A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A 2009. december 28., hétfõ
Tar ta lom jegy zék
2009. évi CLI. törvény A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl,
valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról 46303
2009. évi CLII. törvény Az egyszerûsített foglalkoztatásról 46310
2009. évi CLIII. törvény Egyes közlekedési tárgyú tör vények módosításáról 46320 306/2009. (XII. 28.) Korm.
rendelet
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttmûködési keretprogram kialakításáról
szóló megállapodás kihirdetésérõl 46331
307/2009. (XII. 28.) Korm.
rendelet
Az egyes, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényhez kapcsolódó sajátos
számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról 46337 308/2009. (XII. 28.) Korm.
rendelet
Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelölésérõl, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggõ
módosításáról 46342
309/2009. (XII. 28.) Korm.
rendelet
Az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló
387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 46345 310/2009. (XII. 28.) Korm.
rendelet
A Kormányzati Ellenõrzési Hivatalról szóló 312/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet módosításáról 46346
311/2009. (XII. 28.) Korm.
rendelet
Az építésügyi hatósági feladatellátással összefüggõ egyes
kormányrendeletek módosításáról 46347
312/2009. (XII. 28.) Korm.
rendelet
Az egyes fémek begyûjtésével és értékesítésével összefüggõ visszaélések
visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról 46359 313/2009. (XII. 28.) Korm.
rendelet
A fejlesztési adókedvezményrõl szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet
módosításáról 46378
314/2009. (XII. 28.) Korm.
rendelet
Egyes kormányrendeleteknek a pénzforgalommal összefüggõ
módosításáról 46380
315/2009. (XII. 28.) Korm.
rendelet
A megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt
szervezetek tevékenységének részletes szabályairól 46394 316/2009. (XII. 28.) Korm.
rendelet
A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti
kereset-kiegészítésérõl 46400
34/2009. (XII. 28.) MNB rendelet
A fizetési rendszer mûködtetését végzõ szervezetek üzletszabályzatára
és szabályzataira vonatkozó követelményekrõl 46405
35/2009. (XII. 28.) MNB rendelet
A fizetési rendszer mûködtetésére vonatkozó tárgyi, technikai, biztonsági
és üzletmenet-folytonossági követelményekrõl 46411
MAGYAR KÖZLÖNY 192. szám
47/2009. (XII. 28.) EüM rendelet
Az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésû
elõirányzatok felhasználásáról 46419
176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet
A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerbõl lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének
részletes szabályairól 46424
177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról 46428 76/2009. (XII. 28.) IRM
rendelet
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet
módosításáról 46429
77/2009. (XII. 28.) IRM rendelet
Egyes rendészeti tárgyú miniszteri rendeletek adózással és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosításával összefüggõ módosításáról 46430 78/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM–
PTNM együttes rendelet
Egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselõi munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresõképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló
57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet módosításáról 46437 79/2009. (XII. 28.) IRM–ÖM
együttes rendelete
Egyes rendészeti tárgyú miniszteri rendeleteknek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosításával összefüggõ módosításáról 46443 80/2009. (XII. 28.) IRM
rendelet
Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi
nyilvántartásának részletes szabályairól 46446
81/2009. (XII. 28.) IRM rendelet
A cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseirõl szóló
21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról 46463
42/2009. (XII. 28.) PM rendelet
A hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körérõl és az adatszolgáltatás módjáról szóló
45/2008. (XII. 31.) PM rendelet módosításáról 46505
1/2009. KPJE szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 47024 1220/2009. (XII. 28.) Korm.
határozat
A megfelelõségértékelõ szervezetek tevékenységére vonatkozó szabályozás összhangjának biztosítása érdekében szükséges kormányzati feladatokról 47026 1221/2009. (XII. 28.) Korm.
határozat
A 2010. évi, határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésérõl 47026 Tar ta lom jegy zék
II. Tör vé nyek
2009. évi CLI. törvény
a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról*
1. § A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továb biak ban: NATtv.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„1. § A nemzeti akkreditálás rendszerében a következõ szervezetek és természetes személyek akkreditálhatók:
a) vizsgálólaboratóriumok, b) mintavevõ szervezetek, c) kalibrálólaboratóriumok,
d) jártassági vizsgálatot szervezõ szervezetek, e) terméktanúsító szervezetek,
f) irányítási rendszereket tanúsító szervezetek, g) személyzettanúsító szervezetek,
h) ellenõrzõ szervezetek, a hatóságok kivételével, i) referenciaanyag-gyártó szervezetek,
j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (a továb biak ban: EMAS) hitelesítõ szervezetek és természetes személyek.”
2. § A NATtv. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„3. § E tör vény alkalmazásában:
a) akkreditálás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet elõ írásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továb biak ban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom,
b) megfelelõségértékelés: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott eljárás.”
3. § A NATtv. 5. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Testület köteles a 765/2008/EK rendelet 14. cikke szerinti elismert testület által végzett szakértõi értékelés során az elismert testülettel, valamint annak szakértõivel együttmûködni, az értékeléshez szükséges adatokat, dokumentumokat – beszámolókat, mérlegeket, bizonylatokat, belsõ szabályzatokat – rendelkezésre bocsátani.”
4. § A NATtv. a következõ 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A Testület a honlapján közzéteszi
a) alapszabályát, szervezeti és mûködési szabályzatát, az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatokat, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó szabályzatot,
b) az 5. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározottakat és az 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti dokumentumokra vonatkozó információkat,
c) a 6. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartást,
d) a 765/2008/EK rendelet 10. cikke szerinti szakértõi értékelése eredményét, valamint e) tájékoztatást a 765/2008/EK rendelet 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottakról.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el.
5. § A NATtv. 7. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A tör vényességi felügyeletet ellátó miniszter a közgyûlésen tanácskozási joggal vesz részt, ennek keretében a közgyûlésen részt vehet, felszólalhat és kérdéseket tehet fel.”
