KONFERENCIA ANYAG

KONFERENCIA ANYAG

/ /

G O D O L L O

Szent István Egyetem

2000. április 18-20.

A NETWORKSHOP 2000 konferencia fő támogatói:

Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program

HUNGARNET Egyesület

A N E T W O R K S H O P 2 0 0 0

konferencia támogatói:

JonesKnowledge.com, Inc

VIVENDI GPartnerCom

Vivendi Telecom Hungary Csoport PartnerC om Rt.

ALBA(DMP

Albacomp Számítástechnikai Rt.

ÁW ANS

COMPAQ.

i n l e l .

M icrosoft-

Compaq Com puter M agyarország Kft.

IBM M agyarországi Kft.

Intel Hungary LIAS - NETWORX Hálózatintegrációs Kft.

MATÁV Rt.

M icrosoft M agyarország Kft.

N o v e ll.

SIEMENS

Novell M agyarország Kft.

Oktatási Minisztérium

Kutatás - Fejlesztési Helyettes Államtitkársága Siemens Nemzeti Vállalatcsoport

We’ir: th« d«t in .com'

Soros Alapítvány

SUN Microsystems M agyarország Kft.

Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF Program)

NETWORKSHOP 2000

K E >

Gödöllő

Szent István Egyetem

2000. április 18-20.

http://www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop http://nws2000.iif.hu

Konferencia anyag

(Magyar és angol kivonatok)

A konferencia helyszíne:

Szent István Egyetem 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Telefon: (28) 420-200

n S $ 9

Z fiÖ O

© NIIF Iroda, 2000

NEMZETI INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAM (NIIF PROGRAM)

Felelős kiadó: Nagy Miklós igazgató Szerkesztő: Fulajtár Pál

A kiadásban közreműködött: Kométás Kiadó Felelős vezető: Pusztay Sándor ügyvezető igazgató

Nyomta: Reprográf Nyomda Kft.

Felelős vezető: Nyitrai Zoltán ügyvezető igazgató

KIVONATOK

1. NIIF PROGRAM, HUNGARNET, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

„AZ NIIF PROGRAM NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI - TEGNAP, MA ÉS HOLNAP”

Bálint Lajos PhD. <h48bal@ella.hu>

HUNGARNET

Az előadás az NIIF Program és a HUNGARNET Egyesület nemzetközi kutatói számítógéphálózati kapcsolatainak néhány fontos eleméről ad rövid áttekintést. Szól a HUN­

GARNET Egyesület szerepéről a nemzetközi kutatói hálózati kapcsolatokban és bemutatja az NIIF Program számára mindebből fakadó közvetlen és közvetett előnyöket. Ismerteti az elmúlt évek legfontosabb céljait és eseményeit, külön kitérve azokra a fejleményekre, melyek a ma­

gyar kutatási-felsőoktatási-közgyűjteményi infrastruktúra (ezen belül elsősorban a nemzetközi konnektivitás) helyzete szempontjából meghatározó jelentőségűek és az NIIF/HUNGARNET törekvések és eredmények nemzetközi elismertségét biztosítják. A tájékoztató ismertetés külön szól a nemzetközi szervezeti kapcsolatokról (TERENA, DANTE, CEENET, QUANTUM kon­

zorcium, GEANT konzorcium, ENPG, ISOC, RIPE-NCC) és azokról a munkákról, amelyek ezekben a szervezetekben folynak. Az előadás fő célja annak bemutatása, hogy e szervezeti kapcsolatok hogyan biztosítják a magyar oktatási intézmények, kutatóhelyek és közgyűjtemé­

nyek számára, hogy egyenjogú partnerekként részesülhessenek mindazokból az előnyökből, melyek a nyugat-európai országok hasonló intézményei számára rendelkezésre állnak.

NETWORKSHOP 3

2. UJ HÁLÓZATI TECHNOLÓGIÁK ÉS FEJLESZTÉSEK, HAZAI INTERNET2

(A szekció szakmai támogatója: Vivendi Telecom Hungary Csoport/PartnerCom Rt.)

IP ALAPÚ VIRTUÁLIS MAGÁNHÁLÓZATOK

Lias-Networx Hálózatintegrációs Kft.

Az intranet VPN technológia alternatívát kínál: A bérelt vonalon alapuló, hagyományos magán- hálózatoknál költséghatékonyabb, perspektivikus megoldást, amely mind felhasználói, mind szolgáltatói oldalról számos előnnyel bír. A közös hálózat lehetőséget ad a statisztikus multi- plexálásra, ezáltal a költségek csökkentésére. A szolgáltatók már nem csak layer 1 szolgáltatást nyújthatnak, hanem kulcsrakész megoldásokat ajánlhatnak. Ehhez természetesen technológiai háttérre is szükség van, mint amilyen az MPLS vagy a QPPB.

A SIEMENS ÚJ HÁLÓZATI ESZKÖZEI

Siemens Telefongyár Kft.

Unisphere Edge Routing Switch-ek és Core Routing Switch-ek

# teljesítmény, képességek

# alkalmazások, megoldások

Surpass IP alapú távbeszélés megoldások

# a PSTN és IP hálózatok összekötése

# struktúra

% alkalmazások és megoldások

ÚJ IRÁNYVONALAK ÉS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A TELJESÍTŐKÉPESSÉG-FELÜGYELETI RENDSZEREKBEN

Varga Tamás <varpa@.ttt-atm.ttt.bme.hu>

BME Távközlési és Telematikai Tanszék Nagy Gábor Zsolt <nagvga@.ttt-atm.ttt.bme.hu>

BME Távközlési és Telematikai Tanszék

Az Internet Protokoll térhódítását figyelhetjük meg a távközlésben, amelynek jelenleg az szab határt,

NETWORKSIIOP

hogy egyelőre nem képes minőségi garanciák biztosítására ez az infrastruktúra. A hálózatmenedzsment mai gyakorlata az, hogy ahol telítődés van, ott kapacitást növelnek. A bővítések meghatározásához szükséges a torlódási pontok meghatározása. Ezt általában az útvonalválszatók forgalomszámlálóinak kiolvasásával érhetjük el a Simple Network Managment Protokoll (SNMP) segítségével. Néhány esz­

közből álló rendszer esetén nem szükséges komoly menedzsment alklamazás beszerzése, elegendő pél­

dául a széleskörben elterjedt MRTG program használata.

Az útvonalválasztók számának növelése esetén fellépnek a skálázhatóság problémái, ugyanis a fo­

lyamatos adatkiolvasás az ún. pollozás egyre több hálózati erőforrást igényel. A megjelent Remote Network Monitoring szabványok alkalmazásával az mérés és adatgyűjtés szétválasztható egymás­

tól, a mérőeszközök (probe-ok) illetve az útvonalválasztók helyben mérnek, kiértékelnek és külde­

nek riasztást a felügyelő rendszernek, amely például csak éjszakánként tölti le a mérési adatokat.

A minőségi garanciák biztosításához szükséges háttér lassan a szabványosítás végső fázisába kerül.

Az Integrált Szolgáltatású illetve a Differenciált Szolgáltatású modell különböző viszonyok között teremt lehetőséget arra, hogy a felhasználók előre egyeztetett minőségi szolgáltatásokat élvezzenek.

Ebben a környezetben a teljesítőképeség mérése fokozott kihívást jelent, mert a felhasználó szemé­

vel is kell figyelnünk a hálózatot: „tényleg betartja-e a szolgáltató az ígéretét?” és ha nem, akkor ha­

marabb vegyük észre mint az ügyfelünk. Aping program alkalmazásával többféle módon gyűjtenek adatokat a világban arról, hogy az útvonalak terheltsége miként alakul, hogyan becsülhető a felhasz­

náló által érzékelt sebesség vagy késleltetés. Különböző aktív és passzív mérési eljárások vannak a kezünkben, melyek megfelelő módon való összeillesztésével hálózataink felügyeletét hatékonyab­

ban láthatjuk el.

Az előadásunkban ezen teljesítőképesség-felügyeleti kérdésekkel foglalkozunk, főként arra koncent­

rálva, miként alkalmazható majd mindez a közeljövő Differenciált Szolgáltatású IP hálózataiban.

MIKOR LESZ IPV6?

