1 274 STATISZTIKA! lRO'DALMl FIGYELÖ
GAZDASÁGSTATISZTIKA
MYRDAL, G.:
SZEMBEN AZ ARRAL
. (Against the stream. Criticai essays on economies.) London. 1973. McMillan. 336 p.
A kötet a szerzőnek azokat a tanulmánya- it, előadásait gyűjti össze, amelyeket a ,.Ko—
runk kihívása: a világszegénység" c. köny- ve óta irt. Mint az előszóban írja, az ázsiai szegénység tanulmányozása és a legújabb, eddig még be nem fejezett kutatása. az amerikai négerkérdés újabb vizsgálata kö- zött néhány évi ideje volt általánosabb jelle- gű kérdésekkel foglalkozni, visszatérni olyan problémákra. amelyeket korábban részlete—
sebben megvizsgált. lgy a kötet egymással össze nem függő és a témák igen széles kö- rét érintő tanulm—ányokat tartalmaz. A cím
—Szemben az árral—arra kíván utalni, hogy mindegyik tanulmány közös jellemzője, hogy szembehelyezk—edik a közgazdaságtanban ki—
alakult többségi álláspontokkal, nézetekkel.
(Ez különben Myrdal egész életművéről el- mondható.) Míg azonban néhány évvel ez- előtt. még a tanulmányok megírásakor is merész és magányos különállásnak látszhat- tok gondolatai. az utóbbi két-három év gaz- dasági változásai és az, hogy a közgazda- ságtan nem volt képes a , hirtelen igen élesen felmerült problémák megoldási ja- vaslatainak megfogalmazására. széles kör- ben elfogadottakká tettek hasonló kritikus véleményeket.
A ,,Krizisek és ciklusokaközgazdaságtan fejlődésében" cimű tanulmányban kifejti, hogy újra nagyobb figyelmet kell szentelni a ..nem gazdasági" tényezőknek, mint pél- dául a társadalmi és a gazdasági struk—
túra, az intézmények és attitüdök, általában a társadalmi egyenlőség. Véleménye szerint vissza kell térni az institucionalista iskola szemléletmódjához.
Kiemeli a .,stagflációt" (infláció gazda- sági stagnálással egybekötve) mint olyan új problémát, amelyet a keynesi közgazdaság- tan nem tud megoldani, mióta a közgazda- ságtani ,.establishment" elméletévé vált.
.,Az értékek a társadalompolitikában" ci- mű tanulmányban kifejti. hogy téves a klasz- szikus és neoklasszikus közgazdászoknak az a feltevése. hogy a társadalmi egyenlőséget elősegítő reformok és a gazdasági növeke- dés között konfliktus van. vagyis a gyorsabb növekedés érdekében fel kell áldozni az e—
gyenlőséget. Éppen ellenkezőleg. a társadal—
mi reformok (a gyermekes családok foko- zott támogatása, a jövedelemeloszlás egyen- lőbbé tétele, a megfelelő társadalombiztosí- tás és nyugdijellátás stb.) hosszú távon elő- segítik a gazdasági fejlődést. Úgy látja.
hogy a nem szocialista országokban minde-
nütt fokozódik az egyenlőtlenség. Ha ezt a trendet nem állítják meg, akkor a gazdasági fejlődést fogja veszélyeztetni. Az egyenlőség felé való előrehaladás nem állhat meg az országhatároknál. hanem világméretű ,.jó- léti" politikát kell folytatni.
Szükségesnek látja ,.a társadalomtudomá- nyok és tudósok szociológiájának és pszi- chológiáján'ak" kifejlesztését, hogy felismer- jék: a tényeken kívül milyen körülmények be- folyásolják a tudósokat munkájukban. Pél- daképpen említi. hogy a neoklasszikus el- méletet hogyan szakították el a felvilágoso- dás korától örökölt radikális alapelvektől.
és formálták olyan módon, hogy az uralko- dó társadalmi és politikai erők érdekeit szol—
gálja.
