STILTANA MVÉSZETEK

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) A. MVÉSZI. IPAR. ÉS. DEC O R AT V MVÉSZETEK I. 1. STILTANA KÉPZMVÉSZEK, RAJZTANÁROK, MIPAROSOK RÉSZÉRE TECHNIKAI, IPARISKOLAI, VALAMINT MAGÁNHASZNÁLATRA *. IRTA. BENCZÚR BÉLA A M. KIR. IPARMVÉSZETI ISKOLA RENDES TANÁRA,. BUDAPEST,. MÉPÍTÉSZ. 1897. AZ EGGENBERGER-FÉLE KÖNYVKERESKEDÉS KIADÁSA (HOFFMANN ALFRÉD).

(6)

(7) A. MVÉSZI. IPAR. ÉS. DECORATIV MVÉSZETEK. STILTANA f. KÉPZMVÉSZEK, RAJZTANÁROK, MIPAROSOK RÉSZÉRE TECHNIKAI, IPARISKOLAI, VALAMINT. MAGÁNHASZNÁLATRA. IRTA. BENCZÚR BÉLA A M. KIR. IPARMVÉSZETI ISKOLA RENDES TANÁRA, MÉPÍTÉSZ. BUDAPEST,. 1897. AZ EGGENBERCER-FÉLE KÖNYVKERESKEDÉS KIADÁSA (HOFFMANN ALFRÉD).

(8) Az Athenaenm. r.. társ.. könyvnyomdája..

(9) KELETI GUSZTÁV KIR.. A M.. KIR.. úrnak,. TANÁCSOS,. ORSZÁGOS MINTÁRA JZISKOLA ÉS RAJZTANÁRKÉPZ IGAZGATÓJA,. A M.. KIR.. IPARMVÉSZETI ISKOLA VOLT IGAZGATÓJÁNAK. TISZTELETTEL AJÁNLJA. A SZERZ..

(10) Digitized by the Internet Archive in. 2015. https://archive.org/details/muvesziiparesdecOObenc.

(11) ELSZÓ. Személyes. hálámnak kívántam. kifejezést. az elismerés adóját leróni az igaz érdem. mvemet,. az els magyar. nyelv. iránt,. rendszeres. adni, s. midn. s. maga. az. többet a. tett. mvészi. e. hazában. oktatás szervezése és irányzása körül,. a tanszék, melyen alkalmam nyílt e. kezdeményezésének köszöni. Könyvem. szerény. volt igaz-. stíltant,. gatómnak, Keleti Gusztáv úrnak ajánlom. Senki nálánál. nem. egyúttal. szerkesztése. munka. megírására,. felállítását.. eladásaimon. alapul.. A. tananyag. kiszemelésében els sorban arra voltam tekintettel, hogy kezdk-. nek és. is. megfeleljen; a legfontosabb elemekre. egyszer, könnyen érthet tárgyalásra törekedtem. Azonfelül. fképen. a. mily igaz áll,. szorítkoztam tehát. képzmvész szükségleteit tartottam szem is, hogy a mvész érdeme a szabad egyéni. másrészt épp oly tagadhatatlan, hogy a. a természetszerség. éppúgy mint. sége bizonyos korlátokat szab, vétele múlhatatlan.. megvilágítása és. A. eltt. Bár-. alkotásban. mvészet termékeinek. a technikai kivitel szükségszer-. melyek ismerete és figyelembe. stíltannak legfontosabb feladata ez utóbbiak. mszabályokba. foglalása.. A. szép alak és a szín-. összhang követeléseinek kifejtésén kívül azért feladatomnak. tar-.

(12) VI. ELSZÓ.. tottam, világosan rámutatni, mily szükségletekbl fejldtek az ipari építészeti. és. ornament közt, tárgykörben. A. mily szoros kapcsolat. alkotások,. is. mily. s. külömböz. alak és. egy. változatokban nyilvánul. korok és népek felfogása és. Ízlése.. könnyebb áttekinthetség tekintetébl azonban az orna-. ment elméletét az els részben függetlenül, külön így az ornamentek szerkesztését helyesebben. osztályozásuk. és. fenn. áll. is. tárgyalom;. is. lehetett. fejtegetni. Fölvettem. világosabban volt eszközölhet.. e részbe a színtan elméletét. nem. mert ha. is,. is. tartozik szigorúan. a stíltan keretébe, mégis mellzhetetlen a színösszhang magyará-. fbb harmonia« czim zatában; a. adatokat. hozzá Tafferner Béla »Szín és. munkájából (Budapest,. 1. szín-. 885) vettem, a szükséges. módosításokkal.. Az. illustratiók. jó. része. használtam azonfelül a gazdag inkább. bséges. a. mvészi. illustrálásnak. tankönyvek szokásos. eltér a. rajzaim. saját. alapján. készült,. fel-. irodalom legjavát.* Leg-. alakjától; a kiadó. mvem. hogy. tulajdonítható,. sem. kiméit. semmi. áldozatot és megfelelleg lehet szép és jó kiállításról gondoskodott.. * Saját. rajzaim a 34—120., 125.,. 120.,. 420., 427., 428. ábrák. Saját terveim továbbá,. ták. a. ;. 128—133., 362—360.,. magyar. stílben,. a czímtáblát pedig egyptomi adatokból állítottam egybe.. következk. Handbuch. :. Dér. Stil. in. 378— 382.,. az összes. ejléczek és vignet-. Az egyébként. felhasznált. den technischen und tektonischen Knsten von Dr.. dér Architektur. :. Die. Baustile. és. 401 —406.,. Gottfr.. mvek. Semper.. Die Baukunst dér Griechen von Josef Durm.. Geschichte dér Architektur és Baustile, Geschichte dér Renaissanee, Geschicbte dér deutschen Renaissance, valamenn 3n. Dr.. Wilhelm Lübkc-tl.. Kunstgeschichte von Albin Schultz Die Kunsterzeugnisse. ;. aus Thon und. Elemente dér Gefássbildnerei. von. Das Wissen dér Gegenwart. Das Kunstgewerbe im Alterthum von Glas. és. Die Textilkunst von. Leopold Gmelin.. Ornamentale. :. Kunst und. Prof. H.. Dr. Ottó. Formenlebre. Blümmer. ;. von Schorn. von. Franz. Sales Mayer. Grundriss dér kunstgevverblichen Formenlehre von Ferdinand Ritter v. Feldegg.. Die Formensprache des Kunstgewerbes és Allgemeine Formenlehre für Kunst und Gewerbe. von. J. J.. Ch. Mathias. Proportionen des menschlichen Körpers von Dr. A. Zeussing. L. Libonis,. Les Styles Francais. Gazette des Bcaux-Arts. Kunstgewerbe Ipar, dr. Pasteiner Gyulától.. Zeitschrift,. Masztalosság, Frecskai Jánostól.. München. Mvészi.

(13) ELSZÓ.. VII. Mivelhogy irodalmunk ilynem könyveknek nagy hiányát érzi,. ez els összefoglaló kísérlet sok nehézséggel járt. a tisztelt. ményre a. szakértket, tekintettel.. mizlésének. és. Budapest,. is,. igazságos. kívül. Ítéletükben e. figyelemre méltatja. is. körül-. munkámat. a. mely benne tájékoztató segítséget nyerhet. mértésének biztosabb. 1. kérem. Egyébként legyen szabad remélnem, hogy. szkebb szakkörökön. mvelt közönség. legyenek. ;. 896 október. 5.. kifejtésére..