Telbisz Ferenc <telbisz@.sunserv.kfki.hu>

KFKI és M ATÁVPKI

Az új generációs IP protokoll (IPng) szükségességének indokai között általánosan ismert az IPv4 címtartományának a kimerülése. Valójában legalább ugyanennyire fontos az útvonalvá­

lasztás egyszerűsítése, az auto-konfigurálás megoldása, a mobilitás és a QoS támogatása vala­

mint az adatvédelmi kérdések. Annak ellenére, hogy a javasolt protokollt IPv6 néven még 1994- ben elfogadta az IESG, a mai napig nem történt áttörés. Az előadás áttekinti az IPv6 jelenlegi helyzetét. Számos elfogadott szabvány már létezik, van forgatókönyv az áttérésre és világszer­

te folynak már kísérletek is 6Bone néven számos résztvevővel, a helyzet egyenlőre mégis meglehetősen kiábrándító. Ennek oka lehet egyrészt az, hogy az IPv4 keretei között sok kérdés­

re - legalább is átmeneti - megoldás született (CIDR, DHCP, NAT, IPsec). De az okok között nyilvánvalóan szerepel az is, hogy bár több IETF munkacsoport is foglalkozik vele, a szabvá­

nyok köre még mindig nem teljes, egyenlőre még csupán kísérleti implementációk vannak, amelyek ráadásul nem is teljesek, általában csak a legalapvetőbb funkciók vannak implemen­

tálva. A lassú haladásnak oka lehet az is, hogy mindenki visszaretten az áttérés várható horribi­

lis költségeitől. Következtetésként azt kell mondanunk, hogy az IPv6 nem lesz hamarosan álta­

lánosan elterjedt, és hosszú együttélés várható a két verzió között.

NETWORKSHOP

HANG-ADAT INTEGRÁCIÓ CISCO ESZKÖZÖKKEL

Answare Kft.

A különböző hang-adat integrációs technikák megjelenése, a kialakult módszerek. Az egyes megoldások felépítésének ismertetése:

# Voice over IP (VoIP)

# Voice over Frame Relay (VoFR)

# Voice over HDLC

Csatlakozás a telefon hálózathoz. Analóg csatlakozás típusai, lehetőségeik. Digitális csatlako­

zás típusai, használható protokollok ismertetése.

A CISCO hang-adat integrációs termékválasztéka SOHO felhasználásra, közepes és nagykapa­

citású átvitelekre. A különböző eszközök által biztosított csatlakozási lehetőségek ismertetése.

Esettanulmányok:

# Tipikus felhasználói igények

# Tervezési szempontok

# A megvalósított rendszerek tapasztalatai

A DEBRECENI EGYETEM ATM ÉS GIGABIT HÁLÓZATA

Debreceni Egyetem

Terdik György dr. <Terdik@CIC.klte.hu>

Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem informatikai hálózata az utóbbi két évben egy szükségszerű korszerűsí­

tési folyamaton haladt át. A B-ISDN szolgáltatások erőteljes bevezetése az egyetemen az ATM átviteltechnika megfelelő szintű szabványosítása után volt lehetséges. A nagyobb forgalmakat generáló alkalmazások használata esetén a hagyományos IEEE 802.x LAN technológiák szol­

gálati minőségi paraméter korlátjait már évek óta tapasztaljuk. Emiatt az ATM-re való migráció szükségessége az utóbbi négy évben egyre hangsúlyozottabbá vált intézményünkben.

Az egyetemek integrációja az informatikai rendszereik összehangolását is feltételezi. A régeb­

bi, önálló intézmények esetén a lokális hálózatok fejlesztése önállóan történt, csak a városi há­

lózathoz való kapcsolódást biztosító interfészek voltak meghatározva. A QoS paraméterek javí­

tása a debreceni egyetemi MAN-on az ATM szabványosítási folyamata miatt a Top-Down mig­

rációs módszer szerint történt. Első sorban a városi hálózat gerinc részét bővítettük, így ATM felett hang és adat átvitelét már három éve végezzük. Csak ezután következik a végfelhaszná­

lói gépek ATM-be való integrálása.

A nagyobb átviteli sebesség igények miatt a végfelhasználói gépek közül egyre több rendelke­

zik 100 Mbps-os Ethernet hálózati kártyával. Másfelől az alkalmazások működéséhez szüksé­

NETWORKSIIÜP

ges biztonságos adattovábbítás és a hálózati adatok titkossága a busz topológiájú Ethernet mel­

lőzését indokolták. Véleményünk szerint még ez sem elegendő, hogy a felhasználók számára megfelelő minőségű szolgáltatások álljanak rendelkezésre. Emiatt az integrálódó egyetem LAN-jainak gerincét is megfelelő módon egységesítjük. A Top-Down elv szerint a MAN gerinc részében erős ATM kapcsolók helyezkednek el, hasonlóan ATM/Ethemet kapcsolókat teszünk a LAN-okba is, míg a felhasználói csomópontok számára kapcsolt Ethernet, illetve 25/155 Mbps-os ATM interfészeket biztosítunk csillag topológiában. A „best effort” típusú LAN gerin­

ceken a megnőtt sávszélesség miatt a megfelelő épületek között Gigabit Ethernet üvegkapcso­

latokat alkalmazunk.

Az előadás az integrálódó debreceni egyetem informatikai hálózatát fogja bemutatni. Részlete­

zi és indokolja az alkalmazott ATM migrációs megoldásokat, az egyes VLAN rendszerek kiala­

kítási szempontjait, valamint további fejlesztési elképzeléseket mutat be.

IPV6 TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLAT

B M E IIT

Mohácsi János <mohacsi@iit.bme.hu>

BME1K

Szigeti Szabolcs <szigi@ik.bme.hu>

BME1K

Az IPv6-ra történő áttérés egyik fontos kérdése az új protokoll teljesítménye. Az IPv6 az IPv4- hez képest jelentős újításokat tartalmaz a nagysebességű hálózatok támogatására és a működés hatékonyabbá, gyorsabbá tételére. Ilyen újdonság például az újszerű fejléc szerkezet és a frag- mentálás megváltozása. Ugyanakkor a megnövekedett címzési méret elvileg telesítmény csök­

kenést is jelenthet. A teljesítményvizsgálat során összehasonlítottuk az IPv4 és az IPv6 viselke­

dését különböző körülmények között.

CELLULÁRIS, VEZETÉKNÉLKÜLI LAN HÁLÓZAT TORLÓDÁSÁNAK KEZELÉSE

Kardos Sándor Zsolt <sardv@sch.bme.hu.sardv@freemail.hu>

BME Müsz.Inf.Szak, V.évfolyan

Miklós György <Gvorgv.Miklos@.lt.eth.ericsson.se>

Ericsson Magyarország Kft.

A celluláris felépítésű, drótnélküli LAN hálózatokban (WLAN-okban) a sávszélesség jelentős csökkenését eredményezheti a szomszédos cellákban lévő, azonos frekvenciát használó mobil berendezések interferenciája. Az interferencia hatását nem küszöbölhetjük ki teljesen, mert vé­

NET WORKSHOP

ges sok frekvencia áll rendelkezésünkre. Egy új WLAN hálózatban, a HiperLAN2-ben például a cellák adási frekvenciáját néhány használható frekvencia közül automatikusan, adaptálódó módon választják ki. Különféle okokból lehetséges azonban, hogy nem sikerül olyan frekven­

ciát választani, amely kis interferenciát garantálna.

Mi a két vagy több cella interferenciájából adódó problémával foglalkoztunk. Célunk az volt, hogy az interferáló cellákban a lehető legnagyobb átbocsátóképességet érjük el. A problémát az ISO OSI modell fizikai, adatkapcsolati és szállítási rétege felől is meg lehet közelíteni, melyek közül mi az adatkapcsolati ütemezésben rejlő lehetőségekkel foglalkoztunk. Az interferáló cel­

lák viselkedésének tesztelésére egy szimulációs környezet készült el. Egy új, heurisztikus ala­

pon működő, elosztott, ütemezési algoritmust fejlesztettünk ki az interferencia kezelésére. A szimulációk alapján az algoritmus teljesítménye a közismert szállítási rétegbeli protokoll, a TCP teljesítményénél kedvezőbbnek bizonyult.

A HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK FEJLŐDÉSE ÉS A MICROSOFT WINDOWS2000

Oláh István <olah@avalon.aut.bme.hu>

BME Automatizálási és Alkalmazott Inf. Tanszék

A hálózati operációs rendszerek eleinte csak a hálózati adatok elérését és a nyomtatók megosz­

tását biztosították.

Terjednek a hálózati alkalmazások, amelyek a meglévő alapokon kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak: üzenet továbbítás - levelezés, adatbázis hozzáférés, stb. Az operációs rendszerek is egyre több szolgáltatást integrálnak magukba megkönnyítve a hálózatok használatát és működ­

tetését. 2000 februárjában jelent meg a Microsoft Windows2000 termékcsalád, amely sok hasz­

nos szolgáltatást nyújt:

Rendszerstruktúra változások Címtárkezelés - Active Directory Házirend - Group Policy

Hálózati újdonságok

Felhasználói és hálózati biztonság Távoli adminisztrációs szolgáltatások Távoli rendszertelepítés

IP ALAPÚ TÁVBESZÉLÉS - BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS

IBM Magyarországi Kft.

Az utóbbi egy-két év egyik új kulcsszava, illetve divatszava az IP Telephony, azaz IP alapú táv­

beszélés (röviden: IP távbeszélés). Jelen előadás a téma egy bevezető áttekintését kívánja nyúj­

tani. Először körülírja, illetve meghatározza magát a fogalmat. Rövid történeti áttekintés segít­

NETWORKS HOP

ségével vázolja, hogy milyen folyamatban jutottunk el a kezdeti hang/adat integrációs megol­

dásoktól az IP távbeszélésig kitérve mind a technológiai, mind az alkalmazásbeli aspektusokra.

