Kockázati tőke. Innovációs vállalkozások új típusú finanszírozása

936

gyarországról szóló német nyelvű reprezentatív prospektusokkal és dokumentációs anyaggal.

Külön említést érdemelnek a Collegium Hun—

garicumban szervezett színvonalas művészeti kiállítások, zene-estek és filmvetítések. A Col- legium Hungaricumban kapott szolgáltatá- sokért és a sokoldalú személyes segítőkészségért ezúttal is köszönetet mondok.

ÖSSZEGZÖ MEGÁLLAPíTÁSOK

]. A jóváhagyott tanulmányúti munkaterv alapján folytatott kutatások, valamint az egyes intézményekkel és személyekkel létesített kap- csolatok eredményeképpen a Központi Sta- tisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálata és a KSH Levéltár —— ajándékok és xerox—másolatok útján -— eddig ismeretlen egy- ségekkel gyarapodott és lehetőség nyílt továb- bi állománygyarapodásra. Javaslatot tettem Könyvtárunk gyűjtőkörébe vágó művek be- szerzésére, a hazai szakmai lapokban való is- mertetésükre és fölvetettem egy Bécsben ké- szült magyarországi várostörténeti statisztikai adattár kéziratának esetleg közös kiadásban való megielentetésének gondolatát is.

2. A kutatások során talált magyarországi vonatkozású ausztriai levéltári iratokról készí—

tett jegyzék és a bécsi könyvtárak állományában levő statisztikai jellegű kiadványokról összeál- lított bibliográfia gazdagítja a hazai népesség-, gazdaság- és társadalomtörténeti kutatások for—

rásbázisát és a rendelkezésre álló levéltári, illet—

ve könyvtári jelzetek megkönnyítik az egyes források másolatban való megszerzését, vagy más módon való hozzáférését.

3. A felkutatott forrásanyag fokozatos ittho- ni feldolgozása keretében egyik feladat a ma- gyarországi adatokat (is) tartalmazó osztrák statisztikai jellegű kiadványokról értékelő, ösz- szefoglaló áttekintés készítése. A továbbiakban sor kerülhetne az osztrák és a magyar adatköz- lő statisztikai kiadványok összehasonlító tartal—

mi és bibliometrikus vizsgálatára, amely az osztrák statisztikai és könyvészeti szakkörök érdeklődésére is számot tarthat.

4. A tanulmányút időbeli korlátozottsága miatt nem sikerült minden területen a kívánt mélységű feltáró munkát elvégezni és a felkuta- tott anyag feldolgozása során minden bizony- nyal még újabb hiányosságok merülnek fel.

Szükségesnek látszik tehát a további szoros kapcsolattartás az osztrák intézményekkel és személyekkel.

5. Ausztriai tanulmányutam alatt valameny- nyi meglátogatott osztrák intézménynél a leg- nagyobb segítő- és együttműködési készséggel találkoztam. Végezetül álljon itt a hazahozott művek és xerox—másolatok jegyzéke:

1. A burgenlandi tartományi kormányzat statisztikai részlegének (Abteilung IV.; vezető: mag. Peter Csoknyai) ajándéka:

— 50 Jahre Burgenland, 1921—1971. Heft 1. 81 p., Heft 2. 65 p.

— Die Bevölkerungsentwicklung im Burgenland zwischen 1923 und 1971. 1976. 112 p. Tabellenteil 292 p.

— Landwirtscbaft im Burgenland 1921—1971. 1l4 p.

—— Landtagswahlen im Burgenland 1945—1972. 1977.

Textteil 75 p. Tabellenteil 1043p.

— Landtagswahlen im Burgenland 1977. 1978. 107 p.

— Bescháftigung und Bildung der Jugend im Burgenland, 1980. 78 p.

2. A Bécsi Egyetem Gazdaság— és Társadalomtörténeti Intézetének — személy szerint Roman Sandgrubernek — ajándéka:

— Dr. Chris-tel Durdik: Bibliographischer Abriss zur Be- völkerung- und Sozialstatistik der Habsburger—Monarchie im 19. Jahrhundert. Wien. 1974. 209 p.

3. Xerox—másolat az osztrák Központi Statisztikai Hi- vatal Könyvtárában levő eredeti példányról:

— Die Volksschulen in Ungarn, Croatian, Slavonien und in der Vojvodschaft Serbien (mit dem Temeser Banate) im Jahre 1851. 43 p. Mítteilungen aus dem Gebiete der Sta- tistik. Zweiter Jahrgang Heft 3. 1853.