(14)

(15) BEVEZETÉS.. A mvészi. A 1.. a modor, a naturalismus.. stíl,. stilistika feladata.. Minden mvészi alkotásban két. mvész. az alkotó. f. tényezt. egyéni felfogását* egyrészt,. s. lehet. m egkülömböztetni mve mikénti. másrészt. alakításának módját.. kivitelét,. A. A. alkotás.. azon. felfogás értéke. mennyire képes a. alapul,. mvész. a külvilág. benyomásait átérezni, bennök a jelentst, a valót fölismerni, és képzeletével. azokat. alakba. új. önteni.. mködéseink közül a mvészeteknél. Lelki. bizonyára a képzeletnek jutott a fszerep, mert ez a képesség eszközli, hogy. visszaemlékezünk. régebben. átélt. benyomásokra, érzésekre. elevenítve, jelen czéljainkhoz képest. új. változatokba. is. s. ket. újra. fel-. Nyilván-. önthetjük.. hogy az emberi képzelet is, mint tapasztalaton alapuló, korlátolt. Nem tudunk egyetlen egy oly dolgot sem elképzelni, melynek legalább elemei a természetben nem léteznének. Az ember nem fd "egyetlen egy oly új vonalat, új színt, új hangot vagy új testet sem feltalálni, melynek hasonmása valamikép a természetben meg nem volna. Pl. az ornamenteknél a való azonban,. sárkányok. grotesk, phantastikus szörnyek,. növényi részeknek. új. * Mélyebb elmélkedés. nyaiban. is,. pl.. stb.. sem egyebek, mint. állati. és. alakokban való egyesítései.* arra. látszik. utal,. hogy az ember még els találmá-. szerszámainak alakításában öntudatlanul a saját. szerkezetét követte; Ernst. Kapp. (Braunschweig, 1877). mvében. ez.. Minden mvészet. ezt. testi. szervezetének. »Grundlinien einer Philosophie dér Technik«. organikus projectionok nevezte. azért a természet. el.. tanulmányozásán és utánzásán. alapul.. A festészetnél,. szobrászatnál ez oly szembeötl,. De a zene. mely látszólag már elvontabb mvészet, a természet hangjainak,. is,. hogy. bizonyítást. sem. akkordjainak, rythmusainak összetételébl alakul, .St az építészet és Benczúr. :. Stíltan.. 1. követel.. mipar.

(16) BEVEZETÉS.. 2. is,. bár mindennapi szükségleteinkbl erednek, elárulják a tömegek hatásában,. a méretekben és arányokban, a szabályosságban. rendszerességben, vala-. és. mint az ornamentatióban a természet utánzását.. Tévedés volna azonban a mvészetet egyenesen a természet után-. 2.. zására szorítani.. anyagokban. úgy hanem beéri a. hogy a. látszattal,. színhatásában ábrázolja.. válónál’. képes. is. reá,. a hogy összes ágaival és lombjaival meg-. elénk, mint. állítsa. csupán- a. azért. sohasem akarhatja, nem. törekszik. Pl. a tájképfest. fát. termett,. A mvész. egyszeren, híven utánozza.. tárgyait. hatására. hogy a. Már az a körülmény, hogy a mvész más eszközökkel és mint a természet, lehetetlenné teszi, hogy a természet. alakít,. körvonalaiban és. tömegeiben,. fát. Mennyire kénytelen pedig a természettl öntudato-. hogy a valóhoz hasonló hatást idézzen el, világosan kitnik ép a festészet példáján. Tudjuk, hogy szemünkkel a testeket mintegy körös-. san. eltérni,. körül látjuk, a jobb szem a testnek jobbik,. kép aztán elménkben. egy képpé. egyesül,. el,. festt. a. ríti. hogy a. összehasonlítva,. hogy. a. csekélyek. napfényt. természet. csak. tónusait. festi,. és. a plastikus hatást. a. hatásokkal,. contrasttal,. továbbá, tudniillik az,. azt. festményt szemlélünk,. meg. —. ;. ez kénysze-. más eszközökkel. plastikus hatását. és árnyalati. bemélyít tulajdonságaival,. a két keltve,. stereoskopikusan. láthatja. hogy a valónak. arra,. leginkább világossági. mény. nem. tárgyakat. festett. bal oldalát;. Ha azonban. melyet stereoskopikus képnek nevezünk. a szem a. meg. a bal. Egy másik. távlati rajzzal.. érje. kiemelked. színek. és. körül-. festékek fényhatásai, a valódi fénynyel. épenséggel. tisztátalanok,. megközelítleg. is. lehetetlenné. teszik,. utánozzuk; azért a fest nem a. úgy a mint azokat. hanem. látja,. csakis színhatási. viszonyait. Ily. módon. keletkezik a természeti. szép. mvészeti szépség,. a. mellett. mely annak korántsem puszta utánzása, hanem módosítása, a mennyiben a természetnek csupán jelents, jellemz vonásait adja vissza. tás. valóságban sohasem. érthetbb,. s. egyébként. is,. get,. önmagában. érheti. a természetet. el. A mvészi. A. természet. ha külön-külön veszszük figyelembe, nélkülözik a. mivelhogy. csak részei az össztermészetnek. kereten belül oly alkotást tüntethet. a. ;. mvész. alkotásai,. befejezettsé-. meghatározott. egymásra vonat-. melynél a részek. fel,. számunkra. mindazonáltal. ;. befejezettebb egészet nyújt.. alko-. koznak, egymást kiegészítik, az ellentétek egyensúlyba hozhatók.. A mvészi. alkotásnak ezen befejezettségét összhangnak (harmónia) mondjuk.. Az összhang nált. formák,. egységet követel minden változatosságban, a mit a hasz-. színek. és. hangok helyes. hangsúlyozásával,. viszonyításával,. egymással szembe vagy egymás alá rendelésével érhetünk építészeti jelölve,. alkotásban. hassa. által. a tömegek egymást. szükséges,. az egészet és minden részletét. mintegy ellensúlyozzák. szek gazdag kiképzés vagy. er. el.. hogy egységes eszme, az. által. ;. ;. Példával élve, épület. czélját. azonfelül kívánatos,. formailag. hangsúly ozandók,. dékosan alárendeltessenek. (Hangsúlyozott épületrészek. :. hogy. bizonyos épületré-. míg mások szána. bejáratok,. porti-.