6. § A NATtv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A Testület elnöke a Tanács megválasztását napirendre tûzõ közgyûlés összehívásával egyidejûleg felkéri az akkreditálásban érdekelt minisztereket, hogy legkésõbb a közgyûlésen nevezzék meg közös képviselõjüket.
Az akkreditálásban érdekelt miniszterek mindegyike jogosult a közös képviselõ személyére javaslatot tenni.
A javaslatok alapján az akkreditálásban érdekelt miniszterek döntésüket megelõzõen egyeztetnek, vita esetében a Kormány dönt. Nem lehet közös képviselõ a tör vényességi felügyeletet ellátó miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.
A közös képviselõ személyérõl a gazdaságpolitikáért felelõs miniszter (a továb biak ban: miniszter) által vezetett minisztérium útján tájékoztatják a Testület elnökét.”
7. § A NATtv. 17. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(7) Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban minõsítõként vagy szakértõként nem vehet részt az eljárásban érintett szervezet vagy természetes személy, valamint az azonos területen akkreditált státusszal rendelkezõ szervezet tulajdonosa, továbbá e személyek – a Polgári Törvénykönyvben meghatározott – közeli hozzátartozója.”
8. § (1) A NATtv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az akkreditálást az a szervezet vagy természetes személy kérheti, amely vagy aki a kérelem benyújtását megelõzõen legalább három hónapig az adott szervezet vagy természetes személy tevékenységére vonatkozó jogszabályok, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai, nemzeti szabványként közzétett európai és nemzetközi szabványok szerint mûködik.”
(2) A NATtv. 18. § (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(12) A Testület számára az akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bõvítési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szûkítési eljárásáért, a változásbejelentésre [20. § (5) bekezdés] vagy panaszbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért, a fellebbezési eljárásáért, továbbá a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásba vételért, kizárólag adminisztrációs tevékenységet igénylõ adatmódosulás bejelentésének kivételével nyilvántartási adat módosításáért, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
9. § (1) A NATtv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) Az értékelõ csoport a helyszíni értékelésrõl készült jegyzõkönyvet, a megvizsgált dokumentációt, az értékelõ jelentést, az akkreditált státusz odaítélésére, szûkítésére, bõvítésére vonatkozó ajánlását az ügyvezetõ igazgatónak átadja, aki az értékelési szakasz befejezésérõl és a kérelem döntésre való alkalmasságáról az értékelési szakasz lezárásaként végzést bocsát ki.”
(2) A NATtv. 19. § (7)–(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(7) Az ügyvezetõ igazgató az eljárás során keletkezett iratokat döntéshozatalra az akkreditáló bizottság soron következõ ülésére elõterjeszti.
(8) A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje tizenöt munkanap, amelyet az akkreditáló bizottság elnöke egy alkalommal tizenöt munkanappal meghosszabbíthat. A döntéshozatali szakaszban az akkreditáló bizottság a kérelem, az értékelési szakasz során összegyûjtött információ, a helyszíni értékelés jegyzõkönyve, az értékelõ jelentés, valamint a kérelmezõ észrevételei alapján határoz az akkreditált státusz odaítélésérõl vagy elutasításáról.”
(3) A NATtv. 19. § (10)–(11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(10) Az akkreditált szervezet, illetve természetes személy írásban kérelmezheti a határozatban foglalt akkreditált státusza területének szûkítését. A kérelemben foglaltakat az akkreditáló bizottság a kérelem benyújtását követõ ülésén megvizsgálja, és az akkreditált státusz területét – a kérelemben foglaltak szerint – mérlegelés nélkül szûkíti.
(11) Az akkreditált státusz területének bõvítése iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz területének bõvítése az eredeti akkreditált státusz idõbeli hatályára terjed ki.”
10. § A NATtv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az éves felügyeleti vizsgálatot a Testület az akkreditált szervezetnél, illetve természetes személynél hivatalból folytatja le. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés vagy az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása [20. § (5) bekezdés] esetén kerülhet sor.”
11. § (1) A NATtv. 22. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körûen felfüggeszti, ha:]
„b) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a felügyeleti vizsgálathoz szükséges dokumentumokat határidõben nem bocsátja a Testület rendelkezésére,”
(2) A NATtv. 22. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körûen felfüggeszti, ha:]
„e) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a 25. § (5) bekezdésben meghatározott éves felügyeleti vizsgálati díjat nem téríti meg,”
12. § (1) A NATtv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A Tanács a külföldi akkreditált státuszt elismeri, ha azt a következõ feltételek valamelyikének megfelelõ akkreditáló szervezet ítélte oda:
a) az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam nemzeti akkreditáló testülete, amely a 765/2008/EK rendelet 10. cikke szerint szakértõi értékelésen megfelelt,
b) az Európai Akkreditálási Együttmûködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja,
c) a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttmûködés vagy a Nemzetközi Akkreditálási Fórum Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja,
d) a Testülettel kétoldalú elismerési megállapodást kötött.”
(2) A NATtv. 24. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti nemzeti akkreditáló testület által lefolytatott akkreditálási eljárás és odaítélt akkreditált státusz tekintetében az egyenértékûség hatóságok általi elismeréséhez nincs szükség az e § szerinti eljárás lefolytatására.”
13. § (1) A NATtv. 25. § (1) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
[A Testület mûködésének pénzügyi forrásai:]
„d) éves felügyeleti vizsgálati eljárás díja,”
(2) A NATtv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A Testület üzletszerûen – nyereség- és vagyonszerzés céljából – nem folytathat termelõ, kereskedelmi vagy szolgáltatótevékenységet, nem végezhet az 1. §-ban felsorolt akkreditált szervezetek által folytatott tevékenységgel azonos tevékenységet, gazdasági társaságnak nem lehet tagja (részvényese) és ilyen társaságban nem szerezhet pénzügyi vagy irányítási részesedést.”
(3) A NATtv. 25. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az akkreditált szervezet és természetes személy a Testület részére éves felügyeleti vizsgálati díjat fizet. Az éves felügyeleti vizsgálat díja az éves felügyeleti kötelezettség idõpontjában fennálló akkreditált státusz alapján számított akkreditálási díj 50%-a.”
