* BUD EN Z JÓZSEF

(1)

L A K Ó G Y Ö R G Y

* B U D E N Z JÓZSEF

(2)

A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI

FŐSZERKESZTŐ:

O R T U T A Y G Y U L A

TECHNIKAI SZERKESZTŐ:

SZALAI SÁ N D O R N É

(3)

(4)

L A K Ó G Y Ö R G Y

BUDENZ JÓZSEF

AKADÉM IAI K IA D Ó BU D APEST, 1980

(5)

614645

MAGYAR

i u d o mAn y o sa k a d é m i a -V. KÖNYVTÁRA

IS B N 963 05 1980 1 az összkiadás száma ISB N 963 05 1977 1 a kötet száma

Printed in Hungary

& Q

... sz |

(6)

TARTALOM

Bevezetés

Budenz József ifjúkora és a pályakezdet A z igazság keresésének útján. Budenz turkológiái és finnugrisztikai elő

tanulmányai

Harca a magyar nyelv finnugorsá

gának elismertetéséért. A „török—

ugor háború”

A Magyar —U gor Összehasonlító Szótár

A finnugor nyelvek egymáshoz való viszonyáról és feltett távolabbi kap

csolatairól A z Ugor Alaktan Budenz, a magyar nyelvész Budenz nyelvtudományi munkásságá

nak célja és módszere

Mint tudományszervező, tanár, szerkesz

tő és ember

Budenz munkásságának hazai és nem

zetközi jelentősége Bibliográfia

7 I I

19

50 65

8o 105 120

147

176

198 223

(7)

BEVEZETÉS

A m a g y a r n ép m ú ltjának, őshazá

ján ak és esetleges keleten m aradt ro k o n a in a k a kérdése, ú gyszin tén a m a g y a r n y e lv ro k o n i kapcsola

tain ak a p ro b lém á ja m ár a X V III.

században, a felvilág osod ás k orá

ban e g y arán t sokat fo g la lk o z ta tta tu dós hazán kfiait m e g a laikus érd e k lő d ő k e t. E kérdések azonban puszta fantáziálással n em v o lta k m e g o ld h a tó k . H elyszín i tan ulm á

n y o k ra , m e g b ízh a tó n y e lv i a n y a g ra és tö rtén elm i d o k u m en tu m o k ra v o lt szükség ahh oz, h o g y a tu d o

m á n y e lő b b re léphessen. A m a

(8)

g y á r tu d ó so k k ö z ü l Sajn ovics Jánosé (1733 — 1785) az az érdem , h o g y a tu d o m á n y o s szükséglet kielég ítése céljábó l elsőn ek v á l

lalta azt a so k szenvedést és fárad

ságot, a m ellyel az id ő b en e g y h elyszín i tan u lm án yú t járt. 1768- ban e g y kis ex p e d íció tagjakén t elutazo tt a n o rv é g ia i V a rd ö szi

getére, o tt lap p n ép rajzi m e g fi

g yelések et v é g z e tt m e g n y e lv i a n y a g o t g y ű jtö tt, s 1770 -b en m e g jelen t Demonstratiójáb an sokold a

lúan m e g v ilá g íto tta és n a g y m é r

ték b en valószín űsítette a m a g y a r és a lapp n y e lv ro k on ságát. Sajno

v ics m ű v e azon ban a m a g y a r n y e lv ro k on sága kérdésének csak e g y kis részterületére derített

(9)

fé n y t, koráb ban ism eretlen szó

tári m e g n y elv ta n i a n y a g o t n em tárt a tu dós v ilá g elé, s m agának S ajn ovicsnak tö b b m in t száz é v ig n em akadt m a g y a r k ö v e tő je , aki e g y ú jabb la p p fö ld i út nehézsé

g e it vállalta voln a. T ö b b m a g y a r k u tató kereste azon ban a m a g y a r o k keleten m aradt leszárm azot- tait. Ó g y a lla i Besse János (1765 — 1838) 1829-ben a K aukázusba in d u lt e célb ól, Jern ey János (1800

— 1855) az A z o v i ten ger és a D o n v id é k én k u tato tt a m a g y a r ős

haza után, de fáradozásu k n em v ezetett a k ív án t eredm én yre.

L e g k ö ze leb b ju to tt a z óh ajtott célh o z R e g u ly A n ta l (1819 — 1858): 18 43-tól 18 4 5-ig óriási

9

(10)

területet járt b e az U rá l és az O b k ö z ö tt, hatalm as n y e lv i és n ép rajzi a n y a g o t h o z o tt m agával, n a g y o b b részben az osztjá k o k és a v o g u lo k , kisebb részben m ás fin n u g o r n ép ek fö ld jé rő l, de k orai halála (1858) m e g a k ad ály o zta ab

ban, h o g y gyű jtését a tu d o m á n y k ö z k in csé v é te g y e . I ly k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt a hazai n y e lv tu d o m á n y csak a m ú lt század u tolsó é vtized eib en érett m eg arra, h o g y a m a g y a r n y e lv hovatartozásának a kérdését m eg o ld ja . A z t a rész

letek b e m en ő és nagyszabású m u n kát, a m e ly v é g ü l is a m a g y a r n y e lv fin n u g o r v o ltá n a k a k im u tatását ered m én yezte, B u d e n z Jó

zsef v é g e zte el.

(11)

B U D E N Z JÓZSEF IFJÜKORA É S A PÁ L Y A K E Z D E T

B u d e n z József n em hazánkfia, h an em a n ém etországi Hessen tarto m á n y b e li R a sd o rf k ö z sé g szü

lö tte v o lt. 1836. jú n iu s 13-án k ezd te m e g fö ld i pályafutását apjának, B althasarnak, a rasdorfi tan ítón ak e g y szerű házában. T i

z e n n y o lc éves korában a m a rb u rg i e g y e te m re ira tk o zo tt be, de m ár e g y é v m ú lva , 1855-ben, a n a g y hírű g ö ttin g a i e g y e te m e n f o ly tatta tan ulm án yait. N a g y o n is

m ert G ö ttin g a a fin n u g o r össze

hasonlító és a m a g y a r n y e lv tu d o m á n y tö rtén etéb ől is. H iszen itt 11

(12)

m ű k ö d ö tt a X V III. századi racio

nalista történetírás n a g y alakja, A . L . S ch lözer (1735 — 1809), aki az elsők e g y ik e k é n t állapította m e g a m a g y a r n y e lv ro k on sági k ö rét. Allgemeine Nordische G e

schichte cím ű m ű v é b e n (17 7 1 — 1772) részletesen ism ertette a fin n u g o r n ép eket, m iu tán e lő z ő le g — 1770 -b en — kiadta J. E . Fischer szentpétervári akadém iku s D e ori

gine ungrorum cím ű értekezését.

Itt v é g e z te tan u lm án yait 1795 v é g é tő l a fin n u g o r összehasonlító n y e lv tu d o m á n y e g y ik m egalap í

tó jak én t em legetett G ya rm ath i Sá

m u el, s a g ö ttin g a i e g y e te m e n k a p o tt indítást tu d o m á n y o s tö rek véseihez K ö rö s i C sorn a S án dor is.

(13)

G ö ttin g a i tan u lm án yai során B u d e n z érdeklődését fő le g a klasz- sz ik a-filo ló g ia , az összehasonlító in d o g e rm á n n y e lv tu d o m á n y és az orientalisztika k ö tö tte le. A lati

n o n és a g ö r ö g ö n k ív ü l a szansz- k rit, a tö r ö k és a m a g y a r n y e lv v e l fo g la lk o z o tt. T an árai k ö z ü l a szanszkrit n y e lv és a k eleti m ese

v ilá g ism ert k u tatója, T h e o d o r B e n fe y (1809— 1881) v o lt rá a le g n a g y o b b hatással. D o k t o r i érte

kezése, m e lly e l 1858-ban szerezte m e g a d o k to ri cím et, m é g a k lasszik a-filo lóg ia iránti é rd ek lő

dését tü k rö zi.

T u d o m á n y o s p ályája csak a k k o r terelő d ö tt lényegesen m ás irán yba, a m ik o r m egism erk ed ett n éh án y, 13

(14)

G ö ttin g áb an tan uló m a g y a r e g y e tem i h a llg a tó va l, k ö z tü k N a g y Lajos unitárius teológussal. Ő k k e ltették fe l ben n e az érdeklődést a m a g y a r n y e lv , tanárai p e d ig a n y e lv tu d o m á n y iránt. Ú tja e lő z

m é n y e irő l és in d íték a iró l akadé

m iai le v e le ző tagság i szék fo g laló előadásában ő m aga í g y n y ila tk o zo tt: „ M i k o r 1856-ban először h a n g zé k m a g y a r szó fü lem b e, m é g á lm o m b a n sem k ép zelh et

tem vala, h o g y valaha itt M a g y a r- országon a m a g y a r n em zet első tu d o m á n y m ív e lő in tézetebeli tu dós férfia k fén yes g yü lek ezetéb en m a g y a r n y e lv tu d o m á n y ró l érte- k e z ő le g szólhatni szerencsém lesz.

