GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
13. hét
A modern kapitalizmus kulturális és gazdasági rendszerei
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola
Szakmai felelős: Zentai Viola
Kapitalizmuselméletek
• Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális folyamatok egységes keretben értelmezve
• Marx
– alap felépítmény
– termelési mód, osztályviszonyok – elidegenedés, árufetisizmus
• Polányi
– integrációs sémák
– piac kiágyazódása a társadalmi viszonyokból – ingamozgás: szabadpiac piac korlátozása
• Weber
– kultúra (ethosz) meghatározó szerepe
– racionalizáció, bürokratizáció
Gudeman és a „gazdaság alapja”
• Stephen Gudeman (2001)
• A piac beágyazottsága, piaci modell kritikája
• Gazdaság = közösség + piac
• Közösség:
– egymásba ágyazott csoportosulások
– háztartás, törzs, képzelt közösségek (nemzet)
– összetartó erő: közös érdekek + személyes hálózatok – gazdasági vetület: dolgok előállítása, elsajátítása,
birtoklása
• Piac:
– személytelen, szerződésen alapuló csere
• A piaci tranzakciók a közösség keretei között működnek:
– békepaktumok, jogi szabályozás, üzleti partnerek
– formális gazdasági diskurzus gyakran eltagadja
Gudeman és a „gazdaság alapja”
• Kizárólagosság egyik társadalomra sem jellemző, egyik sem eleve „jobb” mint a másik
• Közösség:
– biztonság, kiszámíthatóság, DE
– hatalom, egyenlőtlenség, kizsákmányolás
• Piac:
– bizonytalanság, magány, erőforrások koncentrációja, DE
– kötöttségek felszámolása, szabadság, újítás
• A gazdaság alapja:
– közösség által létrehozott/használt anyagi és társadalmi tér
– környezeti erőforrások, anyagi javak, tudás,
képességek, gyakorlatok összessége
Gudeman és a „gazdaság alapja”
• A közösség szabályozza az alaphoz való hozzáférést:
– korlátlan korlátozott alap
– kiutalásra (állandó forrás, pl. föld) és kiosztásra (változó forrás, pl. termény) vonatkozó szabályok
• Profit:
– a neoklasszikus modell nem ad rá magyarázatot – a kora modern gazdasági elméletek: profit forrása
gazdaságon kívüli (isten, föld, nemesfémek, emberi faj jellemzője)
– innováció (Schumpeter): vállalkozó a főszereplő
– értékteremtés: innováció közösségi szinten, az innovátor csak csomópont
– közösség: személyesség, de szabad másolás, innováció
„kívülről”
– piac: személytelenség, de másolás tilalma, innovátor
nevesítése
Gudeman és a „gazdaság alapja”
• Kapitalista vállalat:
– nemcsak piaci szereplő, közösség a maga alapjával
– tudás, tapasztalat, kapcsolatok – vállalati identitás: küldetés, logó – cégérték (goodwill) kifejezése a
könyvelésben – profit:
• könyvelési szabályok által meghatározott
• tőkén és alapon szerzett haszon
– főkérdés: a vállalati profit hogyan oszlik meg
a tőke és az alap között
Sahlins és a „develop-man”
• Marshall Sahlins (1988)
• A világrendszer-elmélet kulturalista kritikája
• Világrendszer-elmélet :
– nem nyugati kultúrák a világgazdaság expanziójának passzív elszenvedői
– kulturális sokszínűség csökkenése – Wolf (1982)
• elvileg: nem európai népek aktív szerepe a történelem alakításában
• gyakorlatban: a termelési módhoz (a világrendszer gazdasági elvárásaihoz) való mechanikus kulturális igazodás
• develop-man
– development „félreértése”
– neotradicionális fejlődés: az anyagi kultúra bővülése a
helyi kultúra megerősödéséhez vezet
Sahlins és a „develop-man”
• A világkereskedelem 18–19. sz.-i alakulása
• Anglia „teaéhsége”: a Kínával való kereskedelem szükségessége
• 4 helyszín: Kína, Hawaii, észak-amerikai indiánok, Anglia
• Kína
– elzárkózás a nyugati termékek kereskedelmétől
– teakereskedelem ezüstért, fenntarthatatlan: folyamatos nyugati próbálkozás a kereskedelem megnyitására
– nyugati termékek mint idegen (barbár)
világok furcsa tárgyai: „múzeumi” hozzáállás – régi Nyári Palota – Yuanmingyuan
– világkép: csökkenő civilizáció egymásba ágyazott körei, középpontban a császári udvar
– „kitörési pontok”: szantálfa, ópium
Sahlins és a „develop-man”
• Sandwich-szigetek (=Hawaii) – szantálfaerdők
– nyugati termékek és kulturális szimbólumok (pl. nevek) iránti erős kereslet
– presztízsjavak:
• törzsfőnökök kereskedelmi monopóliuma a hagyományos tabuk révén
• különleges termékek: új textíliák, új minták (csak újdonságok, tömegtermékek kizárva) – King Kamehameha: kereskedelem (presztízs +
fegyverek) révén egyesíti a törzseket – felhalmozás jellegű fogyasztás:
• a státuszverseny aláássa a vezetők közötti együttműködést
• a fogyasztásból kiszorult tömegek dolgoztatása egyre nehezebb
Sahlins és a „develop-man”
• Kwakiutl indiánok
– észak-Amerika (ma: Brit Columbia, Kanada)
– potlacs
– felhalmozás helyett ajándékozás – különlegesség helyett mennyiség
• Anglia
– szabadjára engedett élvezetek – „drogételek” (Sidney Mintz)
elterjedése
– a tea mint az alkoholos italok
helyettesítője
Tér-idő sűrűsödés
• Harvey (1990)
• A posztmodern állapot megértése: kulturális-
társadalmi folyamatok a gazdasági folyamatokba ágyazva
• Fordista gazdaság
rugalmas tőkefelhalmozás
– kiszervezés, just-in-time, részmunkaidő
• Fogyasztási ciklusok felgyorsulása: divat, eldobhatóság
– „imázsipar” térnyerése
• Kulturális átalakulás:
– mulandóság, bizonytalanság, a kollázs
értékké válása
Carrier, Miller és a „virtualizmus”
• James Carrier és Daniel Miller (1998)
• A gazdaság egyre növekvő absztrakciója a nyugati társadalmakban
• Gyakorlati elméleti absztrakció:
– gyakorlati:
• gazdasági tevékenységek kiágyazódása, gazdasági
kapcsolatok elkülönülése más társadalmi kapcsolatoktól
• példa: takács szövőgyári munkás
• mai példák: szabadkereskedelmi megállapodások, kiszervezés
– elméleti:
• absztrakt-formális közgazdasági modellek terjedése
• a közgazdaságtan társadalmi szerepének felértékelődése
• a valóság igazítása a modellekhez, nem a modellek igazítása a valósághoz
