Budapest rádióelőfizetői

11. szám. —— 1057 — 1927 leölt baromfi, sörárpa, hántolatlan borsó

járnak nagyobb Összeggel elől. ; A küfkereskedelmi mérleg ezúttal csak Ausztriával és Görögországgal, valamint az egyébnrszágok megnevezése alatt összefog—

lalt jelentéktelenebb országokkal záródott kiviteli többlettel. Az Ausztriával szemben mutatkozó aktívum 92 millió pengörői 48 millióra zuhant. A behozatali többlet a mult

év hasonló időszakával összehasonlítva Cseh-Szlovákiánál 28 millió pengőről 100 millió pengőre, Németországnál 38 millió pengőről 74 millió pengőre nőtt. A mérleg—

ben majdnem kivétel nélkül minden ország—

gal szemben romlást látunk, csak Lengyel—

országnál van említésreméltó javulás, ahol a passzívum 33 millió pengőröl 19 millió pengőre csökkent. Kádas Károly dr.

Budapest rádióelőfizetői.

Los abonnés du Radio de Budapest.

Résume'. Pour rcchcrcher et poursuivre ceux gui écouicnt sans nermission le Radio,

la Direction hont/roise des Postes exécu'a a Budapest. le 1!) février dernier, unc— enguétc au cours de laguelie, au moyen de guestionnaircs distribués par les propriétaires cic maison, on devant de'ciarer les appareils réceptcurs; de cette facon, on a pu élablir gui niavait pas de permission. Licngur'te a cu son résultat:

ltaccroissemcnt' moyen mensuel des abonnc- ments au Radio, (lui n'éiait (luc de 1200 (autour de 40/11) au cours des mois gui Looaient précédée, s'est élei/é á 9'60/0 en fécrier, lc nom/tre des nouvelies permissions ayant monté a 3141.

Lcs gueStionna'ircs demand/timi aussi la profession des abonnés au Radio et la désigna—

t/on détaillc'e oles appareils récepteurs. Les données recueillies et reoise'es par la Direction des Postes furent dépouillées par FOIfice cen- irat de staiistiguc; nous en présenions ci—

aprés les résultats 'géne'raux.

A rádió világának sajátos bűnözői az u. n. orvhallgatók (Schwarzhörer), akik a legravaszabb fogásokkal vonják ki ma—

gukat azoknak—a legtöbbször igen mérsé—

kelt díjaknak a megfizetése alól, amelyek a nagyközönség szórakoztatása céljából fel—

állított broadcasting adóállomások fenn.—' tartására szolgálnak. Az egyes államok ter-

mészetesen tölük telhetőleg igyekeznek ellenük védekezni. Teljes sikert azonban kellő eszközök hiányában ezidőszerint még sehol sem tudtak elérni, úgyhogy a világ minden részében tekintélyes azoknak a száma, akik ellenszolgáltatás nélkül élve—

zik a rádiót.

A magyar broadcasting adóvezetősége is kezdettől fogva felvette ellenük a harcot, mert hiszen az orvhallgatók Végeredmény- ben nemcsak az illető társaságot, hanem

közvetve a nagyközönséget is megkárosít- ják azzal, hogy a szolgáltatott műsorok költségeihez nem járulnak hozzá. Már a rádiórendelet kiadásával egyidejűleg meg- indul a küzdelem az orvhallgatók ellen, s a magyar kir. póstaigazgatóság az egész társadalmat segítségül hívta a rádiókaló- zok üldözésére, midőn külön jutalmat biz- tosított az orvhallgatók feljelentőinek. A vezetőségnek ezen az úton sikerült ugyan némi eredményt elérnie, azonban az ország területén kiváltott rádióengedélyek arány—

lag alacsony számából még mindig arra lehet következtetni, hogy még tekintélyes számmal vannak azok, akik túltéve magu- kat a törvényes rendelkezéseken, rádió- vevőberendezéseiket engedély nélkül tart- ják üzemben.