T ö rtén e t szerint [véletlen ül] lett

(15)

v ala a k k o r a m a g y a r n y e lv m iv o l

tával első ism erkedésem ; de ez ellenállhatatlanul ragadá k e d v e m et e g y o lya n n y e lv m egtan ulá

sára, m e ly ly e l a n yelvtu d ásn ak e g y a d d ig n em sejtett, an n yi k ü lö n ös jelen ségek k el m eg lep ő vilá

ga tárul vala k i előttem , ezer v á l

tozatos virán yain a n y o m o z ó n a k [kutatónak] akár h o ltig v aló g y ö - n y ö rk ö d e te t Íg é rg e tv e ” (M a g y a r A k a d é m ia i Értesítő 1861. 158).

A hazánkba készülő fiatal né

m et tu dóst N a g y Lajos n a g y é r

dem ű n y elv észü n k , H u n fa lv y Pál fig y e lm é b e ajánlotta. Ő e g y le v e lében (közzétette S zily K á lm á n : M N y . V I. 7.) biztosította is B u - denzet m ár előre m esszem enő

15

(16)

tám ogatásáról, s íg éretéh ez élete v é g é ig hű m aradt. B u d e n z 1858.

m ájus 16-án hajón érkezett M a gyaro rszágra, eg y ré sz t g y a k o rla ti m a g y a r n yelvtu dásán ak tö k élete

sítése céljából, m ásrészt tu d o m á n y o s érd eklőd éstől in d íttatva. H a

m arosan felkereste H u n fa lv y Pált, a k i azon n al p ártfogásáb a vette.

A z ő tám ogatásával k a p o tt B u den z m ég u g y a n a zo n é v őszén

„p ó tta n á ri” állást a székesfehér

v á ri cisztercita gim n áziu m b an , a h o l a latin , g ö r ö g és a n ém et n y e lv e t tanította. 1860-ban Pestre k erü lt, s 18 6 1-b en H u n fa lv y m aga m ellé v e tte a M a g y a r T u d o m á n y o s A k ad ém ia k ö n y v táráb a „ a l

k o n y v tá rn o k n a k ” . A z A k ad ém ia

(17)

m é g ez é vb en le ve le ző tagjává választotta. Jó n éh án y é v v e l később m in d H u n fa lv y , m in d p e d ig m aga B u d e n z elérkezettn ek látta az id ő t arra, h o g y az urál-altaji n y e lv - tu d o m á n y az e g y e te m e n ok tato tt sz ak tu d o m á n y o k k ö z ö tt is h elyet k ap jo n . M in d a tu d o m á n y , m in d p e d ig a jö v e n d ő m a g y a r tanárok érd ekeit szem elő tt tartva, B u d e n - zet a budapesti e g y e te m 1868-ban az „a lta ji összehasonlító n y e lv é szet” k ö r é b ő l m agántanárává f o gadta, m ajd p e d ig — 18 72-ben — u g y an e zen e g y e te m re m in t az

„a lta ji n y e lv tu d o m á n y ” p ro fesz- szora, rendes tanári kin evezést k ap ott. C sa k ezen kin evezést k ö v ető e n ford íth atta teljes idejét és

2 -III. 17

(18)

energiáját eg yrészt tu d o m án yo s kutatásokra, m ásrészt ifjú ságu n k ban a n y e lv tu d o m á n y irán ti érd ek

lődés felkeltésére és táplálására.

B u d e n z tanszéke v o lt a m aga n em ében az első E urópában .

18

(19)

A Z IG A ZSÁ G KERESÉSÉNEK ÜTJÁN.

B U D E N Z T U R K O L Ó G IÁ I ÉS FIN N U G RISZTIKAI

E L Ő T A N U L M Á N Y A I

N e m kétséges, h o g y a m ik o r B u - den z M ag yaro rszág ra k ö ltö z v e a fin n u g o r és a tö r ö k n y e lv e k tanul

m án yo zásáh o z fo g o tt, m in d a tu d o m á n yo s feladato k k iválasz

tásában, m in d p e d ig az alkalm a

zandó kutatási m ód szer tekin te

tében in d o eu ró p ai n yelvészek et választott m in takép eiü l. A m ik o r tan ulm án yait G öttin g áb an m e g k ezd te, m ár n a p v ilág o t látott tanárának, B e n fe y n e k első n a g y m ű v e , a Griechisches W urzellexikon ( i8 3 9. 1842), m e lly e l kapcsolat

ban a tu d o m á n ytö rtén et elsősor

2* 19

(20)

bán a szerző re n d k ív ü li k o m b in á ciós képességét, ön állóságát és sokoldalúságát em e li k i. O ly a n tudós képességek ezek, a m ely ek

— akár B e n fe y tanári ráhatása fo ly tá n erősöd ve, akár a ttó l fü g getlen ü l — B u d e n z fő m ű v e ib e n , a M agyar— Ugor Szótár bán és az Ugor Alaktanban is m egtalálhatók.

V izsg á lati m ódszerét azonban B u denz n em B e n fe y tő l, h an em az in d o eu ró p ai összehasonlító n y e l

vészet e g y ik m egalap ítójak én t tisz

telt F ranz B o p p tó l k ö lcsö n ö zte, noha v ele szem élyes érintkezésben sohasem állott. B o p p m ár h áro m és fé l é vtized d el B u d e n z g ö ttin g a i ta n u lm án yain ak a kezd ete előtt, 18 16 -b an m egjelen tette Über das

(21)

Konjugationssystem der Sanskritspra

che in Vergleichung mit jenem der griechischen, lateinischen, persischen und germanischen Sprache cím ű, k o rsza k n y itó m ű vé t, s 18 2 1-tő l k e zd v e a berlin i e g yetem en m ű k ö dött. B u d e n z ism erte B o p p m ű vé t, és sokat tan ult b elő le. Tan árán ak, B e n fe y n e k az előadásain, azaz k ö z v e tv e is jó l m egism erh ette B o p p célkitűzését és m ód szerbeli elveit, hiszen m aga írja, h o g y „ B e n fe y - t m é g e g y e te m i tan ulm án yai ideje alatt B o p p n a k epochalis b ek ö szö n tése . . . az új n y e lv tu d o m á n y terére v itte , m in t a m elyen az ifjú szellem n ek v égh etetlen tu d o m á n y o s hódításra v aló kilátás csábí- tó la g in te tt” (Emlékbeszéd Benfey

21

(22)

Tivadar felett. 12 .). D e kifejezést adott B o p p irán ti n agyrabecsülé

sének m ár p ályája elején is abban a bírálatban, a m elyet G . C urtiu s Grundzüge dér griechischen Ety- mologie c ím ű m ű v é rő l 1859-ben a M a g y a r N y e lv észe tb e írt. Itt C u rtiu s hangtani és etim o ló g ia i rendszerét értéktelenn ek m in ősíti, s ú g y n y ila tk o z ik , h o g y a g ö r ö g n y e lv h a n g v iszo n y a iró l B o p p ösz- szehasonlító n y elv ta n á b ó l sokkal v ilág o sa b b kép et k ap h atu n k (357.).

A rra a kérdésre, v a jo n ism ert-e B u d e n z vala m it a b b ó l a tu d o m á n y o s iro d a lo m b ó l, a m e ly M a g y a r- országra jö v e te le előtt a m a g y a r n y e lv n e k ro k o n a ih o z, vala m in t az u ráli és az altaji n y e lv e k n e k e g y 22

(23)

m ásh oz v a ló v iszo n y á va l fo g la l

k o z o tt, igen n el k ell válaszoln un k.

