S Z E R K E S Z T I L A C Z K Ó G É Z A
1
A N A T O L E F R A N C É
ANATOLE FRANCÉ
ÖT KÉPPEL
FORDÍTOTTA H A L Á S Z G Y U L A
B U D A P E S T
A KULTÚRA KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R. T. KIADÁSA
S z á n t ó L a j Q ^ £ a j z o l t a .
mert Anatole Francéról adott képe hézagos, hanem azért, hogy kielégítsem azoknak az olvasóknak érdeklő
dését is, akik jobban megértik egy szellem fejlődését, ha élete főbb mozzanatainak jelzőtábláit letűzzük fejlődése mentén.
Brandes tanulmánya nem hézagos, bár a dolog természeténél fogva nem szól a Pingvinek szigeté-ről, a Fehér kövön-rő/, a Pártütő angyalok-ró/ s az Istenek szomjaznak-ró/, amelyek Brandes müvének megjele
nése után láttak napvilágot Anélkül, hogy meg akarnók állapítani értéküket — bár nem hallgathatom el, hogy a Sur la pierre blanche kivételével e regények szerény ítéletem szerint a hanyatlás termékei, mert a pártember véleményei előtt a háttérbe hanyatlik bennük a művész
— Anatole Francé ez utóbbi müvei nem mutatnak semmi olyast, ami uj vonást adhatna a Brandes meg
rajzolta képhez.
Anatole - Francois Thibault-nak élete, aki Párizs
ban a quai Malaquais 19. számú házában született 1844-ben, — ma az École des Beaux-Arts épülete áll a lebontott ház helyén — sokáig volt a fö ld gyomrá
ban ismeretlenül tova csobogó patakhoz hasonló.
Anjou-ból származó apjának, akit pere Francé néven ismert a könyvbarátok világa, a quai Voltaire 9. számú házában volt könyvesboltja.
Ebben a boltban szerette meg a könyvet, a nyom
tatott sorokba temetett multat a kis fiú, akinek vallásos, szelíd kedélyű édesanyja szép legendákat szokott volt olvasgatni a békés, meleg, polgári otthon kandallója előtt.
Szórakozott diák volt, akit jobban érdekeltek a görög Anthológia költői, mint az erkölcs-orvosi verses recep
teket iró Horatius.
A College Stanislas padjait elhagyván sokáig élte az édes-bús magányban könyveket forgató, elvonult komoly fiatalember életét, amelyről egyik legszebb Ver
sét irta.
A z irodalomba a P arn asse kapuján át lépett 1866- bán. Egyelőre még mint hallgató, szerény, ttvers-iróu-
inas, akinek szabad colt a Lemerre-nél tartott viharos megbeszéléseken jelen lenni. de akitől verset a P arnasse Contemporain~Pe& csak második kötete (1871) hozott.
Már előbb, 1867-ben jelent meg két politikai mellék- izü költeménye a G azette rimée-ien. Szerencsés és szerencsétlen vállalkozási III. Napóleon szemfüles rendőrsége e két vers miatt feltűnés nélkül elnyomja a lapot a két szatírát közlő hatodik számmal; ebben a társaságban ismeri meg Verlaine-t (a Lys rouge Choulettejét és Gestas-t).
1868-ban közreadja A lfréd de Vignyröl irt tanul
mányát.
1873-ban megjelenik a minden francia prözairóra, úgy látszik, kötelező első — verses1—kötet: a Poém es dorés.
Közben a jószemü Lemerre, látván, hogy e nagy- tudásu és szerény igényű ifjú Írónak jó hasznát veheti, lektorrá teszi kiadóvállalatánál, amelynek szolgálatában pompás előszavakat ir Racine, Moliére, La Fontaine müveihez. a D iable boiteux-Aöz és P aul et Vírgi- ni e-hez.
Jó munkás, de nem eléggé hithü parnasszista! Leconte de Lisle, az „elefánt-pásztor“ nem is szereti valami nagyon.
A lektorság — a kiadandó kéziratok megbirálása — több ellenséget, mint frankot szerzett neki, ezért örömmel ment át 1874-ben a szenátus könyvtárához hivatal
noknak, ahol főnöke, Leconte de Lisle, olyan alacsony- rendű irnoki munkát bízott rá haragból, hogy kénytelen volt leköszönni.
Visszavonul hát a „könyvek városá“-ba, ahol a tudomány időgépére ül s visszaröpül vele a múltba, amelyet a költő elmerengésével s a mindenen túljutott szkeptikus mosolyával néz; ahonnan körültekint a ma zajgásán, amelyben furcsa tragikumot és könnyfakasztó komikumot lá t; ahova visszatolakszik szemlélődő gyer
meksége sok álma, megfigyelése; s ahol megteremti korunknak tán egyetlen uj regény hős-tipusát, az önző, de felebarátja iránt elnéző szelídséggel viseltető tudós alakját, Sylvestre Bonnard-t, a Tudományos Akadémia tagját, akinek bűnéről Írja 1881-ben azt a regényét, amely végre figyelmet kelt iránta.
1886-tól í891-ig a T em ps kritikusa; enemü müveit a V ie littéraire sorozatban adja közre könyvalakban.
1897 december 25-én foglalja el székét a Francia Akadémiában.
Arisztokrata iró, szocialista népszónok. Lakása csön
gője egy flórenci ó-bronzdarab; papirnyomója egy
parányi torzó; szürke hálókabátban, fején vörös selyem
sapkában ül Íróasztala m ellett. . .
A z élet csakugyan mosolyogni való összevisszaság, amelybe rendet csak az elmelegedett visszaemlékezés, a bölcs kétely s a zengő szó hoz.
LACZKÓ GÉZA
A
Z IG A Z I ÍR Ó a z o n ism erszik m eg, h ogy b á r csa k eg y e tle n la p já ra n y issu n k is rá, b izo n y o san rá b u k k a n u n k le g a lá b b egy o ly an m o n d a tra a v a g y fo rd u la tra, am ely e t csak is ő Írhatott.L á ssu k p é ld á u l ezt a m o n d a to t: „ H a h ih e tü n k e n n e k a já m b o r le lk ia ty á n a k , eg y ik ü n k se k e rü l
h eti el az isteni jó sá g o t és m in d a n n y ia n a P a ra d ic s o m b a ju tu n k — h a m in d já rt nincs is P a ra d ic so m , am i fö lö ttéb b v a ló sz ín ű .“
E z a m o n d a t R e n a n ró l szól s R e n a n v a la m e ly ik ta n ítv á n y á tó l k ell sz á rm a z n ia , aki s z a b a d a b b m ó k acsin á ló m esteré n él.
A v a g y n é z z ü k e z t: „N égy fé rfin ak volt az ö zv e g y e — re tte n e te s n ő sze m é ly , ak irő l m in d e n t fö lteh e tü n k , k iv év e hogy v a la h a is sze retett, am iért is tisz te le tn e k és b e c sü le tn e k örvendett.*4
— C sak eg y em b er v an , aki ezt Írhatta. E n y elg ő n
m u ta t rá, hogy a tá rsa d a lo m m in d en t m eg b o csá t a n ő n ek , c sa k a sz e n v e d é ly t n e m ; m eg fig y elését am ú g y o d a v e tő le g a d ja tu d tu l az o lv asó n ak , m in te g y m ellesleg érintve.
V a g y ez a m o n d a t: „N em kell sz e re tn ü n k a T e rm é sz e te t, a T e rm é s z e t n e m s z e re te tre m é ltó ; g y ű lö ln ü n k sem kell, a rra n em szo lg ált rá. A T e rm é s z e t m in d en . S úlyos teh er, mindennek lenni.
A g y o n n y o m és g y á m o lta la n n á tesz."
E g y e m b e r v a n csak, aki a T e rm é s z e te t a tere m tv é n y e iv e l sze m b e n való k ö zö m b ö sség é ért a z zal a fo rd u la tta l m e n te g e sse : S úlyos te h e r ám , mindennek lenni.
O lv a ssu k el a k ö v etk ez ő m o n d á st: „G o n d o l
k o d n i: igazi csa p á s, az isten óvjon m eg tőle fiam , m in ta h o g y m eg ó v ta leg n a g y o b b szentjeit, m eg a z o k a t a szellem ek et, a k ik e t k ü lö n ö s g y ö n g éd sé g g el sz e re te tt és az ö rök ü d v ö ssé g re kijelölt. “ E g y a p á tta l m o n d a tja ezt s s z a v á b a n á rn y é k a sin cs az iró n ián a k . K ettő s érből ára m lik itt az irónia. A z a p á t k o m o ly sz a v á n á td e re n g az iró m osolya.
Iró n iá ja m ag v as, m in t k ev e sek é. Ily en ek et m o n d : „C icero p o litik ai d o lg o k b a n m é rsé k e lt vo lt a leg erő szak o sa b b fa jtá ju a k k ö z ü l.“
S z a tírá ja festői, m in t k ev esek é.
