Iskolaköteles és az iskolaköteles koron túl lévő ifjúságunk iskolázási viszonyai

8. szám.

lskolaköteles és az iskolaköteles koron túl lévő

iskolázásí viszonyai.

—-—-677— 1935

if'úságunk'

Les conditions d'instruction de la, jeunesse en Hongrie, y compris ceux gut ont dépassé

Résume'. la guerre, la

population scolaire représentait en [tongue environ 15% de la population lotale. Sí la proportion n'u pas varié, eest gue la composition par ages de la population a bien change. En com-

Auant comme ,apres

pui'ant le nombre des éléves des écol'es aux groupes a'áges comprenant les jeunes gens, on volt, pour le nombre de [a population seolaire, une progres—

sion tres faval-able. Des eníants de ő a 14 ans, 6809 allaicnt () l'e'eole avant la guerre, contre 85% en 1930. Des personnes de 10 a 24 ans, 400. étaienl établissements dienseignement seeonzlaire ou supérieur; cette pro- portion est .aujourdlhui de 8'2%—.

La plupart des e'leves (javallt Ia guerre 9200, aujourdlllui (%%) sont obligéx, par la loi, de ire-

auentei' l'éeole. Dans

inserits avant la _auerre dans les

la population scolaire, ta proportio'n des éléves des établissements d'ensei- gnement secondaire ou supérieur était avant la guerre de 800; acluellement, elle 'est de I/r%.

Les enfants de 6 a 12 (ms sont tenus de fre—

auenter liécole primaire. (Jeux des en/ants (lui ne sont pas dans un établissement (FCIlSCí—

gnement secondaire, sont obligés, par la lat, a [re'—

guenter, jusau'á l'áge de 15 uns, une école prinzaire diagl'iculture, Les apprentis de commerce et d'in—

dustrie sont tenus de iréauenter les éeoles (P(ippreii- inscrits

tis. —— Panni les enfants pour lesauels la fréauen—

tation scolaire est obligatoire, la proportion de ceux (]ui nlallaient pas a lie'cole e'tait pour les enfants de 6 a 12 (ms, de 10'1%- avant la g'uerre contre settlement 7'5% a pI'ésenl; pour les enfants de 12 a 15 aus, e'elte proportion représentait 13'3%. en 1910, et seulement 8'6'% en 1930. — Au lendemain de la guerre, la proportion des en/ants fréauentant llécole a été bien ínférieure () celle d'aujounllhui.

Il en était ainsi sur'tout pour ceux de 12 ("1 15 ans, pour lesauels, ainsi (luc nous venuons de le dire, la frégu'enta'tion scolaire est obligatoire, et dont seulement á2%— fréguentaient l'école.

A présent, des en/anits de 6 ('1 12 (ms, 94 ou 97%.

vont () l'école primaire; la proportion de ceux (lui, á lláge de 10 ans, continuent leurs études dans un établissement d'enseignement

représente gue 3 on 6%.

Iiécole primaire dit'e auoti'dienne a 6 classes en Hongrie. Des enfants (lui ont continué (i faire des études scolaíres apres lláge de 12 uns, en'viron

les 4/10 ont une instruction eorrespondant aux 8 classes d'e'cole prímzuíre.

s'econxdaire, ne

*

A nemzeti közművelődés elő'halndásának mindenkor jellemzö mértéke —— az irni-ol—

vasni tudás terjedésén kivül ——— hogy a ke—

reső munkara még nem jelentkező ifjúság- naik mekkora hányada törekszik a törvényes iskoláztatási kötelezetts-ég teljesítésén túl magasabbt'oki'i általános vagy szakszerű mű—

veltség megszerzésére. Ezen a mennyiségi kereten belül: a továbbtanuló ifjúságnak a különböző életpályákra képesítő közép- és felsőfokú tanintézetek között való eloszlása társadalmi életünk és nemzetgazdasági tö- rekvéseink n'legite'léséhez mindenkor igen jellemző tényeket nyujt. A társadalmi át—

alakulások előjel—ei az iskolázó ifjúság pá—

lyaválasztásának, tanulmányi irányának megváltozásában mutatkoznak leg—előbb.

Ezért van, hogy a nemzeti közművelődési politika minden-kor számolni kénytelen nem- csak a tanulóifjúság tömegeinek számszerű változásával, de tanulmányi érdeklődésé- nek időnkénti irányváltozásaival is, ha kor—

szerűen és gyakorlatiasan akarja kielégí—

teni az ifjúság művelődési igényeit.

Régebben, amikor a népiskolai tankö—

telezettség teljesítéséért olyan erős volt a

törvényes küzdelem, az állam közművelő—

dési politikájának figyelmét is a tanköteles—

korúak beiskolázása kötötte le elsősorban.

Az iskolafenntartók anya—gi erejét is ez a feladat vette igénybe legjobban.

Az általános műveltségi színvonal emel—

kedése nyomán, miután a vuksrges népok—

tatási intézetek már kellő számban rendel—

lkezésre állanak, az általános műveltség

elemi ismereteinek elterjesztésére irányuló törekvésében mind kevesebb kényszerítő eszközre van szüksége a közművelődési po- litikának.

