• Nem Talált Eredményt

DOKUMENTÁCIÓ GAZDASAGFOLDRAJZI

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "DOKUMENTÁCIÓ GAZDASAGFOLDRAJZI"

Copied!
64
0
0

Teljes szövegt

(1)

A M A G Y A R TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓCSOPORTJA

* ' v

GAZDASÁGFÖLDRAJZI RÉSZLEGÉNEK KIADVÁNYSOROZATA

GAZDASAGFOLDRAJZI

»

DOKUMENTÁCIÓ

3. ÉVFOLYAM b u p a p i s t 3 SZÁM

(2)
(3)

MAGY/iR TUDOMÁNYOS áKkDÉMIa FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KÚT;.TÓCSOPORT G a z d a s á g fö ld ra jz i ré s z le g é n e k kiad ván ysorozata

i

G A Z D A S Á G F Ö L D R A J Z I D O K U M E N T Á C I Ó

A p á r i z s i k ö r z e t ga zda sá gi f ö l d r a j z á r ó l , i l l e t v e a d e c e n t r a liz á c ió k é r d é s e ir ő l és

n ó d s z e r e ir ó 'l

ÉVF0LY.uM 3 . SZÁM

Budapest 1964

(4)
(5)

1963* v é g é n és 1964. e le jé n háronhónapos tanulaányuton v o lt á n Jíranciaországban* Az i t t k ö z lé s r e k e rü lő cik k ek , ta n u l­

mányok, k ö n y v r é s z ie te k f o r d i t á s á t , i l l e t ő l e g k iv o n a to lá s á t a taau luányutra v a ló f e lk é s z ü lé s id e jé n v é g e s t eh* Ug^y 'g on d ol oa

*

nen l e s z haszon n é lk ü l v a ló k özread n i e z t a gyüjtenényi; egy - r é s z t , n e rt az abban f o g l a l t a k egy b izon y os ö s s z e h a s o n lit á s i a la p o t nyújtanak azoknak, akik a b u d ap esti d e c e n t r a liz á c ió k é r d é s e iv e l fo g la lk o z n a k , n in th ogy - a n agyságren di különb - ség e lle n é r e ~ p á r iz s , i l l e t v e a p á r i z s i k ö r z e t t u ln é r e t e z e t t f e j l ő d é s e sok te k in te tb e n rokonvonásokat uu tat a íaagyar f ő - vá ros h a s o n ló je lle g ű p ro b lé m á iv a l, n á sré s z t ta lá n adalékokat s z o l g á l t a t azoknak, akik F ra n ciaorszá g r e g io n á lis gazdasági f ö l d r a jz á v a l fo g la lk o z n a k .

A dokuu entációs k ö te tb e n k ö z ö lt tanulnányok részben k iv o n a to s , ré szb e n s z ó s z e r i n t i f o r d it á s o k , a á s r é s z t i s n e r t e - té s e k .

Bencze Ia r e tud. munkatárs

(6)
(7)

p a r is e t sa r é g io n , "B o c m , Rév. deiu; mondes11 1961 s No 16 4-8-58 o ld .

A p á r i z s i k örzetb en ( s e in e , Seine e t O is e , s e in e et iiarne és részben Gi.se megyék) 8,4- m i l l i ó ember la k ik , eb b ő l a p á r iz s i a g glom erációra ju t 7;-2 m il ­ l i ó (maga P á riz s 3 m i l l i ó + a peremvárosok 4 ,2 m i l l i ó f ő ) , a körzet; egyéb ^ r é s z e in (fa lu n ) é l 1 ,2 m i l l i ó ember. A p á riz si, k ö r z e t t e r ü le t e 13 e z e r km P á r i z s t ó l mért 5 km-es k örzetb en töm örült a k ö r z e t lakosságának 43>'$",a r 5 —15 km-es k örzetben - 32%-a. A p á r i z s i agglom eráció növekedése f ő l e g a va­

sú t és a közutak, valam in t a Szajna és m e llé k f o l y ó i mentén t ö r t é n t (a z un.

a lv ó -v á r o s o k )| . a k ö r z e t k ereső népességének 44 #--át ( l l8o e z e r f o ) a f e l ­ d o lg o z ó ip a r f o g l a l k o z t a t j a (125 e z e r v á l l a l a t ) . A k örzetb en töm örül iYancia-- o rsz á g i p a r i d o lg o zó in a k 23 $-J-a (ezen b e lü l az ele k tro te ch n ik á b a n és a gép­

gyártásban fo g la lk o z t a t o tt a k n a k 5o >í~a). a k ö r z e t k ereső népességének 5o$~át;

(2 m i l l i ó f ő ) a kereskedelem , a s z o lg á lt a t ó i p a r , a k ö z ig a z g a tá s i apparátus és a k özlek ed és f o g l a l k o z t a t j a . A k ö r z e t je lle m z ő vonása a munkások minden­

napos utazása a la k ó h e ly r ő l a munkahelyre, am elyet a la k óh ely ek s z é t s z ó r t s á ­ ga, az i p a r i üzemeknek e lh e ly e z k e d é s e és a s z o lg á lta tá s o k n a k , k e re sk e d e le m ­ nek, köziga zga tásn a k a k ö z p o n ti körzetekben v a ló kon cen trá lód ása i d í z elő.- Az 1954-es népszám lálás a d a ta i s z e r i n t a perem városokból naponként 655 e z e r ember u ta z ik p á r iz s b a , e lle n k e z ő irányban 195 e z e r , e g y ik perem városból a másikba 56o e z e r . Ezekre az utazásokra naponta 3 m i l l i ó f ő /ó r á t fo r d íta n a k .

L -n g b e in , O tto : G ro ö s-p a ris

"I-íitte ilu n g e n ö s t e r r . g eog r, Ges.'» 1961. lo 3 No 3, 3/!-5~

348 o ld .

P á r iz s - az o rszá g minden k özp on ti fu n k c ió já t tö m ö r itő fő v á r o s K lasszik u s p é ld á ja . Ez k i f e j e z ő d i k a n ép esség, az ip a r , a kereskedelem és közlekedés nagyfokú k o n ce n trá ció já b a n i s . Seine m egyét, amelybe p .ir iz s v á r o s i agglome­

r á c i ó j a t a r t o z i k , t e l j e s e n e ln y e lt e a v á r o s , amely a megye határaink t ú lr a - i s k i t e r j e d . 1959-ben a fr a n o ia belü gym in isztériu m r e n d e le te t a d o tt k i a p á r i z s i k ö r z e t k i a l a k ít á s á r ó l (Le D i s t r i c t de p a r i s ) , amelyhez Seine megye.- S ein e e t O ise megye n a g y ré sze , Seine e t Karne megye l o k a n ton ja , és Oise megye 5 kan ton ja t a r t o z i k . A k ö r z e t t e r ü le t e 7 »T e z e r km2 (ífra n cia o rszá g te r ü le t é n e k l ,4 $ - a ) | 9^,5 kanton és 92o község t a r t o z i k a k ö rz e th e z (a z o r ­ szág k özségein ek 2 ,4 $ - a ) . Az 1954-es népszám lálás a d a ta i s z e lé n t a k örzetb en 7 ,2 m i l l i ó la k o s é l t , az 196o-as b e c s lé s s z e r in t - 8 ,2 m i l l i ó , A k ö rze t át~

la g o s népsűrűsége 931 f ő km2-k é n t, amely 27o49 f ő ( p á r i z s ) és 123 f ő k ö z ö tt ( o i s e megye) v á lt a k o z ik km2-ként. A la k o s sá g 4 6 ,9%-a f é r f i , 53»l>j-e- n ő. Az 1 9 5 4 -os népszám lálás s z e r in t a népesség 1 6 ,8 # -1., a sza b a d fog la lk ozá sú a k 38 ,8 % -a, a t i s z t v i s e l ő k 3 4 ,9 '/á-a, a s z o lg á l ta tá sb a n d o lg o zó k 32,8 a, a munkások 2 1 ,7 %~a » •a f a l u s i gazdak (b ir t o k k a l re n d elk ezők ) o,7 ^ mező­

g a zd a sá g i munkások 3 -3 %-a é l t P á rizsb a n . A k örzetb en töm örü lt az ország i p a r i és kereskedelm i v á lla la t a in a k 1 8 ,9 %-a (ezen b e lü l a 2ooo f ő n é l több a lk a lm a zotta t f o g l a l k o z t a t ó üzemek 3o,3 /S-^), az orszá g ép l e t c i n e k 8 ,7 SS-a.

A p á r i z s i k örzetb en a k e r e ső népesség m egoszlása ( z á r ó je lb e n az országos adatok)* m ező- és erdőgazdaság, h a lá s z a t - 1 ,9 % (27,7%)? bányászat - 0,2 % ( 2 , o ) , é p ít ő i p a r - 6 ,3 -p (7 »2 yj), f e l d o l g o z ó i n .r 37»3 % (2 6 ,4 £ ) , k ö z ie k e -

(8)

- 2 -

dós - 5 ,6 % (4 ,1 $ ) , kereskedelem , b i z t o s í t á s , bankok - 2o,9 % ( 1 4 , o £ )»

s z o lg á lt a t á s o k - 1 3 ,5 % (8 ,7 %)» k özig a zg a tá s és egyéb 1 2 ,1 % (8,6 % ), A 2o év n él f ia t a l a b b egész jfran ciaországban 3 3 ,3 % -ot t e s z k i , N a g y -p á rizs bán - 2 5 ,5 %» a 65 évn él id őseb b ek az e lőb b iek n ek m e g fe le lő e n 1 2 ,1 %, i l l . l o , 5 %*

I.A » V itv e r - A.E. Szluka*

F ra n c ia o r s z á g . 1958.

239 - o ld .

F ran ciaországban a fő v á r o s hegem óniája az o rszá g t ö b b i ré sz e f ö l ö t t é le s e b ­ ben r a jz o ló d ik k i , a in t a v e z e t ő tők és orszá g ok bárm elyikében. Ez a megha­

tá ro z á s nemcsuk fo r m á lis , hanem a p á r i z s i k ö r z e t lé n y e g é t f e j e z i k i .

