• Nem Talált Eredményt

HARMADIK KÖNYV. A jobbágyintézm ény a három részre oszlás korában.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "HARMADIK KÖNYV. A jobbágyintézm ény a három részre oszlás korában."

Copied!
342
0
0

Teljes szövegt

(1)

A jo bbágyintézm ény a három részre oszlás

korában.

(2)
(3)

A három részre oszlás gazdasági következményei.

M ikor 1541-ben a m a g y a r b irodalom fő v árosát, B u d át a törők szu ltán véglegesen b irto k á b a vette. M ag y aro rszág elvesz­

te tte önállóságát s épen ú g y fe ld a ra b o lta to tt, m in t 1772-ben L engyelország. A déli és n y u g a ti v árm eg y ék tetem es része tö rök p a sa lik lett, E rd é ly és a szomszéd m a g y a r v á rm e g y ék török főu ralom a la tti külön fejedelem séggé a la k u lta k , az ország n y u g a ti, északi, k eleti v á rm e g y éi m eg n a g y ré sz t I. F er- d in án d n ak , az im m ár egy etlen m a g y a r koronás k irá ly n a k ju to tta k . Az ekkép a la k u lt országrészek, m elyek te rü le ti k ite r ­ jedése örökösen válto zott, m ert a tö rö k a k irá ly i és erd élyi föld ro v á sá ra sz ak ad atlan u l terjeszk ed ett, nem éltek békés szom­

szédságban egym ással. Ellenkezőleg sziines-szüntelen d ú lt köz­

tü k a liarcz s h a sz ta la n igyekeztek h a tá r a ik a t a kiseb b- nagyobb erőd ítm ény ek lán czo latáv al, a v ég helyekkel, v á r a k ­ kal, m elyeket gyalog- és lo v ash a d a ik őriztek, m egoltalm azni.

M agok az egyes k o rm án y o k is g y a k ra n h a d a t v iseltek s ily e n ­ kor h a ta lm a s sereggel tö rte k e g y m ásra és szilaj k ím életlen ­ séggel dú lták , p u sz títo ttá k , ölték, rab sz ijo n e lh a jto ttá k egym ás a la ttv a ló it. E te k in te tb e n török, ném et, m a g y a r zsoldos közt nem volt különbség, m e rt a X V I. és X V II. században a leg b ar- b á ra b b módon foly t E u ró p a sz e rte a hadakozás. K im életet, szem ély- és v ag y o n b izto nság o t h ad v ezér és a k a to n a e g y fo r­

m án nem ism ert, b á rh o n n a n szárm azott, b á rm ily h ite t v allo tt.

Ők a h á b o rú t nem csup án az ellenséges had sereg, hanem am a lakosság ellen is viselték, m elynek te rü le té t m egszállották s a divó h a d i jog szerin t e lra b o lh a tta k egy házi és v ilá g i ingó v ag y o n t, sőt elv ih ették m a g á t az em b ert is. K ülönösen o ly an ­

(4)

218

kor öltö tt a p u sz títá s ó riási a rá n y o k a t, m ikor a h ad sereg a m egszállott ellenséges te rü le trő l távozott. E k k o r a k a to n a el h o rd o tt, m eg sem m isített, fe lg y ú jto tt m indent, a m ihez hozzá­

fért, hogy a k iü ríte tt te rü le te t h aszn aveh etetlen né tegye az ellenségre. Ez volt a had ijog , a k a to n a sá g általán o s g y a k o rla ta E u ró p a sz e rte *) s e felfogással jö tte k az idegen seg élyhadak M ag yaro rszágba, m elyet egyszerűen ellenséges földnek te k in ­ te tte k s ennek m egfelelően d u ltak -fo szto g attak .

De m ég h a a k o rm án y ok h iv a ta lo sa n békében éltek e g y ­ m ással s az úg y n ev ezett n a g y h á b o rú szünetelt, az apró c sa tá ­ rozás, betörés, p u sztítás, falv a k fe lg y u jtá sa , em ber és m a rh a el h a jtá s a nem szünetelt soha. Az ország egy része állandó c s a ta té rré v á lt, kitéve az ap ró h á b o rú m inden borzalm ának.

A tö rö k -erd ély i h a tá rtó l táv o lab b eső föld viszont igazi k a ­ sz árn y a lett, hol a török v a g y ném et zsoldos u ralk o d o tt s a k a to n a i szem pont és önkény h á tté rb e sz o ríto tta a nép érdekeit.

K ülönösen a ném et zsoldos, k i a k irá ly i te rü le t különböző p o n t­

ja in állan d ó an m eghonosodott, vo lt a kor em lékei szerin t ig azi isten o sto ra a n n a k a lakosság nak , m elynek m egolt a lm a zá sá ra ide kü ld etett. N em csak a n y u g a to n á lta lá n o sa n e lte rje d t k a ­ to n ai erkölcsök vezették, h an em a h á b o rú t üzletnek, m eggaz­

d ag o d ására kínálkozó a lk alo m n ak te k in te tte . K ülönben sem ism erte a nép n y elv ét s a m a g y a r és a tö rö k közt nem is igen te tt különbséget. Sőt a bécsi k o rm á n y egyenesen r á kénvszeri- tette, hogy ellenség m ó d já ra élősködjék a m ag y arság o n . A leg- rendetlenebbiil a d ta k i fizetését; hónapokon, néh a éveken á t adósa m a ra d t zsoldjával, nem gondoskodott ellátásró l s igy az elégedetlen, g y a k ra n éhező idegen n épet való ság g al rá u ta lta , hogy oly módon és ott szerezze szükségleteit, a h o g y a n és a hol épen a lk a lm a n y ílt. A k irá ly i v á ra k b a n és a hozzájok tarto zó m indenfelé addig ism eretlen k özteherrel, d íjja l, fizetéssel v aló zsarolása s oly an k a to n a i k é n y u ralo m honosodott m eg, m ely a p o lg ári m u n k a iizésének lehetőségét eg y re sziikebb g á ta k közé szo ríto tta. C supán azon várm eg y ék , m elyek a tö röktől táv ol esvén, fö ld ra jz i fekvésöknél fogva v édettebb helyzetben v o lta k s ez okból ném et zsoldosokat is csak ritk á b b a n lá tta k , éltek 7

7) A franczia-német katonaság e felfogásáról Érámamisdörfer, Deutsche Geseh. TI. 11.

(5)

m unk át. Csakhogy az örök h áb o rú k h a tá sá t, h a m ásban nem, az á lla m i adó és a többi közterhek örökös fokozódásában ők is m egérezték. De különösen fájd a lm a sa n s ú jto tta m in d n y á ju k a t a m a g y a r állam önállóságának m egszűnte, m ely v ilá g tö rté ­ nelm i esem ény következm ényei ezer m eg ezer kis és n ag y dologban n y ilv á n u lta k . N em volt többé a m a g y a r nem zeti poli­

tik á n a k központja, nem volt az országban k irá ly i u d v a r, a koronás k irá ly külföldön székelt, idegen befolyás alá ju to tt s e g yre idegenebb szemmel nézte folyton apadó, szegényedő m a ­ g y a r terü leté t. A török szultán a táv o li K o n sta n tin á p o ly b a n ugyanazo n elvek szerint k o rm án y ozta m a g y a r ta rto m á n y a it, m in t b árm ely nem -m oham edán v ila je tjé t. E rd ély b en volt u g y an fejedelm i u d v a r, de nag y o n sokáig e lta rto tt, m ig te k in ­ télye és h a ta lm a a n n y ira m eg szilárd ult, hogy a m ag y a rság so rsá ra nyom atékosabb befolyást g y a k o ro lh a to tt. Á lta lá b a n a k o rm án y zat m in d en ü tt m egszűnt a h a la d á s tényezője, a gazda­

sági élet oltalm azója, a m unkásnép gondviselője lenni, sőt lia v alam ely üdvös eszm ét fel is k aro lt, legföllebb a törvény- könyvbe, de nem a való életbe b ír ta á tp lá n tá ln i. A m in t a köz­

