A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A 2011. július 29., péntek
Tar ta lom jegy zék
9/2011. (VII. 29.) MNB rendelet
A „Bibó István” emlékérme kibocsátásáról 25804
72/2011. (VII. 29.) VM rendelet
A borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sûrített szõlõmust és finomított szõlõmust-sûrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeirõl szóló 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet, valamint a szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ
melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségrõl szóló 123/2008.
(IX. 16.) FVM rendelet módosításáról 25806
73/2011. (VII. 29.) VM rendelet
Az ültetvényekben 2011 májusában bekövetkezett fagykárok enyhítését
szolgáló egyszeri csekély összegû (de minimis) támogatásról 25808 74/2011. (VII. 29.) VM
rendelet
Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történõ megõrzésére nyújtandó támogatások részletes
feltételeirõl szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet módosításáról 25811 75/2011. (VII. 29.) VM
rendelet
A vágópontok mûködésének részletes szabályairól 25813
76/2011. (VII. 29.) VM rendelet
Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-tõl nyújtandó
támogatások részletes feltételeirõl 25815
MAGYAR KÖZLÖNY 90. szám
IV. A Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletei
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 9/2011. (VII. 29.) MNB rendelete a „Bibó István” emlékérme kibocsátásáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank – Bibó István születésének 100. évfordulója alkalmából – „Bibó István” megnevezéssel 5000 forintos címletû ezüst emlékérmét bocsát ki.
(2) A kibocsátás idõpontja: 2011. augusztus 6.
2. § (1) Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstbõl készült, súlya 31,46 gramm, átmérõje 38,61 mm, széle recézett.
(2) Az emlékérme elõlapjának szélén, felsõ köriratban a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat, alatta két vízszintes sorban az „5000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. Az emlékérme szélén, a „FORINT” felirattól balra a „BP.” verdejel, jobbra a „2011” verési évszám található. Az elõlapot két részre osztó vízszintes vonal alatt, a középmezõben hat vízszintes sorban Bibó István 1956. november 4-én közzétett nyilatkozatából a következõ idézet olvasható:
„”MAGYARORSZÁG NÉPE” „ELÉG VÉRREL ADÓZOTT,” „HOGY MEGMUTASSA A VILÁGNAK” „A SZABADSÁGHOZ”
„ÉS IGAZSÁGHOZ” „VALÓ RAGASZKODÁSÁT.””. Az idézet alatt, középen a „BIBÓ ISTVÁN” felirat olvasható.
Az emlékérme szélén, középen lent az elõlapot tervezõ Szabó György tervezõmûvész mesterjegye látható.
Az emlékérme elõlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az emlékérme hátlapján, a középmezõben Bibó István portréja látható. A portrétól jobbra, három vízszintes sorban a „Bibó”, az „István” és az „1911–1979” felirat olvasható. Az emlékérme jobb szélén a hátlapot tervezõ Fritz Mihály tervezõmûvész mesterjegye látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza.
3. § Az emlékérmébõl 6000 darab készíthetõ, különleges – ún. proof – technológiával.
4. § Ez a rendelet 2011. augusztus 6-án lép hatályba.
Simor András s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet a 9/2011. (VII. 29.) MNB rendelethez Az emlékérme elõlapjának képe:
2. melléklet a 9/2011. (VII. 29.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe:
V. A Kormány tagjainak rendeletei
A vidékfejlesztési miniszter 72/2011. (VII. 29.) VM rendelete
a borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sûrített szõlõmust
és finomított szõlõmust-sûrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeirõl szóló 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet, valamint a szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségrõl szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet módosításáról
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a 3–9. § tekintetében a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következõket rendelem el:
1. § A borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sûrített szõlõmust és finomított szõlõmust-sûrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeirõl szóló 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) E rendelet alapján támogatásra fordítható keretösszeg a 2011/2012. borpiaci évben 500 000 eurónak megfelelõ forintösszeg.”
2. § Az R1. 7. § (4) bekezdése a következõ e)–g) pontokkal egészül ki:
[(4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:]
„e) a kérelmezõ valamennyi Szõlõbor-Pincekönyvének 7. mellékletében szerepeltetett melléktermék nyilvántartás másolatát a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ borpiaci évre vonatkozóan;
f) a melléktermék kivonási kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumok másolatát (borkísérõ okmány, átvételi elismervény);
g) amennyiben a keletkezett melléktermékeket ellenõrzés mellett vonták ki, a területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság részére benyújtott elõzetes bejelentés másolati példányát.”
3. § A szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségrõl szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„3. § (1) Aki személyesen és saját birtokán 25 hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségben állít elõ bort, annak a keletkezõ borászati melléktermékek kivonásáról gondoskodnia kell.
(2) Annak, aki személyesen és saját birtokán 500 hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségben állít elõ bort, vagy 500 hektolitert meghaladó mennyiségû bornak megfelelõ mennyiségben dolgoz fel szõlõt, annak a keletkezõ borseprõ kötelezõ lepárlás útján történõ megsemmisítésérõl gondoskodnia kell.
(3) A borászati melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettség abban az esetben tekinthetõ teljesítettnek, amennyiben a kivonásra kötelezett termelõ (a továbbiakban: kötelezett) legkésõbb a szõlõfeldolgozás, illetve a borkészítés borpiaci évének végéig a keletkezett borászati melléktermékek teljes mennyiségét
a) lepárlóüzem részére leadja, vagy
b) ellenõrzés melletti kivonási eljárás alkalmazásával kivonja.
(4) Borászati melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettség teljesítése céljából a borpiac közös szervezésérõl szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenõrzése tekintetében történõ végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 555/2008/EK rendelet) 21. cikkének értelmében a szõlõfeldolgozás, illetve a borkészítés borpiaci évében megtermelt bor alkoholtartalmához képest a kivont borászati melléktermékekben lévõ alkohol-mennyiségnek el kell érnie
a) szõlõtörköly és borseprõ leadása esetében a 10%-ot,
b) csak szõlõtörköly leadása esetében az 5%-ot, c) csak borseprõ leadása esetében az 5%-ot.
(5) Amennyiben a kivont borászati melléktermékek alkoholtartalma nem éri el a (4) bekezdésben meghatározott mennyiségeket, úgy a kivonásra vonatkozó kötelezettség abban az esetben tekinthetõ teljesítettnek, amennyiben a kötelezett a hiányzó alkoholmennyiséget kiegészíti a megfelelõ mennyiségû bornak lepárlóüzembe történõ, lepárlási célú leadásával.
(6) A tokaji fordítás, a tokaji máslás és a jégbor elõállítását végzõ üzemnél a borászati melléktermék kivonására vonatkozó kötelezettség szempontjából az éves termelt bormennyiséget a tokaji fordítás, a tokaji máslás és a jégbor elõállítása elõtt megtermelt bormennyiség alapján kell megállapítani.
(7) A borászati melléktermékek kivonásának kötelezettsége nem vonatkozik a tokaji fordítás, a tokaji máslás és a jégbor elõállításához felhasznált szõlõtörkölyre, illetve borseprõre.”