P á riz s a Szajna k i s z é le s e d e t t és m agaslatokkal k ö r ü lv e t t v ölg y éb en fo k s z ik . p á r iz s a l a t t és f e l e t t a Szajna v ö lg y e lén y eg esen keskenyebb, amely a p la ­ t ó t a lk o tó k őzetek keménységének k ü lö n b ö ző sé g é v e l m agyarázható: p á r iz s k ö r­

zetéb en a p la tó e r ó z ió s folyam atoknak kevésbé e l l e n á l l ó puha k ő z e te k b ő l á l l . A S zajna P á r iz s n á l nyugodt fo ly á s ú , a l l u v i a l i s ü led ék ek et, különösen homokot rak l e , m elyet m e llé k f o l y ó ja , a so^ime hoz a Morván m sszivu n ból. Emiatt z á t o ­ nyok, s z ig e t e k k e le tk e z te k a f o l y ó n - Ezek száma a múltban nagyobb v o l t , mir.t m ost, mert a s z ig e t e k egyn ém elyikét a Szajna sza b á ly ozá sa k or a parth oz csa ­ t o l t á k . A s z ig e t e k közü l le g je le n t ő s e b b a C ité , amely p á r iz s magjának t e ­ k in t h e t ő . A C ité a l a t t a Szajna számos hosszú moandert alkot* p á r iz s k öze­

lé b e n két fo n t o s m e llé k fo ly ó a I-Jame, amely v a la m iv e l p á r iz s f ö l ö t t és az O is e , aaely a v á ro s a l a t t öm lik a Szajnába.

A Szajna p á r iz s k ö r z e té b e n a te n g e r s z i n t j e f e l e t t 26 m éterre f o l y i k . A ma­

g a s la to k , amelyek a S z á jn a -v ö lg y é h e z h ason lóan a p á r i z s i t á j j e l l e g z e t e s r é ­ s z e i , vagy platoperem ek, vagy tanudombok. A v á ros d é l i részén a p la t ó e l é r i a Szajna b a lp a r t já t és e lé g g é meredek m agaslatot képez (6o m). De a jo b b p a r­

to n a f o l y ó t ó l k is s é tá v o la b b je le n tő s e b b magasságok i s vannak. Ez a Montmartre - egy e l s z i g e t e l t domb (129 m) és e t t ő l k e le t r e B e l l e v i l l e és M enilmontunt. V agyis, a r c l a t i v magasság kereken l o o m éter, amely elegendő

s z i n t k ü l ö n b s é g , hogy a m ik r o r e lie f e lé g g é v á lt o z a t o s le g y e n , s ő t hogy meg­

n e h e z íts e a fő v á r o s t e r je s z k e d é s é t i s .

A vá ros n övekedését m egk ön n yitotte, hogy ép ítőa n y a g (m észkő, a g y -g , g ip s z ) bőven v o l t a h e ly s z ín e n , a mészkő j e l e n l é t e rányomta b é ly e g é t p á r iz s é p í t ­ k ezésein ek k e z d e ti id ő sz a k á ra , sok r é g i é p ü letn ek aéázkő az építőa n ya ga . Később a kőbányák a v á r o s k ö z ig a z g a tá s i h a tá ru in b e lü l már g á to lt á k a b e é p í­

t é s t , e z é r t azokat vagy betem ették, vagy m e g e r ő s íte tté k a f ö l d a l a t t i mészkő­

bányák f ő i é ép ü lő házak fundamentumát.

Az e ls ő tö r té n e lm i emlék P á r iz s r ó l G á lliá n ok a rómaiak á l t a l t ö r t é n t e l f o g ­ la lá sá n a k i d e j é b ő l v a ló ( i . e . 5 8 ~ 5 o). Caesar g a l l háborurqj.” cimü munká­

jában em lékszik meg a p ^ r is iu s nevű g a l l t ö r z s le g fo n to s a b b v á r o s á r ó l, amely a Szajna közepén lé v ő s z ig e t r e t e l e p ü l t . Abban az id ő b e n azonban " L u t e t ia p a r is io r u m ", ahogy akkor a k é s ő b b i p á r iz s t n e v e zté k , nem j á t s z o t t még k i e ­ melkedő s z e re p e t G a llia v á r o s a i k ö z ö t t . A rom a n izá lt Gál11a le g fo n to s a b b k a p c s o la t a i a F ö ld k ö z i ten gerh ez "hú ztak” é s a római k ö zig a zg a tá s k ö z p o n tja

Csné 154

(9)

G a lliáb á n Lugdunum (Lyon) v o l t .

p á r iz s növekedése és F r a n c i-o r s z á g t ö b b i v á r o s a i f e l e t t i hegemónia n e g s z e r - zése e lv á la s z t h a ta t la n a c e n t r a l i z á l t .fr a n c ia á lla a kialaku lásának folyam a­

t á t ó l . A k ö z p o n ti á lla a k ia la k u lá s i aagva a Szajna m edencéje v o lt # p á r iz s f e j l ő d é s é t e l ő s e g i t e t t e e g y ré s z t p á r iz s csom óp on t-h ely zete a Szajna meden­

c é jé b e n , amely k e d v e ze tt a k ö z le k e d é s i- kereskedelm i központ k ialak u lásán ak , m ásrészt a város k ö z e ls é g e a L o ir e k ö z é p fo ly á sá h o z , melynek termékeny v ö lg y e kiem elkedő h e l3re t f o g l a l t e l a k özép k ori F ran ciaországban, mig a L o i r e - m e l l e t - t i városok (o r lé a n s , T ours) kezdetben P á r iz z s a l v e rse n g te k és ig é n y t t a r t o t ­ tak F ra n ciaorszá g fővá rosá n a k pangj óra* A 1 2 c században a fő v á ro s c in é t v ég­

érvényesen p á r iz s n y e rte e l* a k i r á l y i hatalom p á r i z s t v á la s z t o t t a főv á rosn a k az É sza k fra n cia A lfö ld ö n e l f o g l a l t k ö z p o n ti h e ly z e te m ia tt, amelyet ked vező­

nek i t é t e k meg mind F ro n cia e rsz ’.g tö b b i r é s z e , mind p e d ig a k ü lorszá g ok v o ­ natkozásában. A f r a n c i a á lla n fe jlő d é s é n e k k ésőb b i szakaszában p á r iz s h e ly ­

zetén ek g a zd a sá g i é s s t r a t é g i a i - e l ő n y e i t nemcsak k ih a sz n á ltá k , hanem tö b b s z ö ­ rö se n m e g e r ő s íte tté k e g y r é s z t a k özlek ed és c e n t r a l i z á c i ó j a révén, m ásrészt a z á l t a l , hogy mint fő v á r o s s o k o ld a lú előn yök et é l v e z e t t az orszá g t ö b b i vá­

r o s á v a l szemben.

r r X

A 13. század e l e j é n p á r iz s már je le n t ő s v á r o s . J . Bruhnes a d a ta i s z e r in t p á r iz s la k ossá ga ,122o~ban már e l é r t e a 12o e z r e t , 1328-ban p e d ig már a 25o e z ­ r e t } az adatok term észetesen csak u e g k ö z o litő e k . Ebbon az id őb en a C ité s z i ­ g etén id.vi.il p á r iz s már eléggé nagy t e r ü le t e t f o g l a l t e l a Szajna mindkét p a r t­

já n i s . A j o b b o l d a l i p a r t, amely so k á ig majdnem la k a t la n v o l t , a 12. század­

t ó l gyors ütemben b e é p ü l, a m ocsarakat, amelyek g á to lt á k a város észak f é l j t ö r t é n ő t e r je s z k e d é s é t , le c s a p o ljá k .

,A három f ő r é s z , am elyből p á r iz s k ia la k u lt , már a kora középkorban é le s e n k i ­ r a j z o l ó d o t t fu n k c ió i a la p já n ;

1/ A kormán y z a ti központ - a sürü b e é p ite t t s é g ü C ité - t ö m o r it e tt e a v i l á g i és egy h á zi hatalm at. I t t v o lt a k a k irá ly n a k és p á r iz s püspökének p a l o t á i , a U otre Dame é s más á lla m i és egyh ázi h iv a t a l.

2 / A jo b b p a r t i ré s z e n v o l t a város kereskede l mi negyede. Ez a s z a jn a i k ik ö ­ tő k k özelében a la k u lt k i . Abban az id őb en a folya m i s z a l l i t á s nagy s ze re p e t j á t s z o t t p á r iz s é le t é b e n és a “ v iz ik e r e s k e d ő k 1* hatalmas és b e fo ly á s o s t e s t ü ­

l e t e t a lk o t t a k , amely az egész középkorban a p á r i z s i céhek é lé n á l l o t t . A v á ro s le g fo n to s a b b keresk ed őin ek ez a t e s t ü l e t e s a já ts á g o s p á r i z s i Hansa- s z ö v e ts é g v o l t , amely F ra n cia orszá g minden k irá ly án ak r é s z é r ő l p riv ilé g iu m o k ­ ban r é s z e s ü lt , és melynek f e j e - a k e re sk e d ő -cé h e ln ö k - egészen az 1789-e s fo r r a d a lo m ig g y a k o r la t ila g a vá ros polgárm estere v o l t . a k ik ötők k özelében v o l t a p ia c i s . I t t töm örü ltek a p é n zv á ltó k , u zsorá sok . A jo b b p a r t i negyed­

ben la k ta k a fő v á r o s la k o s sá g á t és a k i r á l y i udvart k i s z o lg á ló kézművesek;

p o s z tó g y á r tó k , b ő rö s ö k , szabók, fe g y v e r k é s z it ó k , kádárok, agyagá ru k észitők , é k s z e ré s z e k , s t b . Nyugaton k is s é k ü lö n á lló a n é p ü lt a városon k ivL ili k i r á l y i p a lo t a - a L ouvre.

- 3 -

(10)

- 4 -

3 / A b a lp a rt ebben az időben, lassabban t e l e p ü l t b e, mint a job b p a rt*

A 13. században a b a lp a rto n a la k u lt k i , eg y h á zi is k o lá b ó l a R óbert de Sorbonne á l t a l l é t e s í t e t t e g y e tc .ii v á r o s, a p á r i z s i egyetc-n ekkor már e g y i­

ke v o l t a s k o la s z tik u s tudomány le g je le n t ő s e b b centrum ainak, A b a lp a r t ma­

g a s la ta in , ahol korábban a r ó n a i vá ros á l l t , a ta n u lók r é s z é r e is k o lá k és k ik ö tő k é p ü lte k , minthogy P á riz sb a nemcsak F r a n c ia o r s z á g b ó l, hanem k ü l f ö l d ­ r ő l i s e rk eztek tcn u ló k . Ezt a n egyedet n ev ezték L a t in —negyednek.