Ismerteti a mai IP alapú távbeszélés legfontosabb rendszertechnikai elemeit. Bemutatja, hogy milyen alapvető feltételeket támaszt az IP távbeszélés megvalósítása a hálózati infrastruktúrá­

val szemben. Végül kitér az IP távbeszélés alkalmazásának várható új területeire, tendenciáira.

NETWORKSHOP

3. UJ INTÉZMÉNYI RENDSZEREK, HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

HTML OLDALAK KARBANTARTÁSA, A MOD DAV APACHE MODUL SEGÍTSÉGÉVEL

Tornóci László <torlasz@xenia.sote.hu>

Semmelweis Univ.Med.School

A WebDAV (Web based Distributed Authoring and Versioning) a HTTP protokoll kiterjesztése további parancsokkal a szokásosakon (HEAD, GET, POST stb.) kívül, annak érdekében, hogy egy vagy több ember könnyen tudjon egy távoli web szerveren HTML lapokat karbantartani (törölni, átnevezni, felülírni stb). Ehhez természetesen szükség van arra, hogy mind a web szer­

ver, mind a kliens browser ismeije a WebDAV kiterjesztéseket. A rendszer előnye, hogy kevés számítógépes ismerettel rendelkező emberek is könnyen használni tudják, nincs szükség arra, hogy ftp-vel küldjék fel a kész lapokat, sőt még valódi accountjuknak sem kell lenni a web szer­

veren.

Az Apache web szerver használata esetén nagyon könnyű dolgunk van, ugyanis a mod dav egy ingyenesen használható Apache modul, ami könnyen üzembe helyezhető. Ennek részleteiről szól az előadás.

Az egyetlen kellemetlen meglepetés, hogy sajnálatos módon a Netscape browserek nem támo­

gatják a WebDAV kiterjesztéseket, holott a Netscape is részt vett a protokoll kidolgozásában.

Az IE 5.0 viszont kényelmesen használható WebDAV kliens a windows platformokra. Unixon egyelőre egy text üzemmódú kliens áll rendelkezésre (cadaver).

Az előadás részletes anyaga a http://www.pro-patiente.hu/info/ címen lesz elérhető.

MIÉRT ÉPPEN LINUX?

AVAGY RÉSZLETEK EGY ESEMÉNYNAPLÓBÓL

Budapesti Tanítóképző Főiskola

Előadásomban szeretném bemutatni egy 1500 felhasználós linux rendszer költség-hatékony megvalósítását és üzemeltetési tapasztalatait.

NETWORKSHOP

GAZDAGOK VAGYUNK, VAGY NEM ELÉG FEJLETTEK?

Gerencsér András <h6389gerella.hu>

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

A XXI. század informatikai infrastruktúrájának tervezése, fejlesztése az egyes országok gazda­

sági erejétől és szabályozási feltételeitől, egyszóval fejlettségétől függően a kilencvenes évek eleje óta folyik. A helyi, intézményi hálózatoktól a globális informatikai infrastruktúra többi ele­

mének megvalósításáig szem előtt kell tartani azt az öt alapelvet, melyeket először az USA Nem­

zeti Informatikai Infrastruktúra cselekvési programja határozott meg, és amelyeket az ITU 1994- es nyilatkozatába is beépítettek, de megtalálhatók az Európai Unió informatikai és távközlési koncepciójában is. Az előadás ezek közül két tényezőt vizsgál:

A piac és a verseny szerepe.

A privát szféra részvétele.

A magyar közintézmények és az akadémiai közösségek ezekkel a kérdésekkel alig foglalkoz­

nak, pedig az USA-ban, az Egyesült Királyságban jelentős hagyományai vannak az outsourc- ing-nak. Az állami intézményektől és az egyetemektől jogszabályok követelik meg náluk bizo­

nyos informatikai tevékenységek outsourcingba adhatóságának vizsgálatát. Az outsourcing az a forma, amely kapcsán a piaci szemlélet és a külső, vállalkozói részvétel megjelenhet a költség- vetésből gazdálkodó szervezetek informatikai rendszereinek fejlesztésben, üzemeltetésében.

Az outsourcing biztosíthatja a sikeres és költséghatékony tevékenységet, mivel lehetőséget ad arra, hogy minden szervezet, cég alaptevékenységével foglalkozzon, azzal, amihez legjobban ért. Néhány jó példa kerül ismertetésre.

HÁLÓZAT-EMULÁCIÓS ÉS FELDERÍTÉSI M ÓDSZEREK ALKALM AZÁSA A HÁLÓZAT-MENEDZSMENTBEN

Varga Tamás <varga@ttt-atm.ttt.bme.hu>

BME Távközlési és Telematikai Tanszék Bigus Kornél <b]gus@ttt-atm.ttt.bme.hu>

BME Távközlési és Telematikai Tanszék Szlovencsák Attila <szloven@ttt-atm.ttt.bme.hu>

BME Távközlési és Telematikai Tanszék

Korunk távközlési irányvonalai azt mutatják, hogy az Internet Protokoll széleskörű és általános alkalmazást nyer mind a vállalati mind a szolgáltatói hálózatokban. A közeljövőben az IP alapú mobil hálózatok megjelenése a mobilitáson kívül az útvonalválasztók számában fog újdonságot hozni, az egy bázisállomás egy útvonalválasztó koncepció miatt várhatóan ezres nagyságrend­

ben lesznek. Ugyanakkor a szolgáltatói hálózatok ügyfélkörének bővülése és új alkalmazások megjelenése, pl. a hangátvitel, miatt a vezetékes IP hálózatok is egyre nagyobbak lesznek.

Léteznek szimulácós eszközök a piacon (Network Simulator, OPNET) amelyek képesek IP ala­

pú hálózatok modellezésére, viszont a részletes szimuláció erőforrásigénye nagyméretű hálóza­

NETWORKSHOP 11

tok esetében nem mindig kifizetődő. Hátránya ezen szimulátoroknak továbbá, hogy a valóság­

gal nem tartják a kapcsolatot, így hiába építünk fel nagyméretű hálózatok modelljét illetve hiá­

ba szimulálunk valami terhelést, nem tudjuk megvizsgálni a hálózat viselkedését valós körül­

mények között. Vannak próbálkozások arra, hogy a csomagszintű viselkedést reprodukáljon szoftver, amely a gazdagépen keresztül csatlakozik a valós hálózathoz. Ez a megoldás a háló­

zat-emuláció, amely ígéretesnek tűnik olyan tesztelésekhez, amikor egy vagy több pontból fé­

rünk hozzá a memóriában tárolt hálózathoz és ezen virtuális hálózat kívülről megfigyelhető vi­

selkedésére vagyunk kíváncsiak, melyeket például a bevált ping és traceroute eszközökkel vizs­

gálhatunk. Ezzel a módszerrel már 10-20 eszközből álló hálózatot is olcsón és egyszerűen vizs­

gálhatunk anélkül, hogy komoly hardverbeszerzést illetve kábelezési munkákba fognánk bele.

A hálózat-menedzsment egyik fontos része az, hogy tudjuk milyen eszközök vannak a hálózat­

ban, hogyan vannak felprogramozva, mi a szomszédossági illetve elhelyezkedési viszonyuk, az­

az hogyan néz ki a hálózat topológiája. A hálózat-emulátor akkor nyer igazán létjogosultságot, amennyiben képes arra, hogy egy valós hálózatból kinyerje a topológiai adatokat, amelyek alap­

ján a virtuális hálózatot fel tudja építeni. A meglévő módszerek többnyire a ping program alkal­

mazásán illetve az útvonalválasztási táblák kiolvasásán alapulnak, melyek kisméretű hálózatok esetében még hatékonynak bizonyulnak. A gyorsaság és pontosság növelése és az okozott terhe­

lés csökkentése illetve szétosztása érdekében a nagyméretű hálózatokban hatékonyabb módsze­

rekre van szükség, melyek például az útvonalvásztási protokollok információira alapulnak.

A fentiek alapján, az előadásunk hálózat-emuláció és a topológia-felderítés áttekintésével, mód­

szerek és eszközök illetve technikai érdekeségek bemutatásával kíván foglalkozni.

AZ ORSZÁGOS ERDŐÁLLOMÁNY-ADATTÁR ÁTALAKÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGE

Facskó Ferenc <ffacsko@.efe.hu>

Nyugatmagyarországi Egyetem

Az erdők állapotának folyamatos (10 éves visszatérési idővel) felmérését törvény írja elő. Ez a múlt századi kincstári erdőkre kötelező nyilvántartástától a trianon utána általános kötelezettsé­

gig alakult.

Az ország jelenlegi területén hozzávetőlegesen 400 000 gazdálkodási-leltározási egység van.

