Munkanélküliség a külföldön

1924

V. Hatósági munkaközvetitők forgalma az évben.

Mouvement des Offices publics de placement pendant l'amtée 1924.

1924.

!

—467——-— ^{11—12. szám}

maximumot. Ennek folytán a munkakínálat és kereslet mérlege az év utolsó három hónap- jában legkedvezőtlenebb volt, amennyiben ekkor 100 munkahelyre 187 munkakeresö jutott. A sikerült munkaközvetítések száma

. 1 9 2 4 . . -

Megnevezes —————-————————.—— szmtén a targyalt időszakban volt a legala- Désiynation 131,le,ULLLLngge- csonyabb (11.060). A közvetitéseknek a mun—

evnegyed *— mmesm Tolanx kahelyekhez viszonyított arányszáma, miut—

M kahel k ' hogy kevés munkahely állt rendelkezésre s

un ye —— ,, . _

0/7res d'emploi . 21629 28942 28620 20903100094 ** munkakerésők a valsagos helyzet mum ked

Munkakeresök __ i vezótlen felteteleket lS elfogadtak, magasabb Demcmdes d'emp. 34286 36800 39218 38990 149294 (53) volt, mint a többi évnegyedben. Az egész

100 amunllíahelgfe 'év folyamán összesen 100.094 munkahelyre es? 'B'" eres " 149294 munkakereső jelentkezett, akik közül

Ploport. des de- , __ . ,

mandes pour 100 49,493-at Sikerult elhelyezni. Az 1923. evvel Wes d'emploi . 159 127 137 187 149 szemben 1924—ben a munkahelyek számánál

M'mkaközvetítés" 25'0"/o—kal a munkakeresők számánál 428

r" ' . , , , ,

15311 cátgitíúeiiré 1120'134901368111060 49493 o/o—kal nagyobb forgalomrol szamoltak be a esett közvetítés— hatósági munkaközvetítók. Jellemző az 1924.

P1'0190'1- des Pla- évi munkapiae nehéz helyzetére, hogy a munka-

cements pour 100 ; . , , , . 'ta méffís 4'70/ —os

omes d'emploi . 52 47 48 53; 49 kóálígt'tgsík által? 1923 0 D 0

? es enes m a ' Kovács Norbert dr.

Munkanélküliség a külföldön.

Chőmage á FÉtrcmger.

7 Amunkanélküliekszámal)

Ország 1923 1924

_ márc. ! jún ! szept. ! dec. márc. [ jún. ! szept. ; okt. ! nov.

1

Ausztria . 152.828 92.789 79289 98050 i 106.904 63.556 77.550 89.017 115.601

Belgium . 4.788 5.605 3.008 11.0171 4.060 , 6.659 4.597 5.713 ——

Csehszlovákia . 369420 246616 210535 191978 I; 180.002 85.966 73.006 71.938 ——

Dánia . 40.684 20.722 19.602 50.148 § 46.464 13.189 14.224 16.888 23.147

Finnország . . 1.242 512 676 779; 1.620 672 1.186 1.638 2.452

Franciaország . 2.571 2.087 1.363 440 ! 1.022 547 447 403 451

Hollandia 42.417 27.409 32.709 44.185; 34.139 18.504 22.467 22.061 ——

Kanada . 10.185 5.299 3.018 11.767; 10.051 9.250 9.156 10.553 —

Lengyelország . 114.570 76.397 52 420 67.581 , 112583 136000 155245 144860 — Nagybritánnia . _ 1.303476 l,295.136 l,344.667 l,226.64l l,137.633 108451? l,Z40.045 127845? l,27l.48l Németország . "340711 235656 501544 l.304.973 674606 340774 362997 287449 251244

Norvégia 4.876 2.661 2.521 4.468 ; 2.496 1.376 1.536 — —

Olaszország. 280701 216287 180634 258.580_.' 218.740 130.793 115.590 117051 135785

Svájc . . 29.524 15.787 14.791 20.751 15.642 6.791 8.718 9.451 ——

Svédország .

A munkanélküliség alakulására vonatkozó újabb adatok általában nem mutatnak hatá—

rozottabb tendenciát sem a" javulást, sem a rosszabbodást illetőleg az egyes országokban.

E tekintetben csupán _Németország alkot ki—

vételt, ahol az 1924. év közepe óta. mutat- kozó javulás megszakítás nélkül egyre tart.

Novemberben a teljes munkanélkülieknek az összes szakszervezeti munkások számában el—

foglalt aránya 7'3%—ra sülyedt a márciusi

1660/0461, a részleges munkanélküliek száma pedig még erősebb mértékben fogyott. A munka- nélküliek számáuak apadasát előidéző inten- ziv ipari tevékenység a politikai és gazda- sági helyzet általános javulásának volt a folyo- manya, amelyben része volt a többek közt a rajnai vámkordon eltörlésének. a vasúti szál—

lítási díjtételek csökkentésének, a kamatláb leszállításának stb.

