Reprezentatív adatgyűjtés a mérnökök és technikusok életkörülményeiről

458 *

^SZEMLE

tak hasonló fogyasztásával, mert az ada—

tok nem a tényleges helyzetről adnak tá—

jékoztatást, hanem csak azokról az ará—

nyokról, amelyek szerint a (parasztság

lisztfogyasztása saját termelésű és vásá- rolt termékekre megoszlik.

Az alapadatok szerint az egyénileg gaz- dálkodó ésa termelőszövetkezeti paraszt- ság között az egy főre jutó lisztfogyasz—

tás tekintetében jelentéktelen különbség van (ez utóbbié mintegy egy százalékkal

alacsonyabb).

A termelőszövetkezeti parasztság liszt-

fogyasztását majdnem teljes egészében a munkaegységre kapott részesedésből fe-

dezi. Ez abszolút összegben is magasabb,

mint például a középparasztságé. Nyilván—

való tehát, ha a várható fejlődést tekint—

jük, akkoraparasztság liszt-, kenyér— stb.

vásárlása a termelőszövetkezeti mozgalom

előrehaladásával állandóan csökkenni fog.

Mindezek alapján a parasztság liszt—

íogyasztására vonatkozóan néhány általá—

nos következtete'st vonhatunk le.

1. A parasztság lisztfogyasztása a kö—

vetkező években előreláthatóan nem fog emelkedni, sőt a kedvező értékesítési le—

hetőségek és az egyéb termékek fogyasz—

ásának növekedése esetén feltehetően

csökkenni fog.

2. A termelőszövetkezeti parasztság a iunkaegység után kapott kenyérgabona—

részesedésből majdnem teljes egészében

ellátottnak tekinthető. Ezért vásárlása e cikkekből a minimálisra korlátozódik. A jó ellátottsága, valamint a növekvő pénz—

beni és természetbeni jövedelme miatt itt is a lisztfogyasztás csökkenése vár—

ható.

A kenyérgabonaíogyasztás említett

problémái időszerűvé teszik, hogy a kér—

désben állást foglaljunk. Nyilvánvalóan

továbbra is helyes napirenden tartani a

termelésnek a termésátlagok útján való növelését. Ugyanakkor azonban a tények azt mutatják, hogy a lakosság kenyér-

gabonafogyasztásának nagyjából a csú—

csához értünk el, amelynek további növe—

kedése már nem kívánatos, elő kell segi—

teni fokozatos -— több év távlatában való

—— csökkentését. Ezt elsősorban az indo—

kolja, hogy a magas kenyérgabonafogyasz- tás túlzottan egyoldalú táplálkozásra ve—

zet, tehát a népélelmezés megjavítása ér-

dekében az értékesebb élelmiszerek fo—

gyasztását a kenyérgabonafogyasztás ro—

vására növelni kell. A fogyasztási struk—

túra ilyen megváltozását elő kell segíteni

a kenyérgabonából készült termékek és egyéb élelmiszerek ára közötti helyesebb

arányok kialakításával.

A kenyérgabonafogyasztás javasolt

csökkentését a jövedelemnek a fogyasz—

tás szerkezetére gyakorolt hatása is elő- segítheti. A jövedelem emelkedése ugyan- is lehetővé teszi más, értékesebb élelmi—

szerek fogyasztásának gyorsabbütemű

növekedését, s ezzel a kenyérgabona—

fogyasztás relatív, a későbbiekben abszo—

lút csökkenését.

Megvan a lehetőség tehát arra, hogy a kenyérgabonaellátás terén időnként jelentkező nehézségeket a fogyasztás ol- daláról is enyhítsük, s fokozatosan olyan új fogyasztási arányokat hozzunk létre, amelyek egyaránt kedvezők a dolgozó nép ellátása és a népgazdaság fejlődése szempontjából.

Zala Ferenc

Reprezentatív adatgyűjtés

a mérnökök és technikusok életkörülményeiről

Az egyes társadalmi rétegek életszin- vonalának vizsgálata, az életszínvonal

alakulásának számszerű kifejezése bonyo-

lult, sokoldalú feladat. Az életszinvonalat legtöbbször egyetlen mutatóval, a reálbér és a reáljövedelem indexével szokták jel—

lemezni, holott az életszínvonal sokkal

összetettebb fogalom. Méréséhez vizsgál—

nunk kell többek között a lakásviszonyo—

kat, a dolgozók anyagi helyzetét, bizonyos

javakkal (ruházat, bútor, tartós fogyasztási cikkek stb) való ellátottságát, a közleke-

dés állapotát,akulturális viszonyokat stb.

1957—ben a Műszaki és Természettudo4 mányi Egyesületek Szövetsége (METESZ) azzal 'a kéréssel fordult a Központi Sta- tisztikai Hivatalhoz, hogy vizsgálja meg a mérnökök és technikusok életkörülmé- nyeit.

A műszaki értelmiségnek a népgazda-V

SZEMLE

459

ságban betöltött fontos szerepét aligha kell hangsúlyozni, s nem szorul különö- sebb magyarázatra, hogy a Központi Sta- tisztikai Hivatal —— a METESZ javaslatát

elfogadva —-— elsőnek e fontos réteg élet- körülményeit vizsgálta meg.

A vizsgálat eredményeit a mérnökökön

és technikusokon kívül is nagy érdeklő-

déssel Várják. E felvétel nyomán és ta- pasztalatait felhasználva, hasonló vizsgá- latot végez a Szakszervezetek Országos

Tanácsa a nyugdíjasok életkörülményei-

nek tanulmányozása céljából. Ezért úgy véljük, hogy ——- bár az adatfelvétel szám—

szerű adatai még nem ismeretesek, és a

kérdőívek feldolgozásának elején tartunk

—— nem haszontalan, ha összefoglaljuk a

felvétel egyes módszertani problémáit és tapasztalatait.1

!. Az adatfelvétel köre

Az adatfelvétel előkészítésekor kevés támpont állott rendelkezésünkre. A mér-—

nököknek és technikusoknak csupán 1952.

évi számát, népgazdasági ágankénti és szakágankénti megoszlását ismertük, és a

Fővárosi Statisztikai Hivatal 1930. évi hasonló összeírásáról szóló jelentés állott

rendelkezésünkre.z

Mindenekelőtt (azt kellett eldönteni, hogy az összeírás kikre terjedjen ki, hány

főt érintsen, milyen széles kört öleljen fel. E kérdések megválaszolásakor nehéz—

séget okozott, hogy sem a magyar, sem a külföldi gyakorlat nem határozta meg,

hogy ki tekintendő mérnöknek, illetve technikusnak. Míg az általánosan ismert,

hogy orvosnak tekintendő az, aki az or—

vostudományi egyetemen oklevelet szer- zett, ügyvéd az, aki jogi oklevéllel rendel—

kezik és az ügyvédi Kamara tagja stb.,

addig a mérnöki és technikusi foglalko- zás jogi meghatározása hiányzik. Mérnöki munkakört töltenek be olyanok is, akik mérnöki, sőt technikusi végzettséggel sem

rendelkeznek, ugyanakkor sok okleveles

mérnök végez nem műszaki jellegű munkát.

Nincsen meghatározva a műszaki mun—

! Az adatok közlésére előreláthatólag az 1958. év második felében kerülhet sor.

2 Dr. Illuefalví I. Lajos: A főváros polgári népes- ségének szociális és gazdasági viszonyai. Budapest, Székesfőváros Statisztikai Hiválala,l935. 1024—1054.

old.