, Az év elején a m. kir. póstaigazgató—

ság egy újabb eszköz segítségével kísérelte meg a Budapest székesfőváros területén rejtőző orvhallgatók kinyomozását és meg—

rendszabályozását. A székesfőváros terüle—

tén minden egyes háztulajdonosnak a le—

vélkézbesítők által kiosztott összeíróívek—

ben a házában lakó főbérlők neveit be kel—

lctt jegyeznie. Ennek megtörténte után kö- teles volt a háztulajdonos vagy megbi—

zottja az összeíróívet valamennyi főbérlő—

nek bemutatni, akiknek a lakásukban ta—

lálható rádióberendezést az összeíróívek segítségével be kellett jelenteni. Az össze—'

íróívek alapján meg volt állapítható, hogy a rádióvevőberendezések tulajdonosai kö—

zül kinek nincsen engedélye. A pósta veze—

tősége az összeírás sikerének a biztosítá—

sára a rádiórendelet megszegőivel szem—

ben igen méltányosan járt el. Azok ugyanis, akikről az összeírás megállapította, hogy rádiókészülékeiket engedély nélkül tartot—

ták üzemben, abban az esetben, ha az en- gedélyt az összeírást követő öt napon belül

11. szám.

megszerezték s ha ellenük még abban az időben kihágási eljárás nem indult meg, kivételesen minden büntető eljárástól men—

tesültek, sőt még az elmulasztott díjakat sem kellett visszamenőleg megfizetniök.

Az Összeírást folyó évi február hó 10. és

II.—én foganatosították s mint említettük,

csak Budapest székesfőváros területére ter- jedt ki. Arra nézve, hogy ezen az úton az orvhallgatók felkutatása mennyiben volt eredményes, némi fogalmat alkothatunk magunknak abból, ha a főváros rádió—

engedélyeseinek havonkinti alakulását vesz—

szük szemügyre.

Az egész ország idevonatkozó adatait tar- talmazó táblázat adataiból láthatjuk, hogy Budapesten az utolsó hónapokban a rádió- engedélyek havonkinti növekedése átlag- ban az 1.200 darab, vagyis 4% körül inga—

dozott. Az 1927. évi február havi össze—

írás eredményeképen ez év februárjában észlelhetünk nagyobb arányú növekedést, amikor a rádióengedélyek száma az össze—

írás napjától a hó végéig 3.141-gyel, vagyis

9'6%—kal növekedett. Érdemes még a meg—

említésre, hogy az összeírás alapján alig egy-két esetben kellett a mulasztók ellen a kihágási eljárást megindítani, mert az összeírással felkutatott orvhallgatók a posta vezetőségének felhívására csaknem kivétel nélkül kiváltották a, szükséges engedélyt.

Az összeírás azonban, ettől eltekintve, egy más értékes és tanulságos eredmény- nyel járt. Az összeíró íveken ugyanis több kérdőpont volt felsorolva, melyek a rádió- tulajdonosok foglalkozását, a rádiókészü—

lékek közelebbi megjelölését és leírását tudakolta. A posta által begyűjtött és felül—

vizsgált anyag idevonatkozó adatainak feldolgozását a m. kir. központi statisztikai

hivatal eszközölte, s ezek összesített ered—

—— 1058 — 1927

ammmmmmmnn

Augmentatíon des abohnés de Radio en Hongrie

JJ (,

'70,00CL ?

/

604000

504000

[00.000

xx

x x

30.00

20.000

Magyarország

_

Hany/ve 100 1

o——————-a Budapes/

_o Víz/élt Pray/ncs o. ...

O

1925

M.St.Sz.1BZ7.

vuvnuxlxlxrlxc ululmlwlva:

19 ?

vu 1925

ményei a szövegben elhelyezett tábláza—

tokba vannak foglalva.

Az összeírás 32.649

zést talált a fővárosban, amelyeknek va- lamivel több, mint kétharmada (67470) detektoros- s körülbelül egyharmada

(32'6%) a különféle lámpáskészülékekből

állott. A detektoroskószülókek aránylag nagy száma abban a közismert tényben leli ma- rádióvevőberende—

!. A rádióvevőberendezések engedélyeseinek száma Magyarországon.

Nomhre des 'ÚI'OVL'LÉS des appamils réceptcurs de Radio en Honglie.