4. § Az R2. 4. § (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki:
[(1) Szõlõtörköly esetében ellenõrzés melletti kivonásként a következõ eljárásokat lehet alkalmazni:]
„i) ipari energetikai célú lepárlása vagy elégetése.”
5. § Az R2. 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A borászati melléktermékek ellenõrzés melletti kivonását a kivonás tényleges megkezdése elõtt legalább 72 órával írásban be kell jelenteni a területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság részére.”
6. § Az R2. 6. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon denaturált borseprõt harmadik fél részére át kell adni a borkészítés borpiaci évének végéig.”
7. § Az R2. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„8. § Aki a borászati melléktermék kivonási kötelezettsége teljesítésével kapcsolatban a) a szõlõtörköly kivonására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
b) a kivont borászati melléktermék alkoholtartalma nem éri el a 3. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket, az a következõ borpiaci évben nem részesülhet a mezõgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezõgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekrõl („az egységes közös piacszervezésrõl szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1234/2007/EK tanácsi rendelet) 103o–103p., valamint 103r–103y. cikkében meghatározott támogatásokból.”
8. § (1) Az R2. 11. § (5) bekezdésében az „adott borpiaci év június 5-éig” szövegrész helyébe az „adott borpiaci évet követõ augusztus 5-éig” szöveg lép.
(2) Az R2. 12. § (2) bekezdésében a „május 25-ig” szövegrész helyébe a „július 31-ig” szöveg lép, az „adott borpiaci év június 25-ig” szövegrész helyébe az „adott borpiaci évet követõ augusztus 15-ig” szöveg lép.
(3) Az R2. 13. § (4) bekezdésében az „adott borpiaci év júniusának 25. napjáig” szövegrész helyébe az „adott borpiaci évet követõ augusztus 15-ig” szöveg lép.
9. § Az R2. a következõ 20. §-sal egészül ki:
„20. § E rendeletnek a borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sûrített szõlõmust és finomított szõlõmust-sûrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeirõl szóló 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet, valamint a szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségrõl szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet módosításáról szóló 72/2011. (VII. 29.) VM rendelettel módosított 3. §-át, 6. § (2) bekezdését, 8. §-át, 11. § (5) bekezdését, 12. § (2) bekezdését és a 13. § (4) bekezdését a 2011/2012-es borpiaci évtõl kezdõdõen kell alkalmazni.”
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba és a hatálybalépését követõ napon a hatályát veszti.
Dr. Fazekas Sándors. k.,
vidékfejlesztési miniszter
A vidékfejlesztési miniszter 73/2011. (VII. 29.) VM rendelete
az ültetvényekben 2011 májusában bekövetkezett fagykárok enyhítését szolgáló egyszeri csekély összegû (de minimis) támogatásról
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következõket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) mezõgazdasági „de minimis” támogatás:az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termelõágazatban nyújtott csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1535/2007/EK bizottsági rendelet) szerinti támogatás;
b) mezõgazdasági termelõ:a Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelõ, mezõgazdasági termékek elsõdleges elõállításával foglalkozó vállalkozások, mezõgazdasági õstermelõk, családi gazdálkodók;
c) nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: az európai uniós versenyjogi értele mben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott vállalkozás;
d) tavaszi fagykár:az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet 1. § b) pontja szerinti kár.
2. § (1) E rendelet feltételei szerint az ültetvényeikben 2011 májusában bekövetkezett fagykárok következtében 70%-os vagy azt meghaladó mértékû kárt elszenvedett mezõgazdasági termelõk a bekövetkezett kár egyszeri, részbeni kompenzálására mezõgazdasági „de minimis” támogatást vehetnek igénybe.
(2) A kár mértékét a tárgyévi várható hozam és az elõzõ három év hozamai átlagának, vagy az elõzõ években az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) alapján beadott kárenyhítési kérelmekben szereplõ referencia hozamok viszonya alapján kell megállapítani. A 2011. évben termõre fordult ültetvény, illetve ültetvénymûvelést a 2011. évben kezdõ mezõgazdasági termelõ esetében a kárt szenvedett ültetvényterület elhelyezkedése szerint területileg illetékes megyei kormányhivatal mezõgazdasági szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) által rendelkezésre bocsátott megyei átlag-hozamadatok az irányadóak.
(3) A támogatás legalább 0,3 hektár nagyságú egybefüggõ, az (1) bekezdésben meghatározott mértékben károsodott ültetvényterületre vehetõ igénybe.
(4) A támogatás igénybevételére az a mezõgazdasági termelõ jogosult, aki
a) a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti regisztrációs kötelezettségének eleget tett vagy a támogatási kérelmének benyújtásával egy idõben igazolja, hogy az erre vonatkozó kérelmét benyújtotta, és
b) nyilatkozik arról, hogy
ba) a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában nincs adók módjára behajtható köztartozása vagy lejárt esedékességû adótartozása, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
bb) a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, bc) a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában nem minõsül nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak, bd) a 2011 májusában bekövetkezett fagy következtében a károsodással érintett ültetvényterület tekintetében
a károsodás mértéke elérte, vagy meghaladta az elõzõ három év hozamai átlagának, vagy az elõzõ években az FVM rendelet alapján benyújtott kárenyhítési kérelmekben szereplõ referencia hozamoknak a 70%-át, és c) a tavaszi fagykárt a szakigazgatási szervhez e rendelet hatálybalépése elõtt bejelentette.
(5) E rendelet szerinti támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogatás igénylésekor a jogosult nyilatkozzon a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ egymást követõ hároméves idõszakban az általa már igénybe vett, valamennyi mezõgazdasági „de minimis” támogatás összegérõl.
(6) Minden egyes mezõgazdasági „de minimis” támogatás odaítélésekor a döntést megelõzõ hároméves idõszakban jóváhagyott mezõgazdasági „de minimis” támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.
3. § (1) Az e rendelet szerinti támogatás forrása a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium Fejezet 20/5/8 Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcímcsoporton elkülönített 1270 millió forint keretösszeg.
(2) A támogatás mértéke a rendelkezésre álló, (1) bekezdés szerinti keretösszeg és a szakigazgatási szerv által záradékolt – a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által elfogadott támogatási kérelmekben foglalt, hektárokban megállapított –, a károsodással érintett összes jóváhagyott ültetvényterület hányadosa, valamint a támogatási kérelemben megjelölt, a szakigazgatási szerv által záradékolt károsodott ültetvényterület hektárszámának szorzata azzal, hogy az 1535/2007/EK bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyéni keret nem kerül túllépésre.
4. § (1) Az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történõ bejelentési rendjérõl szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti egyéni támogatási keret túllépése esetén az MVH a támogatás összegét a mezõgazdasági termelõnél a túllépés mértékével megegyezõen csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerint visszatartott összeggel az összes, szabad egyéni kerettel rendelkezõ mezõgazdasági termelõ 3. § (2) bekezdése szerint megállapított támogatási mértékét kell arányosan megnövelni.
(3) Ugyanazon elszámolható költségek tekintetében e rendelet szerinti mezõgazdasági „de minimis” támogatás, a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény (a továbbiakban:
kárenyhítési törvény) szerinti kárenyhítési juttatás, és egyéb kapcsolódó intézkedés támogatástartalmának együttes összege nem haladhatja meg a kárenyhítési törvény 11. § (1) bekezdésében megjelölt mértékeket.