(17) A MKIVITEL, A. A MODOR.. STÍL,. kusok, fedél-csúcsok, erkélyek, egyes ablakok. hogy az. lóan alakuljanak, úgy,. A. fest. arra. szintén. Általában. stb.). a frésznek. épület mellék részei, mint. megkövetelik,. ahhoz. alárendeltjei,. hogy az. épület farányai a részletekben. törekszik,. hogy egységes eszme hassa. hason-. ismétldnek.. a képet;. át. a fcselekményt ábrázolva, melyekhez az alárendeltek megfelelen csoportosulnak hogy a fény és árny ellentétei emeljék egymás falakok,. legyenek. ;. hatását, a színek változatos, kellemes ellentétet tüntessenek 3.. m. A. tárgyát. és. mvészeti. a. alakját. fel.. érzés, lelkesülés, az ihlet. A mvészi. nyújtja, rá következik a megvalósítás, a mit kivitelnek nevezünk.. szándék. nem. véve. a tárgyban,. is. ségében mert. még nem még a mfajban. magában. Azért. rejlik.. csak. így. képes. m. minket maga a sok oly ismeret. a. mélvezben. tökéletessége kivitel jeles-. technikáját,. hasonló érzéseket kelteni, mint a. A. átérzett.. melyhez nem érzés. kell,. igaz. mvésznek mvészete. is. megteremtésénél. m. a. ;. hanem mindig a. sem,. ismerni a. kell. jól. alkotás. és ihlet,. már. technikai kivitelhez. hanem csak. kitartó tanul-. mány. útján juthatni, sok positiv tudásra és számító okoskodásra van szükség. Minden mvészetnek ugyanis vannak szükségképi eljárásmódjai, az anyaghoz és eszközökhöz fzdve, a melyekkel dolgozik; s a mvész ebbeli mun-. kásságának. teljesen. öntudatosnak. melyek. eltt tartania,. kell. a természet. lenni,. mert oly szabályokat alapulnak. törvényein. és. szem. kell. a kivihetség. szükségleteibl származnak.. A. mondottakat összegezve. a természet benyomásain alapulnak. el a mit fkép. hatását idézhetik. hogy a mvészetek általában de mindannyian a valónak csakis. állíthatjuk,. ,. ;. jellemzéssel és a kivihetség szükség-. megfelel átalakításával érnek el. A stíl fképen a mvészi kivitel szükségleteibl és nehézségeibl ered; általánosan meghatározva az a sajátságos mód, melylyel a mvész egyéni felfogását az adott feladat és az alkalmazott anyag követelményei szerint érvényre juttatja. Stilizálás pedig nem egyéb, mint a természeti tárgyak (él lények vagy élettelen dolgok) idomainak mvészi leteinek. 4.. •. A. czéllal eszközölt átalakítása... stilizálás. foka végre annál nagyobb. mérv,. minél nagyobb átalakítást (transponálást), minél nagyobb eltérést követel. a. mipar. és. mvészi czél épít mvészet alkotásai. természettl, a. és megvalósításának lehetsége. így a. az. rendszerint a. telik,. szerség. A fogással segíti. legnagyobb. mérv. mert az anyagszerség és kivihetség kérdésein kívül és. használhatóság. követelményeire. is. köve-. stilizálást. még. a szükség-. tekintettel kell lenniök.. stílszernek ellentéte a modor, lényegében egyértelm a hibás. vagy a. érvényre. ;. helytelen kifejezéssel,. rendszerint. tovább szükségtelenül. eltér. túlzott,. mán. érzésbl származik. beteges. s. hova-. a természetességtl.*. Goethe mondása szerint fahrungsweise) nennt. fel-. mely az igaz hatás helyett a hamisat. :. Stíl ini. Das. Resultat. Gegensatz. einer echten. zr. Methode. (d.. Manier. 1*. h.. Ver-.

(18) 4. BEVEZETES.. A. modorosság vádját küllmben akkor. is emelhetni, ha azt akarjuk hogy valamely mben túlzásokat tudunk megállapítani. Például modorosnak mondunk valamely alakot, ha az vagy arányaiban vagy mozdulataiban erltetett ugyanazt mondjuk a színezésrl is, ha az összekötte-. kifejezni,. ;. tésekben bizarr. ;. a zenében a keresettségre és túlérzékenységre alkalmazzuk. mindenütt. szóval. a mvészi. a természetességtl,. hol. ott,. czél. nem. által. követelt, túlságos eltérést észlelünk.. Azt a törekvést viszont, mely az alakításban nem. hanem a. jellemzt hangsúlyozza,. hséggel, a mint tényleg. Annyiban. kás nevezni.. gaitól s arra vezet,. lúan. irányban haladva,. ez. szépet. megzavarja,. st. szépségeit behatóbban. szemben mégis. czéljaival. mvész. a. szabad. bénítja. fontost, teljes. is. szo-. vehet a modorossággal szemelérni, tehát megóv a képzelet túlsá-. könnyen. egyenl gonddal utánozza, mint a. is. a. jogosultnak. hogy a természet. azonban a mvészet valódi. csupán. részleteiben. kívánja visszaadni, natúralismtisnak. létezik,. talán. mennyiben a valót törekszik. ben, a. mintát. természeti. oda. szépet. tanulmányozzuk Egyolda-. elítélend.. hogy a nem. téved,. mindenesetre. ;. felfogását, lelke egyéni. s. kifejtését,. pedig. a rész-. letek megfigyelésével egészen lekötve figyelmét, az alkotásban kicsinyességet. és félénkséget szül.. A den. mvészi. naturalismust a. körülmények közt mellzni. a manapság gyakran. vagy porczellánból nézve. formába. alakított. itt,. melyek alakjukra. színes virágok,. a hogy a természetben léteznek.. fleg arra vezethet. kényszeríttetett,. Mennyire visszataszító. bizonyítják. bámulatos ügyességgel készült kovácsolt vasból. mint. olyanok,. teljesen. hatás. szító. látható,. mvészeteknél min-. iparnál és a decorativ kell.. vissza,. hogy. érezzük,. mely tulajdonságaival. és. színökre. A. visszata-. hogy az anyag oly. ellenkezik.. Mennyire érvé-. nyesülhet a naturalismus az ornamenteknél, a chinai és különösen a japáni látható. stílben. ;. a természet megfigyelése páratlanul szépen van a. itt. stíl-. szabályokkal összhangba hozva.. A. mint a mvészt sokféle tényez készteti a stilizálásra, úgy a mérve sem lehet mindig egyenl. Vannak a természetben egyes alakok, melyek eurhythmikus szabályosságban vagy symmetriában alakulva, a 5.. stilizálás. mvészi. mérv. majdnem. ipar czéljaira. stilizálást. teljesen nélkülözik.. A. kivitelben használt. melyekben a természet hívebb ezeknél. is. alkalmazhatók. változatlanul. követelnek, mint az olyanok,. melyek. a. mérv. kovácsolás. anyagok között is vannak olyanok, nem okoz nagy nehézségeket. stilizálással stb.. jár,. mint. Például a festés és min-. a vésés,. Az alkalmazás módja. is. a. fa-. távolságban helyezik. el. ként. fel. állíthatók. vagy kfaragás,. kihat a stilizálásra,. mint az a körülmény, hogy mily méretekben jut a tárgy. alig. ezek kisebb. csekélyebb stilizálással boldogulhatni, mint oly anyagban, melynél. kisebb. hímzés,. ;. szabályosságot. utánzata. az utánzás sokkal nehezebb vagy épen lehetetlen. tázás. a. vala-. vagy mily a szemléltl. Mindezekrl a körülményekrl egyenbiztos. szabályok,. s. a. stilizálás. kivitelre,. módját és fokát a.

