Állatállományunk fejlődése

1——6.szán1

a termelési tényezőket lényegesen megiha- ladó mértékű emelkedése domborodik ki.

A nagykereskedelmi árindex alapján szá- mitott termelési volumen változását, feltün—

tető vonalnak decemberi visszaesése a már említett ok. folytán kétségtelenül túlzott— a, tényleges helyzetnek megfelelő valószinű alakulását becslés szerint .a pontozott vonal tünteti fel. A termelés volumenének a há- roméves terv kezdetétől bekövetkezett je—

lentős emelkedésével szemben 'a teljesített

1948,

munkaórák számának kissé csökkenő irány—

zatra a munkatenmelé'kenyrség rohamosjjavu—

lását kétséget kizáróan igazolja. Figyelem— *

mell az 1947. évi részletes ladat—gyűjtés ered—

ményei alapján ebben a vonatkozásban elő—

zökben tett megállapításokra. részletekbe menő számitátsoik elvégzése nélkül is jogo—

san lehet arva következtetni, ho, * agyár- ipar jelenlegi munkaterv"Nékem/sége már a, háború előtti szinvonala körül mozog.

Sza—lay Zoltán

Állalállományunk fejlőaéáe

Mn arons'zá on az állntz'xllonu'mv a nem-'

y u

zeti vagyonnak, az állattenyésztés hozama

pedig ,a nemzeti jövedelemnek igen jelentős

része. Ezért az állattenyésztés gazdasági

életünkben régtől fogva fontos szerepet, tölt

be. Ennek a termelési ágnak súlya most

még azért is megnőve—kedett. mert fejlődése nemcsak az általános életszínvonal emelke-

dését segítheti elő. hanem mivel a mező-

gazdasági termelés eredményessége is több ronatkozásba—n az állaLtenyészte's létszámbeli és minőségi javulásától függ. Éppen ezért

nem lesz talán érdektelen annak vizsgálata.

hogy állattenyésztész'ink (: felszabadulás óta ' milyen előhaladást .tett és milyenek a leg—

közelebbi kilátások. A következőkben az ide—

vonatkozó helyzetképet a legutolsó létszám- adatok tükrében kívánjuk bemutatni, vissza—

tekintve a, multra és figyelemmel a, tema- gazdálkodás követelményeire.

Köztudomású, hogy áltltatt'állományunk a) háború következtében igen súlyos károkat ,szenvedett. De az ország területének had—

szintén—é válása folytán nemcsak az állo-

mány lett kisebb, hanem egyels, területré—

szeken a harcok alatrt ;; tervlczeríi tovább-

fenyésztés is hosszabb-rövidebb ideig aka-

dályozva volt. Abban az időben és közvet—

lenül azután ugyanebből .az okból, vala-

mint, a talkamányhliámiyal k-aposolaltols

gyengébb mártás és az erősebb igénybevétel következtében "Ham minőség is leromlott.

Ugyanakkor a legtöbb helyen a megfelelő

; fajtájú és minőségű benyöszállatok huzamo-

* sabb ideig hiányoztak.

(A háborús károk

főleg a legjobb minőségű állomány sorait nitkították meg.) Ezért a fajmmkeveredés elég ),,nsalgylarányú lett és így ma aránylag kevés

_A állományra, die

* s—

a fajtiszta tenyészanyag is. Vonatkozik ez a megállapítás elsősorban a szarvasmarha—

a' * fajtake'veredés

kevésbé felismerhető a többi állatfaj állo- mányában is.

A szarvasmarhaállomány a legutolso (1947. X. 15.) adatok szerint (a be nem

vallott állományt is figyelembevéve) az 1.7 millió darabot valamivel meghaladta és az átlagosnál nagyobb létszámú 1942. évi állo- mánytól az emlftíett okokból 32.3%4kal el—

maradt. A részletazdatokbol kitűnik, hogy a

többé— v

jótejuetlő szimmen'txátli és hazai pll'OSlÉtalrtkta fajta

szarvasmarhák aránya -az állományban

82.9%—róll 75.40/o-ra, a főleg kiváló munka-

bíró ökrei miatt tenyésztett igénytelen maa gyar—alföldi fajtájú marhák aránya pedig 9.4%—ról 7.6 (Vo—na hanyatlott. Ugyanaz

alatt a hazánkban sok esetben nem a leg-

jobb változatban tenyésztett; borzdlezres mar—

hák száma több mint másfélszerese, ará-

nyuk pedig 0.9"(0—1'61 2.4%—ra növekedett és

—— ami a legkevésbbé előnyös, —— a tónu-

gében keyentvérű és fajtajelleg nélküli

szarvai—marhákat magában foglaló .,,egyéb"

fajta—csoport létszáma mintegy háromne—

gyedrézsszel, aránya pedig 6.3%—ról 144

százalékra emelkedett-.

Lassan szaporodó xálltllamf'atjmól lévén szó, jówal magasabb létszám eltérése esek buza—

mosvabb idő elteltével remélhető" Az állo—

mány gyorsabb ütemű növekedését gátolja, hogy e, már említett etenyósztési aktaldtáalyok eredményeképpen az 1942, évihez képest igen nagy a hiány a 2 évesnél idősebb ülsezrő'kben

(78.593) és 'tinók'ban (54.40/0). Az állomány mégi nlalgwisázgtánlalk gyomelbzb imamú elérését lhállll'álltltalljla az is, hogy a tenyészbikák létt- Éslz'ámia még a felét sem éri el az 1942. évi-

netk és latrányuk is kisebb (0.50/0) annál

"(0.7'3/6). A rendelkezésre amo régebbi es újabb ladatok helyes felhasználása, céljából megemlitendőnek véljük a következőket:

A felszabadulás elönti időn-e vontatkozóan legutolsó pontos ltévts ámada'tok az egyenen—

kénti bevallom és hálz—róleházna tömtem össze- írás útján, az1942. február 28—i állapot sze—

rint végrehajtott xz'ztltlzntszámlállás eredményei- ből állanak rendelkezés 0. Az évenfk'inti tra—

valszi haszonaálxlatösszeivrálsok, főleg becslé—

sen alapuló módszerük rni—altt laz állom—árny nagyságáról pontos képet nem a(llhaamttafk.

ezek az összeírások legfeljebb csak a. lét—

szám és ez összetétel változásainak llt'á—

nyaitrőlt nyujtottak valamelyes tájékozódást.

(Az időközben ktéapviuselmi móldlstzerrel foga—

n at osi to tt állltaltsxttaltiszt iktai ladtalltfrytü j tések pedig PSlask aesertléss, — és két háborús évben meg a szarmatsmxaxnbialállomaámyt állapították meg.) Ezért összehnsonliiuhálsi alapul! nem a legutolsó bekeév tlaytalszi hassvzonállnnössze—

imázsának eredményét, hanem az emlitett

m;,

"1

1—6. szám

időpontban vegrehajtott részletes állatszám- hálás adlalttait használnak fel.

A felszabadulás óta egyénenkénli adat—

szolgálttátálson valuapufló teljes es megfelelő részletességű áltlaltszráimlálást ezideig meg nem lehetett fogtamatosi'uaini, ez—ént jóideig meg kellett elege—dni a közigazgatási halto—

sálgokniak hellyi szakértőik közreműködésével községenként vegzett módszeres létszámbecs- lésével, amelynek enedmk'myei azonban az egyes úllllwtftajok állományát, ;a xvallősteheotsna'tl

kisebbnek mutatnák ki.