Hónap —— Blois Budapest 132315"; (issza—ár; llónap ——— Mm's

, , ,

1925. Xll. 31 H 8.834 8093 § 16.927 1926. X. 31

1926. I. 31 13060 10.748 ; 23 808 XI. 30

ll. 28 194376 14.553 ll 33 929 Xll. 31 ill. 31 § 23 222 17 442 § 40 664: 1927. l. 31

IV. 30 ;; 26 060 19.773 45833 11. 28

V. 31 ,5 26.071 20 977 _31 47.948 III. 31

Vl. 30 27.223 2173?) l 48.958 IV. 30

VII. 31 27 436 22.222 % 49 658 V. 31

Vlll 31 27.542 22.897 ; 50.439 VI. 30

!

il Budapest lm

ll

28.373 * 29.716 30.877 32 596 35.790 36 432 36.726 86 641 36.877

Vidék ,, Pr .mlnce

24.705 ?:

26 667 28.652 30 933 33.241 34.467 35 316 35.691 36.161

Összesen

—-— TOtal

53.078 56.383 59 529 63.529 69 031 70.899 72042 72.335 7 3.038

, ll llillllllltlltlllltltttll lllElillSlelSll

BUDAPESTEN

Répartition des appareils de Radio

á Budapest '

Detektoros Détecteurs

Lámpás A lampe—

Külső extérieures

.. . ,

Belso 2 3 inteneures

!: C

.. _ . a) : , .

Kulso" es 75 ;? exteneures belso m ; C etintérieures

(

Ismeretlen ! % inconnues

IMSrSz'lGZ7.

gyarázatát, hogy a csepeli adó műsorát Budapest lakossága az olcsó detektoros készülékekkel is élvezheti s csak annak kell a nagyobb befektetést igénylő lámpáské—

szülékeket beszereznie, aki a különböző

A lámpáskészülékek lámpaszáma Budapesten

liombre de lampes des appareils ?; lampe a Budapest ,

%t 52 5.3 %A LS

_6 [...—7 03336 _gésannáltöbb.

. _ , erau-dessusdeg_

1927. lampa —Iampe. msrsl.

külföldi adóállomások műsorát is hallgatni óhajtja. A tízezret meghaladó (10.656) lám-

pás vevőberendezés tulajdonosainak csak-

nem egyharmada, számszerint 3.096 (29'1%) a kisebb igényeknek teljesen megfelelő egylámpás készüléket használta. A lámpás vevőberendezéseknek a leghasználatosabb típusa, a háromlámpáskészülékek majd—

nem ugyanekkora arányban fordultak elő (25'7%), pontos számuk 2.739 volt. Sor—

rendben ezek után a kétlámpás készülékek

következtek 1.878 darabbal (17'6%), majd

a négylámpások, melyeknek száma 1.303

volt (12'2%). Az ezret meghaladó számmal szerepeltek még a nagyobb teljesítőképes—

ségű ötlámpás vevőberendezések is, melyek így az összes lámpás készülékeknek

10-196 -át tették. Az ötnél több lámpával

felszerelt készülékek száma az előbbiekhez : viszonyítva már elenyészően csekély, ösz- szesen 568 darab volt. Ezek közül a nagy teljesítőképességű készülékek közül a leg- nagyobb előszeretettel a nyolclámpás ké-

szülékeket alkalmazták, melyek száma 280

—— ezeknek a nagyteljesítményű berende- zéseknek csaknem felét tette. Megemlítésre érdemes még, hogy a legnagyobb vevő—

berendezés 11 lámpával volt felszerelve s az összeírás idején a főváros területén az efajta készülékekből mindössze egy volt

üzemben.

A rádió elterjedésének mértékét úgy állíthatjuk helyes megvilágításba, ha a vevőberendezések számát az egyes kerüle—

tek lakosságához viszonyítjuk. Ezen az ala—

pon nézve a H, és X. kerület áll első he- lyen, ahol minden egyes vevőberendezésre átlag 22 lakos jutott. Alig marad el'-mögöt- tük az I. kerület is, melynek minden üzem- ben tartott vevőkészülékére 23 lélek esett.

Sorrendben utánuk a IX. kerület követke- zik, melynek 25, és a IV. kerület, melynek 26 volt az arányszáma. Jóval kedvezőtle- nebbek e tekintetben a viszonyok a többi kerületekben, amennyiben a III. és VII.

kerületben 33, az V.—ben 37, s a VI.—ban már 39 lélek esett minden egyes rádió-

' berendezésre.

Az egyes kerületekben lévő rádiókészű- [ékek nemét tekintve, a lámpás vevőberen—

dezések (szempontjából a IV. kerület vezet.

ahol a hallgatók 44'(l%-ának lámpás ké—

szülék volt a tulajdonában. Az ebben a te- kintetben utána következő VI. és VII. ke—

rületben aránylag már jóval kevesebb lám—

pás berendezést találunk. A VI. kerületben ugyanis a rádióelőfizetők 39'1%—a, a VII.