Egy ilyen ún. erdőrészletről minmum 160 B, de akár 1 KB adat is tárolásra kerülhet. Ilyen mennyiségű információt manuálisan hatékonyan kezelni nem lehet, ehhez gép szükséges. Az el­

ső számítógépes kísérletek az 1960-as évek közepén kezdődtek, és a sikeres próbálkozásokon fölbátorodva 1971-től kezdődően csak gépi úton történik az erdészeti adatok tárolás, földolgo­

zása és elemzése.

A kialakult rendszer a mai napig magán viseli a 70-es évek technológiáját. A ma rendelkezésre álló eszközök megkövetelik ennek átgondolását, és a hálózatot fölhasználva egy osztott adatbá­

zisként való működtetését, és a közcélú adatok bárki általi elérhetőségét.

NETWORKSHOP

KÜLÖNBÖZŐ OPERÁCIÓS RENDSZEREKEN FUTÓ LEVELEZÉSEK EGYSÉGESÍTÉSÉRE VALÓ TÖREKVÉSEK

Mécséi Zoltán <mecseiz@delfin.klte.hu>

Debreceni Egyetem

Az elmúlt évben egyetemünk gyarapodott egy RS6000-es IBM szerverrel, mely levelező szer­

verként üzemel. Ezen a gépen AIX(IBM UNIX) operációs rendszer van, minek következtében most már három különböző operációs rendszer alatt lehet levelezni.

Felvetődött a probléma, hogy hogyan lehet a levelezést és a bejelentkezést mégis egységesíte­

ni. A probléma megoldása jelenleg is folyamatban van, a felmerülő lehetőségek a NIS+ és az LDAP.

LDAP ÉS DNS ADMINISZTRÁCIÓ

Debreceni Egyetem, Informatikai és Számító Központ Karsai Andrea <kandrea@fox.klte.hu>

Debreceni Egyetem, Informatikai és Számító Központ

A Kossuth Lajos Tudományegyetem számítógépes hálózata közel kétezer csomópontot foglal magába. Minden egyes csomópont nyilvántartásba van véve, amiben az IP címen és a domain néven kívül egyéb adatok is szerepelnek, mint például az adott gép típusa, földrajzi elhelyezke­

dése az egyetemen belül, vagy felhasználójának adatai. Ezeket az adatokat a DNS adatbázisban nem lehet tárolni, ezért szükség van egy másik rendszerre, amellyel nem csak a tárolás, de a visszakeresés és a módosítás problémája is egyszerűen megoldható. További követelmény a mi­

nél szélesebb körű hozzáférhetőség, valamint az, hogy a tárolt adatokból a DNS adatbázis egy­

szerűen generálható legyen. E követelményeknek egy LDAP alapú nyilvántartás tökéletesen megfelel, ezért választottuk ezt a DNS-hez kapcsolódó adatok tárolására.

HÁLÓZATI SZÁMÍTÁSTECHNIKA A MAGYAR SZABADALMI HIVATALBAN

Vas József <vi@hpo.hu>

Magyar Szabadalmi Hivatal

A Hivatal évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz egy hibatűrő és a központi erőforrások haszná­

latán alapuló, központilag menedzselt rendszer kialakítására. Mára eljutottunk odáig, hogy tel­

jes funkciós PC-kből felépülő rendszerünk működésében nagyrészt megvalósította a hálózati számítástechnika koncepcióját. Ez jó kiindulási alap a jövőben ezen a téren megjelenő techno­

lógiák befogadására.

NETWORKSIIOP

Több - részben párhuzamos - fejlesztésre volt szükség, hogy idáig eljuthassunk.

Hálózati infrastruktúránkat korszerűsítettük. Régi vékony ethemet hálózatunkat cat5+ -ra cse­

réltük. Lokális hálózatunkat márkás eszközökkel építettük fel, internet kapcsolatunkat a piacve­

zető cég berendezései biztosítják. A fontosabb kapcsolóeszközök és a gerinckapcsolatok redun­

dánsak, két külön épületben elhelyezve, ezzel a katasztrófatűrő rendszer kialakítása felé hala­

dunk. A hálózati eszközök menedzselésére a HP OpenView és a Transcend Network Control Services szoftvereket használjuk.

A következő nagy lépés a NetWareő és a ZenWorks2 bevezetése volt. Ezek a korszerű megol­

dások segítettek hozzá bennünket a központilag menedzselt rendszer kialakításához. A munka- állomásokat lecseréltük a Windows NT 4.0 futtatására alkalmas gépekre - ezzel viszonylag ho­

mogén gépparkhoz jutottunk - a kommunikációt pedig IPX-ről IP-re állítottuk át. Minden al­

kalmazásból ZEN objektumot készítünk, az új programok tesztelését leszámítva nincsenek ná­

lunk kézzel telepített alkalmazások. Ennek az üzemmenetnek a biztosítása elég szigorú szabály- rendszert követel, a felhasználók jogai a munkaállomásokon is korlátozottak. Cserébe viszont a rendszer átlátható, az alkalmazások könnyen téríthetők és javíthatók, a felhasználói gépek pe­

dig felcserélhetők. Kivételek természetesen vannak, hiszen léteznek olyan gépek, amelyeknek önálló üzemben is működniük kell. Jó példát szolgáltatnak ezekre a kivételekre a notebookok, amelyeknek a Hivataltól távol is működniük kell. Az általunk alkalmazott NDPS nyomtatási rendszerben a nyomtatók központilag konfigurálhatók, meghajtóik pedig automatikusan telepí­

tődnek. Ezek a szolgáltatások az NDS - újabb nevén eDirectory - nélkül nem lennének elérhe­

tők. A szervezeti struktúrának megfelelő directory egyébként is áttekinthetőbbé teszi rendsze­

rünket. A Novell eszközök menedzselésére ManageWise-t használunk.

A NetWareő, a Zen Works és az NDPS bevezetése természetesen nem ment zökkenők nélkül. E termékeket megjelenésük után azonnal alkalmaztuk, ezért szinte minden gyermekbetegségük­

kel találkoztunk. TID-ek tömegét kellett tanulmányoznunk, és nagyszámú javítást letöltenünk, de ma már a hibák nagy részét kijavították, így bátran ajánlhatom használatukat másoknak is.

Sajnos a NetWare5-re való átálláskor elveszítettük az SFT III nyújtotta magas szintű rendelke­

zésre állást, ezért a legközelebbi jövő feladata a clusterek kialakítása. Az adatbázis szerverként szolgáló Tru64 Unix platformokon ugyanezt tervezzük.

Bízom benne, hogy az előadás előmozdítja a tapasztalatcserét a hasonló úton járó intézmények között.

AZ ÚJ NIIF WEB CACHE STRUKTÚRA

MTA-SzTAKl

Máray Tamás dr. <marav@.iit.bme.hu>

BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék

Az IIF web cache struktúrájának fejlesztésére évek óta először, az idei évben nyílik lehetőség.

A megnövekedett igények kiszolgálására képtelen cache struktúrát - terveink szerint - egy új, dedikált eszközökből álló cache farmra fogjuk lecserélni. Az előadás a tervezési koncepció is­

mertetésén túl a projekt 1999-es tevékenységéről is számot ad.

NETWORKSIIOP

A FELSŐOKTATÁS EGYSÉGES GAZDÁLKODÁSI RENDSZERE (EGR) BEVEZETÉS TAPASZTALATAI A BME-N

Török Imre <torok@ccmail.bme.hu>

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dobos Balázs <dobos@ear.bme.hu>

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az információ technológiában rejlő tartalékok kihasználása nélkül a felsőoktatás az egyre ne­

hezedő gazdasági feltételek mellett aligha tarthatja fenn az oktatás minőségének színvonalát. A felsőoktatás koordinációjának valamennyi aspektusa, a felvételi vizsgák szervezése, a hallgatók szakokra irányítása, a kredit rendszerű órarendi beosztás kezelése, teremfoglalás, oktatók óra­

beosztása, anyagi erőforrások kezelése, stb. mind nagy mennyiségű, egymással összetett kap­

csolatban lévő háttéradatot feltételez, illetve eredményez. Általánosságban az információs rend­

szerek szükségessége és az anyagi és szakmai erőforrások elaprózott volta izolált helyi rendsze­

rek kifejlődését eredményezte. Az Egységes Gazdálkodási Rendszer a gazdálkodási adatfeldol­

gozás területén teljes körű, integrált megoldást nyújt az intézmények számára. A rendszer 2000 januárjában bevezetésre került két intézményben. Az előadás a rendszer bevezetés legfontosabb eredményeit, tapasztalatait és tanulságait foglalja össze.

MEGYEI KÖZM ŰVELŐDÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER

Miskolci Egyetem Számítóközpont Ríz Gábor <bazkozmu@mail.olh.hu>

B.A.Z. Megyei Közművelődési Intézet Molnár Dezső <bazkozmu@mail.olh.hu>

B.A.Z. Megyei Közművelődési Intézet

A Megyei Közművelődési Információs Rendszer alapvető céljának tekinti a megyei közműve­

lődési intézményrendszer, valamint az ezen intézményekhez kötődő kulturális szervezetek nap­

rakész bemutatását.