ponti h atalo m h á tté rb e lépett, akképen h a ta lm a so d ta k el az osztályérdek képviselői, a ren d ek s m inél nagyobb b efo lyásra vergődtek, a n n á l kim életlenebbül ak n ázták k i a m unkástöm e­

geket. Az országgyűlésen s a várm eg y éb en o lyan m értékben u ralk o d tak , m in t azelőtt soha, m ásrészt m eg a v árm eg y e a h áb o rú s viszonyok következtében az élet a n n y i töm éntelen viszony ára k iterjesztő szabályozó tevékenységét, m in t an n ak előtte soha. E változásoknak m egfelelően a h árom részre osz­

lás k o ráb an a p o litik a i rom lással k a rö ltv e h a la d t a gazdasági rom lás, m elyet szegény és dús, u r és k ato n a, p a p és p o lgár e g y a rá n t m egérezett u g y a n , de senki sem oly m értékben, m in t a n a g y tömeg, a jobb ágy ság , m elynek v á lla in az egész tá r s a ­ dalom e lta rtá sa , a n y a g i létele nyugodott. N övelték helyzetének nyo m o rú ság át azok a n a g y változások, m elyek a X V I. század­

ban E u ró p a általán o s g azd asági és erkölcsi v iszon yaib an be­

állo ttak .

A bban az időben, m ikor az önálló nem zeti k irá ly sá g fél évezrednél tovább ta r tó dicsőséges léteiét befejezte, E u ró p a szellem i és p o litik a i élete óriási v ajú d áso k b a ju to tt, m elyek

(6)

220

közvetve és közvetlenül k ih a to tta k a m a g y a r n épre is. A m e rik a fölfedezésének következm ényei la ssa n k in t é rv én y esü ln i kezdtek a g azdasági életben. Az u j v ilág rész m ég nem em elkedett u g y a n irá n y a d ó tényezővé az a k k o ri v ilág g azd aság b an , de a h a jó zásb an e lé rt m űszaki h ala d á so k n j u ta k a t tö rte k a nem zet­

közi fo rg alo m n ak. A középtenger elvesztette ősidőktől fogva v itt kizáró lago s szerepét a n y u g a t és kelet közti áru cserében s h elyére a szabad óceán lépett. Az em beriség látó- és m u n k a ­ köre k itá g u lt. Velencze, a középkor legelső te n g e ri h a ta lm a lassan rom boló aszkórba esett s azon állam ok kezdtek előtérbe lépni, m elyek a v ilá g te n g e r közvetlen közelében feküdtek.

M ásrészt A m e rik a nemes érczei a X Y I. században m ély reh a tó v álto zást idéztek elő E u ró p á n a k pén zviszonyaiban s egész va- gyonosságában. S panyol közvetítéssel özönlöttek ide s az a ra n y és ezüst é rté k é t m in d in k áb b csökkentették, a pénz v á sárló k é ­ pességét lefokozták. E llen b en a n y e rs term én y ek értéke e g y re növekedett, az á r a k em elkedtek, a m u n k ab é rek m eg h a n y a tlo t­

tak. E u ró p a nehéz g azd asági fo rra d alo m b a ju to tt, m elyet meg- érezett m inden ország s a b b a n m inden népréteg. Yele k a rö ltv e h a la d t egy m ég em lékezetesebb fo rrad alo m , m ely az egyetem es egyházi, v allási, szellem i életre k ih a to tt. Ez a L u th e r M árton kezdem ényezte h itu jitá s , re fo rm a tió volt, m elynek h a tá s a i n y om ban jelen tkeztek nem csak a v allás és az egyház, han em ép oly m ély reh a tó an a g azd aság i m unkaszervezetben. E g y p il­

la n a tig ú g y látszott, m in th a az uj m ozgalom az összes elnyo­

m o tta k n a k m eghozza a hőn ó h a jto tt szabadságot, m e rt L u th e r az egész ném et n ép re a k a r t h a tn i; ira ta iv a l a töm eghez fo rd u lt s az ő nyelvén, ném etül szólt hozzá, hogy az együgyüek, a ta n u ­ la tla n o k is m egértsék.

P é ld á já ra m ások szintén su tb a dobták a la tin t s H u tten L lrik azt m ondotta : eddig la tin u l irta in , m elyet nem m indenki é rte tt, m ost a ném et nem zethez a s a já t nyelv én szólok, m ert k iáltó szóm az egész hazához fordul. A b ib lia népszerüsitése, m ag y a ráz á sa , az a n y a n y elv e n való k in y o m a tá sa , a m i n á lu n k is m eg tö rtén t m ég a X V I. században, m á r jó v al L u th e r előtt m egkezdődött, de ő em elte teljes d ia d a lra . 0 a v a tta legfőbb h ad i szerszám ává; a b ib lia c sa k h a m a r m inden tu d ás k ú tfe je le tt s ta r ta lm á n a k terjesztése, népszerüsitése fődolga volt a X Y I. századi Írónak, főleg a költőnek m in d en ütt. Az apokalip-

(7)

sis (Ján o s jelenéseinek könyve) m ellett az ó-testainen tom ban ta lá ltá k m á r előbb is a ím m kástöm egek kedvencz o lv asm án y u ­ k at, m e rt nézetük szerin t az in k áb b a szegényeknek, az uj ellen­

ben az uralk od ó osztály okn ak kedvez. M aga L u th e r később a k ettő közötti ellen tétet ak k é n t fejezte ki, hogy az ó-testam en­

tu m (Genesis 1. 2.) sz erin t az isten szabad n ak te re m te tt m in ­ den em bert, de az n j-te sta m e n tu m félre to lja Mózest, Jézu s K risz tu s pedig a h ív ek e t a császár és a v ilá g i h a ta lo m alá re n ­ deli, m ié rt is a felsőbbség b elátása szerin t k o rlá to z h a tja az em ­ berek szabadságát.

C sakhogy az elnyom ott töm egek m áskép fo g tá k fel L u th e r ta n a it s azt h itté k , hogy a ró m ai ig a alóli felszab ad itással m eg ­ hozzák szám u k ra az u r a ik ig á ja alóli szab ad u lást is. L u th e rtő l v á rtá k az uj á lla m i és g azdaság i rendet, benne, a nép fiában lá ttá k p o litik a i m e g v á ltó ju k a t, szenvedéseik orvosát, eszm é­

n y eik v aló sitó ját. N ém eto rszág b an ó riási iz g a to ttsá g fo g ta el az összes m u n k ásréteg ek et, a v idék i és v á ro si népet s a lelkében élő v á g y a k sokféleképen p ró b á lta k érvényesülni. C om m unista, a n a rc h ik u s m ozgalm ak m ellett m érsékelt czélokra törekvő p a ­ rasztfölkelések tá m a d ta k , de e g y a rá n t m eddők m a ra d ta k , m ert L u th e r m in d n y á jo k a t cserben h a g y ta s egy m űvében (A gyil kóló és rab ló p a ra sz th o rd á k ellen) a le g h a tá ro z o tta b b a n az u r a k p á r tjá r a állt. R e fo rm á lo rtá rs a iv a l egyetem ben állan dó an ellensége m a ra d t a jo b b ág y sá g h a la d á sv á g y á n a k , m ert nem ­ csak á lta lá b a n az a la ttv a ló k fö ltétien engedelm ességét, hanem az ú rb éres terh ek k o rlá tla n s á g á t is h ird e tte . M ikor egy nem es ur (E insiedel H en rik) lelk iism e re ti fu rdalások tól g yö törve a p a ra s z tja ir a súlyosodé terh e k m ia tt, közölte ag g o d alm ait L u th e rre l és M elanchtonnái, m in d k etten m e g n y u g ta ttá k . L u ­ th er a többek közt azt ir ta neki, hogy nem lenne helyes, ha az u rak elejtenék jo g u k a t a ro b o tra , m ert a p a ra s z tn a k terhekkel kell m eg rak o d v a lennie, különben elpajkosodik.1) íg y L u th e r h itú jítá s a nem hozta meg i ném et p a ra sz to k n a k a v á rt szabad­

ságot; m in d u n ta la n fe g y v e rt fo g ta k teh á t, de m in d ig le v e re t­

tek, m in d ig rosszabb, retten eteseb b helyzetbe sülv ed tek s a né-

T) Es wíire nicht gut, dass inán das Reclit Frolmen zu tinin, liess felien und abgehen, denn dér gém e iné Mann müsse mit Bűiden beladen sein, wiirde aúeh sonst zu muthwillig. Idézi Janssen Geschiehte Deutsch- U.nds II. 578.