M á r B u d e n z születése évében , 1836-ban m egjelen t N é m e to r

szágban a híres b erlini orientalis

tának, W ilh e lm Sch ottn ak Versuch über die tatarischen Sprachen cím ű m ű v e , a m e ly m e g p ró b ált fé n y t deríteni a m a g y a r n y e lv ro k o n i kapcsolataira. Igaz: ebben a tanul

m án yában a szerző m é g m e g k ö z e lítő le g sem tu d o tt helyes feleletet adni a n em éppen k ö n n y ű kér

désre, de az 1849-ben kiad ott, Über das A lta i’sche oder Finnisch- Tatarische Sprachengeschlecht cím ű k ö n y v é b e n , m iután beh atóbban ta n u lm á n yo zta a fin n u g o r n y e l

v e k e t s k ö z tü k k ü lön ösk ép p en a 23

(24)

fin n t, m ár világo san m e g tudta je lö ln i a m a g y a r n y e lv h e ly é t a fin n u g o r n y e lv e k k ö z ö tt, sőt azt is észrevette, h o g y a fin n u g o r n y e lv e k k ö z ü l a m a g y a r „ a z uráli csúd n y e lv e k h e z ” , azaz az o b i

u g o r n y e lv e k h e z áll le g k ö z ele b b . B u d e n z áttan u lm án yozta S ch ott m ű ve it, m ár M ag y aro rszág ra j ö v etele e lőtt. M é g n a g y o b b m ér

ték b en fe lh ív tá k fig y e lm é t a m a

g y a r n y e lv ro k on ságán ak az id ő ben k ellő en m ég n em tisztázott p roblém ájára a bécsi e g y e te m első összehasonlító n y elv é sz professzo

rának, A n to n B o lle rn e k fin n u g o r tá rg y ú értekezései, m e ly e k 1853 óta je len te k m e g a bécsi akadém ia B ölcsészettu d om á n yi és történeti 24

(25)

értesítőjében. B o lle r m ár n em csak pontosan m e g tudta határozni a m a g y a r n y e lv h elyét a fin n u g o r n y e lv e k családjában, h an em tisz

tázta a fin n u g o r n y e lv e k h a n g v iszo n y a in ak szám os kérdését is.

D e m i várta B u d en zet új hazá

jában? M e d d ig ju to tta k el itt n y el

v ü n k ro k o n i kapcsolatainak a tisz

tázásában? M ily e n v o lt az a lé g k ö r, am elyb en B u d en zn ek m eg k ellett kezd en ie tevéken ységét?

A z első k é t kérdésre rö vid en K á l- la y Ferenc szavaival felelhetü n k:

„ . . . m ost is o tt állu n k m ég, h o v a S ajn ovics és G ya rm ath i m u n k ái h elyh eztettek bennünket, . . . a kérdés to vá b b n em vitetett, p e d ig azóta, h o g y S ajn ovics írt, 25

(26)

70, G ya rm ath i id eje óta 40 é v n y i id ő fo ly t le ” (Finn — magyar nyelv.

1844. 7.). N o h a Demonstratiójibun Sajn ovics a m a g y a r — lap p n y e lv ro k o n sá g o t o ly sok old alú érve

léssel valószínűsítette, h o g y a ro kon ság kérdésében a teljes b iz o n y o ssá g h o z m ár n em h ián y zo tt m ás, m in t a fin n u g o r n y e lv e k láncsorán a m a g y a r és a lapp k ö z é eső láncszem ek kim utatása m eg a k é t n y e lv etin io ló g ia ila g azonos szavaiban, ragjaiban és k ép ző ib en a h a n gm egfelelések szabályossá

gán ak igazolása, m in d am ellett Saj

n o v ics felfedezése alig in d íto tt v a la k it is n álu n k a m a g y a r és a lapp n y e lv ro kon sága kérdésének to v á b b i vizsgálatára. G ya rm ath i

(27)

Sám u el v o lt az eg yetlen , aki Affinitása előm un kálatai során je

lentős szám ú ú jabb m a g y a r— lapp szóegyezést állap ított m e g , sőt jócsk án lép ett előre azáltal is, h o g y a m a g y a r n y e lv ro k o n i kapcsola

tainak az igazolását kiterjesztette az egész fin n u g o rsá g k örére. Á m d e hiába v o lt az a haladás is, am elyet az Affinitás jelen tett az összeha

son lító n y e lv tu d o m á n y szám ára:

a széles k ö rb en tapasztalható hazai értetlenséget, dilettan tizm ust és előítéletek et ez a jeles m ű sem tudta le g y ő z n i.

T é n y u g y an , h o g y a m a g y a r n y e lv fin n u g o r eredetére v o n a t

k o z ó tanítást tö b b en elism erték.

K ö z é jü k tartozo tt pl. B e n k ő Jó

27

(28)

zsef e r d d y i tö rtén etíró (vö. Trans- silvania 1778), R é v a i M ik ló s (Ela- boratior Grammatica Hungarica.

1803), B u d ai Ézsaiás (Magyar Ország históriája a’ mohátsi vesze

delemig 1805), később p e d ig Fejér G y ö r g y (Aborigines et incunabula Magyarorum 1840) és K á lla y Fe

ren c (Finn-magyar nyelv 1844).

Á m d e a m a g y a r k ö z v é le m é n y b en m é ly e b b g y ö k e r e t v e rt és széle

sebb k ö rb en elterjedt az a hit, h o g y a m a g y a r n y e lv a tö rö k k e l ro k o n , ille tő leg h o g y k ü lön féle k eleti n y elv e k en kívül a tö rö k k e l is ro k o n . E z t a n ézetet vallo tta pl.

első n a g y o b b m ű véb en P ray G y ö r g y (Annales veteres H unno- rum, Avarum et Hungarorum 17 6 1.),

28

(29)

K o llá r Á d á m Ferenc (vö. O lá h M ik ló s : Hungaria 17Ó3), valam in t B eregszászi N a g y P ál (Compa- ratio linguae Turcicae cum Hungarica 1794) stb. Ig az : fin n u g o r n y e lv ro k o n a in k m egism erése szem p o n tjá b ó l n a g y jelen tő ségű lépés v o lt R e g u ly A n ta l em lített v állal

kozása, de n y e lv ü n k h o va ta rto zása kérdésében fo rd u la to t e g y id eig az ő áldozatos vállalkozása sem h o z o tt. Ú j id ő k b ek ö szö n tését csak H u n fa lv y P ál fellép te sejtette, ak i 1858-ban m egh ird ette, h o g y „ a n em zeti tu d o m á n yo k b a n a vezérséget n ek ü n k k e ll m egra

ga d n u n k ” , s a n em zeti tu d o m á n y o k k ö z é odasorolta a fin n u g o r összehasonlító n y e lv tu d o m á n y t is.

29

(30)

A m u n káb an m aga járt e lö l jó p éld ával: 1853-ban Finn és magyar szók egybehasonlítdsa cím en m e g  jelen tette a fin n és a m a g y a r n y e lv e g y e z ő szavainak első, részletesebb je g y z é k é t, 18 57-b en A mordvin nyelvriil, 1858-ban p e d ig A sza

mojéd nyelvrül, különösen annak tárgyi igeragozdsdrul adta elő észre

vételeit. Á m d e ezek a d o lg o zatai csak té g lá k v o lta k a fin n u g o r ösz- szehasonlító n y e lv tu d o m á n y m aj

dan felép íten dő épületéhez, s a hazánkba é rk ező B u d e n z ezen ép ületn ek m é g a k ö rvo n ala it sem láthatta.

M in d e z azonban n em csü ggesz- tette el a hu szon két éves korában m a g y a r fö ld re lé p ő fiatal tudóst, s

(31)

a m a g y a r n y e lv n e k G ö ttin g á b ó l m a g á va l h o zo tt szeretetétől in dít

tatva m u n k áh oz fo g o tt. M in d en ek elő tt m a g y a r n yelvtu dását ig y e k ezett tökéletesíteni, de rövidesen m e g k e zd te összehasonlító n y el

vészeti vizsgálódásait is. M in th o g y ez id ő b en m é g sem S ch ott, sem H u n fa lv y n em v o lta k tisztában a m a g y a r n y e lv tö rö k elem ein ek m in em ű ségével, először a m a g ya r

— tö rö k n y e lv i relá ció k tan ulm á

nyozásába kezd ett. Török-m agyar nyelvhasonlítds és hasonlító ma

gyar— altaji hangtanról cím ű , 1862.

jan u ár 13-án tartott akadém iai le v e le z ő tagi székfog laló jáb an m ég H u n fa lv y v a l és R ie d l S zen d ével e g y ü tt azt hirdette, h o g y a m a g y a r

31

(32)

a v o g u lla l, az osztjákkal és a m o rd - vin n a l e g y ü tt k ö z ép ü tt van a fin n u g o r és a tö rö k n y e lv e k k ö zö tt. Á m d e érezte, h o g y sem a fin n u g o r, sem a tö rö k n y e lv e k rő l a d d ig szerzett ism eretei m é g n em eleg en d ő k ahh oz, h o g y sz ék fo g lalójában m egh ird etett nézetét v é g legesn ek tekintse. F o lytatta tehát tan ulm án yait, elő b b m é g a tö rö k n y e lv e k terén. Á tv izsg á lta W i l- h e lm S ch ott Altaische Studienjét, előszót és je g y z e te k e t írt az Abuska cím ű , csagataj tö rö k sz ó g y ű jte m én y h e z, m elyet V á m b é r y Á rm in fo rd íto tt m agyarra (1862). Jó val fon to sabb ezek n él Csuvas közlések és tanulmányok (1862 — 63) cím ű terjedelm es k ia d vá n ya ( N y K . I — 32

(33)

II.), m e ly b e n R e g u ly kéziratos csuvas gram m atikáján ak felhasz

nálásával a csuvas n y e lv n y elv ta nát tárja elén k — ab b ó l a célból, h o g y a tö rö k n y elv e k re v o n a t

k o z ó k o rab eli ism ereteket bő vítse.

