• Nem Talált Eredményt

JOGPSZICHOLÓGIAI SZAKJOGÁSZ

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "JOGPSZICHOLÓGIAI SZAKJOGÁSZ"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

JOGPSZICHOLÓGIAI SZAKJOGÁSZ szakirányú továbbképzési szak Képzési és kimeneti követelmények

1. A szakirányú továbbképzés megnevezése:

Jogpszichológiai szakjogász szakirányú továbbképzési szak

2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő meg- nevezése:

Magyarul: Jogpszichológiai szakjogász

Angolul: Master in Law and Psychology (Master of Laws LL.M.)

3. A szakirányú továbbképzési besorolása:

3.1. Képzési terület szerinti besorolás: jogi képzési terület 3.2. A végzettségi szint besorolása:

3.2.1. ISCED 1997 szerint: 5A szint

3.2.2. ISCED 2011 szerint: EKKR és MKKR szerint: 7 szint 3.2.3. az európai keretrendszer szerint: 7

3.2.4. a magyar képesítési keretrendszer szerint: 7

3.3. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmá- nyi területi besorolása:

3.3.1. ISCED 1997 szerint: 5A 3.3.2. ISCED-F 2013 szerint: 0421

4. A felvétel feltétele:

Jogász szakképzettséget igazoló oklevél.

5. A képzési idő félévekben meghatározva:

2 oktatási félév (a szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor)

6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:

A szakirányú továbbképzésben megszerzendő kreditek száma: (2x30) 60 kredit

7. A képzés célja és a szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség):

7.1. A képzés célja:

A képzés célja, hogy a résztvevők átfogó elméleti és gyakorlati tudást szerezzenek a jog- pszichológia témakörében. Alapvető szemlélete, hogy felkészítse a résztvevőket a jogi

(2)

lésére, valamint az emberi viselkedés mögött meghúzódó pszichológiai folyamatok meg- értésére. A képzés célja ennek megfelelően egyrészt a jogtudomány és a pszichológia tu- dományának határterületén lévő elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése, másrészt a jogpszichológia egyes részterületeire vonatkozó ismeretek átadása, különös hangsúlyt fek- tetve a nemzetközi jogpszichológiai kutatási eredmények jogágak szerinti bővebb kifejté- sére, jogági pszichológiai gyakorlatok átadására, valamint a jogi munka során a jogász saját tevékenységét érintő pszichológiai elméletekre és gyakorlatokra is.

A képzés bevezető részében az általános pszichológia, szociálpszichológia, fejlődéspszi- chológia, személyiségpszichológia és a jogpszichológia alapjai, valamint a szakértők igénybevételével kapcsolatos jogi ismeretek kerülnek átadásra. Ezekre felépítve a temati- kus részben a büntető-, illetve a magánjoggal összefüggő pszichológiai elméletek, gyakor- latok, valamint kutatások eredményei, a jogi döntések pszichológiája kerülnek bővebb ki- fejtésre. A képzés további célja a jogászok mentális egészségével összefüggő önismereti gyakorlatok kialakítása és átadás. A vonatkozó jogpszichológiai elméletek, gyakorlatok és kutatási eredmények megismerése mellett a speciális kompetenciák között a jogpszicholó- giai kutatások módszertana és eszközei is átadásra kerülnek.

7.2. A jogpszichológiai szakjogász szakmai kompetenciái:

7.2.1. Tudása:

 ismeri és megérti a pszichológiai alapfogalmakat és a pszichológia négy fő részterüle- tének meghatározó elméleteit;

 elsajátítja a jogpszichológia tudományos kereteit és a hazai és nemzetközi kutatási ered- mények elméleti értelmezéséhez szükséges ismereteket;

 ismeri a büntetőjoggal és a magánjoggal összefüggő hazai és nemzetközi jogpszicholó- giai kutatások eredményeit, a kutatások elméleti hátterét;

 ismeri a szakértői munka és az igazságügyi szakértő igénybevételének jogi kereteit;

 ismeri a jogászi munka pszichológiai kereteit;

 ismeri a jogpszichológiai kutatások eszközeit és módszertanát.

7.2.2. Képességei:

A képzés során megszerzett ismeretek, kompetenciák birtokában a szakirányon végző ké- pes lesz:

 tájékozódni a pszichológiai alapfogalmak világában, nem esik nehezére egy alapszintű pszichológiai szakcikk feldolgozása;

 tájékozódni a jogpszichológiai tudományos elméletek és alapkutatások világában, nem esik nehezére egy jogpszichológiai kutatási eredmény elméleti feldolgozása, valamint jogi relevanciájának megállapítása és gyakorlati alkalmazása;

 alkalmazni a büntetőjoggal és a magánjoggal összefüggő hazai és nemzetközi jogpszi- chológiai kutatások eredményeit;

 a hatályos jogi keretek között biztosan kezelni és értelmezni a konkrét jogi szakterület-

(3)

 biztosan felismerni és kezelni a konkrét jogi szakterületen megjelenő ügyfelek pszicho- lógiai alapszükségleteit;

 felismerni saját mentál higiénés szükségleteit;

 jogpszichológiai empirikus kutatás megtervezésére és szakmai csapatban való elvégzé- sére.

