Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete

SZEMLE

Az EGYESULT NEMZETEK ÉLELMEZÉSI És MEZÖGAZDASÁGI SZERVEZETE

DR. DEÁK ISTVÁN

Az Egyesült Nemzetek Szervezete ala-

pító tagjainak (Szovjetunió, Nagy-Bri—

tannia, Amerikai Egyesült Államok és

Kína) 1943-ban Moszkvában megtartott élelmezési és mezőgazdasági konferen—

ciájának kezdeményezésére 1945. október 16—án Guebecben (Kanada) megalakult

az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Me—

zőgazdasági Szervezete (Food and Agri—

culture Organization of the United Na—

tions — FAO). Mint kormányközi szako—

sított szervezet — tizenkét más világ- szervezettel együtt —— az ENSZ Gazda—

sági és Szociális Tanácsa alá tartozik.

(Az ENSZ—szel az Alapokmány 57.,

illetve 63. cikkelye értelmében 1946. de—

cember 14—i hatállyal megállapodást

kötött.)

Szerepét 1945 előtt a Rómában mű—

ködő Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet (Institut International d'Agriculture) töl—

tötte be, amelyet még az első világ-

háború előtt alapítottak. Ennek az inté—

zetnek kiadásában jelent meg (első kötete 1912—ben) az ,,Annuaire Interna—

tional de Statistigue Agricole", a mos—

tani FAO—évkönyvek elődje.

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és

Mezőgazdasági Szervezete 1945—ben tör—

tént megalakulását követő öt év múlva megszervezte az 1950. évi. majd tíz év múlva az 1960. évi teljeskörű világ mezőgazdasági összeírást. Fennállásának huszonötödik évfordulóján pedig végre- hajtja a harmadik, vagyis az 1970. évi teljeskörű mezőgazdasági összeírást. Az 1970. évi mezőgazdasági összeírás a két előző összeírás nyomdokaiban halad, szem előtt tartva a folyamatosság és az összehasonlíthatóság feltételeit, de az 1970. évi ,,Tervezetet" (programot) a me—

zőgazdasági szektorban időközben létre—

jött fejlődés és átalakulás szellemében

bővíti ki.

8*

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének székhelye

1951 óta Róma. (Ideiglenes székhelye 1945—től 1951-ig Washingtonban volt.) A

szervezet Kairóban, Accrában, Addis Abebában, Bangkokban, Rio de Janeiró—

ban, Santiago de Chilében, Mexico City-—

ben, New Yorkban és Washingtonban regionális irodákat, Genfben az ENSZ

Európai Irodája mellett összekötő irodát tart fenn.

A FAO folyamatosan vizsgálja a világ

élelmezési és mezőgazdasági helyzetét.

Ellátja az országok kormányait a mező-

gazdasági, az erdészeti és a halászati

termékek termelésére, kereskedelmére

és fogyasztására vonatkozó adatokkal, anyagokkal, becslésekkel stb. Ennek ér—

dekében a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelésről statisztikai adatokat tartalmazó évkönyvet készít (Yearbook of Food and Agricultural Statistics, il—

letve jelenleg FAO Production Year—

book és FAO Trade Yearbook), kiadja a világ élelmezési és mezőgazdasági hely—

zetéről szóló évi jelentését ,,The State of Food and Agriculture" címmel, tíz—

évenként ismétlődő teljeskörű mezőgaz—

dasági összeírást végez. Ajánl és ahol

lehetséges előmozdít olyan országos és

nemzetközi akciókat, amelyeknek célja

például

a mezőgazdasági. az erdészeti és halászati termékek termelésének és értékesítésének tö—

kéletesítése,

a táplálkozási és életszínvonal emelése, az oktatás és az igazgatás fejlesztése, a természetes erőforrások megőrzése,

a földhasználat és a mezőgazdasági hitele- zés rendszerének javítása.

A FAO tanácsadási funkciót is végez,

támogatja a termelékenység növelése ér- dekében kifejtett törekvéseket, elősegíti

732

SZEMBE

a technikai fejlesztést. Ezt a célt szol- gálja részben a havonta megjelenő FAU—

bulletin (Monthly Bulletin of Agricultu—

ml Economics and Statistics), amely a

legfrissebb statisztikai adatok közlésén kivül tanulmányokban elemzi a világ legfontosabb mezőgazdasági—közgazdasági problémáit. Az Egyesült Nemzetek Élel—

mezési és Mezőgazdasági Szervezetének

számos, a mezőgazdaság minden tárgy—

körére vonatkozó külön kiadványa van.

Ilyenek többek között:

Agricultural Trade in Europe; Recent De- velopments Price; (Mezőgazdasági termékek kereskedelme Európában; Legújabb áralaku—

lás);

áFarm Rationalization (Farmok racionalizá- l sa);

Review of the Agricultural situation in Europe (Európa mezőgazdasági helyzetének

áttekintése) ;

Prices of Agricultural Products and Fer- tilizers in Europe (Mezőgazdasági termékek és műtrágyák árai Európában);

Unasylva (erdészeti kérdésekkel foglalkozó, negyedévenként megjelenő kiadvány);

World Fisheries Abstracts (kéthavonként megjelenő, halászati feldolgozó szemle).

kérdéseket

A FAO a legfontosabb mezőgazdasági cikkek piaci árhelyzetéről is állandó tá—

jékoztatást nyújt.