Ily módon lassan felszabadulva a nép—

oktatási gondoktól, több figyelmet szen—

telhetünk az elemi ismereteken felépülő általános műveltség terjesztésére es az ezt szolgáló intézmények fejlesztésére.

A közoktatásügyi statisztika immár em—

beröltőket átölelő szátmsorai is azt mutat- ják, hogy a 'minden ifjúra egyformán köte—

lező elemi iskolai osztályok elvégzése után

8. szám. __678_

1935 mind többen lépnek ki a törvényes kötele—

zettség alapján látogatott népoktatási inté—

zetek keretéből, hogy szabad elhatározás alapján folytassák az általános műveltség magasabbfokú ísmereteíért tanulmányaikat.

1. Ifjúságunk iskolázási viszonyai a háború .előtti és a mai Magyarországon általában.

Az 1910/11. tanév végén 278 millió ta-

nulója volt a magyar közoktatásügyi inté- zeteknek?) Az akkori (1910 december 31-i) népességének 15276 -a járt valamilyen isko—

lába.

A trianoni békeszerződ-éSsel megállapí- tott új országterületen a régi népességnek és a régi hanulóifjúségnak 'izs egyező há- :nyada, 43'7%-a maradt meg. A csonkate—

rületen .is pontosan ugyanaz volt így az is- kolába já—ró ifjúság nyers népességi aránya az 1920/21. tanévben, mint az 1910. évi inte- íger Magyarországon: 15'2%, sőt az 1930/31.

"tanév végén, 10 évvel a békekötés után sem volt sokkal magasabb: mindössze 15-7%. (L. az 1. sz. táblát.)

'1. Magyarország tanuló-ifjúsága az 1910/11., 1920/21. és 193031. tanévben.

La population scolai're en Hongrie dans les années

scolaires 1910—11, 1920—21 et 1930—31.

Én? assess ság

assa izomagy, Ea;

ES: 'F—K"§taxss §N _

geg SBE—ea .: ésa T a n é v "* lesn 366855- 5715

, . songs 33 E ,ü 8 más

Annees scolawes 3"? v, 5 s gs ! §, '" 3 a:

VI.-: ** N .a: a m ; u, 3 Vi G a

35035; Ox _E'§x§*w akk":

*0'§'3 ;gmwONgg wLS SÉ'SN xsgtgflsxa Est:

ára.—vo (cNmbmü'ti (imat

!

1910/11. 18264583 2,781.406 15'2 1920/21. 7,980.143 1,213.865 52 Az 1910/11. évi

állomány (Vo-ában Par rapport

?; 1910—11, % . 43-7 437 _

1930/31. 8,688.319 1,365.463 157

l

Ez arányszámok szerint -—— első tekin- tetre —— semmitsem javult volna a háború előtti viszonyokhoz képest Magyarország ifji'isá—gának közművelt'idésí helyzete, hiszen

1) A tanulólétszám :! tanév végére, tehát 1911 június hóra vonatkozik. December 31—én, a nép—

számlálás idején általában magasabb lehetett az iskolába járó ifjúság népességi aránya. Ugyanez a helyzet az 19'20/21, és 1930/31. évi adatoknál is, mert a december Élt-iki is'kolali létszámokra nézve nincsenek trend—szeres adataink.

a népességnek 20 év után is csaknem pon—

tosan ugyanakko-na hányada jutott Csonka—

xmagysarországon az iskolázó ifjúságra, mint az 1910. évi egész Magyarországon.

Közevlebibi vizsgálatra azonban bizonyos kedvező fejlődés sinégis megállapítható if—

júságunk iskoláztatási viszonyaiban. Az 1910/11. évi arányszám háború utáni stag—

nálását ugyanis a mindennapi tankötelesek, de :főkepen az ismétlőkötelesek 1920/21. évi igen kedvezőtlen beiskolázása okozza. Ha az iskolaköttelesek 192()/21—:ben is legalább olyan aranyban lettek volna beiskolázva, mint 1910/11aben az akkori iskolaköt—elesek,

—— tehát a mindennapi nép'iskola'kötetlesek—

nek 8$)'9%—a, aaz ismétl—őköteleseknek 86'7%—a, —4 akkor 1920/21-lben az előbbiek közül 71 ezerrel, az utóbbiak közül mintegy 245 ezerrel több járt volna iskolába. Ez a két csoport, amely csak a háború utáni rendkívüli súlyos viszonyok (iskola- és ta- nít-óthiány, fűt—ési nehézségek, stb.) miatt nem volt beiskolwáz'ható, együttesen 316 ezerrel növelte volna az 1920/21—ben iskolazó ifjú—

ság tömegét. Az ilyenmodon kiegészülő ta—

nulóifjúság (163 millió fővel), az 1920. évi népességnek 10'2%—a lett volna, tehát jelen—

tékenyen magasabb hányada, mint az 1010.

évi 15'296—08 arányszám.