11. sZánL _; 1060 ——

1927f

II. A budapesti rádióvevőberendezések kerületenkint.

Apparez'ls récepteurs de Radio a Budape—t, pur arrondzssements.

§ _ , d', 'OÉ g A lámpás vevőberendezések közül

§ % Apparezls recepíeurs D ? a e § Réparlil ion des appan'ils réceptem's

; § ? 7 W. 7 W__ " , '2 43 Ég a Mmm:

Kerület § § § A A AZ % ?.) E§ 53 El, § á Zöiíannzl

-. zzz 2 s detektoros lámpás összes :: E; 5, e E É * * '_

Arronchssement ?; § § déterteurs u, lam pe au total "33 5; § § Évi 1—4; 5— 6 gumi?

was . , wíüst—wwww—— H—

A vevoberendezesek száma nombre ;; **— zu.— ** lámpás volt * lampes

; 11 l *

I. 101553 3126 1.343 4 469 1 23 , 1 127 § 155 61

ll. 50 746 1.345 965 2.310 22 ,3 2502 § 124 89

III. 55.422 1.118 566 1 684 83 ,3, 521 * 34 11

IV. 26 389 561 436 997 26 ki 356 i 54 26

V. 73.095 1 0235 927 1.962 37 * 762 § 119 46

VI. 163 925 2 58? 1.661 , 4.245 39 , 1.398 § 202 61

VH. 180961 3.528 1.920 5.448 33 ' 1.610 § 250 60

VIII. , 146211 3.299 1 413 4 712 31 5 1.225 * 146 i 42

IX. ! 97.752 3 096 816 3 912 25 706 * 82 i. 28

X. § 64 911 2.301 609 2 910 22 1 599 § 79 § 21

Budapest összesen * %

Budapf'st au total 960.995 21.993 10.656 32 649

kerületben pedig 35'2%-a volt lámpáské- szülékkel felszerelve. Aránylag legkevesebb rádióhallgatónak volt lámpás vevőberende—

zése a IX. kerületben, ahol a rádió híveinek mindössze 20'9%—a élvezte lámpás készü—

lékkel a rádiót.

A rádióhullámok felfogására a rádió—

berendezések tulajdonosainak a zöme, 678

százaléka a külső antennát használta.

Belső antennával dolgozott a készülékek 29'0%-a; kétféle — külső és belső anten- nával bírt 187 vevő, s a berendezések 2'6%-ánál a használt antennát nem ismer-_

jük. Erdekes jelenség, hogy a jóval ki-

sebb érzékenységű detektoroskészülékeknél.

ahol a vevőképesség tudvalevőleg csaknem kizárólag a belső antennánál jóval nagyobb felfogó erővel bíró légantennával fokozható, aránylag mégis több a belső antenna, mint a sokkal nagyobb teljesítményű lámpás készülékeknél. A detektoros készülékeknek ugyanis körülbelül egyharmada, pontosan

*32'8%-a működött belső antennával, míg a lámpás készülékeknek körülbelül csak egy ötödénél használtak belső antennát. Az ok valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a detektoros készülék tulajdonosa akár belső, akár külső antennával működteti is a gépét, általában csak Budapest vételére szorítkozhatik, ellenben a lámpás készülé-

keknél, melyeknek tulajdonosa a külföld adását is élvezni akarja, a külső antenna használata jóval nagyobb vételi lehetőséget biztosít s ezért szerelik fel a lámpás készü—

lékek tulajdonosai vevőgépeiket nagyobb

is láthatjuk, hogy a külső antenna az öt- lámpás, tehát már meglehetős nagy telje—

sítményű készülékeknél nyert aránylag leginkább alkalmazást. A fővárosban üzem- ben volt ötlámpás készülékeknek ugyanis majdnem kilenctizedrésze működött külső antennával. Ezeknél a készülékeknél a külső antennák ilyen nagyarányú alkalma- zása nemcsak a vételi körzet növelésével függ össze, hanem azzal is, hogy e nagyobb értéket reprezentáló készülékek nagyrésze már hangszórókkal van összekapcsolva s a hangosan beszélő készülékek meg- szólaltatását a külső antenna haszná—