K ö zzé te szi R e g u ly csuvas példa

m o n d atait is ( N y K . II.). E g y d o l

g ozatáb an ( N y K . II.) a tö rö k han gu tán zó ig é k eredetének k é r

déseit fejtegette, m ajd p e d ig k h i- v a i tatár példabeszédeket és talá

lós m eséket k ö z ö lt, s e zek alapján n y elv ta n i vázla to t szerkesztett

( N y K 1865.).

C su vas tan u lm án yaival e g y id e jű le g — felteh etően 1863-ban — fo ly ta tta tájékozódását a fin n u g o r n y e lv e k területén is, m é g p e d ig

3-Hl. 33

(34)

elsősorban R e g u ly h agyaték án ak azon része alapján, m e ly n e k m e g fejtését reá bízta a M a g y a r T u d o m án yos A k ad ém ia. E tan ulm á

n yain ak első g y ü m ö lcsek é n t Erdei cseremiszség cím ű k ö z lem én y e je  lent m e g 1864-ben ( N y K . III.).

R á m u ta t, h o g y az id e ig a csere

m isz n yelv járáso k k ö z ü l csak a h e g y i cserem isz v o lt ann yira- am en n yire ism ert, a tő le lé n y e g e sen k ü lö n b ö z ő erdei nyelvjárás m egism eréséhez azon ban n em állt n y e lv i a n yag a k u ta tó k rendelke

zésére. E z t a h ián y t p ótolja vala

m elyest az általa k ia d ott anyag, a m e ly n e k n a g y o b b részét R e g u ly cserem isz m ondatai a lk otják . M i

kén t R e g u ly csuvas anyagát, ú g y

(35)

ezen m o n d atok a t is az a k ö rü l

m é n y teszi a n y e lv tu d o m á n y szá

m ára kü lön ösen használhatóvá, h o g y n em oroszbó l v a ló fo r

dítások, hanem a cserem isz nép ajkáról je g y e z te fe l ő k e t R e - g u ly , s íg y ezek a cserem iszek m indennapi életének a szók in csét m u tatják be, azaz a v a ló ságos életet és a valóságos n y e l

v e t tü k rö zik .

A R e g u ly -a n y a g g a l v a ló f o g lalkozás ham arosan e g y jelen tős m u n k a m egírására in d íto tta B u - denzet. E z a m un kája Cseremisz tanulmányok cím en je len t m e g 1864-ben ( N y K . III.). K é t fő részből áll: az első a cserem isz (és a votják ) szókincs tatár és csuvas

3* 35

(36)

eredetű jö v e v é n y e le m e it m utatja be, a m ásodik p e d ig erdei-csere

m isz n y elv ta n . B u d e n z m ódszeres

ségét tanúsítja, h o g y a jö v e v é n y szók k a l fo g la lk o z ó fejezetben tisz

tázza ö n m ag a és olvasói szám ára azon k ritériu m o k a t, a m e ly ek m e g léte esetén a vizsg á lt szavak jö v e v én y szó k n a k m in ő síth etők . K i

em eli, h o g y a csuvas és a tatár n y e lv n e k a cserem iszre v a ló ha

tása feltűn ően n a g y .

B u d e n z Cseremisz tanulmányai

nak n a g y o b b részét az erdei-csere

m isz n y elv ta n teszi. N o h a a szerző általában utal ben n e az ún. h e g y i

cserem isztől v a ló eltérésekre, sőt h iv a tk o z ik itt-o tt a cserem isszel e g y e z ő , m a g y a r és fin n n y elv ta n i

(37)

elem ekre és jelen ségekre is, m u n kája m égis k étségtelen ül leíró n y elv ta n , a m e ly B u d en z n éh án y más m ű v é v e l e g y ü tt n y ilv á n v a ló cáfolatául szolgál azon ú jabban h a n g o zta to tt n ézetnek, m e ly sze

rint a fin n u g o r összehasonlító n yelvészet ré g ib b m ű v e lő i m e g vetették a n yelvleírást, s tu d o m á n yos felad atu k n ak csak a fin n u g o r alap n yelv rekonstruálását tekin

tették. B u d e n z ezen erdei-csere

m isz gram m atik ája B e k e Ö d ö n Cseremisz Nyelvtanának a m e g je  lenéséig (19 11) fon tos forrásul szolgált a cserem isz n y e lv m egis

m eréséhez.

C serem isz tan ulm án yait B u den z Erdei- és hegyi-cseremisz szó- 37

(38)

tdrával zárta ( N y K . IV . 1865.).

E z a szótár m agában fo g la lja a m eg jelen éséig ism ertté v ált, ille

tő le g R e g u ly h agyaték áb an lap

p a n g ó teljes cserem isz sz óan yago t.

B en n e az erdei n yelvjárás szók in cséhez fő forrásul R e g u ly kéziratos sz ó g y ű jte m é n y e szolgált. B u d en z m ű v é n e k a m aga k oráb an az adott k ü lö n ö s jelen tő séget, h o g y ez v o lt az első cserem isz szótár, s í g y a cse

rem isz n y e lv szókincse V . P . T r o ic - kij cserem isz — orosz, ille tő le g S zi- lasi M ó r ic (és A . G enetz) csere

m isz — m a g y a r — n ém et szótárának a m egjelen éséig (1894, ill. 1901) csak b e lő le v o lt m eg ism erh ető.

Ú g y látom : a cserem isz m e g a v o tjá k n y e lv csuvas és tatár elem ei

(39)

n ek a vizsgálata d ö n tően b e fo ly á solta B u d e n z állásfoglalásának ala

kulását a m a g y a r n y e lv ro k o n i kap csolatainak kérdését illetően . M in th o g y ő m aga k b . 170 -re be

csüli azon cserem isz jö v e v é n y sz a v a k szám át, a m e ly ek a csuvas, ille tő leg a tatár n y e lv b ő l k erü ltek a cserem iszbe (és a v o tjá k b a ), v ilá gosan láthatta, m ily m élyreh a tó válto zást id ézh et elő e g y n y e lv szókin csében v a la m e ly más, ide

gen n y e lv hatása: egyrészt új ele

m e k k e l gazd agíthatja az á tv e v ő n y e lv szókészletét, m ásrészt — ha az új e lem ek átvétele ré g i sza

v a k n a k a használatból v a ló k iszo rulásával jár e g y ü tt — a szókin cs ősi rétegén ek n a g ym érték b en tör

39

(40)

tén ő elszegényedésére vezeth et.

E zért n em is m ulasztja el, h o g y v ég ső k öv etk eztetésü l k im o n d ja:

bár feltű n ően n a g y a cserem isz

b en az átvett csuvas és tatár ele

m e k szám a enn ek m agyarázatáu l m égsem lehet e n y e lv e k ősi ro k o n ságára g o n d o ln i. M ag y ará za tk é n t in k áb b az a lehetőség jö h e t tekin tetb e, h o g y csuvas szom széd aik a cserem iszeknek n em csupán sza

vak a t adtak át szép szám m al, ha

n em egyes cso p ortjaik bele is ol

v ad ta k a cserem iszségbe, m e g ő riz v e u g y a n a k k o r saját ősi n y e l

v ü k szókészletén ek tetem es szám ú elem ét. A lig h a kételk ed h etü n k ab

ban, h o g y a m ik o r B u d e n z a csere

m isz szókészlet vizsgálata során 40

(41)

ily en követk eztetésre ju to tt, n y il

ván m e g fo rd u lt a fejében az a g o n dolat, h o g y a m a g y a r szókészlet tö rö k (csuvasos) elem ei is m a g y a rázh ató k ú g y , m in t a cserem isz n y e lv jö v e v é n y s z a v a i, azaz a m a

g y a r szókészlet tö rö k elem ei is lehetn ek jelen tő s id eg en hatás ered m én yei, s n em kell, sőt nem is leh et ő k e t ősi ro k on sá g felte

vésével m agyarázn i. Persze a cse

rem isz k é p z ő k , valam in t n é v - és ig e ra g o k szám bavétele is h o zzá

járu lh atott B u d en z ré g ib b néze

tén ek a m ódosulásához. E z t annál in k áb b felteh etjük, m ert B u d e n z- n ek a m a g y a r és a tö rö k n y e lv v iszo n y á ró l elsőnek k in y ila tk o z tatott, később tévesnek b iz o n y u lt 41

(42)

n ézetét elsősorban a fin n u g o r n y e l

v e k ún. alaktani elem eire v o n a t

k o z ó ism ereteinek hián yos v o lta m agyarázza.