Ugyanez lett volna 1030—ban is a tanu—

lóifjúság nyers népességi aránya, ha kőz- ben lényegesen meg nem lnilforík a népes- ség kor-összetétele.

A háború előtti Magyarorszag népességé—

ben 1000—ban és 1910-ben 53'0. illetőleg 53'2% volt a 25 éven aluli korcsoporthoz tartozók arányaf)

Ez az arány a háborús születésű évjára—

tok hiányzó százezrei miatt már 1920-ban 50'700-ra eset?). 1030—ban pedig ——A—a szti—

letések szállnának újabb csökkenése, által is rleszorítva csak 46'8%—on állott?) tehat az idősebb korosztályok aránya túlnyomó volt.

A néjmsségi súlyukban ilymódon JIIOg'fO—

gyatkozott ifjúsági korosztályi—kból kikerülő tanulóií'ji'iság aránya az össznépességlrez viszonyítva 1930/31—ben nem l—ell'ietett ked—

vezőbb, mint a háború előtt. De, ha a 25 éven aluli iskolázókonban lévő évfolyamok

ll L, Magyar Stal. Évkönyv 1913. XXI. évf.

16. l, *

2) L.

lyam 9, l. . ,

3) L. Magyar Stal. Zsebkönyv, III, évf. (1935)

33. ]. .,.

Magyar Stal. Évkönyv, 1923—25Hévfo-

8. szám.

1930-ban is ugyanakkora hányadát tették volna a népességnek, mint 1900 és 1910—ben

—— tehát 53470 -ot —— (lélekszámiban kb. 4'64 millió) 5 ennek a tömegnek ugyanakkora hányada iskolázott volna, mint a tényleg élő 1930—as ifjúság (36'2% ), az így kiszámí- tott tömeg, kb. 168 millió fő, az 1930.

évi népességnek kb. 19'3%—át képviselte volna.

Ha ilymódon közömbösítjük, kiküszö—

,böljük a háború utáni viszonyok okozta za—

varó tényezőket, amelyek egyrészt a beis- kolázás háború utáni rendkívül nehéz—

ségeiből, másrészt a korviszonyokbian 1930-iig bekövetkezett eltolódásokiból álla—

nak erlö, népünk, illetőleg ifjúságunk műve- lődési viszonyainak háború utáni javulását kétségtelenül megállapíthatjuk, bár a nép- iskolai oktatás hanyatlása a háborút követő tanévekben még igen súlyosan érezhető volt.

Ha azonban nem a népesség egesz tö—

.meg—ell'lez viszonyítjuk az istkol'ázó ifjúság szalmát, than—om csupán a tanulásra hivatott fiatalabb korcsoportok töin'iegúihez, a háború előtti viszonyokhoz képest szembetűnő a közművelődés erőteljes fejlődése.

A háború előtti 1910/ 11. tanévben a ö—w

14 eves tanköteles ifjúságnak 68% -a járt a

*népoktatási intézetekbe (nem számítva ide a tanonciskolák és a polgári iskolák ifjú- ságát). Ez az arányszám a már említett s még jól emlékezetünkben élő háború utáni kedvezőtlen népiskolázási viszonyok között 160'5%—ra hanyatlott vissza. Az 1930/31.

tanévben azonban már egészen 841376 —ig emelkedett, tehát 15 even afin] ifjúságunk- nak mindössze 15%i—ia nem járt a 'népoktatási intézetek—be. Azonban ezek jórésze a tanonc- iskolák :és a középfokú iskolák ifjt'iságz'lhoz tartozott. (L. 2. sz. táblát.)

TÖF-etlenül, mutatkozik az ifjúság műve—

lődési viszonyainak javulása a háború előtti állapotokhoz képest a középfokú és főis- kolai iskoláztatás terjedését). A háború előtt 10—24 éves ifjúságunknrak mindössze 4'0%—a járt a nem törvényes tankötelezett- ség alapján látogatott középfokú és főis—

kolákna. (Nam sorolva ide a tanoneiskolá—

'kaat.) Ez az arány a békekötést követő első tanévben 6'8%—ra, .majd 10 év multán '8'2 (,—ra, a békebeli a—rányszásmnak több

mint kétszeresére emelkedett.

Ha az egész tiamtlókorban lévő (6—24 éves) ifjúságot egy tömegbe foglaljuk, en- nek a tömegnek a háború előtt 40'2%—-a, az

—679-— ' '1935

1930/31-ik tanévben már 45'5%-a járt va—

lamily—en iskolába. A fejlődés aránya általá—

ban 11'3%-os. (L. a 2. sz. táblát.)

2. Az iskolázó ifjúság aránya a megfelelő ifjú- sági korcsoportok lélekszámához viszonyítva az

1910/11., 1920/21. és 1930/31. tanévben.

Propartion des écoliers aus: personnes du méme áge dans les années scolaires 1910—11, 1920—21 et1930—31.

A korcso— Az iskolába járó Tanév Korcsoport porthoz tar— tanulók

tozoklelek- , _

Années Groupes száma Populahonscolawc

scolaíres d'áges íípuíutdmu iszáma ÉM"

minimal en nomb. 0/0

a) Népoktatás (tanoncískolák nélkül).

