• Nem Talált Eredményt

Gazdálkodási modul

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gazdálkodási modul"

Copied!
19
0
0

Teljes szövegt

(1)

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek I.

Közgazdaságtan

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

(2)

Kibocsátás, agrár-külkereskedelem

23. lecke

(3)

Többfunkciós (multifunkcionális) mezőgazdaság, végtermék (ismétlés)

Élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok (hagyományos és biotermékek), Takarmányok takarmány-alapanyagok, tenyészállatok,

Ipari nyersanyagok (biogáz, biodiesel, ültetvényerdők), A talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme,

A táj kultúrállapotban való tartása, ápolása,

A vidék és különösen a falusi élet sokszínűségének, jellegzetességeinek megőrzése, A mezőgazdasági munkálatok vegyszer- és energiatakarékos, munkaegészségügyi, állatjóléti, állat- és

növény-egészségügyi, minőségvédelmi szempontjainak előtérbe helyezése

(4)

Mezőgazdaság bruttó termelési indexének változása 1961 és 2005 között,

1961-1965= 100%

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200

1961- 1965

1966- 1970

1971- 1975

1976- 1980

1981- 1985

1986- 1990

1991- 1995

1996- 2000

2001- 2005 Növé ny-te rme szté s Állat-te nyé szté s Me zőgazdasági te rmé ke k

(5)

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK BRUTTÓ TERMELÉSÉNEK VOLUMENINDEXE (összehasonlító árak alapján, %) 1990 = 100,0

Év Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Összesen

1991 102,5 84,4 93,8

1992 76,1 73,8 75,0

1993 69,1 66,1 67,7

1994 75,9 63,3 69,8

1995 77,3 65,5 71,6

1996 84,9 66,6 76,1

1997 84,0 62,6 73,6

1998 80,9 66,5 74,1

1999 82,8 65,4 74,4

2000 70,9 67,9 69,6

2001 93,7 66,8 80,6

2002 86,7 66,3 77,3

2003 81,1 64,6 73,8

2004 120,8 58,1 90,7

2005 104,8 58,0 83,0

(6)

Az állattenyésztés részesedése az ágazat bruttó kibocsátásából*

46,5%

49,2% 49,1%

45,6%

35,9%

40,0% 39,3%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

*Mezőgazdasági tevékenységek kibocsátása mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos nem mezőgazdasági, nem elkülöníthető melléktevékenységek nélkül.

(7)

Egy hektár mezőgazdasági területre jutó termelés

Év Búza

(kg/ha)

Kukorica

(kg/ha)

1986-1990 4 880 5 630

1991-1995 4 212 4 428

1996-2000 3 764 5 700

2001-2005 4 016 5 956

(8)

Egy hektár mezőgazdasági területre jutó

gabona termés, EU-27 (100kg/ha)

(9)

Az állattenyésztési hozamok alakulása

Év Tej

(liter/tehén)

Gyapjú (kg/juh)

Tojás (db/tyúk)

1986-1990 4 807 4,0 170

1991-1995 4 713 2,7 189

1996-2000 5 168 3,5 206

2001-2005 5 920 4,1 212

(10)

A hús- és tejtermelés volumene

Év Hústermelés (1000 tonna)

Tejtermelés (millió liter)

1986-1990 1 323 2 748

1991-1995 932 2 094

1996-2000 900 2 004

2001-2005 900 1 962

(11)

Agrárexportunk, illetve -importunk részesedése a teljes magyar külkereskedelemből (millió euró)

Év

1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Összexport 9 770 30 531 37 875 36 171 38 096 44 618 49 721

Agrárexport 2 218 2 442 2 841 2 821 2 850 3 100 3 037

Részarány, % 22,7 8,0 7,5 7,8 7,5 6,9 6,1

Összimport 11 864 34 405 43 709 39 467 42 263 48 533 52 560

Agrárimport 747 1 101 1 268 1 381 1 489 2 001 2 086

Részarány, % 6,3 3,2 2,9 3,5 3,5 4,1 4,0

Egyenleg 1 471 1 341 1 573 1 361 1 361 1 099 951

(12)

Az export-import dinamika

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006*

Export Import

Nettó importőrré váltunk az elmúlt években sertéshúsból és tejtermékekből

millió EUR

*becslés I-X. hó adatai alapján

Forrás: Kiss Judit (2007) AVA3 konferencia

(13)

Az export áruszerkezetében:

élő állat

a hús és húskészítmények,

a zöldség- és gyümölcsfélék,

a gabonafélék dominálnak.

Az importban:

a zöldség- és gyümölcsfélék,

a hús és húskészítmények,

az állati takarmányok,

a kávé, tea, fűszer és kakaó,

és legújabban a tejtermékek játszanak fontos szerepet

Mérlegdeficit okozója: élőállat és hús (főleg sertés), tej- és tejtermék (sajt), cukor, cigaretta, üdítő- és szeszesital

Árucsoportok szerinti elemzés

(14)

Gabona Zöldség, 8%

gyümölcs 19%

Kávé, tea, kakaó, fűszer

10% Cukor, méz

3%

Állati takarmány

11%

Egyéb táplálkozásra

al kal mas készítmény

10%

Ital 7%

Dohány

4% Élő állat

5% Hús és

húskészítmény 12%

Tejtermék és tojás

9%

Hal, rák, puhatestűek

2%

IMPORT ÁRUSZERKEZETE (2005)

(15)

Zöldség, gyümölcs

20%

Gabona 20%

Hal, rák, puhatestűek

0%

Tejtermék és tojás

4%

Hús és húskészítmény

22%

Élő állat 5%

Dohány 1%

Kávé, tea, kakaó, fűszer

4%

Egyéb táplálkozásra

al kal mas készítmény

4%

Állati takarmány

10%

Cukor, méz 6%

Ital 4%

AZ EXPORT ÁRUSZERKEZETE (2005)

(16)

Az agrárexport, -import megoszlása

az egyes földrajzi területek szerint (2004/2005)

Export Import

EU-25 69% 87%

EU-15 53% 64%

Új EU tagországok 16% 23%

Egyéb Európa 25% 6%

Egyéb 7% 7%

(17)

Agrár-külkereskedelem, összegzés

Az import tartósan erőteljes növekedése arra utal, hogy a vertikum relatív versenyképessége mind a külpiacokon, mind a hazai belső piacon romlott.

Ez a versenyképesség romlás részben a magyar

agrárgazdaság kedvezőtlen jövedelemhelyzetével

magyarázható, nagyobbrészt azonban logisztikai

felkészültségünk és külpiaci munkánk, szervezetük

és marketing tevékenységünk gyengeségeire

vezethető vissza.

(18)

Mi várható

Agrárvámok csökkentése → piacvédelmi szint csökkenése; csökkenő, 2013-tól megszűnő exporttámogatások → erősödő verseny

A világ agrárpiacait középtávon (10 év) a kereslet fogja vezérelni.

Magasan maradó olajárak → energia-

növények → kereslet föld és víz iránt.

(19)

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

Míg a dualizmus – és tegyük hozzá: a reformkor – igen kedvelt korszaka a sajtótörténeti kutatásoknak, addig a huszadik század, viharos politikai fordulataival és

A kongruencia/inkongruencia témakörében a legnagyobb elemszámú (N=3 942 723 fő) hazai kutatásnak a KSH     2015-ben megjelent műhelytanulmánya számít, amely horizontális

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az