Dr. Bene Lajos: A mérnökök szociális és gazd—a.- sági viszonyai Burda—pesten. Statisztikai Közlemények,

71. kötet. 4. szám. ,

5*

kék köre sem. A "műszakiak" besorolása a prémium elosztásának szempontjai alapján történt és számos olyan munka- kört is magában foglal, amelyet általában

nem mérnökök és technikusok töltenek

be. E feladatok elvégzése sok esetben mű—

szaki végzettséget nem is tesz szüksé—

gessé. (Például igazgató, terves, munka—

erőgazdálkodó, prémium előadó stb.). Ha- sosnló nehézségekkel találkozunk az ál—

lamigazgatásban dolgozó műszakiaknál is.

Ugyanilyen bonyolult a technikusok körének meghatározása is, azzal tetézve, hogy míg a közvélemény mérnöknek ál-

talában a műegyetemi oklevéllel rendel—

kezőket ismeri el, a ,,technikus" elneve-

zés csupán az elmúlt években vált álta—

lánossá és sokkal bizonytalanabb a mér—

nök foga lrnánál,3

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Euró—

pai Gazdasági Bizottságának folyóirata sem határozza meg pontosan a mérnökök

és technikusok fogalmát. Tudósnak vagy

mérnöknek nevezi az egyetemi vagy ez- zel egyenlő fokú tanintézeti végzettséggel rendelkezőket a végzett munkára való te-

kintet nélkül, technikusoknak, akik az

egyetemnél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek, de valamilyen oklevéllel vagy bizonyítvánnyal bírnak. A folyóirat a következőket írja: ,,A -fogalom pontos meghatározása az elemzés céljától is függ.

Általában a személyek iskolai végzettsé—

gének szintje és fajtája vagy az általuk végzett munka jellege, vagy mindkettő alapján különböztetjük meg a mérnökö—

ket és technikusokat. A gyakorlatban a meghatározás az egyes országokban nagy-—

részt eltér. Tehát rendkívül nehéz össze—

hasonlítani a nyugateurópai országok nagyszámú műszaki tanintézetének foko—

zatait és blzonyítványait. A tudós, mér—

nök és technikus munkája közötti kü—

lönbségtétel csak az önkényes elbírálás széles határesetein belül történhet."

(Highly Gualified Technical Manpower

3 E probléma egyáltalán nem újkeletű. Bár az 1923. XVII. t. c. védettnek nyilvánítja a mérnöki címet. Bene Lajos már 1933-ban megállapítja, hogy a törvény ,,elasztikusa—n" s7abja meg a kereteket és bizonyos esetekben oklevél nélkül is engedélyezi a mérnöki cim használatát. Ugyanitt olvashatjuk:

,,Nem tudott egységes definiciót adni a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. sem. Végül is a mérnökök és vegyészek helyzetéről szóló kiadványában minden országra nézve különbözőképpen, az ott érvényes meghatározást fogadta! el." (Dr. Bene Lajos i. m.

14. és 12, old.)

460 sze-Mm

in Western Europe. Economic Bulletin for gurope, 1957. No. 1. 41. old.)

'A problémát a METESZ—nek a mérnö-

kök és technikusok anyagi viszonyaival foglalkozó bizottságával egyetértésben a' következőképpen oldottuk meg. Az adat—

felvétel során mér-nöknek kizárólag—aMű—

szaki Egyetemi oklevéllel randelkező,mű—

szaki beosztású dolgozókat tekintettük.

Vagyis a műegyetemi oklevéllel rendel- kező igazgató, minisztériumi előadó stb.

belekerült, de az oklevéllel nem rendel—

kező, mérnöki beosztásban dolgozó szer— , kesztő—,,mérnök" vagy akár főmérnök nem került bele felvételünkbe. Lényegében

hasonló elgondolás alapján, végzettségük

szerint definiáltuk a technikusokat is: a

felsőipariskolai, illetve műszaki középis—

kolai (technikumi) végzettséggel rendel—

kezőket tekintettük technikusoknak. A fennálló rendelkezéseket figyelembe véve mérnöknek tekintettük a Gazdasági Mű-

szaki Akadémián végzetteket is. továbbá

a tudoniányegyetemi végzettségű okleve-

les vegyészeket, fizikusokat, geológuso—

kat stb., és a technikusok közé soroltuk azokat a műszakiakat is, akik a Műszaki Egyetemen legalább 4 félévet elvégeztek,

de oklevelet nem szereztek.

E meghatározás ellenére sok vállalat—

nál olyanokat is felvettek a mérnökök—

technikusok névjegyzékébe, _akik még a

leglazább definició szerint sem tekinthe-

tők műszakiértelmiségieknek.4 Ez is bi—

zonyítja, milyen nehéz ennek a kérdésnek

egyértelmű megoldása.

A mérnök, illetve technikus fogalmá- nak meghatározása után el kellett dön—

teni azt is, hogy az adatfelvételt hol, mi—

lyen területen végezzük el, s hogy az adatfelvétel hány főre terjedjen ki. Kér—

dőíveket csak azokon a területeken osz- tottunk ki, ahol nagy számban dolgoznak mérnökök és technikusok. így az ipar—

ban, építőiparban, a közlekedésben, to—

vábbá a gazdasági minisztériumokban, a tervező— és kutatóintézetekben és a buda- pesti műszaki egyetemeken. Az adatfel—

vétel nem terjedt ki a kereskedelemben,

a mezőgazdaságban, és az államigazgatás

* Összesen 79 olyan kitöltött kérdőívet kaptunk vissza. amelyet magukat mérnöknek illetve techni- kusnak valló. ennek megfelelő beosztású de ennek meetelelö végzettséggel nem rendelkező dolgozók öltöttek ki Kc'wöttük 7 általános iskőlai. ? nnloári wlmlai véweltséegel 10 érettségivel rendelkezett stb, Tenhnikusnak vallja magát 4 okleves jogász, sőt 5 közgazdász is.

ni a műszakiak megoszlási

helyi szerveiben, a szövetkezeti szektor- ban, továbbá a vidéki műszaki egyeteme—

ken dolgozó mérnökökre és techniku—

sokra.

Mivel a mérnökök és technikusok szá—

mát 1952 óta nem írták össze, az akkori

létszámadatok alapján kellett megbecsül-

arányát az ipar, építőipar, közlekedés, a tervező: és kutatóintézetek és a miniéztériumok kö;

zött. 5000 kérdőív feldolgozását terVez—

tük, ami kb. 10 százalékos reprezentáéió—

nak felel meg. A különböző népgazdasági , ágakba tartozó vállalatok (egységek) szá— _ mának, valamint a mérnökök megoszlási—

arányának ismeretében már el" tudtuki

dönteni, hogy egy—egy ágazatban hány fő

adatait kell összeírni. Ahhoz, hogy a

tervnek megfelelően 5000 mérnök és technikus adatait dolgozhassuk _fel min—

den harmadik ipari, építőipari és közle—

kedési vállalatban, minden második mér—

nöknek és technikusnak kellett kérdő—

ivet kapnia

A vállalatokat a véletlen kiválasztás

módszerével jelöltük ki. Feltételezhettük, hogy a Véletlenszerűség érvényesülése esetén a legkülönbözőbb viszonyok között élő mérnökök és technikusok belekerül—

nek a felvételbe, s a különböző tényezők a valóságosnak megfelelő arányban sze—

repelnek a ,,mintában". Rendelkezésünk—

re állott az ipari, építőipari, közlekedési vállalatok betűrendes névjegyzéke. Ennek

alapján jelöltük ki azt a 393 vállalatot és tervezőintézetet, amelyekben az adatfel- vételt végrehajtottuk.5

