SZEMLE 1005
AZ IUSSP XXIV. ÁLTALÁNOS NÉPESEDÉSI KONFERENCIÁJA A Nemzetközi Népesedéstudományi Unió
(International Union for the Scientific Study of Population – IUSSP) XXIV. Általános Népesedési Konferenciáját a brazil kormány és az ENSZ Népe- sedési Alap (United Nations Funds for Population – UNFPA) támogatásával augusztus 18. és 24. között Brazília Bahia államának fővárosában, Salvadorban rendezték meg. A résztvevők regisztrációja 18-án kezdődött. A kiosztott konferenciaanyag többek kö- zött két CD-t (az egyik a konferencia meghirdetett előadásairól, a másik a bőséges brazil anyagról) tar- talmazott a konferencián elhangzó előadások össze- foglalóival. A megnyitó ünnepséget 19-én este a brazil demográfiának szentelt négy ülés után tartot- ták, amit a vendéglátó Brazília által rendezett foga- dás követett a kormányzói palota udvarán.
A konferencián több mint 800 demográfus volt jelen. Magyar részről dr. Faragó Tamás, a KSH Né- pességtudományi Kutató Intézet tudományos tanács- adója, dr. Klinger András, a KSH ny. elnökhelyette- se, Mészáros Árpád, a KSH főosztályvezető- helyettese, Molnár Attila, a KSH ny. főtanácsosa és e sorok írója aktívan részt vett a konferencia mun- kájában. Közben alkalmunk volt a demográfia olyan jeles művelőivel személyesen találkozni, mint Demény Pál és J. Hoem.
Az előadások egyidejűleg 6 teremben zajlottak mintegy 80 szekcióban vonultatva fel a demográfia valamennyi területének legfrissebb eredményeit. A szekciók 2 órás időtartammal gazdálkodtak, amibe 4 előadás és azok vitája fért bele. Ez mintegy 320 elő- adást jelentett. E mellett csaknem minden szekció- hoz tartozott néhány poszterelőadás is, melyek be- mutatására az ebédszünetekben került sor, de a kon- ferencia teljes időtartama alatt megtekinthetők voltak. A konferencia struktúrája a demográfiai kon- ferenciák tradícióinak megfelelően tematikus volt. A feldolgozott témák legtöbbje a három alapvető nép- mozgalmi folyamat, a termékenység, a halandóság és a vándorlás elmélete köré csoportosult. Ezen kí- vül több szekció foglalkozott módszertani témákkal.
A magyar résztvevők közül Molnár Attila „A demográfia dinamikája és ökológiai változások regi- onális szinten” szekcióban „Comparative study of the morbidity of the adult population of settlements with different air pollution” címmel tartott előadást, amelynek alapja a Páldy Anna és Pintér Alán szer- zőtársaival a Magyar Nemzeti Környezet- egészségügyi Akcióprogram keretében készített ösz- szehasonlító tanulmány volt.
Az egyéni öregedéssel és a korstruktúra örege- désének örökzöld problémájával is több szekció elő-
adásai foglalkoztak. Jelentős súllyal szerepeltek a szexualitás statisztikai kérdései is, különös tekintet- tel a fogamzásgátlásra.
Természetesen valamennyi demográfiai prob- léma közvetlenül vagy közvetve érinti a fenntartható fejlődés problémakörét is. Ehhez a problematikához kapcsolódott a kairói konferencia eredményeiről rendezett vita is. Valamennyi vita a demográfia leg- égetőbb kérdéseit feszegette. A várható élettartam növekedésének korlátairól, a termékenység hosszú távú alakulásáról és a migráció vonatkozásában a határok nyitva tartásának kérdéséről rendeztek még vitát.
A vitákra jellemző volt, hogy a szélsőségesen megfogalmazott kérdések arra ösztönözték a kiváló szakemberként ismert felkért hozzászólókat is, hogy minél meghökkentőbb állításokat fogalmazzanak meg. A várható élettartamról folytatott vitában pél- dául az egyik vitázó bizonyos fajtájú legyek morta- litásával kapcsolatosan látszólag meglepő megfi- gyelést ismertetett. Az adott légyfajtánál a legyeknél magasnak számító életkorban mortalitáscsökkenést tapasztalt. Hozzászólásomban rámutattam, ennek legvalószínűbb oka, hogy heterogén populációt vizsgált, s tulajdonképp különböző élettartamú alfaj- ok felfedezése küszöbén állunk a rovartanban, tehát nem sikerült ellenpéldát mutatni arra az általános megfigyelésre, hogy az öregedéssel a halandóság mindig növekedő tendenciát mutat.
A várható élettartam mellett egy új fogalom, a várható egészséges élettartam kezd utat törni a köz- tudatban. A „Rokkantság” szekcióban J. M. Robine és C. Jagger „A new approach to the study of disability” című előadása a várható egészséges élet- tartam metodológiájával, B. Rickayzen pedig „A multy-state model of disability for the UK:
Implications for future need for long term care for the elderly” című előadásában a rokkantak számának prevalencia és incidencia ráták, valamint a várható egészséges élettartam alapján történő előrejelzésével foglalkozott.