Mi tö b b iek fo rd u la to sá n igy m o n d o ttu k :
„E g y en lő ség a tö rv é n y előtt, m á r m int azo k elő tt a tö rv é n y e k előtt, a m e ly e k e t a jó m ó d ú a k a lk o tta k a sze g én y ek sz á m á ra és férfiak a n ő k sz á m á ra ." Mi tö b b iek k ijelen tettü k , h ogy az ig a zsá g o sság e sz m é n y e az eg y e sek k ü lö n b ö ző sé g ére rá sz a b o tt és végigvitt eg y e n lő tlen ség k ellen e h ogy leg y en a tö rv é n y előtt. Mi tö b b ie k azt m o n d tu k : „ H a az e g y e n lő tlen sé g m ár b e n n e rejlik a tö rv én y b e n , h o v a lesz a k k o r az egyenlőség?"
D e h a ezt o lv a ssu k : „A tö rv én y a m a g a fön- séges e g y e n lő sé g éb en g a z d a g o k n a k úgy, m int sz e g é n y e k n e k m eg tiltja, hogy a h id a k ala tt h á l
ja n a k , k é re g e sse n e k az u tc á n és k e n y e re t lo p ja n a k " — m in d já rt tu d ju k , ho g y csa k eg y em b er v an , aki ezt Írhatta.
E z az egy em b er A n a to le F rancé.
S zem b eö tlő eb b e n a stílu sb a n az iró n ia ; ez leplezi le R e n a n szellem i örökösét. M in d a z á lta l F ra n c é irón iája, m in d en ro k o n sá g a m ellett e g é szen m ás.
R e n a n m in t tö rtén e tiró v ag y k ritik u s m in d ig a m a g a n e v é b e n beszél s filozófiai szín m ü v ein ek , d e m ég in k á b b filozófiai p á rb e sz é d e in e k k ö ltö tt sze m é ly eib en ő m a g a szól h o z z á n k k ö zv etlen ü l.
F ra n c é iró n iá ja n y iltsz iv ü sé g m ö g é rejtőzik.
R e n a n álarco t ölt, F ra n c é a la k o t cserél. V ilá g fö lfo g á so k at rajzol, am ely e k e g y e n es ellen tétei az ö v én e k — ő sk e re sz té n y v ag y k ö zé p k o ri k a- tholikus világ fö lfo g ást — s abb ó l am it m ond, é rtjü k m eg, am it gondol.
M ás irók é p p e n o ly an elm ések, é p p e n o lyan finom iró n iá ju a k leh etn ek , a v a g y a n n a k lá tsz h a t
n a k — m ég sem h a so n líta n a k hozzája. Ú gy v a g y u n k ezzel, m in th a a m ű k e re sk ed ő h ö z, ak in ek c su p a k itű n ő p o rc e llá n ja van, elvisszük egy m ásik g y á r te rm é k é t, u g y a n o ly a n h ib átlan t, u g y a n o ly a n szé p d íszítésű t — az eláru sitó te n y e ré b e veszi, rá n éz és az t m o n d ja : E z m á s anyag.
H a F ran c éró l v a n szó, so k áig e lk e re sg é lh e tü n k am ig o ly an a n y a g o t lelünk, am ely e g y é rté k ü az ö v év el — az övével, a m e ly n e k az elő állítása h a rm in c h a t esz te n d e i m u n k á já b a kerü lt.
A
N A T O L E F R A N C É n em fiatal m ár, de h íre ssége a rá n y la g újkeletű. 1904 április 16.-án tö ltö tte be h a tv a n a d ik e sz te n d e jé t; h irn ev e alig tizen eg y e sz te n d ő s e k k o r.1
M int eg é sz e n fiata le m b e r iro g at m ár ap ró iro d alo m tö rtén eti ta n u lm á n y o k a t és szép k ö lte m é n y ek e t, d e h a rm in c h é t éves, a m ik o r elsőizben kelt figyelm et á rta tla n e lb e sz é lé sé v e l: L e crime de Sylvestre Bonnard; to v á b b i tizen e g y -tiz en k ét évig elh ú zó d ik (1892—93), am ig ered etiség érő l ta n ú sá g o t tesz.
H a so k áig h o m á ly b a n m a ra d t, ez első so rb a n o n n a n ered, hogy fejlődése, tö k életes s a já to s s á g á n a k k ib o n tak o zá sáig la ssa n m en t végbe.
H iá n y z o tt b e n n e a b áto rsá g , ho g y e g é szen ö n m a g á t a d ja ; eh h ez kivülről jövő b á to rítá s ra volt
1 Brandes ezt a tanulmányát 1904-ben irta.
szüksége. A z u tá n m eg o n n a n is, h o g y a z ó ta le tű n t n ag y elb esz élő teh etség e k fo g lalták el az e lő te re t: elbeszélők, m int M a u p a ssa n t, D a u d et, Z o la , — m ásfelő l m e g o ly an teh etsé g ek , m int B ourget és H u y sm a n s a k lerik alizm u sh o z, te h e t
ségek, m int Jules L e m a itre a n acionalizm ushoz, te h etsé g ek , m in t H e rv ie u a szín h ázh o z k a n y a ro d tak . E s n em leg k ev é sb é o n n an , hogy a n a g y irás- m űvész, ak in ek ö rö k ö se volt, E rn e st R en an , ö rö k re eltávozott.
C sak am ik o r m á r ez a finom k é te lk e d ő és lelk es hivő-gondolkodó, ak in e k a n y o m á b a lé p e tt, m eg azo k az izzó, te rm é k e n y költők, a k ik n e k a k ö n y v ei o ly a k k o ra v issz h a n g o t v e rte k ; e ln ém u l
tak, csa k ak k o r v á lt eléggé s z a b a d d á a té r a tu d á s fája körül, a m e ly e t ő ü ltetett, sz a b a d d á , h ogy a n a p su g arai rá e s se n e k s a fa m in d e n felől lá th a tó legyen.
A m a z o k a tö b b i fra n c iá k a vid ék rő l sz á rm a z ta k : D a u d e t és Z o la a P roven ceb ó l, M a u p a ssa n t N o rm an d iáb ó l, R e n a n B retagneból, H e rv ieu N euillyből, B ourget A m ie n sb ő l; H u y s m a n s hol-
2
lan d i sz á rm a z á sú volt. F rancé, aki finom abb a n y a g b ó l v an g y ú rv a és k e z d ettő l fogva k ev é sb é m erev, m in t a p ro v e n ^ alo k v ag y n o rm a n d ia k : sz ü le te tt p árisi és egész lén y én ra jta a párisi veret.
M estere, R en an , csa k élete v ég e felé vált p árisiv á, am ik o r a b re ta g n ei v é se t és a n é m e t isk o la n y o m ai m á r le p a tto g ta k róla. — F ra n c é elejétő l fogva p árisi volt.
P á ris fé n y e és P áris légköre volt ő sered eti éltető levegője, a L u x em b o u rg -k ert volt az ő s z á m á ra m a g a a T e rm é sz e t (F ra n c ia o rsz á g te rm é szete), és az u tc a az ő n ev e lő in téz ete. G y erm ek i sze m e m egfigyeli m á r a tejes le á n y t m eg a sze n es em b ert, am in t m eg álln ak az ajtó k előtt a Q u a rtie r L a tin h áz aib an . A la p o s ism erője a p árisi m u n k á so k és sz a tó c so k v ilág án a k .
A p a p irk e re sk e d ő k ira k a tá n a k k ép e i lebilin
cselik, első ism e re te it a sz a jn a p a rti k ő g á t szeg én y ,,m o zg ó " k ö n y v á ru sa in a k lád áib ó l m erítette, la p o z g a tv a ó csk a k ö n y v eik b en .
O m a g a is egy ilyen sz e g é n y k ö n y v á ru sn a k v ag y ta lá n csa k a se g é d jé n e k a g y erm ek e.
K ö n y v e sb o lt m ély én szü letett, bölcs, régi k ö n y v e k k ö zö tt n ev e lk e d ett, le tű n t élete k rejtelm es em lékei k özött. A z o k b ó l ta n u lta m eg, m ily rö p k e a lét, m ily k e v é sk e az, am i fö n n m a ra d egy n e m z e d é k m u n k á já b ó l s m in d ez b eleo lto tta leik éb e a szo m orúság, szelid ség és ré sz v é t érzéseit.
C so d álato s, m en n y i kis k ö n y v esb o lto t ir le P á risb a n és P áriso n kívül, a k ö n y v ek e t, a v á s á r
ló k at, és h ogy m it b esz é lg e tn e k a bolto k b an . Ism ét és ism ét v issza-v issz atér a sz a jn a p a rti d e ré k kis k ö n y v á ru so k ra — a k ik m a ő ra n g y a lu k a t látják b e n n e — , leírja sira lm a s éle tü k e t, am in t ott á c so ro g n ak fag y b an , esőben, n a g y ritk á n a d v a el valam it.