1947. október 15-e óta a Központi Sta—

tisztikai Hivatal nyégyl'bavuonként képviseleti sertésösszeírást hajt végre, amely—felvetel—

hez mindegyik alkalommal egy-egy másik haszonállat és bazomfifaj számbavételét is

hozzákaposolja. Igy 1947. október közepén Ja szarvxasmlalnhxa— és bivtallyáilzlományt, vanilia—

mintt a hizóbalromfit, február közepén a lo—

vaik—at es ,a tyúkfróll-ékelt is snámbraiveststü'k, június közepén pedig a semiésiállománnwal egyidejűleg )3, juh- és kieoskeletszám, valta—

mintt va pu'llykra— rés lházinyúlálulomány is

összeírásra íkerütl, reprezentativ módszerrel.

Az eddig vegrehajtott képviseleti össze- ináasok adatai sem teljesen pontosak _még, mert egyrészt ia képviseleti modszerrel be— * gyűjtött adatok alapján na megyei és orszá—

gos eredmények megállapítása az 1947. évi tavaszi mezőgazdasági összeírás adatai ellap- J't'm történt, amely felvetell .a 20 kialt. holdas és kisebb tg'azdtaxsrácmk'na vonatkozoan maga is képviseleti etlapon bonyolittatom lle.

( Akkor az— ebbe a kategóriába, tartozó 5—20

Matt. hol—des gazdaságok egynegyevdrrésxze, ez 5 holldexs és "kisebb gazdaságoknak pedig:

tizedméstze keriiltt egytérnenMenü számbavé—

tellre és az idehamtozó egész állatállomány a gxatzdialsátgolk számlákhoz viszonyított szorzó—

szzárm segítségével számíthatott *ki; csak a 20 kial; holdnál nagyobb gazdaságokkal irta össze tai Hivata—l teljes felme—tell kere-tében.) Másfelől a háború ufhán a! ml)—oszollgiáll'hatási

kre-'nyszentről es :az oadózhatástól való félelem

:és biztatllrnuavtllameárg' következtében az

szolgáltatói készség még nem embe el ;; szürk- adtat-

séges mént—ékkel. Ezért ennek az ismertetés—

rnoik a keretében bemutatott táblázatok leg—

uitolsó létlslnámaldiattrai a valóságnál alacso- nyabbak. A különbözet. amennyivel nagyobb az láüllnaatlétszlázm a valóságban kimutatott állománynál állatfajonke'nt meglehetősen

!"

eltero nagyságú; ta szarvuazsmamlnánáil becslés szerint 5—6%. a lovaknál 5———7%. a sertések—

ntél olkutólbwem közepén mintegy 1094), február közepén pedig: fkfb. 15—180/0 volt. A lovak és ,a sertések februári létszámánállt mutatt—

kozó eltérést a helyszínen tenném ellenő—mű vizsgálhat állapította meg. (A juhok beos- lséassel megállllaspitott száma mintegy 20%-k*all lehetett kisebb a valóságosnál.)

A táblázatokban az alacsonyabb létszámot tartalmazó összeiráSi eredmények részletez- tetnek, a szövegben ellenben a létszámada- ' tokat a valóságos állapotnak megfelelően

közöljük. Az egyes állatfajok kor— és ivar- smerivnti megoszlásáról helyesbűtemt gwdtaltsainlk 29

n 2 éven

N területen. M ( _)

1948 nincsenek, erre vomatkozűllalg csak azt em—

lítjük meg, hogy .a helyszíni ellenőrzés sonán a kiküldött köz—egek int—ott az állatok l'ixaitnlitásálról több esetben meggyőződést sz ereztek ,

A távolabbi kilátások már valamivel Icefl-

vezó'bbek, amennyiben a 6 hónaposnál Ha'- tallabb bika es üszőborjvak együttes aránya

az állományból (8.4%) múlt ősszel már nem magy mertekben mamadt el az 1942.

évitől (9.90/0). Még inkább erre mutat 'az is, hogy a 6 hónaposnál idősebb, de 2 évesnél fiatalabb üszők létszáma az említett iadő- pontban már erősen megközelítette az 1942.

évit, aránya pedig l2.l%-ról l7.2%-ro emelkedett. Az ugyanilyen korú bitnók száma szintén nem sokkal volt kisebb régebbi létSZámánál és arányuk is nagyobb lett (5.00/o—ktal szemben 7.0%). Ebből a korcso—

pontból egyedül csak a bikaborjak száma

és aránya (l.6%) kisebb a réginél (2.0%).

Az Ligásökörben még mindig elég nagy a hiány. Számuk nem sokk-al több az 1942.

évi állomány felénél és arányuk is az ak—

kori 8.90/o—kal szemben csak 7.1%. Ezt a hiányt gazdálkodóink a tinók negyobbará—

nyú és elég 'korari igábafogásáviatl igyekez- nek pótolni. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis a múlt év október közepén felüli tinóknak már 85%-át

igázták. ,

A 6—24 hónapos ttinóak eleg kedvező lét—

száma és aránya lehetőséget nyujt az igás- ökörállomátny aránylag rövidebb időn belüli jelentősebb mértékű növekedésére. Meg kell azonban említenünk, hogy a jelenlegi bir—

tokviszonyok talz ököntaartásn—ak nem kedvez- '

nek, az új törpe- és kisgazdaságok részére

a iteliéntarlás jóval előnyösebb, mert azo—

kat tejelnésre és igázásra is használhatják.

A tehénállomány (több mint 800 ezer db?

számbelileg már csak l9.9%—kal kisebb az 1942. évinél és a sznatrvaismarrhalétszámbó'l 505 (1942-ben csak 427) százalékkal része- sedik. A szarvasmarha- és a bivalyállo-

mány jövőbeli alakulása. szempontjabol em—

lítést érdemel, hogy ma múlt év őszén 454 százaléka! a xtehenekunok, 52.70/o-a pedig a 2 évesnél idősebb üsztőtknek vemhes volt1 A szarvasmarhahízlalás most egészen je- lentéktelen mértékű is a vágások főleg csak 'a seinej'tmarhákra. korlátozódnak. Ezért az együttesen kimutatott hízó- és se'ltej'lsz'a'rvas- marhák száma a múlik év őszén az 1942.

évinek még ötödlréaszét sem érte el:.

Az eddig bemutatott adatok csak részben adnak magyarázatot arra nézve, hogy a viszonylag elég nagy szarvasmarha-állomány ellenére az ipari központokban és a váro- sokban miért nincs a közellátás célja/ira na-

gyobb mennyiségű marhahús és hogy a

tejszállíla's miért nem emelkedett olyan

mértékben, mint azt a tehénlétszám nagy-

1) A képviseleti összeírások adatai szerint a tehe—

neknek 1943-ban 517, 1944—ben 568 %—a, a két éven felüli üszőknek pedig 488, illetőleg 522 %a volt vemhes az átmenetileg megnagyobbodott ország—

^{1—6. szám 30}

ságva' (alapján várni lexhelno. Tájékozásnul

szolgáljon arra nézve, hogy a lnlelgfogyaltko-

zott szarvasmarbaállmm'my a blirlokviszo—

nyak nn'ulosul'ása kövcllkoztében. minlcgy

%%!krasl több állaltrarló között oszlik meg:

A közép ius— nagyüzemek kiküazröllmrlólaévol, szz'una'nak állo—

il letőleg a n i') V'Olk ml Ó'S'Ó vol.

lörpo— és kisüzemek vallazmil'll. a háborús

manycsaöklmnós eredmény-kó]len (1 yard/1- xág/onlciníi I:?lszámdflag Ivhát kisplwh l'v/l, mint a mullb-an volt, :mwnm'ibm raz áll—al- tlam'n'xkiali átlagos szarvasmru—hzaílllmnz'my az 1942, évi 35 (l-awxbbal Szmnben 1947—ban csak 2? dl) vall. Amíg a latinban minden

—_ masodik Színll(')föl(l(lvl rvmlplakvző gazdaság-

MM.