(19) A STILIZÁLÁS MÉRVE, A STÍLTAN FELADATA.. mvész. ízlése és. nak,. a. egyéni érzése határozza meg. Egyáltalán, mivel a. dönt. mint említtettük,. sítésénél,. 5. befolyása van a. úgy mondhatjuk, hogy tulajdonkép minden S e szerint a stíl a formák legapróbb. mvész igaz. m. léte-. egyéni felfogásá-. mvésznek más-más nem is volna. részleteiben. stílje.. ha nem volnának számos oly követelményei is, melyek a dolgok természetében gyökereznek és a szükségbl erednek ezek szabályokba tanítható,. ;. foglalhatók. mivel. taníthatók,. és. egyes mvész, de minden kor Bizonyítja. követelményekbl kiindulva, azonos. hasonló. hoztak. létre.. az. nem érintkez. ipari és építészeti. népek,. alkotásokat. Például az ókor edényei, a melyek Peruban, Assyriában, Trójában. stb. találtattak,. kal,. nem csupán. stíljében föl is találhatók.. a tény, hogy az egymással. az. ezt. közszükségbl fejldve,. Épen úgy vagyunk a falmegoldásokEzek is azonosak, mindannak. hasonlóak.. alakilag. a melyek az ókorból reánk maradtak.. hogy egymástól. daczára,. függetlenül fejldtek. Ugyanis a perui, a mexikói,. az egyiptomi, yukatani, phöniciai falakat egyaránt, mint kyklops vagy mint vízszintes. ható. réteg terméskfalakat oldották meg. Ugyanez. az ornamentátióról. ki. edényeken és. is,. alkotásoknál mint geométrikus ornament lép. textil. mutat-. állítható és. a mely legkezdetlegesebb alakjában az agyag fel,. egészen. hasonló idomokat mutatva, a mi valószínleg a hasonló elállítási módokra. vezethet. vissza.. Hogy a. 6.. ez. oldalon. álltásomat szemmel láthatólag látható vonal-ornamentekre.. is. feltüntethessem, hivatkozom. Ilyenek. az. umbriai,. etrusk. Sandvich szigeteken él indián törzsek készítményeinek ornamentjei. és. (1—4.. ábrák), valamint a textil geometrikus ornamentek Peruból, Yukatanból, Mexi-. coból. és. Chinából (5. —. hogy egyazon. tanak,. 9.. ábra),. stílnek. melyek egymáshoz. olyannyira. lehetnének képzdményei.. hasonlí-. Ugyanazon. orna-. mentek az egyiptomiaknál, Kis-Ázsiában, a görögöknél, általában az összes stílusokban feltalálhatok a mai napig, kisebb-nagyobb eltérésekkel, a melyek. a fejlettebb ízlésnek és a nagyobb ügyességnek eredményei. 6.. A. feladata. stíltan. e szerint. fképen. csak. az. lehet,. hogy,. elte-. a mvészi és korszellemtl, bennünket azon elvekkel ismertessen meg, melyek már nem a mvész egyéni felfogásából erednek, hanem minden kornak stíljében feltalálhatok, mert a természet törvényein. kintve. alapulnak, a czélszerüség követelményének és az anyagszerségnek kifolyásai ; anyagszerség alatt az anyagok tulajdonságaiból és a kivitelbl. származó alaki sajátságokat. A. értve.. természet törvényeinek megfigyelésébl származó stílelvek e. könyv. második részében »A színharmónia és az alaki szép« elnevezés alatt vannak összefoglalva a Stíltan III. részében pedig az ipar czéljaiból ered alaki és ornamentális stílelvek tárgyalvák, tekintettel az anyagszerség ;. kérdéseire és történelmi fejldésére.. A. Stíltannak. I.. része,. mely az ornament szerkesztésével, tárgy. szerinti. osztályozásával és decorativ hatásával foglalkozik, azért van különválasztva,.

(20) BEVEZETÉS.. 1.. Ó. 2.. umbria.. 4. Etrusk.. Indiánus.. ““. c. e 3.. d. A/\A/WVV. Peru.. k/S./kfJSfekÉM. 6.. Chinai.. =f. a. b.

(21) A ST1LTAN FELADATA.. 7. mert az ornamentek, mint különálló alakítások,. az összes. stílusokban egy-. azon elv szerint képzdnek.. Az mint. részben tárgyalt színtan elmélete inkább a physikához tartozik,. I.. a. stíltanhoz. s. csak azért van. mivelhogy. fölvéve,. színharmónia. a. csak az esetben érthet meg, ha a színtan elméletét ismerjük.. Azon jellemébl,. fleg pedig maztak,. a. itt. a e. össze. és. ;. lesznek. rendeztem. az el,. tekintenünk.. kell. századok felfogásai tehát. és. dolkodó olvasó. hogy a. meggyzdhetik. legellentétesebb. arról,. alaki változatokban jelentkezzenek. pedig az, hogy így összehasonlítás felfogásainak. is,. által. sajátságait. felfogásai az ipar és decorativ. hogy a mindig. kihatással,. mert. amint. stílelvek,. módon a gonkülömböz. ily. bármily. ugyanazok. másik szempont. ;. szemlélhetleg lehessen a. ezt. alakításaira ;. a. a természetbl és a szükségszerségbl erednek.. külömböz. A külömböz nagy. ismételve. is. korok. befolyással van-. stílszabályokra. már. válogattam. példákul szolgál-. stílekre. tanulmányozni.. mvészetek. ezek,. e stíltanban csak. akként. Egyik z, hogy. nak ugyan, amint ez az ábrákból kivehet. vannak. Ezeket. ábrákban észlelhetk.. janak. Ezt pedig két szempont ajánlotta.. korszakok. állapotaikból,. mvészet hajlamaik-, ízlésük- és ügyességeikbl szárnem tárgyalhatok ez a mtörténelem feladata, melyet. helyen. A külömböz korok szemléletileg. mveltségükbl, vagyoni. iránti. egyik kiegészít részének. stíltan. melyek a népek és egész -korszakok. stíl-sajátságokat azonban, a. szokásaikból, vallásukból,. azonban. alig. hangsúlyoztuk,.

(22) ELS. RÉSZ.. AZ ORNAMENT ÉS A SZÍNTAN ELMÉLETE.. ELS Az ornament Az ornament. szerkesztése és tárgya.. elnevezés a latin ornamentumból ered, a. Származik pedig a. czéljából. díszítés. a. és. már a gyermeknél, a. Látjuk ezt. zatát.. FEJEZET.. ki. örömöt. ben, valamint a. vad népek ruházatain és eszközein.. tekhez jelképes. (symbolikus). czélokra. zésekül. a. textil. abroncsai,. üveg. az. tárgyak. ipari. díszítmények, tikus. használhatók. voltak. az. díszek. értelem. fzdött, a mely. szokásokra volt vonatkozással, a minek. és. és. miként. a. talál. magyará-. felpiperézés-. Idvel az ornamenvallási és társadalmi. következtében. kifeje-. mint. Más a. például. sík. egyesítésébl; az edények plas-. fonalainak. a fazekaskorong. feldolgozásából,. díszt jelent.. leli. nyelvben a szavak.. a. származtak,. elállításából. szövetek. profiljai,. fémek. épúgy,. mi. tetszésvágyban. általi. bemélyített. dudorodások,. kivitelbl;. formák. pedig. a. lágy. agyagban való könny elállításából keletkeztek. Már ezekbl a példákból is kivehet, hogy az ornamentek az ipari készítmények alakjaival együttesen. el és így azok kiegészít részét képezik, mely esetben mint alaki nyelv lépnek fel és ermtani mködést is fejezhetnek ki. Az ornamen-. fordulnak. tek tehát. hogy. a. nem csupán errl. a. díszek,. Stíltan. III.. gyzdni. Az ornamentek gazdag rint. részében. 1.. lesz. változatai a. osztályozhatók, a mit ábrázolnak.. 2.. c). hanem fogalmak kifejezi alkalmunk. könny. Az pedig. is. áttekintés. meg-. végett a sze-. lehet. geometrikus, természeti. tárgyú, melyhez. tartoznak: a) a növényi,. az emberi alakok utánzásából keletkezett ornamentek és 3.. egyúttal, mint. részletesen. mesterséges formák ornamentjei.. b) az állati,.