— Ezt a listát a teljesség kedvéért kiegé- szítettük a két budapesti műszaki egye—

temmel, három technikummal (műszaki középiskolával) és 5 minisztériummal

(Nehézipari, Kohó— és Gépipari, Könnyű—

ipari, Építésügyi. Közlekedés— és Posta—

ügyi Minisztérium. ideértve a MÁV

Vezérigazgatóságot is). '

IL Az adatfelvétel módjának

kiválasztása

A kérdőívek kiosztása és összegyűjtése—

tekintetében két lehetőség között választ- hattunk. Az egyik: felkeresünk minden egyes adatszolgáltatót és a kérdőívet a ' A kiválasztás az ún. véletlen számok— táblázata alapj-án történt. (Közli: George W. Snedecor: Sta- tistical Methods. The Iowa State 'Collegc Press;

1946.) '

SZEMLE

461 számlálóbiztos tölti ki. Ez biztosította 1. visszaküldenek—e annyi kérdőívet,

volna az adatfelvétel teljességét, s így *amennyi a feldolgozáshoz feltétlenül majdnem minden kiosztásra került kér— szükséges?

dőívet visszakaptunk volna (kivéve azok—

tól. kik megtagadják az adatszolgáltatást).

Joggal tartottunk attól ugyanis, hogy a

hosszú, négy oldalas, 35 fő és 61 alkér—

dést tartalmazó kérdőív kitöltésére sokan

nem fognak vállalkozni. Még sem lett

volna helyes számlálóbiztosokat alkal—

mazni. Eltekintve a hatalmas költség— és munkatöbblettől, személyes

tésük esetén az adatszolgáltatók az adat—

felvétel névtelenségét nem látták volna

biztosítottnak. A névtelenséghez azonban

feltétlenül ragaszkodnunk kellett, mert számos kérdésnél a fizetésen kívüli jö- vedelmekre, a család jövedelmére, bizo—

nyos kulturális körülményekre stb. vo- natkozó kérdéseknél csak ez esetben szá—

míthattunk őszinte, a valóságnak meg- felelő válaszokra.

A másik megoldás az lett volna, ha fel—

kérjük a vállalatok igazgatóit, hogy hiva- tali úton osszák ki és gyűjtsék össze a

kérdőíveket. E módszerrel nem éltünk annak érdekében, hogy még a látszatát is kerüljük a ,,hivatalos kényszernek".

Olyan megoldást kellett tehát válasz—

tani, amely él a személyes kiosztás elő—

nyeivel, de egyúttal meg is nyugtatja az

adatszolgáltatókat, hogy a kitöltött kér—

dőív alapján személyazonosságuk nem állapítható meg. Ezért a kérdőív kitölté- sére felkérteket személyesen és egyen- ként kerestük fel és a kérdőív átadása—

kor röviden elmondtuk az adatfelvétel célját. Ilyen módon Budapesten 5486, vi-

déken 2475, összesen 7961 mérnököt és

technikust kerestünk fel. A kérdőívek ki—

osztásában eredményesen működtek közre a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságainak és a METESZ apparátusának munkatársai. A kérdő-

ívekkel együtt átadtuk a Központi Sta-

tisztikai Hivatal és a METESZ által alá—

írt kísérőlevelet —— amely röviden ismer—

tette az adatfelvétel célját -—— és a vá-

!aszboritékot, amelyben már az adatszol- gáltató helyezte el a kitöltött kérdőívet.

A borítékot az adatszolgáltató küldte

vissza postán —— a feladó feltüntetése

nélkül. Ez az eljárás biztosította a teljes névtelenséget.

Ez az adatgyűjtési vetett fel:

mód több kérdést kikérdezte— .

2. a visszaküldés során nem torzulnak—e el a kiosztás arányai (Budapest—vidék, népgazdasági ágak —-— tervezőirodák stb.);

3. bár joggal feltételezzük, hogy kivá—

lasztási módszerünk mellett a magasabb és alacsonyabb keresetűek arányuknak

megfelelően kerültek a mintába, kérdé—

sessé vált, nem tolódik—e el ez az arány a visszaérkezés után? (Elképzelhető ugyanis, hogy az alacsonyabb keresetű, nagycsaládos dolgozók inkább kitöltik a kérdőívet, hogy esetleges panaszaiknak ily módon is hangot adjanak.);

4. nem volt—e feleslegesen elvesztege- tett idő és munka 7961 mérnököt és

technikust személyesen felkeresni, nem lett volna—e elegendő, ha postán küldjük

el a kérdőíveket?

A kérdőívek kiosztását próbafelvétel előzte meg két budapesti és egy vidéki

üzemben, egy tervezőirodában és egy mi- nisztériumban.

A próbafelvételnek kettős célja volt:

egyrészt megállapítani, hogy a mérnökök

és technikusok hogyan fogadják az adat—

felvételt, kitöltik-e a kérdőíveket, más-

részt a gyakorlatban kellett kipróbálni, hogy a kérdőívtervezet megfelel—e cél- jának.

A próbafelvétel során az említett öt

egységben összesen 181 kérdőívet osztot- tunk ki. Visszaérkezett 124 darab, vagyis

68,1 százalék. A visszaküldés aránya a Könnyűipari Minisztériumban volt a leg-

jobb (81,1 %) és a két budapesti üzemben volt a legrosszabb (57,8 %). A kérdőíve—

ket szétosztó megbízottakat mindenütt szívesen fogadták és kivétel nélkül min—

denki szivesen vállalkozott a kérdőív ki—

töltésére. Hogy végül a felkérteknek mégis mintegy egyharmada nem küldte vissza a kérdőívet. az inkább magyaráz—

ható hanyagsággal, mint szándékosság—

gal.

A; próbafelvétel tapasztalatai alapján

és miután 404 egységben elkészítettük a mérnökök és technikusok betűrendes

névsorát, minden második mérnököt és

ter—hnikust kellett. kiielölnünk ahhoz, hogy végülis kb. 5000 feldolgozható kérdőív

állion rendelkezésünkre. Számításunk

helyesnek bizonyult és a végleges felvé-

462

^SZEMLE

tel tapasztalatai nem tértek el a próbafel- vételétől. 5192 kérdőív érkezett vissza"

(65,20/o). ebből feldolgozható volt 5099

(64,0%), nem volt feldolgozható 9.3."

A végleges adatfelvétel során ismét a minisztériumi dolgozók bizonyultak a

legpontosabbaknak, a kiosztott kérdőívek—

nek (a próbafelvételt is beleszámítva) 71,6 százaléka érkezett vissza. Oket köve-

tik a tervező— és kutatóintézetek (69,2%),

majd a vállalatiak (63,1%), míg a vissza- érkezés aránya a műszaki egyetemeknél

volt a legrosszabb (58,7%).3

A kérdőívek visszaérkezési aránya te—

hát kedvezőnek mondható, 5099 mérnök

és technikus adataiból már következtet—

ni lehet az egész magyar mérnök— és

technikus-társadalom életszínvonalára,

kulturális, lakás stb. viszonyaira.

