• Nem Talált Eredményt

Mi mindent kell leírni egy-egy könyvtár küldetésének meghatározásakor? megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Mi mindent kell leírni egy-egy könyvtár küldetésének meghatározásakor? megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Beszámolók, szemlék, referátumok Közkönyvtári törvény (1975)

A mindenkori oktatási miniszter jogosult egy könyvtárat közkönyvtárrá nyilvánítani, s kijelölni a fenntartó önkormányzatot. A miniszter minden évben meghatározza a könyvtárakra költhető álla­

mi hozzájárulás mértékét. A könyvtári szolgáltatá­

sok ingyenesek, kivéve néhány különleges szol­

gáltatást. A törvény írta elö a Közkönyvtárak Taná­

csának megalakítását. Módosítása jelenleg a knesszet előtt van

Az információs szabadságról szóló törvény (1998) Biztosítja az izraeli állampolgárok és lakosok jogát, hogy hozzáférjenek a közintézmények által tárolt információkhoz.

Szakmai szervezetek

Két szakmai szervezetet kell megemlíteni: az Izra­

eli Könyvtárosok Szervezetét (1952-től), és az

Izraeli Szakkönyvtárak és Információs Központok Egyesületét (1966-tól).

Könyvtárosképzés

1956-ig a könyvtárosok csak európai és amerikai egyetemeken szerezhettek diplomát. A Nemzeti Könyvtár rendszeresen küldte külföldi képzésre munkatársait, és foglalkoztatott könyvtáros vég­

zettségű bevándorlókat. 1956-ban a Héber Egye­

temen alakult meg a könyvtártudományi tanszék, amely jelenleg levéltári és információtudományi oktatást is folytat, és MA diplomát ad a végzősök­

nek. A hetvenes évektől két főiskolai szintű kép­

zésre, illetve a Bar-llan Egyetemen folyó MA- és PhD-képzésre is jelentkezhetnek a könyvtárosok.

/SHOHAM, Snunith: Libraries and librarianship in Israel. = IFLA Journal, 26. köt. 3. sz. 2000. p. 165- 176./

(Dobó Katalin)

M o s z k v a i m a n i f e s z t u m

A h a r m a d i k é v e z r e d o r o s z o r s z á g i k ö n y v t á r a i n a k , m ú z e u m a i n a k , l e v é l t á r a i n a k s z e r e p e a g l o b á l i s i n f o r m á c i ó c s e r é b e n é s a t u d á s a l a p ú t á r s a d a l o m b a n

2000 áprilisában 19 ország és az Oroszországi Föderáció különböző régióinak képviseletében több mint 300 szakértő és hivatalos személy vert részt Moszkvában A könyvtárak digitális erőforrá­

sainak igazgatása c. konferencián. A résztvevők áttekintették az orosz könyvtárak, múzeumok és levéltárak automatizáltsági fokát, és lehetséges hozzájárulásukat az információs társadalom fej­

lesztéséhez.

A konferencia résztvevői megállapodtak abban, hogy a könyvtárak, múzeumok és levéltárak a kö­

vetkező politikai kérdések megoldását tudják elő­

segíteni:

• Demokrácia és polgári társadalom: a mindenki számára hozzáférhető könyvtáraknak, múzeu­

moknak és levéltáraknak stratégiai jelentőségük van az életminőség javításában és a szélesebb demokratikus lehetőségek elérésében azáltal, hogy szabad és egyenlő hozzáférési lehetőséget teremtenek a minőségileg magas színtű informá­

ciókhoz, különböző vélemények megismerésé­

hez, ami lehetővé teszi a vagyoni és földrajzi egyenlőtlenségek kiegyenlítését.

• Társadalmi-gazdasági fejlődés és az ipar fejlő­

dése: a könyvtárak, múzeumok és levéltárak azáltal járulnak hozzá a nemzeti jövedelem elő­

állításához, hogy egyenjogú hozzáférést bizto­

sítanak az információkhoz és a belőlük nyerhető új lehetőségekhez; fontos eszközei lehetnek az információban gazdag és szegény polgárok kö­

zötti szakadék csökkentésének.

• Kutatás, oktatás, élethosszig tartó tanulás: fizi­

kailag osztott hálózatukon keresztül a könyvtá­

rak, múzeumok és levéltárak gazdaságos infra­

struktúrát kínálnak mind az iskolarendszerű ok­

tatáshoz, mind az önképzéshez; a művelődési rendszer valamennyi szintjén támogatják a ta­

nulókat, oktatókat, kutatókat.

• Kulturális és nyelvi sokféleség: a könyvtárak, múzeumok és levéltárak a legtágabb értelemben vett kulturális intézmények; fenntartják, őrzik és propagálják a kulturális örökséget, biztosítják a hozzáférést valamennyi kulturális ismerethez.

A résztvevők tudomásul vették és támogatták a következő dokumentumokat:

1. Általános jellegűek:

282

(2)

TMT48. évf. 2001.6-7. sz.

• az IFLA állásfoglalása a könyvtárakról és a gondolatszabadságról;

• az Európa Parlament Kulturális, Ifjúsági, Ok­

tatási és Sajtóbizottságának jelentése a könyvtárak szerepéről a modern világban;

• az Európa Tanács Kulturális Bizottságának jelentése az európai könyvtárügyi törvényho­

zásról és politikáról;

• az UNESCO/IFLA manifesztuma a köz­

könyvtárakról;

• az Európai Bizottság kutatása a közkönyvtá­

rak és az információs társadalom témaköré­

ből;

• Koppenhágai Nyilatkozat.