15455 sodik gazdaság"; szarvasmarhatarvtág. A

llör'pe— és kisüzemek elegendő llalksaxrmány hiányában nagyobb lértlszámú állaluot felne- velni nem tudnak s; így igen sok ewlben legfaljcbb velük egy tehénnel ronrlolllkeznok,

amelynek (*VPllklllll apurulata fiatal kor—

ban kvríil ériékosilosro. lfmvlle'i'xl különöwn

a kisvbb gazdaságám az állomány lehető

növvlósm (T(I'Pkólwn a szokásosnál tovább larlják és rsak örogvbb korban sulcjlezik ki lonyélszzillvallaikai. l'lzérl, [ovábbá az üsző—

Vágasi tilalom mialt és mert ", szarvasmar—

llll'lllera'lá—S gyalmvrl—alillag úgyszólván meg'—

szűnl, mutatkozik a, val-(mul; és ipariuköz-

paulok piacain hiány a marhahúsban; Kót-

nak vall, szarvassmarllavia lSll'í—bvn az vm— sóglollon viszanl. hogy a vágások "kollláátozó- líloll okokból mar nmn jumlt mímlvn ma,— (lása kövellkvzl (xb—z !) az!. a'ltlmnz'my (ut ozzvl

!. Szar 'asmarhaállonlány.

531) éve bovine.

_

J

19411 ll. 283) 1917 X. 15?)

Részletezés ;

] Ms ignail ion , ,

szam (_ szam r.,

a nomhrvs " nnmllrvs ' O

, . mm 160437 9-9

6 lmnaposnal fiatalabb iaurillons " """" "" "' * ' _), (),)? ,_, * * "

.411—(I(?SS()IIS d." 6 mais gém—$$$ii./ő ... .. J _.36.—.-_ '; ') (N W";..,..k (..,,zm

bika — , ( . . . , . ,

6 hónaposnál idősebb, Murillons " """" * ,' ' ' 41.905 ", " 30.221) I Ó

dePlus2 évesnéld!- () Ilwis' maisfiatalabb ne,/őgűnisst's . , . . . . . . . . 348003.) , . 12.._l ,31 1.0u...- ( , 17_?

4 a, _ ._ ,

""""S de " (""S lhxlnzlons ... . . . ... mama 5—0 112331 7-0

2 évesnél idősebb. tnny' ztóslw még nem f_lgnl'l b_ika 10.012 0- 4 1 234) 0-1 'I'aurmum (1 u—dessus dr' "J (ms non (alu-nro vmployvx a la

reproduclion

még nem vmnlms ügző ., , ; .

2 évesnél idősebb , génissvs non mmm pleinex ' ' ' ' ' ' ' ' ' [F( u _ ,! "8"; is ] 8

Plus de 2 mm ! clőhasi úszó , WJ-353 " * .;1 ("(V) '?'(I

_ génisses de la pron'ziérv pol-lee ' ' ' ' ' ' ' ' * " * 2 óvvsnól idősvbb tiaó . . . . . . .. ... . . 12.100! .".S'; 56.967 —?'J

Bmmillons azz—dessux de 2 (ms

'l'enyészbikn. . . 13.860 ()'7 7.366 ll')

Tam-mux reproflm'icurs

; nem vemhes

., ( , — _ ,

Tehén , "onmmlm ... lili'l ,).w Im,/08 276

Vat/ms ._lplninvxvm'nl'ms _... ! J 1' ")1 ) 4" ' %% (F() W,

. ... .)l...) w!)

lgásökör . ... .. .. 211899 8'!) 111175 7'1

Bum/x dc labour

Hízó— és selojtmarha ... . . . .. .. . . .. , 27.735 1"! 5.212 0'3 Bélai! gnw el rű/armé

ÖSx'ZP§(*Il . . . . 2.376— 175 "NH! VLGJTEWB 100'0 'l'ulaux

Ebből : —— Dont :

! magyar—alföldi . . . ... . . . ... . 222947 9'4 121301 7'6 race des: xlpppes hongrnism

szímmenlúli .. . . ... . .. ... . . 1370/1053 * "9 1,212,8813 75'4

race de Símmpnllml ' ( (

hnrzdoros . . . . . . . ... . . l ... . 21.836 (1 11 38.438 2'4

a poil blal'rmu _ , ,

egyéb fajta . . . ... . . . . ... .... .. . .. 119..le 6"; 23138.) ]4'4

(uzlres I'HH'S ,

bivaly ... .. ... . HWH 0"; 3.281 0'2

Im/flvs

A szarvasmarhnállam'my holyvshilc-u lólszámadam . . . . . [JJGMNND __

Chii/rv testi/[é de ['v/lett!] bom'n

') Egy'nonkinli teljes számlálás szerint, —— [)zf'nmnbremenl my * vil ', 2) Képvisell-lí Összvírás szerint. ——— Délmmbranwnl roprcxonlallp

:

;§

x,, )

1—6. szám 31 1948

együtt a trágyatermelés is növekedni fog, ami a mezőgazdasági termelés eredményei- nek javulását segíti elő. Megfelelő termelői árak biztositása és 'az ipari és a' fötdmívos—

Szövetkezeti szm—Vwasmtarhashízltalás bizonyára javíthatná a belföldi húsellálásf.

?; A tehénlétszám aránylag elég nagy, a tfejiermelés Viszont mogkőzolitoon som ole—

§gondo a varosok es mar; kozpontok nc-

Épesszégénvk megfolnlő ellátásához. Ennek magyarázatán! szolgálhat, hogy a napi át—

lagos tejhozam 1947. május végén fejit" te—

henenkint 4.0 (októbor közepén pedig már csak 2.8) liter you,, szemben az 1930. má—

jusvégi 6.1 literes átlaggal. -A tajhozrmmak a békebeli átlaggnli szemben mutatkozó )'34.4%-os visszaesése összefügg azzal, hogy a tehenek igázása ma sokkal nagyobb ará-

§.

ímu'tóbb kiadott

Ényú (1942—ben 142 és 1947—ben MAD/a),

mint volt a múltban. límellott, amint már említettük, a tiszttavérü jó tejelőí'tajxtwák lót—

száma és aránya csökkent., viszont a gyen-

,gébben tejelő kévortvérű fajtajollognélkü—

lieké növekedett. A rosszabb tartás és erő—

sebb igénybevétel miatt a tehenek kondb ciója is gyöngébb most. A teijhozam ha-

nyatlásának legfőbb oka azonban a takar-

""nnányhiány. Adataink szerint a fontosabb (tartósítva is fogytalszto'tlts) tierjszaporítóx t.a-

kármányokból (takarmányrépa, ('sa'l—atxnádé és levolxets cukorrépaf'ej) együttesen számítva a két utolsó esztendőben mintogy harm-ad-

résszel kisebb volt a zlre—rméseretdt'nény, mint az 1930. évi szarvasmarha- és 'tejoltési ösz szeirás köriilzi években, majdnem azonos

nagyságú tohénz'illomány mellett. A megnö- vekedett Számú *ttethénttartó gazdaságok egy

része a takarniányhtiánnyal küszködve, ta fkehéntartáshól csak a saját házi szükségletét

igyekszik fodoztní, s piacra inkább csak az 'ese'tleg jobban értékosiilö tejtermékeket

viszi azt sem rendszeresen. A flalusi népes-

ség tejjel és tejtermékekkel azén! most nyilván jobban el van látva, mint a múlt-

ban volt. Az ipari közponitbk és a vámnak

lakosságának ellenben a termelt kevesebb tejből csak egy kisebb hányad jut. A log- ttetjbcszolgállttadási rendetlot

előreláthatólag javítani fotg ra nem termelő

Mersség tejetllátásán is.