5. § (1) Az 1. melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelmet az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon 2011. augusztus 19-éig lehet személyesen vagy postai úton benyújtani a szakigazgatási szervhez. A határidõ elmulasztása jogvesztõ, hiánypótlásnak helye nincs.
(2) Egy mezõgazdasági termelõ csak egy támogatási kérelmet nyújthat be. Ugyanazon helyrajzi számmal azonosított ültetvényterületre csak egy támogatási kérelem nyújtható be.
(3) A szakigazgatási szerv a támogatási kérelmek jogszerûségét megvizsgálja és záradékkal látja el, amelynek során ellenõrzi a mezõgazdasági termelõ 2. § (4) bekezdése szerinti jogosultságát, a tavaszi fagykár támogatási kérelem benyújtásakor fennálló mértékét, az igényelt támogatási összeg jogosságát, és a szükség szerinti helyszíni ellenõrzés eredménye alapján záradékában javaslatot tesz a támogatható ültetvényterület nagyságára.
(4) A szakigazgatási szerv a záradékkal ellátott támogatási kérelmeket legkésõbb 2011. szeptember 5-éig továbbítja az MVH részére. Ezzel egyidejûleg a szakigazgatási szerv a 2. melléklet szerinti kárbejelentési adatállomány-összesítõt elektronikus formában és papír alapon is megküldi az MVH részére.
(5) Az MVH a záradékban foglalt adatok alapján, a mezõgazdasági de minimis nyilvántartásban szereplõ adatok figyelembevételével megállapítja a támogatás mértékét, a jogos támogatási igényt és 2011. szeptember 23-ig dönt a támogatási kérelemrõl. Az MVH a jóváhagyott támogatásról és támogatási összegekrõl a kifizetések végrehajtását követõ 30 napon belül tájékoztatja az agrárpolitikáért felelõs minisztert (a továbbiakban: miniszter).
(6) Az MVH elutasítja azon támogatási kérelmeket, amelyeket a szakigazgatási szerv nem záradékolt.
(7) A miniszter a megfelelõ támogatási összegeket a Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcímcsoport terhére biztosítja a 1003200-00287560-00000017 számú MVH Agrártámogatások lebonyolítási számlán keresztül. Az MVH a forrás rendelkezésre állásától számított 15 napon belül, de legkésõbb 2011. szeptember 30-áig intézkedik a támogatás kifizetésérõl.
6. § Az MVH a támogatás összegének euróra történõ átváltásakor a kérelem benyújtása hónapjának elsõ napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyamot alkalmazza.
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termelõágazatban nyújtott csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
Dr. Fazekas Sándors. k.,
vidékfejlesztési miniszter
1. melléklet a 73/2011. (VII. 29.) VM rendelethez Támogatási kérelem adattartalma
1. Támogatási intézkedés pontos megnevezése 2. A kérelmezõ adatai:
Mezõgazdasági termelõ neve
Mezõgazdasági termelõ gazdálkodási formája Lakóhely/székhely címe
Levelezési címe
MVH regisztrációs száma Adószáma
Adóazonosító száma 3. A káresemény rövid leírása
4. A támogatás alapjául szolgáló adatok:
Település megnevezése
Károsodott ültetvényterület helyrajzi száma Károsodott ültetvényterület nagysága (hektárban) Károsodott növény megnevezése
Károsodás becsült mértéke (százalékban)
5. Nyilatkozatok [73/2011. (VII. 29.) VM rendelet 2. § (4)-(5) bekezdése szerint]
6. Keltezés
7. Kérelmezõ (cégszerû) aláírása
8. A kárt szenvedett ültetvényterület elhelyezkedése szerint területileg illetékes megyei kormányhivatal mezõgazdasági szakigazgatási szervének keltezéssel és aláírással hitelesített záradéka az alábbi adatokkal:
Támogatásra javasolt területnagyság
A kérelemben feltüntetett károsodott terület csökkentése esetén a csökkentés vagy az elutasítás konkrét indokolása
2. melléklet a 73/2011. (VII. 29.) VM rendelethez
Kárbejelentési adatállomány-összesítõ adattartalma
1. Ügyfél adatai:
Mezõgazdasági termelõ neve MVH regisztrációs száma Adószáma
Adóazonosító száma
2. Károsodott ültetvényterület adatai:
Helység Helyrajzi szám
Ültetvényterület nagysága
Károsodás becsült mértéke (százalékban) 3. Kérelem adatai:
Támogatásra javasolt területnagyság
A kérelemben feltüntetett károsodott terület csökkentése esetén a javasolt csökkentés, illetve az esetleges elutasítás érdemi indokolása
Javasolt összeg
Támogatási kérelem benyújtásának idõpontja 4. Keltezés
5. Cégszerû aláírás
A vidékfejlesztési miniszter 74/2011. (VII. 29.) VM rendelete
az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett õshonos és a veszélyeztetett
mezõgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történõ megõrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet módosításáról
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
1. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történõ megõrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdésének 17. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[2. § (1) E rendelet alkalmazásában]
„17.támogatási idõszak:a támogatási kérelem benyújtása évének január 1-étõl számított 5 naptári év;”
2. § Az R. 3. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott fajtánkénti nõivarú állatlétszám nagyságának ellenõrzését – a tenyésztõszervezetek tenyésztési adatbázisainak felhasználásával – a tenyésztési hatóság végzi, és a törzskönyvezett védett õshonos és veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajtáknak az adott év január 1-jei fajtánkénti nõivarú állatlétszámának adatairól az adott év február 1-jéig – 2010. évben június 15-ig – adatot szolgáltat a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban:
MVH) számára.”
3. § Az R. 13. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Azokra az egyedekre, baromfi esetén állományokra vonatkozóan, amelyekkel az állományt már csökkentették további kifizetést nem lehet igényelni.”
4. § Az R. 14. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Kiesett, de még nem pótolt egyedekre vagy állományokra vonatkozó kötelezettséget átadni nem lehet.”
5. § Az R. 16. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:
[(1) A kötelezettség átvevõje nem lehet olyan állattartó, aki]
„e) az adott célprogramra vonatkozóan nem a kötelezettség átadóval azonos támogatási kérelem benyújtási idõszakban adott be támogatási kérelmet, és a támogatási kérelmére hozott helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik.”
6. § (1) Az R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A támogatási kérelmet
a) a 2011. január 1-jétõl kezdõdõ támogatási idõszakra vonatkozóan 2011. szeptember 1. és 30. között, b) a 2012. január 1-jétõl kezdõdõ támogatási idõszakra vonatkozóan 2012. április 1. és 30. között,
c) a 2013. január 1-jétõl kezdõdõ támogatási idõszakra vonatkozóan 2013. április 1. és 30. között lehet benyújtani az MVH-nak a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez az MVH Központ által rendszeresített – (6) bekezdés szerinti – formanyomtatványon, írott formában.”
(2) Az R. 18. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) Egy kérelmezõ egy támogatási kérelem benyújtási idõszakban csak egy támogatási kérelmet nyújthat be. Ha több támogatási kérelem kerül benyújtásra, akkor az utolsóként benyújtott kérelem alapján történik a támogatási kérelem elbírálása.”