Nem válaszoltunk még azonban arra

az aggályra, hogy a feldolgozásra kerülő 5099 kérdőív arányai a visszaérkezés

során nem torzultak—e el olyannyira, hogy az már veszélyezteti *a feldolgozás hitelességét, Ezt a veszélyt természetesen

semmiféleképpen sem lehetett megelőzni.

Feltételeztük azonban, hogy az a köz—

gazdaságilag meghatározhatatlan pszicho—

lógiai indíték, amely a mérnököket és

technikusokat hol a kérdőívek vissza—

küldésére, hol a papirkosárba való be—

dobásra ösztönzi, lényegében azonosan érvényesül például a Budapesti Csokolá-

déeyárban és a Miskolci Útfenntartó

Vállalatnál. Feltevésünk beigazolódott, mert a kiosztott és visszaérkezett kérdő- ívek megoszlása nem tér el lényegesen.

' A S7ékesfővárosi Statisztikai Hivatal 1930—ban a kérdőíveket .szellemi svükségmn—nkások" útián kéz- hestttette. akik a kérdőív le?:irásának céljára bori- tekot adtak át, s tev atz átvételnél az adatok tit— * kossáfza biztosítva volt, Av nexzoflalmaskodók postán

is visszaküldhették a kérdőíveket. 5314 ilymódon felkeresett mérnök közül 3658. vagyis 683 százalék szolgáltatott adatokat. (Fene: i. m. 10. old.)

Hasonló külföldi adat—felvetelek során a kérdőívek visszaérkező-si aránya általában nem tobb, Az Ame—

rikai Egvesült Államokban és Angliában bár a ki- k-érrlezős személvesen történt (a há7twrtásstatisztika keretéhenl. :; medkór'lezetteknek csak kb. kétharmada

válasmlt a hozzáintémtt kérdésekre. (Az 1957 övén

vészrehaitntt budapesti hifi-forawlmi statisztikai adatfelvétel során :; iármiivezetőknek kiadott kér- dőíveknek csa-lc valamivel több mint egyharmada érkezett vissza)

" A feldolgozhatatlan kérdőívek megoszlása a. kö—

vetkező volt: üresen érkefett vissza 9 hiányúsarn kitöltött vagy nyomdahibás kérdőív volt 5 darab, és a megkérdezett nem volt mérnök, illetve tech-

nikus 79 esetben. _

' Budapest és a vidék visszaküldési arányára csupán a feldolgozás betejeztekor derül fény

'ívekre a beosztás

A A vissza- ' kiosztott érkezett.

Megnevezés

kérdőívek megoszlása (százalék)

Vállalatokban ... 72,1 69,9 Tervező és kutató intézetek—

ben ... 14,7 15,8 Mlnisztériumokban ... 5,5 6,2 Egyetemeken ... 7 ,7 7 ,1

Öcszeeen 100,0 100,0

Kérdéses volt az is, hogy vajon a vélet-

lenszerű kiválasztás módszerével nyert ,,minta" helyesen reprezentálta—e a mű—

szakiak tényleges vmegoszlását a külön-

böző iparágak között. Pontos feleletet

erre a kérdésre nem tudunk adni, mert a mérnököknek és a technikusoknak az

egyes iparágakban való elhelyezkedésé—

ről egyrészt nincsenek statisztikai ada—

taink, másrészt a visszaérkezett kérdő—

íveken nincs feltüntetve sem a vállalat, sem az iparág neve. A titkosság és név-

telenség elvét sértette volna meg, ha —

különösen vidéken — a kitöltött kérdő—

megnevezésén kívül r_áíratjuk a gyár, intézet stb. megnevezé—

sét, még ha az adatszolgáltató neve iránt nem is érdeklődűnk.9

A reprezentáció helyességét azonban ellenőrizhetjük, ha összevetjük a mérnö- kök és a technikusok 1952. március 15—i

iparágankénti megoszlási arányát és a

kiosztott kérdőívek iparágankénti meg—

oszlását;

A mérnökök és a technikusok iparágankéntz' megoszlása

(százalék)

Az 1952. A

mfgcims kiosztott

Megnevezés létszám kérdőívek

megoszlási aránya Nehézipar . ... .... 85,1 82,3

Könnyűipar .. ll,7 132

Élelmiszeripar ... 3,2 4.5 Minisztériumi ipar összesen 100,0 100,0

' A vállalatok. tervezó- (kutató-) intézetek. mi—

nisztériumok, illetve egyetemek dolgozói különböző színű kérdőívet kaptak. Ez nem sértette az adat- felvétel titkosságát, mert hiszen a. legkisebb csoport esetében is hat munkahely 435 dolgozója között kellene ..kinyomozni" az adatszolgáltató személyét.

SZEMLE —

463

Megnyugtató választ kellene továbbá

adnunk arra a kérdésre is, vajon a kis-

fizetésűek nem küldték—e arányuknál nagyobb mértékben vissza a kérdőíveket, mint a nagyfizetésűek. Ilyen arányelto—

lódás valószínűleg nem történt: nagy számban küldtek vissza kérdőíveket magasjövedelmű egyetemi tanárok, válla—

lati igazgatók és főmérnökök, főosztály-

vezetők stb. is.

Végül az utolsó, a kiosztás módszerére vonatkozó kérdésünk: nem volt-e feles—

leges a személyes ,,agitáció", nem lett volna—e egyszerűbb, ha postán vagy a

vállalati adminisztráció útján juttatjuk el a kérdőíveket az adatszolgáltatásra felkértekhez. A személyes megkeresés szükségességét a Budapesti Műszaki Egyetemen ellenőrizhettük. Kellő segít—

ség híján itt ugyanis nem tudtuk szemé——

lyesen felkeresni a Műegyetem mérnök- oktatóit és ezért kényszerűségből a rek—

tori hivatal postájával küldettük szét a kérdőíveket. Itt a személyes meggyőzést tehát csupán a kísérőlevél pótolta. Míg

az Építőipari Műszaki Egyetemről ——

ahol a Központi Statisztikai, Hivatal munkatársa minden mérnök-oktatóval személyesen tudott beszélni —— a kérdő—

ívek 62,7 százaléka érkezett vissza, tehát a visszaérkezett, feldolgozható kérdőívek arányától (640/0) való eltérés jelentékte—

len, addig a Budapesti Műszaki Egyetem-

ről visszaérkezett kérdőívek aránya a

legrosszabb (57,7%). A legrövidebb ideig tartó személyes meggyőzésnek is nagyobb

hatása van tehát, mint a leghosszabb

levélnek.

III. Az anyagi és kulturális helyzetet megvilágító kérdések

A kérdőív, amelyet a 464—467. oldalon

mutatunk be, magától értetődően —— a nevet nem kérdezve —— az adatszolgáltató személyi adatai iránt tudakozódik elő—

ször (születési év, nem, családi állapot, házasságkötés éve). Az 1930. évi összeírás során használt kérdőívhez képest kihagy—

tuk a vallásra, anyanyelvre, állampolgár—

ságra és a születési helyre vonatkozó

kérdéseket. Az első kérdés ugyanis nincs

összefüggésben a mérnöki munkával, a

jelenlegi lakosság döntő többsége pedig magyar anyanyelvű, születésű és állam-

' áttekinthetetlenné

polgárságú. A kisszámú kivétel kimuta- tása nem szolgált volna semmiféle tanul—

sággal. (1930—ban nem vizsgálták a mér-

nökök nem szerinti megoszlását.)