14. § A NATtv. a 25. §-t köve tõen a következõ új IV/A. Fejezettel, és a 25/A., 25/B. §-sal egészül ki:
„IV/A. FEJEZET
Törvényességi felügyelet
25/A. § (1) A Testület feletti tör vényességi felügyeletet a miniszter gyakorolja.
(2) A miniszter legalább évente ellenõrzi, hogy a Testület alapszabálya és belsõ szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, továbbá, hogy a Testület szerveinek – az akkreditáló bizottság és a fellebbviteli bizottság kivételével – döntései nem sértik-e a jogszabályokat, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusait, az alapszabályt vagy más belsõ szabályzatot.
25/B. § (1) Az ellenõrzés során az ahhoz szükséges adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok, belsõ szabályzatok bekérhetõek, valamint szükség esetén helyszíni ellenõrzés is lefolytatható.
(2) Ha az ellenõrzés során jogsértés kerül megállapításra, és a Testület mûködésének tör vényességét az ellenõrzés során megállapított határidõn belül sem állítja helyre, a miniszter bírósághoz fordul.
(3) A bíróság nemperes eljárásban dönt. A bíróság
a) megsemmisíti a Testület testületi szervének jogsértõ határozatát és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy
b) a jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti a Testület egyes testületi szerveinek és tisztségviselõinek mûködését, és egyidejûleg a Testület irányítására felügyelõbiztost rendel ki.
(4) A felügyelõbiztos köteles a mûködés tör vényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a Testület közgyûlését.
(5) Nem rendelhetõ ki felügyelõbiztosként, aki a Testületben tisztséget nem viselhetne, valamint aki a Testületben tisztséget tölt be.
(6) A felügyelõbiztos – mûködésének idõtartamára – a Testület elnökének megfelelõ díjazásra jogosult.
(7) A felügyelõbiztos a tevékenységérõl és annak eredményérõl folyamatosan – ha a közgyûlés a mûködésének tör vényességét helyreállítja, haladéktalanul – tájékoztatja a bíróságot, valamint a tör vényességi felügyelet gyakorlóját.”
15. § A NATtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a Testület akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bõvítési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szûkítési eljárásáért, a változásbejelentésre [20. § (5) bekezdés] vagy panaszbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért, a fellebbezési eljárásáért, továbbá a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásba vételért, kizárólag adminisztrációs tevékenységet igénylõ adatmódosulás bejelentésének kivételével nyilvántartási adat módosításáért, a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedését, kezelését, valamint az éves felügyeleti vizsgálati díj fizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
16. § A NATtv. 29. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az 1. §, a 3. §, az 5. § (3) bekezdése, a 6/A. §, a 24. § (3) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése, továbbá a 25/A. és 25/B. § a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 10. és 12. pontja, 4. cikk (8) bekezdése, 6. cikk (1) bekezdése, 9. cikk (2) bekezdése, 10. cikk (1) bekezdése, 11. cikk (2) bekezdése, valamint 12. cikk (3) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
17. § (1) E tör vény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 18. § (21)–(23) bekezdése 2009. december 31-én lép hatályba.
(3) E tör vény rendelkezéseit – a (4) bekezdés kivételével – a hatálybalépését köve tõen indult ügyekben kell alkalmazni.
(4) A NATtv. e tör vény 14. §-ával megállapított 25/A. és 25/B. §-át a hatálybalépést megelõzõen lezárult, illetve a folyamatban lévõ ügyekre is alkalmazni kell.
(5) Hatályát veszti a NATtv.
a) 6. § (9) bekezdése,
b) 11. § (2) bekezdés b) pontja.
(6) A NATtv.
a) 2. § g) pontjában, a 14. § (2) bekezdésében és a 15. § (1) bekezdésében a „jogszabályoknak” szövegrész helyébe a „jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak” szöveg, b) 7. § (1) bekezdés e) pontjában az „az akkreditálásban érdekelt” szövegrész helyébe az „a tör vényességi
felügyeletet ellátó miniszter kivételével az akkreditálásban érdekelt” szöveg,
c) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában „az akkreditálásban érdekelt további miniszterek két” szövegrész helyébe „az akkreditálásban érdekelt miniszterek három” szöveg,
d) 20. § (5) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg,
e) 22. § (1) bekezdés d) pontjában a „20. § (4) bekezdés” szövegrész helyébe a „20. § (5) bekezdés” szöveg lép.
(7) Az 1–4. §, a 7. §, a 12. § és a 14. § a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet elõ írásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. és 12. pontja, 4. cikk (8) bekezdése, 6. cikk (1) bekezdése, 9. cikk (2) bekezdése, 10. cikk (1) bekezdése, 11. cikk (2) bekezdése és 12. cikk (3) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(8) E tör vény 1–16. §-a, valamint a 17. § (5)–(8) bekezdése és 18. §-a a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
18. § (1) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továb biak ban: Eht.) 117. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás körébe a következõ megfizethetõ díjú szolgáltatáselemek tartoznak:]
„a) a telefonhálózathoz a felhasználó lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerint meghatározott helyen való olyan hozzáférés, amely lehetõvé teszi helyhez kötött elõfizetõi hozzáférési ponton keresztül belföldi és nemzetközi hívások, faxüzenetek és adatátviteli hívások kezdeményezését és fogadását, a segélyhívó szolgálatok elérését, a funkcionális internet-hozzáféréshez elegendõ adatátviteli sebességû internet szolgáltatást, figye lembe véve az elõfizetõk többsége által használt, leginkább elterjedt technológiákat és a technológiai meg valósíthatóságot;”
(2) Az Eht. 118. § (4) bekezdés felvezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Az e tör vény ben, illetve külön jogszabályban meghatározott eseteken felül nem terheli a szolgáltatót szerzõdéskötési, illetve szolgáltatási kötelezettség, ha az igénybejelentõnek”
(3) Az Eht. 119. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„(1) Ha az ország teljes területén a 117. § szerinti valamely szolgáltatáselem nem érhetõ el, a miniszter az érintett szolgáltatáselem vagy szolgáltatáselemek vonatkozásában külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében egyetemes szolgáltatót vagy szolgáltatókat jelöl ki azzal, hogy egy szolgáltatáselemre egy adott területen csak egy szolgáltató jelölhetõ ki.