A 13 . század e l e jé n P á r iz s köré bástyák kal e l l á t o t t v á r f a la t huztak. A 14, s z . második fe le b e n az id ők özben k i t e r j e d t jo b b p a r t i r é s z köré u j t az e l ő ­ z ő v e l kon cen trik u s f a l a t em eltek. Ennek a fa ln a k e g y ik b á sty á ja v o l t a h i - res B a s t i l l e ,. am elyet később börtönné a la k ít o t t a k . A 14. s z á z a d b e li fa la k ö n b e lü l a város 4 km-re t e r je s z k e d e t t k e le t r ő l-n y u g a t r a és ugyanennyire é s z a k - r o l - d e l r e . P á r iz z s a l s z o r o s k a p csola tb a n v o lt a k a gazdag, fa lv a k k a l ö v e z e tt és v a s a r a ir ó l h ir e s m onostorok, köztük S a in t-G e ím a in -i apátság a h a lp a rton és a S a in t -D c n is -i a jo b b p a rto n . ^ S a in t -D e n is -i apátság n ev ezetes v o l t v á s á r a ir ó l es a m onostor templomába tem etkeztek a f r a n c i a k ir á ly o k .

A szá zéves háború (1338—1458) és az a z t k is é r ó já rv á n y és éh in ség v i s s z a ­ t a r t o t t a p á r iz s n öv ek ed ését, a 1 5. s z . v é g é t ő l azonban a város ism ét gyors növekedésnek in d u l (e g y e s p e riód u sok k i v é t e l é v e l , mint p l . a 16. század v é g i te stv e m a b o ru k i d e j é n ) , F ra n cia orszá g e g y s é g e s ité s é n e k b e f e je z é s e , a f r a n c ia abszolutizm us fe le m e lk e d e s e , a kormányzás növekvő ce n tra lizm u s a , e z t a f e j ­ lő d é s i fo ly m a to t e l ő s e g í t e t t e .

a P árizsban l^ vó k i r á l y i udvar v o l t az a g y ű jtő p o n t, ahol az o rszá g p o l i t i ­ k a i es gazdasági e le te n e k le g fo n to s a b b s z á l a i t a lá lk o z t a k . Ide töm örül az a r is z t o k r á c ia es a köznem esség, a kereskedők és az ip a r o s o k , minthogy az udv^r k özelében szám itan i l e h e t e t t a s ik e r e s p á ly a fu t á s r a , vagy kedvező meg­

re n d e lé s e k re .

XXV. L a jo s io e jé b e n P á rizsb a n mar tő b e , mint 5oo e z e r a la k o s sá g száma, P á r iz s ren d k ívü l gyors n övekedese, a^ ely nyom asztólag h a to tt F ra n cia orszá g t ö b b i v a ro sa ra , m eglepte a k o r ta r s a k a t. i-íorsie ig y i r P á r iz s r ó l; "A vá ros k is z iv a tt y ú z z a és b e k e b e le z i a pénzt és az embereket egyarán tj e l n y e l i , f e l f a l j a a t ö b b i v á r o s t ” .

p a r iz s te r je s z k e d é s e inkább a Szajna jo b b - , mint b—lo ^ r t já n f o l y t a t ó d o t t . Meg ^a 14. század második fe lé b e n a k i r á l y i r e z id e n c i a a szü k u tcá s, z s ú f o l t

C it e b ő l a jo b b p a r tr a k ö l t ö z ö t t , p á r iz s pompás korm ányzati negyede a jo b b p a rt n y u g a ti ré sz é n é p ü lt k i (L ou vre, T u il e r ie s p a lo t a és a p a lá is R o y a l).

A k i r á l y i p a lo tá k mögött nyugaton töm örü ltek az a r is z t o k r á c ia és a gazdag b u rz s o á z ia p a l o t á i és v i l l á i . A 17. s z . végén és a 18. s z . e l e jé n m'.r k i r a j ­

z o ló d ik a nyugati v á r o s r é s z társa da lm i a r c u la t a , a in t a v á ros korm ányzati, a r is z t o k r a tik u s negyede. kereskedelm i és pénzügyi v á l l a l a t o k továbbra i s a jo b b p a rt k ö z p o n ti, C ite v e l szem beniévé ré sz é n c s o p o rto s u lta k * Részben i t t töm örü ltek a kézművesek i s . K ialakulnak la s s a n az i p a r i negyedek a vá ­ ro s k e l e t i és é s z a k i r é s z é in , valam int a v á rosh oz k ö z e lfe k v ő te le p ü lé s e k b e n , f ő l e g sa in t ,,n to in e -b a n .

Az 1788-1794-es p o lg á r i forra d a lom e l ő e s t é jé n p á r iz s f a l l a l és vánház ö v e z e t t e l k ö r ü lv e tt v á ros v o l t . ;■» vá ros k e le t r ő l-n y u g a t r a 8 km—r e , é s z a k - r ó l - d é l r e 6 km-re t e r j e d t .

Csné 157

(11)

A to v á b b i c e n t r a l i z á c i ó fo n t o s té n y e z ő je v o l t a v a sú th á ló za t l é t e s í t é s e . A 19* s z . 4 o -5 o -e s év eib en P á r iz s f e l é irá n y u l jak az orszá g le g fo n to s a b b v a s ú tv o n a la i és a p á r i z s i v a s ú t i gó" rendk ivü lx je le n t ő s é g e t kapott F ra n ia - orszá g t ö b b i csom ópon tjával szemben.

A k ö z le k e d é s i k a p cso la to k s o k ré tű sé g e , a tó’ke töm örü lése, k v a l i f i k á l t munka­

e r ő j e l e n l é t e , a f ő v á r o s i p ia c nagy fe lv e v ő k é p e s s é g e - mindezek a tényezők e l ő s e g í t e t t é k P á rizsb a n az ip a r f e j l o d é s é t j a d i v a t - és lu x u scik k ek gyártásán k iv ü l, amely aég az abszolutizm us id e jé n a la k u lt k i és je le n t ő s mértékben m egőrizte kézm űipari j e l l e g é t , a 19, század u ásodik fe lé b e n l é t r e j ö n a gép­

g y á r tá s , a 2o* században p ed ig fo k o z a to s o n p á r iz s v á l i k a f r a n c ia g é p ip fr k ö zp o n tjá v á .

A k ö z ig a z g a tá s i határokon b e llii a f r a n c ia fő v á r o s la k ossá g a a leggyorsabban a 19* s z . 5 °-6 o ~ a s é v e ib e n n öv ek ed ett. Későb aagában Párizsban a la k ossá g számának növekedése l e l a s s u l és e lk e zd ő d ik a v á ros h o r i z o n t á l is t e r je s z k e ­ d é se , a perem városok irányában, A 7^-es é v e k tő l a v á ros Szajna megye te r ü ­ l e t é r e i s k i t e r j e d , a 2o. s z . 2 o -a s é v e i t ő l kezdve ivedig Seine et Oise me­

gye t e r ü le t é r e i s .

je lle m z ő , hogy 1 9 o l és 1954 k ö z ö tt magában P á rizsb a n a népiességszám csak 5 $~kal n ő t t , a ig a v á ro s k ö r ü li öv ezetben , több a in t k é ts z e r e s é r e emelke­

d e t t .

Mik a h a tá r a i és mekkora lakosságszám a a je le n k o r i P árizsn ak , ha nem a h i ­ v a t a lo s adatokat vesszü k a la p u l, amelyek a v á ros e la v u lt k ö z ig a z g a tá s i h atá­

r a i t tü k r ö z ik , hanem a d olg ok v a ló d i á llá s á b ó l indulunk k i?

Leggyakrabban úgy h e l y e s b í t i k a magára, p á r iz s r a vonatkozó h iv a t a lo s s t a t i s z ­ t i k á t , hogy N agy-párizsn ak t e k in t ik egész Szajna megyét. De ezek a határok i s k iseb bek a v á ro s té n y le g e s h a tá r a in á l, amely több irányban i s 1 5 -2o ka~re a h iv a t a lo s k ö z ig a z g a tá s i határokon t ú lr a n y ú lik , Szajna, Seine e t Oise aegyék f a l u s i t e le p ü lé s e in e k zöme, amelyek l o o é v v e l e z e l ő t t c s í k néhány

e z e r f ő s t e le p ü lé s e k v olte.k , j e l e n l e g több t i z e z e r la k osú városokká f e j l ő d ­ t e k , amelyeknek egységes u tca és ú th álózatu k van egymással és P á r iz z s a l, a e ly e k k e l egy v á r o s i a g glom erá ciót <. lkotnak*

p á r iz s lakosságának ö s s z e t é t e le i j e u v l l t o z a t o s . Ez annak a tö rv é n y sze rű k övetk eza én ye, hogy a vá ros n övekedését a 19. és a 2o . században aajdnem k iz á r ó la g F ra n cia orszá g aás k ö r z e t e ib ő l és k ü l f ö l d r ő l t ö r t é n ő beván dorlás o k o z ta , A 19. században a term észetes szaporodás ré sz e s e d é s e a n é p e ssé g - szám növekedésében B erlin b en 27 Bécsben 2o %, P á rizsb a n a in d ö ssze 15 % v o lt * A 2 o . században ez a mutató még k is e b b , és v o lt a k évek, amikor a hm1 ■ 1 ozás ok száma meghaladta a s z ü le t é s e k é t . Ac. ,o l s ő l o o év a l a t t N agy-párxzs a bevon dóriá sok rév én kb. 4 m i l l i ó f ő v e l n ö v e k e d e tt.

A beván dorlás je l e n t ő s mértékben m e g v á lto zta tta a v á r o s i la k o s sá g ö s s z e t é ­ t e l é t . Az 19 36 -os népszám lálás s z e r in t Szajna és Seine et Oise megyékben a h e l y i s z ü le té s ű e k k ép ezték a la k o s sá g 39*5 % -á t, az orszá g t ö b b i r é s z é b ő l b ev á n d orolta k az 51 %-»át, és a k ü l f ö l d i sz ü le té s ű e k a 9>5 % -á t. p á r iz s von­

zóköre b izon y os m értékig az orszá g minden k ö r z e té r e k i t e r j e d . P á riz sb a l e g ­ - 5 -

(12)

- 6 -

n em zetiség i ö s s z e t é t e l e v á lto z a t o s a b b , ,iin t F ra n cia orszá g bármely inás k ör­

zetéb en . I t t m egtalálh ató a v i l á g le g tö b b országának s z ü l ö t t e , de kü lön ö­

sen nagy az a l g é r i a i , az o la s z , spanyol és a le n g y e l nem zetiségűek száma.