B u d e n zn ek a fin n u g o r n y e lv e k m egism erésére irá n y u ló m u n kájá

ban a k ö v e tk e z ő állom ást a m o rd - v in n y e lv tan ulm án yozása jelen tette. E z is a R e g u ly g y ű jtö tte a n y a g alapján történ t. M ű v e a N y K . V . k ötetéb en , 1866-ban jelen t m e g Mordvin közlések I — III. cím en. A z itt k öz zétett szö

v e g n e k az a k ö r ü lm é n y ad ott b i

zo n y o s jelen tőséget, h o g y a m o rd vin n ép n y e lve t k ép viselik . B u - den z k o rá ig u gyan is az Ú j testa

mentum erza fordítása v o lt az e g y e  dü li sz ö v eg an y ag , a m e ly e n y e lv 42

(43)

m in em ű ségérő l v ala m ilyen képet adott. R e g u ly sz ö v eg ei m ű faju k szerint m esék és d a lo k ; szám uk m indössze 15. A K özlések m áso

d ik része n em teljes n y elv ta n , s éppen ezért tartalm ának m e g je lö lésére csak a Regulynak nyelvtani jegyzetei a moksa-mordvin nyelvről cím et használja a sajtó alá ren d ező.

M in d am ellett e je g y z e te k B u - d e n ztő l ren dezett fo rm áju k b a n al

kalm asak arra, h o g y a m oksa- m o rd v in n y elv ta n v ázá t elénk vetítsék ; am ellett n y ilv á n v a ló je lei annak a tén ynek, h o g y a m oksa- m o rd v in n y elv te rü let sem e g y séges, h an em h e ly i n yelv járáso k tark ítják . A K özlések III. része m o k sa- és erza -m o rd vin szótár,

43

(44)

a m e ly n e k alapanyagát R e g u ly szó- g y ű jte m é n y e alkotja, de ezt B u - den z kiegészítette A . A h lq v ist m oksa és F. J. W ie d e m a n n erza sz ó je g y zé k én e k an yagával. A z t le

h et m o n d an i róla, h o g y ez a szó

tár a m egjelenéséig h o zzá férh ető v é tett m o rd v in források teljes szó

an yagát tartalm azza.

A R e g u ly -fé le cserem isz és m o rd v in an yag kiadása után tájé

k o z ó d o tt B u d e n z a la p p ró l m eg a p erm i n y e lv e k rő l is, behatóan tan u lm án yozta to vá b b á a finn t.

Lapp tan u lm án yaih oz alkalm a v o lt lap p a n y a n y e lv ű n y elv m e s

tereket is ig é n y b e ven n i. 1873-ban rö v id id eig B udapesten ta rtó zk o do tt u gyan is n é g y la p p ; vala

(45)

m en n yien a svéd országi Pite-tar

to m á n y b an le v ő m alai e g y h á z- k ö z sé g b ő l v a ló k v o lta k , tehát az az id ő b en m é g v iszo n y la g g y e n gén ism ert, ún. svéd-lapp n y e lv já ráso k e g y ik é t beszélték, am ely lén yegesen k ü lö n b ö z ik a n o r v é g la p p tól. B u d e n z n éh án y m ese

szerű kis elbeszélést je g y z e tt le tő lü k , m ajd p e d ig kiadta ő k et a N y K - b e n (1876). H o g y a k u tató k szám ára k ö n n y eb b e n értékesíthe

tő k le g y e n e k , a sz ö v eg ek h ez szó

je g y z é k e t is készített. A zűrjén n y e lv v e l Zűrjén nyelv mutatvány ok cím ű k ö z lem én y é n e k sajtó alá rendezése során fo g la lk o z o tt. E z job b á ra vallásos tá rg y ú sz ö v eg e

k et tartalm az, m e ly e k et B u d e n z 45

(46)

m a g y a r fordítással és je g y z e te k k e l lá to tt el.

M in d e m e tan ulm án yai arról g y ő z té k m e g B u d en zet, h o g y té

ved ett a k k or, a m ik o r Török — magyar nyelvhasonKtás . . . cím ű akadém iai előadásában (1862) m é g n em fo g la lt határozottan állást n y e lv ü n k fin n u g orsá g a m el

lett. E m e g g y ő ző d é sé n ek k ialak u lásához jelen tős m értékb en h o zzá járu lt az a k ö rü lm é n y is, h o g y em lített előadásának m egtartása után k é t é v v e l m e g jelen t H u n - fa lv y Pál A vogul fö ld és nép cím ű k ö tete, a m e ly m agában fo g la lta R e g u ly észa k i-v o g u l sz ö v eg eit és m a g y a r ford ításu kat is. Ú j felism e

réseinek hatása alatt m e g fo rd í

(47)

to tta kutatásai irán yát: fő felada

tának im m ár n em a tö rö k v on at

k o z áso k feszegetését, h an em a m a g y a r és a tö b b i fin n u g o r n y e lv egyezésein ek az add iginál telje

sebb összegyűjtését és m é lyeb b re ható elem zését tekintette. í g y szü

letett m e g azután — s jelen t m e g 1867 — 68-ban — a Magyar és finn

ugor nyelvekbeli szóegyezések cím ű tan ulm án ya ( N y K . V I — V II.), a m e ly első n a g y o b b szabású fin n u g o r n yelv észeti m un kája. E m u n ka célja — am in t B u d en z m aga írja — azon m a g y a r tő szó k össze

gyű jtése v o lt, a m ely ek n ek m ind han galak, m in d p e d ig jelentés szem p on tjából m eg felelő ik van n ak a tö b b i fin n u g o r n yelv b en . 47

(48)

K e re k e n 850 m a g y a r tő szó fin n u g o r eredetét állítja a szező, s e szám ról í g y n y ila tk o z o tt: „ . . . a m en n yiség g el is e g y e lő re m e g le h e tü n k e lég ed ve, ha p. o. a v v a l v e tjü k össze, h o g y C urtiu s G y ö r g y

»griechische E ty m o lo g ie « -jéb en a hasonlítható g ö r ö g n y elv k in cset kevesebb m in t 700 ily e n czik k b en adja elé. H o g y v aló b a n m it és m e n n y it jelen t a fen t em lített szám (850), azt le g e g y sz erű b b e n a m a g y a r tő szó k összes szám a tün teti elé, m e ly saját összeírásom szerint . . . 2400-ra rú g . A m a

g y a r tő szó k n ak tehát tö bb m int e g y harm ada van a ro k o n fin n u g o r n y elv e k b e n k im u ta tv a ” (N y e lv tu d o m á n y i K ö z le m é n y e k

(49)

V II, 5°-)- K e zd e tn e k ez az ered

m é n y ig e n biztatón ak v o lt m o n d ható.

4 - m . 49

(50)

H A R C A A M A G Y A R N Y E LV F IN N U G O R SÁ G Á N A K

ELISM ERTETÉSÉÉRT.

A „ T Ö R Ö K — U G O R H Á B O R Ú '

H u n fa lv y Pálnak és m ásokn ak a m a g y a r n y e lv fin n u g o r eredeté

n ek kim utatására irá n y u ló tö re k vései korán tsem találk o zta k ha

zánkban e g y o ld a lú tetszéssel. A laikus k ö z v é le m é n y és a tu d o m á

n y o s m ódszer n élk ü l hason lítgató n y e lv ro k o m tó k k ita rto ttak a m a

g y a r n y e lv tö rö k ro kon sága m el

lett, ille tő leg n y e lv ü n k e t a fin n u g o ro k n á l „ e lő k e lő b b ” n y e lv e k k e l k ív án tá k ro k on ítan i. L eg éle

sebben talán M átyás F lórián (1818

— 1904) h a d a k o zo tt a fin n u g o r rokon ítás ellen például A magyar

(51)

nyelv finnítési törekvések ellenében (Pécs, 1857) és Észrevételek fin n ező véleményre. A magyar ősvallás

r ó l . . . (Pécs, 1858) cím ű k ö n y v eib en . A n em zet „b e csü le té t”

félti a „fin n ítési tö re k vé sek tő l” , sőt felszólítja az „e lfo g u la tla n h o n fiak a t” s „ m a g y a r A k a d é m ián k m a g y a r irá n yú tagjait” , h o g y ne n ézzék „részv étlen ü l a’ játék o t n em zeti m ú ltú n k k a l” . A tö rö k eredetet v a lló n ézettel szem ben a fin n u g o r ro k on sá g g o n d olata csak azután k ezd ett el erősödni, m iu tán ism ertté v álta k hazánkban S ch o tt (1802 — 1889), B o lle r (1811

