Bartucz Lajos: Fajkérdés. Fajkutatás

7. szám

mány foglalkozik a második bécsi döntés alapján visszacsatolt területtel. Ezek közül ki kell emel- nünk Rónai András ismertetését a hazatért ország- részek népességéröl. A második fejezet általános érdekű földrajzi kérdésekkel foglalkozik s ennek során leírást ad a német—brit (nyugati) háborúban érdekelt területekről. A földrajzoktatás reformjá- nak ismertetése után statisztikai táblázatokat talál az olvasó, amelyeket Pécsi Albert állitott össze.

A táblázatok nemzetközi adatokat is tartalmaznak.

A mellékletül csatolt ———- igen használható ——

32 oldalnyi hatszinnyomásos térképfíizetet lrmédi—

Molnár László és Takács József szerkesztették.

Gy. F. dr.

Bartacz Lajos: Fajkérdés; Fajkutatás.

Louis Bartucz: guestions ez recherches raciales.

Budapest, 1941. 338 l. —— p.

Amiröl ma mindenki beszél: a fajkérdésről nép—

szerű összefoglaló könyvet írt a kiváló szaktudás.

Tájékoztat a fajkérdés történetéről és az egész problémakör mai állásáról. Felvonult'atja az ókor-

tól napjainkig a tudósok egész hosszú sorát Aris-

totelestöl Broca Pálig és Gobineautól Landsteinerig (Wéllischig), akiknek részletmunkáiból mozaik- szerűen alakul ki a korszerű fajkutatás rendszere.

A tudományos fajkutatás terén a franciák és néme—

tek versenyeztek egymással. Ennek a nemes ver- senynek, de főkép a Broca által alapított párizsi embertani társaság példájának hatására majdnem minden állam nagyvárosaiban embertani intézetek létesültek. (

Foglalkozik a fajkutatás módszereivel: anyag- gyüjtéssel, mérésekkel, _a lágyrészek antropológiájá—

val, a bőrléorendszer szerepével. A fiziológia—i' mód- szerek között nagy jelentőséget tulajdonít az egzakt kisérleti úton szerzett statisztikai anyagnak is. A tömegvizsgál—atok a variációs-statisztikai módszereket fejlesztett-ék ki. lsmerteti a vérvizsgálatok lényegét és az örökléstan főbb törvényszerűségeit. Végül meg—

világítja a faj, rassz, nép és nemzettest fogalmát is.

A magyar nemzettesttel foglalkozva abban a következö rassz-elemeket különbözteti megzi) ;

1. Turanid és alföldi . . . 25— 30 o/

2. Keleteurópid ... 20 ,,

3. Dinárí ... 20 ,,

4. Alpi ... 15 ,,

5. Tam-id (elöázsiai) . . . 4—5 , 6. Mongolid ... 4—5 ,, 7. Nordicus ... 4 ,, 8. Mediterrán ... 1 ,,

Szerző megállapítása szerint a honfoglaló ma—

gyar-ok által hozott örökséganyag az évezredek során sem pusztult el és a nemzettest rasszbeli összetétele sem változott meg lényegesen.

*) V. 6. Bartucz L.: A magyarság faji összetétele.

M. Stal. Szemle, 1939. évfolyam 387—349. l.

—— 1522 —

A könyvben számos rajz és térkép vanni ,,

nyújt tájékoztatást. ' Gal? dr

Móricz Miklós: Hogy adod? _ .

A,.Stud' kiadása. — Edíüaus Stud.

Budapest, 1940. 141 l. -— p.

A mű cime után azt hibetnók, hogy az árak ' ' és fizetések, meg bérek jelenlegi versenyfutásának megindulása óta ismét az érdeklődés kozpontjaba keiült árproblérna népszerű ismertetésével állunk, szemben; pedig nem. Móricz könyve komoly elmé—

leti közgazdaságtani munka s bár mint ilyen a __

statisztika érdeklődésére kevésbbé tarthat számot, mégis megemlékezünk róla, mert az évenkint szép—_

számmal megjelenő magyar tudományos irodalom- ban meglepően kevés munka képviseli az elméleti közgazdaságtant.

A ma közgazdaságának igazi lényegével, leg- fontosabb tartalmával a legtisztább közgazdasági ; mozzanattal: az árral foglalkozik Móricz Miklós a legújabb írásában, még pedig minden népszerűsí- tési szándék nélkül, mert bölcseleti; alapon tárgyalja az árkérdést és annak szerteágazó gazdasági kapcso—*—

latait és mélyreható társadalmi vonatkozásait. Amo—

nizmus alapján újszerűen fejtegeti az érelméletet.

Eredetisége abban van, hogy nem az anyagból ki—

indulva tesz hitet a monizmus mellett, nem az anyagot tartja a szellem tényezőjének, mint e rendszer hivei, hanem megfordítva, az anyagot csupán a szellem közegének, hordozójának. Ennek * a felfogásnak alapján jut el ahhoz a megállapítás—

lioz, hogy ,,az ár az árunak a szellemben való megjelenési alakja, ugyanúgy, ahogy a fogalom valamely valóságé." Ezért is az ár tudományát szellemtudománynak tartja és elítéli a matemati—

kai módszerrel dolgozó ,,gépies" közgazdaságtant, mely éppen árelmélete révén szorult ki az erkölcs világából.

Négy fejezetbe tagoltan Nemzetgazdasági élet valósága, Ember fizet embernek, Nincs igazságos ár és Az ár hatalmi kérdés cím alatt mondja el kétségtelenül újszerű alapokon nyugvó gondola—

tait a piac jelenségeiről, melyek éppen azért, mert nem mindíg veszik figyelembe az elmélet által megállapított ,,törvényszerűségeket" és magyará- zatuk a megszokottól, a gépiestől eltérő utakon jár, érdekesek és töprengésre késztetőek.

6. G. dr.

_ Baráth Tibor: Magyar történet.

Tibor Baráth: Histoire de Hongrie.

Kolozsvár, 1941. 282 l. —- 17.

Ez a kis könyvecske szerzőnek a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az 1940/41. tan—

évben tartott bevezető előadása,, A magyar törté—

nelmet a vándorlásuk korától napjainkig szellem—

történeti alapon tárgyalja. Ismerteti a karizmatikus.