B en n ü n k et, ak ik n e k a sz e m é b en n in csen sen k i a m ai fra n c iá k közt, a k it o ly a n n y ira fra n c iá n a k érezn én k , m in t A n a to le F ran c e-o t — m e rt hiszen ő b e n n e te ste t ölt a k ö z é p k o r v a la m e n n y i el
b esz élő je, M o n taig n e-e n át V o ltaire -ig — b e n n ü n k e t n em lep m eg, h ogy ez a vérbeli fran cia m e ré szen h a z á já n a k a n e v é t v e tte föl a m a g á é hely ett. Igaz, hogy a Francé n év e g y ú tta l az ő
2*
sz e ré n y a ty já n a k is k e re sz tn e v e volt — F ran c é T h ib a u tn a k h ív ták . A k isem b ere k n ek , ak ik az ő u tc á já b a n la k n a k , az A llé é V illa S aíd -b an , m in d a z á lta l so h sem volt Francé. A k isem b ere k őt csa k M on sieu r A n a to le -n a k hívják.
A sz a jn a p a rti u tc á k m indig b e n n e élnek em lék e zetéb e n . V a la h o l ezt m o n d ja : ,,Itt n ő ttem föl a S zajn a-so ro n , a láz ato s és ig én y telen e m b e re k k ö zö tt, ak ik re m á r csa k én gondolok.
H a én n em lesze k többé, úgy lesz, m in th a n em is éltek v o ln a .“
M á sh e ly ü tt ez ek et a folyóm enti u tc á k a t m in d en g o n d o lk o d ó és jóizlésü em b er „nevelő h a z á já n a k "
nevezi.
Ism ét m á s u tt ezt m o n d ja : „A k ő k o rlá to k m e n té n n ev e lk e d tem , ahol a régi k ö n y v e k b e le o lv a d n a k a tá jk é p b e . E lb ű v ö lt a S z a jn a . . . C so d á lta m a folyót, am ely n a p p a l az eget tü k rö zte és h a jó k a t ringatott, éjjel p e d ig d rá g a k ö v e k e t és csillogó v irág o k a t szó rt m a g á ra ."
K ö n y v b a rá t volt és m a ra d t is.
E g y ik e a jelleg ze te sség ek n e k , a m e ly e k F ran c é
m ű v ein ek olv asó it m in d en ek fö lö tt c so d á lk o z á sb a ejtik, ez a re g én y író b an és elb eszélő b en eg észen sz o k a tla n iro d alm i m ű v eltség és m ű v eltség én e k m in ém ü ség e. F ra n c ia Írókban h o zz á szo k tu n k a tu d atlan o k h o z , ak ik n e k a m ű v eltség e c su p á n fran cia m űveltség, a k ö zé p isk o lá s n ö v en d é k ek h ez , a k ik n e k a m ű v eltség e eg y o ld a lú a n k lasszik u s és a tu d ó so k h o z, ak ik n e k m ű v eltség e eu ró p ai. F ran c é m ű v eltség e b iz o n y á ra g a z d a g és b ev é g zett, *—
eu ró p ai, d e egy oly E u ró p á b ó l sarjad zó , a m e ly ből a g e rm á n n é p e k ki v a n n a k re k esztv e. N em tu d sem angolul, sem ném etül. E z a fő k ü lö n b ség az ő m ű v eltség e és R e n a n é között. D e ő b e n n e n e m érezz ü k ezt, m in t so k a k b a n , m áso k b an .
R e n a n k eleti n y elv ész volt; a sze m ita n y elv ek v o ltak az ő te rü le te ; n é m e t tu d o m á n y tá p lá lta szellem ét. F ra n c é a latin és görög ók o r a la p o s ism erője, d e a k ö zé p k o ri latin és olasz iro d alo m é is. E zé rt buzgó v éd e lm e ző je ő — m ellesleg jeg y e z z ü k m eg — a k lasszik u s iskolai k é p z ésn ek .
„ G y ó g y ith a ta tla n sze relem m el v o n zó d o m " — m o n d ja v alah o l — „a latin tan u lm án y o k h o z.
N élk ü lö k le á ld o z n a a fran cia géniusz szépsége.
L atin o k v a g y u n k . A n ő sté n y fa rk a s teje a leg- k ü lö n b elem e v é rü n k n e k .“
A k o rszak , a m e ly b e n k ü lö n ö s a v a to tls á g ra telt szert, a fo rro n g á sn a k az az id ő szak a , a m ik o r a k e re sz té n y sé g k ü z d ö tt a p o g á n y sá g g a l az óvilági lelk ek b e n , a z u tá n az egész k e re s z té n y m o n d a világ, a m e ly n e k le g e n d á it szivbeli eg y e n esség g e l és jól le p le z e tt iró n iáv al b eszéli el, végül az olasz, k iv ált p e d ig a fran cia tö rtén elem , C aesa r h a lá lá tó l a tiz en n y o lca d ik századig, am ely k o rn a k az elejét R eine Pédauque-]khan kelti életre.
Igen g y a k ra n fo g lalk o z ta tjá k m ű v é sz e té t a v allási viszo n y o k és h an g u lato k . És itt a leg
élese b b az ellen tét k ö zte és R e n a n között. R e n a n k e d é ly é t állan d ó h u llá m z á sb a n ta rtja a v a llá so s
ság, k ifeje zésén e k m ó d ja g y a k ra n k e n e te s; F ran cé a v alláso s an y a g g al való b á n á s m ó d já b a n látszó lag o s h ó d o la ta ellen ére is b en ső jén e k m étyén é p p o ly jó zan , a k á rc sa k V o ltaire.
A m ú ltn a k ezek h ez a k é p e ih e z csa tla k o z n a k fe jlő d é sé n ek leg ú jab b s z a k á b a n a m ai F ra n c ia
ország b ó l m erített k ép e k , ú g y szin tén szem élyi arck ép e k , am ily en ek — n em ré g id eje m ég s o k a t b esz éltek rólu k — V e rla in e és E sterh á zy portréi.
M in d azá lta l n em a m o d e rn élet az, am ely b e n k ü lö n ö seb b en k e d v é t leli, a k á r m int költő, a k á r m int em ber. E gy láto g ató ja, ak in e k m e g m u to g a tta könyveit, c so d á lk o z o tt ra jta , h ogy m ilyen k ev é s könyve v a n és k ö z ö ttü k sem m i a m o d ern ek b ő l.
A n a to le F ran c é ez t m o n d ta n ek i:
„N incsenek m o d e rn k önyveim . N em ta rto m m eg, am ik et k a p o k ; to v áb b k ü ld ö m egy v id ék i b a rá to m n a k .” — A „vid ék i b a r á t” fran cia szo k á s sz e rin t alig h an e m eg y ik e a z o k n a k a kis szajn a- p a rti k ö n y v áru so k n ak , a k ik e t o ly an jól ism er F rancé.
„D e hát n em is a k a r m eg ism erk e d n i v e lü k ? ”
„K ortár& aim m al? N em ! A m it azo k m o n d h a t
n a k nekem , m a g a m ép p o ly jól tu d o m . T ö b b e t ta n u lo k P etroniustól, m int M e n d é stó l.”
E z az oka, ho g y F ra n c é csak n ém i ö n le gy ő zéssel v állalkozott rá, h ogy k ritik ai tá rc á k a t
írjon a „ T e m p s “-ba év e k en át, k o rtá rs a in a k a m unkáiról.
A nég y kötet, am ely b e n e z e k e t az írása it ö sszeg y ű jtö tte, m in d a z á lta l re n d k iv ü l m u latta tó . V é g tő l v ég ig azt bizonyítja, hogy a k ritikus so h sem n y ú jth a t tárg y i b írála to t, h a n e m csakis szem ély it és n em a d h a t m ást, m int önnönm agát, vagyis, h a H o ra tiu sró l v ag y S h ak esp e are rő l beszél, ez a n n y it jelent, ho g y H o ra tiu s vagy S h a k e s p e a re csak alkalom , hogy önm agáról b esz élh essen .
F ra n c é te h á t m indig csa k m ag áró l beszél,
„R em élem , h ogy am ik o r m ag am ró l beszélek, m in d en k i ö n m a g á ra gondol. “
F ra n c é m int k ritik u s egyéni b enyom ásairól a d szá m o t és szív ese n b eszél el tö rtén etek et, n a g y o b b á ra g y erm e k k o ri v a g y serdülőkorbeli élm én y eib ő l, a m e ly e k e z ek et a b e h a tá so k a t m eg v ilág ítják és m eg m a g y a rá z z á k . S zigorúbb é rte lem b en n e m volt k ritik u s s attó l fogva, hogy k ö n y v ei k e le n d ő v é v áltak , n em is irt tö b b é k ri
tik á k a t. M in d azo n á lta l am it eb b e n a n é g y k ö tetb en
elm ond, re n d k ív ü l jellem ző egyén iség ére, rá v all szellem ére, sze lle m é n ek k o rlá tá ira és előítéleteire
— az előítéletekre, a m e ly e k e t la ssa n k in t le h á n to tt m agáról.
A z a b a rá tja , ak in e k F ra n c é azt v á la sz o lta :
„N em ta rto k m o d e rn k ö n y v e k e t" , m o so ly o g v a k é rd e z te tőle: „M ég a m a g á é it sem ?" — „N em " — felelte F ran c é — „a m it m i m a g u n k ép íte ttü n k
— leg y en b á r egész p a lo ta — o ly a n n y ira ism erjük, ho g y lá tá sá tó l is irtózunk. N em b írn ám ki, hogy k ö n y v eim et k e z e m b e vegyem . D e m in ek is?"