(8)

‘222

m et közgazdasági és tö rté n eti irodalom , legelöl R oseher Vilmos a véres p a rasztm o zg alm ak at s kegyetlen leverésüket te k in ti okául m indazoknak a m érh etetlen szenvedéseknek, m elyek a ném et b iro d a lm a t a következő században érték, a barm inczéves h áb o rú b a n p o litik a ila g m egalázták, a n y a g ila g a tönk szélére ju tta ttá k , erkölcs-szellem i életének v irá g z ásá t meg száz eszten­

dővel késleltették. M indez esem ények h a tá sa nem szorítkozott, m ag á ra a ném et biro d alo m ra, han em erősen befolyásolta m ás országok, ig y a m a g y a r uralkodó rétegek gondoskodását is.

De a k a d ta k a X V I. század re fo rm á to ra i sorában férfiak, kik a h itélet m e g ú jítá sáv a l csak u g y a n egyesíteni a k a rtá k a m unkáselem ek p o litik a i felszab ad ítását. E férfiak közt legelői á lla n a k Z w ingli TJlrik és C alvin Ján os, m in d k etten a szabad Svájcz szülöttei, hol a jo b b ág y ság m ég a X V I. század elején m ajd m in d en ü tt m egszűnt v a g y legalább a n n y ira enyhült, hogy robot h e ly e tt a p a ra sz t csak ném i b é rt fizetett földesurá­

nak. U tóbb az állam e csekély függési viszonyt is m egszűnteié, különösen Zürichben, Zw ingli m űködésének színhelyén, de még az ő fellépte előtt. O tt a jo b bág yság m inden a la k já b a n véget é rt s az eg yk ori jo bbágy önálló tu lajdo n o sa le tt telkének, m ely ú rbéres terh ek nélkül szállt a ty á ró l fiúra. E város szabad lég ­ körében Zw ingli refo rm á to ri eszm ényei szabadabb sz árn y a lá st vettek, m in t a L utheréi. K ülöm ben is, noha m ind ketten a köz­

nép fiai voltak, egyéniségök lényegesen elü tö tt egym ástól.

L u th e r első sorban hittudós, Z w ingli ellenben a v allás m ellett a p o litik a i és g azdasági élet refo rm á to ra volt. Az egy ik a p a ra sz to t u r a önkényére bízta, a m ásik a p a ra sz tsá g fen tar- tásá n és erősbitésén fárado zo tt az u ra k ellen, m it Z ürichben el is ért. L u th e r azt v a llo tta : a m u n k án a k m ag áb an véve nincs értéke, nincs sikere, m ert ez tisz tá n az ú risten tő l függ. Ezzel szemben Zw ingli azt h ird e tte : a m u n k a m ag a az, m ely k i ta r ­ tással m eghozza isten á ld ását; a m u n k a teszi az em bert iste n ­ hez hasonlóbbá s ebbeli érvelése igazi him nus a m u n k ára , m e­

ly et értékesebbnek ta r to tt a term észetnél, az élő em bert a holt földnél, m ig L u th e r s a nem esi fölfogás az ellenkezőből in d u lt ki. Z w ingli nem csak sa já t k o rá ra h a to tt, hanem a X V III. szá­

zad angol közgazdáira is, k ik ta n a it tovább fejlesztették, m időn

(9)

a m u n k atén y ezőt eléje te tté k a term észettényezők, s ezzel a köz­

g azd aság tu d o m án y án ak m eg a d ták igazi jelentőségét.1)

Z w ingli-C alvin á lta lá b a n több önállóságot a d ta k az eg yén ­ nek m ég az istennel szem ben is s egész társad alo m -g azd aság i elm életökben jo b b an kidom borodik az egyéni szabadság, m ely a z u tá n üdvösen k ih a to tt az állam életre, a közlélek fejlődésére.

A lu th e rá n u s n ém et ta rto m á n y o k (Szászország, B ra n d e n b u rg stb.) lette k a „ k o rlá to lt a la ttv a ló i ész“ országai, A n glia, Svájcz, M ag y ar- és E rd é iy o rszá g az ön k o rm án y zat, a p o litik a i élet tűzhelyei, m ert term észetes, hogy az u j egyházi tan o k s a velők kapcsolatos eszmék á r ja i N ém etországból és Svájczból h a m a r á tc s a p ta k hozzánk s lázba hozták a közszellem ek ú g y hogy a legszigorúbb á lla m i tö rv é n y e k sem b írtá k terjed ésö k et gátolni. Az uj h it n y om b an k ilé p e tt a ré g i egyház a ris z to k ra ti­

kus k o rlá tá i közül, m agához a töm eghez fo rd u lt s a b ib liáb a n és az á lta la te re m te tt nem zeti iro d alo m b an m esteri fe g y v e rt a d o tt kezébe, hogy felszab ad u ljo n a p o litik a i viszonyok v á lto ­ zásával teljesen m eg in g o tt ré g i te k in té ly e k ö n k é n y u ra lm a alól.

A h itú jítá s b a n m ég nem v o lt tö rv én y , m ely a p a ra sz to t k iz á rta volna az egyházko rm ány zatb ól, m ely fe lh a ta lm a z ta volna a híveket, hogy törv ényesen k inevezett püspököktől m eg ta g ad ­ já k a tizedet, h a véletlen ül nem nem esi á g y b a n született. E lő re b iztosítv a volt te h á t sz ám á ra a szegénység rokonszenve, m elyet, m időn az istentiszteletből az idegen, nem é rte tt la tin n y elv et kiküszöbölte s az an y a n y elv e t te tte h iv ata lo s nyelvévé, m ég szorosabban m agához csatolt, m e rt istenökkel im m ár közvet­

len érintkezésbe helyezte az á jta to s hív ek et. L u th e rn e k , főleg C a lv in n a k az öntevékenységre, sz ab a d sá g ra v ág yó m a g y a r közlélekkel m ég in k áb b összhangzó ta n a i, az u n itá riu s o k s m ás részben m a g y a r földön a la k u lt felekezetek (szombatosok) h a ­ m a r e lá ra sz to ttá k a h á ro m részre szak ad t m a g y a r birodalom m inden tá jé k á t s küzdelm ök a szellem i és g azd aság i életben messzemenő válto záso kat idézett elő, csakhogy nem o ly anokat, m in t Svájczban. A jo b b ág y ság helyzetének ja v ítá s á ra nem g y a k o ro lta k b efolyást, ellenben m eg ho n osíto tták n á lu n k is a *)

*) Mindezekről bővebben Claassen, Schweizer Bauernpolitik. Sozial- gesch. Forscliungen IV. IV. Zeitsclir. ftir Sozial- und Wirtschaftsgesch. mel­

léklete.

