MAGYAR KÖZLÖNY 205. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2013. december 10., kedd
Tartalomjegyzék
2013. évi CCVII. törvény Egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő
módosításáról 84230 27/2013. (XII. 10.) MNB rendelet A Magyar Nemzeti Bank elnöke által adományozható díjakról 84239 68/2013. (XII. 10.) BM rendelet A belügyminiszter felelősségi körébe tartozó egyes miniszteri
rendeleteknek a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával
összefüggő módosításáról szóló törvényhez kapcsolódó módosításáról 84241 76/2013. (XII. 10.) EMMI rendelet Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek
módosításáról 84243 113/2013. (XII. 10.) VM rendelet Az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról 84247 1910/2013. (XII. 10.) Korm. határozat Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 214/C. a védett őshonos
és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai erőforrások
megőrzése intézkedés esetében az 5 évre szóló kötelezettség vállalásáról 84293
II. Törvények
2013. évi CCVII. törvény
egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról*
1. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
1. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„9a. országosan elérhető médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető,”
2. § A Ve. 19. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagjai az eskü- vagy fogadalom letételétől kezdődően a megbízatásuk ideje alatt, legfeljebb azonban az általános választás napját megelőző ötvenedik naptól az általános választás napját követő huszadik napig, a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjait megillető havi tiszteletdíjjal megegyező mértékű tiszteletdíjra, illetve annak időarányos részére jogosultak.
(5) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai – a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő – a miniszter rendeletében meghatározott, indokolt és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.”
3. § A Ve. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az eskü vagy fogadalom letételére az (1) bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni.”
4. § A Ve. 66. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a helyi választási iroda vezetője, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője jogszabályból fakadó hivatali kötelezettségének nem tesz eleget és ezzel a választások törvényes lebonyolítását veszélyezteti, a területi választási iroda vezetője – a Nemzeti Választási Iroda elnökének egyetértésével – más település, illetve országgyűlési egyéni választókerület választási irodáját bízza meg a választási iroda feladatainak vagy azok egy részének ellátásával.”
5. § A Ve. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § (1) A választási irodák
a) ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat,
b) gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek,
c) ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket,
d) biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit, e) megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,
f) gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről, g) ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat,
h) az adatvédelem és az informatikai biztonság követelményeinek biztosításával, feladatkörükben eljárva működtetik a választás előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket,
* A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 2-i ülésnapján fogadta el.
i) a technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választás eredményének megállapításához,
j) ellátják a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal a miniszter rendeletében meghatározottak szerint közreműködik a választásokkal összefüggő informatikai feladatok ellátásában.”
6. § A Ve. 93. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 84. § szerinti kérelem elbírálása során a választási iroda abban az esetben is helyt ad a kérelemnek, ha a kérelemben foglaltak
a) ékezethiba, b) írásmódbeli eltérés,
c) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,
d) a 92. § (1) bekezdés a) pont aa), ab) és ad) alpontja szerinti da) adatban több utónév egyikének elhagyása, vagy db) adat más nyelven történő megadása
következtében nem egyeznek meg a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásának adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.”
7. § A Ve. 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke a 3. melléklet és a 103. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza.”
8. § (1) A Ve. 115. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az értesítő tartalmazza)
„i) a választópolgár születési idejét,”
(2) A Ve. 115. § (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Az értesítő tartalmazza)
„j) a választópolgár születési nevét és k) a választással kapcsolatos tájékoztatást.”
9. § A Ve. 68. alcíme a következő 143/A. §-sal egészül ki:
„143/A. § (1) A választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni.
(2) Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.”
10. § A Ve. 147. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.”
11. § A Ve. 147. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.”
12. § A Ve. a következő 147/A−147/F. §-sal egészül ki:
„147/A. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásukban a Nemzeti Választási Bizottság által – valamennyi országos lista jogerős nyilvántartásba vételét követően – a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott időtartamban kötelesek közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait.
(2) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam négyszázhetven perc, a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam százharminc
perc. A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve az egyes nemzetiségi listák között egyenlő arányban kell felosztani. A jelölő szervezet rendelkezésére álló időtartamot közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban kell felosztani.
(3) A politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában teszi közzé.
(4) A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6–8, 12–14 és 18–20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A pártlistát állító jelölő szervezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.
(5) A közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. A jelölő szervezet politikai reklám közzétételét egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb egyperces időtartamban kérheti.
(6) A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző második napon átadja az általa készített politikai reklámot.
147/B. § A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazni kell azzal, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és az összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében együttesen háromszáz perc.
147/C. § A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is alkalmazni kell azzal, hogy
a) annak a nyolc jelölő szervezetnek a politikai reklámjait kell közzétenni, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították; a közös jelölteket és listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni, b) a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és az összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében együttesen háromszáz perc.
