Az Europeana Awareness projekt és egy konferencia Spanyolországban
Az Europeana az Európai Unió programjai között kiemelt helyet foglal el. A program nagy lendülettel indult1, ami az elmúlt évek alatt kissé lelassult. Ezért az európai digitális portál tartalmi és technológiai fejlesztésére folyamatosan újabb és újabb projekteket írnak ki. 2012-ben tartalomfejlesztésre 26, technológiafejlesz- tésre hat, míg a tartalom és a technológia együttes fejlesztésére szintén hat külön- böző projektet futtatnak az Europeana keretei között.
A tartalomfejlesztési projektek felosztása hasonló az Europeana feltöltését koor- dináló nemzeti intézmények (ún. aggregátorok) rendszeréhez. Találunk közöttük szakterületi projekteket, amelyek egy-egy közgyűjteményi típushoz tartoznak. A Natural Europe például a természettudományi múzeumok, azEuropean Film Gate- way a filmarchívumok, azAPEnet a levéltárak, az ATHENA a múzeumok, az Europeana Libraries pedig a könyvtárak digitális objektumai metaadatainak feltöl- tését és a hozzájuk kapcsolódó technológiai és szabványosítási eljárásokat végzi.
Léteznek különböző területeket és régiókat lefedő projektek is, ilyen például az Europeana Local, ami több mint ötmillió helyi jellegű dokumentum metaadataival gazdagította eddig a digitális portált. A speciális érdeklődés felkeltésére néhány te- matikus projekt is indult: pl. azEuropeana Travel (utazási tematika), azEuropeana Fashion (divat) vagy azEuropeana 1914–1918(az első világháború emlékei). Itt kell hangsúlyoznom, hogy az Europeana nem a digitális tartalmak „raktára”, hanem az objektumokat leíró adatok adatbázisa és szolgáltató portálja. Maguk az objektu- mok fizikailag az adatokat beküldő anyaintézményeknél találhatók.
A technológia fejlesztését célzó projektek közül kiemelendőnek tartom az ARROW+ programot, ami a digitális szövegekhez és képekhez kapcsolódó jogok nyomon követését teszi lehetővé. Egy másik kezdeményezés, azEuropeanaCon- nect a portálon történő több nyelvű keresés automatizálását tűzte ki célul.
A vegyes (technológiai és tartalmi) fejlesztési projektek között található például a kéziratokat és a hírlapokat digitalizáló két projekt (Digitised Manuscripts to Europeana és az Europeana Newspapers), valamint az Europeana Awareness program is.2
A Europeana Awareness projekt
Az Europeana futó projektjeinek legalább vázlatos szintű áttekintése azért is szükséges volt, mert az Europeana Awareness éppen ezek ismertségének megerő- sítését tűzte ki célul. A projekt ún. jó gyakorlatok hálózata (Best Practice Network) formájában működik az Europeana Alapítvány vezetésével.
K O N F E R E N C I Á K
A főbb célok:
l A használók, politikai véleményformálók, politikusok, kulturális örökségi szervezetek figyelmének felhívása az Europeanara minden tagországban, tartalmának fejlesztése és a használatának támogatása; annak a tudatnak a megerősítése, hogy a kulturális örökség a gazdaság hajtóereje és a tudás át- vitelének előmozdítója.
l Az Europeana különböző indíttatású használatának támogatása a széles kö- zönség számára (pl. pihenés, hobbi, kutatás, tanulás, családkutatás és turisz- tika), a használók ösztönzése a saját tartalmak létrehozására, a történetek di- gitális formában való elmesélésére és a társadalmi hálózatépítésre.
l Partnerkapcsolatok fejlesztése a jelenleg kevésbé képviselt négy területtel: a közkönyvtárakkal, a helyi levéltárakkal, a televíziós és rádiós szervezetek- kel és a nyílt kultúra újrafelhasználóival (programozók, fejlesztők, kutatók és aktivisták).
l Új terjesztési csatornák kialakítása az Europeanaban megjelenő tartalmak számára, amelyek turizmushoz kapcsolódnak.
l A kulturális intézmények további bátorítása a tartalmak fejlesztésére, külö- nös tekintettel azEuropeana Licensing hálózat által nyújtott lehetőségekre, a közös jogkezelés mechanizmusának fejlesztésére és a szabadon felhasz- nálható Europeana-tartalmak mennyiségének növelésére.
Az Europeana Awareness projekt célja tehát elsősorban a népszerűsítés, a figye- lem felhívása az európai digitális könyvtárra. A projekt partnerek a GLAM (Galleries, Libraries, Archives, Museums) körből kerültek ki, ebben a körben Ma- gyarországot az Open Society Archives képviseli.3
A partnerek között szereplő öt közkönyvtárnak4a projekt teljesítése során ki kellett dolgozni azt az eszközrendszert, ami a könyvtári területen a figyelem fel- keltését leginkább szolgálhatja. Ezt a projekt céljai között felsorolt, kissé háttérbe szoruló közkönyvtári szerepvállalás növelése érdekében két workshop keretében fogalmazták meg. Az Europeanat népszerűsítő és az emberekhez közelebb hozó eszközöket több szempontból rangsorolták, és végül a következő ajánlati listát tár- ták a közkönyvtárak elé tesztelésre és jóváhagyásra:
l Europeana keresőeszköz közkönyvtáraknak (search widget) l Europeana keresési alkalmazás a közkönyvtáraknak (API)
l A tárgyszavazás és a geokódolás tömeges külső lehetőségének támogatása l Digitális történetek elmesélése (storytelling)
l Publikálás a Wikimédián
A „search widget” alkalmazásához nem szükséges fejlesztés, a könyvtár hon- lapjába illesztve egyszerű gyorskeresést tesz lehetővé az Europeana adatbázisá- ban.
