Kokas K rol
Kalauz
a modern k ak il g ba
A könyvtárak új feladatai és megváltozott szerepük a XXI. század elején
Akad miai Kiad * 2020
Ta al jeg k:
Ta al jeg k: 2
1. Az id a k bl ja 5
2. K e il 8
3. N h technikai egjeg : 9 3. A k i a adig a l 10
3.1.A változások és az okok 10 3.2.Mire terjed ki mindez? 10 4. Az internet e l a 11 4.1.Egy kis visszatekintés 11
4.2.A változó internet a gyorsuló id ben 12 4.3.Az internet közm 13
4.4.Üzleti termék és szolgáltatás 14 4.5.Az átváltoztató gép 14
4.6.Virtuális generációk 15
4.7.Tudáselosztás és az internet-könyvtár 16 4.8.asádlotgem emlekelet al es tál lat A 16 4.9.Az elt n internet 19
4.10.Zajlik a jelen 19 4.11.A kihívás 20
5. K ak a h l a ba 21
5.1.A hálózatból (és a digitalizálásból) fakad az információs b ség 21 5.2.A határtalanság illúziója 22
5.3.Verseny a hálózaton: a gy ztes mindent visz 23 5.4.A hálózaton a közvetlen kapcsolat érvényesül 24
5.5.Hálózati kooperációs és autentikációs környezetek 25 5.6.Könyvtárak a webtérbe ágyazva 25
6. Digi ali l a k ba 26 6.1.Miért digitalizálunk? 26
6.2.Digitális reprodukció min sége 29 6.3.Digitalizálás képként 30
6.4.A digitális fotózás helye és szerepe 32 6.5.Szövegként való digitalizálás 32
6.6.Egyéb digitalizálások a könyvtárban 33 7. Mit kell tudni az e-k ek l? 33
7.1.Az elektronikus dokumentumok a könyvtárban 33 7.2.Elektronikus dokumentumok és e-könyvek? 34
(a) Amit gyakran emlegetünk, a PDF 35 (b) Más képi formátumok: DjVu 35
(c) Valódi e-könyv formátumok: pl. az EPUB és a MOBI 36 (d) A dinamikus és a rögzített oldalkép jelent sége 36
7.3.Az e-könyv a szolgáltatásokban: e-könyvtárak és társaik 37 7.4.Folyóiratok, újságok, magazinok elektronikusan 39
7.5.Digitális jogkezelés (DRM) 39
7.6.Könyves közösségek a hálózatban 40 7.7.Az e-könyvek és sorsuk? 41
8. K mint j k gi 42
8.1.A változások jellege és okai 42
8.2.A köztér paradigma változatai 43
8.3.Közkönyvtár és tudományos könyvtár: divergencia vagy konvergencia? 45
9. A k a digi li k i ja a digi li d 46
9.1.Digitális ökoszisztéma és a könyvtár 46
9.2.A számítógépes, digitális írástudás és a könyvtár 47 9.3.Egy kis digitális bölcsészet 47
10. j feladatok j szerepek 52
10.1.Sorra jönnek: EISZ, MTMT és társaik 53 10.2.A teljes szöveg varázsa és az Open Access 54 10.3.Az e-science megjelenése 57
10.4.A mi internetünk teljes kör archiválása 58
10.5.Központi internet archiválás és a helyi feladatok 60
10.6.Elektronikus tananyagok és a tömeges webes oktatás 62 10.7.Szorosabb partnerségben a kutatókkal 64
11. A szemantikus web e l 65 11.1. j szabványok 66
11.2.Névterek 67
11.3. j tudásreprezentáció 68
12. A la lehe gek a kih k a 69
12.1.A változás menedzselésének egy nemzetközi modellje 69 12.2.Egy hazai országos könyvtári platform lehet sége 73
12.3.A hálózati stratégia könyvtári-informatikai szempontú fókuszpontjai 75 13. K e ke e ek ef glal 76
14. K i kislexikon 80 15. IRODALOM 97
Mondják, a világhír Marshall McLuhan barátjával egy könyvön dolgozott a 70- es évek legvégén, ami a Jöv könyvtára címet viselte volna. Valószín leg McLuhan hirtelen halála 1980-ban megakadályozta ennek elkészültét, illetve megjelenését. Azóta, legalábbis az utóbbi 35 évben, sorra láttak napvilágot azok a jöv könyvtárairól szóló elképzelések, amelyek a digitális kultúra, a számítógép hatásait óhajtották szakmánkban megragadni és leírni. Hogy mennyire nem egyszer ez, az is mutatja, hogy még a nagy jöv belátó Asimov víziójában is el kell utazni a galaxis központjába, a könyvtárba, mert az egyik legfontosabb elem, a hálózat nála még kimaradt Igaz, közben azért az is kiderül Asimov szövegéb l, ahol az emberiség tudását összegz galaktikus enciklopédia“ kerül el , hogy minde t az anyagot egy olyan bonyolult s m t g pes rendszer foglalta mag ban, amelyen csak szakember tudott eliga odni.... Szóval nagy esélyünk van arra, hogy a jöv b l csak sejtéseink legyenek, mert az biztos, hogy nem a jelen egyenes meghosszabbítása lesz az, ami vár ránk. De ett l lesz az egész több, mint izgalmas!