—- Uebersicht des Bevölkerungsstandes des Kronlandes Ungarn im Jahre 1850 nach der ámtlichen Vokszáhlung.

Ofen 1851. 7 p.

4. Xerox—másolat a'íKözigazgatási Levéltárban talált iratokról:

- Kőrösy József levele a Statisztikai Központi Bizottság- hoz, 1881. május 25. 1 lap;

-— A magyar kereskedelemügyi miniszter levele osztrák kollégájához népszámlálási ügyben. 1890. május 22. 7 lap.

MAGYAR SZAKIRODALOM

KOCKÁZATI TÖKE.

INNOVÁCIÓS VÁLLALKOZÁSOK úr TíPUSU FINANSZíROZÁSA

Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár.

Budapest. 1988. 266 old.

A kötetet, mely az Országos Műszaki Fej- lesztési Bizottság (OMFB) egyik témabizottsá—

gában kidolgozott tanulmány felhasználásával készült, Jávorka Edit állította össze és szer- kesztette. A témabizottság vezetője: Gadó Ottó;

tagjai: Bácskai Tamás, Birman Erzsébet, Bott- ka Sándor, Kardos Péter, Polgár Endre, Róna- széki Bella, Temesi Sándorné voltak.

A legutóbbi időben sorozatban jelentek meg a tőkéről, a tőkevagyonról, a tőke— és pénz-

piacról, a részvényről, a kötvényről szóló köny—

vek, tanulmányok, értekezések. Nem is beszélve arról, hogy a tőke tulajdonlása és értékelése egy-két év óta a (gazdaság—) politika egyik leg- izgalmasabb kérdése lett.

Ebbe a sorozatba illik bele az OMFB kiad—

ványa a kockázati tőkéről. A Statisztikai Szem- le olvasóiban joggal merül fel a kérdés, hogy miért foglalkozunk ezzel a statisztikától látszó- lag távoleső témával e hasábokon? A gyökeres reformok korát éljük és úgy véljük, hogy ennek konzekvenciáit a gazdaságstatisztikának is figyelembe kell vennie. Átalakuló gazdaságunk—

ban a statisztikának is számos új feladatot kell vállalnia és — véleményünk szerint — ezek közé

SZEM LE

tartozik a tőkével való feglalkozás is: a tőke—

statisztika.

A statisztikának ez az ága — tudomásunk szerint -— még a fejlett ipari országokban sem vált önálló tudományággá. Ugyanakkor azon—

ban az üzleti, a közgazdasági életben ma már nélkülözhetetlenek azok a statisztikai informá- ciók, amelyek tőkével kapcsolatosak. Es itt nem elsősorban a tőkebefektetések, a beruhá—

zások statisztikájára gondolunk, hanem sokkal inkább a különböző tőkés és pénzpiaci adatok—

ra, különböző értékpapírok árfolyamának ala—

kulására, a tőzsdei statisztikára stb.

Az ,,ezer arcú" tőkének csupán egyik ,,arca"

a kockázati tőke. De már az erről szóló könyv- ből is kiolvasható, hogy a tőkestatisztikának is sokféle és szerteágazó feladatai vannak, egye- bek mellett olyanok is, amelyekre a magyar statisztikának is fel kellene készülnie. E recen- ziónak tehát a könyv általános ismertetésén kí—

vül az is határozott célja, hogy e feladatokra felhívja a figyelmet. Már csak azért is, mert a magyar statisztikának — véleményem szerint — egyik legszegényesebb területe a pénzügyi sta- tisztika, amelynek a most folyó viharos átala—

kulások kihívásaira előbb-utóbb válaszolnia kell, és — többek között — ki kell fejlesztenie az új gazdasági modell igényeit kiszolgáló tőke- statisztikát.

A könyv első fejezete a témával kapcsolatos legfontosabb fogalmakat definiálja. Abból in—

dul ki, hogy a gazdaság fejlődése és a felgyor- sult struktúraváltás igényeit a második világhá- ború után a gazdálkodás finanszírozásának ré—

gi, klasszikus eszközei már nem tudták kielégí- teni. A szélesedő és gyorsuló innovációs tevé—

kenység finanszírozására alakult ki a tőkeellá- tás új formája először a vállalkozói (vállalko- zási) tó'ke (venture capital), majd a kockázati tőke (risk capital). E tőkeformák kialakulását követte a kisvállalatok űnanszirozásí eszköz- rendszere, amely az utóbbi egy-két évtizedben vált általánossá.