„H o g y n e essék ism étlé sek b e."
„A z é rt ism étlem h á t m a g a m m in d u n ta la n ."
E z, sajnos, igaz. H a jlo tt erre a gyö n g eség re.
T ú lo n tú l g y a k ra n v issz a té r u g y a n a z a g o n d o la ta csa k n em u g y a n a z o k k a l a sz a v a k k a l, egyik k ö n y v éb ő l b elev án d o ro l a m ásik b a, és ism étli m ag át, o ld a la k o n át.
H o g y m ily hű ö n a rc k é p e t fe ste tt F ran c é a L y s rouge-b á n a szo b rász alak járó l, kitű n ik , h a az im én t id é z e tt v á la s z á t eg y b e v e tjü k a k ö v e t
k ez ő p árb eszé d d el. M artin-B eliém e-né assz o n y
m o n d ja a re g é n y b e n : „N em lá to k sem m it a s a já t m u n k áid b ó l, eg y e tle n szobrot, eg y e tle n dom bor- m ü v et." — A szo b rász ezt feleli: „C sak n em gondolod, hogy n ek e m g y ö n y ö rű sé g et sze rez n e tu lajd o n m ű v eim k ö z t élni. T ú ls á g o s a n jól is
m ere m ő k e t . . . u n ta tn a k ..
H o g y D e c h a rtre á la rc á b a n az iró la p p a n g , m ajd h o g y b e n em vallja, a m ik o r igy fo ly ta tja :
„A zért, hogy n é h á n y ro ssz figurát fa rag tam , a z é rt m ég n em v ag y o k szobrász. S o k k a l in k áb b v alam i a költőből és a filozófusból.“
* * *
1 R A N C E iro d alm i élete tizen ö t e sz te n d ő m ú l
r
tá v a l k ét á g ra s z a k a d t: és ez a k é t ág oly igen elk ü lö n b ö ző d ik egym ástó l, h o g y azt m o n d h a tn é k : k é t A n a to le F ran c é v a n F ran c ia o rszá g b an .
E g y ik b en a finom ironikus ő, aki fönséges m a g a ssá g b a n leb eg az e m b e rra jo k fölött, és o n n a n figyeli fö lén y es ré szv ev ő m osollyal tö re k v é se ik e t és h á b o rú sá g a ik a t. A m á sik b a n a harco s m u ta t
k o zik b en n e. N e m c sak állást foglal, h a n e m fö llép é sé v el igazo lja a h itet é p p e n ab b a n , am iből tré fá t és g ú n y t ű zö tt: a nép eg észség e s ösztö n ét, a tö b b sé g jelen tő ség é t, a h a la d á s n ö v ek v ő fon
to sság át, a h itet a z o k b a n a ta n o k b a n , a m e ly e k e t m in t g o n d o lk o d ó v o n a k o d o tt m a g á é v á tenni, a d e m o k rá c ia e lm életéb e n és a szo cializm u sb an m in t ta n ítá sb a n .
A m ik o r egy b a rá tja u d v a ria sa n , de h a tá ro z o tt
szóval, sze m é re v e te tte e z t a n e m eg észen eg y e n es m a g a ta rtá sá t, F ran c é a k é rd é s é lé t m eg k erü lv e m a g a is k é rd éssel v á la sz o lt: „Ism er-e ön m ég egy h a ta lm a t, a szo c ia lista m u n k á s p á rto n kívül, am ely m e g m é rk ő z h e tn é k az eg y h á z h a ta lm á v a l és a v ele k arö ltv e h a la d ó n a c io n a lizm ussal ?“
A z elm életi k é rd é sb ő l g y a k o rla tit csinált.
A m ik o r b a rá tja m egjegyezte, h o g y ő m a g a haso n ló e se tb e n k ifeje zetten k ije le n te tte egy p á r t
h oz való tén y leg e s c sa tla k o z á sá t és u g y a n a k k o r a n n a k a p á rtn a k a ta n á t táv o l ta rto tta m ag átó l, F ra n c é m o so ly o g v a egy fiata l lán y h o z fo rd u lt és igy szó lt; „ H á t n em leh ete tlen e m b er ez?
T isztesség e s és m ak ra n co s m int egy v örös sz a m á r!"
E le ié n e k n a g y o b b fe lé b en F ra n c é b iz o n y á ra azo n eg y C o ig n ard abb év al, aki csö n d e s m e g v etésse l go n d o l az em b erek re , és aki az em beri jo g o k k in y ila tk o z ta tá sá t n em irta v o ln a alá, egy so rá t sem — „ a m ia lt az éles és m é lta tla n k ü lö n v á la sz tá s m iatt, am it te sz n e k em b er és gorilla kö zö tt."
H a jlo tt a k k o rib a n a hithez, h ogy az e m b e re k ro ssz in d u la tú állatok, a k ik e t csak h a ta lo m m a l v a g y csellel le h e t k o rd á b a n tartan i.
M ég so k évvel k éső b b is, am ik o r b ev a llo tt d e m o k ra ta k é n t lé p e tt föl, ezt m o n d a tja szó csö v é
vel, B ergeretvel, a k u ty á já n a k : „ T e n e m tudod, h o g y n em a k ö z te re k e n elhangzó üres k ia b á lá s szerez b ec sü le tet a n é p e k n e k , h an e m a csö n d es g o n d o lat, am ely v a la m e ly p a d lá ss z o b á b a n fogan- ta tik és egy n a p m a jd a n a föld k é p é t m e g v á lto z ta tja . “ — M ásu tt ism ét, fö lö ttéb b d e m o k ra ta - ellenesen, igy b eszél B erg erel: „A tu d o m á n y a te ljh a ta lm ú ur, n em a n ép . A z o sto b aság , attól, hogy h a rm in c h a t m illió száj v isszh an g o z za, bizony csa k o sto b a sá g m a r a d .”
E zzel az érzü lettel m in d k é t tábor, a ra d ik á lis úgy m in t a k o n ze rv atív , m a g á é n a k v a llh a tn á az em b ert, o ly an fo rm á n , m in t ah o g y Ib sennel tö rté n t egy ideig az észak o n . A n a to le F ran c e-o t a k o n ze rv atív p á r tb a k eb e le zték be. M ég nem rég ib en , 1897-ben, jelöltje az A k a d é m iá n a k , és a k o n zerv atív p á rt, a herceg ek , az eg y h á z irá n t ellen-
ség e s íróval, F e rd in a n d F ab re-ral, állítják szem be.
M érséklet- és ta p in ta té rz é k é v e l m e g v e te tte a k k o rib a n k éső b b i k ü z d ö tá rsá t, Z o lá t, — te rm é sze te sen m in d en k ü lö n ö seb b m é rsé k le t nélkül v e te tte m eg.
így irt ró la : „N em irigylem v isszatasz ító d icső ség é ért. S o h sem tö re k e d e tt m ég e m b er en n y ire leala cso n y íta n i az e m b e risé g e t és m eg ta g a d n i m in d en t, am i jó és helyes. S o h sem ism erte m ég félre v alak i e n n y ire az em b eriség eszm én y ét. “
T ö b b sz e re te t nyilv án u lt eb b e n a jó Ízlés, m int érzék a lán g elm e iránt. El kell ism erni, hogy F ran c é k é ső b b e z ek et és sok h aso n ló m o n d a tá t visszav o n ta, többi k ö zö tt ab b a n a szép és m eleg b esz éd b en , am ely e t E m ilé Z o la sírján ál tarto tt, d e m ár jó v al Z o la h a lá la elő tt is.
E s a m ik é p p é v e k en át elsik lo tt a* te k in te te az ízléstelen sé g ek és tú lzáso k lá ttá ra , a n n a k a férfiú n ak a lán g elm éje fölött, akiből le g d e re k a b b b a jtá rsa lett utóbb, u g y an ú g y ő m a g a is túlo zv a d icső ítette a férfiak at, a k ik n e k k é ső b b é le tr e - ,
h a lá lra h a d a t k ellett ü ze n n ie és ak ik n e k k o rlá to ltsá g át és gyö n g e o ld alait kénytelen -k elletlen , a la p o sa n m egism erte.
T e lje s k o m o ly ság g al irta eg y k o r: „N em hiszem , h o g y b árki v a la h a érte lm e se b b le h e te tt volna, m in t am ily en ek m ai n a p P a u l B ourget és Jules L e m a itre ."