1. Az id a k bl ja (El szó helyett)
Giacomo Girolamo Casanova de Seignalt, azaz k ismert r id ne n Ca a mindenki ismeri. Azt azonban , hogy 1785-ben az egykori szerelmi s diplom ciai kalandor bet lt e hatvanadik let t p l t lto tatott, azt m r kevesebben tudj k. Ekkor m r nem s m tott iga n sikeres embernek. Az azonban k ismert, hogy Casanova nagyon m elt ember volt. Sokoldal ol asotts ga s a korban p rj t ritk t t j ko otts ga k n eib l is kitetszik. g a t n nem csoda, hogy lete ge fel elfogadta, ha csal dottan, megkeseredve is, Josef Karl Emanuel Wallenstein (Waldstein) gr f aj nlat t, s k n t rosnak llt a csehors gi Dux (ma Duchcov) ne roska kast l ban. Az 1798-ban bek etke ett hal l ig tart ti enh rom ben t bbn ire a duxi kast l k n t r ban s le lt r ban t lt tte idej t s ahogy Fellini il gh r filmj nek
g n l tjuk, s mbes s k teked regember lett bel le, m megg d se m g megvan, hogy hal la ut n nagy r k nt fognak eml ke ni r .
K p elj k el teh t Casano t, a k n t rost, amint a 18. s ad g r l id a k nt megjelenik 200 el k s bb. Mondjuk Szegeden, az egyetemi k n t rban. Hogy azok k a viszonyok k pottyan, ahol pl. e sorok r ja p l ake d k n t ros volt. Casanova Wallenstein gr f k n t rat rendezgette.
Val s n leg katalogi lta is a k n eket, sorrendbe rakva azokat. Abban a korban is szok sos volt, hogy szakrend szerint rakj k el a k n eket az ol as teremben, ez ennek a m elt, sok nyelven tud embernek nem okozhatott gondot. N il n ehhez a munk ho seg dk n ek*et1 has n lt, lexikon*okat, enciklop di k*at s s t rakat. Besorolta a k nyveket, szakrendi jelzet*eket adott, f lapokat vagy katal gusc dul kat rt, tal n egy k de *-s er (k iratos) k n ben teljes katal gust is ss e ll tott.
Mindezt a rt mes lem ilyen hosszan, hogy id uta nkat el tudjuk k p elni, milyen munk ra volt k pes, milyen k n t ri kih sokkal tal lko hatott. A t rt netben a meglepet st al j ban az okozza, hogy ismerve Casanova 18. s ad gi munk j t s k pess geit nem iga n neh elk p elni, hogy k l n sebb neh s g n lk l be tudott kapcsol dni a 200 el k s bbi k n t r munk j ba.
Mert sok minden r s let lto ott azalatt a 200 alatt, de a l n eg nem nagyon.
Ugorjunk most el re az id ben, az id uta Casano t l, k p eletbeli uta s t l, de mind ss e 25-30 et, de maradjunk a rt a szegedi egyetemi k n t rban. Ez m r a 21. s ad, egy jobban, p rg sebben m k d egyetemi k n t r. Egy nagy k n t r a id ki Mag arors gon. Legyen h t egy m sik id uta nk is, de sokkal kisebb id re utazik el: egy remek l k p ett k n t ri informatikus h lg r l van s , aki kis g ermek el otthon maradt mind ss e k t
1 Ebben a k nyvben a csillag az egyes s a akn l azt jelenti, hogy azt a kifejez st, fogalmat stb. az ol as a fogalmi sz t rban is f llelheti, kicsit b ebben kifejtve.
re. s k t ut n, k t ig kiesve munk b l, az nk p sb l, iss at r egykori munkahel re. Neki nem lesz olyan s erencs je, mint it liai bar tunknak, aligha tud r gt n bekapcsol dni a munk ban. Kider lhet k nn en, hogy az t k r l e munkak rn e et kulcsszavait sem rti. A t bbiek repo it rium*okkal dolgoznak, az MTMT*-rekordokat ja tj k, a videotorium*ba t ltenek fel j anyagokat, vagy ppen napi s olg latot l tnak el a chat-s olg ltat s*ban. Csak n g olyan jdons got soroltam fel, amelyek azokban az ekben alakultak ki s kor bban eg ltal n nem l te tek. Semmilyen form ban. Ma pedig meghat ro kk ltak.