X x X

Több mint n y o lc évszázada F ra n cia orszá g fővá rosá n a k is m e ri e l minden p o l i t i ­ k a i ren d szer p á r i s z t . Csak London e l ő z i meg p á r iz s t " f ő v á r o s i m inőségében” . V olta k id ő sza k o k , amikor a f r a n c i a kormány e lh a g y ta p á r i z s t , de egy p i l l a ­ n a tra se szűnt meg b e t ö l t e n i a fr a n c iá k nem zeti fővá rosá n a k s z e r e p é t , p á r iz s - fő v á r o s a szónak le g tá g a b b értelm ezéséb en . Bendkivül nagy és sok­

o ld a lú s z e r e p e , am elyet F ra n cia o rsz á g g a zd a sá g i é le té b e n j á t s z i k , k i v i l á g l i k á következő a d a to k b ó l; a főv á ro sb a n és perem városaiban töm örül F ra n cia o rsz ' g népességének 16 % -a, az á lla m i t i s z t v i s é l ő k töb b mint 2o %-a, a nagyiparban és kézműiparban f o g la lk o z t a t o t t a k 22 £ - a , a k ö z le k e d é s i és p o s t a i alkalm a­

z o tta k 25 % -a ,a kereskedelm i d o lg o z ó k 25 % -a, a bankok és más pénzügyi i n ­ tézmények alk a lm a zotta in ak több mint 4o Ja-a.

p á r iz s - a fr a n c ia f e l d o l g o z ó i p a r legnagyobb centruma, a városban és perem­

v á ro sa ib a n 1 ,3 m i l l i ó munkás d o lg o z ik , F ra n cia o rszá g i p a r i és k ö z le k e d é s i d o lg o z ó in a k mintegy ö tö d é , az i p a r i f o g la lk o z t a t o t t a k száma a la p já n p á r iz s k é ts z e r e s e n fe lü lm ú lja az É sza k i i p a r i k ö r z e t e t , és n égyszeresen a L o t h a r in -

g i a i k ö r z e t e t . Még jobban k itű n ik p á r iz s t ú ls ú ly a az orszá g más i p a r i k ö r­

z e t e i v e l v a ló ö s s z e h a s o n lítá s sorá n , az i p a r i termékek minősége és érték e a la p já n , minthogy a p á r i z s i ip a r k iv á ló m inőségű, b o n y o lu lt és d r á g a k é s z í t ­ ményeket á l l i t e l ő , melyek több és k v a l i f i k á l t a b b m u n k a erőrá ford itá st i g é ­ n yeln ek .

p a r ia s ip a r a ren d k ív ü l s o k o ld a lú , a városban k é p v is e lv e vannak mind a manu­

fa k tú ra id ő s z a k ir a je lle m z ő ip a rá ga k (r u h a -, b ú t o r ip a r , i l l a t s z e r - , lu x u s- és d iv a tcik k e k g y á r tá s a ), mind p e d ig a le g ú ja b b ip arágak - autó és re p ü lő g é p - g y á r tá s , e l e k t r o - és r á d ió te c h n ik a , s t b . ITagy-párlsba töm örü lt a f r a n c ia g é p -, v a g y - és ru h á za ti i p a r i dolgozóknak több mint 25 % -a, a nyomdaiparban fo g la lk o z ta to tta k n a k 45 % -a, az é p i t ő - , c i p ő - , b ő r - , f a i e l d o l g o z ó - , Üveg­

es é le lm is z e r ip a r i munkások 1 5-2oyí-a.

A p á r i z s i k ö r z e tr e e s ik a f r a n c i a v illa m o s e n e r g ia fo g y a s z tá s egynegyede#

P á rizsb a n ás környékén hőerőművek töm örülnek, melyek ö s s z k a p a citá s a 2 m i l l i ó k ilo w a t t f e l e t t van. Közülük a legnagyobbak az é s z a k i peremvárosokban t a l á l ­ h atók. £ vanves (5 oo e z e r k ilo w a t t ) é s G e n n e v illie r s (4 oo e z e r k ilo w a t t ) ] Az erőmüvek fű tőan yaga f ő l e g kőszén (e ls ő s o r b a n az É szaki m eden céből)! azon­

k ív ü l fe lh a s z n á ljá k még a L o th a r in g iá b ó l érk ező i p a r i g á z t* valam int a Szajnán és Le H a v re-p á rizs o la jv e z e té k e n s z á l l í t o t t k ő o l a ja t . A város v illa m o s e n e r g ia szü k ség letén ek m integy a n e g y e d ré szé t az Alpok, a Rhone és a iS a s s if- C entral v iz ie ró m ü v e i s z o l g á l t a t já k .

A n eh ézipar v e z e tő ágazata a g é p g y á r é ts , amely több mint 3oo e z e r munkást f o g l a l k o z t a t , a p á r i z s i k örzet üzemei p rod u k á ljá k a F ran ciaországban e l ő á l ­ l í t o t t g ép k ocsik 8o % -á t, a repülőgépm otorok 9o % -á t, a tr a k to r o k , r e p ü lő ­ gépek és v illa m o sb e re n d e zé se k több mint 6o $ - á t .

X A könyv m egjelen ése ó ta a L a c q -i mezők fö ld g á z á t i s e l j u t t a t t á k a f ő v á ­ ro sb a , s ó t te r v b e v e tté k a nemrég H ollan diában f e l t ir t fö ld g á z egy r é s z é ­ nek id e ju t t a t á s á t i s . ( a s z e rk .m e g je g y z é s e )

Csné 159

(13)

*

Országos' je le n tő s é g ü e k nég a fé m je idolgozóipar töb b aás ága i s , különösen a szerszám gépgyártás (az orszá g s ze r számgépiparának töbtí ;oint 4o $ - a ) ,

a m űszer- és esz k ö z g y á rtá s, finommechanikai és o p t ik a i készítm ények g y ártá sa . P á riz s so k o ld a lú vegyiparában kiem elkedő s z e r e p e t j á t s z i k a gyagyszerv:-gyá­

s z é t , gumi- és gUi-’JLckkek g y á rtá sa , műanyag-, f e s t é k - és film v e g y ip a r . Régóta v ilá g h ír e s a p á r i z s i illa t .s z á r g y á r t á s .

A r é g i ip a rá ga k közü l k oráb b i je le n t ő s é g é t m eg őrizte a ru h á za ti ip a r . Ruha- fé le s é g e k e l ő á l l í t á s á v a l f o g l a l k o z i k több mint l o o e ze r ember, p á r iz s

'• 'irá n y ítja a d iv a t o t " és g y á r t ja az országban e l ő á l l í t o t t készruhák töb b, mint 4o % -áto

Továbbra i s s z é le s k ö r ű nem zetközi k e r e s le tn e k örvendenek az un, p á r i z s i cik kek ( a le g k ü lö n fé lé b b n ő i és f á r f i t o a le t t c ik k e k , képzőm űvészeti, r ö v id ­ á r u ip a r i készítm ények és ékszerük, ' > ’ Ez í-v g y á rtá sa , a ru h á za ti ip a rh o z hason lóan , f ő l e g kisüzemekben t ö r t é n ik . Több t i z e z e r k is ip a r o s d o lg o z ik a k i s i p a r i műhelyekben, vagy otth o n , és k észítm én y eit a nagykereskedelm i v á l ­ la la to k n a k a d ja elő Ezek a készítm ények k ifin o m u lt művészi Í z l é s s e l , v á l t o ­ za tos formákban és s z in fé le s é g e k b e n készüln ek .

J e lle g z e t e s c s o p o r t o t képeznek azok az ip a rá ga k , melyek a la k o ssá g i n t e l l e k ­ t u á l i s és k u lt u r á lis s z ü k s é g le t e it vannak h iv a tv a k i e l é g í t e n i : a p a p ir - és nyomdaipar, f ilm ip a r , könyvkiadás* s t b8

A p á r i z s i k örzetb en tömörül F ra n ciaorszá g k u tató in t é z e t e in e k ős k í s é r l e t i la b ora tóriu m a in a k zöme. A f ő v á r o s i gyárak v e z e t ik be e lő s z ö r és t ö k é l e t e s í ­ t i k a te c h n ik a i ú jd on sá g ok a t, fe lf e d e z é s e k e t , p l . auom ipirbán, az e le k t r o ­ nikus és r á d ió te c h n ik a i ip a rb an .

p á r iz s , mint k eresked elm i központ nemosak o r s z á g o s , hanem nem zetközi j e l e n ­ tő s é g ű . a fő v á ro sb a n so k e ze r ü z le t és mintegy 60 p ia c vun, ninden t i z e d i k f e l n ő t t p á r i z s i a kereskedelem ben d o lg o z ik , p á r iz s kereskedelm i forgalm a F ra n cia orszá g keresk ed elm i forgalmának f e l é t a l k o t ja .

p á r iz s , mint k ö z le k e d é s i g ó c, a t e n g e r i k özlek ed és k i v é t e l é v e l , a k ö z le k e ­ dés minden ágazatában s z ilá r d é n t a r t j a az e ls ő h e ly e t } 11 v asú tvon al k ö t i ö ssze a fő v á r o s t az o rszá g minden k ö r z e té v e l és le g je le n t ő s e b b k ik ö v ö iv e l.