(2) A miniszter az egyetemes szolgáltató kijelölése során biztosítja, hogy az ország teljes területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen, az elektronikus hírközlési piacon folyó verseny a legkevésbé torzuljon, az egyetemes szolgáltatásnak a 117. §-ban meghatározott egyes szolgáltatáselemeit az azt leghatékonyabban, a lehetõ legkisebb nettó elkerülhetõ költség mellett nyújtani képes szolgáltató nyújtsa, valamint a kijelölési eljárás átlátható, objektív szempontok alapján álló és megkülönböztetésmentes legyen.”
(4) Az Eht. 119. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A miniszter egyetemes szolgáltatót jelöl ki az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával, ha
a) az egyetemes szolgáltatások köre, illetve az elektronikus hírközlési piacok körülményei lényegesen változnak, és a felek bármelyike felmondja az egyetemes szolgáltatási szerzõdést azért, mert a szerzõdés módosítására vonatkozó eljárás nem vezetett eredményre,
b) a korábbi egyetemes szolgáltató nem az egyetemes szolgáltatási szerzõdésnek meg fele lõen nyújtja a szolgáltatást, és a miniszter e miatt az egyetemes szolgáltatási szerzõdést felmondja,
c) a korábbi egyetemes szolgáltató fel kíván hagyni az egyetemes szolgáltatási tevékenység végzésével, vagy d) az egyetemes szolgáltatási szerzõdés egyéb okból megszûnik.”
(5) Az Eht. 120. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A kijelölt szolgáltatóval a miniszter egyetemes szolgáltatási szerzõdést köt, amelyben a felek megállapodnak legalább:]
„d) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának pénzügyi, minõségi és egyéb feltételeirõl, ideértve a 117. §-ban meghatározott szolgáltatáselem, szolgáltatáselemek nyújtásának 121. § (2) bekezdése szerint számított és a hatóság által – szükség szerint független könyvvizsgáló bevonásával – elõ ze tesen ellenõrzött nettó elkerülhetõ egységköltségét is;”
(6) Az Eht. 121. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„121. § (1) Az egyetemes szolgáltatók kérelmükre az egyetemes szolgáltatás nyújtásából keletkezõ nettó, kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetén elkerülhetõ és ezért méltánytalan többlettehernek minõsülõ költségeiknek az állam általi – a hatóságon keresztül történõ – megtérítésére jogosultak.
(2) Az egyetemes szolgáltatás
a) 117. § a)–b) pontja szerinti egyes szolgáltatáselemei egy elõfizetõi hozzáférési pontra, illetve egy nyilvános telefonállomásra jutó éves, valamint
b) 117. § c)–d) pontja szerinti egyes szolgáltatáselemeinek a hatóság által a 120. § d) pontja alapján elõ ze tesen auditált éves
nettó elkerülhetõ költségei részletes számítási szabályait külön jogszabály határozza meg.
(3) A tárgyévi várható nettó elkerülhetõ költség az egyetemes szolgáltatók által az egyetemes szolgáltatás egyes szolgáltatáselemeinek külön jogszabály szerint számított éves nettó egységköltségei és az egyetemes szolgáltató által ténylegesen veszteségesen nyújtott szolgáltatáselemek mennyiségének szorzata.
(4) A hatóság az egyetemes szolgáltatók nettó elkerülhetõ költség számítása helyességét a külön jogszabály szerinti eljárásban ellenõrzi, és az ellenõrzés eredményeként hozott döntését honlapján közzéteszi.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti ellenõrzés során a hatóság megállapítja a számítások helyességét, a számítás szerinti nettó elkerülhetõ költség megtérítésérõl dönt.
(6) A hatóság az (5) bekezdés szerinti határozat alapján az éves nettó elkerülhetõ költségek elõlegét négy részletben, az egyetemes szolgáltatónak az adott negyedévet követõ hónap 20. napjáig benyújtott kérelmére az adott negyedévet követõ második hónap 20. napjáig kifizeti.
(7) Az éves nettó elkerülhetõ költségek elõlegei és a hatóság által tárgyévet követõ június hó 30-ig, a tárgyévben ténylegesen nyújtott szolgáltatáselemek mennyisége alapján megállapított nettó elkerülhetõ költségekrõl a hatóság dönt. A hatóság a nettó elkerülhetõ költségekrõl történõ döntése alapján a következõ és második negyedéves nettó elkerülhetõ költség elõlegében, szükség esetén az azt követõ elõlegekben elszámol, illetve ha az elõlegekben történõ elszámolás az egyetemes szolgáltatási szerzõdés megszûnése miatt nem lehetséges, a hatóság a különbözet kifizetésérõl vagy az egyetemes szolgáltató általi visszafizetésérõl dönt.”
(7) Az Eht. 123. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(6) Ha az egyetemes szolgáltatások köre, az azokkal kapcsolatos jogszabályi követelmények vagy az elektronikus hírközlési piaci körülmények módosulnak, a szerzõdõ felek – bármelyik fél kezdeményezésére – kötelesek az egyetemes szolgáltatási szerzõdést felülvizsgálni, módosítása érdekében az egyetemes szolgáltatási szerzõdés szerinti tárgyalásokat folytatni azzal, hogy az egyetemes szolgáltatás egyes szolgáltatáselemeinek külön jogszabály szerint számított, az egyetemes szolgáltatási szerzõdésben rögzített éves nettó egységköltségei, valamint a ténylegesen veszteségesen nyújtott szolgáltatáselemek legnagyobb mennyisége az egyetemes szolgáltatási szerzõdés idõtartama alatt nem módosíthatók.”