(23) A GEOMETRIKUS ORNAMENT.. Megjegyzend, csupán ktilön-külön,. ornament. növényi. 9. hogy az ornamenteknek ezen nevezett nemei nem hanem együttesen is alkalmaztatnak, st a legtöbb. osztásaiban. rendesen. is. geometrikus. elveken. alapul.. Minthogy a mértani ornament mértani alakok osztásaiból keletkezik, azért ezeknek részletesebb tárgyalásánál csupán a felületek osztásaival fogok melyek vagy magát a mértani ornamentet adják vagy más-. foglalkozni, a. nem. díszek felvételére és osztásaira alkalmasak.. 1.. Geometrikus ornament.. Ennek az ornamentnek a Pl.. mások. a kötésre, is. mtétekre vezethet. keletkezése egyes. vissza.. a czikk-czakk vonal a varrásra, a fonott vonalmenetek a fonásra, a hálók. könny. volt. geometrikus. fémben kidomborítani. mtétéire. a szövés. ismét. a. agyagba. lágy. osztásokat és alakokat hemélyíteni, valamint a. végül a czirkalom és vonalzó használata, a felületek. ;. ismétld megoldásainak meghatározását. A. ezenkívül. ;. geometrikus ornament, osztásai. lehetvé. is. szerint,. tette.. háromféle osztályba sorolható. és pedig lehet. a) hosszirányban terjed b) határolt felület. ismétld. (laufend). (begránzt). minden irányban egyaránt terjed vagyis határ. c). ornament. nélküli. (dessin). aj. Ez. A. hosszirányban terjed. a neme a díszítésnek leginkább sorakozásoknál, szalagoknál, szegévarrásoknál. lyeknél,. ismétldésekbl rendesen jai. fordul. alakul.. egymással. el. és. sáv. Szerkesztésük. négyzet-osztású. ezután. sekkel,. ismétld geometrikus ornament.. hálóval. alakban,. abból. osztjuk. be,. ugyanazon szabály. vagy körökkel, avagy egyenesekkel. görbékkel. is. terjed. hosszirányban. hogy elzetesen a sávot. áll,. a. melynek. szerint. metszési. és körökkel, de. szabad hajlású. összekötve, a mi által kifogyhatatlan változatok hozhatók. így származtak a czikk-czakk és hullámvonalak, a fonások, ismétld lagok, lánczok és az á la grecque elnevezés ornamentek változatai.. Csupán egyenes vonalakból. képzett,. elállítottak (11. ábra);. szükséges hálók. is. b). és pedig úgy,. alakok. ;. csil-. egyenes és készítéséhez. lerajzolvák.. Határolt felület geometrikus ornament.. Azok a felületek, a melyekbe ornamentek mértani. hogy az azok. létre,. ornamen-. hosszirányban terjed. tek láthatók (9. ábra); csupán körívekbl készültek (10. ábra);. körökbl. pont-. vannak vagjf egyene-. olykor. háromszögek,. egyszer derékszög négyszögek,. helyeztetnek, leginkább. négyzetek,. dülény és ferdények, körök, sokszögek, avagy ritkábban, formák. Ilyenek elfordulnak mennyezet. és padlók. elipsis és. osztásainál,. tojásdad. bolthajtáso-.

(24) AZ ORNAMENT SZERKESZTÉSE ÉS TÁRGYA.. 10. kon, asztallapokon, falborításoknál, szekrényeken, pilléreken és számos kisebb. iparmvészeti tárgyaknál. ki,. akkor. Ha. ily. ezeknek, a mennyire. mértani idomokból. kell. határolt. ornamentekkel. felületek. lehetséges,. töltetnek. elhelyezett kisebb. szabályosan. geometrikus felületnek megvannak. államok. Minden. 10. 9.. .. a saját osztási vonalai (Theilungslinien), a melyek akár a geometrikus akár a növényi ornamentek elhelyezését határozzák meg.. A val. az. határolt geometrikus. ornámenttel,. ornamentek tárgyalásánál nem annyira magáelosztásaival fogunk foglalkozni, felületek. hanem a. mivelhogy ezek határozzák meg az orna-. ment további. fejldését.. Az egyenl oldalú háromszögnél a. f. melyek körül az. osztási vonalak, a. ornamentek symmetrikusan helyezkednek a háromszög szögeinek felez vonalai.. el,. A. hol ezek. egymást metszik, a három-. szög központját nyerjük, a mely rythmi-. kus idomokkal díszíthet. Lehet ezenfelül a háromszög. mi. ellentétes. felez. pontjait. csinálunk, a. egymással. mely. úgy. összekötjük,. keletkezik,. hogy. is,. a. kisebb felületeket nyerünk. Lehet. által. az egyenoldalú. rajzolni. elmetszeni. csúcsait. háromszögbe egy kisebb. helyzet háromszöget. módon,. oly. vagy két. egy. hogy. szabályos. ellentétes. is. az. helyzet. belé-. oldalak. hatszöget. három-. szöget egymásra fektetünk, a mit a góth stílben triangulat urnáé neveznek.. A háromszög osztásait látjuk a 12. ábrán. A négyzet legfontosabb elosztási vonalai központból az oldalakra húzott merleges. az. átlók. és. ezenkívül a. vonalak. Ezenfelül lehet a négy-.

(25) HATAROLT FELÜLET GEOMETRIKUS ORN AMENT.. zet szegleteit letompítani,. miáltal. zet. bordré. négyzetet. vagy a négyzetbe. keletkezik is. ;. rajzolni,. lehet. továbbá. úgy hogy az a. ismét. a. 1. egy négyzetet. négyzetbe. í. beleírni,. ellentétes. hely-. határolt felület négyzetét. vagy. vagy a középpont körül kisebb méretben alkalmaztatik. A négyzetbe szabályos nyolczszög úgy keletkezik, hogy két egyenl méret négyellentétes helyzetbe teszünk egymásra, amit a góth stílben quadraturneveznek. A négyzet úgy is osztható, hogy a felület apró egyenl-. kitölti,. beírt. zetet. nali. 13. .. sakk-táblaszerleg osztatik fel. Ha továbbá a négyzet központjában alkalmazott sokszög csúcsaiból az elbbinek csúcsaihoz vagy az oldalak felez pontjaihoz vonalakat húzunk, úgy a négyzetben csillagalakok négyzetekkel. támadnak.. A a. 13.. A. négyzet körívekkel. négyzet. osztásaiból. ábrán, míg a. 14.. is. osztható (24. ábra).. keletkez legegyszerbb megoldások láthatók. ábra oly négyzetosztásokat tüntet. a mennyezeteknél gyakoriak.. fel,. a milyenek.

(26) 12. AZ ORNAMENT SZERKESZTÉSE ÉS TÁRGYA.. 15. ..

(27) HATÁROLT FELÜLET GEOMETRIKUS ORNAMENT.. A derékszög négyzetre. a különbséggel, hogy a míg. azzal. az átlók voltak a. tásainál. marad érvényben, a mit. ugyanaz. négyszögre. mondtunk,. f. 13. addig. osztási vonalak,. a. a'. a négyzet elosz-. derékszög négy-. szögnél ezek helyett a szögek felez vonalai szerepelnek vagy pedig a köz-. merlegesek adják meg a f osztási vonalakat. derékszög négyszög felület-osztások, mint a hogy azok rendesen meny-. pontból az oldalakra Ily. vont. nyezeteknél, kazetteknél alkalmaztatnak, láthatók. A rhombus a négy oldal. a 15. ábrán.. oly négyszög, a melynél két-két ellentétes szög és. egymással egyenl.. Ez az. mind. úgy osztható kisebb, szabályos részekre, hogy az átlókat ennél is meghúzzuk vagy pedig a rhombusba szabályos sokszöget, négyzetet, derékszög négyszöget vagy csillagalakot írunk be;. A mos. ily. megoldások láthatók a. trapéz olyan négyszög,. és az ezen oldal melletti két. A. egyenl.. trapéz. felülete. hogy az oldalak felez osztható. ;. idomokat. 16.. és. tompa. és. elhelyezni.. A. c). ábrákon.. egymással párhuza-. két hegyes szög. boltíveknél. található. fel. is. és. egymással. az. által,,. egymással össze köttetnek, szabályos részekre. a ferdény súlypontjában. ezenfelül. 17.. a melynél két oldal. rendesen. pontjai. alak. oszthatásait. trapéz. lehet. is. központszer mértani 17. ábrának négy. mutatja a. ferdénye.. A még. négyszögek közül. az olyanok. a diagonálisok. részekre. osztályos. segítségével. oszthatók, a melyeknél két-két oldal és az ellentétes szö-. is. A. rhomboid és trapezoidra szabályos osztási módok nem mondhatók. Ezek a mvészi iparban, mint határolt felületek, különben sem jönnek el. A szabályos sokszögek közül leggyakrabban a hat- és nyolczszög nyer alkalmazást, míg az öt- és hétszög az építészet- és iparmvészeiben, gek egymással egyenlek. mint. díszítend. felület,. rökbe iratnak bele. ;. (17.. alig. ábra. található. osztási vonalaik. a,. b).. fel.. A. szabályos. az átellenes szögek. sokszögek. kö-. összeköt vonalai. 1.