Annak ellenére, hogy a szerzők szerint a fenti három tőketípust ,,v1lágosan meg kell külön—

böztetni" egymástól, a részletes fejtegetéseknél e tőketípusok sokszor egymásba fonódnak.

A kockázati tőke különféle értelmezésére maga a könyv is utal, végül is azonban a kockázati tőkének a főbb jellemzőit a következőkben fog- lalja össze.

A kockázati tőke:

—nem visszafizetendő hitel, hanem ,,résztvevő tőke"

mint ,,kvázi saját tőke" működik;

—- hozadéka nem a befektetés nyereségéből adódik, ha- nem a befektetett tőke értékének, árfolyamának növekedé- séből, abból, hogy sikeres vállalkozás esetén a befektetett pénztőkét annak sokszorosáért lehet eladni a részvénypia-

con;

— ez a folyamat azonban hosszú, nemzetközi gyakorlat- ban 5-10 év;

——nem csupán pénztőke-befektete's, hanem a pénztőke ,,társul" az innovációs szakértelemmel és a menedzseri is- méretekkel;

— kockázata minden egyéb befektetéshez képest a legna—

gyobb;

937

—— nem a hagyományos termelést bővíti, nem a bővitése—

ket finanszirozza, hanem merőben új termékek és szolgálta- tások kifejlesztéséhez ad pénztőkét;

— felhasználói olyan egyének, vagy csoportok, akiknek valamilyen új termékkel, vagy szolgáltatással kapcsolatban elképzeléseik, ötleteik vannak,bíznak elképzeléseik műszaki és piaci életképességében, de nem rendelkeznek a megvaló- sltásukhoz szükséges tőkével és kellő üzleti szakismeretek- kel. (20—21 . old.)

A kockázat nagyságárajellemző, hogy tíz be—

fektetésből négyen elvesztik pénzüket, négynél átlagos hasznot érnek el és csak egy-két befek- tetésnél sikerül kiugróan nagy hozadékot el—

érni.

A következő fogalom, amit a bevezető fejezet deüniál az ,,A kockázati tőke szerepe az inno- vációs folyamat meggyorsításában". (22—24.

old.) Az innovációs folyamatnak lényegében két fő szereplője van: az egyik az egyéni felta—

láló vagy kutatócsoport, team, amely a ,,szelle- mi tőkével" (ötlettel, találmánnyal, elképzeléssel stb.) rendelkezik, de saját tőkéje nincs, sőt va—

gyona sem, ami a kölcsönhöz fedezetet nyúj- tana. A másik szereplő a kockázatot vállaló pénztulajdonos, aki az innovációhoz a ,,pénz—

tőkét" adja. Ebből finanszírozzák az innovációs vállalkozás minden ráfordítás (input) pénzigé—

nyét, de a kockázatitőke—tulajdonos, a kocká—

zatitőke—vállalat részt vesz a vállalkozás me—

nedzselésében és igazgatásában is.

A továbbiakban a szerzők a vállalkozói tőkét definiálják, amely attól különbözik a kockázati tőkétől, hogy a vállalkozási tőke tulajdonkép- pen kölcsöntőke magas kamatra vagy olyan pénztőke, amely valamilyen formában a vállal- kozás nyereségéből részesedik. Es ha nincs nye- reség, a vállalkozás tönkremegy, a vállal- kozási tőke is ,,elúszik". Ilyenformán ,,. , .min—

den vállalkozási tőke egyben kockázati tőke is, de nem minden kockázati tőkét tekinthetünk vállalkozási tőkéne ". (24. old.)

Figyelemreméltó fejtegetést tartalmaz a ,,Kisvállalkozások finanszírozása" című alfeje—

zet is. (26—30. old.) Ebből kitűnik az a felisme—

rés, hogy az utóbbi években viharos gyorsaság- gal nő a kisvállalkozások szerepe. A kisvállal- kozások finanszírozásában fontos szerepet kap- hat a kockázati és a vállalkozási tőke, de szük—

ségük van a hagyományos finanszírozási for- mákra is (hitel stb.). A nagyvállalatok a kisvál- lalkozásokat élénk figyelemmel kísérik és ha sikeresek, akkor azokat — természetesen a be—

fektetett tőke összegénél jóval magasabb áron — megszerzik.

