte szintén kiadja a NEXIS-en elérhető publikációk jegyzékét.
/LIBMANN, F.: Full text daily newspapers: increasing international availability. = Online Review, 16. köt. 5. sz.
1992. p. 287-295./
(Kardos Krisztina)
Szerzői jog és innováció az elektronikus kiadói tevékenységben
A t u d o m á n y o s k o m m u n i k á c i ó v i l á g a s o k a t v á l t o z o t t a s z e m é l y i s z á m í t ó g é p e k , és k ü l ö n ö s e n a h á l ó z a t o k h o z v a l ó k a p c s o l ó d á s u k l e h e t ő s é g é n e k m e g j e l e n é s e ó t a . E b b e n a „ s z é p új v i l á g b a n " a s z e r z ő i j o g a múlt relikviájának t ű n h e t , l e g j o b b e s e t b e n is z a v a r ó t é n y e z ő n e k és az i n n o v á c i ó gátjának látszik. A s z e r z ő i j o g a z o n b a n a h a t é k o n y t u d o m á n y o s k o m m u n i k á c i ó e l e n g e d h e t e t l e n f e l t é tele.
M e l y e k a s z e r z ő i j o g t a r t ó s a n m e g m a r a d ó f u n k c i ó i ? K ö z e l 3 0 0 é v e h a s z n á l j u k a z i n f o r m á c i ó v a l való k e r e s k e d é s s z a b á l y o z á s á r a . A z idők e l ő r e h a l a d t á v a l a s z e r z ő i j o g a t u d á s t mint árut hatá
rozta m e g a s z a b a d p i a c o n , és e g y ú t t a l korlátozta a t u l a j d o n o s i é r d e k e k e t a t u d á s n y i l v á n o s s á t é t e l e é r d e k é b e n . A k ö z ö s s é g i j a v a k e g y i k e k é n t f o g t a fel a t u d á s t , é s e g y r e i n k á b b d e m o k r a t i z á l t a f e l h a s z nálását. Ezt a f e j l ő d é s t jól fejezi ki az A m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k a l k o t m á n y a a 18. sz. v é g é n , a m i k o r a s z e r z ő i j o g c é l j á n a k a tudomány és a hasznos művészetek fejlődésének előmozdítását tekinti.
A k e z d e t t ő l f o g v a s z a b á l y o z o t t két ö s s z e t e v ő : a t u l a j d o n o s i é r d e k e k az i n f o r m á c i ó s p i a c o n , illetve az informált és s z a b a d t á r s a d a l o m é r d e k é b e n nyil
v á n o s t u d á s k ö z ö s s é g i é r d e k e e g y m á s t ó l igencsak eltérő f o g a l m a k , d e e g y i k s e m lehet m e g a másik nélkül.
A 18. s z á z a d b a n a k ö n y v t á r a k is k e z d t é k m e g változtatni a r c u l a t u k a t . A privilegizált h e l y z e t b e n levő h a t a l o m e s z k ö z e h e l y e t t a t u d á s d e m o k r a t i z m u s a a l a p j á n m ű k ö d ő i n t é z m é n y e k k é k e z d t e k válni, és a 19. s z á z a d r a m e g j e l e n t e k a közművelő
dési könyvtárak. K o r u n k i n f o r m á c i ó s t á r s a d a l m a ilyen m ó d o n a f e l v i l á g o s o d á s k o r á b ó l két é l e t f o n t o s s á g ú és t a r t ó s i n t é z m é n y t örökölt. A z e g y i k egy k e r e s k e d e l m i s z a b á l y o z ó r e n d s z e r , a m e l y e t s z e r z ő i j o g n a k n e v e z ü n k , és a m e l y a z i n f o r m á c i ó l é t r e h o z ó i s z á m á r a k o r l á t o z o t t t ö r v é n y e s m o n o p ó l i u m o t nyújt az i n f o r m á c i ó p u b l i k á l á s á r a . A j o g e r ő t e l j e s e n v é d i a c o p y r i g h t t u l a j d o n o s a i n a k a n y a g i érdekeit, d e célja a z , hogy e z z e l a v é d e l e m m e l e l ő m o z d í t s a a t u d á s k ö z k i n c c s é v á l á s á t . Ezt úgy t e s z i , hogy s z a b á l y o z z a ( s o k t e k i n t e t b e n g y a k o r l a t i l a g korlá
t o z z a ) az i n f o r m á c i ó l é t r e h o z ó i n a k a d o t t m o n o p ó liumot.
A 18. s z á z a d ö r ö k s é g é t jelentik a k ö n y v t á r a k is, a m e l y e k a s z e r z ő i j o g v é d t e t e r m é k e k iránti közér
d e k l ő d é s t elégítik ki. A m a i j o g n y e l v é n s z ó l v a , a k ö n y v t á r a k a z o n h e l y e k e g y i k é t jelentik, ahol a z
232