147/D. § A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán a szavazás napját megelőző napon a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egy alkalommal, politikai reklámonként legfeljebb 30 másodperces időtartamban köteles közzétenni.
A közzétételre a 147/A. § (3) és (6) bekezdését alkalmazni kell.
147/E. § A közszolgálati médiaszolgáltató a 147/A–147/D. §-ban foglaltakon túl további politikai reklámot nem tehet közzé.
147/F. § (1) Az általános választást megelőző kampányidőszakban a 147/A–147/E. § szabályozása alá nem tartozó, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris médiaszolgáltatásának vagy médiaszolgáltatásainak megjelölésével – legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, ha biztosítani kívánja politikai reklám közzétételének lehetőségét. Amennyiben a határidőig nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé. A Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján a nyilatkozatot tett médiaszolgáltatót és a médiaszolgáltatások megnevezését, illetve a közzétételre biztosított időtartamot közzéteszi.
(2) A politikai reklám közzétételére a 147/A–147/E. § rendelkezéseit – a 147/A. § (3) bekezdése kivételével – kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán
a) a politikai reklámok közzétételére szánt, az egy médiaszolgáltatásra eső időtartamot a médiaszolgáltató határozza meg, de az nem lehet kevesebb, mint az egy közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartam fele,
b) a médiaszolgáltatónak az (1) bekezdés szerinti bejelentésben az a) pont szerinti időtartamot is meg kell jelölnie, c) ha az a) pont szerinti időtartam eltér az egy közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartamtól, a Nemzeti Választási Bizottság az egyes jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot arányosan csökkentett, illetve megnövelt mértékben állapítja meg.”
13. § A Ve. 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„214. § (1) A választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől – áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől – számított harmadik napon dönt.
(2) A Nemzeti Választási Bizottság a választási kampány szabályainak az általános választás napján történt megsértésével kapcsolatos kifogásról legkésőbb a hozzá történő beérkezésétől számított ötödik napon dönt.”
14. § A Ve. 232. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében megküldött iratokat – a határozatával együtt – az alkotmányjogi panasz megtételére rendelkezésre álló határidő eredménytelen leteltét, alkotmányjogi panasz benyújtása esetén az iratoknak az Alkotmánybíróságtól való visszaérkezését követően visszaküldi a felülvizsgált határozatot hozó választási bizottsághoz.”
15. § A Ve. 233. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„233. § (1) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.
(2) Az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
(3) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)–(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.”
16. § A Ve. 110. alcíme a következő 249/A. §-sal egészül ki:
„249/A. § A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke a 257. § (1b) bekezdésében foglalt esetben annak megjelölését is tartalmazza, hogy a választópolgár csak egyéni választókerületi szavazólapon szavazhat.”
17. § A Ve. 252. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt – a pártok költségvetési támogatása szempontjából – melyik jelölő szervezethez tartozik.”
18. § A Ve. 253. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek – a pártok költségvetési támogatása szempontjából – melyik jelölő szervezethez tartoznak.”
19. § (1) A Ve. 257. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék, illetve a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján a választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot ad át.”
(2) A Ve. 257. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át.
(1b) Annak a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárnak, aki a választás napját megelőző hetedik napot követően magyarországi lakcímet létesített, és
a) számára a Nemzeti Választási Iroda a 277. § (1) bekezdése szerint megküldte a szavazási levélcsomagot, vagy b) a szavazást megelőző tizenötödik és hetedik nap közötti bármely napon szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazólap személyes átvételét kérte,
a szavazatszámláló bizottság egy egyéni választókerületi szavazólapot ad át.”
20. § A Ve. 267. §-a a következő a) ponttal egészül ki:
(A levélben szavazók névjegyzékéből törölni kell)
„a) azt a választópolgárt, aki legkésőbb a választás napját megelőző hetedik napon magyarországi lakcímet létesített,”
21. § (1) A Ve. 278. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az azonosító nyilatkozatra rá kell vezetni a választópolgár a) nevét,
b) születési nevét,
c) születési helyét és idejét, d) anyja nevét, valamint
e) személyi azonosítóját vagy a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.”
(2) A Ve. 278. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az azonosító nyilatkozatot az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.”
22. § A Ve. 289. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Érvénytelen a szavazási irat abban az esetben is, ha a választópolgárnak az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a (2) bekezdés szerinti névjegyzékben, illetve nyilvántartásban szereplő adataitól, kivéve, ha az adateltérés oka
a) az időközben történt névváltozás, b) ékezethiba,
c) írásmódbeli eltérés,
d) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,
e) a 92. § (1) bekezdés a) pont aa), ab) és ad) alpontja szerinti adatban több utónév egyikének elhagyása, vagy adat más nyelven történő megadása,
és a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.”