(3) Az R. 18. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az a kérelmezõ, aki az adott célprogram vonatkozásában a korábbi támogatási kérelmére vagy kötelezettségátadási kérelmére hozott helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik, a következõ években támogatási kérelmet már nem nyújthat be.”
(4) Az R. 18. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatvány tartalmi elemei a következõk:
a) ügyfél-azonosítási adatok, valamint a kapcsolattartó adatai, b) a célprogram azonosítása,
c) a támogatás igényléséhez szükséges nyilatkozatok, d) a kérelmezett induló állatállomány létszáma, e) a kérelmezett állatállomány-szaporulat létszáma, f) az ügyfél aláírása.”
7. § Az R. 20. § (4) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) Az 5. melléklet szerint a célprogramba bevonni kívánt egyedek szempontja esetében többletpont az alapján kerül megállapításra, hogy az állattartó a tenyészeteiben a támogatási kérelem benyújtásának évében január 1-jén tartott célprogrammal azonos állatfajta állatlétszámához viszonyítva mekkora állatlétszámot kíván az adott célprogramba bevinni.”
8. § Az R. 23. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 2010-et követõ években támogatási kérelmet benyújtó kérelmezõk elsõ alkalommal a támogatási kérelem benyújtását követõ évben nyújthatnak be kifizetési kérelmet.”
9. § Az R. 9. melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.
10. § (1) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezõgazdasági termelõk indulásához a 2009. évtõl nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet a következõ 13. §-sal egészül ki:
„13. § E rendelet alapján a 2011. évtõl kezdõdõen támogatási kérelem nem nyújtható be.”
(2) Hatályát veszti az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezõgazdasági termelõk indulásához a 2009. évtõl nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 5. §-a.
11. § E rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
Dr. Fazekas Sándors. k.,
vidékfejlesztési miniszter
1. melléklet a 74/2011. (VII. 29.) VM rendelethez
Az R. 9. mellékletének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„2. Az adott gondatlan meg nem felelés jogkövetkezményét az 1. pontban foglalt táblázat szerinti besorolásának megfelelõen az egyes elõírásokra vonatkozóan az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni.
A B C
1. Súlyosság Tartósság A kifizetés csökkentésének mértéke
2. 1 1 5%
3. 1 3 10%
4. 3 1
5. 3 3
6. 1 5
7. 5 1
8. 3 5 50%
9. 5 3
10. 5 5 100%
”
A vidékfejlesztési miniszter 75/2011. (VII. 29.) VM rendelete a vágópontok mûködésének részletes szabályairól
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás és a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában a vágópont olyan létesítmény, melyben az egyes állatfajok vágásának idõbeni elkülönítése mellett
a) éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertés, juh, kecske, b) éves átlagban hetente legfeljebb 20 darab szarvasmarha, c) évente legfeljebb 250 000 darab baromfiféle,
vágható úgy, hogy az a) és b) pontban felsorolt állatfajok bármilyen kombinációja nem lehet több napi 4 állategységnél.
2. § (1) A vágópont mûködését az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) engedélyezi.
(2) Az engedély megadásáról az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) foglalt elõírások tekintetében az alábbi könnyítések figyelembevételével dönt:
a) az 1. § a) és b) pontjában felsorolt állatfajokat vágó létesítmény esetében
1. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet I. szakasz II. fejezet (1) bekezdés a) pontjával összhangban elegendõ a fedett karám, melyek kialakításánál figyelembe kell venni a vonatkozó járványtani és állatvédelmi szempontokat,
2. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet I. szakasz II. fejezet (2) bekezdés a) pontjával és III. fejezet 3. pontjával összhangban ugyanazon üzemrész, állatvágásra és darabolásra idõbeli elkülönítéssel történõ használata engedélyezhetõ, ha azt bizonyítottan és igazoltan a tevékenységek között takarítják és fertõtlenítik, 3. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet I. szakasz II. fejezet 3. pontjával összhangban egyetlen mûveletben
elegendõ annyi eszköz csírátlanítása, sterilizálása, ami biztosítja, hogy a vágási mûveletekhez szükséges mennyiségû tiszta eszköz rendelkezésre álljon,
4. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet I. szakasz VII. fejezet 3. pontjával összhangban elegendõ egy a vágóhíd vágókapacitásából származó hús hûtéséhez szükséges hûtõhelyiségnél kisebb hûtõhelyiséget biztosítani, és nem szükséges a vágásból származó hús teljes mennyiségét lehûteni, abban az esetben, ha a hús a vágást követõen azonnal elhagyja a vágóhidat, és ha máshol (így kistermelõi elõállítás, kereskedelmi helyen történõ élelmiszer-elõállítás) ez biztosítható;
b) az 1. § c) pontjában felsorolt állatfajokat vágó létesítmény esetében
1. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet II. szakasz II. fejezet (2) bekezdés a) pontjával és III. fejezet 1. pont c) alpontjával összhangban ugyanazon üzemrész, állatvágásra és darabolásra idõbeli elkülönítéssel történõ használata engedélyezhetõ, ha azt bizonyítottan és igazoltan a tevékenységek között takarítják és fertõtlenítik,
2. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet II. szakasz II. fejezet 3. pontjával összhangban egyetlen mûveletben elegendõ annyi eszköz csírátlanítása, sterilizálása, ami biztosítja, hogy a vágási mûveletekhez szükséges mennyiségû tiszta eszköz rendelkezésre álljon.
3. § (1) A vágópont darabolási tevékenységet is végezhet, amennyiben az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság erre engedélyt ad.
(2) A darabolási tevékenység végzése során
a) az 1. § a) és b) pontjában felsorolt állatfajokat vágó létesítmény hetente nem termelhet 5 tonnánál több csontozott vagy darabolt húst,
b) az 1. § c) pontjában felsorolt állatfajokat vágó létesítmény hetente nem termelhet 3 tonnánál több darabolt húst.
4. § (1) Az 1. § a) és b) pontjában meghatározott állatfajokat vágó vágópont kistermelõ által vágásra szánt állatokat is levághat, amennyiben a kistermelõ gazdaságának helye a vágóponttól számított 100 km-es sugarú kör által határolt körzeten belül van.
(2) A 2. § (2) bekezdése a) pontjának 1. alpontja esetében az állatorvos elvégezheti az ante mortem vizsgálatot a vágóhelytõl számított 100 km-es sugarú kör által határolt körzeten belül elhelyezkedõ gazdaságban.
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezõgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet 4. számú melléklete.