lata biztosítja. A belső antennák viszont azoknál a készülékeknél voltak a legelter- jedtebbek, melyeknél az önmagukból adódó nagy teljesítmény fokozásához a külső antenna alkalmazása már nem jelent számottevő előnyöket. Ezeknek a hét és az annál több lámpára berendezett készülé—

keknek több, mint fele belső antennával volt felszerelve. Különösen a hétlámpás készülékeknél van a belső antenna nagy

arányban képviselve, ahol, ha a kettős an-

tennával felszerelt készülékeket figyelmen kívül hagyjuk a berendezéseknek csaknem háromnegyed része volt belső antennával ellátva,.

Az egyes kerületekben leginkább hasz- nálatos antennák számából nem következ- tethetünk az egyes kerületek vételi viszo- nyaira, más szóval arra, vajjon az egyes kerületekben nagyobb számmal előforduló belső antennák a kedvezőbb, a külső ari-'

711. szám, 1927

n llMllfl EllERJEllÉSE BUDAPESTEN

Diffusion du Radio a Budapest

lfáa'l'á/(e'szÚ/éá're ese/r

p .

dérealeurs á/smpe Surlapparel/ _ , _ _

De/ek/ar'as- lámpás— M.Sr. 511927. 22—23 25-25 31-33 37-39 kászű/e'kek. p Kap/Unyi s. lélek—habiranrs

hetőségekre mutatnak—e. A vételi viszonyok vizsgálatánál ugyanis, ha az összes, tehát a detektoros- és lámpáskészülékeket figye!

lembe vesszük, azt tapasztaljuk, hogy aránylag a legtöbb belső antenna a,IV. és VIII. kerületben található. Ugyanaz az eset áll fenn akkor is, ha kizárólag a detekto—

ros, vagyis csak azokat a készülékeket te—

kintjük, ahol a rádióvétel szempontjából domináló szerepe van az antennának. Ezek szerint ebben a két kerületben kellene a legjobb vételi viszonyoknak lenniök. Ves- sünk azonban csak egy tekintetet Budapest térképére s azonnal meggyőződhetünk róla, hogy milyen más tényezők befolyásolják a rádiótulajdonosokat az antenna megválasz- tásában. Köztudomású, hogy a külső an—

tenna megépítése a városok belterületén, a nagy bérházak között jár a legtöbb nehéz—

séggel, ahol a légantennákat többemeletnyi magasságban kell elhelyezni, amit a rádió—

tulajdonos szerelővel kénytelen elvégeztetni s ezért az itt lakó- rádióhallgatók nagy- része a külső antenna felállítását igyekszik lehetőleg elkerülni. Más a helyzet a város külső perifériáin, ahol a földszintes házak—

ban lakóknál nem akadályozzák ilyenfajta nehézségek a külső antenna felszerelését.

Tekintve, hogy Budapestnek éppen a IV.

és VIII. kerülete van a többi kerületek közé beékelve, vagyis a két kerület olyan, mely- nek külvárosi jellegű részei nincsenek, azt hisszük, joggal tételezhetjük fel, hogy az antennák nemének kerületenkinti aránya a vételi viszonyok vizsgálatánál nem ve- hető alapul. '

Az összeiróívek adataiból nagyjából megállapíthatjuk azt is, hogy a székes—

74

11. szám. — 1062 ——

III. A rádióvevőberendezések megoszlása az antennák neme szerint.

Répartitvon des appamils réceptews de Radio, suivant le game d'antennes.

. A vevőberendezések közül —- Appareils réceptf'urs _;

Az antenna , % W" ; , ; ; , ; ; ; 5.3 m I m §

megnevezése ÉVE a 1 l a 2 : " 3 ; 114 Ez 5 ! d 6 a 7 i a 8 ÉÉ Év; §w§§ ÉETÉ

_ , .. :: ———— - — —— —— —— — ——N—'§s (ng—E m ;;—

De'szgnalwn % ma . , _m L* A zo ES " o a:

' % lam a.s—lam es mintás. :Nv:

de l'antenne _ÉÉÉL ,, ,, puw_ "" p— , , , §??? "33 § ? (37

7 [__ AVH—készülékek sZ,,á,m,a,,,f*f,,,7?,0,"7'f),?"e _

Küfsö —— Emtérieure 14 028;i 2.129 1.428; 2.234 1.099 944 134 18 105 7 8.098 22.126 0/0 ; 638; 68 H 76 0; 81 6 8.4'3 881 775 1872 .77'5 43'7 76 0 (578