(8) Az Eht. 124. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„124. § A kijelölési és szerzõdéskötési eljárás részletes feltételeit és szabályait, a nettó elkerülhetõ költség, nettó elkerülhetõ egységköltség számításának részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek megtérítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.”
(9) Az Eht. 182. § (2) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában]
„n) az egyetemes szolgáltatás részletes pénzügyi és mûszaki feltételeit, követelményeit.”
(10) Az Eht. 182. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában]
„e) a nettó elkerülhetõ költség, nettó elkerülhetõ egységköltség számításának részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek megtérítésének részletes szabályait,”
(11) Az Eht. 182. § (4) bekezdés r) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában]
„r) az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárás és az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatóval folytatott szerzõdéskötési eljárás részletes feltételeit és szabályait;”
(12) Az Eht. 117. § b) pontjában az „ezer lakosonként, illetve ennél kisebb lélekszámú” szövegrész helyébe az „a lakosságszámhoz igazodva a Kormány által rendeletben meghatározott számú, de legalább” szöveg, 120. § (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter és a hatóság” szöveg, 160. § (2) bekezdésében a „valamennyi elõfizetõjérõl” szövegrész helyébe a „valamennyi helyhez kötött telefonszolgáltatást igénybe vevõ elõfizetõjérõl” szöveg lép.
(13) A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 55. § (2) bekezdésében a „tör vény vagy kormányrendelet”
szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg lép.
(14) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény (a továb biak ban: Ekszt.) 2. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és a 2. § a következõ o) ponttal egészül ki:
[E tör vény alkalmazásában:]
„e) hivatali kapu: központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek;”
„o) a közhasznúság követelményeinek megfelelõ kapu: informatikai és kommunikációs rendszer olyan pontja, amelyen keresztül a csatlakozásra kötelezett vagy jogosult hozzáfér a rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz olyan és kizárólag olyan követelményrendszer teljesítése esetén,
oa) amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció vagy más feltétel nélkül hozzáférhetõ, valamint bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható,
ob) amelynek való megfelelés meg valósítását más jogalany joga, továbbá más – a közhasznúság követelményeinek megfelelõ kapu követelményeinek meg nem felelõ – szabvány, technikai vagy más követelmény nem korlátozza, és oc) amelynek megfelelõ termékek, szolgáltatások vagy rendszerek informatikai és kommunikációs együttmûködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza.”
(15) Az Ekszt. 11. § (1) bekezdése a következõ e) és f) pontokkal egészül ki:
[A központi rendszer ingyenes szolgáltatásként (a továb biak ban: alapszolgáltatás) biztosítja]
„e) az ügyfélkapu központi rendszeri illesztõfelületének igénybevételét;
f) a hivatali kapu központi rendszeri illesztõfelületének igénybevételét.”
(16) Az Ekszt. 16. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az ügyfélkapunak meg kell felelnie a közhasznúság követelményeinek.”
(17) Az Ekszt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) Az elektronikus közszolgáltatás nyújtója, valamint a központi rendszer üzemeltetõje köteles biztosítani, hogy az érintettek személyes, valamint az elektronikus tárhelyen elhelyezett adataik sorsát a közhasznúság követelményeinek megfelelõ kapun keresztül nyomon tudják követni.”
(18) Az Ekszt. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„24. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybevevõje jogosult arra, hogy a közigazgatási hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartás rá vonatkozó adataihoz, valamint az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett iratokhoz, nyilvántartási (iktatási) adatokhoz a központi rendszer útján a közhasznúság követelményeinek megfelelõ kapun keresztül hozzáférjen, és azokat kérelmére számára elektronikusan megküldjék. Az egyéb elektronikus közszolgáltatást nyújtók kötelesek e szolgáltatást a központi rendszer útján közhasznú kapun keresztül is nyújtani.
(2) A természetes személy a rá vonatkozó adatokhoz ingyenesen, a közhasznúság követelményeinek megfelelõ kapun keresztül férhet hozzá, más adatszolgáltatás jogszabályban meghatározott díj fizetéséhez köthetõ.”
(19) Az Ekszt. 31. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter, hogy – az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – az egyes elektronikus közszolgáltatásokért, valamint a regisztráció díjköteles eljárási cselekményeiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.”
(20) Hatályát veszti az Eht. 118. § (3) bekezdés második mondata, 122. § (5)–(6) bekezdése és 182. § (4) bekezdés c) pontja.
(21) Nem lép hatályba a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó tör vénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (a továb biak ban: Krtv.) 10. § (1) bekezdése, 169. § 1. pontja, 186. § 1. pontja, 194. § (1) bekezdés d) pontja és 197. §-a.
(22) A Krtv. 89. §-ának az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény
(a továb biak ban: Art.) 52. § (7) bekezdés b) pont bd) alpontját megállapító rendelkezésében a „23. és 27. pontjában”
szövegrész a „23., 27. és 28. pontjában” szöveggel, az Art. 52. § (7) bekezdés d) pontját megállapító rendelkezésében a „napjáig” szövegrész a „napjáig, a vendéglátó üzlet felszolgálója által a borra való után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv részére a tárgyévet követõ év augusztus 31. napjáig,” szöveggel, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggõ tör vénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 52. § (2) bekezdésének az Art. 52. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontját megállapító rendelkezésében a „26–27. pontjai” szövegrész a „26–28. pontjai” szöveggel lép hatályba.
(23) A Krtv. 114. § (2) bekezdésének a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továb biak ban: Tbj.) 24. § (1) bekezdés a) pontját megállapító rendelkezésében az „összege után” szövegrész az „összege, valamint a felszolgálási díj és a borra való után” szöveggel, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes tör vények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 19. § (1) bekezdésének a Tbj. 4. § k) pont 1. alpontját megállapító rendelkezésében a „nevelõszülõi díj,” szövegrész a „nevelõszülõi díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borra való (a továb biak ban: borra való),” szöveggel lép hatályba.