Dr. Fazekas Sándors. k.,
vidékfejlesztési miniszter
A vidékfejlesztési miniszter 76/2011. (VII. 29.) VM rendelete
az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-tõl nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
1. Értelmezõ rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. célterület:egy jogcímen belül, az illetékes LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája alapján meghatározott projektleíró struktúra, amely a LEADER Helyi Akciócsoport által az illetékességi területére meghatározott speciális támogatási feltételeket tartalmazza, és amelynek megvalósítására a pályázat irányul;
2. célterület katalógus: a pályázati felhívásban szereplõ, a LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területére meghatározott speciális támogatási feltételeket elõíró célterületeket tartalmazó elektronikus gyûjtemény;
3. egyházi jogi személy:a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerinti egyházi jogi személy;
4. építmény:az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvényben meghatározottak szerint;
5. hátrányos helyzetû terület:a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt leghátrányosabb helyzetû kistérségek, vagy az ezekkel azonos elbánásban részesülõ, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott települések;
6. Helyi Bíráló Bizottság (a továbbiakban: HBB): a LEADER Helyi Akciócsoport elnöksége, ügyvezetõ testülete, igazgatósága, vagy a tagjai többségének támogató szavazatával tagjai közül létrehozott testület, amely a LEADER Helyi Akciócsoporthoz a LEADER terv és az ÚMVP III. tengelye, külön jogcímrendeletben meghatározott intézkedéseire, a LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában foglalt célterületekben megfogalmazott feltételek szerint beérkezett projekt javaslatokat – a LEADER Helyi Akciócsoport által meghatározottak szerint – a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiához való illeszkedés szempontjából vizsgálja és azokról dönt;
7. helyi termék:a LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területén megtermelt, a térségben honos vagy ott termelt vagy elõállított, az élelmiszer higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alaptermék, valamint a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint feldolgozott terméknek minõsülõ, a térségben megtermelt vagy elõállított alapanyagból feldolgozott termék;
8. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: HVS):az elõzetesen elismert helyi vidékfejlesztési akciócsoportnak, illetve új Helyi Akciócsoportnak, és az ÚMVP Irányító Hatósága (a továbbiakban: IH) által elismert LEADER Helyi Akciócsoportnak az illetékességi területére kidolgozott és – az IH által meghatározott idõközönként – aktualizált és az IH által jóváhagyott fejlesztési stratégiája;
9. HVS LEADER terv (a továbbiakban: LEADER terv):a HVS azon része, amely az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1698/2005/EK tanácsi rendelet) 61–65. cikkében elõírtaknak, valamint az IH által meghatározott egyéb feltételeknek megfelelõ fejlesztéseket tartalmazza;
10. jogcím:a 2007–2013 között meghirdetett LEADER Programban meghatározott intézkedések, amelyekbe a LEADER Helyi Akciócsoportok által kidolgozott azonos jellegû célterületeket be kell sorolni;
11. kis értékû fejlesztés:a 2. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott jogcímek esetében a LEADER Helyi Akciócsoport által speciális kis értékû célterületbe besorolt olyan fejlesztés, amelynek értéke nem éri el a jogcímenként maximalizált értékhatárt;
12. komplex fejlesztés:egy jogcímre épülõ fejlesztés, amelyhez legfeljebb öt további – az adott jogcím keretében el nem számolható, de a rendelet 2. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott jogcímekhez tartozó mellékletekben szereplõ – vagy egyéb speciálisként meghatározott kiadás típus társul;
13. közhasznú tevékenység:a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény (a továbbiakban: Kht.) által meghatározott, a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenység;
14. közösségi célú beruházás:olyan fejlesztés, amely a közhasznú tevékenység szerinti cél megvalósítását, valamint a szociális gazdasághoz kapcsolódó fejlesztés megvalósulását segíti elõ;
15. LEADER:az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 61. cikkében meghatározott fogalom;
16. LEADER forrás: az IH által közleményben közzétett forrásallokáció alapján a LEADER Helyi Akciócsoport lakosságszámával, településszámával és fejlettségi szintjével arányosan megállapított forrás, amely magában foglalja az EMVA IV. intézkedéscsoportjának azon forrásait, amelyeket a LEADER Helyi Akciócsoport a jogcímek alapján a LEADER tervben foglalt célok megvalósítására, valamint a mûködésére fordíthat;
17. LEADER fejlesztési forrás:az IH által közleményben közzétett forrásallokáció alapján a LEADER Helyi Akciócsoport számára a HVS LEADER tervében foglaltak végrehajtására rendelkezésre álló forrás;
18. LEADER Helyi Akciócsoport (a továbbiakban: LEADER HACS): az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 62. cikkének megfelelõ és az IH által elismert, jogi személyiséggel rendelkezõ – 2011. december 31. után kizárólag egyesületi formában mûködõ – helyi közösség, amely az elismerés iránti kérelemmel egyidejûleg vállalta a LEADER HACS minõsítéshez kapcsolódó feltételek teljesítését;
19. LEADER HACS illetékességi területe:a LEADER HACS elõzetes elismerésérõl vagy a LEADER HACS elismerésérõl szóló határozatában meghatározott terület, amelynek vonatkozásában a LEADER HACS HVS-t fogalmaz meg;
20. meglévõ épület:az ingatlan-nyilvántartási térképen feltüntetett épület;
21. munkaszervezet: a LEADER HACS által létrehozott jogi személyiségû szervezet ügyviteli és adminisztratív feladatokat ellátó szervezete, amely a LEADER HACS és az IH között megkötött együttmûködési megállapodás alapján látja el tevékenységét az ÚMVP III. és IV. tengely intézkedéseinek végrehajtása érdekében;
22. nonprofit szervezet:az egyesületként, az alapítványként, a közalapítványként, a nonprofit gazdasági társaságként és a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezetként mûködõ társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet;
23. önálló tevékenységet végzõ magánszemély:a mezõgazdasági õstermelõ, és a mûvészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeirõl szóló rendeletben felsorolt tevékenységet végzõ, mûvészeti tevékenységet folytató magánszemély;
24. pályázati felhívás: az e rendelet alapján igénybe vehetõ támogatások feltételeit tartalmazó, legkésõbb a benyújtási idõszak elsõ napját megelõzõ 60. napon, külön IH közleményben közzétett pályázati felhívás, amely tartalmazza a LEADER HACS által az illetékességi területérõl benyújtott projektjavaslatokra vonatkozó, a HBB döntésének alapjául szolgáló illeszkedési kritériumokat, valamint a támogatás igénybevételének részletes feltételeit szabályozó célterület katalógust;
25. projekt:a 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímek és a pályázati felhívásban meghatározott feltételek alapján megvalósításra kerülõ fejlesztés, beruházás, vagy tevékenység, amely a LEADER HACS által kialakított célterületekben foglalt fejlesztési célok megvalósulásához járul hozzá;
26. támogatási intenzitás:az egyes projektek esetében a támogatási arány a projekt teljes elfogadott értékéhez viszonyítva;
27. technikai közremûködõ:a LEADER HACS-csal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, az ügyfelek részére a pályázat benyújtásában kizárólag technikai segítséget nyújtó személy;
28. tradicionális eszköz:az a hagyományos, újonnan kereskedelmi forgalomban nem kapható gép, eszköz, tárgy, amely a hagyományos népi kultúra, szellemi és tárgyi örökség ápolásának, bemutatásának céljából korhû formai jellegeket hordozóan és funkcionalitással készült;
29. ügyfél:az a természetes személy, önálló tevékenységet végzõ magánszemély, mikro-, kis- és középvállalkozás, nonprofit szervezet és egyházi jogi személy, települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló törvény (a továbbiakban: Ttv.) által meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkezõ önkormányzati társulás, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktt.) alapján létrehozott többcélú kistérségi társulás, amely fejlesztést valósít meg valamely LEADER HACS illetékességi területen, célterület katalógusnak megfelelõ településen;
30. vidéki térség:azoknak a 12. melléklet szerinti 10 000 fõnél kevesebb lakosú vagy a 120 fõ/km2-nél alacsonyabb népsûrûségû településeknek a köre, valamint azok a 13. melléklet szerinti települések tanyás jellegû külterületei és részönkormányzatai (a budapesti agglomerációhoz tartozó települések kivételével), amelyek megfelelnek az ÚMVP IV. tengely LEADER jogcímben foglaltaknak;
31. vonalas létesítmény: esõ- és szennyvízelvezetõ, esõ- és szennyvízgyûjtõ, csatorna és árok, külsõ telekommunikációs hálózat, beleértve a csatlakozási pontot is.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény), valamint az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) szereplõ szabályokat kell alkalmazni.