A sugaras v a sú tv on a la k a t két k örirán yu v asú tvon al k ö t i ö s s z e ; a k is kör a k ö z ig a z g a tá s i értelem ben v e t t p á r iz s határán f u t , mig a nagy kör a vá ros k ö z p o n t já t ó l l o -2o km-re t a lá l h a t ó , a forgalom o r o s z lá n r é s z é t ez u tó b b i b o n y o l í t j & X & • Á p á r i z s i g ó cb -n fo n to s nem zetközi vonalak ta lá lk o z n a k , amelyek Cherbourg és Le Havre k ik ötők ön k e r e s z tü l Közép-Európa o r s z á g a it k ö t ik össze Észak-kimerik " v a l, Nantes és Bordeaux k i k ö t ő i révén p ed ig D él- Amerlkával é s N y u g a t-..fr ik á v c l.

p á r iz s - Európa e g y ik legnagyobb fo ly a m i k i k ö t ő je , melynek áruforgalm a az é v i 15 m i l l i ó tonnát i s m eghaladja. S zerteágazó f o l y ó - és csa to rn a h á ló z a t k ö t i ö ssze a f ő v á r o s t a La Iianche csa torn a k i k ö t ő i v e l , a S za jn á v a l, L o i r e - r a l , a Saone-nal és R h on e-a l. P á r iz s b ó l v í z i utón m eg k özelíth etők a nagy- t e n g e r i k ik ö tő k .

- 7 ~

(14)

- 8 ~

p a r is d o i t - j . l s*a g ra n d ir?

•’Usine n o u v e lle Ed. s u p p le mens,st 1962. d e c . 19-21 o ld .

Az 1954-os es 1962-es népszám lálások k ö z ö t t i id ősza k b a n a p á r i z s i k ö rz e t n épességé 1»8 %—k a i n övek edett (M a r s e ille növekedése 17 c/ot T ou lou se-é 2o %, I lic e -é 18 %, T óulon-é 17 $» G r .n o b le -é 37 %')• A munkahelyek szána 26 %-káL

n öv ek ed ett. A p á r i z s i k ö r z e tb ő l k i t e l e p í t e t t 745 v á l l a l a t k ö z ö l 6o9 a L e s-S a b lcs -O5 olon n e — Lons—le —Saunier v o n a lt ó l északra t e l e p ü l t á t.

George p i e r r e j problem es de l a c o n c e n t r a tio n urbaino parisien n e

" T ijd s c h r . econ . en s o c i a l e g e o g r .«

1962. 53. No 8 -9 , 179-184 o ld . F ra n ciaorszá g népességének a p á r i z s i agglom erációban t ö r t é n ő töm örü lése a törven ysz^ rü f e j l ő d e s te n d e n c iá já t m u tatja. 1848—bán az orszá g lakosságának meg csc.k 4 ,5 jj—a la k o t t P á rizsb a n ( 1 ,5 n i l l i ó . f ő ) , a JtX. s z . e l e jé n - tö b b , c in t ^lo 1931-ben 14 %, 19öo-ban p e d ig már 1 6 ,5 £ ( 7 ,5 m i l l i ó f ő ) .

rám utat, hogy s z egy s o r problém át j e l e n t töb bek k ö z ö tt p l . a &zük-

n y o lu jt v o l t á t ( é v i 4oo e z e r tonna hús, 1 ,4 m i l l i ó tonna z ö ld s é g és gyü­

m ö lcs, 4 ,5 m i l l i ó h l . t e j , 1 m illiá r d l i t e r b o r , 8o e z e r to h al s t b . ) . V izsg á lv á n p á r iz s s z e r e p é t ^Franciaország é le t é b e n , a s z e rz ő m e g á l l ó i t j a , hogy a p á r i z s i agglom erációban töm örül az o rsz á g e z e r f ő n é l több alkalm a­

z o t t a t f o g la lk o z t a t ó n a g y v á lla la ta in a k 1/ 5- e , nagyarányú a tő k e k o n c e n tr á c ió , nagyszámú egyetem i h a llg a t ó s á g van j e l e n (75 e z e r - a f r a n c ia egyetem i diák­

ság f e l e ) , 2oo km—es k örzetb en ig e n erős a k ö z le k e d é s i von zás, s t b . Megem­

l í t i a s z e r z ő a k ü lv á r o s i ö v e z e t gyers f e j l ő d é s é t a k ö z p o n ttó l 25 km—es kör—

zetben i az a gglom erá ció népessége évenként m integy 14o e ze r f ő v e l n övek szik ) kb. 2 m i l l i ó ember v e sz r é s z t a mindennapos ingavándorforgólom ban a v á ro s k ö zp on tja fe^é és v is s z a - gyakran a v i l l á v a l b e é p í t e t t s a já t t e le k r e

(3oo - 5oo m )» A te le k á ra k ingadoznak 5o u jí'r a n k tó l (a kevésbé néoszerli pe­

remvárosokban) 8 e z e r u jfr a n k ig (a C ham ps-ülysées-n) m -k é n t. a cik k megem­

l í t i , hogy mozgalmat i n d ít o t t a k a p á r i z s i a g glom erá ció -teh erm en tesítéséért.

A le g u tó b b i l o évben a k ö r z e t i te r v e z é s k öv etk eztéb en s ik e r ü lt e lk e r ü ln i ö ssz e s e n 15o e z e r n é l töb b f ő t f o g la lk o z t a t ó v á l l a l a t o k l é t e s í t é s é t (amely m e g fe le l 5oo e z e r f ő n ép ességn ek ), « c ik k s z e r z ő je gazdasági szem pontból in d ok ola tla n n a k i t e l i meg, hogy P á rizsb a n és környékén az e le k tr o te c h n ik a i ip a r f o g la lk o z t a t o t t ja in a k több mint 5o % -a, a g ép k ocsig y á rtá sn a k 75 # - £ , s t b . töm örül, a k u lt u r á lis fu n k ció k tö m ö rü lé sé t v is z o n t - v e z e tő tudományos intézm ények, nagy könyvtarak, nem zeti archívumok, v e z e tő szinházak és e ;'/ . - bek j e l e n l é t e t — a s z o r z ó s a já to s a n p á r i z s i je le n s é g n e k m in ő s ít i.

Csné 161

(15)

%

p a r is e t sa r é g ió n , " A r c h i t .d s . u jo u rd * h ű l” 196o. No 9o,

Vo-7 4 old.

Az 196o. aug. 6 . - i r e n d e l e t t e l lé t r e h o z t á k a p á r i z s i k ö rz e t tá jren d ezésén ek progranm ját. A programú. a la p já t p ^ á z s e lő v á ro sa in a k ú jjá s z e r v e z é s e és r e ­ k o n s tr u k c ió ja k é p e zi (azok b ő v íté s e n é lk ü l), hogy a p á r i z s i k ö zp o n ti magban je l e n l e g töm örülő n ép esség e lh e ly e z h e tő le g y e n . Ebből a c é lb ó l a v á ros k ör­

nyékén 3 uj k özp on tot és egy s o r b o ly g ó v á ro s t hoznának l é t r e , n ely ek p á r iz s körü l két k on cen trik u s körben helyezkednének e l* A b e ls ő körben - 6. a k ü ls ő ­ ben - 4 t e le p ü lé s l é t e s í t é s e van előirá n yozva ,, A zonkívül p á r iz s v on zá sk öré­

be aég néhány, a v á r o s t ó l lo o - 2 o o km~re fe k v ő v á r o s t i s bevonnának. Az é p í t ­ k e zé st P á r iz s t ó l sz á m íto tt 15 ka-es zónában v a ló s íta n á k meg, a in te g y 4ooo h ek tá rn y i t e r ü le t e n , ahol a le g k ö z e le b b i jöv őb en 2oo e ze r uj la k á s é p ít é s é t irá n y o ztá k e l ő . a programú m e g v a ló sítá sá t l o évre t e r v e z ik , ö ssz e s e n 750 e ze r la k á st irá n y o z ta k e lő 3 a i l l i ó eaber szán ára. A te r v e k s z e r in t továbbá 114o ka uj u ta t k e l l é p í t e n i és 2100 k n -t f e l ú j í t a n i . A f o l y ó i r a t é le s e n támadja a h iv a t a lo s programmot, aaelynek a a e jv a l ó s i t á s a - a f o l y ó i r a t s z e r i n t - a p á r i z s i a g glom eráció to v á b b i törőd éséh ez v e z e t , .rinthogy csökken a ' szabad és z ö ld t e r ü le t , tovább f e j l ő d i k a su g a ra s-k on cen trik u s re n d sz e r, o n e ly a

b e é p ité s sű rű söd ését v o n ja naga után. A f o l y ó i r a t á l t a l ja v a s o lt « e l l e n « - te r v egy uj modern, 1 a i l l i ó la k o s ra t e r v e z e t t városnak, P á r iz s t ó l kb.

5o k a -re szabad t e r ü le t e n tö r té n ő f e l é p í t é s é t t .r a ln a z z a , a s z a b á ly o z o tt bő­

v ít é s k ésőbb i le h e t ő s é g e it i s flg;.-’o lé n b e v é v e . Egy ily e n városnak ("párhuzamos Párizsnak1'-) l é t e s í t é s e k é ts z e r o lc s ó b b , a in t k is b oly g óv á rosok é p ít é s e a meg- lé v ő főváros öv e ze té b e n .

B a stié J » : Les grands s e cte u r s dff a c t i v i t é de l s ag£:loa éra tion p a r is ie n n e . 1tI n fo r n . geo g r . " 1961, 25, No 2 . 8o-8 5 o ld .