Enseignement primaire (non compris les e'coles dlapprentis)

1910/11 , , 3,648.093 2,471.048 678

1920/21 gggálegegns 1,652.684 1,001.185 605

1930/31 1,326.776 1,121.428 84'6 b) Középfokú és főiskolai oktatás.

Enseignement seeondaire et supe'rienr 1910/11 ] 2 _ 5,274._707 209261 40

1920/21 dijoágggíw 2,514.276 169880 68

1930/31 2,286.825 187868 82

0) Valamennyi tanintézet (tanoncisko- lakkal együtt) —— Ensemble des établ.

seolaires (g compr. les éeoles fapprentis) 1910/11 l 6 , 6,923.889 2,781.406 40'2

1920,21 [ie—%d%% 3,252.865 1,213.865 37-3

1930/31 2,999.991 136546?) 5155

Azok a hiányok, amelyek a minden- naipi, de különösen az ismetlőköteles korú ifjúság beiskolázása tekintetében közvetlenül a békekötés után mutatkoztak, a közéleti viszonyok rendeződése nyomán fokozatosan eltűntek. 1930-ban már az ismétlökötoles korú, 12——14 éves ifjúságnak is jóval kisebb hány-ada volt beiskolázatlan (8076), mint ]910/11-ben a békebeli sokkal kedvezőbb gazdasági és szociális viszonyok mellett

(13'3%).

Ez a fejlődés nemcsak mennyiségi, de minőségi haladást is jelent. A háború előtti állapothoz viszonyitva lényegesen megvál—

tozott ugyanis az iskolábajá—ró iskoleaköteles tanulóifjúság tömegének iskolanemek sze—

rinti összetétele. A törvényes tankötelezett—

ség alapján látogatott iskolák ifjúságának békebeli arányával szemben jelentősen meg- növekedett az önkéntes elhatározás alapján középfokú vagy felsőiskolába járó, tovább- tanuló ifjúság hányada.

Az utolsó béketanéwe'k magyar tanulów

ifjúságának 92'1%r-a a törvényes tanköte- lezettség teljesítése alapján járt iskolába

8. szám, _ __ 680 _ , 1935

M

3. Az lskolakötelezettség alapján ískolázók és az önkéntes elhatározás alapján továbbiskoláxó tanulók száma Magyarországon.

Nombre des e'coliers pour lesguels la fréguentation scolaire était obligatoz're en Hongrie et de ceux gui, bien, guen'étant plus tenus d'allcr á l'école, ont continué á faire des études scolaires.

_A közoktatási; , E b b 6 1 * D 0 " !

intézetektanulói— tankötelezettség alapján látoga- középfokú fő- , nak'szama' a tott iskolábajárt —— écoliers pour dans l'ensei— dans l'ensei—

T a II 9 V tanev vegenPopelatfon lesguelslairelaétaz'lfrégueníalionobligatoíre sm— gnement secon-gajra gnement supé—mem-

Années scolaíres _flzczolii'lsreagngs tanoncok nélkül tanoncokkal . , _,

5601. indiguées non compr. les y compr. les iskolaba Ja rt apprentis apprentis

milliókban — m millions összesen _ au talal

a) szám szerint. _ en nombres

1910/11. . . . . . . . . . . . . 278 247 2'77 190407 § 18.854

1911/12. . . . . . . . . . . . . 2'82 2'49 260 199 544 § 19.214

1913/14. . . . . . . , . . . . . 2'86 2'51 2'62 221814 § 20.056

A háború előtt, átlag _ Moyemws

avant la guerre . . . . . 282 249 2'60 203922

§

1920/21. . . . . . . . . . . . . 1'21 1'00 1'04 151176 §§ 18.654

1930/31. . . . . . . . . . . . . 1'37 1'12 1'18 170324 § 17 544

1932/33. . . . . . . . . . . . . 147 124 1'28 179621 § 16.882

A háború után, átlag _ Moyennes

aprés la guerre . . . . . , . . 135 112 1'17 167007 §. 17.694

6) százalékban —— ","0

1910/11. . . . . . . . . . . . . 100'00 88'9 92'5 6'8 § 0'7

1911/12. . . . . . . . . , . . . 100'00 88'4 923 70 § 0"?

1913/14. . . . . . . . . . . . . 10000 877 91'5 7'7 § 0"?

A háború előtt, átlag — Moycnnes

avant la guerre . . . . . 10000 883 921 7'2 §§ 07

1920/21. . . . . . . . . . . . . 10000 825 86"! 1214 § 1'5

193031. . . . . . . . . . . . . 10000 82'2 86'3 12'4 § 18

1932/33. . . . . . . . . . . . . 10000 8329 80'5 12'3 § 1'2

A háború után, átlag —— Mogennes

aprés la guewe . . . . . . . . 1oo-oo 83-0 863 124 § § 1-3

! §

(beleszámítva a létszámba a tanoncokat is). 2. A tanköteles-korú ifjúság iskolázási Ui—

A háború óta 86'3%-ra esett ezek aránya szonyai általában.