2. A támogatás igénybevételének általános feltételei
2. § (1) Az alábbi jogcímek keretében megvalósuló projektekre vehetõ igénybe támogatás a LEADER tervben foglaltaknak megfelelõen
a) LEADER közösségi célú fejlesztés, b) LEADER vállalkozási alapú fejlesztés, c) LEADER rendezvény,
d) LEADER képzés, e) LEADER tanulmányok,
f) LEADER térségen belüli együttmûködés.
(2) Pályázat benyújtására jogosult a LEADER HACS illetékességi területéhez tartozó településen a pályázat benyújtásakor a) mûködõ és induló mikro-, kis- és középvállalkozás;
b) mûködõ települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, a Ttv.-ben meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkezõ önkormányzati társulás, valamint a Ktt. alapján létrehozott többcélú kistérségi társulás, amelynek a tevékenységgel érintett település a tagja;
c) székhellyel vagy telephellyel rendelkezõ nonprofit szervezet;
d) székhellyel vagy telephellyel rendelkezõ egyházi jogi személy;
e) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ természetes személy.
(3) Kizárólag az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe szerinti LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló tevékenységek támogathatóak.
(4) Egy pályázat kizárólag
a) egy LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló projektre, valamint b) egy célterületre
irányulhat.
(5) A pályázat benyújtására nyitva álló idõszakban egy ügyfél egy célterületre kizárólag egy pályázatot nyújthat be.
(6) Egy ügyfél a 2007–2013. évi tervezési idõszakban jogcímenként legfeljebb három pályázatot nyújthat be.
(7) Az ügyfél újabb pályázatot az adott célterületre kizárólag ezen célterület vonatkozásában korábban benyújtott pályázat utolsó kifizetési kérelmének beadását követõen nyújthat be.
3. § (1) Támogatás kizárólag a 12. mellékletben szereplõ településen és a 13. mellékletben szereplõ település külterületén, illetve részönkormányzatának területén megvalósuló projekthez vehetõ igénybe.
(2) Támogatás kizárólag olyan projekthez vehetõ igénybe, amely
a) a megvalósulás helye szerint illetékes LEADER HACS HVS-ében meghatározott célkitûzések megvalósulásához járul hozzá,
b) a megvalósulás helye szerint illetékes LEADER HACS által megfogalmazott LEADER célterülethez rendelt számszerûsíthetõ eredmény elérését segíti elõ, valamint
c) megfelel az e rendeletben és a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.
(3) A LEADER HACS a beérkezõ projektjavaslatok HVS-hez való illeszkedésének vizsgálatára az IH által külön közleményben közzétett eljárásrend szerint létrehozza és mûködteti a HBB-t.
(4) A célterületekre a HBB által kiállított támogató nyilatkozat csatolásával nyújtható be pályázat, ennek elmulasztása esetén nincs lehetõség hiánypótlásra.
(5) Mikro-, kis- és középvállalkozás ügyfél pályázat benyújtására akkor jogosult, ha a pályázati felhívás megjelenése elõtt legalább 3 hónappal a LEADER HACS illetékességi területén székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkezik, kivéve, ha a LEADER HACS a célterület katalógusban ettõl eltérõen rendelkezik.
(6) A benyújtott pályázatok vonatkozásában a Vhr. 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(7) Induló vállalkozás esetén a Vhr. 7. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a nehéz helyzetben lévõ vállalkozásokra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(8) A 2. § (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott jogcímek esetében az ügyfél a támogatási határozat közlésétõl számított 9 hónap elteltét követõen megnyíló, elsõ kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló idõszak utolsó napjáig köteles kifizetési kérelmet benyújtani, amellyel olyan kiadás is elszámolásra kerül, amely nem minõsül egyéb elszámolható kiadásnak.
4. § (1) Egy pályázat keretében a megítélt támogatás összege nem haladhatja meg
a) a LEADER HACS rendelkezésére álló LEADER fejlesztési forrás 20%-át és a 200 000 eurónak megfelelõ forintösszeget;
b) a LEADER HACS célterület katalógusában meghatározott maximális támogatási összeget.
(2) Nem támogatható az a pályázat, amely esetén az igényelt támogatási összeg nem éri el a LEADER HACS célterület katalógusában meghatározott minimális támogatási összeget.
(3) Az egyéb elszámolható kiadások tekintetében – ha a pályázatban eltérõ támogatási intenzitások kerülnek megállapításra – egységesen a legalacsonyabb intenzitást kell figyelembe venni.
(4) A jóváhagyott elszámolható kiadás nem haladhatja meg
a) a Gépkatalógusban beazonosítható tételek vonatkozásában a Gépkatalógus,
b) az Építési Normagyûjteményben (a továbbiakban: ÉNGY) beazonosítható tételek vonatkozásában az ÉNGY szerinti referenciaárat.
(5) A megítélhetõ támogatási összeg alapját az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban:
1998/2006/EK bizottsági rendelet) képezi. Ennek értelmében a 2. § (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott jogcímek esetén az e rendelet alapján megítélt támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezetek esetében de minimis támogatásnak minõsül; a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogcím esetén az e rendelet által támogatott célterületek vonatkozásában ügyfelenként három egymást követõ pénzügyi évben a megítélt támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelõ forintösszeget.
(6) Költségvetési szervek esetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a támogatás számításának alapja az összes nettó elszámolható kiadás.
(7) Ha a referenciaár az adott tétel esetében nem állapítható meg a (4) bekezdés szerinti Gépkatalógus vagy ÉNGY alapján, akkor az ügyfél köteles legalább két árajánlatot csatolni az elszámolni kívánt kiadásokról. A két árajánlatnak azonos mûszaki tartalommal kell rendelkeznie, és az ügyfélnek meg kell indokolnia, hogy melyiket választja. Az árajánlat nem származhat az ügyfél saját tulajdonában lévõ vagy kapcsolt vállalkozásától, illetve olyan vállalkozástól, amelyben az ügyfél többségi tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az ajánlattevõ a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentett tevékenysége tekintetében adhat árajánlatot. Az árajánlat nem lehet régebbi a pályázat benyújtási idõszak elsõ napját megelõzõ 60 napnál. Ha az ügyfél valamely kiadási tételéhez kapcsolódóan árajánlatot csatol be a pályázatához vagy a kifizetési kérelméhez, a támogatásra csak olyan árajánlat alapján jogosult, amelyben az árajánlattevõ hiánytalanul feltünteti
a) az ajánlatkérõ és ajánlattevõ nevét, címét, és adószámát vagy adóazonosító jelét, b) a kiadási tétel részletes mûszaki adatait,
c) a kiadási tételben szereplõ elemek mennyiségét és mértékegységét, valamint nettó összegeiket, d) a kiadási tétel nettó összegét, a felszámított áfát és bruttó összegét,
e) a kiadási tétel pénznemét, f) az ajánlat kiállításának dátumát,
g) az ajánlattevõ vagy képviselõjének aláírását.