(10)

224

vallásv iszály t s ezzel u j b ajo k a t hoztak az országra. M indegyik az üdvözlés és vallásos igazság egyedüli letétem ényesének ta r tv a m ag át, m eg ind u lt köztük a tu sa az egyed uralom ért s ez a liarcz, m ely a X V I. században inkább szellemi feg y v e rre l folyt, a X V II-b en a v allásh áb o rú k és irg a lm a tla n üldözések örvényébe sodorta nem zetünket. A földesül* a m aga kizárólagos jo g án ak tek in té azt is, hogy jo b b ág y a i szám ára o lyan v a llá st válasszon, m inőt a legjob b nak ta r t. Ezen úgynevezett ju s reío r- m andi a la p já n , m ikor a X V I. században erkölcsi okokból v ag y azért, liogy az egyház óriási v a g y o n á t m agához rag a d h a ssa, a protestán s v allást elfogadta, jo b b á g y a it szintén az u j v a llá sb a terelte át. A kkor ez nagyobb rázk ó d tatások nélkül m ent végbe, m ert az alsó pap ság, hogy a nőtlenség bilincseitől szabaduljon, buzgón tá m o g a tta törekvéseit, m elyeket a liivek sem elleneztek, m ert őket meg az anyany elv en végzett isten tisztelet barátkoz- t a t ta m eg az uj vallással. M ikor azonban a k ath. k irá ly i h a ta ­ lom és az idők foly am án szellem ileg is fö lfrissü lt k ath . egyház a X V II. században a n ag y b irto k o s fő u ra k a t m ajdnem m ind v issz a té rh e tte a s a já t kebelébe s a k ath o lizált n a g y b irto k az állam segítségével ú jr a k ím életlenül alkalm azásba v ette a ju s reform andi-t, igen erős ellen állásra ta lá lt a m unkástöm egek­

nél. A jo b b ág y o t csak v érrel és vassal tu d ta á tté rite n i s a köz­

nép és a n ag y b irtoko s közt keg y etlen küzdelm ek tám a d ta k , m elyek különösen 1650. óta pu sztitó an h a to tta k a gazdasági életre s a p a ra sz tsá g n y o m o rú ság át csaknem elviselhetetlenné tették, a napszám ot s a vagyonosságot m eg épen ú g y m egtize­

delték, m in t a sohasem szünetelő háború.

Ezek a vallásos küzdelm ek a k k o r já rv á n y k é n t d ú lták a m űvelt n y u g a t m inden állam át. De m ig a külföld leg aláb b ' egyik- m ásik országában a g y a k o ri és bő v érontás közepet! is ja v u lta k a X V I. század m ásodik felében a liarm inczéves hábo­

rú ig a közviszonyok, m ert az u ralkodói tek in tély szilárd ult, a rabló lovagság megfékezésével a belső biztonság g y a ra p o d o tt s igy a gazd asági élet egyik rák fen éje orvosoltatott, n álu n k a három részre oszlás term észetes következm ényei, a ném et zsol­

dosok és a török hódítók örökös p u sztításai, az állam i és ren d i közigazgatás egyoldalúsága s a vele szorosan összefüggő socia- lis bajok, v a la m in t a sok já rv á n y és Ínséges évek következté­

ben a középkor legszánalm asabb, legkulturellenesebb évszáza-

(11)

dal elevenedtek meg. H alad ásról, gyökeresebb ja v ítá so k eszköz­

léséről szó sem leh e tett s a sok h ely i n y a v a ly á t A u sz tria ir g a l­

m a tla n kizsákm ányoló g azd aság i p o litik á ja tetőzte be7 M in t­

hogy az állam sehol sem viselte g o n d ját a m unkásnépnek, az teljesen a ren d i k izsákm ányolásnak esett áldozatul. íg y ez az időszak a k o rlá tla n , m inden ellenőrzés alól felszabadult földes­

ú ri h atalom ko ra lett, m ert sehol sem volt tek in té ly , m ely az u r a t a tö rv én y m e g ta rtá s á ra kény szer ith ette. K ülönben is ő volt a törvényhozó, ő kezelte a h ely i k ö zig azg atást, m elynek segélyével a jo b b á g y ra kedvező tö rv é n y t ú g y h a jto tta végre, m in t s a já t érdeke k ív á n ta . Sohasem a lk o tta k oly röv id időköz­

ben a szabad költözést illetőleg a n n y i tö rv é n y t, m in t az 1540- - 56. évben; viszont a szabad költözés sohasem volt oly kevéssé érvényben, m in t épen ez időben. E g y korszakból sem m a ra d t fenn a n n y i u rb á riu m , m in t a X Y I—X V II. századból s sohasem érv én y esü lt a n n y ira az ú rb éri szolgálatok k o rlá tla n ság a , m in t épen e korszakban. M indez a m unk ásn ép et im m ár annál fá jd a l­

m asab b an s ú jto tta , m ert nem volt többé oly tu d a tla n , m űvelet­

len, m in t régebben. A reform áczió, a b ib lia, az iskola beh atolt hozzá is s képessé kezdte ten n i az önálló gondolkodásra, a köz- ügyekről, első so rb an a v allá sü g y rő l és s a já t sorsáról v aló el­

m élkedésre. A legnagyobb m érték b en csak u g y a n belőle k e rü lt ki a X V I. század k ét jellem ző m a g y a r tip u sa , a végbeli k a to n a s a p réd ik á to r. M indez em elte önérzetét, fokozta m űvelődési ösztöneit s e zord időkben sokkal inkább érezte elnyom ott vo l­

tá t, sokkal tü relm etlen eb b ü l viselte ig á já t, m in t egykoron.

Az ú jk o r a m ag a v áltozo tt vallásos és erkölcsi eszméivel, m in t urából, akk épen belőle is u j em b ert f a r a g o tt s őt is ellen­

á llh a ta tla n u l vonzották, fo g lalk o ztatták a v a llá sü g y i kérdések, v a la m in t a honvédelem dolga. A derék végbeli vitézek, kikn ek jó része a jobbág yságból k e rü lt ki, a külföldi u tasok jelentései szerint, a h itb e li ta n ítá s o k a t o lyan hévvel, olyan tűzzel és é r ­ deklődéssel v ita ttá k , ha a pihenés ó ráib a n n agyobb csopor­

tokká v eg y ü ltek össze, m in t a hogy m a p o litiz á ln i szokás. Az idegenek m eg b ám u lták ezt az érdeklődést, m elylyel hazájok- ban az alsó rétegeknél ritk á n találk o ztak . De m áskülönben is elism erték, hogy a m a g y a r p a ra sz tsá g igen kitűn ő an y ag , v a n benne értelm iség és m u n k ak ed v s ha az álla m és a földesül*

csak ném iképen törődnék nevelésével, term ész e ta d ta képességei

A csá d y : A m agyar jo b b á g y sá g története. 15

(12)

226

kifejtésév el, első ra n g ú tényezővé v á lh a tn é k a nem zeti te rm e ­ lés terén. De term észetes vezetői csu p án k izsák m án y o lásra go n­

d oltak s a z é rt n r és jo b b ág y v iszonya m ind in k áb b m egrom lott, sőt id ő n k in t véres összeütközésre vezetett.

M in tho gy a m a g y a r biro dalom ez időben h áro m teljesen külön s belü gyeiben önállóan k o rm á n y z o tt terü letb ő l, a k irá ly i, e rd ély i fejedelm i s török császári földből á llt, a jobbágyság- jo gi és g azd aság i helyzete is h áro m önálló, részben egym ástól elvileg eltérő irá n y b a n fejlődött. E n n e k m egfelelően m in d eg y ik országrész ide vonatkozó viszo n y ait külön kell m eg világítanom .

(13)

A királyi terület.