23. § A Ve. 292. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a magyarországi szavazást követő hatodik napon az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság elnökének átadja az urnát és a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagban lévő borítékokat – azok felbontása nélkül – összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal, és a XI. Fejezetben a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat haladéktalanul elvégzi.”
24. § A Ve. 346. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„j) a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályait,
k) a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai – a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő – indokolt és igazolt költségeinek körét és a megtérítésre vonatkozó szabályokat.”
25. § A Ve. 354. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„354. § (1) Az Általános rész – a 3. § 9a. pontja, a 146. § a) pontja, a 147–147/F. §, a 74. alcím és a 233. § kivételével –, a 346. §, a 347. §, valamint az 1−6. melléklet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 3. § 9a. pontja, a 146. § a) pontja, a 147–147/F. § és a 74. alcím az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 233. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A XIII. Fejezet, a 7. és a 8. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A XIV. Fejezet az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A XV. Fejezet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
26. § A Ve. 3. melléklete a következő i) ponttal egészül ki:
(A szavazóköri névjegyzék tartalmazza)
„i) a 257. § (1b) bekezdésében foglalt esetben annak megjelölését, hogy a választópolgár csak egyéni választókerületi szavazólapon szavazhat.”
27. § A Ve. 7. melléklet d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külképviseleti névjegyzék tartalmazza)
„dc) születési nevét,”
28. § A Ve.
a) 17. § (2) bekezdésében a „választott tagja” szövegrész helyébe a „választott tagja és a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja” szöveg,
b) 29. § (1) bekezdésében a „28. § szerinti számú tagjának” szövegrész helyébe a „27. § és 28. § szerinti tagjának”
szöveg,
c) 29. § (2) bekezdésében a „csak a 28. § szerinti” szövegrész helyébe a „legfeljebb a 27. § és 28. § szerinti” szöveg, d) 92. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „277. § (3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe
a „277. § (2) bekezdése szerinti” szöveg,
e) 103. § (2) bekezdés a) pontjában az „a helyi választási irodához” szövegrész helyébe az „ahhoz a helyi választási irodához, amelynek szavazóköri névjegyzékében szerepel” szöveg,
f) 115. § (1) bekezdésében a „helyi választási iroda” szövegrész helyébe a „Nemzeti Választási Iroda” szöveg, g) 122. § (2) bekezdésében az „azonosítóját” szövegrész helyébe az „azonosítóját, magyarországi lakcímét”
szöveg,
h) 143. §-ában a „77. § (1) bekezdése alapján megállapított szavazóhelyiségek” szövegrész helyébe a „szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló” szöveg,
i) 152. § (1) bekezdésében az „a), b) és d) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–c) pontjában” szöveg,
j) 152. § (2) bekezdésében a „médiaszolgáltató típusát, lefedettségét, a jogsértéssel érintett sajtótermék típusát”
szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit”
szöveg,
k) 209. § (1) bekezdésében a „hatáskörrel” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel” szöveg,
l) 213. § (1) bekezdésében az „az a választási bizottság illetékes, amelyhez azt benyújtották, a választási bizottság” szövegrész helyébe a „rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,” szöveg,
m) 213. § (1) bekezdésében az „elbírálására illetékes” szövegrész helyébe az „elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg,
n) 247. § (1) bekezdésében a „külképviseleti névjegyzékben és” szövegrész helyébe a „külképviseleti névjegyzékben és – a 257. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel –” szöveg,
o) 258. § (1) bekezdésében a „médiatartalom-szolgáltató képviselője,” szövegrész helyébe a „médiatartalom- szolgáltató képviselője, a 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő,” szöveg,
p) 306. § (1) bekezdésében a „polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő központi szerv” szövegrész helyébe a „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv” szöveg,
q) 308. §-ában az „I–XII. Fejezetét” szövegrész helyébe az „I–XII. Fejezetét, továbbá a 307/D. §, a 307/F. § és a 307/L. § (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti a Ve.
a) 94. § (2) bekezdés a) pontjában az „a 84. §, a 97. § (1) bekezdés a) pontja és” szövegrész,
b) 110. § (2) bekezdésében a „(2) bekezdés a) pontja” szövegrész és az „ahhoz a helyi választási irodához, amelynek szavazóköri névjegyzékében szerepel” szövegrész,
c) 147. § (6)−(10) bekezdése,
d) 269. § (7) bekezdésében a „vezetője” szövegrész, e) 289. § (3) bekezdés h) pontja,
f) 3. melléklet f) pont fc), fd) és fh) alpontja, valamint g) pontja, g) 7. melléklet d) pont dd)–df) alpontja, valamint
h) 8. melléklet d) pont df) alpontja és f) pontja.
2. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása
30. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A polgármester és a főpolgármester választásának szavazólapján a választópolgár egy jelöltre szavazhat.”
31. § Az Övjt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A választás szavazólapján a választópolgár egy jelöltre szavazhat.”
32. § Az Övjt. 4. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § A fővárosi közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat.”
33. § Az Övjt. 5. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § A megyei közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat.”
34. § Az Övjt. 9/A. § a) pontjában a „település nemzetiségi névjegyzékében” szövegrész helyébe a „nemzetiségi névjegyzékben” szöveg lép.
35. § Hatályát veszti az Övjt. 22. §-a.
3. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása 36. § Hatályát veszti a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény
a) 5. § (2) bekezdésében az „az első érvényes fordulóban” szövegrész és b) 9/A. § (5) bekezdésében az „az első érvényes fordulóban” szövegrész.
4. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása
37. § (1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 28/A. § d) pontjában az „az Országos Választási Bizottság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottság” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Jat. 28/A. § c) pontja.
5. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
38. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke a választási eljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint beszámol a képviselők általános választásáról az Országgyűlésnek.”
(2) Az Ogytv. 79. § (2) bekezdésében az „az Országos Választási Bizottság” szövegrészek helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottság” szöveg lép.
(3) Az Ogytv.-nek az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCIX. törvény 15. §-ával megállapított 80. § (4) bekezdése az „és helyi önkormányzati képviselői” szövegrész helyett a „ , helyi önkormányzati képviselői és nemzetiségi önkormányzati képviselői”
szöveggel lép hatályba.
6. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása
39. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 12. § (7) bekezdésében az „az Országos Választási Bizottság” szövegrészek helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottság” szöveg lép.
7. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
40. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) bekezdésében a „főjegyzője,” szövegrész helyébe a „főjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati” szöveg lép.
(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (3) bekezdésében a „körjegyzője,” szövegrész helyébe a „körjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati” szöveg lép.
(3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
a) 148. § (5) bekezdésében az „Az Országos Választási Bizottság” szövegrész helyébe az „A Nemzeti Választási Bizottság” szöveg,
b) 170. § (18) bekezdésében az „az Országos Választási Bizottságnál” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottságnál” szöveg
lép.
8. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
41. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) a következő 74/A. §-sal egészül ki:
„74/A. § A 15. § (1) bekezdésének, valamint a 16. § (6) bekezdésének az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvénnyel megállapított szövegét az Alkotmánybíróság az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvény hatálybalépésekor megbízatásukat töltő tagjai tekintetében is alkalmazni kell.”
(2) Az Abtv.
a) 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „betöltötte” szövegrész helyébe a „betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be” szöveg,
b) 16. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdés a)–b) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontja esetében – a megbízatási idő lejártának napjával –” szöveg,
c) 33. § (2) bekezdésében az „az Országos Választási Bizottság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottság” szöveg,
d) 41. § (4) bekezdésében a „33/A. §-ban és a 33/A. §-ban” szövegrész helyébe a „33/A. §-ban” szöveg,
e) 53. § (1) bekezdésében az „az Országos Választási Bizottságot” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Választási Bizottságot” szöveg
lép.
42. § (1) Hatályát veszti az Abtv. 15. § (1) bekezdés a) pontja.
(2) Hatályát veszti az Abtv. 15. § (3) bekezdése.
(3) Hatályát veszti az Abtv.
a) 20. § (2) bekezdésében az „ , a 70. életév betöltése” szövegrész és
b) 26. § (2) bekezdésében az „ , illetve az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdése” szövegrész.
9. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
43. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OBT a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete. Az OBT a felügyeleti feladatai mellett közreműködik a bíróságok igazgatásában.”
(2) A Bszi. 175. §-ában a „25. cikk (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „25. cikk (6) és (8) bekezdése” szöveg lép.
10. Hatálybalépés
44. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 40. § (1) és (2) bekezdése a 2014. évi nemzetiségi önkormányzati választások napján lép hatályba.
11. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 45. § (1) E törvény
a) 1. §-a, 10–12. §-a, 28. § i) és j) pontja, 29. § c) pontja az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,
b) 2–9. §-a, 13. §-a, 14. §-a, 24. §-a, 26. §-a, 28. § a)–h), k)–m) pontja, 29. § a), b) és f) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,
c) 15. §-a és 8. alcíme az Alaptörvény 24. § (9) bekezdése,
d) 16–23. §-a, 27. §-a, 28. § n) és o) pontja, 29. § d), e), g) és h) pontja az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése,
e) 28. § p) pontja és 2. alcíme az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése, f) 28. § q) pontja és 7. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, g) 36. § a) pontja az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése,
h) 38. § (2) és (3) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése, i) 43. § (1) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 38. § (1) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 27/2013. (XII. 10.) MNB rendelete a Magyar Nemzeti Bank elnöke által adományozható díjakról
A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 41. cikk (4) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) célkitűzéseinek és feladatkörének megfelelően a közgazdaság és a pénzügyek területén elismert és kiemelkedő szakmai munkát és teljesítményt nyújtó hazai és külföldi szakemberek elismerésének és megbecsülésének kifejezésre juttatására és támogatására az MNB elnöke díjat adományozhat.
