Magyar problémák hivatalos statisztikánk történetében

EGYÉB TÁRGYÚ TANULMÁNYOK

Magyar problémák hivatalos statisztikánk történetében!)

Problémes nationaum dans Phistoire de la statistigue officielle de Hongrtef)

75 éve annak, hogy _ 1867 tavaszán ——

a hivatalos statisztikai szolgálat alapköveit lerakták. Amikor azt mondom, hogy a mai hivatalos statisztika alapkőt-ételének évfor—

dulóját ünnepeljük, természetesen ezt csak képletesen értem, mert az 1867. év május 25-én a ,ftöld—mivelés, ipar és kereskedelem- ügyi minisztérium kebelében szervezett sta- tisztikai osztály a tudományos felkészült—

ségnek, a hazafias érzéstől áthatott akarat és lelkesedés erejének egy célra való összpon—

tositásával csupán azokat az eszmei alapo—

kat vetette meg, melyeken 75 év viharaival dacolva a hivatalos statisztikai szolgálat ma is sziklaszilardan áll. A szószerinti anyagi értelmez-ésben azonban a statisz—

tikai szolgálat mai épületének alapkövét csak egy emberöltő múltán rakták le és az ősi statisztikai osztály munkája bizony el—

helyezés dolgában igen igénytelenül, nagy- nevű első főnökének, Keleti Károlynak magánlakásában indult meg. De éppen azért, amikor az országos statisztikának ma két hatalmas saját épületet és két bérelt épületet teljesen betöltő intézményekből ke—

gyeletes meghatottsággal tekintünk vissza az Alsódunasor (ma Ferenc József—rakpart) 20. számú ház szerény magánlakásáaba, amelytben 75 évvel ezelőtt Keleti Károly néhány munkatársával a magyar statisz—

tika céljainak, módszereinek és szervezeté—

nek irányelveit oly csorlálatos tökéletesség—

gel szabta meg? hogy azok nyomán töret—

lenül haladihatott a statisztikai szolgálat nagyszerű fejlődésének útján, csak még jobban tűnik szembe a statisztika eme pionirjaimak enkölc-si nagysága.

Ha azonban külsőleg szerény és igény—

telen is volt a kezdet, mégis a nemzeti önérzet reményteljes öröme fogadta azt megalakulásakor, és kísérte ez a rokon—

szenv fejlődésének egész útján. Valóban

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1942. évi június hó 16-i XX. ünnepi ülésén tartott előadás.

—- Conférence ím'te dans la XXC séance solennelle de la Société Hongroise dc Sialísiz'gue, le 16 juin 1942.

megállapibhatjuk végigtekintve 75 éves tör- ténetünkön, hogy az Országos Statisztikai Hivatal, —— ha adatszolgálttatasaimak végre—

hajtása során a közönség részér-ől sok—

szor meg nem értésre és ellenszenvre is talált, amit egyébként minden ország adat—

szolgáltató k-özöntségéről feljegyezhetünk s,_

mint intézmény Magyar-országon mindíg a legnagyobb megbecsülésben részesült. Ki—

l'olyása volt ez és bizonysága a magyarság fölényes kultúrérzékének, de alapmoti—

vumai között szerepel az abszolutizmus visszahatása is, ami adatgyüjtéseinket, kü—

lönösen kez-(letben, egyébként oly nagymér—

tékben megnehezítette Ez a hatás jut ki—

fej—ezésre Csengery Antalnak, a Magyar Tudományos Akadémia statisztikai bizott—

sága elé 1860-ban terjesztett jelentése kö- vetkező szavaiban: HA hazai statisztika egybeállítását oly kevéssé végezheti idegen kéz, mint hazai történetünk megírását. A számokkal még könnyebb visszaélni, mint a történeti adatokkal." 1) Ez a felfogás, amelyből ki-esendül már a statisztika köz—

jogi jelentőségének az érzete, működhetett közre abban a fejlődési irányban, amelyen a hivatalos statisztikai szolgálatnnk későbbi törvény-es (szabályozása haladt. Míg más államok a statisztikai szolgálatban népese- dési, gazdasági és társadalmi viszonyaik megismerésére alkalmas pusztán technikai eszközt láttak, addig Magyarorszagon a statisztika is az örök magyar sorsküldetés sajátos jegy-ében indult útjára: a magyar csak félkézzel müvelthette földjét, míg má- sik kezében fegyvert tartott hazája védel—

mére. A magyar statisztikai szolgálat nem elégedthetett meg azzal, hogy munkatervét az ország belső szükségletének és a békés nemzetközi együttműködésnek igényeihez szabja, hogy nemzetünk boldrw, békés munkájának eredményeit ország—világ előtt feltárja, hanem igazságának tiszta fegyve- rével állandóan harcolnia is kellett azok- kal az erőkkel, melyek ezeréves létünket veszélyeztették. Statisztikánknak ez a sajá—

1i Bokor Gusztáv: A magyar hivatalos statisz—

tika fejlődése és szervezete. 10. l.

45

; 10—12. szám

tos magyar hivatása kifejezésre jut egész történetében. A magyar törvényhozás és a kormány statisztikai jogszabályait, a sta—

tisztikai szervezet működését áthatja a ma—

gyar gondyola't, amely minden más nemzet—

től eltérő magyar jelleget adott statisztikai életünknek.

Mielőtt a magyar sorsproblémáknak be- folyását egyrészt a statisztika szervezeté—

nok kialakulására, másrészt a statisztikai szolgálat működésére vázolnám, legyen sza—

bad azokat a kérdéseket konkrétebben is megjelölnöm.

A magyar nemz-eti eszme alapja a ma- gyar nemzetnek a Kárpátoktól övezett Duna—Tisza völgyében egységes és függet- len állam alkotására és fenntartására való törekvése. Hasonló törekvés ——- a politika tudománya szerint —— minden államalkotó nemzetnek sajátja ugyan és mégis meny- nyire más, mennyire különleges problémák kapcsolódnak ehhez a törekvéshez nálunk, mint más országokban.

A magyar nemzet egységét védenünk kell a jelentős számú nemzetiségeinket el- különíteni akaró külföldről szított bom—

"iasztó törekvésekkel szemben.