; A 3 éves terv szempontjából vizsgálva az

f adatokat megállapítthntjuk, hogy ia ttethén—

létszám már 1947. őszén 4.2%—kal mégha—

l'awdta az 1950. tavaszára előirányzott (780

','ezer db) fejőstehénálllománytt. Az Ökrök lé't—

száma már szintén elérte az előirányzatok)

!"MÉII trivnók igázásávatl pedig már közel jutot—

utunk az 1950-ro m—egálluatpíto'tt ágás 'iszarvats—

marhák létszámához. Az egész állomány a múlt év őszén szintén nagyobb volt az 1949. kora tavaszára megállapított (1.64 millió főnyi) létszámnál. A vemhességi ada—

tok, a vágási hillalmak, továbbá az állat- tenyésztők igyokezeie és szándéka alapján jogosan követt-keztte—thetümk arva, hogy ez a

haszontálllatnnk a következő éve-kben is to—

l) A be nom jelentett állományt is beszámítva.

4?—

SZARVASMARHAÁLLOMÁNY

EFFECTIF BOVIN

3 millió darab ————v-w————A————w—-—fM——4——mltllonsj 3 Össze; szarvasmarha ] Espéce bovine au total ' Szimmentált

Simmenthll

t

Ebből: 1

t t

_, , ,, ,, , _, -, .,;

t I

!

Dont :

Magyarfajta Race hongfaise

_

Borzderes

Poíl Hah-een !

Egyéb Autfes

,,, ,_ __,12

,," ,, ,—_,, , ,

134! '

október — octobre

% i t

KSI 813948 HHde St tülüí

vábbi fokozatos ltétszámtgy—ana'podást fog, elérni. A közlogclők használatának legutóbb történt szabályozása nyilván előnyösen be-

folyásolja majd sznrvasmarhatenyésztésünk

fejlődését. %

Ehelyütt megemlítemdőnok véljük, hogy a szarummarhalétszám Magyarországon a

szomszédos államakéval összehasonlítva a múltban is meglehetősen Wlacsony volt, Ezer lakosna 1938-ban Ausztriában; 3849,

Csehszlovákiában 3235, Szovjet-Oroszország-

bntn 301.7, Bulgáriában 298.6,_ Jugoszláviá-

ban 2754; Romániában 218.4, Magyar )r-é szágon pedig (a.pomtos számbavétel idején, 1935—ben) csak 2147 db szarvasmarha, illo—

tőlog hivtaly jutott.1 Meg kell azonban mon-

danunk, hogy ezek az országok takarmány——

termő terüiloetteskbon Magyarországnál jóval gazdagabbak.

1) Feltűnő az is, hogy a szomszéd államoknak nemcsak egész területét tekintve, hanem Magyar—

országgal határos részein is nagyobb a szarvasmarhák sűrűsége; a második világháború előtt, illetőleg az—

alatt átmenetileg Magyarországhoz csatolt erdélyi részei 2991, Kárpátalján 3198, a folvidéki sávon pedig, 2821) volt a szarvasmarhák oznr lakosra ki—

számított sűrűsége.

X

1—6. szám

Általános közgazdasági szempontból Irí—

vánutos lenne, hogy a szarvasmarhaálla—

mány (( 3 éves terv előirányzatán fű! is mmmpílmssék. Ennok bizonyos olől'ollóle—

lel inog is vannak. Az olöl'lbiekben lúllluk, hogy még igen sok olyan lörp'o— és kisgnz- (lnság van. amelyik mhenet nélkülözni kénytelen. Hogy meg van a szándék és az igyekezet, :1 sznrvnsnmrlmlarlálsra illetőleg

a lenyószlés fokozására, a gazdaságokban, muntju az a, körülmény is, hogy a, gazdák

11 nagy szárazság folytán előállott inkor—

mányhiány ellenére, is lurlollz'xk szarvasmar—

háikul és még olyan arányban sem vittek 'piaom, mini az előző eszflendő'ben, Erre

enged követkozxtvlni az :lrz'mylng nagy le-

lwnló—tszám, .a vemhes üszők els le—bonek

viszonylag elég magas aránya és a fiílláll

üszők kedvező létszáma is. A további lét,- szúmgyurapíláshoz azonban a lnkarmány—

termelés nagyarányú növelése elongodholel—

lle—n. 'lirro a célra :! gallmnntermésm szolgáló

területeknek a terméshozam emelkedésével felszabaduló I'Ö'Sléll lehetne felhasználni.

Addig is, amig az állllali llrálgmatelrmelós a

rmegfeleflő melmyils'éget eléri, a műlrágyázzís fokozásával és az állami gépállomások ál-

tal bizto—Simit jobb talajmunkával, talán

nem nagyon hosszú idő alatt, sikerülni fog

,a gvalbonalonnóshommok növelése és ennek következményoképon a gabonlaltermő terüle:

leknek a lakarmánybermelés céljaira szol—

gáló csökkentése. Erno annál is inkább

szükség van, mert különben a bermészelüs

takarmányt—ermelés szempontjából kedvezőbb helyzetben lévő államokkal szembe—n a

szarvasmarhaltlelnyésztés terén a nemzelközi

versenyben alul monadunk.

A lassan fejlődő és szaporodó lovak állo-

mányában a háború különösen nagy káro- kat okozott és a felszabadulás óta a lo—

nyészbénaság *lferjodése is korlátozza ;a sza-

porílásl.

Lóállomú'nyunk ezért és in lassú szaporo—

dás következtében 1948, február közepén csak 550 0er db-ból állott és az 1942. évi

létszámnak csupán 61.1%-át enie el. Az

igalerőhiányt a gazdák mindenképen löre' -

szen—ek minél elöbb pótlolmi. onnek tudható be, hogy (a lótanló gazdaságok Slánlü az

említett időlmnÖlz'lrrsalk 6.20/o-kal volt ki—

solm az 1942. évnél. Az állllo—mány csökke-

nésének és ;; lólartó gazdaságok létszám-

növekedésénok kövellkezmény—e, hogy Szem-

ben az 1942. február Végi állapottal], ami—

kor is a ló'lartó üzromenkinti átlagos lézt—

'szám 2.6 db volt, mosl ogy lómrtó gazda-

ságra átlagosan 1.7 db ló jut.

A lótartás azonban meglehetősmr Iröllxé—

ges és :a törpeüzmnokben nem igen kifize—

1ődő. Az új törpe- és kisüzemek éppen úgy,

mint, a balsonló nagyságú régi gazdaságok,

bármennyire is érzik a gyorsmozgású iga-

erő hiányát, lowat általában csak a na—

gyobb fogyoszlóp'iacok közeli-lében birnak tartani, ahol növényi és állam t—ermékoikel

keresk od el e m kikapcsol ásá v al a közvetítő

1948 közvetlenül a fogyasztóknál lludják megfe—

lelő áron ériékesítleni és ahol a mezőgazda—

sági nmnkák szünetelése idején fuvarozás—

sal is kereshetnek. Emiatt igen sok gaz-

daság oszlik egy loval. l'art; igazolja ozlloz ish

hogy a lófogaloknak u múllbz'm 23,4%-£1.;

az l'dlÓll pedig több mint fele (50.4%)l egyes fognlból állloll. Sok gazdaságban a bekeévexklwn is hiányzom a ló: a múllbsz

rsak minden negyedik szánlófölddel rendel— _, kezű gazdaság tartott lovat,; ezt figyol—ermbe— '

véve ai helyzet, most. sem mondható egészen

kodveziil'llmmk, mont az lem—lízlorl't okokbóll :! folyó évben már majdnem minden Ötö

dik szánl(')l'Öllddel biró mezőgazdasági üzom- —

ro julowll lótnrlás. * .-

A lóállományn-ak melegvérű és hidegvérű fajták szer—vinni megoszlása a multhoz ké—

pest lényegesebben nem módoml't. A lét- számnak kereken egyötöde (20.40/0—3) most

is a nehezebb, nagyobb teherbíró képességű,

de lassúbb mozgású és inkább Csak az or—

szág nyugati felében elterjedt hidegvérű

fajtákhoz tartozik; 1942—ben arányuk 21.4%

vola! is így (az eltolódás o gyorsabb és köny- nyelbb, de kinebb teherbíró képoserégű me—

lxexgvérűok javára egészen kismértékű.