(24) Az Art. 31. § (2) bekezdése a következõ 28. ponttal egészül ki:
[A munkáltató, a kifizetõ (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minõsülõ magánszemély munkáltatót is), ille tõ leg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követõ hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményezõ, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggõ valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékról és az alábbi adatokról:]
„28. a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegérõl.”
(25) Nem lép hatályba az Ekszt. 24. § (1) bekezdés második mondata.
Sólyom László s. k., Dr. Katona Béla s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2009. évi CLII. tör vény
az egyszerûsített foglalkoztatásról*
1. § (1) E tör vény szabályai szerint, egyszerûsített módon létesíthetõ munkaviszony (a továb biak ban: egyszerûsített foglalkoztatás)
a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára, b) kiemelkedõen közhasznú szervezetnek minõsülõ munkáltató által, c) mezõgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy d) alkalmi munkára.
(2) E tör vény szabályai nem zárják ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt esetekben a munkáltató és a munkavállaló a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továb biak ban: Mt.) általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.
2. § E tör vény alkalmazásában:
1. háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élõ személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,
2. mezõgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdõgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az elõállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitõl függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely idõszakához vagy idõpontjához kötõdik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott idõre szóló munkaviszony egybefüggõ idõtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,
3. növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggõ mezõgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történõ anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott idõre szóló munkaviszony egybefüggõ idõtartama a 2. ponttól eltérõen a harmincegy napot meghaladhatja,
4. idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemrõl szóló tör vény ben meghatározott kereskedelmi jellegû turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,
* A törvényt az Országgyûlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el.
5. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között a) legfeljebb öt egymást követõ naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott idõre szóló munkaviszony,
6. külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkezõ természetes személy,
7. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló tör vény ben meghatározott harmadik országbeli állampolgár,
8. tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Az egyszerûsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony
3. § (1) Egyszerûsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt az 1. melléklet szerinti tartalmú szerzõdés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerzõdést legkésõbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen öt naptári napnál rövidebb határozott idõre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerzõdés írásbeli megkötése nem kötelezõ, de a 12. §-ban foglalt rendelkezéseket – ha e tör vény eltérõen nem rendelkezik – ebben az esetben is alkalmazni kell.
(3) Növénytermesztési idénymunka esetében az 1. mellékletben szereplõ munkaszerzõdést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggõ idõtartama a harminc napot meghaladja.
(4) Nem létesíthetõ egyszerûsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerzõdés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továb biak ban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
(5) Ha a munkaviszony nem egyszerûsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerzõdés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerûsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
(6) Nem létesíthetõ egyszerûsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
(7) Ha a munkaszerzõdést nem kell írásba foglalni, a munkáltató – kivéve a természetes személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerûsített foglalkoztatás vonatkozásában – az egyszerûsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról a 2. melléklet szerinti jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minõsül, annak a munkavégzés megkezdéskor történõ aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét.
A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követõ ötödik év végéig köteles megõrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.
4. § (1) Egyszerûsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelezõ legkisebb munkabérrõl és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e tör vény ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Egyszerûsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.-nek a) a munkaviszony idõtartamára vonatkozó 79. § (4) és (6)–(7) bekezdését, b) a munkaszerzõdéstõl eltérõ foglalkoztatásra vonatkozó 83–83/A. §-át, c) a munkaszerzõdés módosítására vonatkozó 84–84/A. §-át,
d) a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. § d) pontját, valamint 86/A–86/E. §-át,
e) a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történõ munkavégzésre vonatkozó 105–106/B. §-át, f) az egyéb hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §-át,
g) a munkaidõre vonatkozó szabályai közül a 117/A. §-át,
h) a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történõ munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. §-át,
i) a vezetõ állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezetét, j) a távmunkavégzésre vonatkozó X/A. fejezetét,
k) a munkaerõ-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét, valamint
l) a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérõ rendelkezésekrõl szóló XII. fejezetét.
(3) Háztartási munka esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenõen
a) nem létesíthetõ munkaviszony munkavállalóként a munkáltató Mt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójával,
b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának a természetes személy munkáltatót kell tekinteni,
c) a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó Mt. 76. § (7)–(8) bekezdését és 76/A–76/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tájékoztatás szóban is teljesíthetõ,
d) nem alkalmazható az Mt. munkáltatói jogutódlásra vonatkozó 85/A–85/B. §-a,
e) nem kell alkalmazni az Mt. munkáltatói kötelezettségre vonatkozó 102. § (2) bekezdését, f) nem kell alkalmazni az Mt. munkaidõ-nyilvántartásra vonatkozó 140/A. §-át,
g) nem alkalmazható az Mt. teljesítménybérrõl szóló 143–143/A. §-a,
h) nem alkalmazható az Mt. leltárhiányért való felelõsségre vonatkozó 170–170/D. §-a.
(4) Alkalmi munkára létesített egyszerûsített foglalkoztatás esetén a (2)–(3) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidõ-kedvezményekre vonatkozó 137–140. §-át, b) a munkaidõ-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérõen az egybefüggõ munkavégzés elsõ napján is közölhetõ, c) a munkáltató munkaidõkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlõtlen munkaidõ-beosztást.
(5) Ha e tör vény szerint jelenléti ívet kell vezetni, a jelenléti ív szabályszerû kitöltésével a munkáltatónak az Mt.
140/A. §-ában foglalt munkaidõ-nyilvántartási kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni.
5. § (1) Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag a) mezõgazdasági idénymunka, valamint
b) a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka keretében foglalkoztatható e tör vény szerint létesített munkaviszony alapján.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továb biak ban: TAJ-szám), valamint b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel
kiadása érdekében.
(3) Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.
(4) A (2) bekezdés szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövõben egyszerûsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.
6. § Egyszerûsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése elõtt a munkáltatónak meg kell gyõzõdnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti.