Területi integritásunkért ezeréves élet- halál harcot folytatunk, amelynek során mindig újból és újból próbát kell tennünk államfe'nntartó erőnkről és bebizonyíta—

nunk területünknek Európa és az emberi—

ség érdekében is elvitathatatlan örök egy—

ségét.

Rokonok nélkül állunk, nagy nemzetek ütközőjében, azért fűggetlense'gűnket az idegen befolyás elhatalmasodásától sok—

szor nem annyira nyers erőfölényünkkel, mint inkább egy-ensúly—helyzetiinvkkel tud—

juk csak megóvni.

Megmaradásuntknak, fejlődésümknek leg—

nagyobb ereje alkotmányunkban van. Tör—

vényeink, intézményeink sziklaszilárd alap—

ján áll nemzeti létünk. De a mi alkotmány—

építményünk nem hasonlít _ mint más boldogabb államoké —— egy lakályosu ház- hoz, mely a benne élők kényelmét van egvediil hivatva szolgálni, hanem egy bás- tyáktól övezett várhoz, amelynek felépíté—

sénél mindíg tekintettel kell lenni a véde- lem szempontjaim.

Ezer éve annak, hogy a magyarság el- kötelezte magát abban az irányban, hogy a nyugati kultúra részese kíván lenni. Nem beolvadás útján. hanem azzal, hogy a nyu—

gati kultúrteriiletet egy sajátos magyar te-

——7l2———

1942 rülettel bővíti. De bár büszkén hivatkozha- tunk nagyszerű eredményekre, amelyekkel a nyugatnak és az egész emberiségnek kul- túráját gazdagtítottuk, még ma is idegen- kedéssel találkozunk a nemzetközi életben és állandóan fokozott teljesítmény-ékkel kell kivívmrnk a külföld elismerését.

Csak néhány szóval óhajtottam rámu- tatni arra, hogy: nemzet, terület, függet—

lenség, alkotmány, kulturális élet és nem- zetközi elhelyezkedés kérdései tekintetében mennyire eltérő a magyarság sorsa, mint más nemzeteké. Térjünk már most vissza stati'sz'tikánkhoz és nézzük mindenekelőtt, hogy az említett magyar kérdések milyen befolyással voltak statisztikai szervezetünk fejlődésére.

A mai értelemben vett hivatalos statisz—

tikai tevékenység gyökerei Európában a XIX. század elejéig nyúlnak vissza. A köz- műveltség és technika forradalmi lendü—

letű fejlődése tette egyre bonyolultabbá és kevésbbé áttekinthetővé a társadalmi vi- szonyokat, amelyeknek rendezése és sza—

bályozása érdekében a kormányok mind- inkább rászorultak az egyedül a statisztika által nyujtható áttekintő ismeretekre. A civilizált államokban azért már ettől a szá- zadfordulótól kezdődően indul meg a hiva—

talos statisztikai tevékenység fejlődése.

Tángyköre a haladó tudomány által is ösz—

tönözve egyre bővül, módszere tökéletese- dik, szervezete mindinkább állandósul s a különböző helyeken kezdetben szétszórva végzett adatgyűjtések között kapcsolatok épülnek ki. Magyarországot Ausztriával való viszonya akadályozta meg abban, hogy a korszerű statisztikai szolgálat meg- honosításának ezt az előkészítő iskoláját elvégezhesse. Bécsi cs. kir. (hatóságok tervei és utasításai alapján gyűjtötték be a század első felében Magyarországra vonatkozóan is az első hivatalos statisztikai adatokat.

S ez a nyilván alkohnányellenes ténykedés természetszerűen váltotta ki a magyar hatóságok passzivitását és az adatszolgál—

tatók ellenszenvét. Ily módon tehát közel egy fél éVSzázadon keresztül elestiink attól a lehetőségtől, hogy a statisztikai szolgá—

latnak magzvar munkásait kinevelhessük és magyar közönségünkben a statisztika iránti érdeklődést és megértést fokozatty san felkelthessük. Kétségtelen, hogy a nem magyar ajkú lakosságunkkial ellenünk ál—

landóan összejátszó bécsi centrális hatósá- goknak ez a tevékenysége nemzetiségeink—

10—i 2. szám

nél más fogadtatásra találhatott, mint az alkotmányos aggályoktól áthatott magyar- ságnál. A MatTDyarotszágra vonatkozó első hivatalos statisztikai munkáknál is hátrá—

nyos helyzetbe kerültünk tehát mind alkot—

mányos függetlenségünk, mind nemzeti egységünk szempontjából.?

Ily alkotmányunkkal Össze nem egyez- tethető állapotban találta 1848-ban az első felelős magyar minisztérium hazánk sta—

tisztikájának ügyét. A kérdés jelentőségét felismerve gyorsaln intézkedett. A fejlődés—

nek és az előkészületnek minden előz- ménye nélkül is szinte napok alatt meg—

szervezte az első magyar statisztikai hiva—

talt: a belügyminisztérium statisztikai osz- tályát. Ez a hivatal Fényes Eleknek — a statisztika "teréin kifejtett tudományos mun—

kalatai révén már akkor is nagyhírű tudó—

sunknak —— főnöksége alatt még ma is korszerű módon és a nyugati államok fej—

lődését több irányban megelőzve fogott munkájához. Legyen szabad ennek jellem—

zésére egy 1848 májusában kelt valamennyi miniszter-hez metézett köriratátz) felolvas—

nem:

,,Miniszter úr!

Az országos statisztikai hivatal felállíttatván,

hogy ez munkálkodásait rendszeresen és teljes ki- terjedésben gyakorolhassa, szíves bizodalommal felkérem önt, miszerint tárcájához tartozó osztá-—- lyokhoz beérkezett minden iratot, mely statisztikai

—- adatot foglal magában, hiteles lemásolás végett a statisztikai hivatallal közleni, s ez iránt az osztály—

igazgató uraknál a kellő rendeletet megtenni szi- veskedjék. Egyszersmind, ha ön saját tárcáját illető statisztikai adatgyüjtés végett utasításokat s illetőleg táblázatokat küldend a törvényhatóságok—

hoz, nagyobb egvbefüggés végett óhajtanám, hogy ezek egy időben, sőt előzőleg a statisztikai híva tallal is közöltetnének.