A c ik k m eg em liti, hogy a p á r i z s i agglom eráció k e re ső népességének aránya (4 9 ,8 %) magasabb, a in t az o rszá g o s arány (44 # ) j ugyancsak aagasabb a f o g ­ l a l k o z t a t o t t nők arányszáaa (3 7 ,2 % ), szenben az o rszá g o s 3o % -k a l. P á r iz s ­ ban s z é le s körben e l t e r j e d t Mindennapos in g-.vándorforgalom . (1954-ben p á r iz s munkásai közül 500 e z e r , és perem városainak d o lg o z ó i közü l 80 e z e r in gaván - d o rfo rg a lo u b a n v e t t r é s z t ) . Jtz agglom eráció gazdasági ágazatainak egész so rá ­ ban az a d o tt ágazat k ereső népességének jelei-S éken y szá za lék a t a lá lh a t ó a f r a n c i a fő v á ro sb a n : p l . a bank- és b i z t o s í t á s i ügyletekben - 5o ',5, a nyonda- ip a rb an és k ia d ó v á lla la to k b a n - 47 $ , a vegyiparban - 34 a f é n f e l d o l g o z 's - ban - 3 1 ,5 a ruhaiparban - 3o %. p á r iz s k örzetéb en tön örü ln ek a bankok, v a la n in t a le g fo n to s a b b ip a rá ga k üzemei, a v a sk oh ászat, a t e x t i l - és é le lm i­

s z e r ip a r k i v é t e l é v e l . A p á r i z s i ag, lo a e r á c ió b -n töm örül a rep ü lőgép ipa rb a n f o g ­ la lk o z ta to tta k n a k 56 % -a, a v illa m o s g é p ip a r - 59 % -a, a g ép k o csig y á rtá s 64/A-a, az ó r a ip a r , o p tik a és finom..íechanika - 68 % -a, a g y ó g y sz e r ip a r - 16 >0-a » a film ip a r - 80 % -a. Az a g .lom erá ciób a n 387 e z e r v á l l a l a t működik (az országban

(16)

- l o -

A tö b b , a in t 2oo uunkást fo g la lk o z t a t ó üzenek m egoszlása p á r iz s és peremvá­

r o s a i k ö z ö tt fiig g az ip t r ó g o r i e n t á c i ó j á t ó l . íg y p ld . a peremvárosokban 376 fé m fe ld o lg o z ó üzem, magában a városban 135 i l y e n üzem müködikj a v e g y ip a r ­ ban 94, i l l . 36 %, az é le lm is z e r ip á r b a n 3 91 i l l * 18 %, a p ^ p ir és f a f e l d o l - gozóip.:.rban 19» i l l * 5 %• 3gy s o r más ip< rág. vonatkozásában az arány f o r d í ­ t o t t ; é p ít ő ip a r és kommunális gazdálkodás 88 % (magában P á riz sb a n ) és 46 % (a per- meken), ru h a ipa r 44, i l l . 12 %, egyéb ágazatok 42 i l l . 29 %•

p á r ia s perem városaiban töm örül a 2o o -n á l több munkást f o g la lk o z t a t ó műszer­

i p a r i üzemek zöme*

A c ik k té r k é p m e llé k le te f e l t ü n t e t i a p á r i z s i k ö r z e t 50 f ő n é l több munkást fo g la lk o z t a t ó üzemeinek f ö l d r a j z i e lh e ly e z k e d é s é t.

George p i e r r e ; N é c e s s ité s e t

d i f x i c u l t é s dc une d é c e n t r á lis á t io n i n d u s t r i e l l o en Francé, "Annual g e o g r .'1 1961, 7 ° , lío 377» 25-36 o ld . 196o é v v é g i adatok s z e r i n t a p á r i z s i k örzetb en 7 ,3 m i l l i ó ember é l t . Az u t o l ­ só 5o évben a fő v á r o s la k o ssá g a m e g k é tsz e re z ő d ö tt, m elyből a term észetes sza ­ porodás ( amely f ő l e g 1945-196o k ö z ö tt fig y e le m r e m é ltó ) csak 5oo e z e r f ő , a b e t e le p ü lé s 3 ,5 m i l l i ó f ő . a fő v á ro s b a b e t e le p ü lő k k ö z ö tt tú ls ú ly b a n ven a f i a t a l s á g . A népességnek a p á r i z s i k ö rze tb e t ö r t é n ő ö z ö n lé s e k a p cso la tb a n van , a term elésnek es tőkenek nagyfokú tö m ö r ü lé s é v e l- j k örzetb en i- en f e j l e t t a s z o lg á lt a t á s (" S e e t e u r t e r t i a i r e ” ) , amely a f a l v a k t ó l nagy mennyiségben vonzza a sza k k ép zetlen munkaerőt. A k ö r z e t k özlek ed ése i s t ú l z s ú f o l t (a fő v á ro sb a n m integy 1 ,5 m i l l i ó g é p k o csi t a lá l h a t ó , az o rsz á g gépkocsiállom ányának 21% -a ).

L* aaónagement de la r é g io n p a r i - s ie n n e . 1. p a r t. Ls agglomér a t io n p a r is ie n n e . "Hetes et étu Jes docum.

Doc m. f r a n c . " 196o. No 27o8. 28 p*

1954-ben F ra n cia orszá g lakosságának 56 %-a v á r o s i la k o s v o l t (H ollandiában 87%, USA-ban 59%). 'A p á r iz s i k ö rze t népes só gszáu<~ magasabb* mint az utána k övetkező 33 f r - n c i a v á r o s é . 1956-ban i t t la k o t t az o rs z á ,; népességének 1 7 ,6 jjg-a, 196o—bán 1 8 ,5 %—a. A k örzetb en töm örül az o rszá g k e r e s ő n ép ességé­

nek 23 %-a. 1954-ben a kereső n ép esség 54 % -át a s z c l g Itatás^ 4 3 ,5 % -at p edig a ife ld o lg o z ó ip a r f o g l a l k o z t a t j a .

A p á r i z s i k ö r z e t k e r e s ő népességének m egoszlása (ö s s z e h a s o n lít v a a New Y o r k -i k ö r z e t a d a t a iv a l).

\ • ^

Csnó 163

(17)

(195Q)

11 -

IIow Y o rk -i k ö r z e t

ép esség ( l o o o f ő ) K ereső népesség

E bből: • •

■ ' • i-|ez’Őgazdáság : É ^ itő ip a r Pe 1 dolgozóidra?

'K özlekedés, posta- K oresk ed ele;;, .pénzügy / S z o lg á lt ~ t á s o k .

-■ ■ -Egyéb > t r ■ - -

• ' efc-a'iiv:

12912 5315, 0 ,6 % . 5 ,3

3 o , 5 £ .

9,-2.,&v„

28} 1 >6 26,1

k'4‘ -e t (S e in e , 3cin é c t O ise )

(1954) 6864 3379 ..

,0 ,6 .%

6,3

%

37.4

$

5 , 6 # 2 1 ,0

%

25.4 V- ' 2,3

i.-'n

v á ro s ■ ( p ó r i a s ) k ö zle k e d é si' h.'-ló zi.ííu ne:? képes k i é l é k ít e n i -'-a .képesség nö­

vekvő ig é n y e it , l96ó-ban 112o e z e r g é p k o ó s i, v a la a in t -7o b 'e z e r a otork erék p á r és ro b o g ó R üZldkódett. 19©’o•*'ls 196c k ö z ö t t - a p á r iz s i’ k ö rze t la k ossá g a 4,8.b i l l i ó r ó l .8,-4 ailiiór^ n ő t t , 1955~196o k ö z ö tt az .évi á tla g o s népességnövekedés I6 0 -I 8 0 G sér/.iő v o ,lt, ez Qa^a után v o n ja -a r é g i peröatfáro- sok b ő v ít é s é t ás ú ja k lét c a i t é s é t , ( p á r i z s t ó l 4o -5o kxi-nyi tá v o ls á g r a uj

uoly'góvárosok k i a l a k í t á s á t ) , f , fj

La c r o i s s a s c é 3e ' l 5 a,- ,l o a é r a - t i o n p a r is ie n n e CaíAers fr a n c . Docua. a c t u d , <* 1961. No 59*1-2 - H ivatc-losán a p á r i z s i k ö r z e tk o r ta rtozn a k a k övetk ező aegyék: S ein e, Seine és O is o , Seine és .v a la a in t O ise negye 5 d é l i kan ton ja, 18ol~bon a k ö r z e t n ép essé;.> -1 ,4 t r i l l i ó f o v o l t , 19ol~ben a r 4 a i l l i ó , 1954-ben 7 ,4 a i l l i ó , 196o-ban pedig-" 8 ,4 i i l l i ó - f ő . a n épességn övek-dés iiteae fo k o z ó d ik , az u tó b b i 25 év a l a t t a la k ossá g szá a 1 .4 m i l l i ó v a l n öv ek ed ett, eb b ől az I954**196Í> évekre e ö ik o?8 a i l l i ó f ő (v a g y is a növekedés 10 ,8 £ - o s szemben

az országos 4 ,6 # ~ k á l). A- k örzet népességének növekedése az u tó b b i 5 év a la ti 7o ,#-b£S iüás a e'.y ék b ől t ö r t é n t b ev á n d óriá sb ól fakad*- j,. p á r i z s i k örzeten b e ­ l ü l a népes sót*'ig en Ogyenetl'onül o s z l i k :ieg^,^z 1 9 5 4 -1 9 5 9 -e s , időszakban az u j b e t e le p ü lő k zöme - (7-55 e z e r a 811 e z e r b ő i) S ein e aegyé^o., v a la a in t

S eine et Oise,' Seirití^et -ifain-ő ac yék P á rizsh oz k ö a e lfe k v ő k ö z s é g e ib e t e l e ­ p é i t át'. A n épesbeíg töm örü lése f o l y t á n egy. Sor mafafezen -apg ,ld h ató pro,bléaa k e l e t k e z e t t . Ha a növekedés íitejie az e 1 kővárt ke ao években •• zonos marad,.- „akkor 19 7 1- r e l o,6 a i l l i ó 3&JBJPJ52I c’ rv ',ioln.-- ^., .

r fíK-i

4 'A . ,

(18)

- 12 -

A .E .Szluka* p o l i t y i k a d e c e n tr a - l i z á c i i p a r iz s a i j e j o r e z u l t a t i j

' . ’ (V e sz tn y ik M oszkovszkovo U n iver-

s z i t e t a j Geoc r á f i a ) 1961* No 1.

_ - 3 1 -36 old*

F ranciaországban n e g fig y e lh e t ő k az egyre növekvő e l l e n t é t e k e g y r é s z t a"gazda­

s á g i f e j l ő d é s a n é p e ssé g tö n ö rü lé s s z i n t j e k ö z ö t t az i p a r i k örzetb en ( p á r i z s i , é s z a k i és l o t h a r i n g i a i ) , m ásrészt az o rszá g középsó é s d é l i ré s z é n lé v ő e l ­ maradott aezogazd a sá gi k ö r z e te k k ö z ö t t . P á r iz s r a ás környékére ju t az ország lakosságának 1/ 6- a , az i p a r i te r r ie lé s 1 / 4 - e , a kereskedelm i forgalom nak több n in t a f e l e i a nem zeti jövedelem nek töb b mint 1 /3 - a . Minthogy p á r iz s a l e g ­ nagyobb n u rk a e rő p ia c, amely magasabb b é re k e t f i z e t , a fő v á r o s magához vonzza a különböző fo g la lk o z á s ú szem élyeket az o rs z á g egész t e r ü l e t é r ő l . 19o l és 1959 között F ra n cia orszá g n é p esség e 4 ,1 m i l l i ó v a l n ő t t , eb b ő l 3 a l l l i ó fő v á ­ r o s i la k o s l e t t . A term elés és népasség r e n d k iv ü li töm örülése a főv á rosb a n sok hátrányos következményt j e l e n t mind magára p á r iz s r a (a kommunális g a zd á l­

kodás b o n y o ló d o tt , a lakásproblém a k i é l e z ő d ö t t , a v á ro s e g észség ü g y i h e ly z e ­ t e r o m lo t t ), mind p e d ig az o rs z á g egyéb k ö r z e t e i r e .

