• Nem Talált Eredményt

III./9. A peripheriás idegrendszer betegségei

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "III./9. A peripheriás idegrendszer betegségei"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

III./9. A peripheriás idegrendszer betegségei

Arányi Zsuzsanna

Bevezetés

A peripheriás idegrendszer betegségei rendkívül gyakori kórképek és különös jelentőségüket az adja, hogy a neurológia mellett több társszakmában (traumatológia, ortopédia, általános sebészet, reumatológia, belgyógyászat) is előfordulnak.

A peripheriás idegrendszerbe minden olyan idegi elem beletartozik, amely a gerincvelő és az agytörzs pia materén kívül helyezkedik el.

Kivételt képeznek a nervus olfactorius és opticus, amelyek a központi idegrendszer speciális nyúlványainak számítanak. Így a peripheriás idegrendszerbe tartoznak az III-XII. agyidegek, a spinalis ideggyökök, a plexus brachialis és lumbosacralis, valamint a peripheriás idegek.

Speciális megítélés alá kerülnek a peripheriás idegekben futó motoros rostoknak az agytörzsön, ill. a gerincvelőn belül elhelyezkedő

sejttestei, amelyek tehát központi idegrendszeri betegségek (pl.

intramedullaris laesio, degeneratív betegségek) során sérülhetnek, tünettanuk azonban peripheriás jellegű. A peripheriás idegrendszer betegségei között hagyományosan az egyes peripheriás idegek betegségeit (mononeuropathiák), a plexopathiákat, valamint a peripheriás idegrendszer szisztémás megbetegedéseit

(polyneuropathiák) tárgyaljuk. Az egyes spinalis ideggyökök

betegségei (radiculopathiák) a gerinc betegségeinél kerülnek említésre.

A fejezet felépítése

A fentiek alapján a peripheriás idegrendszer betegségeit a következő fejezetekre – tanulási egységekre bontjuk:

III./9.1. A peripheriás idegek általános felépítése; a peripheriás idegek sérüléseinek és regenerációjának pathológiai formái III./9.2. A peripheriás idegrendszer betegségeinek általános tünetei

III./9.3. A peripheriás idegrendszer betegségeinek általános diagnosztikája

III./9.4. Mononeuropathiák – alagút szindrómák III./9.5. Plexopathiák

III./9.6. Polyneuropathiák III./9.7. Összefoglalás III./9.8. Tesztkérdések

A peripheriás idegrendszer betegségeit tárgyaló fejezet célja, hogy a hallgatók megismerjék a peripheriás idegrendszer betegségeinek a klinikai gyakorlatban gyakran előforduló formáit. Ez a fejezet csak kiegészítője a részletes

tankönyveknek, fő feladata, hogy egy tömör és didaktikus formában felhívja a figyelmet azokra a kórképekre, amellyel

(2)

az általános orvos is gyakran találkozhat. Különös hangsúlyt fektetünk a kórképek tüneti megközelítésére, mivel az orvos mindig a panasszal vagy a tünettel találkozik először és ez alapján kell lokalizációs, majd etiológiai diagnózist felállítania, ill. a prognózist és a terápiát meghatároznia. A peripheriás idegrendszer betegségeinél speciális jelentősége van a prognózis ismeretének, mivel a sérüléseket sok esetben az ideg spontán regenerációja követi, amely nem

befolyásolható. A beteg felvilágosítása a spontán gyógyulás várható időtartamáról és mértékéről megkíméli őt a

gyógyulás reményében végzett különböző

„álbeavatkozásoktól”.

A peripheriás idegrendszer betegségeinek tanulmányozása előtt javasoljuk a peripheriás idegrendszer anatómiájának átismétlését, mivel a tünetek jelentős része levezethető az idegek lefutásának, innervációs területének ismeretéből. Tanácsos elsőre a témát tárgyaló tantermi előadás előtt áttekinteni a fejezetet, majd az előadás után részletesen elmélyedni benne. A tudásanyag megfelelő konszolidációja érdekében legalább 2-3-szori ismétlést javaslunk, végezetül pedig a dőlt betűkkel kiemelt kulcsszavakat – kulcsmondatokat érdemes még egyszer átfutni.

Tanulási idő és értékelés

A fejezet megtanulásához szükséges idő egyénenként változik.

Általánosságban az első alapos olvasáshoz kb. 4-5 óra szükséges, az ismétlésekhez kissé kevesebb. Célszerű, hogy az ismétlések között elteljen valamennyi idő. A felkészülést a tesztkérdések megoldása zárja.

Irodalom

Magyar nyelvű könyvek:

Szirmai I. Neurológia. Medicina Könyvkiadó, 2005.

Komoly S, Palkovits M. Gyakorlati neurológia és neuroanatómia. Medicina Könyvkiadó, 2010.

Angol nyelvű könyvek:

Ropper AH, Samuels MA. Adams & Victor's Principles Of Neurology, Ninth Edition, McGraw Hill, 2009

O'Brien M. Aids to the Examination of the Peripheral Nervous System, Fifth Edition, Saunders Elsevier, 2010 Baehr M, Frothscher M. Duus' Topical Diagnosis in

Neurology: Anatomy, Physiology, Signs, Symptoms. Thieme Flexibook, 2005

Stewart JD. Focal peripheral neuropathies, Fourth Edition, JBJ Publishing, 2010

Angol nyelvű internetes honlapok:

American Association of Neuromuscular and Electrodiagnostic Medicine: www.aanem.org

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Akciós potenciál sorozat- belső autonóm jel.. 1) Felszálló ébresztő rendszerek kikapcsolása 2) Talamusz és kérgi sejtek üzemmód váltása. 3) Talamokortikális

Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása.. a kiváló tudományos

Fokális (segmentalis) demyelinisatio (neurapraxia): Legenyhébb formában csak a myelinhüvely károsodik (pl. enyhébb átmeneti külső kompresszió miatt), amelynek hatására a

Egy adott ideg károsodása esetén a pozitív sensoros tünetek döntően az ideg ellátási területére korlátozódnak, azonban

A válasz alakja, nagysága és a számított vezetési sebesség alapján megállapítható, hogy az ideg működése normális vagy kóros (demyelinisatio vagy axonkárosodás)

Az agyi gliomák (és más intraaxialis tumorok) többségére azonban ez nem érvényes, ezek határa az agy felé nem éles, a daganatok makrószópos vagy.. képalkotón látható

A neurosonographiai vizsgálat kiegészítő eleme a véráramlás vizsgálata color Doppler-rel, amely fontos egyrészt az ideg környezetében levő, tájékozódási