A rendszer kiépítése kiterjed a megye minden településére, valamint a határon túli régió magyar lakta településeire is.

Kiemelt feladatként kezeljük a kulturális örökség részét képező alkotások, tevékenységek digi­

talizálását, rendszerezését a hálózatba való beépítését, és ezzel népszerűsítését is.

A Megyei Közművelődési Információs Rendszert nyitottá kívánjuk tenni a közoktatás, a terü­

letfejlesztés és az idegenforgalom hasonló információs törekvései felé, célként tűzve ki az azok­

kal való közös adatbázis kialakítását.

NETWORKSHOP

4. ÚJDONSÁGOK A KÖZGYŰJTEMÉNYEK ÉS KÖNYVTÁRAK TARTALOMSZOLGÁLTATÁSÁBAN

ÚJKORI KÉZIRATKATALÓGUSOK TÁRA

Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

Idestova több mint kétszáz év óta újra és újra felbukkanó törekvés a magyarországi kéziratok közös számbavételének, katalógusának elkészítése. Jelen vállalkozás ezt az ötletet melegítette fel némi önkorlátozással valamint azzal a megfontolással, hogy a számítástechnikai eszközök használata az elődeinkhez képest nagyobb sikerrel kecsegtet. Elsődleges célkitűzésünk az volt, hogy az újkori kéziratokat számbavevő, nyomtatásban megjelent katalógusokat dolgozzuk fel - az időkörbe később belevéve a nem túl nagyszámú középkori katalógusokat, de egyelőre kire­

kesztve a XIX. századi írói hagyatékok csoportját. A munkát három fázisra osztottuk: a) a meg­

jelent művek számbavétele, bibliográfiai leírása és annotálása b) a nyomtatott mű tipográfiailag egyenértékű, de képességeinkhez mérten javított elektronikus változatának elkészítése c) „szab­

ványos" adatbázis kialakítása. Alapvetően kétféle szabványcsoport áll a rendelkezésre: a könyvtáros berkekben használt MARC (MAchine Readable Catalogue) vagy a kézirat- és levél­

tári használatra tervezett EAD (Encoded Archival Description). Mindkét szabványnak megvan a maga előnye és hátránya továbbá a két szabvány átjárható, egyelőre azonban a szövegek rög­

zítésénél tartunk. 1999-ben a vállalkozás elnyerte az OKTK támogatását, idén pedig bekerült az Országos Széchényi Könyvtár hivatalos projectjei közé. A Tárral párhuzamosan készül a Szé­

chényi Könyvtár Kézirattárának számítógépes katalógusa.

http://w3.swi.hu/kiralyp/index.html, http://w3.swi.hu/kezirat/index.html

PORTAL SITE-OK A XX. ÉS A XXL SZÁZADBAN

Hírközlési Főfelügyelet

A hétköznapi ember számára már-már a lehetetlenséggel határos, hogy lépést tartson az Internetre tömegesen felkerülő információ mennyiséggel. A portálok - melyek eredetileg Internetes kiindulópontot jelentettek - megpróbálnak összegyűjteni mindenféle információt és arra törekednek, hogy mindent rajtuk keresztül csináljon az ember. Önmagukat különféle plusz szolgáltatásokkal próbálják a nagyközönség számára vonzóbbá tenni, hiszen bevételi lehetősé­

geik nagyban függenek látogatottságuktól. Az előadás végigköveti a portai site-ok fejlődését ki­

alakulásuktól napjainkig, s megpróbál - a XXI. század zárt ajtaja mögé nézve - jövendőt mon­

dani az előttük álló lehetőségekről.

NETWORKSHOP

TARTALOMSZOLGÁLTATÁS

- EGY FOLYÓIRAT DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA

Szegedi Egyetem Egyetemi Könyvtár

Az előadás a Széphalom c. két világháború közötti szegedi folyóirat digitális feldolgozásáról számol be. Az első rész a szkennelés, az előzetes feldolgozás fázisait, problémáit ismerteti. Fo­

lyóiratok SGML/XML alapú feldolgozása kifejezetten ritka. A második részben arról számo­

lunk be, hogyan lehetséges egy nyomtatott folyóirat digitális verziójának olyan jellegű feldol­

gozása, hogy a felhasználó egy virtuális repertórium eszköztárát is megkapja, lényegesen na­

gyobb lehetőségekkel, mint a hagyományos nyomtatott repertórium esetében. Az előadás során bemutatjuk: hogyan oldottuk meg az XML kódolású szöveg röptében HTML lapokká való ala­

kítását is.

DIGITÁLIS FÉNYKÉPEZŐGÉPEK KÖNYVTÁRI FELHASZNÁLÁSA

Kokas Károly <kokas@bibl.u-szeged.hu>

Szegedi Egyetemi Könyvtár

Az elmúlt időszakban a digitális archiválás és feldolgozás új lehetőségei a könyvtárak életében is változásokat okoztak. A közelmúlt pályázataiban egyre gyakrabban bukkan fel a reprodukci­

ós feladatok digitális fényképezőgéppel való lehetséges megoldása.

A „hagyományos” szkennelés - különösen állományvédelmi szempontból számottevő - korlá­

tái jól ismertek, így adódik a kérdés a korábban nehezenmegoldható kihívások területén alkal­

mas-e és ha igen, mire a digitális fényképezőgép.

Az előadás a reprográfia ezen új területét kívánja átekinteni, elsősorban a gyakorlati felhaszná­

lás oldaláról vizsgálva a kérdéskört, az elérhető minőség, a kiválasztandó eszköz és a megol­

dandó probléma háromszögében.

TÁRGYSZÓKEZELÉS OSZTOTT KATALOGIZÁLÁSI KÖRNYEZETBEN

Koltay Klára Phd. <kkoltav@giant.lib.klte.hu>

Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Bakonyi Géza CSc <bakonvi@bibl.u-szeged.hu>

SZTE Egyetemi Könyvtár

A bibliográfiai adatbázisokban való tájékozódást nagymértékben megkönnyíti és még az Egye­

tem Tizedes Osztályozás alkalmazása esetén is új szemponttal gazdagítja a tárgyszavak szerinti hozzáférés biztosítása. Különösen igaz ez az osztott katalogizálási környezetben létrejövő nagy

NETWORKSHOP

méretű adatbázisok esetében. Itt azonban új problémaként jelentkezhet a résztvevő könyvtárak­

ban alkalmazott eltérő tárgyszórendszerek jelenléte. Minimális követelményként meg kell olda­

ni a tárgyszórendszerek egymás mellett élését, biztosítva az utalókészletet és alá-fölérendeltségi viszonyokat hordozó MARC tárgyszórekordok tárolását és tárgyszórendszerenkénti leválogatha- tóságát. A MARC tárgyszórekordok szerkezete ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy kí­

sérletet tegyünk a különböző rendszerekhez tartozó tárgyszavak és ETO jelzetek közötti párhu­

zamosságok megteremtésére, biztosítva az adatbázis használóinak, hogy tárgyi keresései is a tel­

jes bibliográfiai adatbázisból merítsenek átjárva az eltérő tárgyszavak képezte alcsoportokat.

VIRTUÁLIS RÉGI KÖNYVTÁR

ÉS AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RÉGI KÖNYVEI

ELTE Egyetemi Könyvtár Varga Klára <klara@lib.elte.hu>

ELTE Egyetemi Könyvtár

Virtuális Régi Könyvtár (VOL) és az Egyetemi könyvtár régi könyvei.

Az Egyetemi Könyvtár korai történetének sajátossága közé tartozik, hogy nemcsak az egyetem 1635-ös alapítását megelőző fél évszázadból őrzött meg köteteket, hanem kéziratállományában fellelhető két 17. századi katalógus, amely újabb információkat szolgáltat az akkori könyvállo­

mányról. A félreértéseket Dümmerth Dezső tisztázta, s feltárta az egyetem alapítása előtti hét évtized könyvtártörténetét. Az 1960-as évek elején az addigi szakirodalmat cáfolva kiderítette, hogy az Egyetemi Könyvtár genezise a 16. században alapított jezsuita kollégiumok állománya­

ira vezethető vissza.

A két katalógusoknak a magyar művelődés- és könyvtártörténetben elfoglalt helyét jól jelzi az a lehetőség, hogy segítségükkel sikerülhet a nagyszombati egyetem több mint 5000 kötetes könyvtárát - a teljesség igénye nélkül - rekonstruálni.