1. A szabad költözés a XVI. században.

Já n o s k irá ly m eghozatta, k ih ird e tte azon tö rv ény eket, m elyek eltörölték az 1514-ki röghöz kötöttséget s visszaad ták a jo b b ág y n a k a költözés szabadságát, illetve m indazokat az egyéni jogokat, m elyeket e szóval jeleztek. C sakhogy a k o rona tek in tély e ak ko r sokkal inkább m egfogyatkozott, sem hogy a k á r legszigorúbb ren deletéi is figyelem be v étettek , g y a k o rla ti eredm ény re v ezethettek volna. A földesur a jo b b ág y k é rd ést im m ár k izáró lag a H á rm a sk ö n y v szem üvegén á t nézte, m ely pedig a röghözkötöttséget h ird e tte . Az uj viszonyok közt, m i­

dőn az e m b eran y ag o t h áború k , Ínségek, já rv á n y o k örökösen a p aszto tták , a birtokos osztály a m u n kaerő röghöz kötésében lá tta üdvét, a n y a g i helyzetének b izto sítá sá t s a H á rm a sk ö n y v szellem ében a nem esi k iv á ltsá g egy ik leglényegesebb a lk a tele ­ m ének kezdte tek in ten i, hogy k o rlá tla n u ra legyen m u n k ása i­

nak. Az osztály érdek ez előtérbe tolása azonban kom oly vesze­

delm et je le n te tt az á lla m ra . A m ely p illa n a tb a n a nép m illióit m egfosztották em beri jo g aitól, m egfosztották m ag á t a h azát v é­

dőinek töm egétől. A szegénység m eggyülölte az állam ot, az u r a l­

kodó osztályokat. U ra in a k b a r á ta it nem tek in té a m ag a b a r á ta i­

nak s u ra in a k ellenségeit nem a s a já t ellenségeinek. E z érzelm ek h a tá sa a la tt a köznép legaláb b egyes vidékeken m eg kezdett barátk o zn i a török ig áv al, m elyet enyhébbnek ta r to tt, m in t eddigi földesuraiét. A törö k h a m a r észrevette s k ih asz n á lta e h a n g u la to t, szabad ság g al b iz ta tta a szegénységet, különösen a ráczokat s a délvidék m ás görögkeleti v a llá su la k ó it édesgette m agához.

15

(14)

228

T anácsosai m ár 1543-ban figyelm eztették I. F e rd in á n d k irá ly t, tegyen v a la m it a szegénység kiengesztelésére, külöm- ben a p a ra sz tsá g m in d e n ü tt h a jla n i fog a török c sá b ítá sra s kezére já tsz a g y ű lö lt u r a it és v á ra ik a t. C sak u g y an több Ízben m egesett, hogy ezt főleg a D rá v á n tú li szláv jobbág yo k m eg ­ te tté k s p éld áu l Pozsega és Véli k a v á r a it a török b irto k á b a ju tta ttá k . E szom orú jelenségek m egdöbbentették F e rd in á n d k irá ly t, k i m in d ink áb b b e lá tta , hogy a honvédelem érdekében m eg kell n y e rn i a jo bbágyságot, m ire csupán eg y etlen egy mód k ín álk ozo tt és pedig em beri és eg y én i jo g a in a k v a g y is a sza­

bad költözés rendszerének tö rvén y es v isszaállítása. A ré g i S zlavóniában (a m ai H o rv áto rszág ) m ég 1538-ban m egkezdte a m u n k á t s az azon évi 21. tö rv én y czik k k im o n d ta az elvet, hogy a job b ág yo k elköltöztetése (az eredetiben nem m ig ra tio , hanem tra d u c tio col.), mi „eddig a p a ra sz to k vétségei következ­

tében el volt til tv a “ , a rendek e g y h a n g ú h atá ro za tá b ó l ism ét m egeng edtetik és pedig a 22. czikkben szabályozott módon.

E szerin t a költözés kieszközlésében a jo b b á g y m ag a h á tté rb e lép ett s az a földesur, a k i s a já t jó sz á g á ra a k a rta átk ö ltö ztetn i, szerzé m eg n eki az engedélyt akképen, hogy m agához véve a v árm eg ye eg yik sz o lg a b irá já t, vele a jo b b ág y eddigi földes­

urához v a g y ennek tisztjéhez m en t s a szolgabiró előtt lete tte a 4 d é n á r földbért, m ire k ik é rte a távozási engedélyt. Ez enge­

dély m egszerzése u tá n a jo b b ág y 15 n a p ig m ég a ré g i telkén m a ra d t, hogy ad ósságait kifizesse. A 15 n ap leteltével a szolga­

biró ism ét m eg jelent a távozni a k a ró jo b b ág yn ál, k it „világos n a p p a l m inden ingóságával e g y ü tt14 á ta d o tt u j földesurának . Csak e ténykedéstől szám ítv a 15 n a p a la tt költözhetett el az illető m inden ja v a iv a l e g y ü tt. A 23. czikk b iz to síto tta szám ára a rég i telkén h a g y o tt vetést, m ely az övé m a ra d t, s m ely et a r a ­ tás u tá n a szokásos földesúri jára n d ó ság o k levo násáv al uj la k ó ­ helyére sz állíth a to tt, a szándékos k á ro s ítá s é rt pedig k á rté ríté s t követelhetett. V égül a 24. czikk 25 g ira b irsá g g a l s ú jto tta a fö ld esu rat, ki jo b b á g y á t a költözésben a tö rv én y ellenére a k a ­ dályozta. E tö rv én yek b en a költözés jo g a nem a n n y ira a jo b ­ bágy, m in t inkább a földesur jo g a s ez nem is a szabad k ö ltö­

zést, hanem eg yik földesur jó szágáról a m ásik éra való á tte le p í­

tést rendezi. De az 1514-ki törv ényekhez képest m égis h a la d á st

(15)

jelez, ám b ár, m in t a későbbi tén y ek b izo n y ítják , a szabad köl­

tözés ezen nagyon m e g h ig ito tt jo g a sem lép ett életbe.

A bb an az időben (1540.), m iko r I. F e rd in á n d egyedüli ko ro­

nás m a g y a r k irá ly le tt s terü lete igen jelen ték en yen m egbővült, örökös ta rto m á n y a ib a n szintén ja v íta n i igyek ezett a job b ág y ság helyzetét s 1541., 1542., 1552-ben különféle ren deleteket ado tt ki a köznép védelm ére u r a i tú lk a p á sa i ellen. C sakhogy sem m i­

ben sem volt erős és k ita r tó a k a r a ta s m in th o g y a viszonyok r á u ta ltá k a rendiség re, m elytől k izáró lag fü g g ö tt az adó m eg­

szavazása, m ásrészt m ik o r ném et császár le tt s folyton v ilá g ­ p o litik a i kérdések fo g la lk o zta ttá k , erélye m in d in k áb b e lla n y ­ h u lt s 1563-ban k énytelens% ből u g y a n , de m eg íg érte örökös ta rto m á n y a i rendéinek, hogy a robot dolgába nem avatk o zik többé. E végzetes elh atáro zás u tó d ai a la tt véres p a ra s z tlá z a ­ d áso kra — főleg 1573-ban, 1594— 97-ben — vezetett s a jo b ­ b ág yság ot állan d ó an a fö ldesúri ig a a la tt h a g y ta . M agyar- országban nem ren d eleti utón, hanem tö rv én y h o zásilag ig y e­

kezett jo b b ág y védő tö rek v éseit való sítan i. É v e k ig nem m erte u g y a n az ü g y e t m eg in d íta n i s m ég 1543-ban is tö rv é n y hoza­

to tt, m ely az erőszakkal elköltöztetett jo b b ágy v isszaad ását rendelte el. De a viszonyok eg y re e lle n á llh a ta tla n a b b a l a kez­

deményezés m e g ra g a d á sá ra kény szeritették . A nem zeti vagyo- nosság és népszám eg y ik legnevezetesebb tényezőjéről volt szó, m in t azon részletes összeírás1) jelzi, m ely 1542-ben a jo b b á g y - b irto k ró l készült. Az országgyűlés a jo b b ág y m űvelte föld é rté ­ kének h a tv a n a d részét követelte be az u ra k o n á lla m i adóban, s noha az összeírás csak 24 v árm eg y érő l ad képet, m ég pedig a H árm ask ö n y v b en m eg á lla p íto tt s jóval a folyó é rté k a la tt m a ­ radó becslés a la p já n , a jo b b ág y kezén levő föld értéke 1,920.000 ftb an , m ai érték b en v a la m i 40 m illió k o ro n áb an á lla p ítta to tt meg. A 24 összeirt v árm eg yéb en k örü lb elül fél m illió jobbág y család gazdálkodott, m elyeket a tö rv é n y következőleg osztályoz:

1. földm ívesek és m arh aten y észtő k , 2. m olnárok, szénégetők, az u ra k u d v a rá b a ren d elt szakácsok és cselédek, k ik a k a m a ra á llítá sa szerint g y a k ra n m ódosabbak v o ltak a telkes jo b b á g y ­ nál, 3. halászok és pásztorok. — Ez u tó b b ia k a t Turóczbau,

x) Ismertetem „Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd király korában4’

czimü munkámban.