A k k o rib a n sem m i érzék e n em volt, h ogy m eg értse B ourget „p o k o l-iszo n y á t", és a belső eg y en sú ly h iá n y á t L em a itre -b en . A n ac io n a liz m u sn a k erről a k éső b b i fa n a tik u sá ró l ezt a b izo n y ítv án y t állíto tta k i: „E gyike az o k n a k az em b erek n ek , ak ik se n k in e k ro ssz a t n em k ív án n ak , tü relm ese k és jó in d u la tu a k . F élelm et n e m ism erő értelem , m osolygó lélek, c su p a e ln é z é s.“
M ár am ik o r ezt irta, L e m a itre m á r ak k o r k icsinyes volt és gyűlölködő, h a m in d já rt m ég n e m is a la c so n y o d o tt le. N é h á n y é v re rá a Patrie fran$aise aleln ö k e k én t élére állt L em a itre a n n a k a b a n d á n a k , am ely D re y fu st az Ö rd ö g szig ete n fo g v a ta rto tta és állam csín y re izg ato tt L o u b et ellen. K e v és év re rá P a u l B ourget vissza-
tért a k ath o lik u s eg y h á z k eb e lé b e és g rő sz ak o s esz k ö zö k k el tá m a d o tt m eg m in d e n m o d ern tö rek v é st, m ég a n ép fölvilágositását, m u n k á s o k ta tá st is. Íg y fe ste tte k azok, a k ik b e n F ran c é az é rte le m h ő seit lá tta valam ik o r.
E z e k n e k az e m b erek n ek a m a g a ta rtá s á h o z k é p e s t F ra n c é m a g a ta rtá s a az u tóbbi h a t év b e n szin te ép ü le te sn e k m o n d h ató .
L eh e tsé g es, h ogy m int n é p sz ó n o k — a m e ly sz e re p re n e m term e tt re á — ig en lő b b n ek és h ív ő b b n ek m u tatk o zo tt, m int ah o g y a n é rzett leg
b en ső b b én jéb e n — m á sré sz t az sem leh etetlen , h ogy az, am i b e n n e az u tó b b i é v tiz e d b e n föl- szinre v erő d ö tt, é p p e n az ő férfiúi m ivolta, am ely id áig a té p e lő d ő g o n d o lato k já té k a és a költő a la k v á lto z á sa i m ö g é rejtőzött.
E g y e tle n rá z k ó d á ssa l elh ajíto tt m a g á tó l m in d en b eteg e s k é te lk e d é st és o tt állott, k e z é b e n V o lta ire régi villogó sz a b ly á já v a l; e lm ésség e ép p o ly e lle n á llh a ta tla n s a k á rc sa k az, ő is félelm etes ellen ség e m in d en eg y h ázi h a ta lo m n a k és — h o zzá h a so n ló a n — az á rta tla n sá g szószólója. D e tú ltett
V o lta ire -e n és a sz e g én y ek b a rá tjá u l sze g ő d ö tt a n ag y p o litik a h a rc a ib a n .
H o g y ez az „ á ttö rés" m eg tö rtén t, k é tsé g te le n ü l eg y ik k ö v e tk e z m é n y e a n n a k a k ö rü lm én y n e k , h ogy ú g y ré m le tt neki, a közerk ö lcsiség v á ls á g á b an F ran c ia o rszá g egész k u ltú rá ja ,ré g i állása, m int az ig a zsá g o sság m e n tsv á ra , m e g re n d ü lt; külső ö sztö n zés nélkül m in d a z á lta l aligha k ö v etk ez ik b e ez a d ö n tő fo rd u la t F ra n c é szellem i életében.
T a lá n m in d en k i m á sn á l n a g y o b b része v an eb b e n egy b a rá tn ő je ö sztö n zé sén ek , a k in e k a h á z á b a n é v e k ó ta sziv esen lá to tt m in d en n ap o s v e n d é g s ahol m á so d ik o tth o n á ra lelt.
F ran c é nem této v áz o tt, ho g y n e v é t m e ré sz e n m érleg b e vesse, am ik o r erő p ró b á ra k erü lt a sor F ran c ia o rszá g b an , eg y részt a h a d se reg , az egyház és a h a ta lm a so k k isszám ú v álasz to ttjai, m á sré sz t a célre v e z e te tt tö m eg között.
E b b e n a h arco si m in ő sé g é b e n irta F ran c é Histoire Contemporaine-jének k ét utolsó k ötetét, és a d ta ki — a Cahier de la Quinzaine-ben — a R e n a n sz o b rá n a k lelep lez ések o r és a Z o la sirjá-
3
n ál ta rto tt b eszéd eit. U g y a n c sa k e h arco s Írásai
ból v aló előszava C o m b es ö ssze g y ű jtö tt b e sz é d e ih e z .1
A z id ő k jele, h o g y F ra n c é m a az az em b er, ak ih ez fordul im e F ra n c ia o rsz á g m in isztereln ö k e, h ogy szónoki m ű v eit a fran cia o lv asó k ö zö n sé g n ek b em u ta ssa . M u tatja ez, m ily h a ta lm a t tu la jd o n íta n a k n ek i és h ogy m ily h a tá ro z o tt p á rtá llá s t foglalt.
* * *r
1 C o m b e s 1902 júniustól 1905 januárjáig Franciaország mi
niszterelnöke.
F r a n c é ez en k ö zb e n ö n m a g á t is m e g m u ta tja kön y v eib en . B első lén y éb ő l k iv á la sz tja a ta rtó z k o d ó v o n á st és a b ö lcset s m eg terem ti b elő le B erg e ret-t.K iv álasztja egy én iség éb ő l a n y u g alm as cinizm ust és m eg terem ti T ru b le t o rvost a Histoire Comique-han. S ze n v e d é ly e s sz é p s é g ra jo n g ó E n-jéből m eg terem ti D e c b a rtre szo b rász a la k já t a L ys rouge-bán. U g y a n e b b e n a reg én y b en , m in t P a u l V e n ce, m á r m a jd h o g y nem a m ag a n e v é n m u ta tk o z ik be, te rm é sz e te s e n azért, hogy n e v e v ő d jé k észre, ho g y F ra n c é azonkívül a főszem ély is, a sz o b rá sz ; é p p e n u g y , m int aho g y M ary R obin so n ró l beszél, hogy en n e k a k ö n y v m ásik alak já v al, M iss Bell-lel — az an g o l k ö ltő nővel — való lényegbeli a z o n o ssá g á t ellep lezze és ah o g y a n em líté st tesz b izonyos O p p e rtrő l, csa k h o g y ne leh esse n rá o lv asn i, hogy ez v o lta
id
k é p e n S chm oll a rég iség b u v ár, am i p ed ig k étség telen .
A jelen e t, am ik o r V e n ce-o l b e m u ta tjá k a h ő sn ő n ek , ez t a k a rja m o n d a n i: az assz o n y őt ta rtja az e g y e tle n v a ló b a n te h e tsé g e s e m b ern ek a h á z á b a já ra to s v e n d é g e k között. B ecsülte őt, m á r m ielő tt k ö n y v eiv el h írn e v e t szerzett. S o k at ta rt m ély iró n iájáró l, érz é k e n y büszk eség érő l, teh etség érő l, am ely a m a g á n y b a n é rle lő d ö tt m eg.
É s P a u l V e n c e o ly a n n y ira m a g a A n a to le F ran c é, h o g y am ik o r a k ö n y v v ég é n igy szól:
„B ölcs volt az az em b er, aki ezt irta itt:
M u tassu n k iró n iát és ré sz v é te t az e m b e re k n e k és lép jü n k föl b iráik u l" — M artin-B ellém e-né a ssz o n y igy v á la sz o l: „D e hiszen V e n c e ur, ezt ön m a g a irta." — É s c sa k u g y a n több h e ly ü tt rá b u k k a n u n k erre a m o n d á sra F ran c é k ö n y veiben.
A m ély iró n ia te h á t az első tu lajd o n ság , am it ő m a g a tu lajd o n it m ag án a k .
L áttu k , h ogy ez az irónia, eltérő leg R en an é tó l, csa k egy m ásik sze m é ly n aiv n y íltsá g án k eresztü l csillám lik föl.
A Thats-haxi p é ld á u l ezt írja a h ősnőről, a görög courlisane-ról: „E z az assz o n y m u tatk o zo tt az ü n n ep i já té k o k o n és n em á tallo tta tá n c o s
n ő k é n t föllépni, o ly an m ódon, h ogy h a jlék o n y és m ű értő m o zd u latai a le g re tte n e te se b b sz e n v e d é ly e k e t id ézté k em lé k e z e tb e és k o rb á cso ltá k föl.** — E gy baráttal m o n d a tja ezt, a n n a k az érzése it tü k rö zik a sza v ak .
U g y a n o tt lá tja P afn u c iu s az ördögöt, am int gyötri a lelk ek e t. S eh o lsem u tal az elbeszélő holm i k é te lk e d é sre v a g y h itetle n ség re , sehol n em m o n d ja, hogy ez a lá to m á s n em volt szinvalóság.
E llen k ező leg : „ A jk a it és gégéjét apró, zöld ö rd ö g ö k izzó v assa l fú rtá k k e re sz tü l”.
E z a n yiltszivüség ritk a a fran cia iro d alo m b an ; a fran ciák m ű v é sz e te — h iá b a volt L a fo n ta in ejü k
— re n d e se n n em n a iv ; m á r M oliéreben és s z á z a d á b a n , m eg a rá k ö v e tk e z ő sz á z a d b a n tö k életese n tu d ato s. P ed ig a n aiv itás h a ta lm a s eszköze a m ű v észi h a tá s o k n a k — n y ilv án v aló ug y an is, hogy a h a tá s kerülő utón, az olvasó k ö z re m ű k ö d é sé n e k fö léb resztésé v el, erő te lje seb b az e g y e n es k ö z
lésnél, am ely az érte le m n e k n em a d ja m eg a k ö n n y e d se rk e n tő lökést.