Belsö — Intérzeure ; 7.200; 876 419; 447 173 104 30 69 120 5 2252 9.461

0/0 328; 28 3 ,?2 3 le'-3 13'3 9'7 17 3 69'7 461 31 3 21'1 29'0

Külső—belsö _ Earl,.— ; ;; ; ;

'intérieure . 56;; 10; 9; 16; 16; 14 8 11 43; 4 131 187

010 02; 0 3; 0-5; 0—6 1-2; 1 :; 4'6 11-1 15-4 35 0 1-2 0 6

comme . . ; 700;; 81 22; 42 15 10 1 1 8 — 175 875

0/0 ; 3 ._,;; 26 12; 15 12 0 9 () (i 10 .Z'O'; w— 17; 26

Mindössze—Autolal 21.993; 3096 1.878 2.730 1.303 1.072 173 99 280 16 10.656 33.649

' 0/0 10000; 10000 10000 100 00 10000 10000 10000 10000 10000 10000 10000 100 00

fővárosi rádiósok között az egyes társa- dalmi rétegek milyen arányban vannak képviselve. Előljáróba meg kell jegyez—

nünk, hogy a szóban levő adatgyüjtés nem szakszerű statisztikai felvétel, hanem tisz—

tán adminisztratív célzatú összeírás volt s itt a statisztikai feldolgozáshoz alkalmatlan adatbevallás folytán a rádiótulajdonosok foglalkozási csoportosítása csak hozzávető- legesen volt lehetséges. Ez a körülmény kényszerített arra is, hogy az anyag fel—

dolgozásánál szokásos foglalkozási csopor- tosítást mellőztük. Amennyire a rendelke- zésünkre álló anyag engedte, igyekeztünk e, helyett a foglalkozásokat a rádió spe- ciális szempontjai szerint beosztani. Ezen az alapon tizenkét csoportba vannak so—

rozva a rádió budapesti hívei, és pedig a következőkbe: ipar, kereskedelem, egyéb

különféle foglalkozásúak, azután háztulaj—

donosok és magánzók, háztartásbeliek, ta—

nulók, nyugdíjasok, rokkantak, továbbá a

különféle egyesületek, iskolák és kórházak, végül az ismeretlen foglalkozásúak. Az ipari szakmához tartozóknál és az egyéb rgyüjtőnévvel jelölt különféle foglalkozá—

súaknál külön mutatjuk ki az értelmiséget és külön a munkásságot. _

A foglalkozás szerinti feldolgozás ered—

ményeiből első pillantásra szembeszökő az értelmiség domináló szerepe. Akkor is, ha csak az ipari és egyéb értelmiséget, vagyis azokat a foglalkozási ágakat tekintjük, ahol ezt az elkülönítést sikerült keresztül—

32.649 rádióelőfizetője közül 12.683, tehát az előfizetők több, mint egyharmada tar—

tozott az értelmiséghez. A tényleges szá- muk s így az arányuk valamivel még en—

nél "is nagyobbra tehető, minthogy a többi foglalkozási ágakiközé sorozottak között is lehetnek jó néhányan. Különben az egyéb gyüjtönévvel jelölt értelmiség tagjai, ahova többek között az összes közszolgálati alkal—

mazottak s a különféle szabadfoglalkozá- súak is be vannak sorozva, egymagukban is az összes hallgatók 36'5%-át tették. Alig marad el mögöttük az ipari és egyéb mun—

kásság is, akiknek a körében szintén nagy közkedveltségnek örvend a rádió, ameny—

nyiben az ő tulajdonukban volt az üzem- ben levő rádiókésziilókeknek 32'2%-a, számszerint 10.494. A munkásság arányát az iparban alkalmazottak magas száma szökteti fel. Az ok kézenfekvő, ha figye—

lembe vesszük, hogy az ipari foglalkozá—

súak nagyrésze kellő szakismeret révén saját maga képes vevőberendezését elké—

szíteni. A kereskedelemmel foglalkozók a kétezret meghaladó számmal, de már jó—

val kisebb arányban voltak képviselve (ö'6%). Ezeket követik ——— ha nem csaló- dunk —.-— a rádió legszorgalmasabb hallga- tói, a nyugdíjasok, akiknek száma már va—

lamivel alatta marad a kétezernek s így az összes hallgatók 5'5%—a tartozott a nyugdíjasok sorába. A háztulajdonosok és magánzók csoportja már az ezret sem éri el (2'6%). Alig marad mögöttük a rádió

x .