A törvényes kényszer nélkül iskolázó ifjú—

ság háború előtti 7970-es aránya Csonka—

maigyarm'szágon 13'7%—ra, vagyis 74%4——kal emelkedett. A továbbtanuló ifjúság szám—

szerű jelentősége una csaknem háromne—

gyed—vésszel nagyobb a háború előtti arány—

számnál. Ennek megfelelően a nem törvé—

nyes tankötelezettség alapján folyó isko- láztatás viszonylagos súlya is ilyen mór—

tékben megnövekedett közoktatási életünk-

ben.1) (L. 3. fsz. táblát.)

Mint ismeretes, a magyar népuolktatási törvények szerint a betöltött 6 éves kortól kezdődőleg a betöltött 12 éves korig min—

den ifjú az elemi mindennapi népiskola látogatására van kötelezve. A betöltött 12 éves kortól a betöltött 15 éves korig pedig az általános, illetőleg a gazdasági irányú ,,to—

vábbkópző m'lpiskoláktc látogatása kötelező, kiveve az olyan tanulókat, akik valamely más középfokú iskolát látogatnak. E nép—

iskoláztatási kötelezettségen kívül az ipa—

! ,) . ,) , , ._ . § ros- és kereskedőtanoncokra nézve az 1922.

időben a háborús születésű évjáralok már jónészt togatás—i kotelezettseg-et. Ez a törvény a ta—

túlhal'adtakhabe—11121_tamxlox alatti_sorábana népiskolaihanyatlásakorhatáronmost már aésközépiskoláka születések előírjanoncviszonya tanonciskoláikegész tartamavagyalattilyenekkötelezőenhiá—

okozott Visszaesest. Emiatt volt , , , — , ,, e, _. ,,

magasabb1920-ban. :; népiskolai' arány 1932—ben,* mint nyabansát a 'tanoncokraa tovabbkepzonézve.neplskola'k látogatá—

8. szám.

A népoktatási törvények rendelkezései alapján évről évre megállapítják az iskola- köteles korban lévő ifjak lélekszámát. Az 1910. évi népszámlálás idején az akkori anyaországban 245679?) volt a 6-11 éves mindennapi népiskolai tankötelesek és 1,191.300 a 12—14 éves ismétlőiskolai tan-

kötelesek szz'nma3) Az előbbiek közül az 1910/11. tanévben nem volt iskolába be- iratva 10'1% (248473), az utóbbiak közül 13'3% (158.214). Összesen 409351 tankö—

teles nem járt tehát iskolába az 1910/11.

tanévben a békebeli Magyarországon, ami 11'2%—os átlagot jelent. Ezek közül is fel volt azonban mentve az iskolábajárás alól 123.182 ifjú (30'1%) testi vagy szellemi fo—

gyatkozás, tartós vagy állandó betegség, rulla hiánya, az iskola nagy távolsága, stb.

miatt.

Az 1920. évi népszámlálás 1,109.639 min—

dennapi népiskolai (6—11 éves) és 543045 ismétlőiskolai (12—14 éves), összesen 1,652.684 (6—14 éves) tankötelest talált az akkoriz) országterületen.

A mindennapi tankötelesek közül 1920 december 31-én iskolába járt 82'8%-, nem járt iskolába 17'2%. Az ismétlőiskolai tan- kötelesek közül azonban már csak 41'7%

járt iskolába, tehát közel hattized részük

nem volt beiskolázva. A békekötés után a

esonk-ateriileten élő iskolaköteles magyar ifjúságnak emiatt általában csak 69'3%—a

járt iskolába.?)

Már fentebb is említettük, hogy az 1910/11. évi beiskolázási viszonyokhoz ké- pest a háború és a forradalom okozta rend—

kivüli nehézségek következtében 1920/21—

ben úgy a mindennapi népiskola látogatá- sára köteles, mint különösen az ismétlö'kö—

teles korú ifjúság beiskolázása igen ked- vezőtlen volt. De a következő 10 év alatt 1) L. Magyar Stat. Évkönyv, 1911. évf. 341. lap.

Ezen kívül iskolakötcles lett volna még 2664 olyan 15 évnél idősebb áparos- és kereskedőinas, aki nem járhatott rendes tanonciskolába s így az ismétlő- népiskola látogatására volt kötelezve.

2) A mai országterületre módosított adat:

1,111.209, illetve 543738 tanköteles. (L. Stat. Zseb—

könyv, 1. évfolyam, 28. 1.)

3) Elemi nxépoiktatásunk háború utáni fejlődé—

sére nézve l. Asztalos József dr. tanulmányát a Ma—

gyar Statisztikai Szemle 1928. évi 12. számában ('kiilönnyoma—tban is.) A statisztikai módszerek ai—

kalmazásának szép sikere't igazolja ennek a tanul- mánynak az az adatta (Kny. 5. lap.), amely a min- dennapi tankötelesek 1930 végére várható számát 1928-ban gondos becslés alapján 1,055.000—re vette, a népszámlálás pedig tényleg 1,0155.516mak találta.