(16)

230

T rencsénben és Á rv á b a n oláho k nak nevezték, nem azért, m ert oláhoktól szárm aztak , hanem azért, m ert félnom ád p ásztor éle­

te t éltek. Az idézett szám adatok m egm ondják, liogy a roham os elszegényedés közben is m ilyen jelen ték en y vagyon m a ra d t a jo b b ág y kezén s a jo bb ág y ság m ilyen fontos g azd asági h a ta l­

m at képviselt. E zt oltalm azn i k e lle tt te h á t az állam n ak . V i­

szont a tö rvén yh ozás honvédelm i intézkedései azt b iz o n y itjá k , hogy a nem zeti ellenállás szervezésében szintén jelenték eny sze­

rep v á ra k o z o tt a köznépre. E g y 1544. részgyülés k im ondotta, hogy szükség esetén m inden jo b b ág y n ak feg y v e rt kell fo g n ia s hogy a feg yv eresek szám át m eg lehessen tu d n i, a nem esek u ta- s itta tta k , hogy m e g m u strá ljá k őket. 1545-ben egy m ásik rész­

gyülés m eg azt rend elte el, hogy az a jo b bág y, k inek egy ekényi földje v an , (ez volt a 4— 6 ökrös gazda) p u sk á t p o rra l és golyó­

val, az, kin ek fél ek én y ije van, n y ila t, p ajzso t és k a rd o t ta r to ­ zik szerezni s állan d ó an b irto k á b a n ta r ta n i, hogy az ellenséggel b árm ik o r szembe száll hasson.1)

E tén y ek k el szem ben a k o ro n án ak v ég re erélyesebben föl kellett lépnie a jo b b ág y ság helyzetének ja v ítá s a érdekében s F e rd in á n d az 1546: 39. tö rvénv ezik k szerin t m eg is r a g a d ta a kezdem ényezést. K ív á n s á g á t a rendek m agok „m éltányosn ak és ig azságo sn ak 4* ta lá ltá k . M inthogy azonban attó l féltek, hogy a n a g y u ra k tu llia ta lm á v a l szem ben a kisebb jobbág yb irtokoso k teljesen elveszthetik m eglevő m u n k aerejö k et, a kérdés tö rv é ­ nyes rendezését a jövő országg y ű lésre h a la sz to ttá k , ellenben azt ú j r a k im on dták , hogy az erőszak k al e lh a jto tt jo b b ág y o k a t vissza kell előbbi uro k n ak adni. 1547-ben ism ét foglalkoztak a költözéssel s a 26. törv ényezik k ben m agok h a n g o z ta tjá k , hogy

„az e g y k o r v irágzó M a g y aro rsz á g n a k n éh án y év óta sem m isein á rto tt többet, m in t a jobbágyok elnyom ása, kiknek ja jk iá ltá s a folyton isten szine elébe szállt föl.44 H ogy te h á t „a m indenség legfőbb terem tő jén ek h a ra g já t eltá v o lítsá k s a s a n y a rg a to tt ország részére kiengeszteljék jó ság át, kegyességét és keg y el­

m ét44, a k irá ly ism ételt sü rgetésére e lh atáro zták , hogy a jo b b á ­ gyok szabad ság át, m elyet az utóbbi években b á rm i okból elv et­

tek tőlök, vissza kell adni s „hogy azoknak, k ik nem a k a rn a k v alam ely , ta lá n kem ényszívű és k eg y etlen u rn á k v a g y nemes-

]) F rák itó l V ilm os, M a g y a r G isz. E m i. I I .

(17)

nek u ra lm a és h a ta lm a a la tt élni, szab ad ság u k b an á lljo n m ás­

hová k ö ltö z n i/4 Ez a tö rv é n y m ás alapon áll, m in t az 1538-ki szlavóniai, m ert nem átköltöztetésről, h anem szabad költözkö­

désről beszél s m ag á t a job b ág y o t teszi e jo g a la n y á v á . C sak­

hogy a v é g re h a jtá s azon m ódozatai, m elyeket a következő 27— 31. czikkek m eg á lla p íta n a k , szertelen b o n y o lulttá, c sak ­ nem lehetetlenné te tté k e jog g y a k o rla tá t s lia a földesur a k a rta , m indenesetre évekig g á to lh a tta a költözést. E tö rv én y - ezikkek m indegyike m eglehetős hosszú s m in t e korszak t ö r ­ v ényhozásának többi alk o tásairó l, akképen rólok is elm ond­

h atn i, hogy m inél hosszabbak, a n n á l zav aro sab b ak , h a tá ro z a ­ ta ik an n ál ellenm ondóbbak s a n n ál könnyebben ki játsz h ató k . Az u j e ljá rá sb a n szintén a szolgabiró v itt vezető szerepet, m ás részt a jo b b ág y n a k a község szilié előtt ünnepélyesen esküt k e l­

le tt tennie, hogy „nem m ag án g v ülölség“ in d ítja a távozásra.

H a az esküt letette, ki k ellett fizetnie m indennem ű ta rto z á sá t a fö ldesurnak, b a rá tin a k v a g y ak á rk in ek , rendeznie kellett m indenféle pörös ü g y é t a falubeliekkel, le k ellett fizetnie a szolgabiró jelenlétében a földbért, eddigi lak ó h ázát jó k a rb a k ellett helyeznie s csak m indezek u tán tá v o z h a to tt, ha u g y a n m eg k ap ta az engedélyt. H a ellenben e n élk ül m ent el, szöke­

vénynek te k in te tté k s az u j tö rv én y a legsú lyo sabban, jószág- elkobzással s ú jtja azt, a ki titk o n távozó jo b b ág y o t befogad v ag y a m in t a tö rv én y nevezi erőszakosan elvisz, ig az u g y a n hogy a tö rv é n y ugyané súlyos b ü n teté st m éri a r r a a fö ld esu rra is, ki kötelezettségének eleget tevő jo b b á g y á t a költözésben g á ­ tolja, sőt az a lisp á n t és a sz o lg a b irá k a t is 200 ft b irsá g g a l s ú jtja , h a kedvezésből v a g y félelem ből a p a ra sz to k védelm ére nem kelnek. De a költözés k ö rü li jjöröket a szolgabirótól a v á r ­ m egyéhez, onnan m eg a k irá ly i táblához le h e te tt fölebbezni, m i az e ljá rá s t évekre, ta lá n évtizedekre e ln y ú jto tta , m ely időn á t a végérvényes Ítéletig a jo b b ág y n a k eddigi telkén k ellett m a ­ ra d n ia s az összes ú rb é ri te rh e k e t viselnie. A jo b b ág y e kuszáit e ljá rá s m ellett a szabad költözködésnek ú j r a v issz a á llíto tt jo ­ g á t a lig é rv én y esíth ette teh át. M ind a z álta l a rendek, k ik kii- löm ben nem szavazták volna m eg az adót, m á r 1548-ban kény- sz erite tté k a k irá ly t, hogy oly an tö rv é n y t szentesítsen, m ely a szabad költözést a jövő o rszággyűlésig teljesen felfüggeszti.