A rekonstrukció három, egymástól elkülöníthető munkafolyamatban történik:

1. A könyvtár állományában meglévő kötetek bibliográfiai és egyedi feltárása.

2. A két kéziratos katalógus szövegkiadása betűhív olvasatban.

3. A források összegzése és adatbázissá formálása.

NETWORKS HOP

PATRIOTIKA ADATBÁZISÉPÍTÉS WEB FELÜLETEN NEMZETKÖZI KOOPERÁCIÓBAN A HUNGARICA INFORMÁCIÓ NEMZETKÖZI

HOZZÁFÉRÉSE ANGOL SZÓTÁRINDEX SEGÍTSÉGÉVEL AZ NIIF ADATBÁZISOK KÖZÖTT

Kovács Hona dr. <ILONA@oszk.hu>

Országos Széchényi Könyvtár Hungarika Dok.Osztály Tar Katalin <kata@oszk.hu>

Országos Széchényi Könyvtár

Fazekas Emőke <emoke@luna.aszi.sztaki.hu>

MTA Sztaki

Bőd Judit <bod@sztaki.hu>

MTA Sztaki

Szabó Anna <szann@oszk.hu>

Országos Széchényi Könyvtár Gál Júlia <t>al@oszk.hu>

Országos Széchényi Könyvtár

A Hungarika Információ, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár Hungarika Dokumentációs osztálya épít, az NIIF BRS SEARCH szolgáltatásai között érhető el WEB felületen. Hogy az adatbázis ne csak technikailag, hanem intellektuálisan is hozzáférhető legyen nemzetközileg, szükségessé vált az angol változat elkészítése. Az adatbázis tárgyszó-állománya alapján ma­

gyar-angol szótárindex készült. A relációs adatbáziskezelés módszerének hasznosításával a ré­

gi rekordállományba az angol tárgyszavak beépítése megtörtént. A módszer gazdaságos és biz­

tosítja a továbbépítés következetességét. Új perspektívákat nyit meg a Magyarországra és a ma­

gyarságra vonatkozó információk gyűjtésében és szolgáltatásában. Az információ beküldésére vállalkozók számára űrlap készült. A beküldött információ a megfelelő intellektuális ellenőrzés után bekerül az adatbázisba.

NETWORKSHOP

A M ISKOLCI VÁROSI KÖNYVTÁR ADATBÁZISÁNAK FÉLAUTOMATIKUS KONVERTÁLÁSA AZ ME KÖZPONTI KÖNYVTÁR HORIZON ADATBÁZISÁBA

Burmeister Erzsébet <erzsi@marki.lib.uni-miskolc.hu>

Miskolci Egyetem Központi Könyvtára Espán Edina <konkobak@eold.uni-miskolc.hu>

Miskolci Egyetem Központi Könyvtára

Rövid összefoglaló: A Városi Könyvtár állománya kb. 40.000 rekord, könyvek, diák, fényképek.

A Tinlib integrált rendszert használja. A Központi Könyvtár Horizon adatbázisa USMARC for­

mátumban tárol könyveket, időszaki kiadványokat és CD-ket. A kétféle formátum nagyfokú különbözősége teljesen automatikus konverziót nem tesz lehetővé. Az eljárás lényege a követ­

kező. A könyvtáros egy grafikus felületű programon keresztül irányítja a konvertálás menetét.

Ha a program ISBN vagy az adathordozó alapján (az ME nem katalogizál diákat és reprókat) megállapítja, hogy a rekordot a Horizon nem tartalmazza, azonnali konverzióra kerül sor. Azo­

nos ISBN szám meglétekor automatikus példányrekordot hoz létre. A többi esetben a címeket hasonlítja be és azonos című könyvek esetén a könyvtáros előtt két ablakban megjelennek egy­

más mellett a Városi könyvtár és a ME rekordjai és ő dönt a konverzióról, illetve példányre­

kord létrehozásáról.

HA... EGY ELEKTRONIKUS KIÁLLÍTÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI

Aranyi Zoltán <aranvi@.bibl.u-szesed.hu>

SZTE Egyetemi Könyvtár

Kokas Károly dr. <kokas@.bibl.u-szeged.hu>

SZTE Egyetemi Könyvtár

A SZTE (korábban JATE) Egyetemi könyvtárban, kihasználva a World Wide Web adta grafi­

kus lehetőségeket, régóta készülnek virtuális kiállítások, melyek csak részben kötődnek való­

ban megrendezett tárlatokhoz. Jelentős számban hoztunk létre már olyan kiállításokat, melyek a könyvtár gyűjteményének egy-egy, témájában jól körülhatárolható részét reprezentálják.

Legújabb kiállításunk „A háború árnyékában” címet viseli, és a második világháborút megelő­

ző magyarországi időszak bemutatását célozza. Újdonság az eddigi anyagainkkal szemben, hogy egyrészt jóval komplexebb a téma, hiszen sok más egyéb terület mellett például a kül- és belpolitika, az életmód, a művelődés, a kultúra vagy a tudomány is helyet kapott benne; más­

részt nemcsak az eddig megszokott grafikus információk megjelenítésére vállalkoztunk, hanem hangfile-ok, filmrészletek bemutatására is lehetőségünk nyílt.

Az előadás a tartalomból adódó módszertani kérdésekkel kíván elsősorban foglalkozni.

NETWORKSHOP

„ÜDVÖZLETTEL EGY INTERNET KÖNYVTÁROS”:

MIT-HOL? AVAGY ÚJ TÁVLATOK A KÖNYVTÁRI TÁJÉKOZTATÁSBAN

Meskó Andrea <mesi@,gandalf.elte.hu>

ELTE TFK Könyvtár

Payer Barbara <bara@interware.hu>

ESZEK - Központ

A globális információs infrastruktúra dinamikus fejlődésének egyik jele, hogy az Internet, mennyire aktívan jelentkezik mindennapjainkban. Egyaránt növekszik a rajta megtalálható in- formációk/dokumentumok száma, és az ezek elérésére és visszakeresésére irányuló igény.

Mindezzel nekünk könyvtárosoknak szembe kell néznünk, hiszen mi vagyunk azok, akiknek az információt szakszerűen és a mai elvárásoknak megfelelően kell közvetítenünk.

1999 nyarának végén hozta létre Moldován István és lelkes csapata a MIT-HOL? szolgáltatást, ami nem más, mint az egész országra, sőt külföldre is kiterjedő Internetes tájékoztató szolgálat.

Milyen hatása lehet egy ilyen szolgáltatásnak a könyvtári tájékoztatása? Hogyan hasznosítha- tóak a szolgáltatás kapcsán szerzett tapasztalatok? Hogyan tudjuk összehozni a „Világhálón”

kérdezőt az információval? Egyáltalán milyen jellegű kérdések és válaszok futnak át ezen a szolgáltatáson? Van-e okunk a könyvtáros és a hagyományos könyvtár végét kiáltani?

A MIT-HOL? tevékenységének elemzése segít megvilágítani ezeket a kérdéses pontokat.

HÁLÓZATON IS HOZZÁFÉRHETŐ LESZ

A „HOSSZÚ” 19. SZÁZAD NEMZETI BIBLIOGRÁFIÁJÁNAK ADATBÁZISA. ELKÉPZELÉS AZ 1801-1920 KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGI, ILLETVE KÜLFÖLDI MAGYAR NYELVŰ

NYOMTATVÁNYOK BIBLIOGRÁFIAI SZÁMBAVÉTELÉRE

Országos Széchényi Könyvtár

A nemzeti bibliográfia a publikált nemzeti örökség hatékony számbavételének legfontosabb eszköze. Az Országos Széchényi Könyvtár (mint magyar nemzeti könyvtár) tervbe vette az 1801-1920 között Magyarország területén, illetve magyar nyelven bárhol megjelent nyomtatvá­

nyok (területi és nyelvi hungarikumok) bibliográfiai tételeinek adatbázisba szervezését. Az adatbázis célja, hogy hálózaton elérhető verifikált nemzeti bibliográfiai alaprekordokat szolgál­

tasson a korszakra vonatkozó tudományos kutatás, illetve a hazai és külföldi könyvtárak retros­

pektív katalóguskonverziói számára. A munkálatok - a terv szerint - a retrospektív magyar könyvészetek (Petrik Géza, Kiszlingstein Sándor, Barcza Imre és Kozocsa Sándor könyvésze- tei) digitalizált szövegének továbbalakításával kezdődnek meg. Ehhez az alaphoz történik az OSZK, majd a nemzeti könyvtárból hiányzó művek állományadatainak illesztése. A „hosszú”

19. század kiadványainak leírásai az OSZK NEKTÁR adatbázis bibliográfiai tételeiként az

NETWORKSHOP

Amicus integrált könyvtári rendszerben, hálózaton is elérhető lesz a felhasználók számára. Az új feladathoz nemcsak új munkaállomások szükségesek, hanem olyan remélhetően pályázati pénzből finanszírozható feladatokat is meg kell oldani, mint pl. konvertáló programok készíté­

se, szövegek digitális formában való előállítása.