1955-ben tö rv é n y t h ozta k , a n ély m e g t il t ja u j i p a r i üzemeknek a p á r i z s i k ö r z e t­

ben tö r té n ő l é t e s í t é s é t , i l l . a m eglévő üzemeknek lo % -n á l nagyobbra tö r té n ő b ő v í t é s é t . 195o-1959 években 594 i p a r i üzemet t e l e p i t e t t e k k i , amely a p á r i­

z s i k ö r z e t i p a r i üzem dtíkesak 1%-át é r i n t e t t e . Az u j v á lla la to k n a k 55 $ -a P á r i z s t ó l 7 o -2 o o k n -re t e le p e d e t t l e .

A d e c e n t r a liz á lá s p o l i t i k á j a l o év a l a t t nem m u tatott lén y eg es b e f o l y á s t és nen tu d ta m e g á llíta n i p á r iz s gazdasági p oten ciáljárn ak n öv ek ed ését.

ha c o n c e n tr a tio n p a risie n n e et ses in c o n v é n ie n ts . “ Cahiers fr<,nc. Docum. a c tu a l.1 9 6 1 No 59 ő -7 o ld .

A c ik k k i f e j t i azokat a -n e h é z sé g e k e t, am elyeket a P á riz sb a tó d u ló la k o s s á g terem t. Igen sú ly o s a la k á s h e ly z e t. 1945-1957 k ö z ö t t a p á r i z s i k örzetb en l9o e z e r la k á st e p i t e t t e k , amely 600. e z e r f ő r e v o l t előirá n yozv a ^ ugyanekkor a la k ossá g ugyanezen időszakban 95o e z e r f ő v e l g y a r a p o d o tt. A meglévő la k á s ­ kontingens je l e n t ő s ré s z é több mint l o o éve é p ü lt . S ein e o t o i s e és Seine e t Merne megyék a k tív népességének többi mint 7o, i l l e t v e 60 %-a. más községben

d o lg o z ik , mint amelyikben la k ik . P á rizsban a d o lg o z ó k 2 /3 - a naponta á t la g oda és v is s z a 1 óra 2o p e r c e t u t a z ik , a p á r i z s i k ö r z e t la k ó i naponként kb.

7 m i l l i ó u ta z á st hajtanait v é g r e . 1953 és 1959 k ö z ö tt a metrón u tazók száma 13 % -k a l, az autóbuszon utazóké 6 % -k a l, a h e ly ié r d e k ű vasutakon utazóké - 16 $ -k a l em elk ed ett, p á r iz s g é p k o csip a rk ja az 1949 é v i 35o e z e r r ő l 196o - r a 1 1 2o e ze rre n ő t t , nem szám ítva a mintegy 7oo e z e r m otork erék pá rt, mopedet, s t b . A v iz v e z e té k -h á ló z a t a v é g le t e k ig t ú l t e r h e l t .

Csné 165

(19)

B&stié Jean - E r ic iile r H a rcéi;

D é lim it s t io n de l c a gglom ération p a r is ie n n e "F o p u la tio n ’1, 1960. 15* No 3» 433-356 o ld .

183o és 196o k ö z ö tt F ra n cia orszá g népessége 33 $ - k a l n ő t t , m ig 'P á r iz s la k o s ­ sága 1 m i l l i ó r ó l 7 m i l l i ó r a em elk ed ett. Szükségessé v á lt a v á r o s i agglomerá­

c i ó öv e ze tő h atárain ak m e g á lla p ítá s a , amely már 3 megye t e r ü le t é r e i s kJ.ter­

je d t* Ezt a munkát az IN5F.fi (Nemzeti S t a t i s z t i k a i és Gazdasági Kutató I n t é z e t ) k ö r z e t i o s z t á ly a v é g e z te e l . A munkába dem ográfusokat, g eog rá fu sok a t és más szakembereket i s bevontak* A községenként e lv é g z e t t kutatásoknál fig y elem b e v e t té k ;

a / a népesség számát és sű rű sé g é t, b / az 1936 és 1959 k ö z ö t t i évek f e j l ő ­ d é s i ü t0:lé t , c / a la k o s sá g fo g la lk o z á sá n a k j e l l e g é t és munkahelyét,

d / a t e le p ü lé s beépü lésén ek t íp u s á t , e / a k ö z le k e d é s i ö s s z e k ö t te t é s meg­

l é t é t P á r iz z s a l, f / a la k ossá g v á n d orlá sá t az agglom eráción b e l ü l .

A t e r ü le t gondos elem zésének eredményeképpen az a g glom eráció a lá b b i r é s z e l t

h a tá roztá k meg* '

I - Szükcbb é r t e l emben v e t t a g g lom eráció (v á r o s i ö v e z e t ), amely magában f o g ­ l a l j a ;

” A" j e l ű a lö v e z e t e t (25 k ö zsé g , 3984 e z e r la k o s ) so k lü tá so s házakkal b e é p ü lt t e r ü l e t , ahol majdnem t e l j ó s a b e é p ü lts é g és a népsűrűség km2-ként 7 e z e r f ő n é l taagasabb

" 3 ” j e l ű a lö v e z e t e t (69 k özség, 1965 e z e r l a k o s ) , ahol a tö b b la k á sos lakóházak eg y ed i j e l l e g ű házakkal (1 -2 c s a lá d ) váltakoznak* a népsűrű­

sé g magas.

I I - az agglomer á c i ó k ü lső ö v e z e t e, v . perem város! ö v e z e t. ( l o 4 k ö zsé g ,

7oo km2, 558 e z e r la k o s ) az eg y ed i j e l l e g ű b e é p í t e t t s é g gyenge, a n é p e s- et'.i száma gyorsan n ö v e k sz ik , a la k o s sá g naponként tömegesen In g á zik P á riz sb a és v i s s z a , és a k ö z le k e d é s i h á ló z a t f e j l e t t . A m ezőgazdasági népesség aránya kb. 5 %

I I I - V onzásövezet - »a lv ó »; ö v e z e t ( l l o k ö zs é g , 9oo km2 , 273 e z e r f ő )

A t e r ü l e t e t ugyanaz j e l l e m z i , mint a n ö v e z e t e t , csak a v á r o s i vonások kevésbé e r ő t e l j e s e k . A népsűrűség km2-ként 3 o o -r a csökken.

Összegezve* a p á r i z s i agglom eráció (1 9 5 4 -e s adatok a la p já n ) 331 k ö zsé g e t f o g l a í magában (235o kn2) 6774 e z e r la k o s s a l (1960 ja n . l~ r e szám ítva 7 ,5 m i l l i ó l a k ó s ) .

- 13 -

(20)

\

E a s tié Jean* C roissa n ce e t l i a i t e s de 1*a g glom éra tion p c .r is ie n n e . í:l n f ó ra * t:eog r.

1959, 23, No 3, l o7-116 o ld , 1946 ás 1958 k ö z ö tt p á r iz s la k o s sá g a 5 ,8 m i l l i ó r ó l 7»1 m i l l i ó r a n ő t t . A 19»

század k ö z e p é tő l az a g glom erá ció n épességének n övek edését az o rszá g aás k ö r z e t e ib ő l és k ü l f ö l d r ő l t ö r t é n ő b eván dorlás i d é z i e l ő (a term észetes szapo-

- 14 -

A p á r i z s i a gglom era ció határának a e g á lla p it á s á r a a á r több k í s é r l e t tö r té n t*

A leggyakrabban fe lh a s z n á lt k r i t é r i u a , am elyet a Revue p o p u la tio n , 1952, 9 5 - lo o ld . k ö z ö l t , s z e r in t a p á r i z s i a g glom erá ció a ío v á r o s o n k iv iil Scine megye 5o k özségét és Seine e t O ise aegye 5 k ö z s é g é t f o g l a l j a magában. ;>z un. e lo v á r o s i öv ezeth ez Seine aegye 3o k ö z s é g e , Seine e t o i s e negye 124 községe és Soiae e t Iiarne megye 7 községe t a r t o z i k . 1959* január 1-é n a p á r i z s i a g g lo a e r á c ió n épessége 7125 e z e r f ő t t e t t k i . Az 1959* fe b r u á r 4. - i re n d e le tn e k m e g fe le lő e n l é t r e j ö t t a p á r i z s i k ö r z e t , a a ely majdnem e g é sz Seine e t o i s e megyét aagában f o g l a l j a , v a la a in t l o kantont Seine e t Harne m egyéből, 5 kantont O ise m egyéből. A k ö r z e t n épessége 1959. jan u ár l~ é n - kb. 8 m i l l i ó f ő .

E r ic h le r M .• H ethode.de rech erch e u t i l i s é e pour l a d é te r a in a tio n

' des coamunes d o r t o ir s de l a

r é g io n p a r is ie t n e . J. S o c .S t a - t i s t . p a r is 1958. No 4 -6 , 9 6 - 116 o ld .

A p á r i z s i k ö r z e t népességszámának növekedése f ő l e g a peremvárosokban megy v ég be. A 19* szazad végének a d a ta ih oz v is z o n y ít v a Seine aegye népessége

ö t s z ö r ö s é r e , Seine e t Oise megye la k o s sá g a p e d ig 3 ,5 s z e r e s é r e n ő t t . p á r iz s környékén gyakoriak az olyan t e le p ü lé s e k , amelyek n épessége la k ó h e ly é n k iv ü l t a l á l munkát és r é s z t v e s z a mindennapos in g a v á n d o rfo r alomban.