(2) A díjat két fokozatban lehet kiadni. A díj első fokozata a Lámfalussy Sándor díj, amely nemzetközi díjként nemzetközileg elismert pénzügyi, gazdasági szaktekintélyek, második fokozata a Popovics Sándor díj, amely junior díjként feltörekvő, reményteli fiatal szakemberek számára adományozható.
(3) A díj évente egy alkalommal, legfeljebb egy-egy személy részére adományozható.
(4) A díj ugyanazon személynek ismételten nem adományozható.
2. § (1) A Lámfalussy Sándor díjat annak a személynek lehet odaítélni, aki a közgazdaság és a pénzügyek területén olyan kiemelkedő, nemzetközileg elismert szakmai munkát, tudományos publikációs vagy oktató tevékenységet végzett, amely hosszabb távon jelentős hatással van a magyar és nemzetközi monetáris politika, a közgazdaságtudomány és szakmai közösség fejlődésére.
(2) A Popovics Sándor díjat annak a 40 év alatti személynek lehet odaítélni, aki kimagasló színvonalú, előremutató szakmai és tudományos munkájával hozzájárul az MNB feladatai megvalósításához, szakmai tekintélyének és nemzetközi elismertségének megerősítéséhez.
3. § (1) A díj odaítéléséről az MNB elnökének javaslata alapján szakmai bizottság, a díjjal járó pénzjutalom konkrét összegéről az 5. §-ban meghatározott keretek között az MNB elnöke dönt.
(2) A szakmai bizottság tagjai az MNB elnöke és az MNB alelnökei.
(3) A javaslatnak tartalmaznia kell a jelölt szakmai életútját, valamint azoknak az eredményeknek, publikációknak, teljesítménynek az ismertetését, amelyek az adott díj odaítélését megalapozhatják, és megfelelnek a 2. §-ban meghatározott feltételeknek.
(4) Az elismerésre méltatlanná vált személytől az adományozó a díjat – a díjazott írásbeli értesítésével – visszavonhatja.
Méltatlanná válik a díjra az, akit bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítéltek, vagy – amennyiben a díjazott az MNB alkalmazottja – akinek a munkaviszonya az MNB-nél a munkáltató által kezdeményezett azonnali hatályú felmondással szűnt meg.
4. § Az MNB elnöke a díjat minden év januárjában, ünnepélyes keretek között adja át.
5. § (1) A Lámfalussy Sándor nemzetközi díjjal az adományozást igazoló okirat, legfeljebb a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvény szerinti, a Kossuth-díj nagydíj fokozatával járó, az odaítélés szerinti tárgyévi jutalomnak megfelelő összegű pénzjutalom, valamint emlékérem jár.
(2) A Lámfalussy Sándor díjjal járó emlékérem 999 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 100 gramm, átmérője 50 mm, széle sima. Az emlékérem proof kivitelű előlapján az MNB emblémájának – felső köriratban a „MAGYAR NEMZETI BANK” felirat, körívvel lehatárolt mezőben Magyarország tölgyfaággal és babérággal keretezett címere –
ábrázolása látható. Az emlékérem előlapjának tervezőművésze Kósa István. Az emlékérem BU kivitelű hátlapján, a baloldali mezőben Lámfalussy Sándor időskori portréjának ábrázolása látható, az emlékérem hátlapját tervező Király Fanni tervezőművész mesterjegyével, a jobb oldali mezőben, egymás alatti vízszintes sorokban a „Lamfalussy”, és az „Award” felirat, valamint a Lámfalussy Sándor díj átadásának évszáma olvasható. Az emlékérem peremén a „BP.”
verdejel, a fémjel és a „999” finomságjel olvasható.
(3) A Popovics Sándor junior díjjal az adományozást igazoló okirat, legfeljebb a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvény szerinti, a Kossuth-díj nagydíj fokozatával járó, az odaítélés szerinti tárgyévi jutalom negyedének megfelelő összegű pénzjutalom, valamint emlékérem jár.