Az állomány Imr— és ivar szerinti meg- oszlása nem elég kedvező, abban a háborús

károk befolyása: még most is erősen érez-

hető, főleg, mert (a. világháború következ—

mény—eként éppen a legjobb minőségű és

megfelelő korú lovaik mondok nagyszámba

veszendőbe és mert a tenyésztés egyádeig,

még a háború befejezése után is nehézsé—

gekkel küzdött. Enne-k ludh'altó be, hogy az állományból a 3 éven aluliak létszáma az

idei tél végén csak 21.50/o—klall "részesedett,

szemben az 1942. évi 25.50/ur0ls arányszám—

mal; emellett helyünk—int a közellmú—ltban a

már említett tenyészbénaságon kívül, a

megfelelő minőségű műnek hiánya is gá- lolla a lovábbleny—ószlésl. Ezért a. fiatalabb

(1—3 éves) korosztályban nagyobb a hiány,

mint (az idősebbek közölt.

Az állomány ivar szerinti mogoszlását illetően nem előnyös, hogy a 3 éven felüli lovak állományából a horéltek aránya az 1942. évi 41.5%-ról 1948-ban 45.7%—ra

emelkedett, és hogy ugyanaz alatt az idő ill—allt az ilyen korú léhszámból :! kancák

részesedése 57.60/o—ról 52.900-m csökkent.

A lklalxwálk konnegosnllása sem kedvez eléggé a .lléllszlámgwxmapmlásn ak, mert a 3 éven f eliili

kanoaállománynak 10.4%—1€1 15 éves és idő- sebb, 12.5%—n pedig 12—14 éves. Az előbbi

korcsoport a lovábbtmwészllés szempontjá- ból már nem igen jöhet számításba. az utóbb 'emlílolt koroszlályba tartozó kancák a tenyésztés szempontjából pedig már sok esetben szintén kifogás alá esnek, mert

egy—egy lóra most jóval több gazdasági és

szá ítási munka jut,. mint annak előtte,

vagyis erősebb az igénybevétel. viszon! Ice- uoxebb a lakat-mán!) s így az erősebben

igénybevett ilyem koru kancák minőségileg

is leromlottak.

(;

' "la,—6. szám

A távolabbi kilátásokat illetően a helyzet annyiban biztató, hogy a később tenyész- :állalokká váló 1 éven aluli mén— és kan- vacsikók aránya az 1942. évi 6.60/o—ról '7.8%—ra emelkedett és hogy a 3 éven fe- lüli mének (ca tenyészménekwet is ideszá-

*mílvwa) . számszerűleg .már megközelítik az

1942. évi hasonló állományt, arányuk pe—

dig 0.7%—1'ól l.]O/o—m növekedett. Előnyös-

:nek mondható a t()V'á'hubtenyésztési: illetően az is, hogy az 1—3 éves 'kancáknak

16.4%—a, a 3 éven felülieknek pedig 34.00/0—3

A februári összeírás idején vemhes volt. *

A hamut-atom adatok szerint az idei tél

végén lóávllományunk számbelileg már 5.6

5 százalékkal túlhaladta a 3 éves terv elő—

ívirányzatút (521 ezer dbl. A fia—talállatok-

1948 ; ról és (a vemhességről bemutatott adatok pedig biztosítékul szolgálnak arra nézve, hogy az állomány a következő évben leg-

alább is eléri az előirányzatot A gazdasá-

gok kereslete n—agy'tleljeusítményű igawerő iránt még jó ideig ösztönzőleg fog hatni 'a ló- tenyésztésve, feltehető tehát, hogy az arány—

lag elég magas lóárak mellem a szaporítás eddigi mederben fog továbbfolymi.

Az állami méntelwewpsk felállítása, az ál-

lami mezőgazdasági üzemek megszervezése

és a mesterséges megtermékenyítés minél]!

szélesebbkörű alkalmazása, a tenyészbéwna—

ság leküzdését szolgáló folyamatOS intézked

désekkel karöltve, szintén elősegíti a lóle-

nyésmtés fejlődését.

Az állomány most viszonylag olyan

3 2. Lőállomány.

Espe'ce chevaline.

1942. II. 28.1 1948. II. 153 Részletezés

Deslgnalmn darab 0, darab w

— nombres "0 nombres /o ,

] éven aluli ... - ' 17.385 3'4

moins d'un an

Mé!) — $$$ eves ** * tenyésztésre[nem használt , 28'893 3'2— 8'039 1.6 Etalons 3 éven felül—_ ! izoglluplegilployvs a la repro— - ' 3.036 0.6

plus de 3 uns ) 1

tenyészmén ... 6.086 0.7 2.746 Olő

de reproduríirm

3 éven aluli ... 52.418 5.8 23.061 4'5

moins de ;: ans 61 418

_ , 3 3 , ... . 11—9

235139; 641 ; 3195 ...' ... . 278.7o3 am . 78.611 15-3

-' * 12—18 ** ... 1 33.204 6'8

18 éven felüli ... ) 9.853 1'9

plus de 18 aus

1 éven aluli ... 583413) 6.6 22.820 44

moins d'un (ln '

nem vemhes ... . ... ) 32.709 6'4

1—3 éves non pleines ; 1 88.720, 9.9

líangu ans vmphos ... ? 6.403 1'2

.I'umenls plemes

nem vemhes ... ! 141337 274

3 éven felüli non pleines _ , 386721 42.9

plus tie—ö aus vemhes ... ) 72.678 14'1

* pleines

A üss __ 991] 1001) 51530 100'0

Totamc * MMM MM";

Ebből : Don! :

melegvérű ... 707-400 78-6 410.398 79'6 á sang chaud

hidegvérű ... 193034 21. 4 105.402 20' 4 d sang froid

A 3 éven felüli kancúk közül

Réparlition des juments au-dessus de 3 nm:

3—5 59.519 27'8

. , " _ 2 _ .

g—Él Adatok nincsenek íággé 23;

122114 Les dgff'léef 26:722 12-5

1543; font emu 13.633 0.4

18 éven felüli . ... l . . 8.737 4'0

plus de 18 aus 1

A lóállumány holyeshítet! létszámadam . . ... . ... N,, ; _n— 550.000 ——

Chifíre rectifíé de I'eifeclíf chevalm

* Egyénenkínli teljes számlálás szerint. —— Dénombremenl complet.

2 Képviseleti összeírás szerint. —- Dénombremenl représentatif.

3 Mén— és kancacsikó együtt. —— Poulains et pouliches ensemble.

1—6. szám

!

, . ,

LOALLOMANY

EFFECTIF CHEVALIN

'! 000 "ezer darab—"" —— — —— —— -————— millíers '1 000!

% Melegve'vű V A sang chaud

eoo —————— w — — 800

" Hidegvérű fa sam; frold

ɧ§3E"m'

_{A Ensemble}

600! 600

?