7.2.3. Attitűdje:

A szakirányon végző:

 nyitott a folyamatos szakmai továbbképzésre;

 érzékeny a szakmai, a társadalmi és a pszichológiai problémákra;

 a feladatok megoldását, a döntéseket az emberi tényező mélyebb megértése mellett végzi, és hozza meg;

 munkája végzése során figyelembe veszi az emberi tényező jogérvényesüléssel össze- függő sajátságait és érvényesíti a jogpszichológia eredményeit;

 váratlan döntési helyzetekben elsősorban a jogszabályoknak és az etikai normáknak, másodsorban pedig a pszichológiai sajátságoknak a figyelembevételével hoz döntése- ket;

 nyitott a jogpszichológia fejlődése által kínált új jogi és pszichológiai módszerek meg- ismerésére, valamint lehetőségek keresésére az ismeretlen problémák megoldása esetén;

 elkötelezett az igényes, az emberi sajátságokat is megjelenítő jogi munkára.

7.2.4. Autonómiája és felelőssége:

 tudatosan törekszik az önismeretre;

 felelősséget vállal a köz és az egyén érdekében végzett munkáért;

 elfogadja a szakmák közötti együttműködések kereteit, és a rá háruló szerepeket;

 munkája során figyelemmel kíséri a jogpszichológiai kutatási eredményeket;

 munkája során környezete számára is elfogadható módon képviseli a jogpszichológiai szemléletet;

 önállóan és körültekintően végzi a munkáját.

A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

A pszichológiai alapismeretek, valamint a legmodernebb jogpszichológiai kutatási ered- mények jogágak, jogi hivatások és jogi ügyek mentén való rendszerezése könnyebben át- adhatóvá teszi ezen elméleteket, és a hallgatók számára azonnal hasznosítható és kézzel- fogható ismereteket ad a szakképzés végére. A szakképzettség a gyakorlatban minden olyan jogi területen alkalmazható, ahol a jogászi tevékenységet az általános emberi visel- kedéssel – annak kezelésével, megítélésével, átalakításával, szankcionálásával, értékelésé- vel, felmérésével, stb. – összefüggésben látják el az igazságszolgáltatásban, büntetőjogban, magánjogban, közigazgatásban, valamint akadémiai területen tevékenykedő hallgatók.

(4)

8. A szakirányú továbbképzés szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető szakterü- letek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül:

A képzés a következő ismeretköröket/ismereteket öleli fel:

8.1. Alapozó modul 12 kredit

 A pszichológia alapjai 4 kredit

 A jogpszichológia modern szemlélete és kutatási területei 4 kredit

 Szakértő igénybevétele jogi eljárásokban 4 kredit

8.2. Speciális szakismeretek modul 30 kredit

 Büntetőjog és pszichológia I. 6 kredit

 Gondnoksági ügyek és mentálisan sérült személyek pszichológiája és

részvétele jogi eljárásokban 3 kredit

 Fogyasztók és vállalkozások magatartásának fogyasztóvédelmi,

versenyjogi és pszichológiai háttere 3 kredit

 Büntetőjog és pszichológia II. 6 kredit

 Foglalkoztatás és pszichológia: diszkrimináció, zaklatás 3 kredit

 Családjog és családpszichológia 3 kredit

 Jogi döntések pszichológiája 6 kredit

8.3. Speciális kompetenciák és gyakorlati ismeretek modul 8 kredit

 Jogi önismeret és mentálhigiéné I. 3 kredit

 Jogi önismeret és mentálhigiéné II. 2 kredit

 Jogpszichológiai kutatások módszertana és eszközei 3 kredit

8.4. Szakdolgozat 10 kredit

9. A szakdolgozat kreditértéke és követelménye:

A szakdolgozat benyújtására a második képzési félévben kerül sor. Kreditértéke 10 pont.

A képzés során szerzett 50 kreditpontot a diplomamunka egészíti ki 60 kreditpontra, amely a záróvizsgára bocsátás feltétele. A szakdolgozat preferált témája egy önálló empirikus jogpszichológiai kutatás megtervezése és megvalósítása, vagy egy jogpszichológiai jelen- ség kutatási eredményeinek alapos bemutatása.

(5)

AZ OKTATÁSIHIVATALNYILVÁNTARTÁSÁBAN SZEREPLŐ ADATOK

A képzés megnevezése: jogpszichológiai szakjogász szakirányú továbbképzési szak A képzés kódja: TTOVJOI

a) A képzés helye: Miskolc b) A képzés nyelve: magyar

c) A képzés munkarendje: levelező d) Szakirány(ok): -

e) Specializáció(k): - f) Műveltségterület(ek): -

g) A nyilvántartásba vétel ideje: FNYF/712-3/2021. számú határozat szerint h) A meghirdetés kezdő tanéve: 2021/2022. tanév I. félév

i) A meghirdetés utolsó tanéve: - j) Képzési együttműködések: -

k) A képzés folytatásához szükséges határozat(ok) adatai:

 ME 236/2020. számú szenátusi határozat (2020. november 26.)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

A tantárgy célja kettős. Egyrészt a közgazdaságtan tudományos jellegével, másrészt a közgazdasági ismeretek általános rendszerezési és kommunikációs technikáival