. 1—1'.zsza1n."*

— 4063 —

IV. A budapesti rádióvevőberendezések tulajdonosai foglalkozás szerint.

Propriéraires des appareils récepteurs de Radio á Budapest, par profession.

A vevőbcrendezésrk közül — Appareils récepfeurs uN

g . . _ _ , . ; . ; _ es as

9-3 a a : a a a a a * a gal—Énaz lt'l

A tulajdonos foglalkozása ÉÉ 1 2 ; 3 4 5 l 6 7 ; 8 222; "52295 § § § 0/

Profession du proprie'tairc § § l a m p e s ggg total § § í o

a * 1 á m p a s 55 * ?

készülékek száma—nombwe h

1 %

Ipari értelmiség — Indus— . §

tríels ínstruits . . . 406 69 l 54 94 60 (7 10 6 16 3 * 369 775 2'4

Ipari munkás —— ()uvriers

, '

d'inrlustm'e . . . 5.410 648 452 547 232 162 30 7 25 1 2.104 7.514 230 Egyéb értelmiség—Autres

wrsonnes instruiies . 7.476 1.186 708 1.108 600 506 87 58 170, 9 4.432 11.908 365 Egyéb munkás — Autres

'

ouvriers . . . . 2.368 237 133 131 61 40 4 1 4 1 612 2.980 92 Kereskedő — Commen'ants 1.368 252 123 239 113 94 10 6 24 —— 861 2.229 6 6

Háztulaj ionos és magánzó , . '

Propríe'laz'res de malsons § : ' " ,

et rentiers . . . . 582 83 45 72 22 33 2 4 5 1 267 849 26

Háztartásbeli— Femmcs ne

sloccupant guedelmrmén. 572 50 23 25 11 9 —— 1 —-; —— 119, 691 2 1 Tanuló—Etudiants,écolrers 469 86 56 88 42 31 9 3 8 1 324 7914 25

Nyugdíjas —— Retraz'te's ' 1.305 161 97 110 42 38 ' 7 3 5 _ 463 1.768 55

Rokkant. —— Invalides. . 19 _ 3 — 2 1 — 1 — — * — 7 26 01

Egyesületek, iskolák, kór- [ ; § ll

házak —— Associations, * í "

écol s, hópz'taum . 39 12 4 33 19 19 2 2 5 — 96 135 04

Ismeretlen —— Incomvue ,. 1.979 309 183 290 100 83 11 8 18 —— 1.002 2 931 91

Osszesen számszerint .

Au total, en nombres 21.993 3.096 1.878 2.739 1.303 1.072 173 99 280 16 10.656 32.649 1000

"/0 674 95 57 84! 40 83 *0'5 03 09 00 326 100'0 ——

lelkes csapata, a tanulók (2'5%). Ezek kö-

zött szerepelnek nemcsak a szorosan vett tanulóifjúság, hanem a különböző főisko—

lák hallgatói is. A háZtartásbeliek —— külö-

nösen nők _— követik őket, akiknek aránya 2'176—ot tett. A sort a különböző egyesü—

letek, iskolák, kórházak, valamint a rok—

kantak zárják be, kiknek száma —— az előb- bieké 135, az utóbbiaké 26 — olyan cse—

kély, hogy százalékban alig fejezhető ki.

Végül a szolgáltatott adatok fogyatékossá- gára mutat az a körülmény, hogy a hall- gatók közül csaknem háromezernek, vagyis

9'1%—ának foglalkozása nem volt meg-

állapítható.

A fenntiekben ismertetett adatgyüjtés eredményei —— mint már elől is említettük

—— csak Budapest területét ölelik fel. Tekin- tettel azonban arra, hogy az ország rádió- hallgatóinak több, mint fele (51'3%) a székesfőváros lakosságából került ki, az

adatok már magúkban véve így is érdek-

lődésre tarthatnak számot. Az ország egész területén levő rádióhallgatók ilyner'nű ada—' tainak számbavétele is tervbe van véve.

Várszeghy János dr.

J'