Az „API” ennél több lehetőséget biztosít a keresésben: alkalmas összetett kere- sésre, keresett és nem keresett mezők szelektálására, a kapcsolódó tartalmak (térkép, kép, egyéb szöveg stb.) megjelenítésére. A Google fordítóprogramjának alkalma- zásával több nyelvű keresést is lehetővé tesz. Ha a közkönyvtár az API alkalmazá- sa mellett dönt, minden valószínűség szerint fejlesztésekre lesz szüksége saját rendszerében, de – amint láttuk – sokkal strukturáltabb keresés indítható segítsé-
gével. Mindkét eszköz használatához alapos technikai dokumentáció található az Europeana honlapján.5A search widget végleges változata jelenleg is hozzáférhe- tő, az API letölthető változatát néhány hónapon belül ígérik a fejlesztők.
A következő lehetőség annak támogatása, hogy maguk a felhasználók is lehető- séget kapjanak a tartalmak metaadatainak pontosítására. Ehhez regisztrációra van szükség, ami után a használó tárgyszavak, geokódok hozzáadásával járulhat hozzá a digitális dokumentumok jobb visszakereshetőségéhez. Így például egy Europeana- ban megtalált városkép fotójához bárki hozzáadhatja a hely vagy az épületek nevét, geokódját, netán a képen szereplő felismert személy nevét stb. Ebben az esetben a használó már az Europeana alakítójává válik.
A beavatkozásnak még egyértelműbb módja a „digitális történetek elmondásá- ra” alkalmazható felület. Használata közvetlen lehetőséget ad a felhasználónak új tartalmak létrehozására az Europeanan belül. A platform támogatja, hogy a saját történetem (amit szeretnék másokkal megosztani) mellé képeket, zenéket és vide- ókat helyezzek.
A projekt szervezői ezen eszközök terjesztésére száz európai közkönyvtárat ke- restek meg. Ezek képviselőit hívták meg 2012. október 7–11. között egy konferen- ciára és a hozzá kapcsolódó műhelytalálkozóra. A műhelymegbeszélésen mintegy 40 közkönyvtár képviselője vett részt; Magyarországról a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a pécsi Tudásközpont képviseltette magát. A találkozón azt vitattuk meg, vajon a fentebb ajánlott eszközök használatával a közkönyvtárak az Euro- peana ismertté tételében megfelelő hatékonysággal tudnak-e részt venni, illetve ezeket az eszközöket elfogadják-e tesztelésre, kipróbálásra.
Országos Közkönyvtári Konferencia Burgosban
Spanyolországban kétévente tartják meg az országos közkönyvtári konferenci- át. A szervezők időben egymás mellé tették az Europeana Awareness workshop- pal, így alkalmunk volt részt venni mindkét rendezvényen. Tanulságos volt a prog- ram, amiből kiderült, mik a spanyol közkönyvtárakat leginkább foglalkoztató kér- dések. A konferencián külföldi előadók is szerepeltek.
Indításként Roger E. Levien, az ALA (Amerikai Könyvtár Szövetség) tanács- adója tartott bevezető előadást a XXI. századi közkönyvtárak stratégiai lehetősé- geiről. Levien 2011-ben készített egy tanulmányt az ALA számára, amelyben számba vette a közkönyvtárak jelenlegi helyzetét, változó környezetét és ajánláso- kat tett a jövőbeli fennmaradásuk érdekében.6Jóllehet az amerikai közkönyvtárak helyzete sok tekintetben eltér a hazaitól, megállapításai sok szempontból megfon- tolandók. A jövőt négy dimenzióban vizsgálja tanulmányában. Az első szempont a könyvtárak virtualizációja. A hagyományos fizikai könyvtári állomány, a könyvtá- rosok személyes kapcsolata a használókkal, a helyi szolgáltatások mellett (he- lyett?) a hangsúly egyre inkább eltolódik a virtuális szféra felé. A második dimen- zióban a könyvtárhasználók szempontjait veszi Levien alapul: mennyire fókuszál- nak a közkönyvtárak az egyénre és milyen mértékben elégítik ki a közösségek igényeit? A harmadik terület a gyűjteménycentrikus szolgáltatások eltolódása a különböző eszközök segítségével a használók közreműködésével felépülő könyv- tár „teremtése” felé, amelyben az alkotó tevékenység kerül túlsúlyba. Negyedik di-
menzióként pedig Levien a közkönyvtárak jelenlegi portál-típusú közvetítő szere- pével (ti. a könyvtárak által megrendelt vagy általuk létrehozott különböző adatbá- zisok használatának segítése) szemben az archiválási funkció erősödését prog- nosztizálja. A dimenziók szélsőségeit a következő ábrán mutatja be:7
Levien következtetése szerint a XXI. századi közkönyvtárban a tevékenységek köre a fizikai szférából inkább a virtuális felé tolódik el; az egyénekre fókuszáló könyvtári szolgáltatási szemlélet egyre jobban a közösségi szolgáltatások felé for- dul; a fizikai és virtuális gyűjteményen alapuló könyvtár az alkotó tevékenységet támogató hellyé válik; és – nyilván a felfutó digitalizálási tevékenység miatt – egy- re erőteljesebb lesz archívum-jellege.