(L. Magyar Stal. Zsebkönyv, Ill. évfolyama 33. 1.)

——681-—— 1935

örvendetes módon megváltozott ez a hely—

zet. (L. 4. sz. táblát.)

1930 december 31—én a mindennapi nép—

iskolák látogatására köteles ifjúságnak már csak 7'5%-a nem járt iskolába ,,_ tehát kedvezőbb volt a beiskolázási arány, mint

1910/11-ben (10'1%). —— Nem sokkal na-

12—14 éves ifjak aránya sem.

Ezen az optimumon túl _ adott tele—

pülési viszonyaink mellett —— szinte már alig fokozható az iskol—aköteles ifjúság be—

iskolázása. Ezek az arányok azt jelentik, hogy ha országos átlagban 27—63 létszámú osztályokat szervezünk a tanköteles ifjúság beiskolázására, az átlagos hiányzás csak 2 fő lenne, tehát 25 tanköteles ifjú állandóan iskolába járna. 1930—ban 100 tanköteles (65—14 eves) sifj—ú közül 92'4% iskolába járt, tehát már 8%r-ot sem tett a beiskolázatlan ifjak aránya.

Az ismétlőköteles korú ifjúság 1930/31.

tanévi bueislkolaázásának ilyen örvendetes ja—

vulása nemcsak a tanügyi hatóságoknak a beiskoláztatás javítása érdekében kifejtett fáradozása'i es az áldozatos népoktatási be- fektetések, iskola—építések, stb. eredménye.

Az ismétlőkötel—es-korú és középfokú is- kolába át nem lépett ifjúság 1930 körüli kedvező beistkoláztatását nagyon megköny—

nyítette a 12—14 éves ifjúság lélekszámá- nak nagyarányú csökkenése, pontosan fe- lére hanyatlása. Az 1920. évi népszámlálás idején még 543045 volt az ismétlököteles—

korú ifjak száma. 1930-ban csak 271260.

mert éppen erre az időre esett az 1915-18—as születésű évjáratok ismétlőiskolai taniköte—

lezettsége. A régi terjedelemben meglevő, söt a békekötés utáni 10 év alatt Klebelsberg gróf népiskolai építöprogramja keret—ében még tovább bővült közoktatási keretek tis- métlőiskolák, tantermek, tanítók, stb.) pedig igen kedvező lehetőséget kínáltak a csök- kent lélekszámú ismétlőköteles korú ifjúság csaknem hiánytalan beiskolázász'ira, amit a tanítóság —— saját érdekében 7— maga is minden törvényes eszközzel szorgalmazott.

De ezenkivül nagyon megkönnyítette az ismétlő—tanköteles ifjúság beiskolz'izz'isát az

is, hogy a középfokú—iskolák 1930—ban mintegy 18 ezerrel több 12-14 éves ifjút vonzottak magukhoz a feleakkora tömegű ism—étlököteles korú ifjúsuáglból, mint 1920- ban az akkori ———— kétszerakkora —— tömeg-

50

8. szám. —— 682 — 1935

4. Az iskolaköteles korú ifjúság iskolázási viszonyai 1910/11, 1920/2l és 1930/31-ben Magyarországon.

Conditions d'insfruct'ion des enfomts tenus de fréguenter l'école en Hongrie, en 1910—11, 1920—-21 et1930—31.

Az iskolaköteles kor— Az ískolakötelesek

v;^{a csoport} —— Gmnpes. kozu-"1 15- k01áha . Az iskolába jaro. . , . iskolakotelesek kozul. . ,

*gg diággsgúlafrégugn_ Des mfmm son. Enfants soumzs a loblzgatwn scolatre et freguentant

§ m'3 lattan scolaire étaitObltgaíon'e^{' '} mis áőbolalfg,__[obligation' %%! , ,*§, 335:' % . m" gggég' (,, ááá,_* "ÉNE,1'N, §"; g§$§% ——

Ig

**

!

m és;

ves

a

es

Ess-as 28;

esne s":

sees

§; ses ls '_§ ! x ge ess ass ;; ága. 39053 Jam eszelt—§ %%

— . _ A . . — r— —_ 1 a *

fu 3-3 5.0 5"— Auí) GS 3l§ %% e §R'2*O§:§7'3$u g3§*.—Éu 5§M3

753

RM

RM %s

es: 559

e

's

(a'—;: :W

$$$—51315'gögavÉ'ms—saas

gwg^... gümoirsssw nga^{'— —-_m_._} 8217;^, END—§^§) $$$;^{-—1 s:} ggg ÉÉÉSMEÉÉEÉɧ§§ isssz—33 %B'ciüon ely—x. . _ e; §— : N dG'N

vka ___. _,,_,..., hmm—x ose s; mami) nm _ _a_. 0—00 g. a van) me N _.