Budán, május. 23-án 1848."

'A statisztika központ—osításának ezt a formáját, melyet Fényes Elek köriratában oly világosan megfogalmazott, közel 100 évvel későlbb a Nemzetközi Statisztikai Lntézet kongresszusa mint óhajt ajánlotta a tagállamok figyelmébe. Az 1848—as idők- ben ez a terv merész kezdeményezés számba ment! Sajnos, a magyar sors megakadá—

lyozta a szervezkedés oly reményteljesen indult munkájának befejez-ését

Az abszolutizmus szomonú korszakában

1) Az első táblázatos munka, amelyet a K. K.

Direktion der Administrativen Sbatistik 1844—ben a magyarországi adatokat is belefoglalva kiadott,

a következő cimet viselte: ,,Tafeln zur Statistik

der, Österreichischen Monarchie".

") Bokor G. i. m. 7. lap.

—— 713 ———- ' l942

ismét a bécsi statisztikai hivatal látta el Magyarországra is kiterjedően a hivatalos statisztikai szolgálatot. Közléseiben Ma- gyarország osztrák elgondolás szerint szét- darabolva, az osztrák koronatartományok- kal egysorban szerepel A magyarság ellen- szenve és ellenállása az adatgyüjtésekkel szemben ebben az időben természetesen még erőteljesebb, mint a szabadságharc előtt.

Az alkotmányosság helyreállítása után a második felelős minisztériumnak is egyik első intézkedése volt a hivatalos statisz- tikai szolgálat központi szervezetének meg—

alakítása. Végrehajtó hivatalként a föld—

mívelés, ipar és kereskedelemügyi minisz- tériumban statisztikai osztály és mellette véleménynyilvánitó szervként statisztikai tanács létesült. A statisztikai osztály 1867 május 25—én kezdte meg működését. Meg—

alakítása, megindítása és 25 éven át veze—

tése Keleti Károly nevéhez fűződik. Az o memonanduma alapján szervezték meg az osztályt, _ melyet már akkor is gyakran ,,statisztikai hivatal"1) elnevezéssel jelöl—

nek meg, -— ő tervezte azt a rendeletet, melynek értelmében I. Ferenc József 1871—

beui Önálló országos statisztikai hivatal szer—

vezetét állapította meg és ő szerkesztette az országos statisztika ügyének szervezéséről szóló 1874. évi XXV. t.-c.-et, mellyel mai hivatalunk önállósága törvényben gyöke—

rez—ő állandóságot nyert. Keleti alapvető munkájának továbbépítését jelenti az 1897.

évi XXXV. t.-c., majd az 1929. évi XIX.

t.-c., amely jelenleg hatályos statisztikai törvényünk. 75 éven keresztül tehát töret—

lenül alkotmányos folytonossággal ifejlő—

(tött hivatalos statisztikai szolgálatunk szer- vezete. Előadásom tárgyának megfelelően vizsgáljuk már most a magyar kérdések szempontjából ezt a szervezetet.

A legtszembeszökőbb jellegzetessége, hogy már megalakításának első időpontjá- tól kezdve a magyar alkotmánysáneai kö- zött igyekszik elhelyezkedni. Miként már említettem, a király által jóváhagyott ren- delet, majd 1874 óta külön törvények sza—

bályozzák a magyar statisztikát. Ezekhez a törvényekhez kapcsolódva a hivatal szer—

vezeti szabályzata is mindíg az államfő jóváhagyásával állapíttatik meg. A külföl—

dön a legújabb időkig alig találunk példát arra, 'hogy a statisztikai szolgálat jelentő-

1) l,. György Aladár: Magyarország hivatalos statisztikája 1885.

45*

10—12. szam ——-—7l4—

1942

ségét a jogi szabályozás formaja tekinteté- ben ennyire kiemelték volna. Azok között az okok között, melyek a magyar törvény—

hozásnak a statisztika szabályozására irá—

nyuló akanatmegnyilvánulását kiváltották, kétségkívül szerepet játszott az a körül- mény, hogy az alkotmányellenes kormány- zatok által végzett statisztikai tevékenység—

gel szemben a magyar népben meggyöke—

resedett ellenszenvet le kellett küzdenünk és erre a tönvény tekintélye nyujtotta a leg—

alkalmasabb módot, de legfőbb oka nyil—

van az volt, hogy a statisztika ügyének törvény útján rendezése lehetetlenné tett akár az Ausztriával közös ügyeink címén is mindennemű illetéktelen beavatkozást statisztikai szolgálatunkba és a külföld felé is legjobban dokumentálta a bécsi statisz- tikai hivataltól való teljes függetlenítésün—

ket, statisztikai ügyekben is önállóságun—

kat. Hogy erre mennyire szükség volt, azt élénken bizonyítja az az iratválhás, amely a magyar és az osztrák minisztériumok között a közös statisztika ügyében a (kiegye- zés után még több évtizeden keresztül folyt és amelynek során szinte lépésről—lépésre kellett kiverekednünk statisztikai önállósá—

guznkat. Az osztrákok az összmonarctiia eszméje egyik fontos pillérének tekintették a közös statisztika ügyét, amelyet (szerin- tük) a birodalom mindkét felére kiterje- dően a birodalom fővárosában, Bécsben kell központilag intézni. A kiegyezéssel halálra ítélt birodalmi gondolathoz szívó- san ragaszkodva, menteni igyekeznek a

menthetőt. lgy még 1871—ben is a követ—

kező javaslattall) lépnek elő: Szerveztessék Bécsben egy központi statisztikai bizottság.

Mind a magyar, mind az osztrák minisz—

térium köteles az ügykörébe tartozó adtato—

kat ennek a bizottságnak idejekorán be—

szolgáltatni. Az adatgyűjtő mintákat a .bi-

zottság állapítja meg. ülésein a magyar

statisztikai hivatal egy képviselője is részt vesz. A statisztikai táblázatokat, német nyelven a központi bizottság teszi közzé.