— 1869) m e g a fin n M . A . Castrén (1813 — 1852) kutatásai, H u n fa lv y P ál és B u d e n z József p ed ig m e g

4* S í

(52)

k e z d té k a R e g u ly -fé le kéziratos gyű jtés értékesítését. A z általuk k ö z zétett anyag és az em lített k ü l

fö ld i k u ta tó k értekezéseiben kifej

tett é rv ek olya n m e g g y ő z ő ere

jű e k v o lta k , h o g y hatásuk alól e g y id e ig m ég a m a g y a r nép és n y e lv tö rö k ered etének o lya n le l

kes h íve sem tu dta k iv o n n i m agát, am ilyen V á m b é r y Á rm in (1832 — 1913) v o lt. í g y m a g yarázh ató, h o g y 1870-ben k ö z zétett, Magyar és török-tatár szóegyezések cím ű értekezésében V á m b é r y a m a g y a r n y e lv fin n u g o r rokon sága kérd é

séről ily e n v é le m é n y t n y ilv á n í

to tt: „ . . . k i a m a g y a r és fin n u g o r n y e lv e k k ö z ti v isz o n y t n ém i fig y e le m re m éltatja, m e g fo g g y ő

(53)

ző d n i, h o g y a tö rö k -ta tá r n y e l

v e k k e l! ro k o n sá g csak m áso d ik fo k ú és h o g y a m a g y a r első fo k o n csak a fin n -u g o r n y e lv e k k e l, m é g p e d ig a v o g u l n y e lv v e l áll le g k ö z ele b b i ro k o n sá g b an ” ( N y K . 18 7 0 :114 .). M ásutt p e d ig íg y n y ila tk o z o tt: „ A m a g y a r n y e lv nek a tö rö k h ö z v a ló ro k on sági v iszo n y a n em ann yira kisebbnek, m in t in káb b fiatalabbnak m o n d  ható , azaz e ro k o n sá g i v isz o n y későbbi érintkezésnek v a g y talán összeolvadásnak az e red m én ye az u g o r n ép törzsben m ár e lk ü lö n ítve álló m a g y a ro k s a tiszta tö rö k elem ek k ö z t” (uo. 1 1 6 — 7.). D e B u d en zet n em elég ítette k i V á m - b é ry n e k az a kétkulacsos és n em

53

(54)

e lé g g é v é g ig g o n d o lt állásfoglalása, m e ly e t a fen ti idézetek m agu k b an fo g la ln ak . K a p cso ló d v a V á m - b é ry n a k azon szavaihoz, m e ly e k szerint a m a g y a r — tö rö k v isz o n y a m a g y a r — u g o r eredeti ro k on sá g nál n em ann yira kiseb bn ek, m in t in k áb b fiatalabbn ak m o n d h ató , a k ö v e tk e z ő k e t állapította m e g : ,, . . . az ily e n alapon á llított rokon

ság, valam in t általában e g y első fo k ú ro k on sá g m ellett m é g em le

g etett m áso d fo k ú ro k on sá g n em fér össze a n y elv ro k o n sá g azon fo g a lm á v a l, m e ly e t annak a m ai n y e lv tu d o m á n y tulajdon ít. E n n e k szóhasználata szerint u g yan is . . . rokonság csak o ly n y e lv e k v iszo  n y á t je lö li, m e ly e k m in t osztatlan

(55)

egészek e g y k ö z ö s és azonos alap

n y e lv b ő l k iin d u lva , szakadatlan n y elv tö rté n eti fejlődés által b iz o n y o s fo k ú ön álló m e g k ü lö n b ö z tetett je llem et ö ltö tte k . . . ily értelem b en v a la m e ly n y e lv csak eg yszerűen leh et ro k o n v ala m e ly más n y e lv v e l v a g y n y elv k ö rre l, s n em állhat egyszersm in d bár

m in ő n éven n evezen d ő (m ásod

fo k ú , fiatalabb) ro k on sá g i v iszo n y ban más, k ü lö n b ö z ő n y e lv e k k e l”

( N y K . 18 72:68— 9). V á m b é r y m e g h arag u d o tt B u d e n z tárg yila

go s bírálata m iatt, s m érg éb en A magyarok eredete (1882) cím ű k ö n y v é b e n m ár tagadta a m a g y a r n y e lv fin n u g o r jelleg ét. Feleleté ben ( N y K . 1883 — 1884) B u d e n z b e b i

55

(56)

zo n y íto tta, h o g y k ö n y v é b e n V a m - b é ry n em v ette k ellő k ép p fig y e le m be a fin n u g o r adatokat és m a g y a rázatukat, m ellő zte a m a g y a r és a tö b b i fin n u g o r n y e lv k ö z ö tt m e g állapítható ragozásbeli és szók ép - zéstani egyezéseket, a tö rö k n y e lv i adatokat viszont, h o g y a m aga m alm ára hajtsa a v ize t, sokszor elferd ített alakban k ö z ö lte , sőt céljai érdekében m é g n em létező tö r ö k szavak k al m e g han gu tán zó és arab, perzsa jö v e v é n y sz a v a k k a l is operált. S zem ére v etette V á m - b é ry n a k azt is, h o g y m eg tév esztő szám adatokkal ig y e k e z e tt o lva sóit a tö r ö k ro k o n sá g go n d o la tá n ak m e g n y ern i, n oh a u g y a n a k k o r n em tudja m eg m o n d a n i, h o g y

(57)

m ik én t k ép zeli e l a m a g y a r és a tö rö k n y e lv e g y m á sh o z v aló viszo

n y át. A m aga v éle m é n y ét rö vid en í g y fo g la lja össze: a m a g y a r n y e lv a fin n u g o r n y e lv e k csoportjába tartozik; am i egyezés k ö z te és az altaji n y e lv e k k ö z t van, az kisebb részben a felteh ető fin n u g o r — altaji ősro k on ságg al m agyará

zan d ó, n a g y o b b részben p e d ig a fin n u g o r n y e lv e k tő l m ár k ü lön v á lt m a g y a r n y e lv n e k e g y ik v a g y m ásik altaji n y e lv v e l v aló tö r

téneti érin tkezéséből ered. A n y e lv i ro k o n sá g kérdésének el

döntésében o lya n n yira lén yeges m a g y a r szavak, m in t a m ily e n ek testrészneveink és egyszerű szám nevein k, határozottan n y e l

57

(58)

v ü n k fin n u g o r eredete m ellett vallanak.

V á m b é r y n em tu d o tt b elen yu g o d n i vereségéb e, s A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet (Értekezések a n y e lv - és szép tu d o m á n y o k k ö ré b ő l X I — X II. 1884.) to v á b b fo ly ta tta a vitát, tám ad va m in d H u n fa lv y t, m in d p e d ig B u d e n ze t, az u tó b b it fő le g a M U S z . m egállapításai és ered m é

n y e i m iatt. B u d e n z A d ,,Turcolo- giam” ( N y K . 1884:475 — 8.) cím ű c ik k éb en eg yrészt m eg cáfo lta azo

k at a vád akat, am e ly ek e t V á m b é ry (és tan ítván ya: T h ú r y Jó

zsef) ellen e felh o zo tt, másrészt ú jabb je g y z é k e t k ö z ö lt a zo k ró l a tö rö k sé g i szavakról, a m elyek n ek 58

(59)

han galakját v a g y jelentését (eset

le g m in d a kettő t) V á m b é r y tuda

tosan m egm ásította, — a h o g y a n B u d e n z tréfásan írja: valóságos tö r ö k n yelvú jítást v é g e z v e .

A m a g y a r n y e lv ro k o n i k a p csolatai m in em ű ségén ek kérdése n em m aradt B u d e n z és V á m b é r y m a g á n ü g y e . V á m b é r y v éd elm ére k e lt M átyás F lórián és T h ú r y József, v iszo n t a m a g y a r n y e lv fin n u g o r eredeztetése m ellett szállt síkra H u n fa lv y P ál, B arn a Ferdi- nánd, M u n k ácsi B e m á t és S zin y - n y e i József. A vita fő le g az A k a dém ia k ö reib en fo ly t, de bele

szólt a n ap i sajtó is, általában V á m b é ry m ellett k ard o sk o d v a. A k ü z

d elm et az a d atok m en nyisége, a 59

(60)

kutatás m élyreh a tó v o lta , az érvelés m e g g y ő z ő ereje a fin n u g o r tábor javára d ö n tö tte el. 46 é v v e l ezelőtt e g y tö rö k n y elv ész, N é m e th G y u la, e tényállást í g y fo g a lm a zta m e g : „ H o g y a m a g y a r n y e lv fin n u g o r eredetű s h o g y m in den más elm élet kalandos és tu d o m á n y talan, azt m a m ár nem csak a tu d o m á n y hirdeti, hanem ben n e v an a m ű v e lt m ag ya rsá g k öztud atáb an is” (A honfoglaló magyarság kiala

kulása. 278.). D e ú g y látszik:

élete v ég é n Saulusból Paulus lett m aga V á m b é r y is! A magyarság bölcsőjénél cím ű k ö n y v é b e n u g y a n  is — 19 14 -ben — í g y n y ila tk o z ik :

„ . . . v a k v o ln a az, aki kétségb e von n á , h o g y a m a g y a r n y e lv

(61)

kialakulásának legk ezd etén u g o r je lle g ű .”