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és

Mezőgazdasági Szervezete szakértői ta—

nácsokkal lát el 60 államot; ösztöndíjak

alapján technikusokat képez, tanulmá—

nyi látogatásokat szervez, szakértői kon—

,ferenciákat hív egybe, tanfolyamokat

rendez stb. Például Afrikában több köz- pontban folyilk mezőgazdasági irányú szakképzés. A szakképzést szolgáló prog- ram első célkitűzése az volt, hogy Afrika

országainak segítséget nyújtson a terve—

zésben, az általános és speciális mező—

gazdasági, valamint élelmezési intézetek és gazdaságok létesítésében, munkájuk

megjavításában. Jelenleg 35 ország vesz részt ebben a' programban. A tanulókat

.a központi helyeken létesített iskolákba

küldik. Az oktatás tárgyai: a baromfi—

és halgazdaság, a szövetkezetiigy, a sza—

vanlnai erdőgazdaság, a gabonratárolás, az élekniszer—fogyasztás növelésének mód—

szerei, a mezőgazdasági gépesítés, a helyi

gazdasági programok megvalósítása és a tervezés l962—1963—ban a FAO Afrika mezőgazdasági oktatásügyeivnek program—

vja kereté—ben kereken 800 000 dollárt használt fel.

A FAO 1960—ben indította meg az éh—

ség leküzdésére irányuló kampányt,

amely a ,,Hadjárat az éhség ellen" nevet

viseli. Az akció lebonyolításában részt

vesz az Egyesült Nemzetek Szervezete, a FAO valamennyi tagállama. Célja, hogy a vilag fejlődésben elmaradt orszá-

gaibeln a máshol jelentkező élelmiszer-

feleslegek felhasználásával növelje az élelmiszer-fogyasztást, a mezőgazdasági termelés szinvonalát és előmozdítsa az általános gazdasági fejlődést. A FAO ak-

ciójának keretében számos ország jutta—

tott élelmiszersegélyt a fejlődésben el—

maradott országoknak.

1963—ban kezdődött a hároméves kísér—

leti jellegű ENSZ—FAO világélelmezési program, amely a ,,Megszabadulás az

éhségtől" nevet viseli. Ez a kampány is

beilleszkedik az ENSZ ,,Fejlesztési év—

tized" programjába. A FAO a tagálla-

mok önkéntes adományaiból 91 millió dollár értékben élekniszersegélyt ad,

szükség esetén élelmiszer—tartalékot léte sit, gyermekélel—mezési vagy iskolaélel—

mezési programokat támogat, élelmiszer—

rel segíti a gazdasági és társadalma—

lesztési programokat stb.

_Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének jelenleg 111

ország a tagja. A Szervezet főszervei: az

Értekezlet (Konferencia), a Tanács és a Titkárság. A kétévenként ülésező Érte—

kezleten a tagállamok egy-egy megbízot-

tal vesznek részt. Az Értekezlet hatá—

rozza meg a szervezet politikai irány—

vonalát, gyakorolja az Alkotmány által

reáruházott feladatkört, és hagyja jóvá költségvetését. Az Értekezlet — ha a

szervezet tagállamainak többsége jelen van —— kétharmados szótöbbséggel fel- vehet minden olyan államot a tagok sorába, amely állam tagfelvételi kérel—

met terjesztett elő olyan hiteles, okmány kíséretében, amelyben az Alkotmány hatályos szövegéből folyó kötelezettsége-

ket magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Állandó irányító szerve a FAO Tanács, amely az Értekezlet ülésszakai között

igazgatási szervként tevékenykedik. Fő—

feladata a technikai munka egybehangczu

lása, valamint a szervezet tevékenysége folymatosságának biztositása.

A FAO Titkárságának 1900 szakértő

tagja van. A Titkárság egy adminisztra—

tív, öt technikai (mezőgazdasági, gazda—

sági, erdészeti, élelmezési és halászati),

valamint egy tájékoztatási csoportból áll.

Költségvetése 1964—1965-ben több mint

38 millió dollárt tett ki. (Az 1962—1963.

években 31 millió dollár volt.) Költség—

vetését a tagországok hozzájárulásaiből

(tagdíjxaiból) és az Egyesült Nemzetek

Technikai Segélyalapjának juttatásából

finanszírozzák. Könyvtára 700000 kötet—-

ből és 5000 folyóiratból áll. Vezérigaz-

SZEMLE

gatója — akit az Értekezlet nevez ki ——

1966 végén Binay Ranjan Sen (Indira),

a vezérigazgató—helyettes: Oris V. Wels (Egyesült Államok), a Statisztikai Főosz—

tály (Statistics Division) igazgatója P. V.