._ _a *— NS uh ._. _ § o : , _mm__— giga. is; 090. v-

.gEÉ_{§ 8 :} anépszámláláside-_{jén -— au moment} '"gsö (95?) É" % Évi ; N ** §? 9 SE 87353 6 : § KM" bnenoxg §§N §üu EM?" : Ég M_É Egé "—

t— '" ;" des recensements :: N " tí ! S k 0 l a l) a _] á. l' t

Mindennapi népiskolai tankötelesek —— Enfants ten—us de fréguenter l'école primaire guotidz'enne

a)Számszerint Ennombres

1,99o.7141

!

, 1910/111920/211930/31 lő'n éves 2,456.798!— de o'á11 (ms 1,109.6391,055.516 248473 22083219127279.259 918367976257 881.046j922868;3 25418939 113431665 _——_ 23.87534.3291) _— 14.24718.79710.572 4.3082.7791.958 ___— —--_ l))Szazalékban—9/0

1910/11 6-11 évesl 10-1J 89" 1) !) j 1) 1) 1) 1) § 1) l) l) 1)

1920/21 de 5 a 100-0 172 82- 959 0-0 0-0 _ 2'6 _ j 1-2 0—3 — _ 1930/31 11 ans ! 7.5 925 94-6 0—0! 0-0 — 3-5 _. * 1-5 0—4 _ _.

Ismétlő (továbbképző) népiskolai tankötelesek —— Enfants tenus de fréguenter l'école primaire complémentaire

a) Számszerint

1910/11 12-14éves 1,191.300 158214 1,033.os 19530! 357337 184.504 47.399 1) 31.341 3.454 !) !) 1929/211930/31 de 12 a14 aus 543045271.260 31638123.293 226.124796 38.826nem; 19341975.671 36.142 13.626 37.25768.922 7.368 35.145 19.76815.709 4.228;4.5421 855742 232411

b)Százalékban—0/O

1910/11 12-14 éves Imi 352 1) i 1) 1) i 1) 1) i :) j 1) :) § :) :) 1920/21 de 12 [1 100—0 581? 41- 4-31 45-7 150 5-8 w-s 0—1; 3 7 1—9 04 0—1

mao/31 14 aus ! 8'6 91- 157! (fo—5 272 ) 0-3! !; - 0—1

;

En nombrcs

3-0! 14-i 1) Nincs adat —— Pas de données.

ből. 1920-ban az isme'l'lőköteles—Icorú isko—

lábajáró ifjúságnak csak 14%-a járt kö—

zépfokú iskolákba, 1930—ban már 34'4'70—03

volt ez az arány. Ily módon is nagy mór—

téikjben tehenmentesültek a népoktatásri in—

tézetek az ismétlőkötelesek beiskolázása alól és a középfokú iskolákba be nem irat-kozó ismétlőkötelesek törvényes beiskolázását ari—nált nagyobb sikerrel végrehajbhatták.

Minden esetre elég kedvezőnek minősít- hető az az eredmény, hogy 6—4 évtizeddel a népoktatási törvények megalkotása után már e'lértwüik, hogy a 15 éven aluli ifjúság—

nak 91—92%—a a rendelkezésre álló közl oktatási intézeteket rendszeresen látogatja, habár egy jelentős részük csupán tovább—

képző népiskolai, ismétlőjellegű oktatásban részesül.

Ennek a közművelődési eredménynek elérése után újabb fejlődési leposőül követ- kezhetlik a nyolcosztályos elemi népisko—

lák további szervezése ott, ahol erre meg- van az anyagi lehetőség, másrészt a népis—

kolai oktatás és nevelés intenzívebb-é tétele céljából a nepii'skolák hat-osztályúmi való fej—

lesztése ott is, ahol ma még nem teljes hat- évfolyamosok a népiskolák, miként ezt Hó—

man Bálint vallás- és közoktatásügyi mi—

niszter a felsőházban 1935 június hó 10—én tartott beszédében a közoktatásügyi kor—

mányzat (hivatalos programjául leszögezte.

A mindennapos népiskoláknak ezzel a belső fejlesztésével egyidőben —— az anyagi lehetőségek keretein belül —— fokozatosan át kell szervezni a továbbképző népiskola—

kat is önálló szaktanítós gazdasági népis—

Icolákká.

Igen nagy eredménye lesz a magyar közművelődési politikának, ha egy—két év- tized muxltán közművelődési viszonyaink kutatója meg tudja majd állapítani, hogy 15 éven aluli ifjúságunk nemcsak hiányta-

8. szám.

tamil be van iskolázva, de a nlépoktatá'si in- tézetekben korszerű gyakorlatias oktatásban

is részesül.

3. A mindennapi népiskolai tankötelesek iskolázása iskolafajok szerint.

A magyar közoktatási törrlvények lehe—

tővé teszik, hogy az iskolázó ifjú már 12 éves kora elérése előtt, 10 éves korában is á'tléphessen valamelyik olyan középfokú tanintézet tanullói sorába, amelynek szer- vezete és tanulmányi anyaga közvetlenül a négy elemi iskolai elöképzettségen alapul.

Ez okozza, hogy mindennapi népiskolai tanköteles ifjúságunk egy része nem az elemi népiskolákba, hanem középfokú tan- intézetbe jár.