A tö rö k — u g o r h áb o rú tu d o m á n ytörtén eti szem p on tb ól jelen tős m o zza n a t v o lt. A „ h á b o r ú ” az adatok összegyűjtésére és rendszere

zésére, han gzatos szólam o k h elyett é rv e k szem besítésére, a n ézetek tisz

tázására in d íto tta a h a rcoló feleket.

R á irá n y íto tta to vá b b á a fig y e lm e t a tu d o m á n y o s etika n é m e ly k é r

désére, valam in t a filo ló g ia i p o n tosság és a k u tató m ó d szer fon to s

ságára. L elep lező d tek a g y e n g e v a g y egyenesen használhatatlan m ó d szer fog ya ték ossá g a i, s k ik ris

tá ly o so d o tt a használható, tu d o m án yo s, m eg b ízh a tó e red m én y ek re v e z e tő m ódszer. A vita során 61

(62)

a m a g y a r n y e lv eredetének a k é r

dése k evered ett a m a g y a r nép eredetének a kérdésével. B u d en z határozottan k im o n d ja, h o g y e k é t kérdés e g y m á stó l lényegesen k ü lö n b ö z ik , s h o g y a n y e lv tu d o m á n y elsősorban az e lő b b i kérdés eldöntésére h iva to tt. . a n y e l

vész m aga n em bánja, ak árm ilyen v é r b ő l eredő v a la m e ly n y e lv népe.

M iatta állíthatja v a la k i, h o g y csu

pa tö r ö k v é r v o lt az a m a g ya r n ép, a m e ly ezelőtt ezer é v v e l Pan

n ón iáb a k ö ltö z ö tt: azért m égis csak u g o r [ = fin n u g o r] n y elv e t h o z o tt m a g á va l; . . . a n y e lv é szetnek jo g a van , h o g y csak a m aga d o lg á t n ézze” — írja e g y ism ertetésében ( N y K . 18 8 1: 12 1.).

(63)

A m a g y a r „ n é p ” eredetének kér

désével b ő v e b b e n n em is fo g la l

k o z o tt B u d e n z sohasem , rö vid en azonban n y ilv á n íto tt v éle m é n y t

— m é g p e d ig m a is e lfo g a d h a tó t

— e kérdésben is: . tu d o m , h o g y a m a g y a r n y elv b e n régó ta m e g le v ő tö rö k elem ek , a m e ly e k jo b b a d á n k özve te tle n átvétel szí

nében m u tatk o zn ak , a m a g y a r n ép n ek tö rö k n ép ek k el v a ló érint

kezéséről tan úskodn ak, a m e ly rő l hih ető (de n em k ell szükségkép pen hinni), h o g y tö b b -k eveseb b tö rö k n ép elem ek beolvadásával e g y ü tt já rt” , írja Egy kis viszhang . . . cím ű vitairatában (1886. 16.).

H o g y a tö r ö k - - u g o r h áb o rú v é g ü l is a fin n u g o r tá b o r javára

63

(64)

d ő lt el, ebben d ö n tő szerepe v o lt B u d e n z f ő m ű vé n ek , a Magyar

ugor összehasonlító szótdm ak, a m e ly — tö b b részletben — a csatározások ideje alatt lá to tt nap

v ilá g o t, ú g y h o g y m ár V á m b é r y tám adásainak is állandó célp o n t

já u l szolgált. E z a szótár azon ban a fin n u g o r összehasonlító n y e l

vészetn ek e g y ik alap k ö ve, s ezért k ü lö n fejezetb en fo g la lk o z u n k vele.

64

(65)

A M A G Y A R - U G O R ÖSSZEH ASONLÍTÓ S Z Ó T Á R

B á rm en n y ire fig y e le m re m é ltó al

kotás v o lt is B u d e n z Szóegyezések cím ű értekezése, tartósan n em elég ítette k i szerzőjét. É rezte, sőt tu dta, h o g y m un kája m é g n a g y o b b részben a kép zelet, a k o m b in áló képesség eredm én ye, de h ián y zik b elő le a ro k o n o k n a k állíto tt sza

v a k összetartozásának m ódszeres bizon yítása. F olytatta tehát e tim o ló g ia i kutatásait, s — m agasabb k ö v e te lm é n y e k e t állítva m aga elé

— szigorú b b m ódszerrel k id o l

g o z o tt, m e g b ízh a tó b b eredm é

n y ek re tö rek ed ett. í g y született

5 -III. ₆₅

(66)

m e g B u d en z fő m ű v e , a M a g y a r — U g o r Ö sszehasonlító Szótár, m e ly n ek első fü ze te 1873-ban, ö tö d ik s e g y b e n b efejező füzete 18 81-ben h a g y ta el a sajtót.

M ib e n k ü lö n b ö z ik az új m ű , a Magyar— Ugor Szótár ( = M U S z .) a Szóegyezések tői? T ö b b , lé n y e  ges k ö rü lm én y b e n . A Szóegyezé

sek a ro k o n íto tt szavak puszta fel

sorolását adja, a M U S z . viszo n t han galaki és jelen tésbeli eltérései

k e t m agyarázza is. , , . . . össze

hason lító n y o m o zá so m . . . v itt rá, h o g y a szóhasonlítás helyessé

gé n ek k ritériu m ait az egyes n y e l

v e k han galaki sajátságaiban, v ala

m in t a jelen tések összeférésére n éz ve m ás n y e lv e k biztos analó

66

(67)

giáiban keressem ” — írja a szerző.

A Magyar — Ugor Szótár ered m é

n yein ek a Szóegyezések eredm é

n y eih ez v isz o n y íto tt több letértéke a fejletteb b m ódszerrel v a ló op e

ráláson k ív ü l annak tu lajd on ítan d ó, h o g y a M U S z . m un kálatai során a fin n u g o r n y e lv e k szókészleté

n ek m egism eréséhez m ár jó v a l tö bb fo rrásm ű ve t tu d o tt ig é n y b e v en n i a szerző, m in t a Szóegyezé

sekhez, n oh a ezek a fo rrásm ű vek han gjelölés és filo ló g ia i pon tosság tekin tetében term észetesen k orán t

sem v o lta k teljes értékű ek. A z az ered m én y, a m e ly et szótárában B u - den z enn ek ellenére elért, im p o n áló n ak m o n d h ató . 996 szó cik k ben tárja elén k e tim o ló g ia i és

(68)

szófejtő m u n kájának term ését, s ha ehhez hozzávesszü k, h o g y sok

so k szócik k b en n em csak a cím szó ro k o n n y e lv i m e g felelő it m utatja k i, h an em a c ím sz ó v al e tim o ló g ia i kapcsolatban le v ő e g y é b m a

g y a r szavak, p éld áu l szóhasadás útján v a g y más m ó d o n k eletk e

zett v á lto za to k , szárm azékszók és e lh o m á ly o su lt összetételek erede

tére is fé n y t derít, a k k o r érth etjük csak m e g igazán, h o g y m ily n a g y m u n k át v é g z e tt B u d e n z a m a g ya r szókészlet eredetének tisztázása k ö r ü l, m ég a k k o r is, ha — m i

ként m aga m e g m o n d ja — szó

egyeztetései k ö z é felv ette azo

kat is, a m e ly ek e t m ások m ár koráb b a n feltártak , v a g y lé g -

(69)

alábbis bizon yítatlan ötletk én t fel

v etettek .

Á m d e n em szabad B u d e n z tel

jesítm én yét csupán szám okkal m érn ü n k ; értékeln ü n k k e ll őt n em csupán a m a tu d o m á n ya szem p on tjáb ól, hanem k ora szem ü v e g é n át is. S ha ezt tesszük, nem szabad elfeled k ezn ü n k arról, h o g y m ily e n v o lt az az alap, am elyre szó

tárát B u d e n z építette. E rrő l talá

ló b b a n m a sem n yilatk o zh atu n k , m in t a h o g y an n y ila tk o z o tt p oh ár

k öszö n tőjéb en M észö ly G ed eo n e g y 1 9 1 1 . m árcius 2 1-én tartott B u d e n z-e m lé k v a c so rá n : „P á ly á ja k ezdetén tudós nem ig e n talált m é g o ly kevés használhatót, m in t B u d en z, s v é g ü l n em h a g y o tt

69

(70)

hátra a n y o m á b a lé p ő k n e k nél

k ü lözh etetlen an n yit, m in t ő ” ( M N y . 1 9 1 1 :1 7 8 .) . A m i p e d ig m ódszerét illeti, jelen tő s előre

lépésként k ell értékeln ü n k azt az eljárását, h o g y az egym ással össze

v etett szókat k ö z ö s alap alakból p róbálja levezetn i. N o h a a m agán h a n g z ó k pon tosabb han gszínén ek a m egállapítására m é g n em válla l- k o z h a tik , — m e g k e ll eléged nie az alapalak eredeti palatális, a v a g y veláris han gren dű ségén ek je lö lé sével — , m indenesetre ő az első, ak i kísérletet tesz fin n u g o r alap

n y e lv i a lak o k rekonstruálására.