Sukhatme, a Főosztály Statisztikai Rész—

lege Módszertani osztályának vezetője S. S. Zarkovich. A FAO mint az ENSZ

szakosított intézménye az ENSZ—szel és

733

a többi szakosított intézménnyel, szerve—

zettel, valamint egyéb nemzetközi szer—

vezetekkel állandó kapcsolatot tart fenn,

másokkal alkalomszerűen együttműkö—

dik, konzultatív státust biztosít stb.

Hazánk az ENSZ Statisztikai Bizottsá-

gával és Statisztikai Hivatalával kiépí—

tett kapcsolatai révén közvetve részt vesz a FAO munkájában.

MAGYAR SZAKIRODALOM

RÉNYI ALFRÉD:

VALósleűsÉGszÁMh-As

Tankönyvkiadó, Budapest, 1966. 510 old.

Rényi Alfréd akadémikus első Való- színűségszámítás című egyetemi tan- könyve 1954—ben jelent meg a Tankönyv—

kiadó kiadásában. A szerző ezt a köny-

vét átdolgozta, és a Deutscher Verlag

der Wissenschaften berlini könyvkiadó 1962—ben német nyelven megjelentette.

Jelen könyv a német könyv magyarra

fordítása a némethez képest viszonylag kisebb változtatásokkal. Minthogy az

1954—es könyvnek a német kiadású könyv

lényegesen átdolgozott változata, teljes

mértékben indokolt Rényi Alfréd mos—

tani könyvét új könyvnek tekinteni. A könyv egyébként 19'67uben a Dunod pá-

rizsi könyvkiadónál francia nyelven is megjelent.

A nagya—laká, 510 oldalas könyv hét

fejezetre tagolódik, ezek címei: I. Az ese—

mények algebrája. II. A valószínűség.

III. Diszkrét valószínűségi változók. IV.

Tetszőleges valószínűségi változók. V.

Karakterisztikus függvények. VI. A nagy számok törvényei. VII. A valószínűség—

számítás határeloszlás tételei. Az egyes

fejezetekhez színes, szép feladatok csat—

lakoznak, melyek nagymértékben hozzá—

járulnak az elméleti anyag alaposabb el- sajátításához, sőt tudományos igényű el-

mélyítéséhez. A feladatok száma össze—

sen 265. A hetedik, tehát utolsó fejezet

után a szerző öt oldalon történelmi és irodalmi megjegyzéseket közöl az egyes fejezetek anyagához. Ezt követik a táb-

lázatok, sorrend szerint n!, log n!, a binomiális együtthatók, a Poisson—elosz- lás, a nem teljes gammafüggvény, a nor-

mális eloszlás sűrűségfüggvényének, majd eloszlásfüggvényének. végül három

rendsta-tisztikai függvénynek a tábláza- tai. E függvények közül az első Gnyegyen—

kotól és Köroljuktól származik: két azo—- nos, folytonos eloszlású sokaságból vett, azonos elemszámú minta empirikus el-

oszlásfüggvényei abszolút eltérésének el—

oszlásfüggvénye. A második ugyanennek a határesete, ha a minta elemszáma vég-

"telenhez tart, ez az eloszlásfüggvény Kolmogorov nevéhez fűződik. A harma—

dik egy folytonos eloszlású sokaságból vett minta empirikus eloszlásfüggvénye és elméleti eloszlásfüggvénye relatív ab—

szolút eltérésének az eloszlásfüggvénye, mely Rényi Alfrédtól származik. Az iro- dalomjegyzék mintegy háromszáz köny- vet és dolgozatot tartalmaz, végül a

könyv név— és tárgymutatóval zárul.

A könyv formailag matematika szakos

egyetemi hallgatók tankönyve. A jó tan- könyveknek azonban az a sajátossága,

hogy a szorosabb értelemben vett egye- temi anyagon túlmennek, elsősorban azért, hogy lehetőséget adjanak a tanul-

mányok kibővítésére és elmélyítésére azok számára, akik a tárgy iránt job-ban érdeklődnek, akár egyetemi hallgatók még, akár már befejezték tanulmányai—

kat. Rényi Alfréd tankönyve is ilyen szellemben íródott, sőt meg kell még jegyeznünk, hogy a könyvet minden

matematikus használhatja kézikönyv-

ként, tehát jelentősége túlmegy a tan—

könyv keretein. Úgy gondolom azonban, hogy az olvasótábort minden—képpen

zömmel matematikusok alkotják és fog- ják alkotni. Ugyanis a könyvben a leg- szigorúbb matematikai tárgyalásmod ér- vényesül, melynek megértése, követése

feltételezi a matematikai amalizisnak je—

lenleg csak a tudományegyetemeken tár-

gyalt ismereteit, melyek közül elsősor—

ban a valós függvénytani ismeretekre gondolok és azt hiszem, ma még nem

sokan lehetnek olyan nem matematiku—

sok, akik például az absztrakt Lebesgue

integrál elméletében otthonosak volná-

nak. Meg kell mégis jegyeznünk, hogy a könyvből ez az ismeretanyag részben elsa-

játítható. Az első hárem fejezet olvasása azonban (a könyv első 159 oldala) nem igényli ezeket a matematikai alapokat, és amennyi matematikai alapismeret—

ezek megértéséhez szükséges, annyit ma már minden egyetemünkön megtanita-