2. Orosz dokumentumok:

• az állami információs politika koncepciója;

• koncepció az információs társadalom orosz­

országi fejlesztéséről;

• Oroszország elektronikus könyvtárai - a kor­

mányprogram koncepciója.

Ajánlások az orosz kormány számára

Törekedni kell arra, hogy

• az orosz elektronikus könyvtárak fejlesztési prog­

ramja szövetségi szintre kerüljön, és megfelelő politikai és pénzügyi támogatást kapjon;

• fejlődjenek és javuljanak az elektronikus könyv­

tárak létrehozásához szükséges jogi alapok;

• jelentős erőforrások álljanak rendelkezésre az orosz digitális kulturális és tudományos források létrehozása, illetve interneten történő elérése céljából;

• a könyvtárak, múzeumok és levéltárak jussanak hozzá az új információ lehető legszélesebb körű hozzáférhetővé tételének technikai hátteréhez, valamint fenntartásához szükséges erőforrásai­

hoz;

• jöjjön létre az információs erőforrásokat előállítók jogai és a polgárok informálódási joga közötti egyensúly;

• a könyvtárak, múzeumok, levéltárak használata­

kor részesüljön egyenlő elbánásban az összes felhasználói csoport (pl. gyerekek, fogyatékosok) a „fejlesztés mindenki számára" elv alkalmazá­

sával.

Ajánlások a külföldi kormányok,

nemzetközi szervezetek és Oroszország külföldi kereskedelmi partnerei számára

Szükséges, hogy

• olyan nemzetközi programok támogassák az orosz könyvtárak, múzeumok és levéltárak kor­

szerűsítését, mint amilyenek az UNESCO Világ­

örökség és az Információ mindenkinek elérhető, az EU Az információs társadalom technológiája elnevezésű programjai, továbbá az együttműkö­

dés fenntartásához az internet teljes körű hasz­

nálatát garantáló projektek;

• jelentős forrásokat találjanak az orosz, EU-beli és amerikai könyvtárak, múzeumok, levéltárak kölcsönös érdeklődésre számot tartó témái kö­

zös kutatásának finanszírozására.

Ajánlások az orosz könyvtárak és egyéb kulturális intézmények, illetve vezetők és szponzoraik számára

Elkerülhetetlen, hogy

• az orosz könyvtárak, múzeumok és levéltárak a nemzetközi kutatási szféra üdvére egyesítsék erőiket az interneten elérhető elektronikus forrá­

sok létrehozásában;

• javuljon a könyvtárak, múzeumok és levéltárak együttműködése az elektronikus publikációk kia­

dóival a licencszerződések terén;

• az orosz könyvtárak, múzeumok és levéltárak közös stratégiát dolgozzanak ki az orosz és nemzetközi szponzorokkal folytatandó tárgyalá­

sokra;

• különleges intézkedések szülessenek a megfe­

lelő szakemberek kiválasztására, képzésére és megtartására, beleértve az információs techno­

lógia, a pénzügyek, a menedzsment és a marke­

ting terén szükséges ismereteket;

• kapjanak ösztönzést a könyvtárak, múzeumok és levéltárak a kereskedelmi befektetőkkel létesí­

tendő partnerkapcsolatokra a beruházásoknál szükséges kereskedelmi és irányítási jártasság megszerzése érdekében;

• a könyvtárak, múzeumok és levéltárak szoros kapcsolatokat építsenek ki a társadalmi, magán- és nonprofit szervezetekkel az információs tár­

sadalom fejlesztésének támogatása céljából.

/Moskovskij manifest. Rossijskie biblioteki, muzei, arhtvy tret'ego tysáceletiá i ih rol' v global'nom obmene informaciej i znaniámí. - The Moscow ma- nifesto. Russian libraries, museums and archives of the third millennium and their role in the global information and knowledge society. Moskva, 2000.

Rossijskaá Gosudarstvennaá Bibliotéka, Tacis. 8 p.l (Viszocsekné Péteri Éva)

283

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Így a könyvtári rendszer szol- gáltatásainak és forrásainak használni tudása, tehát a könyvtár-pedagógiai tartalmak, cé- lok, vagyis az információs mûveltség

Öt felhasználóból négy ren- delkezik okostelefonnal, PC-je a válaszadók 88%- ának van, tabletet vagy más eszközt pedig csak minden hatodik internetez ő

A nemzeti besorolási fájlok, állományok mint központi források a cseh könyvtárak, múzeumok, galériák.. (és levéltárak?)

• a könyvtárak és múzeumok közül 1-1 müvet jelentetett meg a Budapesti Történeti Múzeum, a Jókai Mór Városi Könyvtár, a Néprajzi Múzeum, az Országos Műszaki

Azonban akár így, akár úgy, a két említett államnak a világméretű információs versenyben hatalmas előnye van az európai álla­.

lessen a globális információs infrastruktúra, hacsak az nem, hogy legelőbb a nemzeti információs inf­. rastruktúráknak kell kialakulniuk, mégpedig

Mindebből tevődik majd össze a ma még előre alig látható információs társadalom. J,: The

A fentiekkel párhuzamos, de azoktól független kezdeményezés a Kongresszusi Könyvtár nemzeti elektronikus könyvtári projektje (National Digital Library Project). A