(28) 14. AZ ORNAMENT SZERKESZTÉSE ÉS TÁRGYA.. vagjás a kör átméri vagjr a kör központjából az oldalakra vont függélyes vonalak. Ezenfelül lehet a sokszög csúcsait egymással. szerint. sok oly. összekötni,. módon. is. mi. által. csillagalakok képzdnek. Új osztáhogy a sokszög központjába kisebb a nagy-. számtalan. keletkeznek,. különböz szabályok.

(29) A HATÁROLT FELÜLET GEOMETRIKUS ORN AMENT.. hoz vagy. ugyanazon, vagy. helyzetben ismét. ellentétes. hasonló. sokszöget. helyezünk.. A. hatszög. szabályos. osztásai. láthatók. a. 18.. ábrán,. míg. a. sza-. bályos nyolczszög csillagos megoldásait a 19. ábra mutatja. A körnek osztásai sokfélék, mert nemcsak a sokszögek beírásaira és csillagok képzésére használhatók,. hanem rózsák. 19. is,. a melyek az. által. melyek nem. felületek (20. ábra). osztásai.. vagy. hogy a kör. ;. Ilyenek. a. megszerkesztésére. .. felülete. így keletkeztek a góth stíl híres egyebek, mint körívekkel osztott,. körívekkel osztatik. a. származnak,. (rosette). csúcsív. lóhere-ív (Dreipass), a. egyenesek helyett. mérvmvei. vagy körívekbl. (Spitzbogen),. a. mely. mely három körívbl. mely felületeket ismét körívekkel osztanak.. (Maasswerk),. két (21.. alkotott. körívbl ábra). áll,.

(30) AZ ORN AMENT SZERKESZTÉSE ÉS TÁRGYA.. 16. Ha. a kört körívekkel osztjuk,. és. a háromlevel rózsát. hogy ha. pedig,. úgy mindenekeltt ezen körívek. a mely segédszerkezetekkel. meghatároznunk,. pontjait kell. a körbe egyenoldalu háromszöget írunk be,. ábra). (21.. a melybe. ismét egy kisebb háromszöget kell belé helyeznünk.. szög. csúcsai. megadják. a. zet négyzetet rajzolunk, mely meg a kívánt központokat. Ugyanezen az. kés. ismeretes. fektetett. a. esetben. egy kört. és. hely-. ellentétes. adják. négyzet csúcsai. (Fischblase). mérvm. elforduló. stílben. úgy. egymással. és. kisebb. elven alapul a halhólyag. góth. meg,. Ezen kis háromnégylevel rózsánál. A. központokat.. egymásba. a körbe két. (22. ábra). kívánt. állapítható. szerkesztjük,. ismét. ebbe. köz-. elnevezés. alatt. mint a hogy. szerkesztése,. azt a 23. ábra láttatja.. A lemez. mérvmvek nem. góth. plastikus. egyebek,. Hogy. horonyból készülnek.. és. a 24. ábra. kel osztani, mutatja. mint. körosztások,. ablakrózsáknál. karzatoknál,. kivitelben,. alatti. miként. idom. ;. lehet. csakhogy már. a profilok. rendesen. a négyzetet. körívek-. stb.. a 25. ábra ugyanez az osztás,. profilokkal és részletgazdagításokkal.. c>. X IX y. |. ú. /. nZ Qo <> ön X. {X. X. 1. Vx^i. /. 'f. X. *zX. L> í ^< >1 >{ XIXX IX X iXI 1X1 hl ( X X XT X X. a. |. X. l. X. '). 1/(1.. rXxí X>alio 1. 1. 1. 26. Az. 1. .. ellipsis és tojás alakú felület osztása ritkán fordul. nél rendszerint. vagy a gyúpontok. a középen szintén egy. mint. kör. fél. elipsis lesz. (focus) lesznek. alkalmazva.. míg a megmaradt. osztható,. A. el; az. elipsis-. körökkel kiemelve, vagy tojás alaknál. felületrész. ehhez. a fels rész mérten sza-. bályosan alakulhat. c). Ez. A. határ nélküli ornainent.. elnevezés alatt mindazon ornamentek vannak összefoglalva, a melyek. a szélesség és magasság irányában egyenletesen ismétldnek,. tekintet nélkül. Ezek szerkesztéséhez mindig elzetesen rajzolt hálók szükségeltetnek, a melyek vagy sakktáblaszerüleg osztott négyzetekbl, vagy háromszögekbl állanak. A mór stílnél a háló négyzet- és sokszögbl is készül, ezen kívül lehet a hálót kis és nagy négyzetekbl is elállítani, mint a hogy ezt a 26. ábra feltünteti, a melynek szerkesztése a 27. ábrán a határolt. felületekre.. nagyobbítva észlelhet.. A. sakktáblaszer. háromszögbl. elállított. négyzet-osztás (28.. ábra) pedig. négyzethálónak. (Ouadratnetz),. háromszöghálónak. a. (Dreiecknetz).

(31) A HATÁR NÉLKÜLI ORNAMENT.. neveztetik.. Ez. 17. utóbbi kétféleképen szerkeszthet, ugyanis a. háromszög. alap-. vonalát a vízszintes vagy a függélyes irányra helyezzük (29. a és b ábrák).. A. határ nélküli. és pedig úgy, Benczúr: Stíltan.. ornamentet. ebbe. hogy a háló metszési. az. elzetes hálóba. pontjai. bizonyos. rajzoljuk belé. szabályok szerint.

(32) AZ ORNAMENT SZERKESZTÉSE ÉS TÁRGYA.. 18. egymással vagy egyenesekkel és körívekkel (31. (32. ábra). egy oly. kevert ornamentet mutat. Az. A. már mvészibb. st. szerint történik.. fejldnek. és. A. symmetrikus, ;. és. növény az. emberrel,. a. mi. állattal,. által. st. a leggazdagabb. mert a. elállításai. alakok. ornamentális. mindig. szabályok. rendesen geometrikus alapon. vagy pedig proportionális ugyanazon a száron a legkü-. és. A. el.. természeti. ornamentnél a. mesterséges formákkal együttesen. mértani. lép. fel,. osztásokkal. is. elfor-. Már azon ok is, hogy a mvészt nagymérv. alakításokat nyerjük.. növény a mértani díszekkel együttesen. stilizálásra készteti,. kívül,. eurythmikus. helyeztetnek. levelek. megoldásokon. természeti. és átalakításuk. egy. ezenfelül. lönbözbb virágok dul,. a mértani. Ezen. követelnek.. alkalmazásuk. nyernek. alakításokat. növényi vagyis. emberi motívumokat, a melyek. és. állati. stíljeiben,. növényi ornament osztásai. vagy. Ez. természeti ornament.. képzettséget. vagyis. stilizálandók. mely mértani és. dessin, a. korok. elrehaladottabb növényi,. avagy egyenesek-. körívekkel,. egyenes és körív osztásokkal.. fel,. 2.. találunk. vagy. hajlású görbékkel köttetnek össze.. növényi dessineknél fordul el.. utóbbi eset leginkább. Végül. (30. ábra),. vágy szabad. ábra),. .. csakis. szabályos. alakok. egyeztethetk össze. a). A. Ornamentális kiképzésre. mvész múltnak. keze. csakis. bek vétettek. Ez a. kell. bármelyik. arra. a. nézzük,. azokban. körülményre vezet. legjellemzbbek használatba. növény alkalmas,. és. hogy ha az a hogy ha a. nyer. Mindazonáltal csodálatos,. stilizálást. alkotásait végig. ebbeli. stilizáltatott.. ból. által. növényi ornament.. és. legszebbek,. aránylag kevés. vissza,. növény. hogy a növényvilág-. nemkülönben a legismerteb-. jelképes értelemmel. is. azok. ruháztattak. fel..