Ot, _ 7", _) 600

zooh— 7 — ——— (200

! o l 0

1942 % 1948

íebruár — février

ISLSLlBlB liH de 8! 3948

alia/oson _V, hogy a 'lrakulomk számán—ak fokozmos növokedí 0 és áltiailál'yan a motorikus orőnok a moziiglaazdaisálglhan az állami HÓlpáll'lO—Tl'láiSOk országos mog—

szorvoz ÓVOl kapcsolatos lórfoglalaka, va—

lamint a közúil—i szallilásnak lohorgópkocsik—

_kílll 'aló fokozott"lobonyolíláwa most, még nem hátráltatja a léilszíunmne—lkemlóst. lle számolni lehet, azzal, hogy lóállmuúnynnk régi szintjét számbelileg már alig/lm _(51'1' 01, bar az esetleges felesleg a multak tapasz—

lalolaxi szerint, bizonyára külföldön is elég jól értékesíthető lenne,, ment a magyar pa—

rasztlo idegen klim-a alatil, is jól megállja

helyél a munkában.

Magyaromzagon a niOzőgaz(l—313ági népm—

gnelk és az ipari munkásság (egy részének a szalonna igen fonlos élelmiszvrv. sertés—

ZfSllTll pedig a legtöbb ln'iziartáslnm szük-

ség van. Az oliajl'ogyaszla'n háború alalt az állnál Mladá-k hianya miatt terjedt el. s

amim, arai mód nyílik. a liazlm'tásuk nagy részv nyilvan vissza fog térni a :sírfw—

gyasziáxrw A múltban Magyaroi'szz'xg l'o—

dvzlo aaz osztrak (is a, (moll-niorva lplBTVldÓkPk son s— és Zm'lI'll(l*('*'l(S"/1*lll(39l(*lg"lPlÓllNYll lnllllílwlkOZÓ hiánya). A kukorica termelési halára nag'y- jából egybeesik Mag'arorszag északi hala- úwal. Másfelől az Alföld (Egyes részein a

természeti amlollságok mian jobbara Csak

,,jvbruár vég/(311,

'19482

lch ell kukoritúl

lormolni, Föleg ezeknek az adottságoknak és a hazai táplálkozási szokásoknak ;) kövét W kezmónyv. hogy a sertésállomány sűrűség;

a, dunai államok litözötl "a multban Magyar-

gabona (, és eredményeaenx

(__AMMM

ország/on volt (; lvgnagyobh. Ezer lakoara, lélílS-lran Bulgáriában 1438, Szovjol—Orosz—

(m 'glyan 1503", Romániában 1594, Juga-*

szláviáilxxan 2208, ('a ,,ilis—leox'ákiállvan 2507,

Auszlriallan 4259, Magyarországon pedig

(1935—ben) 5229 (ll) serlés jutott, úgyhogy ablmn az időben a límlföldi hús— és zsira—

(léksziiksóglmlok loljos mértékű kielégíléae—

mellvlt, wagvmennyisógű élöismrluéis't, srerlésv liúsl (55 7._i*a(lékot tudlunkb exponálni is.

A felszabadulás után számolni lehetett az—

zal, hogy az állatfajok közül nagy szapo"

*asaiga kövolikezlólwn a: sertés éri el legha— ?

nmrabl) régi létszámát. A gyors számbeli

növekedés remélhető volt azért, is, mert a múltban a SPI'bÚlSO/lknlük zziíml'vl éppen nl'örpe-

és kisgazdaságok tenyésztették, amelyeknek _, száma a földl'úrto—kreform erodményoképen §

(*rősen megnövekeduelltu. 'l'ermészolexson elöre——

latnia-tó volt, hogy a piacra termelő na,—

gyol'ü) :Sworléstonyészlő iizmnek kiesése és a, csak kevés létszámú sorlést tartó sokvle üzemnek bekapcsolódása következtében az

állatlzu'lónkinli állxagos serlésléillsizám kilsveilmf losz. De viszont remélni loholotl, hogy az

vzzcl járó létszámbeli vissmaosuest a sertés—

tartó kis üzcmt—k 1.s'zz'um'inalk nagyarányú

mugnövekcd(as—e, ha nem is leljexsuen, de (igy-

kó'l év alatt jín'ógzlwn ki fogja egyenlíteni,

A háború lwfvj'ezw óta azonban sertésállo?

múnyunk eddig (1 rmnélhról lasmbban ,ij Ió'dr'itl. A serléolai'ló gazdaságok SZí'llTlí.

ugyan (1947. májusában 24%—kal)amieglia-

ladta a sm'lésten. zlők régi számait. (le az, új (a.,—, a régi torpe— és Icisgazdusúgolami;

(toy jó réxzv, nyílván föleg takarmány-JIM—

főlng/ tőkehiány mia/t. még egy sertést wm—

tudot! tartani. A(la-lxaxink *Szoninl ugyanix a szánh'n'iilddol rendelkező gazdaságok közül a múlll'lmn minden másfél üzemre juloll swor-

lés—larlas, legutóbb pl-(lig nem egészen min-' (lmi második ilyen gazd—amig mmm—m (*xupan svrléSt. Ugyanaz alan az idö alatt az állal

lxill'lÓlllíllllll állagos sorlóxlólszám 5.6 (lb-ról

2.7 (lb—ra csökkent.

.lón'wzlwn vzekkvl az okokkal és a viv szonyluy img/y [vrmvló'i fogyaxztússul hidon-__z kolhaló hogy Svrtzixúllo"lányunk 11: 1952

a hízlalz'm és a házi ulán megállapított n-ha;

vágások zömónt'k lozárla

(7.7 millió (H)-bal N:omlwn 1947. október * közv/lán. vagyis a liizlallási idény role/jén v.mi; 3.2 millió, a liízok levágása. Ullún 1978. ; február közepén pedig (*xupúlz mintegy 2.4 *

millió (II)-hol állom *

lx'özludoma'isi'L hogy a Slc'flÓsléllSZálnbrll—n'.

vgy ówn belli! nngymériékz'í idényszerű vál- tozások fordulnak Plö. Az állomány nagy—

sága lavasz'lól az ősz végű—ig a llízólmalállílas orulmónyokópvn a rondvlkvzósre álló adatok

1*——6. szám

szerúnt mintegy neagyodpéssze] megnöveke—

dikpA hízók levágása után viszont kisebb-

nagyobb mértékben létszámcsökkenés lSZO' ko'tlt belkövemkezni a (szerint, hogy az idő- közi szaporulat mlitlycm mértékben egyenlíti ki a leölt, hizók számát. (A maul—tban termé- szetesen 'az gin—kérdések is szerepelt; játszottak a létszám időszakos változásánál.) Az 1938.

október lö-o és 1943. február 15-0 között a

sertésállomány tléltiswzámvosmesége két nalllkia—

lommal meghaladta a 300/0-01, a többi évek—

ben pedig a 12 és 20% között válhalkozolm.

' A nemrégiben Lezárult hízlaalwá—si idény után sertésál'vlományunk több mint egy negyed- résszel leltlt kisebb, mert, október közepétől február köz—epéág több hizlalt sertést vágtak le, mint amennyi az időközi elléselk ered—

ménye volt.

A hízlalások zöme általában a téli hónu—

pokban bonyolódik le. A *törpo— és a kis—

gazdaságok sertéstartása éppen arra van

beállítva, hogy az új kukoricv'atermésből .az őszi hízóbalálvlításszll. illelbőlveg az október—

febfruámi bizalotliálstsrall elsősorban saját háztar-

tásuk hús—sal és záradékkal vnxl'ó ellátását, biztosítsák. Az ezalatt az idő alatt bekövet- kezett létszámcsökkenés méljféke és a ví—

szonylag nagy októberá hízólétwsxzám * arma§

mutat, hogy a falusi népesség ma már job—§

ban van ellátva sertéshússal és zsiradékkuLÉ

1948 mint a felszabadulás óta bármelyik évben

és mint általában a városi lakosság,

A múlt 'éví október hó közepén 4312. ámlo—

mánynak 25.2%-wa hú'ssenttés, a többi pedig zvsilnilajtral volt. A hústlaj'tálk aránya a múlt- hoz képest (22.40/0) némileg megnövekedett.