A spanyol könyvtárosokat – hasonlóan más országok szakembereihez – rendkí- vüli módon foglalkoztatja az e-bookok elterjedésének hatása a könyvtári rendszer- re. A konferencián több előadás és hozzászólás foglalkozott a témával, többek kö- zött a kiadók és a könyvtárak kapcsolatával és az e-book kölcsönzéssel. Köztu- dott, hogy az e-bookkiadók és a könyvtárak viszonya nem mindig felhőtlen, a könyvkiadók üzleti érdekeik veszélyeztetését látják a könyvtárak e-book kölcsön- zési törekvéseiben. Ugyanakkor a könyvtárak úgy érzik, hogy ha nem foglalkoz- nak az e-bookokkal, a megváltozó használói szokások miatt lassan kiszorulnak a használók mindennapjaiból, és létük kerül veszélybe. A spanyol huelvai könyvtár igazgatója, Antonio Augustín Gómez szerint első lépésként az e-book kölcsönzés technológiai módszertani hátterét kell biztosítani, majd pontosan fel kell térképez- nie az e-book piacot. Ezután meg kell vizsgálni, hogy a könyvtárak milyen tartal- makat tehetnek hozzá a már létezőkhöz, és végül meg kell találni a megfelelő köl- csönző programot. Megjegyzendő, hogy az előadó a problémát nem helyi szinten vizsgálta, az egyes könyvtárak szempontjaira szűkítve. Nincs is erre más megol- dás: a közkönyvtárak kapcsolatát az e-bookkiadókhoz és az egységes kölcsönzési rendszer kialakítását itthon is országos szinten lenne célszerű megoldani, amint
erre az OSZK ELDORADO elnevezésű programja reményt is ad. Így történt az Egyesült Királyságban is, amiről Martin Palmertől (Essex megyei könyvtár) hall- hattunk: 2009-től elérhető a Public Library Online országos szolgáltatása a köz- könyvtárak számára; az e-bookkölcsönzés az angol könyvtárakban egyre elterjed- tebbé válik.
A spanyol közkönyvtári konferencia másik sarkalatos pontja volt a helyi doku- mentumok digitalizálása és szolgáltatása. Több előadó esettanulmányban ismertet- te digitális könyvtárát (pl. Cartagena, Girona körzet Barcelonában, A Coruña stb.);
ezek közül kiemelkedik a madridi digitális könyvtár8, amely nyolc fővárosi könyv- tár, levéltár és múzeum közös projektje nyomán jött létre. A digitális könyvtárak kapcsán több előadásban is hangsúlyozták a projektekben résztvevő intézmények közötti együttműködés fontosságát. Spanyolországban a Kulturális Minisztérium koordinálásával létrehozták az Europeanaba érkező metaadatok összegyűjtésében fontos szerepet játszó nemzeti aggregátort „Hispana” néven. A minisztérium – a cikk megírásakor – 24 együttműködési megállapodás alapján 574 közgyűjtemény digitális állományának metaadatait közvetítette az Europeana felé.
A spanyol példák mellett a konferencián az Europeana különböző projektjeit is- mertető előadások is elhangzottak, valamint több beszámolóban foglalkoztak kü- lönböző – nem spanyol – digitális könyvtárakkal: pl. az egyesült államokbeli Tulane Egyetem könyvtárának ismertetése mellett a mexikói, valamint a finn digi- tális könyvtárról is hallhattunk.
Az egész világ könyvtárügyét meghatározó események a spanyol közkönyvtári konferencián színvonalas előadások és izgalmas program keretében tükröződtek vissza.
JEGYZETEK
1 Vö.: Németh Márton: Az Europeana ls a TELPlus projekt. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2009. 3. sz. 3–7. p.
2 Az Europeana projektjeinek részletes felsorolását ld.: http://pro.europeana.eu/web/guest/
projects
3 A program honlapja a http://pro.europeana.eu/web/europeana-awareness webcímen találha- tó.
4 Aarhus (Dánia), Belgrád (Szerbia), Berlin (Németország), Kulturális Minisztérium (Spanyol- ország) és Veria (Görögország).
5 http://pro.europeana.eu/web/guest/api
6 http://www.ala.org/offices/sites/ala.org.offices/files/content/oitp/publications/policybriefs/
confronting_the_futu.pdf 7 Uo. 19. p.
8 http://www.memoriademadrid.es/
Dippold Péter