Az iskolabajáró mindennapi tanköteles ifjúság iskolafajok szerinti megoszlásáról az ország megcsonkítása óta vannak rend- szeresen gyüjtött adataink. összesen 13 tan- évről?) (1918/19—1930/31.)

A mindennapi iskolakötelesek, a 6—11 évesek túlnyomó többsége természetesen az elemi népiskolába jár, mert középfokú iskolába csak 10 éves kora. betöltése után léphet az ifjú. A 13 tanévre vonatkozó ada- tok szerint 93'6 és 96'8% között változott e népiskolai csoport aránya. A polgári is- 1) A Magyar Statisztikai Évkö'nyvek újabban

nem közlik azokat az adatokat, hogy az egy-egy tanév folyamán iskolába járó 15 éven aluli tan- köteles korú ifjúság milyen iskolákba jár, hogyan oszlik meg az egyes iskola/ajok között. Az utolsó adatközlés az 1929/30—ik évről való a Statisztikai

Évkönyv 1930. évi köte-létben. A Hivatal közoktatás- ügyi osztályában azonban még az 1930/31. évi

adatok is fel voltak dolgozva. így lehetővé vált ezeknek az adatoknak az 1930. évi népszámlálási eredményekkel való összehasonlítása.

—683— 1935

kolába járó mindennapi tankötelesek aránya 13—41 ezrelék között, a közép- iskolába jáiróké 11—28 ezrelék, a leány- középiskolások aránya 3—5 ezrelék, a há- rom középfokú iskolás csoport együttes aránya 32—64 ezrelék között váltakozott a 13 lta-név alatt.

A (mindennapi népiskolábla járó tan- kötelesek nxagy tömegével szemben ezek szerint nem jelentős arányú azoknak a ta- nulóknak a száma, akik már 11 éves koruk betöltése előtt átlépnek olyan középfokú

iskolába, ahol aztán tanköteles korukon túl

is folytatják tanulmányaikat.

Fenti arányszámok 13 év alatti változása igen eltérő jellegű volt. Az egyes iskolafajok arányszá- mz'ma'lk változása elsősorban azon fordul meg, hogy a törvényes tankötelezettség alapján hányan isko-

láztaltntak be a mindennapos inéipiskoxlába.

,A háborús viszonyok rendezése után a nép—

iskolai beiskoláz'taitás, mint láttuk, évről-evre ja—

vult, ami leszorította a középfokú iskolákba járó mindennapi tankötelesek arányát. Az 1921/22.

tanévben 145 ezerrel több volt a (mindennapi nép—

is'koliába járó 6—11 évesek száma, mint a forr-a—

dalmii 19118/19. tanévben.

Feltűnő, hogy az infláció éveiben (1922/23—

1924/26.) a polgári iskolába járó mindennapi lan—

kötelesek aibszolút száma felére esett a korábbi évek létszámának s ahogy általában igen szeszélyesen hullámzik. Az inflációs időkben a szerényebb szo- ciális viszonyok között élő szülők közül, úgy lát- szik, mind kevesebb iratta 10 éves gyermekét az ingyenes népiskola helyett a polgári iskola 1. osz- tályába. Az 1921/22. tanévben még 25.687 minden- napi tanköteles járt polgári iskolába, az 1922/23.

tanévben csak 10.343. A középiskolába iraltkozó mindennapi islkolakötelesek száma az inflációs években sem csökkent, s általában sokkal egyenle—

tesebb határok között mozog, mint a polgári isko- l—ai tanulók száma.

Az 1922/23. tanévben kerültek iskola-

köteles lkonba az 1915/16-ban született év—

járatok megritkult sorai. Emiatt a minden—

5. Az iskolábajáró mindennapi népiskolai tankötelesek (6—1! évesek) eloszlása. tanintézetek szerint.

Répartition, par établissements d'enseignement, des enfants (de 6 d 11 ans) terms de fre'guenter l'école primai're guotidienne et allant effectivement á lie'cole.

Tanintézet

A tankötelesek megoszlása az —— Répartílion desdits enfanís dans les années scol. ci-dessous indiguées

Etablíssements dlenseignement 1918/19l1919/zol1920/21l1921/22 ima/23l1923/24l1924/25 1925/26l1926/2711927/28l1928 2911929/3011930/31

tanévben _.10/0

Elemi és továbbképző —— Ecoles prim, et écoles prí1n.eomplé—

mentaíws. . . . . . . Polgári iskola —— Ecoles prim.

supérieures . . . . , , . ?S 26 26 26 ' Fiu- és leányközépiskola —

Etablisscments d*enseignem.

second. de garcons et de j.

jilles...

Abszolutszám 1000—ben összesen Nombres absolus totaux, en

milliers. . . . .

95'3 95'6 959 959

19 1'8 1'5 1'5

824 863 918 970

!

96'8 96'3 958;

13 1'7 1'8l

(as-el 9:-1 4-1l 3-0

... co m 2 "? )?_A M 00___ ,. co

u a ce