A faj'tamegoszlásnak ez :a! módosulása rég- lőil fogva folyik és a Dunántúl nyugati szé—

létől kiindulva fokozatosan lewjedt kelet

felé. Részben a kereslet módosulása, rész-

betn pedig a hússertés viszonylag nagyobb szatporasága és ezzel összefüggésben a na- gyobb létszám mielőbbi elérésére irányuló törekvés az okai a ltérfoglsallásnak. Közgaz- dasági szempontból mindkét fajba. sertés

létszámnövekedése egyaránt előnyös, mert

mindkét fajtának belföldön éppen úgy, mint külföldön jóideig biztos piaca lenne.

A tenyésztklamouk és kocák száma, október közepén általában alacsony szokott lenni, mert, az öregebb tenyészállatokat hízóba fogfák; a felszabadulás óta pedig nagyobb számú fiatalabb koca is szerepelhet az_—ok—

tóbeni hízók között. Ez a magyarázata (an—

nak, hogy a mailt. év októberében csak 9.1%-a volt az állománynak koca; február közepén arányuk 12.4%—ra emelkedett, ami már nagyjából megfelel az átlagosnak (1942-ben a telnyészakocák aránya _13.1"r'n

volt). A tenyészkanok arányszáma az októ-

3. Sertésállomány.

" Espéce porcine.

_ 1 _ _ _

1942 II. 28.2' 1947 X. 15., ' 1948 II. 15."

Részletezés —— Désignalion ,.

' darab 0/ darab 0, darab 0],

nombres '0 A nombres IO nombres '"

4 hónaposnál fiatalabb malac . . . . 1,879.225 402 787.678 26'8 890221 44-7 Gorets au—dessous de 4 mois _

4—8 hónapos süldő . . . ... 1,205.139 26'9 481465 16'4 631.111 31'7 Porcelels de 4 d 8 mois

8—12 hónapos sovány sortés 392361 8'4 69.451 2'4 66.360 3'3

Porcs maigres, 8—12 mots

1 éven felüli sovány sertés . . . . 90.395 1'9 26.087 09 17.703 0'9

Poros maígres, plus (Fun an

Tenyészkan . . ... . ... 25.287 0'6 9.158 0'3 11.152 0'6 Verrats de reproductz'on

Tenyészkoca, szoptatós . . . ... —— —— 50345 1'7 62.668 3'1

Truies de reproductiun, nuurríciéres '

Tenyészkoca, vemhes . . . ... , . . . 309216 6'6/ 125.287 4'3 111017 59

Truíes de reptoduction, pleines _

,Tenyészkoca, nem vemhes és nem _

_ szoptatós . . . ... 303560 6'5 91.649 -3'1 67.965 3-4

ruies de reproductlon, non pleines ,

et non nourríciéres x

Hizósertós . ... 414.139 8-9 1,296.260 44] 121458 6-1 Porcs d l'engrais

Összesen —— Toiaux —'-,869.922 100'0 2,937.38n 100-0 1,991.655 100-0

Ebből —— Dont: M

zsftsertés —— porcs á! grgisse ... 3,622.128 77'6' 2,197.434 74'8 1,147.739 57'6 hussertés —— ,, a mande. . . 1,047.794 22'4 739346 25'2 843916 42'4

A seg-tésállomány ht-lyosbítelt It'-t—

szamadatn ... ... —— —— 3,200.000 —— 2,400.000 ——

Chzííres rectz/le's de l'en'eciií porcin

1 Képviseleti összeírás szerint. — Dénombrement représenlatif.

2 Egyénenkínti teljes számlálás szerint. — Dénombrement camplel.

1 ——8. szám

.

SERTÉSÁLLOMÁNY'

EFFECTIF Poncm'

.; —m ill'vó darab —————————-——m lllíons

Zsírsertés

Pont: 'a graisse j

o

'.?.

.... o'o'o'.ooooo .oo.

.o

'3 : l

o .

O .

", Zooo "'?'o'oooo. o.o.o..

. o :. .

Hússertés

Porcx ?: víande

.. .

Együtt

Ememble '*' 3

1948

február — lévríer —

usr Sz l948 RH de St,1948

heri 0.3%-ról februárra 0.6%-mx vagyis

arra az arányuszál'mm cmol'kodetlt amelyen a múltban álltlott

A kocáknak októberben 46.9'3/0—3, február közepén pedig— 47.3%—a vemhes volt, A

vemhes/ségi arány kismértékű javulása ello- nére még nem érte el' régi mértékét (1942-

he—n 50.575, 1943;bnn február 15—én 580

október közepén pedig 54.30/9 volt!).

A toziábhtí'nyésztés szempontjából elő—

nyös, hogy a 4 hónaposnál fiam!—ahb mala—

cok arány: az október közepi 2ti.8%-ról

februárra, vagyis a tömeges olilések uí'ím

már 44.7%-'u emelkedett: 1942—ben február

végén csak 40.29/0 volt az ilyenkorú miala—

cok száma. A 4—8 hónapos sül—(lők a mult év októlmrében 164 falu-uár közepén padig már 31.7"a—át, (Mi?—bon 26.9%-:'i.tl adták az állományi'iz'ik.

A fiatal állatoknak Ezek az elég kedvező adatai és a vemhes ko *ák olég nagy ;zámn,

az idősebb sovány kertészek (októberben

33, februárban 4.29/0) beszálnítíisával bizto- sítékot jelentenek arra nézve hogy damn-y- nuilwn elegvndő hízlalótakarmány áll majd

,,Hmm,,

— tén

* 31948

rendelkezésre, az 1948. év végére a hízóál—r lomány számottevően nagyobb lehet az

1947. októberinél. , ' *

A sprtéslétszúm n. 3 éves terv előirányza- fától (1948-ban 4.6 millió) messze elmarad.

Idevonntl—xozfmn megemlítjük, hogy ra terv, készítésrkor kiindulópontul a legutolsó bé-

ku'rv lehetö pontos áll:]aet'létszámndatát harv—

náliá'k fel. Az 1938. évről megbízható,

pontos adat, az akkoriban megindított kép—

viseleti összeírás első 'Ol'edlllétlyéhő'l ('Supákn

zi sert _ () vonatkozóan állom rendelkezésre.

A többi állatfaj lótnzáma ellenben, ugyan!

azon évi más pontos számlálási adatok hiá—

nv'ában, csak a tavaszi lmszonálla—tömzeírás—

nak a valóságosnál kisebb állománvt meg—

állapító orvdményeú alapján volt a. tervbe beállítható,

A ktiindulársul szolgáló óv _k0ratavaszán azonban a sertésállomány az akkori kon-

junk'tu'ális helyzet következtében az ima—_

goa—mál (sokkal nagyobb volt (5.2 millió dia—

rabl—. A sertések száma az 1938. évll csu-

pán 1939 február közepén haladta vmeg

(5.2%—kall, ellenben 1935 február végén az 1940—44. évben február kö—

óvenkin—t már 18.7—32Aa/a—knl kisebb volt a sertésállomány, Az akkori halyzet megítéléséhez megomlíltjük még;

hogy az utolsó békleévben a korábbi mező-

gazdasági válság hxaltz'mn gazdasági életünk—

ben már alig volt érezhotö. !A kukorica ter- nu—llése áll Előző két évben is jól sikerült, n termelői árak és a termelési kötbségek nagyjából egyensúlyban voltak, zi lwlfölwdi fogyasztás és a kivitel lenmlkaedeltt. Az utolsó békeévbon 38.(l%-kval, 1939—b0n 13l.5%—kall több ólősortóst értékmsítotltünk külföldön.

mint, 1937—ben (165.126 (limrabl és a sertés-

tenyésztés vgész expovtértékc ugyanakkor 23.53 illetők—g 85.00/o-kal meghaladta az utolm'wlőtti bókoe endő (48 millió pengösl azonos értékösszegét. Kétségtelen tehát, hogy sertéstenyésztésűnI: éppvn (: három- éves terv számításainak alapjául szolgáló 1938. évben (és még 1939—ben ist kivételesen kedvező helyzetben volt.