A h o l F ra n c é tö rtén elm i elb esz élő k én t m u ta t
kozik, n a iv a n beszél, a h o g y a n a k o rtárs b eszéln e a v a g y g o n d o lk o d n ék . A leg jo b b an érezn i ezt a Clio-b án, a m e ly b e n a régi k o ro k h ite és b a b o n á i k é p z e lő d é se i és előítéletei lép ten -n y o m o n föl
m erü ln ek . A z öreg g örög énekesről, aki H o m é roszról n y ú jt fogalm at, igy beszél: „M inthogy jó költő volt, v ersei m in d en b en h a so n la to s a k voltak elő d ein e k v erseih ez. “ — A z eg y k o rú d a lo k b a b eleszövi az é n e k es a m a g a irta v e rse k e t, de eltitkolja, attó l való féltében, h o g y zo k o n veszik tőle.
F a rin a ta d e g rU b e rti m in d en m á sfa jta h á b o rú ro v á sá ra dicsőíti a p o lg árh á b o rú t. „A polgár- h áb o rú " — m o n d ja — „szép és előkelő. A k ü l
fö ld d el v aló h á b o rú le h e t h asz n o s, d e vajm i k ev é ssé v álik d icső ség re.“ — A róm ai lo v asság fővezére, C a e sa r alatt, h ely esn e k és o k o sn a k ta rtja az atre b át-tö rz sb e li C om m ius m eggyilkol
ta tá sá t, m ert hisz ez v ég re is csa k b arb ár. Evég-
bői b a rá tsá g o sa n m eg h ív ja m ag áh o z. — A költő sehol eg y etlen v o n ássa l el n em árulja, hogy nem ért eg y e t a k ö ltö tt alak k a l.
A z is jellem ző, h ogy a n a iv sá g v o n á s á t a F ra n c e -te re m te tte le g ele v en eb b a la k o k b a n m e g találju k . M ásik v o n ás b e n n ü k re n d e se n az erős és n é h a e g y e n e se n sze m é rm etlen érzékiség, a m e ly e n F ra n c é k e v é s k iv etn i v aló t talál, és am ely n e k á b rá z o lá sa g y ö n y ö rk ö d teti.
G o n d o lju n k csa k a Reine Pédauque C o ig n ard a b b é já ra : b o ro tv aé les ész, g y e rm e k e s lélek, sze m é rm e tle n test. A v a g y C ho u lettere, a L y s rouge-bán — zseniális, g y erm ek es, szem érm etlen . V e rla in e -n e k ez a k é p m á s a jelen ik m eg m ás v á lto z a tb a n a L ’E tu i de nacre G e s ta s á n a k a la k já b a n . V a la m e n n y i k e v e ré k e a n y illsziv ü ség n ek és cinikus élv ez etv ág y n a k , — félig g y erm ek i sze m é rm etlen ség .
C o ig n ard a b b é m in d e n tek in tély t a lá a k n á z k étség e iv el s a leg b u jáb b élete t éli, m in d a z á lta l a k ath o lik u s v allás m in d e n sz á lá b a k ap a szk o d ik . M ég g y erm e k eseb b ta n ítv á n y a , T o u rn e b ro ch e .
C h o u lette a züllött vén* b ohém , m in t költő örökifjú, elm erül az iszák o ssá g b a, m eg a sze g é
n y e k és g y ö n g ék irá n t érzett szá n alo m b a. M int C oignardról, ő ró la is el le h e tn e m o n d a n i: „félig A ssisi F erenc, félig ep ik u re u s — n ag y gyerm ek, hivő és sze m é rm etlen ."
A n a iv itá sn a k és a cin izm u sn ak ez a k e v e re d é se teszi o ly an p o m p á s jellem m é a R iq u e t-k u ty á t, F ran c é egyik leg k itű n ő b b alak já t. N incs em ber, aki o ly an cinikus, és nincs g yerm ek, ak i g y e r
m ek ese b b le h e tn e en n él a k u ty án ál.
N eh ezére esik b e leh e ly ezk e d n ie B erg eret ur világ n ézletéb e. B erg eretn ek a d e ré k a s z ta lo sn a k a lá b á b a ra g ad , csak m e rt ez egyszerű z u b b o n y t visel és sz e rsz á m já t cip eli: át v an ita tv a a hűbéri ko r id ején e k m in d e n elav u lt előitéletével.
D e gondolatai igazi kis m esterm ü v e a k u ty ái eg y ü g y ü ség n e k és a p o m p á s a n tö m ö rite tt iró n iá
n ak . ím e n é h á n y m u ta tó b elő lü k :
„E m b e rek , állato k és k ö v ek m eg n ő n ek , am ik o r felém k ö z e le d n e k és rém ség es n a g y o k k á v áln ak , a m ik o r h o zz ám közel v an n a k . É n nem . É n m in
dig eg y fo rm a n a g y m a ra d o k , ak á rh o l v ag y o k is.“
„A k u ty a sz a g elra g a d ó illat. “
„A g a z d á m m eleg ít engem , h a m ögéje fek szem a k aro ssz ék b e. E z o n n a n ered, h ogy ő isten. A k a n d a lló elő tt is v a n egy m eleg tégla. A tégla isteni. “
„ H a ak a ro k , b eszélek . G a z d á m szá já b ó l is jö n n e k ki h an g o k , a m ik n e k v a n v alam i értelm ük.
D e é rte lm ü k n em o ly an világos, m int am it én fe je zek ki az én h an g o m m al. A z én szá ja m b an m in d e n n e k v a n értelm e. A g a z d á m é b a n sok ü re s lárm a. “
„ V a n n a k szek erek , am ik et lo v ak h ú z n a k az u tcán . E ze k b o rz a sz tó a k . V a n n a k szek erek , am ik m ag u k tó l g u ru ln a k és erő sen p rü sz k ö ln e k . A z o k is tele v a n n a k ellen sé g es in d u latta l. A rong y o s e m b e re k gy ű lö letesek , ú g y szin tén az o k is, akik k o s a ra k a t cip eln e k a fejü k ö n v a g y h o rd ó t gö r
g etnek. “
„A g y e re k e k e t se sze n v ed h etem , ak ik össze-
v issza fu tk á ro z n a k , k erg etik e g y m á st és n e k i
e sn e k eg y m ásn a k , teli to ro k k al ü v ö ltö zv e az u tcán . A világ teli v a n ellen ség es és v esz ed elm es d o lg o k k al."
„S ze retem a g az d á m a t, m ert h a ta lm a s és félel
m etes. “
„A cse lek ed et, a m ié rt v e ré st k a p u n k , rossz cse lek ed et. A cse le k ed et, am iért m eg ciró g atn ak , jó cse le k e d e t."
„Ima. O u ra m B ergeret, te isten e a cso n to k n ak , im á d la k té g e d e t: L ég y áld v a, am ik o r félelm et g erje sztesz! L ég y áld v a, am ik o r b a rá tsá g o s vagy!
L á b a id h o z csú szo m és n y alo m k e z e id e t! F e n s é ges v ag y te és m in d en ek fö lö tt szép , am ik o r re n g eteg h ú st n y elsz el a te te ríte tt a s z ta lo d n á l!
F e n ség e s v a g y te és m in d e n e k fö lö tt szép, am ikor egy pici fo rg ácc sa l e lő v arázso lo d a lán g o t és n a p p a llá te sz e d az é jsz a k á t! T a r ts m eg engem a te h á z a d b a n és k erg ess ki o n n an m in d en m ás k u ty á t !“
A z e m b e re k v a llá so ssá g á n a k p a ró d iá ja , — c su p a jó in d u la t, d e m égis jó c s k á n éles.
A m ik o r B erg eret ur m á r m ost a k u ty á já h o z fordul, az egész v issz a m a ra d o tt em b eriség h ez intézi s z a v á t:
„ T e is, te kis fe k ete jószág, aki o ly an g yönge vagy, h iá b a v a n n a k h eg y e s fo g aid és m ély száj- ü r e g e d : te is m eg h ó d o lsz a külső n a g y sá g és az ig a z sá g ta la n sá g ősrégi v a llá sa előtt. T e is fé lrev ez etteted m a g a d a t. B előled is a fajgyűlölet beszél.
T u d o m jól, v a n b e n n e d v alam i sötét jóság, a C alib an jó ság a. Jám b o r vagy, m eg v an a theo- logiád és erkölcsöd. E s tő led n em telik több.
V ig y áz o l a h á z ra és m eg v é d e lm e z e d m ég az ellen is, aki v é d e lm e ző je és ék e sség e. A m u n k á sn a k , ak it el a k a rtá l űzni, a k á rm ily e n eg y sze rű lén y is, k itű n ő g o n d o latai v a n n a k . T e az o k a t nem hallod.