A „Népmozgalmi adatgyűjtés” szekcióban két előadás is az adatgyűjtés technológiáját tárgyalta. W.
Haug előadásában az internetes adatgyűjtés gazda- ságosságáról és technikai feltételeiről beszélt. Svájci és szingapúri tapasztalatokkal támasztotta alá az in- ternetes népszámlálás lehetőségét. Hazánkban ez al- kotmányos alapon kivitelezhetetlen. E. Ariaga és D.
E. Celton „The uncertain future of demographic and social data collection” című előadása az elektronikus adatgyűjtésre való áttérés szükségességét hangsú- lyozta.
SZEMLE 1006
A „Matematikai demográfia” szekcióban N.
Keilman a norvég termékenység előrejelzése kap- csán tanulmányozott különféle sztochasztikus mo- delleket „TFR predictions based on Brownian motion theory” című előadásában.
Ebben szekcióban kapott helyet. „The impact of substance abuse on mortality” című dolgozatom, amely a Józan Péter vezetésével folyó OTKA- kutatás módszertani eredményei alapján készült, és poszterelőadás formájában került bemutatásra. A dolgozat aktualitásánál fogva is érdeklődést keltett, hiszen a dohányzás és az alkoholizmus elleni küz- delem a világon mindenütt elsődleges népegészség- ügyi kérdés. Brazíliában ugyan a kábítószer- élvezetet jelentősebb problémának tartják, de ennek halandóságra gyakorolt hatása az előadásban bemu- tatott módszerrel eredményesen tanulmányozható.
Valószínűleg a kábítószerek vonatkozásában nem ez a legfontosabb vizsgálati módszer. A kábítószer- fogyasztás bűnügyi következményei viszont sokszo- rosan felülmúlják az alkoholizmus hatását. A bűnö- zésre gyakorolt hatás azonban minden bizonnyal közvetlenül is megállapítható a felderített esetek rendőrségi dokumentumaiból, míg a halandóság esetében csak ritkán kerül sor közvetlenül a szenve- délybetegséggel való összefüggés megállapítására, (például alkoholos májzsugor), s ezért kell kicsit bo- nyolultabb statisztikai módszerekkel – a relatív koc- kázat és a különböző egészségmagatartások súlya alapján becsült etiológiai együtthatók segítségével – megállapítani, hogy voltaképpen a halálozások mek- kora része tulajdonítható szenvedélybetegségnek.
A „Felnőttkori halandóság a fejlődő országok- ban: becslési módszerek” címet viselő szekcióban túlnyomóan a regisztrációs adatok hiánya esetén al- kalmazott, ún. indirekt módszerekről volt szó. C. J.
L. Murray „Estimating a complete life table from
0
5q and 45q15: the WHO procedure” című előadá- sában a WHO számára kidolgozott módszerrel ké-
szített halandósági tábla modellek illeszkedését ha- sonlította össze a Coal–Demény-modell táblasoro- zatból választott megfelelő halandósági táblák illeszkedésével. Hozzászólásomban felhívtam a fi- gyelmet arra, hogy míg a Coal–Demény-modell táblái el nem évülő előrelépést jelentettek az elmélet terén, addig az annak idején publikált modell halan- dósági táblák alapjául szolgáló tényleges halandósá- gi táblák már elavultak, s így a belőlük számolt mo- delltáblák már szükségképpen nem adhatnak ver- senyképes illeszkedést bizonyos mai, a korábbitól eltérő halandósági viszonyokat tükröző halandósági táblák esetén. Ezért indokolt az összehasonlítást újabb halandósági táblák figyelembevételével újra- számolt Coal–Demény-modelltáblákkal elvégezni, illetve az ENSZ számára L. Helligman által kifej- lesztett módszer eredményével is. Az előadó is egyetértett hozzászólásommal.
„A demográfiai statisztika politikája” című szek- cióban M. Tolts „The failure of demographic statistics:
A Soviet response to population troubles” című elő- adása a szovjet demográfiai statisztika hamisításairól a szekció előadóját olyan téves következtetésekre ra- gadtatta, amelyeket Klinger András nem hagyhatott szó nélkül, és helyre is igazította hozzászólásában.
A J. Hoem vezette „Statisztikai demográfia”
szekcióban is igen érdekes előadások hangzottak el.
J. Fürnkranz „The holistic study of life course events: a machine learning approach” címmel tartott előadást. A. Siyam Cox- és többszintű logisztikus modellben vizsgálta a gyermekhalandóságot.
A záró ülésen J. Vallin, az IUSSP hivatalba lépő elnöke konferencia témáival kapcsolatos gondolatait fejtette ki, és bejelentette, az IUSSP következő, Ál- talános Konferenciájára négy év múlva, Franciaor- szágban kerül sor.
Radnóti László