A kérdőív több kérdése biztosítja a

mérnökök. és technikusok osztályhelyze—

téről való tájékozódást. Az adatfelvétel rávilágít arra, hogy a felszabadulás óta

milyen arányban változott meg a mérnö—

kök osztályösszetétele a munkásosztály és a dolgozó parasztság javára. Az erre vonatkozó megállapítás elsősorban az apa foglalkozásából vonható le. Az 1930. évi

adatfelvétel eredményei alapján készült

kiadványban elmosódnak az osztályok határai, a közölt 44 foglalkozási csoport teszi a táblázatot;

például az atya foglalkozása! szerinti csoportosításban ,;önálló őstermelő" né-

ven együtt szerepel a nagybirtokos és a kisparaszt szülők száma stb., ami jelen

felvétel eredményeinek a múlttal való

összehasonlítását is igen meg fogja ne—

bezíteni.

Nekünk az apai foglalkozások sokféle- ségéből a társadalom valóságos osztály—

viszonyainak megfelelően kellett néhány csoportot alkotnunk. Egyértelmű külön csoportban közöljük a munkásokat és dolgozó parasztokat. A munkásokból ki—

emeljük a felszabadulás előtti ,,állami

kisembereket", a MÁV, a Posta, a köz—

hivatalok stb. altisztjeit, mert ennek a teljes pontossággal meg nem határoz—

ható rétegnek a múltban, bizonyos privi—

legizált helyzete révén, több lehetősége volt gyermekei taníttatására, mint a mun—

kásosztály zömének. A dolgozó parasz- tok csoportjának további bontása viszont nem volt lehetséges, mert a legtöbb adat—

szolgáltató nem közölte a földtulajdon nagyságát, hanem megelégedtek a ,,kis- birtokos", ,,dolgozó paraszt", ,,tsz, tag"

stb. bejegyzéssel. Nem vettük külön cso—

portba a termelőszövetkezeti tagokat sem, mivel a legfiatalabb korosztályokat ki—

véve a szülőknek a szövetkezetbe való belépése már semmiféle kihatással nem volt gyermekük továbbtanulására. Az ér—

telmiségből kiemeltük a mérnök—tech- nikus foglalkozású szülőket, hogy meg-

állapíthassuk a hivatás ,,átöröklésériek"

mértékét, s végül külön csoportot képez-

nek a tisztviselők, kisiparosok lés kis—

kereskedők, valamint a tőkések.

464

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Közgazdasági Főosztály

Budapest, II. Keleti Károly u. 5—7.

Telefon: 350—164.

intel jelölt kérdésekben a.megfelelő szót alá kell húzni.

A válaszadás során kérjük a rövidítéseket mellőzni.

A válaszokat tintával vagy írógéppel kérjük beirni.

A kérdőívre az adatszolgáltató nevét nem kell ráírni.

A mérnökök és technikusok 1957. évi reprezentatív adatfelvételének k é : d 6 i v e

I. Az adatszolgáltató adatai:

1. Születési éve :

2. Neme:

3. a) Családi állapota:

b) Házasságkötésének éve :

4. Apja. foglalkozásának pontos megnevezése:

(Ha meghalt vagy nyugdijas: eredeti foglalkozá- sát, ha gazdálkodó: a. foldtulaádon nagyságát kérjük feltüntetni.)

B. a) Legmagasabb iskolai végzettsége:

b) Az oklevelet kiállító tanintézet pontos meg- nevezése:

e) Az oklevél megszerzésének éve:

d) Melyik tagozaton végzett?

e) Mérnöki —— technikusi képzettségének szakágg:

!) Esetleges egyéb szakképzettsége:

g) Esetleges egyéb oklevele:

4- férfi -— nő

—l— nőtlen, hajadon — házas —— törvényesen elvált —-

különváltan él — özvegy ,—

19 ...

%— nappali — esti — levelező

4- gépész - elektro —— bánya — kohó — vegyész ——

út, vasút, hid — építész —- textil —— egyéb

éspedig : ...

e) Jelenlegi beosztásának, munkakörének pon- tos megnevezése:

9. Foglalkozása 1945 júniusában:

(Katonai szolgálat, hadifogság, stb. esetén az ezt megelőző foglalkozást kell beírni.)

10. Nyelvismerete :

6. a) Szervezett szakmai továbbképzésben részt- 4— nem — igen. Ha igen, a. tanfolyam, iskola meg-

vesz-e ? nevezése : ...

b) Ha. nyelvet tanul, melyiket: ! . ...

7. Van-e kitüntetése, kitüntető címe: 4— nincs — van, éspedig: ...

8. a) Mióta! dolgozik? 19 ...

b) Volt-e önálló? 4— nem —— igen. Ha igen: 19 ... —ig.

0) Hány munkahelyen dolgozott? (A jelenlegi

munkahelyet is beleértve.) ...

' d) Jelenlegi munkahelyen mióta dolgozik? 19 ... év óta.

4— orosz —— német — angol —— francia—olasz —— egyéb ——

éspedig: ...

SZEMLE 465

11. a) Havi bruttó alapfizetése: ... Ft

b) Kórpótlék: .. . . . . . Ft

c) Családi pótlék . ... . ... Ft

d) Egyéb pótlékok (nyelv., különélési, stb.): . . ... .. Ft

e) Összesen (aab—rcld): ! ... . ... .. Ft

[) 1957; IL negyedévben kifizetett prémium,

jutalom: . . ... Ft

9) 1_957. III. negyedévben kifizetett prémium, ! ! l l !

jutalom: ... . ... . Ft

12. a) Mellékfoglalkozása vagy második állása:

b) Ebből eredő havi rendszeres jövedeleme:

(Alapfizetés, pótlékok, prémium együtt) Havi ... Ft

Ebből: a) A házastárs dolgozik-e?

*

b) A család egyéb kereső tagjai éspedig gyermek:

egyéb rokon:

c) Nyugdíjas:

d) A kereset néküliek szama:

Ebből: házastárs:

gyermek:

egyéb rokon:

e) A gyermekek közül továbbtanul:

33. A 11—12. pontban felsorolt munkabér bevé- , telein kivül volt-e az 1957. évben jövedelme igen —- nem vagy várható-e ilyen jellegű jövedelem?

Ha igen:

a) Képzettségének megfelelő munkából: könyvírás — cikkirás -— forditás — talalmany ——

V ujitas — oktatás —— tervezés —- rajzolás —— egyéb, éspedig: ...

Ebből származó jövedelmének 1957. jan. — dec. között felvett és még várható együttes

összege: kb. ... Ft

b) egyéb jövedelme:

ingatlanból — albérleti díjból —— nyugdij _ csaladi Ebből származó jövedelmének 1957. jan. _ támogatás — egyéb, éspedlg: . ... . dec. között felvett és még várható együtt-

tes összege: kb. ... Ft

II. Az adatszolgáltatató családjának adatai:

1. Az adatszolgáltatóval közös háztartásban

(családban) élők száma: (az adatszolgáltatón kívül) ... fő

nem -— igen. Foglalkozása: ...

Havi jövedelem: ... Ft

(A házastárs és a családtagok havi jövedelme egy összegben tartalmazza az alapfizetést, a pótlékokat, az esetleges második állásból és minden egyébforras—

ból eredő jövedelmet.) '

... fő Havi jövedelem: ... . . , . , . . Ft ... fő Havi jövedelem: . . . . Ft ... fő Havlnyugdíj:...L...Ft ... fő

. . . . ... fő

_ (A nem otthonélő (pl. kollé-

--- fő gium'oan), de eltartott gyerme- ... . . . . fő kekkel együtt.)