Ebből a szempontból vizsgálja a ,,világ szegénységével", a gyengén fejlett orszá- gokkal foglalkozó közgazdaságtani irodal—
mat. A második világháború előtt az ural—
kodó felfogás az volt, hogy a gyarmatok klímája. társadalmi intézményei és a népes—
ség faji jellemzői, attitüdjei meggátolnak minden fejlődést. Ez a pesszimisztikus felfo- gás, amely együtt járt a gyarmati problémák (alaposabb vizsgálatának elhanyagolásával, a gyarmattartók érdekeit szolgálta. A gyar- matok felszabadulása után viszont túlságo- san optimista felfogás alakult ki. amely - figyelmen kívül hagyva a nem gazdasági tényezőket —— igen kedvezőnek minősítette ezen országok fejlődési lehetőségeit. és egy—
szerűnek tekintette a fejlődés megvalósulá- sát. Ez egyrészt a gyengén fejlett országok uralkodó osztályainak kedvezett, mert elken- dőzte a társadalmi reformok szükségességét.
másrészt kedvezett a fejlett kapitalista or—
szágok tőkéseinek is. mert a segélyek nyúj—
tását nem tartotta különösen szükségesnek.
Myrdal szerint viszont a gyengén fejlett országokban ,,radikális belső reformokra"
van szükség, nevezetesen a jövedelmi és társadalmi egyenlőtlenségek (kasztrendszer) felszámolására, földreformra, a születéskor- látozás elterjesztésére. az iskolai végzettség nagyfokú emelésére, ezen belül a gyakor—
lati (mezőgazdasági. mérnöki) tantárgyak sú- lyának növelésére, a korrupció megfékezésé-
re stb.
,,Milyen tudományosak a társadalomtudo- mányok3", veti fel a kérdés egyik tanulmá-
nyában, és részletesen elemzi, miért nem
tudtak a társadalomtudományok olyan tudo—
mányos szintre emelkedni. mint a természet- tudományok. és miért nem fejlődtek olyan gyorsan, mint az utóbbiak. A lényeges okot abban látja. hogy a társadalomtudományok—
ban vizsgált problémák bonyolultabbak, ez- ért nem lehet olyan egyetemes és változat- lan törvényszerűségeket megállapitani. mint
STATISZTIKAI IRO DALMl FIGYELÓ 1 275
a természettudományokban. Lényeges ne—
hézség az is. hogy a társadalomtudományok- ban az egyéni értékelések és álláspontok nagyobb szerephez jutnak, a kutatások kez- detétől (: befejezésig éreztetik hatásukat.
Ezért a helyes eljárás a kutató saját érté- keléseinek. álláspontjának kifejezett leírása.
nem pedig elleplezése az objektivitás lát- szatával.
A ,,Gazdasági feltételek és politikák ösz- szefüggése a háborúval és békével" című ta—
nulmányában bírálja a hidegháborús időszak nemzetközi gazdasági politikáját. amelyet ki- zárólag politikai szempontok diktáltak. és amelyek a tőkés és a szocialista országok közötti kereskedelem korlátozásával, az au—
tarkia erősítésével a politikai feszültséget fenntartani kívánó körök érdekeit szolgálta.
,,Növekedés és fejlődés" címen a szokásos nemzeti jövedelem (GDP) fogalmat bírálja, amely szerinte egyáltalán nem fejezi ki hosszú távon a gazdaság fejlődését. de még a (fejlődéstől megkülönaböztetett) növekedés mérésére sem teljesen alkalmas. Ezt számos érvvel támasztja alá. közöttük a legnagyobb súlyt arra helyezi, hogy a GDP fogalom fi- gyelmen kívül hagyja a jövedelemeloszlást.
így például azt szokták kimutatni, hogy az Egyesült Államok fejlettebb Svédországnál, holott Myrdal szerinta nagy amerikai .,presz- tizs" fogyasztás és a szegénység megléte miatt ez nem felel meg a valóságnak. Nem látja járhatónak azt a kiutat sem, hogy a nemzeti jövedelem mellett megfigyelik az ,,élet minőségét" is. mert az utóbbi fogalom teljesen bizonytalan.
Ezt a gondolatot folytatja .,A környezet- védelem közgazdaságtana" című tanulmá- nyában is, mert ennek az ,,újközgazdasóg- tannak" detronizálnia kell a GDP fogalmát.