Eszrevehető emelkedés mutatkozik a mun—

11—12. szám. —468-——

kanélküliek számában Nagybritánniában, Dá- niában, Hollandiában, Svédországban s külö- nösen Ausztriában, ahol a novemberi adat az évi maximumot reprezentálja s csaknem el—

éri azt a számot, amely a valuta stabilizálási krízis kezdetén -—— 1923-ban — konstatál—

ható volt. A munkanélküliség a fa- és ruházati

ipar munkásait érinti súlyosabb mértékben. ——

A többi országban alig mutatkozik lényege- sebb eltolódás az elózóvhónapokhoz képest; a kisebbméretü változások szezonfluktuáció gya- nánt tekinthetők. Franciaországban, mint már 1922 óta általában, az utóbbi hónapok adatai sze—

rint is alig lehet munkanélküliségról beszélni.

A reálmunkabérek nemzetközi összehasonlítása.

Comparaison internationale des salaires réels.

Résume'. L'étude ei-apres expose les dif- f'érentes modes de la comparaison internatio- nale des salaires réels, sur la base des ex—

posés sur les salaires de la Revue Internatio- nal du Travail comple'te's par les données pour la Hongrie. En comparant entre eua: les salai'res re'els figurant dans le tableau NO II on voit gue les salaires sont en Hongrie au méme niveau gulen Italie eten Bohéme et sont avec les salaires de ces pays les plus basses parmi tous les pays releoés dans ce tableau.

L'ordre de rang des pays pouvant étre établi au point de vue du laua: des salaires, montre d'une fagon caractéw'stigue gue les salaires sont les plus hauts dans les pays dont la vie économigue est fortement déve—

loppée et ou llorganisation du travail et des ouiriers est la plus ai'ancée.

A munkabérek alakulásának vizsgálata szociális és gazdasági vonatkozásban egy- aránt nagyfontosságú. Az ezirányú vizsgálódás gazdasági szempóntból a termelési költségek alakulásának közelebbi ismeretéhez vezet, mert az összes termelési költségek egy tekintélyes része, a munkaeróköltség, a munkabérben feje- ződik ki, szociális szempontból pedig lehetővé teszi —— a megélhetési költségek ismerete mel- lett —— azoknak a változásoknak a megállapi—

tását, melyek egy nagy társadalmi rétegnek életszínvonalában időről időre beállanak. Nor—

mális gazdasági és pénzügyi viszonyok mellett, ugyanazon kategóriához tartozó munkások mun- kabére, ugyanazon országban nem mutat na- gyobb hullámzásokat (a mezőgazdasági és idény- munkások munkabére pedig egyenletesen visz- szatérő változást tüntet fel) s így a munkások életszínvonala is meglehetősen stabil. Ha azon—

ban a termelés egyensúlya megbomlik, avagy a pénz vásárlóerejében erős ingadozás áll be (s e két jelenség rendszerint együttjár), ez a tényleges munkabérben s így a munkások élet—

színvonalában is —— rendszerint lefelémenó ten—

dencia alakjában —— kifejezésre jut.

A szociális statisztikának egyik fontos fel-

adata, hogy az egyensúlyukból kimozdult gaz—

daságtársadalmi viszonyok szülte bérbullám- zásokat figyelemmel kísérje, hogy megbízható eljárás útján a tényleges munkabérváltozások mértékét megmérje s nemzetközi összehason—

lítások által lehetővé tegye, az egyes orszá—

gokban a munkások megélhetési viszonyainak tágabb perspektívák alapján való megítélését.

Jelen tanulmány ez utóbbi feladat megoldásá- nak módozataít kívánja ismertetni, illető—

leg továbbfolytatni azt a vizsgálódást, amit Kovács Norbert dr. a Statisztikai Szemle mult évi 3—4. számában kísérletképen megkezdett.

Ha a munkabér s ezzel együtt az életszín—

vonal-változás megfigyelése csak egy orszagra szorítkozik, a feladat meglehetősen egyszerű.

A papírpénzben kifejezett névleges munkabér- nek az általános megélhetési index, esetleg csupán a legfontosabb élelmiszerek árindexe- nek segítségével, megállapítjuk a tényleges vásárlóértékét azon javakra és szolgáltatásokra nézve, amelyek a munkáslráztartások által igénybevétetnek s az alapul vett normális idő—

pontban fizetett bérhez viszonyítva, a változás mértéke megmérhető lesz. A reálmunkaberek nemzetközi összehasonlítása elé azonban már sok nehézség gördül. Ha bizonyos pénzegy- ségnek különböző országban ugyanaz volna a vásárlóereje, a tényleges munkabérek nagy- ságára vonatkozólag bizonyos tájékozódást nyernénk ezen országokban fizetett névleges munkabérek közvetlen összehasonlítása által olymódon, hogy a munkabéreket a váltóár—

folyam alapján erre a bizonyos pénzegységre számítanék át. Különböző vásárlóerejű penz- ben kifejezett munkabérek összehasonlításánál már nem elég a különböző munkabéreknek ugyanazon pénzegységre való átszámítása, ha—

nem az árak, illetve a megélhetési költségek figyelembevételével kell a vásárlóeróben mutat- kozó diszparitást kiegyenlíteni. Emellett az eljá- rás mellett azonban még mindig jelentékeny hibaforrás marad meg, amit az indexek össze—

állításának eltérő módszere, továbbá az a körül- mény idéz elő, hogy az ár vagy megélhetési