Középiskola nappali tagozatán ... fő.

Egyetem (főiskola) nappali tagozatán: . . ... fő

.szEz—ibs

III. Az adatszolgáltató lakásviszonyai:

1. Milyen jogcímen lakik a lakásban?

2. a) Az adatszolgáltató és családja használatában levő lakószobák száma:

(a személyzeti szoba nélkül) b) A lakásban van-e

0) Hol vana. WC? ! d) A lakásban van-e :) Mivel főznek?

3. a) Ha albérlő, 1957. szeptember havi albérleti

4- tulaidonos — főbérlő —— családtag —— társbérlő —-—

albérlő egyéb, éspedig: ...

1

... szoba (A 2/b, c, d pontokat az

albérlők nem töltik ki): '

4— elószoba —— hall — személyzeti szoba -'— konyha ——

fózőfülke — éléskamra —— fürdőszoba — mosdófülke 4— külön helyiségben a lakáson belül —— a fürdőszobában

—— a lakáson kívül

4— vlzvezeték —— villany — gaz — központi fűtés ——

ftelet'on !

-l- gáz —— villany -— butángáz —— tűzhely —— egyéb -—- éspedig: . . ... . ... s ...

dija: . ... Ft

, ffité —- ll —— l _ _ .

6) Mit kap ezért a lakáson kívül enenszőlgáltatá- * s v tágítás gázhaszna at bútor ágy

sul? ' * nemü —— takaritas — egyéb, éspedig: . . . ...

4; Tart-e -l- haztartasi alkalmazottat — bejárónót —— nem tart

5. a)__ Mióta lakik ebben a lakasban? 19. . . .' ... év u

b) A lakás utolsó kifestésének éve: 19 ... év

6. a) Menny! idő alatt ér lakásából munkahelyére? ... óra . . . . f . perc b) Hogyan közelíti meg munkahelyét?

0) Hol van a munkahelye?

d) Hol lakik?

—l— gyalog — kerékpár —— villamos —autóbüsz —— vonat

—— hslyérdekű vasút —— tavolsagi autóbusz —— motor- kerékpár —— autó

4— Budapest I—XXII. ker. —— Budapest-környék ——

vidéki város — község

* Budapest I—XXII. ker. _ Budapest—környék —

munkahelyével azonos város —— más város —— munka- helyével azonos község — más község

IV. Az adatszolgáltató vagyoni helyzete, ingóságai.

Egyéb kérdések

1. Az adatszolgáltatónak (ill. csaladjanak) van—e:

2. Az adatszolgáltatónak (ill. családjának) van-e:

4— családi háza —— hazrésze — öröklakása —— nyaralója, week-end-haza —- házhelyo 4OOB-ölig —— földjeú kh alatt) —— földje (1—5 kh) —— földje (5 kh-nál több)

%— autóla —— motorkerékpátia — motorosónakia —— * csónakja

3. Az adatszolgálstatónak (ill. családjának) van-e: %— villany (gáz) vízmelegítője (saját vagy bérelt) ——

villany (gáz) hűtőszekrénye —— porszívó —- (padló—

kefélő) gépe —— mosó (szárító, csavaró) gépe

4. Az adatszolgáltatónak (ill. családjának) van-e: 4- csak helyi vevő rádiója — vilagvevő rádiója -— tele- víziója — lemezjátszója — fényképezőgépe —'magne- tofonja — írógépe

Ul

. Vásárolt-e 3000 Ft,-nál nagyobb értékű bútort

1952 óta? 4? nem —— igen. Ha igen, a vásárlás összege: ... Ft

6. a) 1955. január 1 óta hany szövecöltönyt vett '

(csináltatott)? . , ... ' Ft Kb. ára összesen ... .Ft b) Hany jó állapotban levő szővetruhája van:. ... , ... drb

SZEMLE

467

7. 41) Hány kötet könyve van: ' kb ... . . drb b) Hany könyvet vett 1957-ben? kb ... . ... drb

8. u) Napilapot %— nem vásárol —— előfizet — naponta. vásárol

b) Szakfolyóiratot / %— nem vásárol — előfizet — rendszeresen vásárol 0) Egyéb folyóiratot % nem vásárol -— előfizet —- xrendszeresen vasarol 9. a) 1957 január 1 óta hányszor volt színházban,

hangversenyen, operában? kb ... esetben b) 1957 szeptemberben hanyszor volt moziban? kb . . . . ., ... esetben 10. a) Mennyi az 1957. évi szabadsaga? (Alap-, pót-,

tanulmányi—, stb szabadsag együtt): ... nap

b) Hogyan töltötte évi szabadsagat? 1955-ben ...

(Részletesen megnevezve. Pl. Szakszervezeti _

vagy vállalati beutalást, kapott, Baját költsé— 1956-ban. ... . gén nyaralt, tátsasutazáson vett. részt, nem 1957-ben'

nyaralt, a azabadságideie alatt dolgozott stb.) . ... . ...

11. a) Külföldön járt-e? (Katonai szolgálat, hadi- fogság, deportálás stb. nem számít külföldi

utazásnak.) -§- nem —— igen .? ... alkalommal

b) 1945 előtt: 4- nem — igen .. ... alkalommal

Ha igen, mely országokban: ... . ...

c) 1945 -— 1955 között: 4- nem — igen ... alkalommal

Ha Igen, mely országokban: . . . ... . ...

d) 1956—1957—ben: 4- nem —- igen ... alkalommal

Ha igen, [mely országokban: ...

Az 1956—57—es ntazásait_ ki fedezte? %- közület — saját maga VV. Esetleges egyéb megjegyzés az adatszolgáltató általános helyzetéről:

1 . Lakásviszonyai :

_,K/

2. Lakásberendezése:

3. Ruházati viszonyai :

4. Esetleges egyéb megjegyzése:

.... 1957. október ...

468

SZEMLE

A felszabadulás után az egyetemek és

technikumok esti és levelező tagozatain nagy számban végeztek olyan munkások, kiknek azelőtt nem volt módjuk a tanu—

lásra. Ezért megkérdeztük az oklevél ki—

állításának évét is (hány éves korban

végzett?), az egyetem (iskola) tagozatát,

(nappali, esti, levelező) és az 1945. évi

foglalkozást. Ide tartozik annak megálla—

pítása is, hogy az adatszolgáltató volt—e önálló, s ha igen, meddig volt az. (A még

jelenleg is önálló irodával rendelkező

jelentéktelen számú mérnököt és a tech-

nikusi-mérnöki végzettségű műhellyel

rendelkező személyeket nem ölelhette fel a vizsgálat.)

A felvétel adatai tájékoztatást nyújta—

nak a mérnökök és a technikusok egye—

temi, iskolai végzettségéről is. így mó-

dunk lesz összevetni az iskolai végzett—

séget a keresettel és beosztással. Meg—

tudjuk tehát, hogy a tanulásra fordított idő és fáradság kellőképpen honorálva van—e. Külön vizsgáljuk a különböző ta-

gozatokon —— nappali, esti, levelező -—-

végzettek anyagi viszonyait. Nem érdek-

telen annak megállapítása sem, hogy mi-

lyen eltérések mutatkoznak a különböző

szakágú (gépész, építész stb.) mérnökök

és technikusok keresete között és érde-

kes, az életkor szerinti megoszlás is a

különböző szakágak között. Közölni fog—

juk a hazai és külföldi egyetemeken vég—

zettek arányát is. A képzettség vizsgála-

tához tartozik annak megállapítása, hogy az adatszolgáltató rendelkezik—e más szakképzettséggel vagy egyetemi oklevél—

lel a mérnöki—technikusi szakképzettsé—

gen kívül.