A bizottság hatásköre kiterjedne a statisz—

tika minden ágára, nevezetesen a népesség- statisztikára is.

A magyar kormánynak sikerült elhárí—

A tania mind az ily központi szervezetre vo—

natkozó törekvésekeL mind pedig azokat a kívánságokat, amelyeket a közös ügyekből kifolyólag egyes statisztikai ágazatoknak,

1) Mitteilungen aus dem Gebiete der Statistik.

XIX Jazhrgang, 2. Heft, 23. 1.

mint pl. a vámsbatisztikának, a vasúti staff tisztikának közös művelése tekintetében osztrák részről felvetődtek. Ez utóbbiakra.

vonatkozóan a tárgyalások még jóval hosz- szabb ideig húzódtak, mint a központi.

szervezetre vonatkozóak és az ily aspirá—u—

cióknak csak az 1897. évi XXXV. t.—c., az;

új statisztikai törvény vetett egyszer s min—

denkorra véget, különösen azzal az int-exp;

kedésével, hogy a statisztikai munkaterv—

megállapítását az országgyűlés hatáskörébe

utalta. .

ime a statisztikai munkaterv megál—laik—

píhásána—k ez a teljesen eredeti, egyetlen.

más államnál fel nem lelhető módja a ma—

gyar önállóság és függetlenség megóvására irányuló törekvésünkben gyökerezik. Lé—

nyege ennek a rendelkezésnek az, hogy Ma—

gyarországon (bárkit is statisztikai adatbeval—

lásra csak akkor lehet kötelezni, ha az adat——

gyüjtéshez az országgyűlés az ü. n. statisz—

tikai munkaterv elfogadásával hozzájárult A magyar állampolgár tehát alkotmányjogi védelemben részesül abban a tekintetben hogy tőle csak oly statisztikai adatot kér- dezhetnek, amely [begyűjtésének szükséges—

ségét és célszerűségét az országgyűlés is elismeri. Ma már rég elmosódtak azok az, emlékek, amelyeknek ez a rendelkezés.

megszületését köszönheti. Régi alkotmány—

jogi jelentősége is megszűnt. Hisz a leg—

újabb, 1929. évi statisztikai törvény már"

csak azzal indokolja ennek a rendelkezés- nek fenntartását, hogy módot nyujt arra, hogy a törvényhozás a statisztika tevékeny—

ségét, az őt érdeklő problémákra kiterjessze—

és mentesíti az adtatszolgálztatókat a :feles—

leges zaklatástól. Maga az eljárás is idő—

köztb-en korszerűen egyszerűsíttetett, ameny- nyiben sürgős szükség esetén a miniszter- tanács a parlamentnek teendő utólagos be—

jelentés mellett is engedélyezhet adatgyüj—

tést. Tőrvényhozásuknak ennél a tárgyá—

nál is azonban érdekesen iigyelhető meg" a—

magyar alkotmányfejlődésnek az a jelleg——

zetes vonása, hogy korszerű állami beren—

dezkedését a hagyományokhoz ragaszkodva építi ki. Nyilván az az ösztönös megérzés vezeti a magyarságot elitben. hogy a nem- zet sorsa megváltozhatatlan létkérdés-ektől függ, melyek történelme folyamán ha más;

és más formában is, de állandóan vissza- térnek.

A magyarságnak ezen a területen kul—

túrmissziója van. Egyik létkérdésünk az;

is, hogy mennyiben tudunk ennek a külde—-

.-

10—12. szám

tésiinknek megfelelni. Meg tudjuk-e győzni .a világot arról, hogy a magyarság uralma itt a művelődés és a haladás céljait a leg- jobban szolgálja. Ebben a tekintetben nagy próba előtt állt 75 év előtt az új magyar statisztikai hivatal. A bécsi statisztikai hi- vatal és az elődjeiként müködő centrális birodalmi szervek tevékenysége, ,bármeny- nyire is kifogásolható volt a magyar alkot—

mányosság szempontjából, tagadhatatlanul tudományos felk-észültségen alapult és az akkor lehető legnagyobb gondossággal és pontossággal igyekezett feladatát ellátni.

Bizonyos jogosultságra látszott tehát annak az aggodalomnak, amelyet a bécsi statisz—

tikai központi bizottság 1868 elején báró Beast osztrák birodalmi kancellárhoz int—é—

zett emlékiratábanl) kif—ejtett: ,,Kérjük, ne engedje meg Excellenciád, hogy a statisz—

tikai .hivatal, amelynek kiadványait a sta- tisztikai kongresszusok mindíg kitüntették, fejlődésében négy évtizeddel visszaszoríttas- sék, azt első esiráin túl is visszatolják; hogy intézménye, amely mint a statisztika és a közigazgatás közvetlen együttműködésének legcélszerűbb szervezete, negyedszázad óta egész Európában egyre növekvő elisme- résre talált és jelenleg Madridtól Péter—

várig, Firenzétől Stookholmig uralkodik, megsemmisíttessék abtban a pillanatban, amelyben a császárság új alakulásának küszöbén kétszeresen termékeny működésre van hivatva". Ennek az emlékiratnak alap- ján, —— amelyhez az osztrák birodalmi kan- cellár hozzájárult, —— egyezménytervezet készült, amely szerint egy közös közigaz—

gatási statisztikai igazgatóságot és egy osztrák—magyar statisztikai kongresszust alkottak volna meg. Ez a tervezet is, mely önálló nemzetközi statisztikai tevékenysé- günket szinte lehetetlenné tette volna, csak úgy mint a statisztikai szolgálat általános szervezésére inányuló előbb említett kísér- letek, a magyar kormány ellenállásán meg—

bukott. De ezzel szemben mármost: mily súlyos felelősség hárult Keleti Károlyra és társaira, hogy bebizonyítsák, mennyire nem jelent visszaesést nemzetközi vonatko- zásban sem, ha Magyarországon a statisz—

tika ügye magyar kézbe kerül. Vajjon megfelelt—e a magyar statisztikai szolgálat ennek a Feladatának, arról előadásom kö- vetkező fejezetében kívánok szólni. Most eSnpán a szervezési kérdésnél maradva rá- '!) Mitteilungen aus dem Gebiete der Statistik.