(4) A proof kivitelű emlékérem 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 34,91 gramm, átmérője 32 mm, széle sima. Az emlékérem előlapján, a középmezőben Popovics Sándor portréja látható. A portrétól jobbra, egymás alatti vízszintes sorokban a „POPOVICS”, a „SÁNDOR” és a „DÍJ” felirat, az emlékérme jobb alsó szélén, félköriratban a „BP.”
verdejel és a fémjel olvasható, a portrétól balra Bartos István Péter tervezőművész mesterjegye látható. A Bognár György által tervezett, a 200 forintos címletű ezüstérmék kibocsátásáról szóló 9/1992. (XI. 30.) MNB hirdetmény szerinti ezüstérme hátlapja alapján készült hátlap szélén, felső köriratban a „MAGYAR NEMZETI BANK” felirat olvasható, a középmezőben az MNB épületének ábrázolása látható.
6. § Az MNB – a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 23. § (2) bekezdése szerinti közzététel mellett – a honlapján nyilvánosságra hozza a díjazottak nevét és a díjazottaknak a díj adományozásának alapjául szolgáló érdemeit.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bank elnöke által adományozható Popovics Sándor Díjról szóló 26/2012. (XII. 21.) MNB rendelet.
Dr. Matolcsy György s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
V. A Kormány tagjainak rendeletei
A belügyminiszter 68/2013. (XII. 10.) BM rendelete
a belügyminiszter felelősségi körébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a vallási közösségek
jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényhez kapcsolódó módosításáról
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. § tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 3. § tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 4. § tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az 5. § tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 6. § és a 8. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben,
a 7. § tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 81. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 9. § tekintetében a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 10. § tekintetében a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § p) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § e) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, valamint az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § j) pontjában foglalt feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben,
a 11. § tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 12. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és
hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben
a következőket rendelem el:
1. § A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet
a) 3. § (3) bekezdésében az „egyház (felekezet) erre felhatalmazással rendelkező képviselője” szövegrész helyébe az „egyházi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személy”,
b) 3. § (5) bekezdés b) pontjában az „egyház (felekezet) képviselőjével” szövegrész helyébe az „egyházi személlyel, a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával és az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személlyel”
szöveg lép.
2. § A büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (V. 8.) IM rendelet 19. § (1) bekezdésében az „egyházakkal” szövegrész helyébe a „vallási közösségekkel” szöveg lép.
3. § Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet 7. § (2) bekezdésében az „az egyház (felekezet) képviselőjével” szövegrész helyébe az „egyházi személlyel, a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával és az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személlyel” szöveg lép.
4. § A büntetés-végrehajtási szervek területére történő be- és kilépés, valamint a büntetés-végrehajtási szervek területén tartózkodás részletes szabályairól szóló 44/2007. (IX. 19.) IRM rendelet 4. § j) pontjában az „az egyház” szövegrész helyébe az „a vallási közösség” szöveg lép.
5. § A menekültügy szervezeti rendszeréről szóló 52/2007. (XII. 11.) IRM rendelet 1. § (2) bekezdés i) pontjában az „egyházakkal” szövegrész helyébe az „egyházi jogi személyekkel” szöveg lép.
6. § A Katasztrófa-elhárítási célelőirányzatok 2011. évi felhasználásáról szóló 16/2011. (V. 2.) BM rendelet
a) 3. § (2) bekezdés a) pontjában és 6. § (5) bekezdésében az „egyház” szövegrész helyébe az „egyházi jogi személy” szöveg
b) 6. § (5) bekezdésében az „egyházakkal” szövegrész helyébe az „egyházi jogi személyekkel” szöveg lép.
7. § A hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatáról szóló 49/2011. (XII. 20.) BM rendelet 16. § (5) bekezdés k) pontjában az „egyházi szertartásokon”
szövegrész helyébe a „vallási közösség által végzett vallásos szertartásokon” szöveg lép.
8. § (1) A 2007–2013 közötti programozási időszakban a Szolidaritási programokból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól, intézményrendszeréről, a pénzügyi irányítási és kontrollrendszerekről szóló 23/2012. (IV. 26.) BM rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet szerinti előirányzatokból nyújtott támogatások kedvezményezettje lehet)
„c) egyházi jogi személy,”
(2) A 2007–2013 közötti programozási időszakban a Szolidaritási programokból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól, intézményrendszeréről, a pénzügyi irányítási és kontrollrendszerekről szóló 23/2012. (IV. 26.) BM rendelet 57. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „egyházak és intézményeik” szövegrész helyébe az „egyházi jogi személyek” szöveg lép.
9. § A belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 34. § (2) bekezdésében a „történelmi egyházi vallási” szövegrész helyébe a „vallási” szöveg lép.
10. § Az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendelet melléklet a) U325 megjelölésű sorában a „civil, egyházi és ifjúsági szervezetekkel” szövegrész helyébe a „civil és ifjúsági
szervezetekkel, vallási közösségekkel” szöveg
b) H703 megjelölésű sorában az „Egyházi ingatlanok” szövegrész helyébe a „Vallási közösség tulajdonában lévő ingatlanok” szöveg
lép.