Egy új életstílus kialakítását tartja szüksé- gesnek az erőforrások kimerülésének meg—
akadályozására. Ezt radikális központi terve- zéssel lehet megvalósítani.
A legnagyobb elismeréssel ír .,Gandhiról mint radikális liberálisról". bár megállapít- ja, hogy a jövőt illetően túlságosan optimis- ta volt. Myrdal azt a megállapítást teszi ugyanis. hogy az indiai falusi tömegek sze- gényebb fele (a népesség 40 százaléka) ma bizonyos vonatkozásban talán még rosszab- bul él, mint egy negyed évszázaddal ezelőtt.
és helyzete biztosan nem javult.
.,lndia jövőjéről" cimű, Biangladesh függet- lenségének kivívása után írott cikkében. azt emeli ki, hogy most érkezett el az alkalmas idő nagy társadalmi reformok végrehajtá- sara.
,,Egy új Amerika felé" című tanulmányá—
ban kijelenti, hogy az ,,amerikoi hitvallás"
alapvető értékei. a szabadság, az igazság és az esélyek egyenlősége, az ő számára is a legalapvetőbb értékek. Utána bemutatja,
hogy az amerikai kül- és belpolitika meny- nyire távol áll ezen alapelvek követésétől.
Élesen, bírálja azt a hatalmi politikát, amely a vietnami háborúban csúcsosodott ki, és amely a haladó emberiséget egyre inkább szembefordította az Egyesült Államokkal. Az amerikai belső viszonyok területén a sze- génység kérdésének megoldatlanságát tart- ja igen súlyosnak.
Ezután azt vizsgálja, hogy*',,megoldódott-e az amerikai dilemma?", vagyis a négerkérdés.
amellyel a negyvenes évek első felében fog- lalkozott. Azért nevezi ezt dilemmának. mert szerinte ez elsősorban a fehér lakosság kér- dése, ugyanis az amerikaiak olyan ideálo—
kat (az emberek egyenlősége stb.), valla- nak magukén'ak, amelyeket a gyakorlatban.
többek között a négerekkel szembeni ma- gatartásban nem követnek.
Végül egy rövid tanulmány gondolatot fűz Marx munkásságához és a marxizmus különféle értelmezéseihez. Kitűnik belőlük Marx iránti tisztelete. és ugyanakkor állás—
foglalása egyes magukat marxistának neve- ző újbaloldali csoportokkal szemben erősen
kritikus.
(lsm.: Andorka Rudolf)
.
BOYER, R. — MAZIER. ]. — OLIVE. G.:
ÚJ MAKROUKONÓMIAI ELÖREJELZESI MODELL:
A STAR-MODELL
(Un nouveau modéle de prévision macro—econo- miaue: STAR.) — Économie et Statistiaue. 1974.
61. sz. 29-53. p.
A gazdaságpolitikának lehetőleg pontos ismeretekkel kell rendelkeznie azokkal a té- nyezőkkel kapcsolatban, amelyek a gazda—
sági egyensúlyt — olykor egymással szimul- tán módon —— veszélyeztetik, mint például az infláció, a munkanélküliség, a passzív kül- kereskedelmi mérleg stb. Ezen ismeretanyag birtokában további feladatot jelent az egyensúly helyreállítását szolgáló mechaniz- musok hatásának előrejelzése. Franciaor- szágban ilyen típusú előrejelzési modell már a hatodik gazdasági terv készítésekor nap- világot látott: ez volt az ún. FlFl-modell (mo—
déle physico-financiel).
A tanulmány első része a makroökonómiai modelleknek a tervezésben és előrejelzés—
ben való alkalmazási lehetőségeiről szól, to—
vábbá a francia makroökonómiai modellezés múltjával foglalkozik. A bemutatott STAR—
modell neve a .,felhalmozás és jövedelem- eloszlá's elméleti sémájia" francia elnevezés—
ből ered (schéma théoriaue d'accumula—
tion et de répartition). A korábbi kísérletek- kel szemben — amelyeknek a STAR bizonyos értelemben összefoglalása és továbbfejlesz- tése is — ennek a modellnek a jelentőségét