A S t a t i s z t i k a i és G-.zdasági Kutatások I n t é z e te (iIISEE) a zt a fe la d a t o t kapta, hogy h a tá ro zza meg a p á r i z s i a gglom erá ció h a t á r a it . A legn eh ezebb fe la d a t az u n ." a lv ó -t e le p ü lé s e k ” meghatározása v o l t . Ezek k i je l ö l é s é n e k kritériu m akén t t a p a s z t a la t i utón a következő mutatókag v e t té k fig y e le m b e ; a / a k ereső népesség töb b a in t 4o p- a a t e le p ü lé s h a tá ra in t ú l t a l á l munkátj b / a lakosságnak kevesebb mint 25 % -át f o g l a l k o z t a t j a a mezőgazdaság*

o / az egy fő r e eső h e ly i adó k is e b b , a in t a p á r i z s i agglom erációban á t la g o ­ san.

Ezeknek a te le p ü lé s e k n e k a k i j e l ö l é s e során b e b iz o n y o s o d o tt , hogy azok e?y ré s z e nem P á r iz z s a l, hanea környezetén ek k ise b b k ö z p o n t ja iv a l vannak kapcso­

la tb a n ( p o is s y , riantesi É taapor, c e r b e i l , rieaux. s t b . ) t

Csné 167

(21)

Egyes irányokban , kü lönösen a v asú tvon al mentén, az;! a l v ó - t e l e p ü l 6sek ” szaka­

d a tla n lá n c o la t a e lv e z e t p l , :.:ég O r lő o n s -ig , s t b . i s , E zért szü k ségessé v á l t p á r iz s von zásk örzetén ek k ia la k ít á s a . Karon térk ép et á l l i t o t t a k ö s s z e a f e l t é ­ t e le k 3 v a riá n sá v a l*

1 / az a k tiv népességnek töb b j>iint 4o %-a P á rizsb a és környékére ( Seine megye) in g á z ik ,

2 / az a k tiv népességnek több n in t 4o %-a la k ó t e le p ü lé s é n k iv ü l d o lg o z ik , 3 / ugyanaz, a in t a 2 / p o n t, csak 2o $ -n á l töb b P á rizsban és korájukén ta ­

l á l munkát.

Az 1 / v á lt o z a t a s z e r z ó s z e r i n t , n aivon l e s z ü k i t i az s-a lv ó -t e le p ü lé s e k ” kö­

r é t , (a z i l y e n k r ité r iu m fig y e le m b e v é te le n e l l e t t nem jöh etn ek szá u itá sb a olyan t e le p ü lé s e k , mint p l . V e r s a i l l e s , S t. Gcín&in, p o n t o is e ) ,

A 2 / varián a v is z o n t azokat a te le p ü lé s e k e t i s P á rizsh o z c s a t o l j a , amelyek n in csenek k a p csola tb a n a fő v á r o s s a l és egyes i p a r i gócokhoz vonzódnak, A 3 / v a riá n s kompromisszumos m egoldás.

A pén zügy- és belü gym in isztériu m a 2 / v a r iá n s t fogadta, e l , és 28o te le p ü ­ l é s t s o r o lt a k az a gglom erá cióh oz. Hogy P á r iz s v on zá sk örét jobban meghatároz­

hassák, k i j e l ö l t e k a k ö rze t k ü lső hatá rá t i s , ahonnét az a k tiv népességnek nem kevesebb mint 5 %-a P á rizsb a já r d o lg o z n i, és a mezőgazdasági népesség­

arány 2o jg-nál k is e b b , a kü lönböző va riá n sok s z e r i n t , amelyek az “ a lv ó te lé p ü ­ l é s ” .k rité riu m á t p ró b á ltá k m eghatározni, az a lá b b i kép a la k u lt k i ;

- 15 -

11 e g

V

y é k •

I . v a riá n s

^ 4o% d o lg o z ik S eine megyében, -4 25% a *..ező -

gazdaságban

I I . v a riá n s

> 4o£ d o lg o z ik az a d ott t e l e ­

p ü lésen k iv ü l 4 25# a mező­

gazdaságban

I I I . va riá n s ,):• 4o# d o lg o z ik a t e le p ü lé s e n k i v ü l, .ebből ,'yr 2o,. Seine me­

gyében, íC 25%

a mezőgazdaság­

ban

IV .v a riá n s 4o% d o lg o z ik a te le p ü lé s e n k i v ü l, ebből

^ 2o% Seine megyében, ha

^ 25% a mg- ban; h a > 5% töb b Seine megyében./ 2o%

mg-ban

Seine e t Oise 142 331 241 3 o9

Seine e t Marne 15 86 39 76

Oise 1 48 1 2o

Összesen* - 158 465 281 4o5

(22)

- 16 -

A aaerző ráau tat a rra , ha aa a g g lo a c r á o ió fogalm a nen e s ik egybe az " a l v ó - t e le p ü lé s e k " k ö r z e t é v e l, akkor az u tó b b i k ö z e le b b van a p e r e a v á r o s i ö v e z e t

fo g a la á h o z , azaz ahhoö a t e r ü le t h e z , a a e ly a ég é r z i a nagyváros hatását*

a e r o u ie r Rayaond• R é a lité de la region, p u r is ie n n e . “ U rbanisae”

I.960, 29, iío 66, 3 '—38 o ld . A cik k s z e r z ő je aldhuaaa <- p á r i z s i k ö r z e t tu ln ő p e s e d e tts é g á a o k fo k o z ó d á s á t.

A k örzeth ez t a r t o z i k a p á r i z s i L é g io n é rá ció r e n d k ív ü l aagas népsűrűséggel (p á r iz s 9 k erü letéb en ka2-kén t 4o e z e r eaber é l , s ó t a 11, k e r ü le tb e n 5 4 ,6 e z e r f ő j a fennmaradó 9 k e r ü le tb e n - 2 o -4 o e z e r eaber k a 2 -k é n t} és nagyszáau k ü l t e r ü l e t i aeaógazdc,.sáe,i kanton, a e ly é k népsűrűsége lénye, esen

a la cson ya b b , a in t az o rsz á g o s á t la g , s e in e e t o i s e a e y é b e n 11 i l y e n kanton van, Seine et Marne negyében a a e g lé v ő 2 9 -b ő l IC , o i s e aog7ében a 3 5 -b ó l 22. A népsűrűség dél-D ourdan kantonban (S c iu e -O is c a e g y e ) - 3o f ő ka2~ként, B etz kanton ( o i s e ae-.ye) - 32 f ő , V ille n e u v e -S a in t-G e o r g e s kanton (S ein e et Harne) - 21 f o k a2-kán t. A p á r i z s i a g g lo a e r 'le ié népességének gyors növeke­

dése n e l l e t t a p e r e a v á r o s i kantonok n épessége a l i g n ö v e k sz ik . 1946 é s 1954 k ö z ö tt Soine e t o i s e , S eine e t Harne és o i s e aegyék 1924 k ö zs é g é b ő l 9 o l-b e n a népesség száaa nen n ö v e k e d e tt, v «g y ha ig e n , akkor e z a növekedés 5 #~nál nea v o l t nagyobb.

Zarth Hans R udolfph; iJV i e l - f á l t i g e ö f f ^ n t l i c h e H ilfe n fü r neue I n d u s t r ie ’! in J’ra n k re ich ,!

r‘I>iick V ir t s c h .” 1 9 6 1 ,4,No 251?

2 o ld .

j\ f r a n c ia koraány s z o r g a la a z z a az i p a r i d e c e n t r a l i z á c i ó t , hogy e z á l t a l b i z ­ t o s í t s a az ip a r e g y e n le te se b b a e g o s z lá s á t az országban és csök k en tse p á r iz s k örzetén ek ren d k ívü l nagy sz e re p é t* az orszá g v id é k i k ö r z e te ib e n a szakkép­

z e t t aunkaor.onek je le n t ő s t^ r ta lé k w i vannak. a k i t e l e p í t é s i p o l i t i k a a zt c é ­ lo z z a , hogy aegakadályozza a n ép esség to v á b b i e lv á n d o r lá s á t a gazdasági a g g lo - a é r á t ió k ö z p o n tja ib a , a z i p a r f e j l e s z t é s le g fo n to s a b b ö v e z e te a Caen-

M a r s e ille v o n a lt ó l nyugatra f e k s z ik és kü lönösen e r ő s y a n t e s , L ia o g e s ,

M o n t p e llie r , Bordeaux és E rest k ö r z e té b e n . Egyes i p a r i vonatkozásban f e j l ő d ő t e r ü le t e k ta lá lh a tó k a f e n t i V o n a lt ó l k e le t r e i s .

R ozb roj Hugó• p a r i s c r Raua.

D ezen tralisitpru n g und g ro ss • zu gige s ta d te b a u lic lie planung b i s 197o. '*Rauafor3chund und Rauaordnung” 1961, 19, No 2, 1o2 - 1ü5 o ld ,

A o á r i z s i körzetben ( t e r ü l e t e 7oo k a 2 ), a h ol „az o r s z i g lakosság, n -k 1 /6 - a é s a z * ip a r i t . r a e l é s 26 %-a h e ly e z k e d ik e l , t ö a ö r ü l a f r a n c i a g é p k o csig y á rtá s

Csné 169

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A MINC-HOKEV féle klasszifikáció hibáit abban látja, hogy a .városokat &#34;régi&#34; és &#34;uj&#34; városokra azon ismérv alapján osztja fel, ho y a jogi

gi irányelvek India minden polgára számára biztosítják a megélhetéshez való egyenlő feltételeket. A második irányelv a társadalom anyagi erőforrásainak a

pontból /6./ 62-9o. old,/ és /mint az már megnyilvánult/ a geográfusok tanulmányozták a bányászat rayonjainak történeti földrajzát, valamint a

jégtakaró eltűnése óta és lejtésük határértékeit. Délkelet-Spitz- 'borgák felsorolt szigeteinek felszínét a tengerparti /marin/ határ alatt egyrészt a

jú fagyott talajokon mind a fagyveszély, mind a fagyemelrés növekszik, A közölt értékszámok egyben felvilágosítást nyújtanak arról, hogy milyen nagy

Les circonstances de la fouille stratigraphique dans L’atrium (UF 6178 = Fig. 5.1, pièce  XI ) sont favorables, car environ ses deux tiers n’ont pas été touchés par

A pap beszél nekem az Isten szeretetéröl, Minden alkalommal, hogy hallom vagy kimondom az Isten nevét, valami ijedt szédülés vesz rajtam erőt, mintha mélységbe néznék, de

Első lépésként válasszuk ki, hogy melyik területről szeretnénk képet készíteni: teljes képernyő, Első lépésként válasszuk ki, hogy melyik területről szeretnénk