Mogomllíltrendőnek véljük, hogy _a hízóállo-

mánynnk 1939—ben 32%—íit, 1942Jebruár végén Milan-át ra nagyobb mezőgazdasági üzemek és az ipari hízlsalók hízlnlxták. Leig-

utóbb az ipari hízlnlás és a nagyobb gaz—

daságok hízlaláxi tevékenysége egészen

(szűk keretek között mozgott, az ott folyó

l'iízlalás fők-g n memzolköz'i kötelezettségek

teljesítését, nem pedig zal belföldi szüks—ég- lt'ÉlOk forlozését szolgált:). A gazdnxágik hízlnlásáln'xl eladása szánt mvnnyiség csak

a téli hónapokban volt jelenáőlsrhb, dc az ipari központok és a városok népességének

ln'm— és zsiradékszükségletének az is csupán

egy részét, fodozhotto.

A törpe- és kisíizemvk még jó tvrmévs ese—

iS csak linzm'nosul'm idő után tudják majd a piacra hízlaló nagyüzemek kiesését

'

pótolni. másfelől viszont a kivitel fokozom

10.5004k'J—l.

zopén pmlig

)

* 1——6. szám

és a jobb belföldi hús— és zsírellátás bízlo-

sítása máris időszerű lenne. Ezért az ellá- Milan népesség szalonna- és zsírszíilcséglelé-f' nek fedezéséről, amig. a kisüzemek sertés;'

tenyésztése megfelelően ki nem bővül," csaló ipari hízlalás útján lehetne

gondoskodni. Az áll;;xilzmtó

hizlalószöuctkezetekbe tömörítve, a

mílmsszö170.Ak029!ek közrmntil—törlésével már a hároméves terv keretében is nyilván ja-

lehetne

nwgfrflclően gazdaságokat;

föld-*

Uílani a hús- és :sz'rellátásonx—"L A hízlalás ilyen irányú kitel'jcszlése nem- csak a jobb és az egyenletesebb belföldi

közellátás és a kivitel fokozásál lenné le- hetővé, hanem serléolenlyésztésiink l'ojlos'z- tését és végeredményben a nemzeti jövede—

lem és az álllalállos életszínvonal emelke—

dését is előmozdítaná.

Juhtenyésztész'ink n te—ngm'cnlúli államok gyapjúlwermwolésével a versnnyt nem bírván, (1 juhállomány már az első világháború után sem tudta plé'rni régi létszámát és; még 1935-ben is 39.70/o—kal kisebb volt az 1911.

évinél. Ugyanakkor !azonban hasonló okok;

ból a nyugaii és az északi szomszédállam-

; ban is alacsony maradt a juhléísszám. Csak

—a (lélkeletouróp-wi államokban folyt a juh—

;tonyésztés :1 régi kierertle'k között. főleg a

;; háziipari szükségletek kielégítésének cél—

jazim. A második világháború alatt, az el—

, zártság idején, az állomány nálunk is meg—

növekedett valamelyest és 1942—ben (1.7 millió damb) csak 29.0%-kxal volt kisebb az 1911. évinél—.

Az állatfajok közül

a

a létlszám tekinteté-

7 ¹⁹³⁸

ben a legnagyobb háborús kárt juhállu—g mányunk szenvedte el, amennyiben 1945 vé- §

gén az 1942. évi állománynak alig %%;a

lnanadt meg Nem nagyon szapora állatról

lévén szó juhtenyésth'ásünk a régi winyo-§

nwmlra számbelileg ezért csak huzamosabb idő

mulva Pmelkedhrtil. WA

Megfelelő minőségű elegendő luegg-előnkl

nincsen. Ezért a versenyt sem a tengeren-) túli olcsó gyz'ipjúxal, sem pedig :) luvgolők—_

ben gazdag szomszéd-államok juhtenyészlé;;*

sével folyenni nem tudjuk. Másik akadálya

a tenyésztés fejlődésének, hogy ulhalában osok a falkáhán való tenyészlés gazdaságos.

Ezért ,;19.42:hon,—-—- amikor az állománynak 38.80/o—u t.arlozobt 100 kut. holdnuál kisebb

íizerlnlekhez, a többit a közép- és nagy- gazdaságok tenyésztették. áltnlában egy te!

nyés7lőle 24.1 darab juh ingatl. _X földbir- tok viszonyokban beköw tkozoM: *SZelliPZBti változások és n nagyarányú háboiús

eredménye—képpen 1947-ben, amikor 6700 kul löbh volt a juhtmtó, mint muben. ez;

az átlag 4.8 darabra (Bs-elt le, mert most a;

juhokat is majdnem kizárólag a törpe- és?

kisüzem—ek *tlexnyéswzlik. E változás köve-lkez-

lébcn IllOlet minden tizenhatodik gazdaság

tart juhot, holott 1942-ben csak minden

huszaadiilklna osont jnlhtlamlás.

Juhállományzmk jelenleg ;. 600000 dal

rabot valamivel meghaladja és ;) három-§

érrs ter/v előirányzatát éppen elériJ del

1) A juhlétszámm vonatkozólag ezizlőszwrim csak—

1,. kimuta- lxecslésm adat áll rendelkezésre. (L, ál . .

áll mít'ntuk tást.) 2()9;',—os letugzulást l'ellótclozve

meg a teljes létszámot.

4. Juh- és kecskoállománv.

Espéces ovine et caprine.

u

. _ _ _

1942. II. 283) 1947. V. 313)

; évesnél § 1 évvesnél §

Részletezés _W,—J1£ecu/É__,Al Összesen ___—_]:iím'hf de —————— Összesen

Désignalíon idősebb _ fiatalabb Total idosebb fiatalxbb § Total

plus d'un moins plus d'un moins ;

an d'un (m 1 an d'un an !

darab —— nonibres

Juh _ Moulons

Rövidgyapjus . . . szám _— nombrns 3) 3) IATSAZM 971982 140393 418375

A laíne courle .. ng, 3) 3) 8635 (ifi-4 336 82'4

Egyél) fajta . . . . szám __ nombres 3) 3) 230.030 56.910 32.686 89.596

Aulres races . . . . én, 3) 3) 13'5 63'5 36'5 176

Összesen . ... .! szám ;—— nnmbres' 1,211.715 496149 1,708.v'iG-—i 334392 l7:!.(l79 501971

Tolaua: .."...ul % 70'9 29'1 100'0 65'9 34'1 100'0

A juhállomány helyesbített létszám I

adata . ... —— —— --—— 600-000

Chiífre rectí/ie' de leifecti/ ovin.

Keeskv. . . . szám — nombres 55.942 15.033 70.975 70.810 31.638 102.443

Chévres. . . . . % 78'8 21'2 100'0 69'1 30'9 100'0

1) Egyenkinti teljes számlálás szerint. —— Dénombremenl complel. *

a) A közigazgatási hatóságok módszeres becslése szerint.—- Evaluation mélhodiaue des autorités admi—

nislratives.

3) Adatok nincsenek. — I.es données font défam.