Az egyszerûsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés
7. § (1) Az egyszerûsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továb biak ban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továb biak ban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre
a) természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végzõ személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerzõdés alapján történõ foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint
b) a 2. § 2–4. pontjában meghatározott idénymunka esetén
az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8–10. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
8. § (1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyezõ összegû közterhet fizet.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli
a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra elõírt adóelõleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelõleg-fizetési kötelezettség.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen, ha
a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történõ alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továb biak ban: egyezmény) alapján másik tagállamban, ille tõ leg egyezményben részes másik államban biztosított és
b) a 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik,
a munkáltató közterhet nem fizet.
9. § (1) Amennyiben a munkáltató legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, a 7. § (1) bekezdésében felsorolt szabályok, illetve a 8. § (1)–(2) bekezdés alkalmazása helyett választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelõleget fizet. Az évi tízezer órás munkaidõt meghaladó foglalkoztatásra teljes egészében a 7. § (1) bekezdésében, illetve a 8. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(2) A közteherelõleg választásának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenõen további feltétele, hogy a munkáltató választását a foglalkoztatás megkezdése elõtt, de legkésõbb tárgyév május 15-éig az állami adóhatóságnak bejelentse, a termõterület nagysága és a növénytermesztési termékek megjelölésével, valamint a mezõgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs száma közlésével.
(3) A közteherelõleg alapját a munkáltató által meghatározott termõterületre esõ, a külön jogszabályban meghatározott, az adott növénytermesztési idénymunkára fajlagosan megállapított munkaidõ-szükséglet és a munkavállalónak egyéb jövedelem hiányában kifizethetõ (nettó), külön jogszabályban meghatározott kötelezõ legkisebb munkabér, illetve – ha a munkavállalót megilleti – garantált bérminimum szorzataként kell meghatározni. A közteherelõleg összege a közteherelõleg-alap tizenkét százaléka.
(4) A befizetett közteherelõleg és a 7. § (1) bekezdés, illetve a 8. § (1) bekezdés alapján ténylegesen fizetendõ közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejûleg meg kell fizetnie, illetve a többletet a bevallással egyidejûleg – amennyiben külön jogszabály szerint igazolja, hogy a munka elvégzésére elháríthatatlan külsõ ok miatt nem került sor – visszaigényelheti, vagy nyilatkozata szerint az állami adóhatóságnál nyilvántartott más tartozásra átvezettetheti.
Az adóhatóság a többletnek a munkáltatót terhelõ köztartozás levonása után fennmaradó részét a bevallásra nyitva álló határidõ utolsó napjától számított harminc napon belül utalja vissza.
10. § (1) E tör vény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.
(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemrõl a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha
a) külföldi személy vagy
b) egyszerûsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy c) az egyszerûsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselõ
járandóságnak minõsülõ jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá esõ jövedelme is volt.
Ellátásra való jogosultság
11. § (1) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e tör vény szerinti foglalkoztatása alapján
a) nem minõsül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
(2) A nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerûsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.
(3) A 8. § (3) bekezdésében említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.
Bejelentési és bevallási szabályok
12. § (1) Egyszerûsített foglalkoztatás esetén – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkáltató az ille té kes elsõfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése elõtt bejelenti
a) a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét, b) a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát,
c) ha a munkavállaló a 2. § 8. pontjában meghatározott tagállamban vagy egyezményben részes másik államban biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik, ezt a tényt, amennyiben ezt a tényt a munkáltatónak a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 1972. március 21-i 574/72/EGK rendeletének 11., valamint 12. cikke alapján kiadott, illetve az egyezmény alapján kiállított igazolással a munkáltató elõtt igazolta,
d) az egyszerûsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony 1. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti minõségét, kezdetének és megszûnésének idõpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének idõtartamát, a heti munkaidõt,
e) a munkavégzés helyét.
(2) A bejelentést a munkáltató választása szerint
a) a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni,
b) mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet,
c) magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet.
(3) A (2) bekezdés szerinti telefonon történõ bejelentés az elektronikus közszolgáltatásról szóló tör vény szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszerben mûködõ központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentõ személy azonosítását köve tõen. Az azonosítás érdekében a központi ügyfélszolgálat rögzíti a bejelentõ nevét, születési idejét, adóazonosító jelét és TAJ-számát. A központi ügyfélszolgálat a bejelentésrõl az elektronikus közszolgáltatásról szóló tör vény szabályai szerint hangfelvételt készít, amelynek tényérõl a telefonkapcsolat kezdetén tájékoztatást ad. A központi ügyfélszolgálat a bejelentõ által közölt adatokat, valamint a bejelentés pontos idõpontját az ügyfélvonalon történõ bejelentéssel egyidejûleg számítógépen rögzíti, továbbá az adatfelvétel regisztrációs számáról a munkáltatót tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat az adatokat elektronikus úton haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. A központi ügyfélszolgálat a hangfelvételt az adatok számítógépen való rögzítését követõ ötödik év december 31-éig õrzi meg, azt köve tõen törlésre kerül. A központi ügyfélszolgálat e tör vény ben meghatározott feladatai ellátása során az e bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot megismerheti és kezelheti.
(4) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – így különösen a munkaidõ változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén – az Art. általános szabályait kell alkalmazni. Ezen túlmenõen, az Art. 23. §-ától eltérõen, az (1)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni a bejelentett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére is.
(5) Az állami adóhatóság a hozzá elektronikus úton teljesített bejelentést, illetve a központi ügyfélszolgálattól hozzá érkezõ bejelentett adatokat az Art. 16. § (5)–(6) bekezdéseinek és az egyes pénzügyi tárgyú tör vények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. §-ának rendelkezései szerint továbbítja.
(6) Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatót az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség azzal az eltéréssel terheli, hogy azt a tárgyhónapot követõ hónap 12-éig kell teljesítenie.
13. § (1) A munkáltató az egyszerûsített foglalkoztatással összefüggõ bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint teljesíti.
(2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén – az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével – a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papír alapon évente egyszer, a tárgyévet követõ év január 12-éig teljesíti.