Érdemes megemlíteni, hogy a kockázati tő- kék gyűjtésére és befektetésére ,,kockázati tőke—

társaságok" alakulnak. ( 34—37. old.) Ezek közül ki kell emelni a nyugdíjalapokat és a biztosító- társaságokat, amelyek a kockázati tőke döntő hányadát adják azért, hogy tőkéjüket magas hozadékkal forgathassák. Erre a kockázati tő- két a legtöbb állam is ösztönzi, elsősorban aje- lentős adókedvezménnyel, amelyet a közelmúlt- ban az Egyesült Allamokban például 20 száza—

938

lékra csökkentették. (36. old.) Ez újabb lendü—

letet adott a kockázati tőke kiterjedésének.

Az általános ismertetés egyik legérdekesebb alfejezete az a rész, amely a befektetések dön- téselőkészítésével foglalkozik. (37—4'1. old.) A könyv szerint 1971—ben az Egyesült Allamok- ban például a nagyobb kockázati tőkevállalko—

zásoknak benyújtott pályázatok számát tíz—

ezerre becsülték, amiből végülis csak XOO—at finanszíroztak. A mérlegelés legfőbb kritériu—

ma az, hogy milyen a pályázó ,,előélete":

,,...milyen technikai és üzleti eredményeket ért már el". (38. old.) Ez a módszer nyilvánva—

lóan nem új. hiszen majd minden hitel odaíté—

lésének alapja a hitelkérő vállalat—vállalkozó si- keres előélete.

A teljesség kedvéért a fogalmak definíciójá- nak fejezete ismerteti a portfolió tőkebefekteté—

sek és a portfolió társaságok funkcióját is.

(41—47. old.) Ez sajátos tőkeáramlási és társa- sági forma, amelynek az a lényege, hogy diver—

zifikált, sokirányú befektetéssel csökkenti a kockázatot. Ezzel elsősorban a lakosság meg- takarításait próbálják működőtőkévé konver—

tálni. ,,A fejlett országokban a nyugdíjalapok és a biztositótársaságok a legnagyobb részvény- tulajdonosok." (45. old.) Részvényeik többsége ilyen portfolió tőkejellegű. E mellett azonban jelentős összegeket fordítanak kockázati tőke- vállalkozásokra is. Csakúgy, mint a pénzinté- zeteknek, a bankoknak is az ilyen célokra fordított pénztőkét ,,. . _saját vagyonuktól el- különítetten kell kezelniük". (47. old.)

A második fejezet címe: ,,Nemzetközi ta- pasztalatok". A szakirodalom a kockázati tőke intézményesítéseként a bostoni Amerikai Ku- tató és Fejlesztő Intézet 1946-es megalapítását tekinti. Az ilyen címen befektetett tőkéket a szerzők l985-re körülbelül 30 milliárd dollárra becsülik, de hozzáteszik, hogy ,, . . . a befekteté—

sek kumulált összege a vállalkozások tényleges gazdasági értkének nem megfelelő mércéje".

( 50. old.)

Az első nemzetközi tapasztalat, amit a szer- zők kiemelnek az az, hogy a kockázati tőke azokban az országokban tudott a gazdasági nö—

vekedéshez jelentősebben hozzájárulni, ahol a kormányok megfelelő ,,vállalkozási kultúrát"

(mai ,,divatkifejezéssel" ,,vállalkozásbarát gaz—

dálkodási feltételeket") tudtak teremteni. A to- vábbiakban e fejezet azokat a részben központi intézkedéseket, részben a gazdasági fejlődésből adódó eszközöket, változásokat részletezi, ame- lyek a kockázati tőke hatékonyságának foko- zását célozzák a különböző országokban.

Ilyenek:

Reformok a tőzsdepíacon (56—57. old.):

— külön tőzsde a kisvállalati részvényeseknek,

— a be nem jegyzett részvények tőzsdeszerű forgalmának megszervezése,

— a kis értékű részvények kibocsátására egyszerűsített alapítói okirat.

Adóza'sí ösztönzők (58—64. old.)1:

—— adókedvezmények,

—— adómentességek,

— befektetési ösztönzők,

— árfolyam-növekedésből származó jövedelmek adóked- vezménye.