XV. Jal1rg., 3. Heft, 3. l.

——7P5— 1942

mutatok azokra a rendelkezésekre, ame- lyek —— éppen Magyarország helyzetére tekintettel _ a statisztikai törvényekben és szabályzatokban a nemzetközi statisz- tika művelését, a nemzetközi érintkezés ápolását, — más államok hasonló rendel- kezéseit megelőzve és azokon túlmenően ——

teszik a statisztikai szolgálat kötelességévé.

Ezek szerint a statisztikai hivatal statisz- tikai ügyekben a szokásos diplomáciai út mellőzésével közv-etlenül érintkezik a kül- föld-del. Kiadványcsereviszonyt létesít a külföld statisztikai szerveivel; résztvesz a nemzetközi kongresszusokon; a !hivatal tagjai külföldi tanulmányutakat tehetnek és a hivatal önállóan is művelheti a nem—

zetközi statisztikát. Gondoskodás történt arról is, hogy a hivatal kiadványait német és francia nyelven is megjel'entethesse.

Röviden rámutattam fentiekben arra, hogy a nagy magyar kérdések, —— a nemzet függetlensége, önállósága, kultúrhivatása stb. —— mily mértékben jutottak kifejezésre statisztikai intézményünk sajátos berende—

zésénél. Áttérek most csupán néhány vonás—

sal annak a vázolására, hogy az így kiala—

kult magyar statisztikai szervezet működé- sének története mik-épen fonódott össze hazánk történelmi kiizdel'm—eivel.

Az ország területe szempontjából három fontos dátuma van a magyar statisztiká—

nak is: 1867, 1918 és 1938.

A kiegyezés után problémák merültek fel a területi szuverénitás teljessége és az osztrák uralom alatt közigazgatásilag szét- darabolt ország belső egységének helyre—

állítása tekintetében. Az újonnan felállított statisztikai osztály első közlései még rész—

ben az abszolutizmus alatt gyüjtött s az egész Monarchiáról szóló adatokat tartal- maznak. A Magyarország megjelölésű ro—

vat alatt ezért még a következő alrovat—

címek szerepelnek: Magyarország, Horvát- Tótország, Erdélyország, Határőrvidék, Dal—

mácia. Később a hivatal első önálló adat- gyiijtéseit Magyarország, Horvát—Tótország és Erdélyország elnevezések alatt csoporto- sítja. Ezeken a címeken belül az ország vármegyék, székek, vidékek és kerületek szerint tagozódott. Csak Erdély uniója (1868 :XLIII. t.-c.) és a vármegyei beosz—

tásnak 1876-ban történt egységes rendezése után vált lehetővé a statisztikai adatoknak tartós összehasonlításra alkalmas területi csoportosítása. Az Ausztriával való viszo—

nynnk tekintetében egyébként még hosszú időn keresztül kísértettek az abszolút una-

:

1942 *

itta—12. szám .... 716 __

lom emlekei, megnehezitvén a Bécsben körben ismertekké váljanak De nem szűnt székelő, de Magyarországon is működő: meg elszakított területünk állapotát, ott,. élő ipari, kereskedelmi, közlekedési és hitel— véreink viszonyait is állandóan figyelem—

vállalatok Magyarországna vonatkozó ada- tainak összeállítását. Mindezeknek a terü—

leti problémáknak alkotmányos rendezésé—

nél kétségkívül szerepet játszott a statisz—

tikai hivatal tevékenysége, már csak azáltal is, hogy táblázatai élénken ráherelték a figyelmet a fennálló visszásságokra.

Egy boldog félszázad után, nemzeti katasztrófánk tette ismét aktuálissá a sta- tisztika számára is az ország területi prob- lémáit. A trianoni tárgyalásokra a Statisz- tikai Hivatalnak az integer Magyarország védelmére és igazolására felsorakoztatott hatalmas adattömegen felül fel kellett Vér—

teznie delegátusainkat minden olyan terü—

leti kombinációra vonatkozó adatokkal is, amely az ország megcsonkítására irányuló támadások során ellenségeink részéről fel- merülhetett. Kétségbeesve kellett megállapí- tanunk, (hogy a statisztika otbjekti'v fegyve- rének ezeknél a tárgyalásoknál átütő ereje nem volt * és a trianoni diktátumon nem váltöZtathatott. De miként az egész nemzet nem veszítette el fhitét Magyarország fel—

támadásában, akként a statisztikai szolgá—

lat is eltökélten vállalta reáháruló nagy feladatát. Hitt abban hogy miként Buday László könyvébenl) oly gyönyörű szavakkal mondotta: ,,A szavak gyászpom—

páját le kell már vetni. Hétköznapok-at élünk, amíg az a harmadnap elj—ő, amit az írás igér; a megváltás boldog liarmadntapja.

Hétközna'pokat kell élnünk. dolgosakat, nem fáradóakat hogy mire a harmadnap közelít, a követ el tudjuk hongeríteni a sír széléről" Miközben a statisztikai hivatal a kifosztott, megtizedelt, csonka ország lel- tározását végezte és a helyzetet feltáró ada—

taival bemutatta az országnak, hogy mily erőkre támaszkodva kell a súlyos idők küzdelmeit vállalnia, ugyanakkor hatvá- nyözott erővel Vetette vállát a trianoni sír- kőnek, hogy azt elmozdítsa helyéről. Fá—

radthatatlanul gyűjtötte és állította össze az adatokat, amelyek a béke igazságtalansá- gát bizonyították. Mindent elkövetett, hogy eZek az adat-ok az" újonnan alakult Magyar Statisztikai Társaság, a Reviziós Liga és egyéb társadalmi szervek útján. vagy a külföldi statisztikusoklkal fei'málliortt köz—

vetlen összeköttetései reven minél szélesebb

L. Buday László: Magyarország küzdelmes

Élűwó. '

évei:

mel kísérni és nyilvántartani. _ Húsz éves soha nem lankadó munka után végre mutatkozni kezdtek ennek a munkának gyümölcsei. A Központi Statisz—

tikai Hivatal büszke öntudattal hivatka- hatik arra, hogy a felvidéki, kárpátaljai;

majd a keleti és erdélyi országrészek vissza:—

szerzésénél az általa összeállított statisz- tikái adatok jelentős., sok vonatkozásban döntő eredményeket értek el. De már a tárgyalások alatt lázasan készült a hivatal az új területek birtokbavételén—ek előkészi—

tésére is. Katon—áintkat szinte nyomon kö- vetve terjesztette ki adatgyüjtéseinek körét a visszafoglalt új területekre. Csak a sta- tisztikai szolgálatnak éjjelt nappallá tevő ezzel a munkájával vált lehetővé, hogya' magyar közigazgatás bevezetése gyors ütemben es mégis tersterűen történhetett.