A te szőrös füled n e m a rra hallg at, aki a leg o k o sab b a n beszél, h a n e m arra, aki leg h a n g o sa b b a n kiabál. E s a félelem , a te rm é sz e t
a d ta félelem , am ely ő se id n e k ta n á c sa d ó ja volt, és az en y é m e k n e k is, a m ik o r b a rla n g la k o k voltak,
a félelem , a m ely az iste n e k e t és a g o n o sztettek e t te re m te tte , elfordít tég ed a sz e ren c sé tle n ek tő l és m eg fo szt m in d en szán alo m tó l. “
A z irónia ereje m eg n ö v ek sz ik azáltal, hogy a k u ty a á rta tla n s á g á b a burkolódzik. F ra n c é re n d e se n igy v a la h o g y leplezi el az iróniát. Így p éld áu l, am ik o r a Monsieur Bergeret-b en fölfedi ellenfele g o n d o la tm e n e té t egy állítólag 1538-ból szá rm azó k ö n y v első és utolsó fe je zeté b en ; a fölolvasott k é t fe jezetb en F ra n c é k ifo g ástala n m ű v észe tte l u tá n o z z a a tiz e n h a to d ik sz á z a d n y e l
vét, Írásm ó d já t és g o n d o la tm e n e té t: a trublion-ok, az akkori n a c io n a listá k Írását.
V a n v alam i F ra n c é szellem i alk a tá b a n , am i V o ltaire -re, az elb eszélő re e m lék e ztet; ez a ro k o n sá g sze m é ly eik b en is m eg m u tatk o zik . F ő alak jai m ögött és re g én y ein ek sze lle m é b en v a n valam i Candide-ból. C a n d id e is n aiv volt. F ra n c é ism ét és ism ét o lv a sta V o ltaire-t és re n d k ív ü l so k at fö lszítt m a g á b a belőle. Ez a voltaire-i m o n d a t:
„A h a lh a ta tla n s á g h ite és a g y a p o tsz ö v e te k eg y sze rre n a g y e lterje d ésre te sz n e k sz e rt A frik á b a n ,
— eg é szen úg y hangzik, m in th a F ra n c é irta volna.
M in d azá lta l a nyiltsziv ü ség F ra n c e -b a n őszintébb, v iszont n ag y sá g b eli m ére tei a k é t Írónak te rm é sze tsz erű leg n a g y o n eg y en lő tlen ek .
* * *
A
H IS T O IR E C O N T E M P O R A IN E n é g y kö- tete, a m e ly e k közül a k ét utolsó a D rey fu s- ü g y b en a n a c io n a listá k ellen k ü z d ő k tá b o rá t m eg b ecsü ln i való m ó d o n tá m o g a tta szellem es p o lé m iá já v a l — n em eg y fo rm a érté k ű u g y an , d e m int egész, a leg éretteb b ta p a s z ta lá s és e g y e n e se n olim poszi fö lén y esség ritk a alk o tá sa . F ő szem élye, a szelíd és bölcs fö lsza rv az o tt férj, B ergeret, m in t típ u s n em m a ra d m ö g ö tte a z o k n a k a sze m é ly isé g ek n ek , a k ik n e k a la k ja ib a n m ás n a g y fra n c ia k ö ltő k ö rö k ite tté k m eg m a g u k a t.M éltó te stv é re A lce ste -n ek , F ig a ró n a k és M er- c a d etn ek .
M űvészileg m ég tö k é le te se b b e k en n é l a tö b b k ö tetes n a g y elb e sz é lé sn é l a Crainquebille g y ű jtő n év e n eg y b e fü zö tt m o d e rn novellák. A tö rtén e tk e , am ely rő l a g y ű jte m é n y n e v é t k a p ta , szelíd és
eg y szerű , k e se rű és éles. M eséje o ly an egyszerű , h o g y n é h á n y so rb a b elesü rith e tő . E gy d erék öreg u tcai zöld ség áru s, kis k o csijáv a l a v áro s fo rg alm as p o n tjá n m egáll egy ü zlet előtt. A p é n z é re vár, am it az e la d o tt m e té lő h a g y m á é rt (snidling) kell k a p n ia . Jön a re n d ő r és föl
szólítja, álljon o d á b b ; „a p é n z e m re v á ro k " — m o ty o g ja az öreg — d e a re n d ő r n e m h allja és m á so d sz o r m ajd h a rm a d sz o r is m eg ism étli föl- szó litását, és v ég re d ü h b e g u ru lv a „a fölsőbb- séggel sze m b e n ta n u sito tt m a k a c s s á g “-on, le ta r
tó z ta tja és a biró elé állítja, ráfo g v án , h ogy a re n d ő rsé g e t bizo n y o s k ö zk e le tű fran cia g y alázó szó v al szid a lm a z ta , a m e ly e t p e d ig az öreg n em is ejtett ki a szá já n . A biró in k á b b hisz a re n d ő r v allo m ásán a k , m in t a sze g én y e m b e r ta g a d á s á n a k és elitéli tizen n é g y n ap i fo g h á zra és ö tv en fran k p é n z b ü n te té sre .
M ire k ik erü l a b ö rtö n b ő l, v evői m á r m ás áru stó l v á sá ro ln a k , s róla, a „ b ü n te te tt előéletű"-ről, tudni se a k a rn a k többé. M ind m é ly e b b re és m ély eb b re sü ly e d a sz e g én y ség b e és n y o m o rb a, m ig végre,
h ogy födél a lá ju sso n , n e m ta lá l m ás m ó d o t:
rá tá m a d egy re n d ő rre és o d a v á g ja u g y a n a z t a g y aláz ó szót, a m ely e t csak az im én t o lv a sta k rá, igaztalan u l. A re n d ő r az o n b an , a lá m p a o sz lo p h o z tá m a sz k o d v a , sztoikus n y u g alo m m al áll to v áb b a sz a k a d ó eső b en , rá se h e d e rit a sérté sre — fülét se billenti, s a sze g én y öregtől ez az utolsó m e n e d é k is m e g ta g a d ta tik .
H a Crainquebille m eg ra g ad ó , Putois itt k ö v e t
k ező kis tö rté n e te ép p o ly szellem es m in t m ély.
„L ucien, em lék szel P u to is-ra?" — k érd ezi Z o e a fivérétől, B ergeret-től.
„ H o g y em lék szem -e P u to is-ra? G y e rm ek k o ro m egyetlen a la k ja n em áll oly ele v e n e n előttem . H e g y es volt a feje."
„A h o m lo k a alac so n y " — teszi h o zz á Z o e k isasszo n y . E s erre a k ét testv ér v e rse n y re k e lv e sza v al fö lv áltv a közö m b ö s han g o n , ro p p a n t k o m olysággal, m in th a csa k v alam i körö ző lev élb ő l o lv a s n á k :
„ A la cso n y h om lok." - - „Ü veges szem ." —
„R ém ü lt te k in te t." — „A h a lá n té k a rá n co s."
M ajd p e d ig : „ S o v á n y .4* — „K icsit g ö rb e .44 —
„ L á tsz ó lag g y ö n g e; v a ló já b a n s z o k a tla n u l erős, a h ü v ely k - és m u ta tó u jjá v a l egy ö tfra n k o st be tu d o tt h a jlíta n i.44 — „H ü v e ly k u jja re tte n tő e s e tle n .44
— E s m ég sok m ás efféle részletet.
A P a u lin e leán y z ó m eg k é rd e z i: „Ki volt P u to is? 44— és az t a v á la sz t k ap ja, hogy k erté sz, tisztes fö ld m ű v esek g y erm e k e, aki S ain t-O m er- b en fa isk o lát csinált, d e ro sszul m en t n ek i és k én y te le n volt m egint m u n k á b a állni. M int m u n k ás n e m v iselk ed e tt m in d ig d icséretesen . A m ik o r a p á n a k hol ez, hol az eltű n t az asz taláró l, szo k ta m o n d a n i: „A z a g y an ú m , hogy P u to is-n a k a k ez e leh et a d o lo g b a n .44
„E nnyi az e g é sz ? 44 — k érd ezi P a u lin e .
„N em , g y erm e k em , ez m ég n em m in d en . A z volt é p p e n a leg fu rcsáb b ez en a P u to is-n , h ogy a k á rm ily e n jól ism ertü k is, ő k elm e m in d az- á l t a l . .. 44
„N em is lé te z e tt44 — k iá lt föl Z o e .
„M icsoda b e s z é d !44 — tör ki B ergeret. — „H ogy m o n d h a tsz ilyet! G o n d o lk o z tá l is te a létezés
fö ltételein és a z o n a sokféle leh ető ség en , ah o g y a n v alak i a la k o t ö lth et ez en a v ilá g o n !4*
E s B erg eret m e g m a g y a rá z z a a lá n y á n a k , h ogy P u to is fölnőtt e m b e rk é n t jö tt a világra, am ik o r m ég ő m a g a m eg a n ő v é re g y e rm e k e k voltak.
S zü leik egy kis h á z b a n la k ta k S ain t-O m er-b en , és k e d v ü k re éltek, m ig csak a n y ju k n a k egy g a z d ag n ag y n é n je rá ju k n em b u k k an t. A n a g y n é n in e k k ö ze lb e n volt a jó szág ja és az aty a fisá g o t a rra h asz n álta, ho g y v a sá rn a p o n k in t rá ju k erő szak o lta m eg h iv ását, erő sk ö d v én , hogy re n d e s e m b erek v a sá rn a p c sa lá d i k ö rb e n eb é d eln ek .