H o g y e k ö n y v e c sk e olva só i fo g a lm a t tudjanak m a g u k n a k al

k o tn i arról, m ily en féle jelen té-

(71)

sűek a zo k a szavaink, am elyek n ek fin n u g o r, ille tő leg u g o r eredeté

rő l a M U S z . tájék o ztat ben n ün k e t, m e g e m lítek n éh án y olyan fo g a lo m k ö r t, am e ly b e e szavak jelen tésük szerint tartozn ak. Ilye

n ek : a n év m á so k , a testrésznevek, a ro k o n sá g n e ve k , a term észet tár

g y a in a k és jelen ségein ek n evei, á llatok és n ö v é n y e k n evei, ásvá

n y o k n ev e i, az egyszerű szám n ev e k (hétig bezáró lag, valam in t a sz á z), elem i életjelenségeket, cselekvéseket, érzékeléseket je lö lő ig é k , a h e ly ze t jelölésére s a térben v aló tájékozódásra szo lg á ló sza

v a k , k o rt, állap otot, tu lajd on ságot je lö lő m ellék n ev ek , e szk ö zn ev ek stb.

71

(72)

A Magyar — Ugor Szótár hatása re n d k ív ü l n a g y v o lt hazánkban.

18 79 -ig m egjelen t füzeteit az A k a dém ia ez évb en a N a g y ju ta lo m m al tü n tette k i. Igaz: a m a g ya r n y e lv tö rö k eredetének h ívei k ö zü l p l. V á m b é r y Á rm in dühödten tám adta. K ifo g áso lta B u d e n z eti

m o log izálásán ak m ód szerét, tú l

ságosan m erésznek találta szám os e gyeztetését, u talva az e g y b e v e tett szavak jelen tésén ek sokszor lén y eg es eltérésére. N e m tagad ható , h o g y B u d en z m ód szere m é g n em érte el a tö k é ly n e k a zt a fo k á t, a m e ly az ú jg ra m m a tik u so k etim o log izálását jellem ezte, v é g e red m én yb en m égis azt m o n d h a t

ju k , h o g y a M U S z . új k orszak ot 72

(73)

n y ito tt a fin n u g o r n y e lv e k ku ta

tásának történ etében: tö b b m int e g y fé l évszázad ig b elő le in d u lt ki, rá tám aszko do tt, ille tő le g az ő ered m én yeit p on tosította a fin n u g o r etim o ló g ia i m e g h a n g - és alaktani k u tatások terén m inden igén yeseb b m u n ka. Jelentősége n em m erü lt k i u gyan is abban, a m it ez a szótár a m a g y a r szókész

let eredeztetésének szem p on tjából jelen tett. B en n e van n ak e m űben a fin n u g o r összehasonlító h a n g - és szóképzéstan leg fon to sa b b té

n y ei is, noha term észetesen n em ren dszerezve, han em eg y e s szó

c ik k ek b en szétszórva. E z a k ö rü l

m é n y m agyarázza, h o g y a M U S z . sz o lg á lt alapjául S zin n yei József 73

(74)

Magyar Nyelvhasonlítása, első k ia

dásának, m e ly n é g y é v v e l B u d e n z tanári és e g y b e n fö ld i pályafutásá

n ak befejeződése után, 1896-ban lá tott n ap v ilág o t. E n n e k m egálla

pítása azért lén yeges, m ert ezen m u n k a ú jabb és ú jabb kiadásai (a heted ik és e g y b e n utolsó k ia

dása 19 2 7 -b ő l való ), valam in t b ő víte tt és m ó d o síto tt n ém et n y e l

v ű válto zatai: a Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft első és m ásodik kiadása e g y fé l évszázad on át re n d k ív ü l fon tos szerepet játszo ttak a fin n u g o r n y e lv tu d o m á n y fő e red m én yeit ille tő tájékoztatásban a hazai m e g a n em ze tk ö zi össze

hasonlító n y e lv tu d o m á n y terén egyarán t. A S im o n y i Z s ig m o n d 74

(75)

és Balassa József írta Tüzetes Ma

gyar Nyelvtan (1895) h a n g - és szóképzéstani része u gyan csak B u - d en z etim o ló g ia i szótárára és U g o r A laktan ára épült. B u d e n z m ű v e i

b ő l in d u lt k i so k esetben M u n kácsi is Árja és kaukázusi elemek a finn — magyar nyelvekben cím ű, m ódszertelen de so k g o n d o la to t k e ltő m ű véb en (1901). N e m vesz

tette el id őszerűségét a M U S z . m é g m a sem , m iv e l legbiztosab b etim o ló g iá jú , fin n u g o r eredetű szavain k tú ln y o m ó tö bb sége m ár ben n e is szerepel. A fin n u g o r eg yeztetések irodalm ában m in denesetre o tt találju k B u d e n z m ű v é t nem csak a G o m b o c z — M elich -féle Magyar Etymológiai 75

(76)

Szótárban, hanem a napjainkban m eg jelen ő , A magyar szókészlet finnugor elemei és A magyar nyelv történeti — etimológiai szótára cím ű alkotásokban is A z előb b in ek első k ö te té v e l kapcsolatban m e g je g y e z h e tjü k , h o g y — K álm án B éla kim utatása szerint (Tanul

mányok a magyar és finnugor nyelv- tudomány történetéből. S zerk. Szath- m ári István. 1 4 1 — 2.) — 204 eti

m o ló g iá já b ó l 156 m ár B ud en zn él m egtalálható, s k ö z ü lü k 88 az ő alkotása. A 88 e tim o ló g iá b ó l 53-at a szótár m a is elfo g a d . A n n a k a b izo n y íték áu l, h o g y m en n yire cl és hat B u d e n z szótára m é g m a is, utalh atun k v é g ü l arra, h o g y 1966- ban az Indiana E g y e t e m sorozatá-

(77)

bán B lo o m in g to n b a n a n g o l n y el

v en is m egjelen t.

B u d e n z szótárának n a g y sikere v o lt k ü lfö ld ö n is. „ A Magyar — Ugor Szótárnak, valam in t B u d en z v ele kapcsolatos e g y é b m u n kái

n ak híre és tan ulm án ya messze elterjedt a k ü lfö ld ö n m indenfelé, a m erre csak az altaji, v a g y a szo

rosabb fin n u g o r n y e lv tu d o m á n y irán t az érdeklődésn ek vala m i csí

rája v o lt. E u ró p a m in den n a g y o b b állam ában akadtak egyes tu d ó so k, k ik enn ek k ed v éért m egtan ultak m a g y a ru l” , állapította m eg M u n kácsi B e m á t B u d e n zrő l tartott akadém iai em lékbeszédében , 1895- ben. U g y a n ily e n elism erő értéke

lést olvash atu n k k ü lfö ld i szak

77

(78)

e m b erek m egn yilatkozásaiban is.

B u d e n z Magyar — Ugor Szótárival n a g yjá b ó l e g y id ő b e n jelen tette m e g H elsin kiben O tto D o n n er Vergleichendes Wörterbuch der fin  nisch-ugrischen Sprachen cím ű m ű  v é t, m e ly b e n — persze n em a m a g y a r, hanem a fin n n y e lv b ő l k iin d u lva — hasonló célt tű zö tt m aga elé, m in t a m ilyen t B u d e n z m eg v aló síto tt. N o s, érdem es m e g em líten i, h o g y D o n n e m a k e g y ik fin n kollég ája, A u g u s t A h lq vist, B u d e n z szótárát határozottan D o n - neré elé h elyezi, utalva arra, h o g y B u d e n z a m a g y a r n y elv b e n teljes otth on ossággal m o z o g , a tö b b i fin n u g o r n y e lv rő l beh ató b b ism e

retei van n ak, m in t D o n n ern ak ,

(79)

s a szláv n y elv e k b e n , kü lön ösen az oroszban v a ló jártassága is fö lé n y t biztosít szám ára fin n k o llé gájával szem ben.

79