(33) A TERMÉSZETI ORNAMENT.. 39. .. 19. 42. ..

(34) AZ ORNAMENT SZERKESZTÉSE ÉS TÁRGYA.. 20. A. ornamentek. növényi. mint inkább a. nem annyira a növények. meg más. kiképzést. sokféleségétl,. Ugyanazon növénynek min-. függnek.. stilizálás változataitól. korszak más. den. változatai. adott,. így. görögök. a. például. az. akantus-levél csúcsait finom érzéssel élesen idomították (36. ábra), a rómaiak. ívszeren és tompán zatai. a renaissance korbeli. (37. ábra),. lágyak és húsosak. tago-. akantus-levél. (39. ábra), a byzanti és románkori levélmetszések. ismét élesek, de nyersek (38. ábra), az ó-góth. stíl. tompák. ellenben. levelei. gumósak (40. ábra), végül a kés góth stílben ismét élesek, csúcsban végzdök, hasonlók a bogáncs leveleihez. Ebbl látható, hogy a levél stili-. és. zálásából. meg. is. tennünk,. kell. hogy mindaz, a mit az akantusról. megoldásaira nézve. Az ornamenteknél. leghasználtabb levelek. szl, a. a. olajfa,. szabályokkal bírnak, a melyek folytán. A. hozzá. a többi. levelek. állítottunk,. az akantus. :. (34.,. 35. ábrák),. repkény, tölgyfa, komló, gönye és. Mindezek osztásaikban és alakjaikban egymástól oly eltér. levelei.. létesültek.. készült, s. teljesen érvényes.. is. a babér, a pálmák, az. bogáncs. m. a melyben a. lehet azt a kort határozni,. a. különböz. stilizálásnál. stíljellegek. virágok közül fleg a tulipán, a rózsa, napraforgó, a margarit,. a harangvirág és a mákvirág,. és. liliom. a gyümölcsök közül a tök és dinnye,. szl,. körte, szilva, baraczk,. nyernek alkalmazást,. ibolya. a gránátalma,. az. míg. ananas, az alma,. a buzakalász, tengeri, paprika, uborka. stb.. hasz-. náltatnak díszképen.. A. a levelek vagy elölrl nézve, kifeszített helyzetben vagy oldalról látva (41. ábra) ábrázoltainak. Ezen kívül egész levélcsoportok is stilizálhatok, mint a hogy ez az akantusnál (35., 42. stilizálásnál. (39. ábra),. ábrák) észlelhet.. Egyes. stílusok a levelek. áthajlásait. is. stilizálták,. különösen a góth,. a bárok és a rococo kor remekel a levélhajlásokban.. Az. akantiis levél majdnem. legszebb levelek egyike.. mint szeti. kehely. Rendszerint az indákból. levélcsoport. babér a dicsség. szerepel. mazást. is. alkalmaztatik. az. feltalálható és tényleg a. egyenként. fejldik,. ornamentekben és. ámde építé-. retesek. ;. jelzésére. leggyakrabban. szolgál s mint ilyen az. koszorúkban,. füzérekben. ornamentekben. (festn) nyer. alkal-. (44. ábra).. A ;. pálmalevél stilisztikai utánzatai palmetta elnevezés természeth alakításnál a pálmaág a gyzelem és béke. A szl. levele. az antik- és. közöknél a. részegségre. és a bacchansoknál. levél (50). szolgált,. vad. mi. szl. isme-. a. renais-. és consolokon alkalmaztatott; ivóesz-. vonatkozott, mert. Bacchus mythologiai. vagy syléneknél a szl-. isten fején. és repkény-koszorúk voltak.. középkorban a szllevél kalászokkal együttesen. jelzéséül. alatt. jelképe.. a közép-korban, nemkülönben. sanceban ornamentekül, a kapitáleken. A. stílben. részeken; így például a korinthiai kapitalnél (436., 461. ábra).. A is. és. minden. által. templomi eszközök díszéül. (53.. ábra).. Krisztus személyének is. használtatott.. Szl-.

(35) A TERMÉSZETI ORN AMENT..

(36) AZ ORNAMENT SZERKESZTÉSE ÉS TÁRGYA.. 99. A kóml A. A gönye munka. A. jelképe, ezenfelül a szllevéllel az iszákosságra. használható (48. ábra).. is. fogva a góth stílben kedvelt alak, hasonlóan. levele szépségénél. a bogáncs levele a. királya,. (47. ábra).. repkény a barátság. vonatkozva. symboluma, mert Gambrinus, a sör. szintén az ivás. komlóval van díszítve. kés. mely a. is,. góth. ornamen tjeinek alakja. stíl. és mint. jelvénye szerepel.. az. tölgyfalevél. er. mint a della. szolgál és. kifejezésére. Rovere. család czímere, a renaissanceban gyakran alkalmaztatott (45. ábra).. A vagy. fleg. virágok stilizálása. vagy. alulról. abból. nézve. oldalról. áll,. hogy. vagy fölülrl azok vagy. azok. ábrázoltainak.. Ez. által. mint eurythmikusan szabályos vagy symmetrikus és szabályos jelentkeznek (51. a,. b,. b ábrák); ritkább. 53., 54. a,. 52.,. formákban. az az. eset,. hogy. távlatilag festién ábrázoltainak (57. ábra).. Az. a. ibolya s a rózsa. szerelmet, a fehér. az emlékezetet, a mákvirág az alvást. nefelejts. A. latos és. papiras virága. és assyriai stílnek legkedveltebb. egyebek mint. kelyhek. lótos. szárainak egyesítése, a mi. ,. mint. az ártatlanságot, a. bimbó és kehely,. az. egyiptomi. még az egyiptomi oszlopok sem bimbók, maga az oszloptörzs pedig azok. alakja. és. liliom. stb. jelzi.. ;. a kötéseken észlelhet. ;. különben a megterméke-. nyítést és halhatatlanságot jelzik. (433, 434, 435. ábra.). A tulipánnak különösen. magyar. a. ugyan nem. és szekfíínek jelképes értelmet. tanak, szépségüknél fogva azonban az ázsiai. tulajdoní-. népeknél és a renaissanceban,. renaissanceban, a legelterjedtebb virágok.. A gyümölcsök plastikában. s. épp úgy, mint a virágok, elszeretettel használtatnak a a termékenységet és a gazdagságot jelzik. A szerencse. mythologiai istennje Fortuna,. A. gyümölcs a. keletkeztek,. is. gyümölcsöt szór bségszarújából.. és virágok egyesítésébl szintén. számos ornamentformák. melyek közül legelterjedtebb az úgynevezett gránátalma, a. magyar renaissance-nak. e kedvelt formája; hasonlóképen. &. páva széni, mely. a páva tollának virágszer stilizálásából keletkezik. b). A habár. flórán. kívül a fauna. mint. ritkábban,. vezethet. Az. stilizálható,. kétfej sas. állat. és. alkalmazást. nyert az ornamentben,. Ez bizonynyal. arra a körülményre. ember az ornament. szabályai szerint. minták természeth utánzatban. mint például. alig,. de. stilizálva. az oroszlánok, sárkányok, a heraldikus. stb.. Leginkább természettl. szintén. ornament.. mint a növények.. állatvilágból vett. szépen használhatók,. állati. növények.. a. hogy az. vissza,. nehezebben. As. oly. fogva. állatok. alkalmasak ornamen tekhez,. kifejezésteljes. alakúak. ;. ilyenek. melyek. például. :. az. már. a. oroszlán,.