M inthogy az a p a ez ek en az e b é d e k e n h a lá lra u n ta m ag át, azt k iv á n ta a feleségétől, térje n ki ak árm iféle ü rüggyel a m eg h ív áso k elől. E s igy csá b u lt rá a m á sk ü lö n b e n oly ig azm o n d ó asszony, hogy egyik n a p o n ezt felelje: „M ost v a s á rn a p leh etetlen . A k erté szt v á ro m .“ — E zzel k a p ta P u to is az ő első m eg h atá ro zá sá t.
A c sa lá d n a k m in d ö ssz e egy te n y é rn y i k ertje volt — a n a g y n é n e elcso d á lk o zo tt és m e g k é r
dezte, v ájjo n eb b e n a k e rtb e n fog dolgozni a
k erté sz s am ik o r e b b e n m eg erő síte tték , igen érte lm e sen m egjegyezte, ho g y h iszen ta lá n h é t
k ö z n a p ra is o d a le h e tn e re n d eln i. E z sz ü k sé g k é p p e n k ik é n y sz e rite tte a v álasz t, hogy P u to is csa k v a sá rn a p i m u n k á t v állalh at, m ert egész n a p ja ig én y b e v an véve. P u to is ezzel m e g k a p ta m á so d ik sajá to ssá g á t.
A k érd ésre, h ogy h ív ják , m e g k a p ta végül a nevét. É s attól a p illa n a ttó l fogva, hogy n e v e t kap o tt, m eg k ez d te bizonyos m ó d o n a létezését.
A m ik o r a néni a la k á sá t firtatta, szü k sé g k é p p e n v á n d o rm u n k á s v ag y c sa v arg ó lett b elő le s igy a létezésen fölül szert te tt é le tm ó d ra is.
M egesett, h ogy a n a g y n é n e d o lg o ztatn i a k a rt v ele — e rre p e rsz e n y o m a veszett. F ütől-fától k érd e z ő sk ö d ik u tá n a ; k id erü l, h ogy a leg tö b b en szentül hitték, h o g y látták, m áso k m eg ism erték, csa k azt n em tu d tá k róla, p illa n a tn y ila g hol ta rtó z k o d ik , m ig az a d ó sz e d ő h a tá ro z o tta n k i
jelen tette, hogy P u to is fát v á g o tt a s z á m á ra o k tó b er 19.-e és 23.-a között, am ik o r m eg jelen t az üstö k ö s.
4‘
E gy szép n a p o n b eállít a n ag y n é n i azzal, hogy lá tta P u to is-t: Ö tv en év körüli férfi, so v án y , h ajlo tt h á tú ; piszkos zu b b o n y b a n já r: afféle csav arg ó fo rm áju . R á is k iálto tt h a n g o sa n : P u to is!
M ire az m egfordult.
E ttő l a n a p tó l k e z d v e P u to is eg y re e rő te lje se b b en m eg n ö v e k e d e tt, v aló sze rü b b é vált. A n é n in e k ello p ták h áro m d in n y éjét. P u to ist fogta g y an ú b a . A re n d ő rség is azon a n éz e te n volt, h ogy ő a tettes és k e z d e tt nyo m o zn i u tá n a . A városi h ír
la p b a n egy ujság iró tö k é le te s jellem zésé t a d ta ; P utois, m int kid erü lt, v alódi b etö rő á b ráza t.
K e v ésre rá m eg in t m e g lo p tá k a nénit, ez ú tta l h áro m kis e z ü tk a n a la t v itte k el; a to lv a jlá sb a n rá ism ert P u to is k e z e já rá sá ra . E ttő l fogva a város ré m e lett.
A m ik o r a néni sz a k ácsn ő je jó re m é n y n e k n éz ett elébe, a hölgy p illa n a tig se k é te lk e d e tt b en n e, hogy ki a csábitó, és fö ltev ését c sa k m ég m eg- erő sitette, ho g y a sz a k á c sn ő a k é rd é st sirva, v álasz nélk ü l h ag y ta. M inthogy a le á n y c sú n y a volt és sza k állas, so k an d e rű se n e m leg e tték az
e se te t és P u to is a n ép k é p z e le té b e n m a g a volt a m eg testesü lt szatir. M inthogy u g y a n e b b e n az év b e n egy p in cérn ő és egy kis p u p o s le á n y is v á rtá k le b ete g ed ésü k e t, P u to is a n é p h ie d e le m b e n v aló ság o s szö rn y eteg g é vált.
A kis g y e re k e k m in d en fe lé lá ttá k fö lb u k k an n i az á rn y é k á t; e ste e lm e n t a k e rt előtt, v a g y á t
m á sz o tt a falon. M e g m a g y a rá z h a ta tla n tin ta fo lto k a b a b á k o n tő le ered tek . O v c n ito tt a k u ty ák k al, n y á v o g o tt é jsz a k a a m a c sk á k k a l, su rra n t be csö n d e sen a h á ló sz o b á k b a , — kobold, m a n ó és m u m u s k e v e ré k e volt. A z a p á t é rd e k e lte a P utois-hit, m in t m in d e n em beri hit tip u sa, s m erth o g y egész S a in t-O m e r m eg volt g y ő ző d v e P u to is létezésérő l, ő m in t jó p o lg ár n em a k a rta ezt a h itet m eg zav arn i.
A m i az a n y á t illeti, b á r sz e m re h á n y á st tett m a g á n a k , hogy P u to is-t ő h o zta világra, — m in d e n t eg y b e v etv e az o n b a n elv ég re ő sem cse le k e d e tt ro ssza b b at, m int S h a k e sp e a re , am ik o r C alib an t m eg terem te tte . E g y n a p m a g a is b e le sá p a d t, am ik o r a le á n y jö tt és jelen tette, hogy
egy k erti m u n k á s v a n a k o n y h á b a n és beszélni a k a r a n ag y sá g o s asszo n n y al. — „N em m o n d ta, h o g y ’ hijják ?" — „D e igen, P u to is." — „H o g y an ?"
„P utois, n ag y sá g o s asszo n y ! A k o n y h á b a n v ár."
— „M it ak a r? " — „C sa k a n ag y sá g o s assz o n y n ak a k a rja m eg m o n d an i, m iért jö tt." — „Eridj csak, k é rd e z d m eg, m it a k a r!"
A leán y k im eg y a k o n y h á b a — ám d e P u to is nem v o lt m á r ott. D e ettől az időtől fogva az a n y a m a g a is k e z d e tt m ár hinni lé te z é sé b e n .—
A tö rté n e t m ély és eg y ú ttal finom . A körül forog, m ik is az o k a k é p z eletb eli lények. P u to is a h itreg e te re m tm é n y e és a h itrege a la k ja in a k az erejével h at. S en k i se ta g a d h a tja a m ith ik u s lén y ek u ra lm á t az em beri k e d é ly fölött, sem p ed ig m u n k áló erejét az em b eri lélekben. Istenek és istennők, szellem ek és sz e n te k ra jo n g á st s u g alltak és ré m e k e t lá tta tta k , m eg v o ltak a m a g u k o ltárai, b ű n ö k e t su g a lm a z ta k , szo k á so k és tö r
v é n y e k fo rrásai voltak. S zatiro k és szilén ek egy év e z re d e n k e re sz tü l fo g la lk o z ta ttá k az em beri k ép z e lő te h e tsé g e t és m o z g a ttá k a v éső t és az
ecsetet. A z ö rd ö g n e k m eg v an a m a g a so k ez er
éves tö rté n e te : félelm etes, elm és, együgyű, k eg y e tle n volt, e m b e rá ld o z a to k a t követelt, és n e m c sa k v a rá z sló k és b o sz o rk á n y o k im ád ták , h a n e m eg észen n a p ja in k ig m eg v o ltak a p ap jai.
F ran c é az o n b a n n em c sa k az ö rdögre gondol, h a n e m m a g a sa b b ra céloz.
E s n em csu p á n a h itreg é k k e le tk e z é sé re a k a r tré fá s m ó d o n világ o t vetn i, h a n e m m ás és erő seb b v ilágot a k a r v etn i az em beri íté lő k é p e s
ségre. A m ik o r a néni B erg e retn ét g y a n ú b a fogja, h ogy a kó b o r k e rté sz t a m a g a s z á m á ra a k a rja m e g ta rta n i és P u to is-t e g y á lta lá n n e m a k a rja m á so k n a k áten g ed n i, m o so ly o g v a jegyzi m eg a szerző, hogy n em egy tö rtén e lm i Ítélet, am ely e t m in d en k i elfogadott, h aso n ló ala p o n nyugszik, m int ez a föltevés. Itt is, m á s u tt is, h a n g o z ta tja F ran cé, hogy az u tó k o r Ítéletén ek ig azsá g o s
s á g á b a n hinni k é p tele n ség .
M indig c so d á la to sn a k ta rto tta h ogy R o la n d n é asszo n y az eljö v en d ő n e m z e d é k e k p á rta tla n s á g á ra h iv a tk o z h a to tt és teljességgel n em g o n d o lta m eg,