Az 1548-ki országgyűlés valóságos reform -országgyűlés,

(18)

232

az első és egyetlen, m ely a X V I. században ta r ta to tt, a k a r t lenni. A k k o r F e rd in á n d k irá ly m ég nem igen sz á m itlia to tt reá, hogy a ró m ai császárság testvére, V. K á ro ly családjából az övére fog á tsz á lla n i s többet foglalkozott s a já t országai, első sorban M a g y aro rszág ügyeivel. Ösztönzésére az 1548-ld és 71.

törvényczikkből álló tö rvén y k ön y vb e c sak u g y a n sok fontos és értékes h a tá ro z a t ju to tt be. De a szabad költözésben ism ét a k i­

rá ly n a k k ellett engednie. A 32. czikk az 1547-ki idevonatkozó tö rv é n y t felfüggesztette, á llitó lag azért, m ert a m egh ozatala óta e lte lt rövid időben a jo b bág yo k „n ag y elégedetlenséget ta n ú s íto tta k u ra ik irá n t s fellázadtak.'“ E n n élfo g v a a rendek a költözést a jövő országgyűlésig m egint m egszüntették. H ogy azonban ezzel az u ra k n a k „ h a ta lm a t ne a d ja n a k a szerencsét­

len jobbágyokon való zsarnok o sk o d ásra44 kim o ndották, hogy ezek m e g ta rta ss a n a k sz ab ad ság aik b an s az igazság, tisztesség és tű rh ető ség h a tá r a in tú l nem szabad őket adóztatni, s a n y a r ­ g a tn i v a g y ja v a ik tó l m egfosztani. E végből a 33—46. czikkek- ben országos úrb érren d ezést lé p te tte k életbe s ú jr a m e g h a tá ro z ­ ták , m ivel ta rto z ik a jo b b ág y 1. b é r (census), 2. élelm iszerek és robot (v ic tu a lia et s e r v itia ) , 3. aján d ék (num era) czimén u rán a k . A b ér tek in tetéb en az uj rendezés nem k ö n n y íte tt a sze­

génységen; m indenki az eddigi szokás szerin t ta rto z o tt a b é rt to v á b b ra fizetni, sőt azokra a fa lv a k ra és m ezővárosokra is, m elyek eddig b é rt, élelm iszert v a g y a ján d ék o t nem ad ta k , im ­ m á r a szom szédban divó szokás szerin t k ite rje s z te te tt a fizetés kötelezettsége. Ellenben m indenféle re n d k ív ü li adó v a g y ta k s a alól fölm en tettek, kivéve a földesur fejv á ltság a , fe la v a tá si és lako d alm i ünnepe alkalm ából, de ak k o r is csak „tisztességes és tű rh e tő 44 összeget v eh ettek ra jto k . A robotot az u j tö rv én y a jo b b á g y ra h e ti 1 n a p ra á lla p íto tta m eg a szántás-vetés, szőlőmívelés, kaszálás, a ra tá s , fuvarozás, lóháton u taz á s kö­

rü l s a k i egy héten egy n a p n á l többet dolgozott, az be volt n ek i szám ítandó ugv, hogy az igás robot éven kin t 52 n a p n á l több nem leh etett, m ig a zsellér tehetsége szerint robotolt.

T örvényes e lm arasztalás esetén a jo bb ágy az u rn á k a törvén yes b írsá g o t fizette, de n y ilv á n v a ló vétség v a g y kih ág ás nélkü l nem volt szabad sen kit elzárni, m eg ­ bilincselni v a g y kínozni. H a pedig — fo ly ta tta a tö rv én y

— a földesur nem t a r t j a m eg az u j rendelkezést, hanem

(19)

kényszerítené, a jo b b ágy a v árm eg y e közbejöttével m ásfelé köl­

tözhet, sőt földesura 100 f rtta l büntetendő. H a az alisp án a v é g re h a jtá s t n y om b an nem fo g a n a to sítja , á llá s á t veszti s 100 f r t b írsá g o t fizet. A m ú lt évi tö rv én y a la p já n elköltözött jo b b á ­ gyok többé vissza nem perelh ető k, sőt az ad d ig m egszököttek v a g y erőszakosan e lh a jto tta k sem s csak azt a k á r t v a g y adós­

ságot ta rto z n a k m egfizetni, m ely a rég i fö ld e su rra l szemben te rh e li őket. V égül a rend ek Ígérték, hogy a jövő o rszággyűlé­

sen a szerin t fo g já k a szabad költözést rendezni, a m in t a g y a ­ k orlatbó l k itű n ik , v á ljo n az 1547-ki v a g y a m o stan i törvény-e a czélszerübb.

Ez időben F e rd in á n d k irá ly E rd é ly visszaszerzése ir á n t m ár benső érintkezésben á llt G yörgy b a rá tta l, E rd é ly vezető m iniszterével, ki a job b ág y k érd és egész nem zeti és g azdaság i jelentőségét felfo g ta s a m in t eg y k o r Já n o s k irá ly t r á b ír ta , hogy a szabad költözést törv én y esen v isszaállítsa, akképen m ost F e rd in á n d o t ösztönözte a rr a , ta rts o n ívj o rszág g y ű lést s adassa vissza a p a ra sz to k n a k a szabadságot. A tö rö k — m ondotta szabadságot igéi* a köznépnek s ezzel a rác z o k a t részben m á r m egnyerte, elnyom ott em ber szívesen ad a csábitó ígéretekn ek h ite lt, h a b á r m ég súlyosabb szolgaságba is sülyed. „E nnek mi v a g y u n k okai, — fo ly ta tta — m ert a p ó rt a n n y ira elnyom tuk, hogy nején és gyerm ek ein k iv id édes m indenétől m egfoszta- to tt.“ K é rte , b u z d íto tta te h á t a k irá ly t, végezze ő a felszabadí­

tás n a g y m ü vét s szerezzen m ag á n a k a háborúhoz, m elyre, m in t előre lá tta , az erdélyi kérd és vezetni fog, a szegénység töm egé­

ben hű és áldozatkész szövetségest. K étség k ív ü l a lángeszű b a ­ r á t b u zd ításai is h o z z ájá ru lta k , hogy F e rd in á n d az 1550-iki o r­

szággyűlésen tö ré sre a k a r ta a ré g v ajú d ó kérd ést ju tta tn i.

E lőterjesztésében a legm elegebben em elt szót a jobbágyok felszab ad itása m ellett s figyelm eztette a ren dek et, m ilyen n a g y a nép elkeseredése elnyom ói irá n t. K iem elte, m ily en istentelen és em bertelen dolog, hogy a szegénység, m elynek m u n k ájá tó l m in d n y áj ok létele függ, m ely a m in d en h ató színe előtt egyenlő a fö ld esu rral, a szolgaság nehéz, tű rh e te tle n ig á já b a n m a ra d ­ jon. Az elm últ országgyűlés tö rv é n y t hozott azon te rh e k re nézve, m elyeket u r a köv etelhet jo b b á g y a itó l; csakhogy azóta k itű n t, hogy ez az uj rendezés is fölöttébb súlyos a köznépre.

(20)

234

Ez okból a k irá ly fe lh ív ta az országgyűlést, k ö nn yítsen a h á b o rú k á lta l a n n y ira m egviselt köznép sorsán. A rendek csak ­ u g y an b e h ató an fo glalk o ztak a kérdéssel, de kezdettől fogva oly szellem ben, m ely kétségtelenné tette, liogv m indent a ré g i­

ben h ag y n ak .

M int a tö rv é n y (34. ez.) m ondja, a főpapság s néh án y világi fő u r m elegen p á rto lta a k irá ly azon k ív án sá g á t, hogy ,,a jo bbágyok m inden föltétel kikötése nélkül m in d e n ü tt szaba­

don költözhessenek/* C sakhogy m ások hévvel ellene tá m a d ta k s czélt is értek, m ert a g yűlés j obbágy -tö r vény czikkei (34— 39.) ism ét n a g y o n zű rzav aro s fo g alm azást n y ertek . F e n ta rto ttá k a m ú lt országgyűlés h a tá ro z a tá t, a robot s m ás ú rb ére s fizetések tá rg y á b a n , ellenben m érsékelték a földesül* k o rcsm á ltatá si jo ­ g á n ak g y a k o rlá sa körül elh arap ó zo tt visszaéléseket. Ez a k orcsm ajog ez időben m á r n a g y o n e lfa ju lt s súlyosan k á ro s í­

to tta a jo b b ág y o t m ég pedig két irá n y b a n . M int a tö rv én y m ondja, a földesül* v a g y egyszerűen elvette, v ag y potom á ro n m eg v ásáro lta a job bág y b orterm ését (ezt nevezték b o rfo g la lá s­