(8) Elektronikus árajánlat (webáruház, elektronikus levél) esetén a (7) bekezdés g) pontjában meghatározott követelményt nem kell alkalmazni, azonban ha az árajánlattevõ az ajánlatát elektronikus levélben adta, az elektronikus levél csatolmányainak is meg kell felelniük a (7) bekezdés a)–f) pontja szerinti követelményeknek. Az elektronikus árajánlat akkor fogadható el, ha tartalmazza a webáruház honlap címét, illetve elektronikus levél esetén az árajánlattevõ elektronikus levél címét is. Elektronikus árajánlat esetén az árajánlattevõ nem lehet természetes személy.
(9) Eltérõen a Vhr. 31. § (1) bekezdés c) pontjától a szoftver licencek ellenértéke eszközként elszámolható kiadás.
(10) Amennyiben a pályázatban megfogalmazott tevékenység rendezvény megvalósítására irányul, a rendezvény keretén belül végzett tereprendezésre a Vhr. 30. § (7) bekezdését nem kell alkalmazni, ha az építési tételek elszámolása ÉNGY alapján történik.
(11) E rendelet keretében benyújtott pályázatok esetében a marketing költségek nem tartoznak bele a Vhr. 31. §-ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások körébe, hanem önállóan elszámolhatók, amennyiben azt a célterület lehetõvé teszi.
(12) A Vhr. 27. § (1) bekezdés g) pontjától eltérõen a tradicionális eszköz beszerzése esetében egy árajánlat becsatolása szükséges, amely árajánlat egyúttal igazolja, hogy az eszköz hordozza a megismertetni kívánt idõszakban használt eszköz formai és funkcionális jellemzõit. Az árajánlat becsatolása mellett az ügyfél nyilatkozik arról, hogy az árajánlat alapján beszerzett tradicionális eszköz kereskedelmi forgalomban nem kapható.
5. § (1) Települési önkormányzat nem vehet igénybe támogatást a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése szerinti helyi közszolgáltatások keretében az önálló települési alapinfrastruktúra-fejlesztésre, így különösen a gázhálózat, az elektromos hálózat, az ivóvízhálózat, a szennyvízhálózat, a csapadékvíz-elvezetõ rendszer, a tûzi-víz vezetékek, a tûzi-víz tárolók, az utak, a járdák, a vasutak, az átereszek, a vízi létesítmények, a hulladékkezelõ, az egyedi szennyvízelhelyezés, a hírközlési, informatikai hálózat fejlesztésére.
(2) Települési önkormányzat nem vehet igénybe támogatást az Ötv. 8. § (4) bekezdésében meghatározott, kötelezõen biztosítandó feladatok ellátását szolgáló épület, épületrész, eszköz és technológia fejlesztésére.
(3) Az ügyfél nem jogosult pályázat benyújtására arra a tevékenységre, beruházásra, vagy fejlesztésre, amelyre az ügyfélnek elbírálatlan támogatási kérelme vagy jogerõs támogatási határozata van az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatható tevékenységre, beruházásra, vagy fejlesztésre vonatkozóan.
(4) Az ügyfél tanácsadást, tanulmánykészítést, oktatást, illetve képzést a Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. melléklete szerinti partnervállalkozásától vagy kapcsolt vállalkozásától nem vehet igénybe.
(5) A nem elszámolható kiadásokat a 2. melléklet tartalmazza.
6. § (1) Kizárólag olyan tevékenységre igényelhetõ támogatás, amely szerepel a fejlesztés megvalósulási helye szerint illetékes LEADER HACS – legkésõbb a pályázat benyújtására nyitva álló idõszak elsõ napját megelõzõ 60. napon lezárt – célterület katalógusában.
(2) Támogatás az illetékes LEADER HACS célterület katalógusában meghatározott a) támogatás-intenzitásra,
b) maximális támogatási összegre, c) minimális támogatási összegre,
d) célterület specifikus alanyi és tárgyi feltételekre, e) elszámolható kiadásokra,
f) megvalósulás helyére, valamint
g) a célterület adatlap „támogatás vehetõ igénybe” pontban felsorolt vonatkozó feltételek együttes betartása mellett vehetõ igénybe.
(3) Az egyes célterületek keretében megvalósuló tevékenységek vonatkozásában az elszámolható kiadások körét az illetékes LEADER HACS célterület katalógusa határozza meg, azzal, hogy
a) az egyes jogcímeknél meghatározott elszámolható kiadások körét nem bõvítheti, szûkítésre azonban van lehetõsége, továbbá
b) meghatározhat
ba) egy speciális kiadást,
bb) komplex fejlesztésnél maximum öt speciális kiadást, kivéve a mûködési költséget, amennyiben azt a komplex fejlesztés alapjogcíme nem tartalmazza,
bc) kisértékû fejlesztésnél maximum öt speciális kiadást, kivéve a mûködési költséget.
(4) A LEADER HACS a jogcímenként meghatározott támogatási intenzitásokat a célterület katalógusban pozitív irányba nem módosíthatja, negatív irányba viszont eltérítheti.
(5) A pályázathoz mellékelni kell – a Vhr.-ben elõírtak mellett – az e rendeletben meghatározott, valamint az illetékes LEADER HACS célterület katalógusában meghatározott mellékleteket.
(6) Az ügyfélnek az e rendeletben és a LEADER HACS célterület katalógusában elõírt jogosultsági feltételeknek a pályázat benyújtásakor meg kell felelnie.
(7) A pályázatban szereplõ projekt megvalósítása a pályázat befogadását követõen a pályázó saját felelõsségére kezdhetõ meg.
(8) A benyújtott pályázatok értékelésénél
a) a fejlesztés megvalósítási helye szerint illetékes LEADER HACS célterület katalógusában szereplõ célterület-specifikus pontozási szempontokat, továbbá
b) amennyiben a pályázathoz pénzügyi tervet és üzleti tervet vagy mûködtetési és fenntarthatósági tervet is be kell nyújtani, akkor azok értékelési szempontjait
is figyelembe kell venni.
3. Célterületek meghirdetése
7. § (1) Az IH a pályázati felhívásban hirdeti meg a LEADER HACS-ok által jóváhagyott célterületeket.
(2) A pályázati felhívást az IH és a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) a honlapján teszi közzé.
(3) Egy LEADER HACS egy pályázati idõszakban összesen legfeljebb tíz célterületet, és azokon belül a) kis értékû fejlesztések támogatására legfeljebb négy célterületet;
b) komplex fejlesztések támogatására legfeljebb két célterületet határozhat meg.
(4) A LEADER HACS célterületei vonatkozásában az igénybe vehetõ támogatás minimum és maximum összeghatárát forintban határozza meg.