A kisvállalkozás—okat támogató kormányprog- ramok (64—68. old.):

— közvetlen hitelnyújtás,

— hitelbiztosítási rendszerek,

— közvetlen részvényrészesedés,

— speciális kockázati tőkeprogramok,

—— szakositott vállalkozási tőkealapok,

— tudományos parkok,

— kisvállalati minisztérium, szakositott kormányhivatal.

Törvények a kockázati" tőkére (68—72. old.).z

A harmadik fejezet címe: ,,A kockázati tőke- ágazat kifejlesztése Magyarországon" (89—125.

old.). A fejezet bevezetője szerint: ,,A kockázati tőkeágazat kifejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek kialakítása tekintetében még csak a kezdeti szakaszban vagyunk." (89. old.) E résznek két alfejezete van.

Az innováció ösztönzése c. alfejezetben (90—

93. old.) többek között az alábbiakról van szó:

— az innováció támogatása a központi műszaki fejlesz—

tési alapból;

— a Kat—F tevékenység egyes beruházásainak elszámo- lása költségként;

— a K-i—F tevékenység állóeszközeinek leirása lehetséges akár egy év alatt is;

—— az ilyen tevékenységből származó nyereség adója rend- kívül kedvezményes.

A további részletezés helyett itt és sok egyéb helyen azért kell bírálnunk az egyébként igen értékes kiadványt, mert állításait, felsorolásait alig—alig bizonyítja tényekkel, adatokkal, sta—

tisztikával. Holott a jelenlegi magyar helyzet ismertetéséhez — kis utánjárással — bőséges sta—

tisztikai adatanyagot lehetett volna összeállí—

tani. Csak példaként említjük meg az ,,inno—

Vációs eszközrendszerként" felsorolt egyik té- nyezőt, a magas profitráta utáni adókedvez—

ményeket. Ezek összege az iparban 1988-ban kereken egy milliárd forint volt.

Az Innovációs pénzintézetek c. alfejezet(94—

101. old.) ismerteti, hogy kormányhatározat alapján eddig öt szakosított pénzintézet kapott központi műszaki fejlesztési forrásokat. Ezek:

— Innofinance Rt.,

— Invest-Bank Rt.,

* A szerzők táblában is összefoglalták, hogy az egyes országokban milyen adózási ösztönző programok vannak a kockázati tőkebefektetések elősegítésére. (62—64. old.)

' A könyv táblában részletezi 24 ország kormányzatá- nak szerepét a környezeti feltételek kialakításában, a kocká- zati tőke számára. A központi és egyéb kedvezmények és ösztönzők után a szerzők a nemzetközi tapasztalatokat a következőkkel fejezik be: ,,A vállalkozásoknak kedvező gaz- dasági környezet önmagában még nem elég a kockázati tő- keágazat kifejlődéséhez. A vállalkozóknak is készen kell len- niük arra, hogy bevonják a kockázati tőketársaságokat és menedzsereket saját vállalkozásukba. Az ilyen együttműkö- désre való hajlandóság nagyrészt a kockázatitőketársaságok korábbi eredményeitől függően erősödik." (88. old.)

SZEMLE

939

— Iparfejlesztési Innovációs Bank Rt.,

— Agi-it Rt.,

— Építőipari Innovációs Bank.

Az alfejezet hosszasan részletezi az innová- ciós pénzintézetek üzletágait, amelyek közül ki kell emelnünk az alaptőke—juttatást és a vállal—

kozásban való részvételt. E tevékenységet úgy tekinthetjük, mint a kockázati tőke csíráit.

A kockázati tőke üzletág magyarországi kifej—

lesztését egyébként a szerzők is rendkívül fon- tosnak tartják és ennek lehetőségeit és szüksé- gességét részletezik a fejezet befejező ré- szében.

Ezek a fejtegetések elsősorban azt emelik ki, hogy a magyar gazdaságban nem általános tő—

kehiány van, sokkal inkább olyan, amely nem teszi lehetővé az induló vagy jó piaci kilátások- kal rendelkező új innovációs vállalkozások ki—

bontakozását. Erre azért is nagy szükség volna, mert az ilyen tevékenységek felszívnák a struk- túra átalakulása folytán kialakuló munkanélkü- liséget. Ennek két formája is lehet: vagy teljesen új termelő-szolgáltató—exportáló vállalkozások létrehozása, vagy a veszteséges vállalkozások ,,átfordítása", megújítása. Mindkettőhöz nem hitel, nem kölcsön, hanem saját tőke, kockázati tőke kell.