Ma pedig t bbeknek napi munkak rt jelentenek, f foglalko st. A gond ezzel az, hogy a szitu ci nem mesters gesen kital lt, m g legal bb n g - t olyan munkak rt rhattam volna amelyek kor bban nem l te tek. B rmenn ire is demag gi nak t nhet, de igaz, a g es-es k n t ros anyuka k t hi n ssal szakmai ismereteit s hi n oss gait illet en rosszabb helyzetbe ker lt, mint a p ld nkban 200 et tugr id uta .
Ez csak egyetlen m don mag ar hat , m gpedig g , ha k n t ri il gban olyannyira felgyorsultak a lto sok, hogy p r alatt is szinte teljesen talakult az eg s szakmai paradigma. Term s etesen f leg felgyorsult korunkban minden szakma s annak k rn e ete gyorsan lto ik. De el nk k n t rosokkal t rt nt valami, ami ezt a lto st sokkal m l ebb s alaposabb tette, mint az legt bb r gen megl s akm ban elk p elhet . A b ntetlen l tugorhat id s egyre s k l: a 20. s ad g ig m g ez t bb ti ed is lehetett (ak r 200 , mint p ld nkban), de a 21. s ad elej n 4-5 , a t n m g to bb s k lt, ma m r
lem n em szerint p r kies s is nagy hi tusokat s l.
Igen, a valamikor csendes s lto atlan k n t ross g teljesen meg lto ott.
(Majd olvashatjuk k s bb, az Index cikk ben, hogy l t benn nket az js g r : A könyvtár a kultúra pókhálós néma szentélye, szódásszifon-szemüveg bölcsészek és introvertált lányok zöldlámpás lel helye, öregszagú menedék a világ el l ) De nem g van, valamilyen j k r lm n ek fol t n a fol tonos talakul s
lcsapat ba ker lt ez a szakma. E lto sok kapcs n sok mindenr l fogunk bes lni, de tagadhatatlan, hogy a lto soknak k t kiemelked komponense van, amelyek meghat ro ak. Az egyik a il gh l a * l trej tte, amely folyamatban a k n t rak kiemelt s erepl k lettek. A m sik pedig a s m t g pes infrastrukt r k k n t ri elterjed se, k l n s tekintettel pedig maga a digitali ci *. Ha nagyon r id refer tumot kellene rni err l a k n r l vagy egy picike f ls eget, ezt a k t s t is fel rhatn nk: mit okozott a k n t raknak a h l atba ker l s s a digitali ci ? s melyek ezek to bbi k etke m n ei? Rem lhet leg majd megl tj k az ol as k, az ss es fontos s apr dolog majdnem minden komponens ide e ethet vissza. Persze nem tagadom, ez a k t dolog m s ter leteken is alap et lto sokat okozott, de az tal n ritk nak mondhat , hogy ilyen fenekest l felforgatja az eg sz szakma let t s annak teljes konte tus t. Ha ma bel p nk egy k n t rba mindez nem felt tlen l l ts dik, az rd g itt is a r s letekben lakozik. E rt is rdemes k elebb menni s mindent j alaposan
meg i sg lni. Most a lto sokra fogunk figyelni, azok lesznek a k ppontba, e rt mindazok az ismeretek, amelyek a k n t ross g s k n t rtudom n kapcs n f lbukkanhatn nak, most csak annyiban ker lnek el , amennyiben ehhez a ri si paradigma lt sho kapcsol dnak.
Tal n e rt is rdekes az id uta metafor ja, mert olyan fantasztikus ez a lto s, amelyben egy megszokott il gb l rke t n leg g r i mag t, mint a sci-fi reg n ek s filmek id uta ja. g is mondhatn m, hogy ez a k n ecske nem m s, mint egy b kebeli s m ltb li k n t ri il gb l rke rdekl d knek aff le stoppos kalauz. Mondjuk g , alamif le hitchhiker’s guide“2 , de most k n t ri id uta nak.
Mindehhez j uta st s rdekes kalandokat k n az idegen e et :
Kokas K rol
2 A kifejez s az internet il g ban is gyakorta has n lt, szinte m r m m, utal s a k etke elol asand ra : Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak c m soro at ra (eredeti angol c m n The Hitchhiker s Guide to the Galaxy), eredetiben 1979 s 1992 k z tt.