(5) Kis értékû fejlesztésekre a LEADER HACS rendelkezésére álló LEADER fejlesztési forrásának legfeljebb 10%-a fordítható.
(6) A LEADER HACS célterület katalógusában az egyes jogcímek keretében meghatározott ügyfelek körén kívül a LEADER HACS a célterület katalógusban nem határozhat meg további ügyfeleket, azonban a jogcímeknél meghatározott ügyfélkört szûkítheti.
4. Kis értékû fejlesztések
8. § (1) A kis értékû fejlesztésre benyújtott pályázatok támogatása a LEADER HACS által kialakított célterületben meghatározott jogosultsági kritériumok alapján, a Törvény 32. § (1) bekezdés
b) pontja szerint a célterületre meghatározott forrás kimerüléséig tart.
(2) A LEADER HACS által meghatározott LEADER célterületek tartalmazzák az elszámolható kiadások körét.
(3) Amennyiben a LEADER HACS a célterületben az egyes kiadási tételek tekintetében referencia árakat határoz meg, az ügyfél az árajánlatos tételek esetében nem köteles árajánlatot benyújtani.
(4) Amennyiben a LEADER HACS nem határoz meg referenciaárat, az ügyfél köteles két árajánlatot beküldeni az ÉNGY-ben vagy a Gépkatalógusban nem szereplõ tételek vonatkozásában.
(5) A kis értékû fejlesztésekre benyújtott pályázatok esetében hiánypótlás nincs.
(6) Kis értékû fejlesztésekre vonatkozó célterületek kialakítására a 2. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott jogcímek esetében van lehetõség.
(7) Kis értékû fejlesztés nem valósítható meg komplex fejlesztés keretében.
(8) A kis értékû fejlesztések vonatkozásában megítélt támogatási összeg nem haladhatja meg a) közösségi célú fejlesztés esetében az 1 000 000 forintot,
b) vállalkozás alapú fejlesztés esetében az 1 000 000 forintot, c) rendezvény esetében a 250 000 forintot,
d) képzés esetében a 250 000 forintot.
(9) A közösségi célú fejlesztés és a vállalkozási alapú fejlesztés keretében megvalósított kis értékû fejlesztés vonatkozásában
a) a Vhr. 31. §-ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások nem elszámolható kiadásnak minõsülnek, b) a Vhr. 30. §-ában foglaltaknak megfelelõ – a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan új építmény, épület építése,
meglévõ építmény, épület felújítása, bõvítése, korszerûsítése, valamint épületgépészet kialakítása, korszerûsítése, tereprendezés, parkosítás – költségtípusokat tekintve kizárólag a nem építési engedély köteles tevékenységek támogathatóak.
(10) A kis értékû fejlesztések esetében az e rendelet vonatkozó jogcímeiben meghatározott elszámolható kiadások egymáshoz viszonyított arányára vonatkozó belsõ korlátokat és az elszámolható kiadások listáját nem kell alkalmazni, valamint pénzügyi tervet nem kell csatolni.
5. LEADER Komplex Fejlesztés
9. § (1) A 2. § (1) bekezdésben meghatározott jogcímek mindegyike keretében lehetõség van komplex fejlesztés támogatására vonatkozó célterület meghirdetésére.
(2) A LEADER komplex fejlesztés jogcímre az az ügyfél nyújthat be pályázatot, aki a komplex fejlesztés alapját képezõ jogcímben pályázat benyújtására jogosult, figyelemmel a LEADER HACS által kialakított célterületben elõírtakra.
(3) A LEADER komplex fejlesztés célterület a 2. § (1) bekezdésben meghatározott jogcímek közül egy alapjogcímre épül, amely kiegészíthetõ legfeljebb öt speciális kiadás típussal, amelyek nem lehetnek azonosak az azon jogcím keretében elszámolható kiadás típusokkal, amelyhez a célterület besorolásra került.
(4) Az öt speciális kiadás típuson túl a LEADER komplex fejlesztés keretében meghirdetett célterületre teljesülnie kell azon alapjogcímre vonatkozó egyéb szabályoknak, amelyhez a célterület besorolásra került.
(5) LEADER komplex fejlesztés keretében elszámolható
a) a 2. § (1) bekezdésben meghatározott jogcímek szerinti kiadás, kivéve a mûködési költség, amennyiben az alapjogcím nem tartalmazza, és
b) a projekt megvalósítási helye szerinti illetékes LEADER HACS célterület katalógusában meghatározott öt speciális kiadás.
6. Közösségi célú fejlesztések
10. § (1) Pályázat benyújtására jogosult a LEADER HACS illetékességi területéhez tartozó településen a pályázat benyújtásakor mûködõ
a) települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, a Ttv. 16. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkezõ önkormányzati társulás, valamint a Ktt. alapján létrehozott többcélú kistérségi társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja;
b) nonprofit szervezet;
c) egyházi jogi személy;
amennyiben a fejlesztés a közhasznú tevékenység ellátását segíti elõ és a célterület katalógus is tartalmazza az adott támogatható tevékenységet.
(2) Az e jogcím keretében elszámolható kiadásokat a 4. melléklet határozza meg.
(3) A pályázatban önállóan csak a 4. melléklet a), b), d), e) és g) pontjában meghatározott elszámolható kiadások szerepelhetnek. A 4. melléklet c), f) h), i), és j) pontjában meghatározott elszámolható kiadások csak a 4. melléklet a), b), d), e) vagy g) pontjában szereplõ kiadásokkal együtt támogathatóak.
(4) A 4. melléklet i) pontja szerinti mûködési kiadások a 3. melléklet alapján számolhatók el, ha a fejlesztés a LEADER HACS által meghatározott közhasznú tevékenységre irányul és ha azokat a LEADER HACS az adott célterület vonatkozásában elszámolhatóként határozza meg. A mûködési kiadások mértéke nem haladhatja meg
a) elsõ évben a beruházás megvalósítása érdekében jóváhagyott elszámolható kiadás 5%-át, legfeljebb a bruttó 2 600 000 forintot;
b) a második évben a beruházás megvalósítása érdekében jóváhagyott elszámolható kiadás 4%-át, legfeljebb a bruttó 2 000 000 forintot;
c) a harmadik évben a beruházás megvalósítása érdekében jóváhagyott elszámolható kiadás 3%-át, legfeljebb a bruttó 1 600 000 forintot.
(5) Mûködési támogatás igénybevételére irányuló kifizetési kérelmet a 4. melléklet a)–h) és j) pontjaiban meghatározott fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének benyújtási idõpontjától kezdõdõen felmerült kiadásokra lehet benyújtani.
(6) Mûködési kiadásra vonatkozó kifizetési kérelem az utolsó beruházási kiadásra vonatkozó kifizetési kérelem benyújtását követõen nyújtható be.
(7) E jogcím keretében a LEADER közösségi célú fejlesztés esetében
a) a Vhr. 20. § (3) bekezdésétõl eltérõen – ha az ügyfél mûködési támogatást is igénybe vesz – az utolsó kifizetési kérelem benyújtása elõtt kifizethetõ a támogatási határozattal jóváhagyott támogatási összeg 80%-át meghaladó összeg;