A fő kérdés az: milyen alapon lehet mérlegel- ni az ilyen tőkejuttatást? Itt a szerzők ellent- mondásba kerülnek korábbi álláspontjukkal, amely szerint a finanszírozás előfeltétele a ,,si—

keres előélet". A 102. oldalon viszont a követ- kezőket állítják: ,,Egyáltalán nem bizonyos azonban, hogy a múltban sikeres vállalatok in—

novációs képessége és készsége termelésének bővítése szolgálja a jövő követelményét". Állí—

tásuk alátámasztására idézik Schumpetert, aki arról beszél. hogy az innovációt sohasem lehet az előzőkről megérteni és megítélni, hanem mindig az utána következőkről. Ugy tűnik tehát, hogy a neves szerzőkollektíva nem tud határozottan állást foglalni az örökzöld vitában: annak ad- ják-e a tőkét, aki már bizonyította, hogy azt si—

keresen hasznosította, vagy annak, aki ugyan még nem bizonyított, de egy ragyogó ötlete, beruházási javaslata van.

A számos elképzelés és javaslat közül itt most csak azt emeljük ki, amely a valójában még ki- alakítandó hazai kockázati tőkeágazat lényegét jellemzi: ,,A befektetés tehát nem egyenlő a hi- telnyújtással és éppen ezért a kedvezményezett

sem köteles a befektetett tőkét megállapított ha—

táridőben visszaüzetni és nem is kamatot, vagy járadékot fizet a befektetett összeg után, hanem a tőke a vállalkozásban való részarányának ér- tékesítése révén vonul ki." (113. old.)

Az általános elemző rész befej ező ,,alfejezete"

( ,,Vállalkozási kultúra megteremtése") egy mondatban sűríti a teendőket: ,,Végül, de nem utolsósorban szólnunk kell arról, hogy a koc—

kázati tőkeágazat kifejlődésében elsőrendű fon—

tosságú a vállalkozási képesség és készség kifej- lesztése, olyan gazdasági és társadalmi köz- szellem kialakulása, amely értékeli és elismeri a vállalkozási erőfeszítéseket, a kockázat-jutal- mat, így siker esetén a magas jövedelmeket, és sikertelenség esetén tűri a vállalkozás felszámo- lását, a tőke elvesztését." (125. old.)

Az elemző rész utáni ,,Függelék" a kockázati tőke szerepét mutatja be nyolc OECD-ország—

ban, (129—207. old.) és öt fejlődő országban.

(209—258. old.) A terjedelmes példatárt nem lehet bemutatni, mert mindegyik ország annyi sajátos ösztönzést, kedvezményt, szervezeti for- mát alakított ki, központi és regionális intéz- ményt hozott létre a vállalkozások élénkítésére, amelyeket lehetetlen röviden összefoglalni.

Pontosabban: e példák összefoglalását tartal—

mazza lényegében a könyv első két fejezete, és e recenzió ezt az összefoglalást próbálta tömö—

ríteni. Aki pedig a részletekre kíváncsi, annak a ,,példatár" ügyelmes tanulmányozását java- soljuk.

Végül felhívjuk a ügyeimet a Felhasznált és az Ajánlott irodalomra, amelyben a szerző pon- tosan 99 forrásmunkát jelöl meg a vizsgált té—

makörben. Köztük olyanokat is, amelyeket az OMFB felkérésére nyugati szakértők e tanul- mány céljára írtak, vagy amelyekben a szerzők kérdéseire válaszoltak. A bőséges — de minden valószínűség szerint nem teljes —— forrásjegyzék is arra utal, hogy a témakörnek növekvő irodal- ma van, amelyből arra is következtethetünk, hogy a vonatkozó tudományágak integrálódá- sa, interdiszciplináris jellege mellett újabb és újabb önálló tudományos ágazatok alakulnak ki. Ilyennek tekinthető a ,,tőkekutatás", ezen belül a kockázati és a vállalkozási tőke kutatá- sa, amely viszont nem nélkülözheti a vonatkozó statisztika, a tőkestatisztika kifejlesztését.

Dr. Nyilas András

Közöljük kedves Olvasóinkkal, hogy a Statisztikai Szemle 1989. évi novemberi számában közzétesszük

az 1990. évi népszámlálás kérdőívet.