A NAGYSZÓTÁRI KORPUSZ CÍMSZAVAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL

Pajzs Júlia PhD. <paizs@nvtud.hu>

MTA Nyelvtudományi Intézet Kiss Gabriella <gkiss@.nvtud.hu>

MTA Nyelvtudományi Intézet

A nagyszótári munkálatokról korábban az 1997-es NIIF konferencián számoltunk be, jelen elő­

adásunkban az azóta eltelt időszak néhány fontos eredményét ismertetjük. A projektum célja olyan történeti értelmező szótár készítése, amely 1772-től napjainkig bemutatja a magyar szó­

kincs legfontosabb részét, példákkal illusztrálva a szavak különféle jelentésámyalatainak hasz­

nálatát az elmúlt több mint két évszázad során. E szótár forrásanyagául elsődlegesen a számí­

tógépre gyűjtött szövegarchívum (korpusz) szolgál, a szócikkek kiegészülnek a 18. század vé­

ge óta kézzel gyűjtött archívális cédulaanyagban található idézetekkel is. Előadásunkban a szá­

mítógépes korpusz feldolgozásának egy fontos részproblémáját, a címszavak azonosítását, a történeti szövegek morfológiai elemzésének kérdéseit ismertetjük.

AZ XML ALKALM AZÁSA A KÖZGYŰJTEMÉNYEK KÖNYVTÁRAK TARTALOMSZOLGÁLTATÁSÁBAN

Bárányos Zsolt <bzs@avalon.aut.bme.hu>

BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

Korunk felgyorsult társadalmában az információnak egyre nagyobb szerep jut. A közgyűjtemé­

nyekben és könyvtárakban található információ mindig fontos szerepet töltött és tölt be ma is az életünkben. Az Internet fejlődése lehetővé tette először egyszerű HTML oldalakat használva a tartalom megjelenítését. Azonban a megjelenített információ változása szükségessé tette az ol­

dalak frissítését is, ez azonban nem egyszerű. A legújabb technikákat alkalmazva lehetőségünk van a megjelenítést különválasztani az adatoktól. Az adatokat az XML (extensible Markup Language) nyelv felhasználásával ábrázoljuk. Az XML használata megkönnyíti az oldalak el­

készítését és frissítését, hiszen csak egyszer kell az általános megjelenítést elkészítenünk, amely az adatokat az adatbázisból a megjelenítéssel egy időben kapja. Az előadás célja, hogy megis­

mertesse a hallgatókkal az XML nyelv alkalmazási lehetőségeit, felhasználási területeit.

NETWORKS! 10P

NÉGY TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖNYVTÁR

ÖSSZEVONÁSÁNAK ÉS AUTOMATIZÁLÁSÁNAK TANULSÁGAI

MTA SZTAKI

Markella Károlyné <markella@etk.mtapti.hu>

MTA Egyesített Társadalomtudományi Könyvtár

Az MTA Egyesített Társadalomtudományi Könyvtára a Jogtudományi, a Politikatudományi, a Szociológiai és a Világgazdasági Intézetek könyvtárainak összevonásával jött létre. Az össze­

vonás számos problémát vetett fel a kutatóit továbbra is kiszolgáló könyvtár megszokott mun­

kamódszereivel kapcsolatban. Az újonnan alakuló könyvtár lehetőséget kapott egy teljesen új szoftverinffastruktúra kiépítésére, melynek alapjául a TINLIB integrált könyvtári rendszerre esett a választás. Az integráció keretében sor került a korábban már számítógépes adatfeldolgo­

zást folytató három könyvtár állományának áttöltésére, mely ennek köszönhetően TINWEB-en keresztül az Interneten is elérhetővé vált. Az előadás beszámol az összevonással, az új infra­

struktúra kiépítésével és az adatok konvertálásával kapcsolatban felmerülő problémákról, va­

lamint az azokra adott válaszokról.

NETWORKSHOP

5. KÖZÖSSÉGI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK

A MAGYAR MŰVELŐDÉSI HÁLÓZAT INFORMATIKAI RENDSZERE

Magyar Művelődési Intézet

1999. áprilisától indult el a Magyar Művelődési Intézet kezdeményezéseként a Magyar Műve­

lődési Hálózat Informatikai Rendszere. Az MMHIR ingyenes lehetőséget nyújt a hozzá csatla­

kozó művelődési intézményeknek, egyesületeknek, civil szervezeteknek, hogy elhelyezzék honlapjukat az Interneten, és rendezvényeik, kiadványaik, alkotó közösségeik adatait egy közös adatbázison alapuló, az Internet felől dinamikus honlapon keresztül elérhető felületen jelenítsék meg. A rendszer kialakítása olyan, hogy a szűkebb anyagi és műszaki lehetőségekkel rendelke­

ző szervezetek számára is lehetővé tegye a csatlakozást.

Az előadás beszámol a rendszer felépítéséről, funkcionális lehetőségeiről, a csatlakozás módjá­

ról.

INDUKTÍV SZAKÉRTŐI RENDSZEREK ON-LINE ALKALMAZÁSA

Szent István Egyetem

Pitlik László dr. <pitlik@interm.gau.hu>

Szent István Egyetem

Popovics Attila <popo vics@interm. gau,hu>

Szent István Egyetem Előzmények, kutatási keretfeltételek, projektek.

Tanszékünkön illetve a tanszék közreműködésével néhány olyan „közhasznú” projekt fűt, melynek tapasztalatait e tanulmány keretében szeretnénk összefoglalni. A tapasztalatok közre­

adásának legkézzelfoghatóbb eszköze az Internet, ahol az ország és a világ bármely pontjáról csatlakozva alkalom nyílik az eredmények hasznosítására. A tudás on-line módon való elérhe­

tővé tétele legegyszerűbben szabály- és bonitás-rendszereken keresztül valósítható meg.

Legfontosabb kapcsolódó kutatások, melyek a tudást szállítják:

HEM és STOCKNET-projekt: az első on-line tapasztalatokat e HEM projekt keretében önja­

vító tesztek keretrendszerének kialakításával (http://interm.gau.hu/hem/) és a tőzsdén CBR ala­

pú on-line elemző eszközök (http://www.ecocontrol.hu/main_stocknet.htm, http://miau.gau.

hu/miau/08/stockbase.doc) fejlesztésével szereztük.

ID ARA projekt: (http://miau.gau.hu/miau/15/mitir.doc) a komplex kutatási projekt célkitűzé­

se a problémák és lehetséges megoldási alternatívák feltérképezése az EU csatlakozási szándék­

NETWORKSHOP

kai rendelkező közép-kelet-európai országok agrárgazdasági és vidékfejlesztési viszonylatai­

ban. A projekt egyik modulja egy szimulációs modell kifejlesztésére irányul, amely lehetőséget ad a politikai intézkedések lehetséges hatásainak vizsgálatára az említett területeken. E projekt keretében alapvetően lokális igényként fogalmazódik az adatbányászati módszerek alkalmazá­

sa. De az itt feltárt tudáshoz való közhasznú hozzáférést is meg kell tudni oldani,

a RENOAAR és az ikTAbu-projekt: az OMFB 2. IKTA pályázat lényege a területfejlesztés támogatása adatbányászat útján (TABU), azaz meglévő, beszerezhető/levezethető adatok (RENOAAR, http://miau.gau.hu/miau/01/renoaarjuni.html) speciális elemzése, értékelése, a le­

hetséges jövőkép felvázolása. E projekt (http://miau.gau.hu/miau/15/mitir.doc) már tervez - a rejtett összefüggések CD-n történő kiajánlásával, ill. a khens-szerverarchitektúrájú on-line tu­

dástranszfer technológiák alkalmazásával is (mindkét esetben WAM-burokban).

GINT&IAMO kooperáció: a hallei IAMO és tanszékünk között folyó program (http://miau.gau.hu/miau/04/iamo99.html, http://miau.gau.hu/miau/08/efita.doc, http://www.

fiz-agrar.de/efita99) célja az on-line módon elérhető döntéstámogató rendszerek kidolgozása oktatási, szaktanácsadási célra. Az eddigi tapasztalatok szerint a szerveri oldali bonyolult prog­

ramozást a WAM-burok segít kiküszöbölni., ill. az aktív WAM alkalmas arra is, hogy valódi on­

line elemezést lehetővé tegyen.

DEA-elemzések: a Giessen-Gödöllő kapcsolat keretében folyó munkának lényege a konzisz­

tencia ellenőrzés és gazdasági elemzés egy újszerű módszerének a Data Envelopment Analysis- nak vizsgálata (http://miau.gau.hu/miau/08/dea.doc). E módszerek eredménye ismét csak WAM-burokban egyszerűen publikálható on-line módon is.

OTKA pályázat: a tanszék négy éven át (1999-2002) folyó vizsgálatban a SPEL (EU standard) adatbázis elemzését és minőségvizsgálatát végzi (http://miau.gau.hu/miau/04/blaci.html). A várható eredmények alapvetően tanulmányok formájában, de demo-értékűen az Interneten is hozzáférhetővé válnak, s ennek technikája a WAM-ra vezethető vissza.