11. § A menekültügyi őrizet végrehajtásának szabályairól és a menekültügyi óvadékról szóló 29/2013. (VI. 28.) BM rendelet 10. § (1) bekezdés g) pontjában az „egyház (felekezet) képviselőjével” szövegrész helyébe az „egyházi személlyel, a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával és az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személlyel” szöveg lép.
12. § Hatályát veszti a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2005. évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 9/2005. (III. 11.) BM rendelet.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
Az emberi erőforrások minisztere 76/2013. (XII. 10.) EMMI rendelete
egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (4) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím és a 2–4. melléklet tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 3. alcím és az 5. melléklet tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 4. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (6) bekezdés e) pontjában, továbbá a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § b) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról
1. § Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) 1/A. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló
18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet módosítása
2. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet (a továbbiakban: Szvr.) 18. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„f) a 2006/17/EK irányelvnek az emberi szövetek és sejtek vizsgálatára vonatkozó egyes technikai követelmények tekintetében történő módosításáról szóló 2012. november 26-i 2012/39/EU bizottsági irányelv.”
3. § (1) Az Szvr. 5. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2) Az Szvr. 6. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(3) Az Szvr. 8. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
4. § Az Szvr.
a) 2. számú melléklet 2. pont c) alpontjában a „38-42 mmHg-re” szövegrész helyébe a „38-42 Hgmm-re” szöveg, a „60 mmHg” szövegrész helyébe a „60 Hgmm” szöveg,
b) 7. számú melléklet 1. pont 1.1.6. alpontjában a „HTL VI/II átvitelének” szövegrész helyébe a „HTLV-I/II átvitelének” szöveg
lép.
3. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint
az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása
5. § Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: Err.) 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról szóló, 2004. március 31-i 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
b) a 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára vonatkozó egyes technikai követelmények vonatkozásában történő végrehajtásáról szóló, 2006. február 8-i 2006/17/EK bizottsági irányelv,
c) a 2006/17/EK irányelvnek az emberi szövetek és sejtek vizsgálatára vonatkozó egyes technikai követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. november 26-i 2012/39/EU bizottsági irányelv.”
6. § Az Err. 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
4. A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól szóló 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet módosítása
7. § A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól szóló 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 2. melléklet II. rész
a) 1. pont 1.2. alpontjában a „22,07” szövegrész helyébe a „21,88” szöveg, b) 2. pont 2.2. alpontjában a „14,50” szövegrész helyébe a „14,00” szöveg, c) 3. pont 3.2. alpontjában a „17,87” szövegrész helyébe a „17,59” szöveg, d) 4. pont 4.2. alpontjában a „32,99” szövegrész helyébe a „28,18” szöveg lép.
5. Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 7. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
9. § Ez a rendelet a 2006/17/EK irányelvnek az emberi szövetek és sejtek vizsgálatára vonatkozó egyes technikai követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. november 26-i 2012/39/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
1. melléklet a 76/2013. (XII. 10.) EMMI rendelethez
Az R. 1/A. számú melléklet 3., 4., 6/a1., 6/a2. és 6/b. pontjában a „0502” megjelölésű sor helyébe a következő sor lép:
„0509 MISEK, Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház”
2. melléklet a 76/2013. (XII. 10.) EMMI rendelethez
„5. számú melléklet a 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez
1. Az adott szerv tekintetében szerv beültetésére, illetve élő személyből történő szervkivételre jogosított egészségügyi szolgáltatók
1.1. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum I. Sz. Sebészeti Intézet Debrecen (vese).
1.2. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Klinika Pécs (vese; vese és hasnyálmirigy együtt).
1.3. Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Transzplantációs és Sebészeti Klinika Budapest (vese; máj;
vese és hasnyálmirigy együtt).
1.4. Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika Budapest (szív).
1.5. Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika Szeged (vese).
1.6. Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Budapest (gyermekszív, valamint veleszületett szívbetegségben – GUCH Disease; Grown-Up Congenital Heart Disease – szenvedő 18 év feletti betegek esetén szív).
2. Az adott szerv tekintetében halott személyből történő szervkivételre jogosított egészségügyi szolgáltatók 2.1. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum I. Sz. Sebészeti Intézet Debrecen (vese).
2.2. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Klinika Pécs (vese; vese és hasnyálmirigy együtt).
2.3. Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Transzplantációs és Sebészeti Klinika Budapest (tüdő; vese;
máj; vese és hasnyálmirigy együtt).
2.4. Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika Budapest (szív).
2.5. Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika Szeged (vese).
