• Nem Talált Eredményt

Írásbeliség és szóbeliség

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Írásbeliség és szóbeliség"

Copied!
15
0
0

Teljes szövegt

(1)

Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása

a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával”

Könyvtártudományi TDK Előadás

2012. 04. 18.

Írásbeliség és szóbeliség – szöveg és olvasás a klasszikus antikvitásban

Gellérfi Gergő

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

(2)

Szóbeliség és írásbeliség

• a görög kultúra jellemzően szóbeli kultúra

• ez különösen igaz az irodalomra, ezt több forrásunk is igazolja

• a költészet térhódítása előbb kezdődik, mint az írásbeliségé

(3)

A görög írás kezdete

• a görög ábécé Kr. e. 800 körül alakult ki

• az írás célja gyakorlati jellegű:

kereskedelmi célok, vagy irodalmi szövegek rögzítése

• utóbbi mellett az szól, hogy az első leletek közt (Kr. e. 8. század) nincsenek

kereskedelmi jellegűek

(4)

Az írás terjedése

• nem egy szűk réteg kiváltsága, mint egyes keleti kultúrákban

• az írástudás elterjedtségét nehéz felmérni

• egyes adatok szerint pl. a törvényeket még a Kr. e. 5. század közepén is fel kellett olvasni

• az iskolai oktatása a Kr. e. 6. század elején indulhatott meg Athénben

(5)

Az írás terjedése

• egyes jelek szerint a 6. századtól már a mindennapok része

– lelet az athéni agoráról: cserépen egy „levél”

valószínűleg egy szolgához

– egy másik lelet szövege: „tedd a fűrészt a kertkapu alá”, ez szintén a háznép egy

tagjának szólhatott

(6)

Irodalmi művek rögzítése

• nincs egyetértés, hogy mikortól vált

lehetségessé hosszabb irodalmi művek (pl. eposzok) teljes írásos rögzítése

• szokatlan jelenség lehetett ez a kezdetben (8-7. sz), de jelentősebb szövegek esetén (pl. Homéros) elképzelhető

(7)

Az irodalmi alkotás problematikája

• a legfontosabb kérdés, hogy az

alkotófolyamatot írásban vagy szóban kell elképzelnünk

• kiemelt problémakör az úgynevezett

homéroszi kérdés, melynek fontos eleme, hogy az Ilias és az Odysseia írásban, vagy szóban született

(8)

Homéros: Írásban vagy szóban?

• az uralkodó nézet szerint a méret,

valamint a tartalmi és formai minőség

valószínűvé (de nem kizárhatatlanná) teszi az írás közreműködését

• hogy ez milyen közreműködés, arra számos lehetőség van:

– diktálás vagy szerzői rögzítés?

– emlékeztő vázlat vagy teljes lejegyzés?

(9)

Homéros: Írásban vagy szóban?

• a legvalószínűbb elmélet: hosszú évek alatt, folyamatos bővítésekkel és

módosításokkal alakította ki egy aoidos a művet, s le is jegyezte

• a későbbi epikus jellegű művekkel

(Hésiodos, himnuszok) háttérbe szorul az improvizációs jelleg

(10)

A líra írásbelisége

• a lírikus költészet a Kr. e. 7. századtól ismert, az alkotásmód még vitatottabb

• a líra egyes nézetek szerint nagyrészt rögtönzött, más vélemények szerint

viszont írásos költészet

– nem megválaszolható, ám nem is fontos kérdés

• a központi kérdés a hagyományozás kérdésköre

(11)

Írásbeli hagyományozás?

• alapvetően fontos kérdés, mivel a szóbeli hagyomány torzíthat

• az írásban rögzített szöveg nem

olvasmány, sokkal inkább emlékeztető

• az írásbeli rögzítés ellenére a szóbeli kommunikáció szerepe kiemelt

(12)

Az írásbeliség „nehézségei”

• az íráskép rendezetlen

• az írásjelek és a szóelválasztás hiánya a 4. századig (scriptio continua)

• az írásmód miatt szükséges volt a hangos olvasás, a szöveg érthetőbb felolvasva és hallgatva, mint némán olvasva

(13)

Az írásbeliség „forradalma”

• az 5. század végétől jellemzővé válik a könyvolvasás  a könyvkultúra kezdete

• a prózairodalom (filozófusok, történetírók) jellegzetesen „könyvirodalom”

• 490 körüli vázaképen már otthon olvasó ember, 460 körülin társaságban olvasó nők

• az első példa a magányos olvasóra:

Aristophanés: Békák (Kr. e. 405)

(14)

A könyvkultúra kezdetei

• az átmenet időszaka a 6. század elején indult (prózairodalom írásban, szűkkörű közönség), és az 5. század végéig tartott (a drámakönyvek megjelenése)

• az 5. század utolsó harmadában döntő

jelentőségű esemény: a szóbeli előadásra szánt formák írásban jutnak el az

olvasókhoz

(15)

A könyvkereskedelem kezdetei

• a források szerint az 5. század második felében indul meg, 430-ban Eupolis

könyvárusok üzleteit említi

• Platón korában a könyvkereskedőnél bárki beszerezhette filozófusok munkáit

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

m., 309–324; Bene Sándor, kecskeméti Gábor, Régi ötletek az új irodalomtörténethez (5+1), literatura, 32(2006), 238–251; Bene Sándor, kecskeméti Gábor, Javaslatok egy

különösen nálunk az egyház épp a nagybirtok révén tudja megvédeni felsőbbrendűségét, tekintélyét és biztonságát. Szerintük, aki ezt szóban, írásban tagadja, magát az

Három pedagógiai és oktatási elmélet megvitatása meglehetősen sok időt vesz igénybe, de realistának kell lennem, bevallva, hogy vannak más olyan, nemzetközi szer­.. vek

Ezek együttese teremt az olvasóban kedvező vagy kedvezőtlen benyomást, összhatásuk keltheti fel az érdeklődést, vagy teheti eset­?. leg közömbössé számunkra

Ha az asszony öle, méhe arról beszél, hogy magába fogadja a férfi t és ezáltal termékennyé válik, akkor itt arra is gondolhatunk, hogy Isten is így fogad be, így zár

Schmidt megállapítása cáfolja az eddigi magyar elnevezéseket is, hiszen Kis Ádám és Bódi Zoltán elnevezései és értelmezései is a beszélt nyelvi sajátosságo- kat emelik

14 A gyulafehérvári és nagyenyedi gimnáziumi könyvtárak 1900 előtti történetére vonat- kozó és a kutatás legfrissebb állása szerint készült tudnivalókat lásd

A vizsgá- lódási fókuszt megcserél , a „történelem alulnézetb l” jelleg oral history kuta- tás a hetvenes évek elején már annyira meger södött, hogy több