Adatvizsgálati (aktív) és - közreadási (burokképző) módszertan

A SPEL adatbázis (búzatermesztési adatain) lefuttatott WAM (Weight Activity Modell - induk­

tív szakértői rendszer generáló, ill. quasi black box rendszerek eredményeit szabályrendszerré konvertáló eljárás) vizsgálatok révén lehetőség nyílik egyrészt előrejelzés készítésére a várható pl. termésmennyiséget/jövedelmet illetően, másrészt a felhasználó benchmarking jellegű (ön)vizsgálatára, megállapítandó, hogy az Európai Unió „átlagtermelőjéhez” viszonyítva mi­

lyen termelési pozíciót foglal el.

Az előzetesen megírt forgatókönyv-változatok között rövid szerver-oldali script-ek választják ki a HTML form-ba a felhasználó által beírt adatok alapján a lehetséges jövőképet, illetve a helyzetér­

tékelést.

NETWORKSIIOP

INTERNET-INFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÁSOK A KUTATÓ DIÁKOK ORSZÁGOS MOZGALMA SZÁMÁRA

Nguyen D. Quang <nguven@,liliom.kee.hu>

Szent István Egyetem, Sör- és Szeszipari Tanszék Ferenczy Antal Zoltán <toni@omega.kee.hu>

Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Csermely Péter dr. <csermelv@puskin.sote.hu>

SOTE, Orvosi Vegytani Intézet

Magyarországon, eddigi tapasztalataink alapján, jelentős különbségek mutatkoznak a gimnázi­

umok, középiskolák és a felsőoktatási intézmények (egyetemek, főiskolák) között a tanulási és kutatási feltételekben. Ezeknek a különbségeknek a csökkentésére 1995-ben megalakult a Ku­

tató Diákok Országos Mozgalma, amely segítségével jelenleg is több száz gimnazista vagy kö­

zépiskolás diák dolgozhat a különböző felsőoktatási intézményekben vagy kutató helyeken. Az informatika fejlődésével - ezenbelül az internet elterjedésével - szükségessé vált a mozgalom mentorait tartalmazó külön adatbázis létrehozása, a meglevő weboldalas szolgáltatások mellett.

Ez lehetővé teszi a mozgalom tagjai számára a friss információk közlését és hozzáférését. Aje- lenlegi állapot felhasználásával a mozgalom tagjai között az elektonikus információcsere a kö­

vetkező négy kategóriába sorolható:

e-mail, levelezőlista, weboldalak

és a legújabban megvalósított mentorokat tartalmazó adatbázis.

A weboldalak és az e-mail levelezési formákról már az előző előadásban beszámoltunk, ezért a jelenlegi előadásban csak a levelezőlista és mentorok adatbázisa kiépítéséről és üzemeltetésé­

ről tartunk ismertetőt.

A levelezési listát egy MailMan szoftver segítségével valósítottuk meg Linux operációs rend­

szeren. A lista lehetővé teszi a mozgalom tagjai közötti közvetlen és nyilvános információcse­

rét. Ez a fórumszerű működési forma nagyon is hatékony a kérdések és problémák megoldásá­

ban. A lista üzemeltetésénél persze gondoltunk arra, hogy felhívjuk a rendszer használóinak fi­

gyelmét a levelezési illemtan betartásának fontosságára és gondoskodtunk a személyi adatok védelméről.

A mentorlista adatbázis esetében a Linux+Apache+MySQL+PHP megoldást választottuk.

Linuxot azért, mert használata ingyenes és számunkra hatékony operációs rendszer, Apache szintén ingyen használható és gyors web server, MySQL egy nagyon gyors SQL adatbázismo­

tor és lehetővé teszi a ODBC-n keresztül adatok áramlását. E szolgáltatáson keresztül a mozga­

lom tagjai gyorsan tudják elérni a számukra érdekes kutatási területeket és helyeket. Jelenleg kb. 500 címet tartalmazó adatbázisunk van. Ez az évi kiadott mentorlista füzetnek felel meg és folyamatosan bővítjük az új címekkel.

NETW ORKSHOP

FOLYAMATORIENTÁLT LOGISZTIKA A VÁLLALATI HÁLÓZATOK SZÁMÁRA

Túri László <turi@mtsvstem.hu>

MT-System Kft.

Letenyei József <letenvei@mtsvstem.hu>

MT-System Kft.

A gyártási folyamat ellátási láncának irányításakor jelentkező egyik legjelentősebb kihívás a tervezési és kivitelezési funkciók integrálása. A FLUENT egy jelentős nemzetközi projekt, melynek célja olyan új informatikai megoldás tervezése és megvalósítása, mely alkalmas a több telephelyen, illetve vállalatok közötti együttműködésben megvalósuló összetett gyártási hálóza­

tok irányítására. Előadásunkban röviden bemutatjuk a projektet, céljait és módszereit.

NAGYVÁLLALATOK INFORMÁCIÓS RENDSZEREINEK MEGÚJULÁSA

Élő Gábor dr. <elo@szif.hu>

Széchenyi István Főiskola Szabó József dr. <szaboi@szif.hu>

Széchenyi István Főiskola

A kilencvenes évek elejére a multinacionális nagyvállalatok kiépítették információs rendszerük minden meghatározó részét, amelyek elsősorban a tranzakciós információs rendszerek voltak.

Az évtized végére eljutottak a jól működő integrált rendszerek létrehozásáig, amelyek közös platformon (intemet-jellegű rendszerek) valósították meg a vezetéstájékoztatási, a tranzakciós és a kommunikációs funkciókat.

Az infokommunikációs ipar viharos fejlődése (a mobil kommunikáció térhódítása, az IP alapú technológiák dominánssá válása) további nyomást gyakorol, amely várhatóan újból mélyreható változásokat generál.

A technológiai lehetőségek visszahatnak a vállalati működési mechanizmusokra is. Megválto­

zik tehát a vállalati stratégia, a belső és a külső funkciók aránya és a funkciók működésmódja egyaránt. így a technológiai váltás továbbra sem csak egyszerűen a vállalati folyamatok korsze­

rűsítését, hanem a további szubsztanciális átalakulások gerjesztését jelenti.

NETWORKSHOP

A TÖRTÉNELMI EGYHÁZAK INTERNETES TEVÉKENYSÉGE

Bogdányi Gábor <boedanvi@lutheran.hu>

Magyarországi Evangélikus Egyház/Európai Keresztén Pásztor Miklós <pasztor@sztaki.hu>

Magyar Katolikus Egyház/ MTA SZTAKI

Az egyházak internetes munkája általában lelkes önkéntesek ötleteivel és szívós fejlesztő mun­

kájával indult el néhány évvel ezelőtt. Elsősorban az önkéntes projektek adoptálásából szület­

tek meg a hivatalos egyházi honlapok, on-line szolgáltatások hazánkban és külföldön egyaránt.

Előadásunkban szeretnénk áttekinti a történelmi egyházak hivatalos és önkéntes alapon szerve­

ződő internetes tevékenységét, bemutatva a legfontosabb példákat és projekteket. Szólunk az egyházak internetes munkatársainak alakulóban lévő egyesületéről, s ennek rövidebb-hosszabb távú terveiről, többek között egy keresztény portálsite létrehozásáról.

Megemlítünk néhány külföldi példát is, ezzel bemutatva az Európai Keresztény Internet Kon­

ferencia tevékenységét és tagjainak munkáját is.

INFORMATIKAI RENDSZEREK

A KISTÉRSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMOKBAN

FOOLY Stúdió

Wágner Róbert <altema@.swi.hu>

Újszentiván Önkormányzata

Az Európai Unióhoz való csatlakozás megköveteli a települések informatika infrastruktúrájá­

nak fejlesztését. Az előadás egy elő kistelepülés példáján keresztül kívánja bemutatni az Internet technológiában rejlő lehetőségeket és taglalja, hogy miként használható ez egy önkor­

mányzat és az azzal szorosan együttműködő könyvtár és a helyi Teleház életében. Bemutatjuk a leglényegesebb technikai és adminisztratív problémákat, a felmerülő szolgáltatás igényeket il­

letve megoldásokat valamint az együttműködésből adódó gazdasági kérdések (elsősorban költ­

ségmegosztás) megoldásának lehetséges igazságos és műszakilag alátámasztott módját.

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM GAZDASÁGI VETÜLETEI

Miskolci Egyetem Számítóközpont

Ma már nyilvánvaló, hogy az informatika és a hírközlés számos vonatkozásban a modem gaz­

NETW ORKSHOP

daság alapját képezi. A vállalkozások egyik fő mozgató rugója az „információs társadalom inak nevezett jelenség, aminek jelentőségét az emberiség történetében végbement mezőgazdasági és ipari forradalmakhoz szokták hasonlítani. Az előadás az információs társadalom alapjairól, va­

lamint gazdasági vetületeiről kíván egy összehasonlítást adni, más országokkal kapcsolatban.

NETWORKSHOP