2.6. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Budapest (tüdő).
2.7. Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Budapest (gyermekszív és szív).”
3. melléklet a 76/2013. (XII. 10.) EMMI rendelethez
„6. számú melléklet a 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez
A) Szövetbeültetésre jogosult egészségügyi szolgáltatók
Csontvelő (ideértendő az összes haemopoetikus őssejtvételi forma) a) Egyesített Szent István és Szent László Kórház Budapest,
b) BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermek Egészségügyi Központ Miskolc, c) Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pécs,
d) Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Debrecen,
e) Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. Belklinika Szeged.
Szaruhártya
a) Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pécs,
b) Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szeged, c) Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Debrecen, d) Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Budapest, e) Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Budapest,
f) Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Szombathely.
Kötő- és támasztószövet
Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet alapján általános sebészet, gyermeksebészet, ortopédia és traumatológia tevékenységre működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók.
B) Élő személyből átültetés céljából történő szövetkivételre jogosult egészségügyi szolgáltatók
Csontvelő (ideértendő az összes haemopoetikus őssejtvételi forma) a) Egyesített Szent István és Szent László Kórház Budapest,
b) BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermek Egészségügyi Központ Miskolc, c) Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pécs,
d) Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Debrecen,
e) Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. Belklinika Szeged.
Kötő- és támasztószövet
Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet alapján általános sebészet, gyermeksebészet, ortopédia és traumatológia tevékenységre működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók.”
4. melléklet a 76/2013. (XII. 10.) EMMI rendelethez
Az Szvr. 8. számú melléklet 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.2. Ha a donor kórtörténete és az adományozásra kerülő szövet vagy sejtek jellemzői indokolják, további vizsgálatok is elvégzendőek. Szükség szerint elvégzendő vizsgálat például: RhD, HLA, malária, CMV, Toxoplasma, EBV, Trypanosoma cruzi. HTLV-I-antitest vizsgálatot kell végezni azon donoroknál, akik olyan területen élnek vagy olyan területről származnak, amelyet magas előfordulási gyakoriság jellemez, vagy akiknek a szexuális partnerei, illetve a szülei származnak ilyen területről.”
5. melléklet a 76/2013. (XII. 10.) EMMI rendelethez
Az Err. 3. számú melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. Speciális donorok esetén, illetve epidemiológiai helyzetekben esetleg szükséges további vizsgálatok
8.1. Reproduktív sejtek partnerek közötti adományozása (nem közvetlen felhasználás) esetén HTLV-I antitestvizsgálatot kell végezni azoknál a donoroknál, akik olyan területen élnek vagy olyan területről származnak, amelyet magas előfordulási gyakoriság jellemez, vagy akiknek a szexuális partnerei, illetve a szülei származnak ilyen területről.
8.2. Reproduktív sejtek nem partnerek közötti adományozása esetén HTLV-I antitestvizsgálatot kell végezni azoknál a donoroknál, akik olyan területen élnek vagy olyan területről származnak, amelyet magas előfordulási gyakoriság jellemez, vagy akiknek a szexuális partnerei, illetve a szülei származnak ilyen területről.
8.3. A nem partnerek közötti adományozás esetén a vérmintákat minden egyes adományozáskor le kell venni.
A partnerek közötti (nem közvetlen felhasználás) adományozás esetén a vérmintákat az első adományozást megelőző három hónapon belül kell levenni. Partnerek közötti további adomány esetén, ha a donor azonos, további vérmintákat kell venni, de az előző mintavételtől számított legfeljebb 24 hónapon belül.”
A vidékfejlesztési miniszter 113/2013. (XII. 10.) VM rendelete az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában:
1. fenntartó: az oktatási intézmények tanulóinak tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. július 10-i 657/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 6. cikk (2) bekezdés b) pontjában említett, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelési törvény), illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet szerinti, a köznevelési intézmény fenntartására jogosult személy;
2. szállító: a bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti, tejfeldolgozással, illetve tejtermeléssel foglalkozó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet.
2. Kedvezményezetti kör, kérelmezők
2. § (1) Az óvoda-, és iskolatej programban a nemzeti köznevelési törvény szerinti nevelési-oktatási intézményekben óvodai nevelésben részt vevő gyermekek (a továbbiakban: óvodások), általános iskolai nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók (a továbbiakban: általános iskolai tanulók), a középiskolai és szakiskolai nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók (a továbbiakban: középfokú iskolai tanulók), valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésben- oktatásban részt vevő tanulók (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) vehetnek részt.
(2) Az óvoda-, és iskolatej program keretében kedvezményezettenként nevelési és tanítási naponként átlagosan legfeljebb 0,25 liter tej egyenértékkel megegyező mennyiség erejéig – az e rendeletben meghatározott tejtermékek után – támogatás igényelhető.