A területváltozások és az azzal kapcsolatos közigazgatási területi módosítások termé—

szetesett az összehasonlitásna törekvő sta—

tisztikai munkának még sokáig nem kis nehézséget fognak okozni.

A területváltozásokkal kapcsolatosan most mondottak részben a magyar népesség kérdéseire is vonatkoznak. Ezek közül most csupán egyet kívánnék kiemelni: a nemze—

tiségi kérdést. Az abszolutizmus megszű- nése után nyilván a bécsi uralom hatása alatt teremtett helyzetre való tekintettel

—— amely a nemzetiségi kérdés tárgyila- gos tisztázását megnehezítette —— az újon- nan alakult magyar statisztikai hivatal az 1869 évi népszámlálásnál kénytelen volt lemondani arról .hogy az 1anyanyelvi kérdést is felvegye kévdőlapjára. ) A követ- kező népszámlálásig eltelt évtized alatt azonban sikerült már a magyar uralomnak oly nyugalmi állapotot teremteni ebben a kerdesben, hogy azt a hesfolyásolástól mentes s a valóságnak megfelelő válasz- adásra biztosan számítható minden aggály nélkül tndakolhattuk. Ez a kérdő—

pont azóta is változatlanul szerepel min- den népszámlálásnnknál. Nem láttunk mi az anyanyelvi kérdésben semmi rejteni, vagy titkolni valót. Amit mi sem bizony't jobban, mint az a tény, hogy anyanyelvi adatainkat olyan sokoldalú részletes kom-

1) L. A M. kir.

munkássága. M. St.

Központi Statisztikai— Hivatal

Közl. Új sor. 36. k. 455. ).

10—12, szám

_binációkhan tettük közzé német és francia nyelvű kiadványokban is, hogy erre még csak megközelítő példát sem találunk más államoknál. Trianon után felvetődött az a gondolat, hogy talán ez a mi nagy őszinte—

ségünk is közre játsihatott a nemzetiségek elkülönítésére irányuló törekvések megerő- södésében. Ez a feltevés nem helytálló és nem befolyásolhatja a tények őszinte fel—

tárására törekvő magyar statisztika mun- káját. A magyarságnak államalkotásra való hivatottsága ezen a területen elsősor—

ban éppen abban rejlik, hogy egész termé—

szeténél fogva minden más népnél alkal—

masabban tudja az itt oly keverve élő ide- genajkúakat is egybeforrasztani, méltányos törvényeivel, intézményeivel állameszméjé- nek megnyerni. A magyar statisztika tehát nem lett volna méltó a magyar névre, ha anyanyelvi adatai gyüjtésénél, feldolgozá- sánál és közzététel-(mél mindenkor nem a teljes őszinteség és nyiltság vezérelte volna.

A mi államunk alapja az igazság és az a hit, hogy az igazságnak győzni-e kell, ha ideig-óráig ellenségei felül is kerekednek.

Komoly útmutatást nyert ebben a tekintetben a statisztikai szolgálat társaságunk világ- hírű tiszteletbeli tagjától, néhai gróf Teleki Páltól. Teleki. utasításána a statisztikai hiva—

tal az 1941. évi népszámlálási kérdőívre az anyanyelven felül még a nemzetiségi hova- tartozást is tudakoló külön kérdőpontot vett fel, Elhatározása előtt Teleki meghallgatta az összes szakférfiak véleményét. Abban a levélben, amelyben döntését velem közölte, behatóan magyarázza és indokolja állásfog—

lalását. ,,Az elveszett területek visszaszerzése megindult —— írja többek között levelé—

ben —-— és ezt a különféle nemzetiségekben és nemzetiségi területekben gazdagodó or- szágot úgy hirdetjük, hogy Szent Istváni el- vek szerint, azoknak modern alkalmazásá-

val kívánjutk reorganizálni és felépíteni."

Sbatisztikánk—nak, közvéleményünknek, tiszt—

viselői karunknak — fejti ki gr. Teleki a továbbiak során —— ezeknek az elveknek szellemétől áthatva kell gondtolkodniok.

Arra az ellenvetésre, —— mely annyira ha- solít ahhoz az indokoláshoz, amely miatt az anyanyelvre vonatkozó kérdőpontot az 1869. évi népszámlálásnál mellőzték, ——

hogy az uralomváltozás időpontj—ának lég- köre nem látszik alkalmasnak a nemzeti—

ségi adatok begyűjtéséhez. Teleki Pál a csak az igazságot kereső magyar ember ha- tározottságaval felel: ,Most kell megten- nünk, mert most indulunk az új feladatra a

— 717— 1942

többnyelvű ország vezetésének feladatára".

lme ez volt a véleménye annak a férfiúnak,

aki mindenkinél jobban ismerte a magyar nemzetiségi statisztika szerepét mind Tria—

nonban, mind a revizióért való küzdelem- ben, mind a területvisszacsatolások érdeké- ben folytatott tárgyalásoknál. Nem lehet azért kétséges, hogy a statisztikai szolgálat- nak a mult nyomdokain haladva a jövőben is szent kötelessége, hogy a nemzetiségi vi- szonyainkat a valósághoz híven minél rész- leteseblben feltárja.