A kérdőív több munkaügyi vonatko—

zású kérdést is tartalmaz. A kereseti vi- szonyok szempontjából nem közömbös, hogy mióta dolgozik az adatszolgáltató, mert a munkábalépés ideje sokaknál el- tér az oklevél megszerzésének időpontjá- tól. Úgyszintén fontos az, hogy az adat- szolgáltató munkábaállása óta hány he- lyen dolgozott és a jelenlegi munkahelyén

mióta áll alkalmazásban, mert ebből a

műszakiak fluktuációjára vonatkozó kö—

vetkeztetéseket vonhatunk le.

Az adatszolgáltatók jelenlegi munka—

körét a vállalatoknál 6 csoportra (veze—

tők: igazgató, főmérnök, egyéb vezető;

beosztottak, gyakornokok, művezetők), a minisztériumokban három csoportra bon—

tottuk, míg az egyetemen a hagyományos fokozatok szerint vesszük szemügyre az oktatók adatait. Közismert az a bér—

feszültség, amely a különböző területeken

dolgozó műszaki beosztásúak között fennáll. Az adatok összesitése után vá-

laszt tudunk adni arra, hogy milyenek a különböző munkaterületek kereseti és jö-

vedelmi viszonyai.

A kérdések következő s talán leglénye—

gesebb csoportja az adatszolgáltató kere- seti, jövedelmi viszonyaira vonatkozik.

A próbafelvétel tapasztalatain okulva

részletezve kértük az alapfizetést, (a

kérdőív kitöltésének időpontjában), a különböző pótlékokat (családi, kor—, s egyéb pótlékok),, valamint a prémiumot.

Az 1957. április 1—i fizetésrendezés miatt (ekkor ,,alapbéresitetté " a prémiumok egy részét)—* csak a II—III. negyedévi pré-

miumok összegét kérdeztük meg. A kere—

seteket —— mint már említettük —- beosz—

tás és ágazatok szerint bontjuk, s választ

kapunk majd arra, hogy milyen'mérték—

ben emelkednek a keresetek a munkában eltöltött idő szerint stb.

Képet kívánunk alkotni a főfoglalko- záson kívüli jövedelmek nagyságáról is.

Az állandó mellékfoglalkozás (második állás) bevallása nem okozott problémát, erre vonatkozó kérdést már az 1930. évi adatfelvétel során is tettek fel, Proble- matikus azonban a nem rendszeres jöve-

delmek felmérése. A próbafelvétel ked—

vező tapasztalatai alapján két kérdést tettünk fel: 1. a képzettségnek megfelelő munkából eredő, és 2. az egyéb jövedel—

mekre vonatkozóan. A számok helyessé—

gét természetesen nem tudjuk ellenőriz- ni, és lehetséges, hogy nem minden jöve—

delmet vallottak be az adatszolgáltatók.

Remélhető azonban, hogy a közölt szám nem tér el majd lényegesen a valóságtól, s általában nem titkolták el a külön jö—

vedelmeket, hiszen volt aki beirta 400000

forintos lottó nyereményét, 160 000 forin—

tos honoráriumát, a nyári aratásból eredő természetbeni juttatást, de még fe—

leségének kötésből származó évi 150 fo—

rintját is. A kereseti, jövedelmi viszonyo—

,kat nem tudjuk az 1930. évi adatokkal összehasonlítani, mert erre vonatkozóan kérdést akkor egyáltalán nem tettek fel.

Ez érthető, mert abban az időben a mér—

nökök 44 százaléka folytatott magán—

gyakorlatot, '

SZEMLE

Az életszínvonal mérése szempontjából

azonban az egy főre eső jövedelem nagy—

sága legalább olyan fontos, mint a kereső jövedelmének nagysága. Ezért részletes

kérdéseket tettünk fel a család nagysá—

gára és kereseti viszonyaira vonatkozóan.

Külön kérdeztük a házastárs jövedelmét

és foglalkozását és a családtagok kereső tagjainak jövedelmét, valamint a nyugdí—

jasok havi nyugdíjösszegét. Az adatok összesítése tájékoztat a mérnök és tech—

nikus családok nagyságáról, a keresők és eltartottak arányáról és az egy főre eső havi jövedelemről. Az egy főre eső havi jövedelem alakulása szemszögéből

vizsgáljuk majd meg az életkörülmé- nyekre jellemző egyéb fontos tényezőket

is (lakásviszonyok, vagyoni helyzet, b'ú—

torral való ellátottság, ruházkodás, kul-

turális ellátottság stb).

Ha a mérnökök és technikusok kérdő—

íveit a kitöltés pontossága szempontjá—

ból hasonlítjuk össze, megállapítható, hogy a mérnökök a kérdőíveket nagyobb gonddal töltötték ki. Ez arra figyelmeztet

bennünket, hogy — bár ez esetben helyes volt a számlálóbiztosok mellőzése — ala-

csonyabb iskolai végzettségű rétegek vizsgálata esetén nem lenne célszerű a kérdőíveket az adatszolgáltatóval kitöl—

tetni és a számlálóbiztosok közreműködé-

sét aligha lehetne elkerülni.

Míg 1930—ban még csak afelől tudako—

zódik a kérdőív, hogy van—e a feleségé—

nek állandó foglalkozása, ma már a há—

zastársak foglalkozását is érdemes meg-

vizsgálnunk.

A kereseti és jövedelmi viszonyok után az életszínvonal szempontjából a legdön-

tőbbek az emberek lakásviszonyai. Ezért

több erre vonatkozó kérdést tettünk fel.

A felvétel során képet kapunk arról,

hogy hányan laknak fő— vagy társbérlet—

ben, illetve családtagként, hány mérnök—

nek nincs önálló lakása, s kénytelen al—

bérlettel vagy közös szállással beérni.

Meaismerjiik a lakás nagyságát, közmű—

vekkel való ellátottságát és a mellék—

helyiségek számát. Ennek alapján a la- kásokat a szokásos tipusok szerint cso—

portosítjuk: kimutatható lesz, hogy há- nyan laknak összkomfortos, komfortos, garszon, félkomfortos és komfortnélküli

lakásban. A háztartás szempontjából nem közömbös, hogy mivel főznek, a lakás—

kultúrára pedig jellemző, hogy például

469

mikor festettek utoljára. Ezért a kérdőív erre. vonatkozó kérdést is tartalmaz.

A próbafelvétel tapasztalatai alapján

elhagytuk a kérdőívből a lakbérre vonat—

kozó kérdést. A lakbér nagysága ugyanis az elmúlt években nem változott és az

1954. évi lakásösszeírás adatai alapján ismerjük a különböző nagyságú és típusú lakások átlagos bérösszegét. Megtudakol—

tuk viszont az albérlők által fizetett bér- leti díjakat. Nem érdektelen az sem, hány mérnöknek van módja háztartási alkal—

mazottat vagy bejárónőt tartani. A la-

kásra vonatkozó adatokat módunkban '

lesz az 1930. évi hasonló adatokkal egybe—

vetni.