(37) 23. A TERMÉSZETI ORNAMENT.. párducz, a szarvas, a bika,. tigris,. gyík, a rák. A. alárendeltebbek. ;. ló,. kos, delphin, a sas, hattyú, a kígyó,. a kagylók, lepkék, énekl madarak, bogarak.. :. nevezetteken kívül gyakoriak. még. a komponált állatok, milyenek a. a kétfej. sas,. továbbá chimárák, sphynxek és. heraldikus szörnyek, a. griff,. számtalan groteskek. Heraldikus állatok láthatók az. Nagyon gyakran csupán csak az mint lábak, szarvak ábrázoltainak. (60.,. állatok. 59., 64.. vagy egyes. fejei. 61., 62., 65.,. 67.,. 66.,. ábrákon.. és 70.. testrészei,. ábrák) és. 68.,. pedig úgy, hogy ezek vagy élirl vagy oldalról jelentkeznek. Az oroszlán az állatok királya, mint az er, hatalom jelképe használható és minden stílusban a legelterjedtebb (58. ábra).*. Az. *. gyakoriak. assyroknál. oroszlánt a vízzel hozták. nap az oroszlán csillagképbe. A. görögök. szárnyas. a. összeköttetésbe,. kapuk. rómaiak az oroszlánt források,. és. hsök. hogy hátsó. áll. két lábára. továbbá. hogy az ördög. is,. középkorban mint czímertartó és. templomok rziül,. és. keresztény korban az oroszlán jelképe Krisztusnak,. A. az ellábaival a czímert. is. szerepel,. még. A. tartja.. mazta. módon. Ar. A. ábra).. (59.. lép. rococo. fel,. pedig úgy,. renaissance. ;. kapuknál. a szájban. nyer. alkalmazást,. gyrvel. az ornamentben gyakran csak füzéreket nál,. oroszlánt stílusában;. is. úgy. alkal-. jelenleg. mint a hogy azt a traditio kívánja.. a. oroszlánfej. épületeken, edényeken. az. szerepelteti. alig. Márk. szent. szintén oroszlán-. használta, mint a görögök és a rómaiak, ezen kívül heraldikus értelemben. ismét oly. az. a Nilus kiáradt, a. jelképezésére használták.. evangélistának attribútuma, noha volt eset arra. torzképben ábrázoltatott.. egyiptomiak. az. ;. midn. lép.. a megsebzett oroszlánt pedig az elesett. A. oroszlánok. a mennyiben,. állványok és kandeláber lábaknál. ;. vízöml. mint. az. a kapuknál mint ajtókopogtató. tart.. Az. oroszlán lába. asztallábak-. a kecske lába szintén trvposoknál mint. láb található.. A. tigris és. vonnak. és. fejezik. A. ki.. A. tigris és. Az. sas.. (63., 64.. Jupiter. istenítik. ;. párducz. oroszlán. feje. a. legelterjedtebb. szekereket. kedvét jelképileg. úgy használható, mint az. után a sas. mi. már az assyroknál, perzsáknál. kísérjét által. ábrázolják. mint. ;. császári jel. a rómaiak. oroszlánfej.. ornamentben. az. és. kereszténység. egyiptomiaknál. a légióknak. jelvényül szolgált. ;. sassal,. mint heraldikus. állattal,. I.. Napóleon,. mint császári symbolumot.. mint szent János evangélista attribútumát alkalmazza.. rabban találkozunk a. a görögök. ;. császárjaikat sasok attribútumaival. franczia császár, szintén a sast használta hadseregénél,. A. szilaj jó. ábra).*. * Látható ez. mint. párducz a görögöknél bacchusi ünnepélyeknél. azok a bacchansoknak és menádoknak. Még gyak-. czímereken egy és két. fejjel. (64. ábra).. A. kétfej. sas a byzanti korból származik, jelenleg az orosz dynastia és a. Habsburg-haz czímere. Ezen kívül a kétfej sas alkalmazása csupán szépészeti szempontból. is. gyakori a heraldikában..

(38) 24. AZ ORNAMENT SZERKESZTÉSE ÉS TÁRGYA.. 74..

(39) A TERMÉSZETI ORNAMENT.. A. clelphin. Ornamentális. gyakori a delphin. leginkább. delphint,. vonatkozást. mint. nympháknak,. nereidák-. becsben tartották,. azonban. pl.. ornamentben. az. azonkívül. rómaiak. és. használja. kifejezni,. fogva a halak. szépségénél. nagyon. közül. alakja (72., 73. ábrák).*. stilizált. Már a görögök. *. 25. a. szökkútnál, általában. szerették a. és. a. edényeknél. h. továbbá. ;. Aphrodité. és. akarunk. vízre. fontaine-ekne'l,. szempontból. Arionnak,. tritonoknak,. ahol. renaissance ott,. tisztán szépészeti. és. tisztelték. kísérje a. Neptun. görög'. isteneknek.. gyík, különösen a kígyó a hüllk közül az, a mely leggyakrabban. .1. el az ornamentben, mivelhogy. fordul *. A. kígyó. Medusa-fn,. a. alkalmaztatott. Mercur pálezáján, Aesculap botján örökkévalóságot. az. jelzi. ;. kígyó. ellenségeskedésnek,. a. (7. 1. .. ábra).*. edényfogantyúkon,. karpereczeken,. hirnökök pálezáján.. a. és. különben az. Ha. farkába harap,. rossznak, a ravasz-. pedig a kísértésnek és csábításnak a symboluma.. ságnak, almával szájában. A. teste alig követel stilizálást. a. ezenfelül. heraldikában,. czímerekben. mint. is,. gya. czímerkép. kori ábra.. A. többi. alkalmazása az ornamenteknél. állatok. lovakat látunk. ugyan az assyroknál, görögöknél. fogva,. a quadrigáknál. képet,. a. mint. bárányt,. az. ártatlanság. az ökröt, mint. attribútumát,. jelképét. ritka. és rómaiaknál szekerekbe. egyes esetekben halfarkkal. ;. aránylag véve. ;. és. a. kost,. mint. keresztel. szt.. csillag-. János. Lukács evangélista attribútumát, a bikát. szt.. mint csillagképet, hasonlóan a kecskét, halakat, rákot, a hónapokat jelezve.. A. kutyát, vaddisznót, szarvast vadászatot ábrázoló jeleneteknél stb. látjuk.. Ezenkívül elszeretettel csontvázban, a szép. nek. ;. továbbá. a. is. királyi és. fúri. A élénkít. kos. fejét. használták. szögletein. A. kagyló.. ezen. kívül. A. is. ezt. ;. ábrázolása. (7-4-.,. foglalva,. motívumok. ipari. fleg a japánok. kedvelt díszítés. kagylók. aranyba. mint. madarak. történik. a jelen korban nálunk. festonoknál a. füzérek. oltár és tryposok,. függ-. kandeláberek, iskolákon,. homlokzatain.. istállók. szempontból. görögök az. a. lófejek láthatók medaillonokon, lovagló. ;. lepkék, bogarak,. és trochoideák. alkalmazzák a kos- és bikafejeket, néha csak. szarvak miatt, melyeken. karolta. fel,. de. lett.. ábra). 75.. mint. tárgyakon különösen stílusa. közül leginkább a Nautilus. valóságos edénytestek szerepelnek. találhatók. ornamenteken. fülkék-,. vízömlk-. fontaine-eknél stb.. sárkány, chimara. Az ornamentben végül gyakoriak az oly képzdmények, a melyek több állati testrészbl állíttattak össze, milyenek Griff',. a sárkányok, a griff és chimara. Griff. alatt. (70.. ábra). értjük. elnevezés alatt ismeretes képzelt szörnyek.. a sasfej,. oroszlántest szárnyas. állatokat.. Ezek is, úgy, mint a sárkányok, a melyek szárnyas gyíkok sasfejekkel, a tzre vonatkoztatva használtatnak. A griff, a bölcseség és az óvatosság jelképe,. egyszersmind heraldikus. állat..