Előadásom szemszögéből a gazdasági statisztika körébe tartozó két adatgyüjtés fejlődéséről kívánok még megemlékezni. Az egyik a külkereskedelmi, a másik a vasúti statisztika. Mindkét adatgyüjtésünknek megindítása, fokozatos tökéletesbítése egy—

egy lépést jelentett Ausztriával szemben tel- jes önállóságunk felé.

A bécsi centrális hatóság-oknak egyik leg- régibb és a kor színvonalához képest igen

jó] megszervezett adatayüjtése volt a Mon—' archia vámközegei útján beszolgáltatott kül- kereskedelmi adatok statisztikája. De ez—

úton .a kiegyezés után is csupán a Mon- archia egész közös vámterületéről kaphat—

tunk képet. Az új magyar statisztikai hiva—

talnak próbálkozásai, hogy a külforgalom zömét lebonyolító nagyobb vállalatoktól sze—

rezzen be Magyarország kiittorgalmára vo- natkozóan elkülönített adatokat, sikert—elen—

nek bizonyultak. És ugyanakkor, amikor mi az önálló, de vámhatárral el nem választott Ausztriával való forgalmunkat is feltüntető külkereskedelmi statisztika megszervezésé- nek problémáját igyekeztünk előbbre vinni, a másik oldalon az osztrákok nehézségeink- ből fegyvert kovácsoltak annak bizonyítá—

sára, hogy mennyire nem nélkülözheti a Monarchia gazdasági kormányzata egy bécsi központi statisztikai hivatal működését.

Egyik 1873-ban kelt iratábanl) panaszkodik az osztrák statisztikai központi bizottság, hogy a m. kir. kormány konok (b—eharlichl ellentállásán múlik, hogy nem lehetséges az

!867—ben kötött magyar—osztrák vám— és ke—

reskedelmi egyezmény alapján a Monarchia jól felfogott érdekeinek és a tudománynak megfelelő közös statisztikai szerv'et létesí—' teni. Nem kis probléma volt tehát az adott) helyzetben, hogy mikép lehet megbízhatóanf és pontosan és a magyar gazdasági érdekek;—

nek megfelelően a közös vámterületen belül

1) Mitteilungen aus dem Gebiete de! Statistik

XX. lalngang, 3 .Heft 63 1. ;

10—12. szám

Magyarország külkereskedelmi forgalmát megfogni. A kérdés megoldása pedig egyre sürgősebbé vált és tartósan nem tűrt halasz-—

tást. Ezek nélkül az adatok nélkül lehetet—

lenség volt magyar gazdaságpolitikát foly—

tatni. Az ország összes gazdasági körei sür—

getik ennek a hiánynak megszüntetését. A képviselőházban, nevezetesen az 1878. évi költségvetési tárgyalásoknál, dörgedelmes felszólalások hangzanak el. Fölösleges ———

mondja az egyik felszólaló — statisztikai hivatalunkra bármit is költeni, ha külkeres—

kedelmi forgalmunkról nem tud minket tá—

jékoztatni?) És Keleti Károlyék megoldot-

ták a kérdést. Mi, akik a megoldást már

ismerjük és szinte el sem tudunk képzelni megbízható és a nemzetgazdaság minden érdekeinek kielégítésére alkalmas más eljá-4 rást, mint a forgalomban szereplő árukhoz kapcsolódó árunyilatkozatok rendszerét, mi alig tudjuk ma már kellően felbecsülni en—

nek a reformnak nagyszerűségét. De ha te- kintetbe vesszük, hogy a magyar statisztikai hivatal árunyilatkozat-rendszerével a kül—

kereskedelmi statisztikai adatgyüjtésnek egy teljesen új módszerét teremtette meg?) hogy fennálló gazdasági berendezkedésünk terv—

szerűen csak ezeken az alapokon indulha—

tott el, végül hogy 10 évvel később az az Ausztria, amely a kiegyezés utáni időben éppen ebben a kérdésben oly fölényesen hangoztatta velünk szemben tudományossá—

gát és észszerűs-égét, ez az Ausztria 1890- ben kénytelen volt áttérni a magyar rend—

szerre, ha mindezt tekintetbe vesszük, úgy meg kell hajolnunk a régi magyar sta—

tisztikusoknak eme zseniális teljesítménye előtt.

A vasúti statisztikáira] a nehézségeket az okozta, hogy éppen legforgalmasabb vasu—

taink Bécsben székelő társaságok tulajdoná—

ban voltak és vonalaik kiterjedtek a Mon-

archia mindkét államára. Vasutaink törté- netében is ott látjuk a magyar statisztiku- sokat a közlekedéspolitikai függetlensé- günkért küzdők első sorában. Végtelen gonddal és körültekintéssel védték a ma—

gyar érdekeket és törekedtek a kezdetben elkerülhetetlen közös statisztikai anyagnak legalább államjogi helyzetünknek megfelelő

!) L. Bokor G. i. m. 154. l.

') L. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal munkássága. M. St. Közl. Új sorozat 36. k. 162. l.

—— nez—.— _{1942 *}

közzétételét biztosítani. F áradozásaikat csak 1894-ben koronázta teljes siker, amikor az időközben tett közlekedéspolitikai intézke- dések a Magyarországra vonatkozó adatok elkülönített begyűjtését már lehetővé tették.—

A magános magyar nemzetnek minden más nemzetnél fontosabb létkérdése, hogy miként kapcsolódik be a művelt nemzetek tudományos kultúrközösségébe. A hivatalos statisztikai tevékenység ebben a nemzetközi vonatkozásban összefonódik a tudományos téren végzett egyéb statisztikai munkával, amelynek Tudományos Akad—émiánk, Köz—

gazdasági Társaságunk, majd 1922 óta a;

Magyar Statisztikai Társaság legfontosabb központjai. Minthogy előadásomnak tárgyát a hivatalos statisztikai szolgálatnak jubi- leuma adta meg, lehetőleg csak a hivatalos statisztikának nemzetközi eredményeit fo—

gom vázolni. De éppen témámnak ez a kö—

rülhatároltsága okozza, hogy nem méltat—

hatom kellőképen a hivatalos statisztikai szolgálat municipiális szervének, Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának a nemzetközi statisztika terén kifejtett nagy—

szerű munkásságát és e hivatal igazgatói—

nak kimagasló szerepét a nemzetközi sta—

tisztikai életben sem. Munkájuk kiválóan hozzájárult ahhoz, hogy az egész világon a magyar statisztikai tudománynak megbecsü—

lést szerezzünk.