14. § (1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén a közteher-fizetési kötelezettséget, a 7. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó egyszerûsített foglalkoztatás esetén a járulék- (tagdíj-) és adóelõleg-fizetési kötelezettséget az Art. 38. §-a rendelkezéseinek meg fele lõen a tárgyhót követõ hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.
(2) Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher, a 9. § (3) bekezdése alapján befizetett közteherelõleg, illetve a 9. § (4) bekezdése alapján befizetett közteherkülönbözet összegébõl
a) magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkezõ munkavállaló esetén 91,8%-ot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén 69,9%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b) 21,9%-ot a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának, c) 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és
d) 6,8%-ot a Munkaerõpiaci Alapnak utal át.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott átutalást naponta, ettõl eltérõen a magánnyugdíjpénztárnak történõ átutalás esetén a bevallás feldolgozását köve tõen haladéktalanul kell teljesíteni.
Záró rendelkezések
15. § (1) Ez a tör vény 2010. április 1-jén lép hatályba.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen e tör vény
a) 24. §-ának (1) és (2), valamint (4)–(7) bekezdése 2010. január 1-jén, b) 23. §-ának (1) bekezdése 2010. január 2-án,
c) 12. § (2) bekezdésének b) pontja 2010. július 1-jén lép hatályba.
(3) E tör vény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továb biak ban: Flt.) 18/A. §-ának (2) bekezdése,
b) az Szja.tv. 5. számú mellékletének II. pont 11. alpontja,
c) az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerûsített befizetésérõl szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továb biak ban: Alk. törvény),
d) a Tbj. 45. §-ának (3) bekezdésébõl az „alkalmi munkavállaló az elsõ alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásától,” szövegrész,
e) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 78. §-a és az azt megelõzõ alcím, 87. §-ának (15) és (16) bekezdése, valamint 21. számú melléklete,
f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XCI. törvény 32. §-a, valamint az azt megelõzõ alcím, 39. §-ának (7) bekezdése, 8. számú melléklete,
g) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 123. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint 23. számú melléklete,
h) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 21. §-a és az azt megelõzõ alcím, valamint 4. számú melléklete, továbbá
i) az egyes adótör vények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 418. §-a.
(4) A (3) bekezdés, valamint e tör vény 18–26. §-a 2011. január 1-jén hatályát veszti.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az egyszerûsített foglalkoztatásra vonatkozó, telefonon a központi ügyfélszolgálathoz bejelentett adatok rögzítésének, állami adóhatóság részére történõ átadásának, valamint törlésének módját és technikai feltételeit b) a mobil rádiótelefonon teljesíthetõ bejelentéshez használt alkalmazással összefüggõ azonosítást az alkalmazással
szemben támasztott biztonsági követelményeket, valamint az alkalmazás használatának technikai feltételeit
c) a növénytermesztési idénymunka céljára létrehozott munkaviszony vonatkozásában a növénytermesztési termékeket, az adott növénytermesztési idénymunkára fajlagosan megállapított munkaidõ-szükségletet, az átalány-közteher választása bejelentésének, befizetésének eljárási szabályait, az elháríthatatlan külsõ ok igazolásának módját, valamint a jelenléti ív tartalmának, hitelesítésének és vezetésének részletes szabályait rendeletben szabályozza.
(6) Felhatalmazást kap
a) az adópolitikáért felelõs miniszter, hogy a fel nem használt közteherjegyek forgalomból történõ kivonásával, értékének az adó-visszatérítés szabályai szerinti megtérítésével, valamint a közteherjegyek selejtezésével kapcsolatos eljárási és elszámolási
b) a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter, hogy a ki nem adott alkalmi munkavállalói könyvek megsemmisítésével kapcsolatos eljárási
szabályokat rendeletében meghatározza.
16. § (1) A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra – annak megszûnéséig – az Alk.tv. 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
(2) Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltató átalány-közteherfizetésre vonatkozó választásának az adóhatóság felé történõ bejelentésére irányuló kötelezettség 2010-ben július 12-éig teljesíthetõ.
17. § (1) Az Alk. törvény alapján kiadott alkalmi munkavállalói könyvek alkalmi foglalkoztatás létesítésére és a közterhek lerovására e tör vény hatálybalépését köve tõen nem alkalmazhatók.
(2) Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig kell leadni. Az alkalmi munkavállalói könyvek leadásához kapcsolódó, a kiállítót, illetve az állami adóhatóságot terhelõ kötelezettségekre alkalmazni kell az Alk. törvény e tör vény hatálybalépését megelõzõ napon hatályos 5. § (6)–(9) bekezdését és 7. §-át. Az alkalmi munkavállalói könyvek a 2010. március 31-éig fennállt munkaviszonyok fennállásának igazolására ezt köve tõen is felhasználhatók.
18. § A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. § a) pontjában a „valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerûsített befizetésérõl szóló 1997. évi LXXIV. tör vény ben (a továb biak ban: Alk. tv.) elõírt adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény)” szövegrész helyébe a „valamint az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló tör vény ben elõírt adatszolgáltatásra, -kezelésre kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény) és a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ” szöveg lép.
19. § (1) Az Flt. 14. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(8) Az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszonyt létesített álláskeresõ személy részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az egyszerûsített foglalkoztatását az állami foglalkoztatási szervnek a foglalkoztatást követõ legkésõbb harmadik munkanapon bejelenti.”
(2) Az Flt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken az álláskeresési járadékban részesülõ személy alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszony keretében munkát végzett. Az állami foglalkoztatási szerv ebben az esetben az álláskeresési járadékot – errõl szóló külön határozat nélkül – a munkavégzés napjaira járó álláskeresési járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.”
(3) Az Flt. 30. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetben meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, ha az álláskeresõ keresõ tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszonyt.”
(4) Az Flt. 36. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az álláskeresési járadékban részesülõ személynek az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszonyát legkésõbb a foglalkoztatást követõ harmadik munkanapon be kell jelentenie.”
(5) Az Flt. 36/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„36/A. § A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszûnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.”