A lakás nagyságán éstípusán kívül az is fontos, hogy mekkora a lakásnak a munkahelytől való távolsága. valamint az, hogy milyen közlekedési eszközökkel kö—

zelítik azt meglo

Társadalmunk szocialista átalakulásá—

nak megfelelően az 1930. évihez képest

jelentősen szűkültek a vagyoni viszo—

nyokra, és elmaradtak a magánmérnöki

tevékenységre vonatkozó kérdések. Míg

annakidején részletes kimutatás készült a mérnökök értékpapírveszteségéről,

hadikölcsönjegyzéséről, biztosításairól, stb. ma csupán az ingatlanvagyonra vo—

natkozóan tettünk fel kérdést.

A technikai haladás ma már szá- mos ún. tartós fogyasztási cikket sorolt mindennapi szükségleteink közé, amelyek ' 28 évvel ezelőtt még ritkaságszámba mentek (vagy nem is léteztek). Az akkori

statisztika csupán a kocsi, autó és mo- torkerékpár' tartása iránt érdeklődött. A közlekedési eszközöket (a kocsit elhagyva)

kiegészítettük a motorcsónakkal és csó—

nakkal, továbbá más háztartási gép és tartós fogyasztási cikk meglétére vonat—

kozó kérdést is tettünk fel (vízmelegítő, ' hűtőszekrény, porszívó, mosógép, televí- zió, lemezjátszó, fényképezőgép, magne—

tofon, írógép).

Az általános anyagi viszonyokra jel- lemző még a ruházattal való ellátottság (az egyszerűség kedvéért kizárólag a fér- fiak szövetöltöny-állomanyának adatait dolgozzuk fel) és a bútorra költött pénz-

összeg is.

A szociális ellátottság alapvető válto-

" A kérdőíven 9-féle közlekedési eszközt soroltunk fel. 777. azonban nem bizonyult elegendőnek, mert egy budapesti mérnök hajón, egy vidéki mérnök hintón jár munkába.

1170

zása több kérdést tett feleslegessé. Ma már természetes, hogy az alkalmazásban álló dolgozó nyugdíjjogosult, hogy fizetett szabadságidővel rendelkezik stb. Nem kö-

zömbös azonban, hogy mekkora az évi szabadsága, és hogy szabadságidejét ho—

gyan tölti. Kimutatásunk közölni fogja, hogy a mérnökök és technikusok közül az

*utolsó három évben hányan nyaraltak,

hányan kaptak beutalást és hányan dol-

goztak szabadság—idejük alatt.

Végül a kérdések utolsó

mérnökök _ és technikusok kulturális helyzetét igyekszik feltárni. Kimutatjuk

az idegen nyelvtudás mértékét, valamint a szakmai továbbképzésben résztvevők és nyelvet tanulók arányát. (A továbbkép- zésben való részvételt az iskolai végzett- ség és az életkor szerint is feldolgozzuk.) A kulturális színvonalra jellemző még a könyvállomány és a könyvvásárlás mér—

téke is, továbbá, hogy milyen mérvű a

napilapok és folyóiratok előfizetése, illet—

ve vásárlása, milyen gyakran járnak a

mérnökök és technikusok moziba és szín—

házba. Ide számítható annak vizsgálata is, hogy a mérnökök és technikusok hány-

szor és hol voltak külföldön a felszaba—

dulás előtt és után, külön kiemelve az

1956—1957. éveket.

A kérdőívnek bizonyos szempontból legszínesebb része az utolsó rovat, amelybe az adatszolgáltatók egyéb meg—

jegyzéseiket írhatták. A lakásviszonyokra, a lakberendezésre, a ruházati viszonyokra

és egyéb körülményekre vonatkozó —— fő—

leg szubjektív -— megjegyzéseket szám—

szerűen összegezni igen nehéz. A próba- felvétel során azonban olyan sok érdekes és tanulságos megjegyzést találtunk eb-

ben a rovatban, hogy a feldolgozás nehéz—

ségei ellenére, mégis érdemesnek látszott

ezt a rovatot a végleges kérdőíven is meg- hagyni. A megjegyzés rovat sok esetben rávilágit egyes, külön kérdésként nem szereplő, de fontos körülményekre is.

(Például más háztartásban levő roko—

nok támogatása, különélés a családtól

stb.). Az ilyen megjegyzéseket számsze—

rint is összesithetjük, de érdekes támpon—

tot adhatnak a megjegyzések más vonat-

kozásban is. Kiderült például, hogy sok egyedülálló albérlő megelégedett jelen—

legi lakáskörülményeivel. És hiába van

az általános szempontok szerint jó, kom-

fortos lakása annak a bányász-technikus-

csoportja a

,megelégedettek—e helyzetükkel,

szauna

nak, aki ,,gyűlőli" a tömbházat. Az adat—

felvételnek ez a része kétségtelenül in—

kább tartozik a közvéleménykutatás, mint

a statisztika területére. De a megjegyzés rovat összesítése fel fogja tárni, hogya

mérnökök és technikusok szubjektíve míg a

kérdésekre adott számszerű válaszok az objektív helyzetet tárgyalják. Számos

adatszolgáltató csak a megelégedettséget jelző választ írt be és az adatszolgáltatók őszinteségre és tárgyilagosságra való ,, tö—

rekvését bizonyítja, hogy egyazon kérdő—

íven olvashatunk panaszos és megelége-

dett bejegyzést is. A megjegyzések első—

sorban az adatok illusztrálását szol—

gálhatják. Néhány rendszeresen is—

métlődő bejegyzést mégis csoportba foglaltunk: lakáspanasz, lakáshiány,

ruhapanasz, a fizetési rendszer bírá-

lata, külföldi utazás igénylése stb.

Sokan írnak olyan szakmai jellegű megjegyzést, amelyeknek figyelembevé-

tele indokolt még abban az esetben is, ha nem általános jelenségről van szó. A pa—

naszok nem minden esetben jogosak

talán, de megmutatják, ,,hol szorít a cipő", melyek a kielégítetlen igények és

milyen mértékben elégedettek a műsza—

kiak. Bár e szabad szövegek feldolgozása sok nehézséget okoz, fnégis, hasznosan

egészíti ki a többi, statisztikailag ponto- san meghatározható adatot.

A feldolgozott adatokat különböző is—

mérvek szerint csoportosítjuk. Az 1930 évi adatközlés fő hibája, hogy valamennyi adatát két ismérv szerint csoportOSítja:

egyrészt a családi állapot és a gyerme- kek száma, másrészt a mérnöki pályán eltöltött évek szerint. Ilymódon olyan té-

nyezőket kapcsol össze, amelyek között a valóságban semmiféle összefüggés nin- csen. Semmit sem mond az a sor, hogy

például mennyi a különböző idegen nyel- ven beszélő vagy a kisipari képesítéssel

rendelkezők száma a mérnökök gyerme—

keinek száma szerint.u

Ma —— s ezt nem utolsósorban az ada—

tok gépi feldolgozása teszi lehetővé —— az

" Cikkűnkben tőbb ízben bíráltuk a Székesfőváros StaiisHíkaí Hivatala 1930. évi munkáiát A mi fel—

adatunk hogy okuljunk a hibákból és küszöböljük ki azokat Ezért e cikkben elsősorban erre utal- tunk. Mindez azonban mit sem von le ;: Székes—

fővárosi Statisztikai Hivatal által végzett munka érdemeiból amelynek pontossága és alapossága például szolgálhat és amelyből számos fontos tanul- ságot merithettünk.