Keleti Károlynak, mikor a statisztikai osztályának vezetését átvette, egyik első teendője volt, hogy a külföld hasonló hiva- talaival és tudományos köreivel a kapcso—

latot felvegye. 1869—ben már részt vesz a hágai nemzetközi statisztikai kongresszu—

son és azóta Magyarország megszakítás nél- kül szerepel hivatalosan is, minden hasonló nemzetközi összejövetelen. A bemutatkozás első gesztusaként Keleti Károly a hágai kongresszus résztvevői között a magyar hi- vatalos statisztika szervezetét ismertető fü—

zetet oszt szét. A fogadtatás, amellyel beje—

lentése és a megjelent magyar tudósok sze—

replése találkozott, olyan kedvező volt, hogy nyomban bekapcsolták Magyarországot is a tervezett nagy —— a statisztika minden ágára kiterjedő nemzetközi statisztikai munkálatnak szerkesztésébe, Magyaror—

szágra bízván a szőlészetre és borászatra vonatkozó nemzetközi adatok begyűjtését és közzétételét. A következő években nem-' zetközi kapcsolataink egyre jobban kimé—

10—12. szam

lyülnek. A Magyarország iránti rokonszenv és érdeklődés magas fokát jelzi, hogy az em- lített nemzetközi tudós társaság következő 1872. évi szentpétervári kongresszusán az

Amerikai Egyesült Államokkal szemben

Magyarország meghívását fogadja el. 1876—

ban tehát, a fiatal statisztikai hivatal rende- zésében, Budapesten jönnek össze a világ neves statisztikusai. A kongresszuson részt- vevő 173 külföldi tudós elismerő nyilatko—

zatai és a magyar viszonyokról az ország statisztikai életéről külföldön megjelent be- számolói nagyban növelték hazánk hírnevét.

A szokásoknak megfelelően a kongresszus Keleti Károlyt választotta meg a következő

—— négy év múlva tenvezett — Összejöve—

telxéig elnökévé. A kongresszus tárgyalásaira vonatkozó több kötetet felölelő kiadványok .a következő években Keleti Károly szerkesz- tésében megjelentek ugyan, de a kongresz- szusok sorozata a budapesti ősszejövetellel

—-— nemzetközi politikai okokból —— lezá- rult. Az 18854ben a kongresszus helyett megalakult Nemzetközi Statisztikai Inté—

zetben a magyar tagok kezdettől fogva ki- emelkedő szerepet játszottak. Amit legjob—

ban két körülmény külsőleg is bizonyít.

Az egyik az 1901—ben Budapesten tartott nemzetközi intézeti közgyűlés nagy sikere, melynek jótékony hatását még a Trianon utáni időkben is éreztük, a másik pedig az a körülmény, hogy a kétszáz tagú zárt létszámú intézetben-, amelyben 38 állam van képviselve; a magyarok taglétszámukkal közvetlenül a nagyhatalmak utána hete—

dik helyen szerepelnek. A magyar hivata—

los statisztika egyébként ezzel is igyeke- zett a nemzetközi bizalmat statisztikai ada- tai iránt megszerezni, hogy az adatgyüj- tésekre vonatkozó nemzetközileg elfogadott javaslatokat és ajánlásokat adatgyüjtései- nél a legmesszeblbmenően alkalmazta s így mindíg kimutatta azt a törekvését, .hogy Magyarország közállapotairól a külföldet a legtárgyilagosabban kívánja tájékoztatni.

Ezt a célt szolgálják egyébként német és

——719——— 1942

francia nyelven is megjelenő kiadványai, amelyeknek sorát az Összeomlás után a Ma- gyar Statisztikai Szemle megindításával gazdagította.

Ha a politikai elfogultság lehetővé is tette, hogy a magyar hivatalos számadatok Trianonban nem vétettek figyelembe, úgy annál nagyobb megnyugvásunkra szolgált az objektív statisztikai helyek részéről az összeomlás utáni két évtized során számos megnyilatkozásban tapasztalt bizalom. En- nek egyik megkapó jelét adta a nemzetközi statisztikai intézet hágai irodája. Mikor az összeomlás után azzal a kéréssel fordultunk hozzá, hogy az ellenünk terjesztett rágal- makra tekintettel, pártatlan nemzetközi szakértő bizottság vizsgálja meg népszámlá—

lásaink módszerét és az annak végrehajtá—

sához lartozó összes iratokat és levelezést.

a kérést a hágai iroda annak politikai ter—

mészetére való hivatkozással elhárította ugyan, de meleg elismerő soraival fényes elégtételt adott a meghurcolt magyar statisz- tikának. S ha sikerült a lefolyt 20 évben ki- fejtett magyar propagandával ll'lagyarország iránt megértő barátokat szerezni, úgy jog—

gal állíthatjuk, hogy abban a magyar sta- tisztika iránt minden tárgyilagos körben meghonosult bizalom is jó szolgálatokat tett.

Bevezető szavaimban voltam bátor rá' mutatni arra, hogy Magyarország létkérdé—

sei mennyivel súlyosabbak. mint a más ál—

lamoké. igyekeztem kifejteni, hogy ezek a kérdések a hivatalos statisztikai szolgálat fejlődését mennyire befolyásolták és mily nehéz magyar munkát kell végeznie, hogy feladatait sikerrel oldja meg. De azok a ne- héz próbák, amelyeken ez a hit atal átesett, egybeforasztották a Központi Statisztikai Hivatalt a magyar sorssal, sajátos magyar intézménnyé tették. Ez a dicsőség szolgál—

jon jutalmául mindazoknak, akik a 75 év munkájában oly fáradhatatlan hazafias lel- kesedéssel részt vettek s akikről megemléke- zésiil idéztük fel az elmondottakat.

Dobrovíts Sándor dr.