n ak) s a z u tá n d rá g á n reá tu k m á lta , m időn k én y szeritette, hogy oly áron, m elyet a földesül* lim itá lt, m érje ki a k o rcsm ákban vagy s a já t házában. A b o rá ru lta tá s , m o nd ja egy későbbi (1608.) sta tú tu m , m indenkor szerrel j á r t és ha a bo r el nem kelt, re á ju k (a jo b b ág y o k ra) osztották. A tö rv én y m indkét irá n y b a n k o rláto ln i a k a rta a földesül* visszaéléseit. Először el­

rendelte, hogy csak a folyó piaczi áro n v á lth a tja m agához a jo b b ág y tó l a term ést, azu tán k im ondotta, hogy am a községek­

ben, hol szőlők v a n n a k , a községet illeti m eg szent M ihály n a p ­ játó l szent G yörgy n a p já ig , a b o rt nem term elő községekben szent M ihálytól csak k a rá c so n y ig a borm érés joga. E llenben az év tö b b i részében az ital m érés a földesuré, csakhogy rendes k o rcsm áro st kell ta r ta n ia , a ki szo lg álata idejére m entes a ro ­ bottól s m inden k im é rt veder (32 p in t) bor u tá n 4—4 dénár fizetést kap, m ig az egyes jobbágyok közt a földesül* a m ag a borát nem o sz th a tja szét kénye-kedve szerint, hogy a k a ra tu k ellen m egig yák , illetve megfizessék. A tö rv én y azt is k im o n ­ dotta, hogy az a jobbágy, kivel a földesül* em bertelenül b án ik, az előző országgyűlések intézkedése értelm ében elköltözhet.

C sakhogy az ide vonatkozó e ljá rá s t m ég b o n y o lu ltab b á teszi úg y , hogy ez a jog szintén érték telen n é v ált, ám b ár a tö rv é n y

(21)

sem m isnek n y ilv á n íto tt m inden olyan Írást, m elyet a földesur azon ü rü g y a la tt c sik a rt ki job b ág y átó l, hogy ez v a la m i súlyos b ű n té n y t követvén el, fe jv á ltsá g u l önként örökös jobbág yságot vállal. M inthogy ez időben azok a birtokosok, kik n ek Szlavó­

n iáb an , m elyet a tö rök eg y re n agyobb m értékb en d ú lt és lió- d o lta to tt, v o ltak jo b b ág y a ik , ezeket m a g y a r jó sz á g a ik ra kezd­

ték átte le p íte n i, a tö rv én y k ö n y v 72. czikke k im ondta, hogy az á tte le p íte tt jobbágyok, k ik haza a k a rn a k térn i, ezt szabadon tehessék s a ki g á to lja őket, az a tö rv én y b en fo g lalt b ü n tetés­

sel sujtassék.

A k irá ly n a k a kérdés gyökeres rendezésére irá n y u ló tö ­ rekvései az 1552-iki országgyűlésen sem vezettek eredm ényre.

E kk or tö rté n t az a p á r já t ritk ító eset, hogy s a já t képviselője, M érey M ihály szem élynök, az alsó táb la elnöke a legheveseb­

ben k ik e lt a k irá ly előterjesztése ellen, a m i eléggé jelzi a ko­

rona á lta l képviselt jó zanabb szellem s a ren d i felfogás közti ellentét á th id a lh a ta tla n m élységét. A rendek a 8. czikkben k i­

m ondták, hogy b e lá tjá k u g y a n a k irá ly ó h a ja in a k jogosu ltsá­

g á t s m indenekelőtt a jó iste n t a k a rn á k m agok irá n t kiengesz­

telni. De tek in tv e a háb o rú s viszonyokat, a jo b b ág y k érd ést j e ­ len á lla p o tá b a n h a g y já k azon Ígérettel, hogy h a a h a d já r a t sikeres lesz, ,,ak k o r az első országgyűlésen a jobbágyok szabad költözködését a n n a k kigondolható s m eg adh ató legjobb re n d ­ jéhez és m ódjához képest isten és ennek ig azsága szerint^ r e n ­ dezik. Sajnos a győzelem be v e te tt rem ény nem te lje sü lt s a kö­

vetkező országgyűlés (1553.) tö rv én y k ön y ve (10— 15. t.-cz.) a job bág yn ép et a jövő országgyűlésig m eg h a g y ta addigi álla p o ­ táb an . H ogy azonban m égis kö nn y ítsen nehéz helyzetén, az évi 52 n a p i igás robotot 40 n a p ra m érsékelte, ellenben a rr a k öte­

lezte, hogy ingyen m u n k ájá v al tám o g assa u r á t v á ra in a k jó k a r ­ ban ta rtá s a körül. A borm érést illetőleg szintén u j tö rv é n y t ho­

zott s eg y szerűsítette azt az e ljá rá s t is, m ely m ellett „az u rá tó l fölöttébb elnyom ott jo b b á g y “ a költözés jo g á t g y a k o ro lh a tta , sőt jogvédelm et is ad o tt neki azon káro k m egtérítésénél, m elye­

ket u ra , hogy a költözéstől elrém itse, v a g y o n á b an esetleg okozott.

Az 1554-iki országgyűlés szintén eltelt a nélkül, hogy a job bág y ügy ben gyökeresebb v álto zást idézett volna elő. V égre azonban a k irá ly örökös sürgetésének a rendek sem á llh a ttá k

(22)

236

ellent s az 1556-iki országgyűlés 27— 33. tö rv én y ezik k ei vissza­

á llíto ttá k a szabad költözés elvét. A 27. czikk u g y a n is kim ondta, liogy m ivel az ország k a r a i és reiulei azt ó h a jtjá k , „hogy a m indenek fölött álló jó istennek h a r a g já t m aguktól e ltáv o litsák és kegyeim ességét kiengeszteljék^, to v áb b á engedve a k irá ly a ty a i intéseinek, „egyértelem m el m eg á lla p íto ttá k , hogy a jo b ­ b ágyok ezu tán m in d e n ü tt örökre szabadon költözhessenek^, m ég pedig u g yan azon rend és mód szerint, „m elyet h a jd a n szoktak követni, m ég m ielőtt tu d n iillik a job bág yo któ l ezelőtt több évvel ezt a szabadságot elvették.'“ H a tá ro z o tta n és világos sz av a k b a n örökre eltörölték teh á t a röghöz k ö töttség rendsze­

ré t, m elyről m ost s azelőtt an n y iszo r elism erték, hogy az isten h a r a g já t idézte föl reájok. C sakhogy a to v áb b i törvényczikkek- ben nem m in t Ígérték, a h a jd a n i szokást és egyszerű e ljá rá s t á llíto ttá k vissza, hanem a m á r fentebb idézett különböző tö r ­ vények b onyolult részleteit fo g la ltá k össze s ezzel a jtó t, k a p u t n y ito tta k a visszaélésnek. Ism ét a szolgain ró egy e s k ü d ttá rs á ­ v al v itte a főszerepet az engedélyezési e ljá rá sb a n s a jo b b á g y ­ n a k előbb m indenféle fö ldesúri b é rt, adósságot k i k e lle tt fizet­

nie, h á z á t és telk ét jó k a rb a k ellett helyeznie, régebben k im é rt b ü n tetését le k e lle tt ülnie, idegenek ir á n ti ta rto z á s a it le k e lle tt fizetnie, m ielő tt táv o zh ato tt. Sőt e k o rláto záso k at m ost ú ja b b a k ­ k a l szap o ríto ttá k . Az a jobbágy, k i u rá tó l bizonyos időre ked ­ vezm ényeket és m entességeket n y e rt s ez idő le já rtá v a l költözni a k a rt, a m ú ltra nézve m eg ta rto z o tt a fö ld esu rn ak e m entessé­

gek é rté k ét té ríte n i, v a la m in t az esedékes állam i, k irá ly i és v á r ­ m egyei ad ó k at előzetesen lefizetni. H a nem tette , a szolgabiró k é n y sze rite tte reá. H a v ég re v alah o g y k ielé g íte tte m indezt a töm éntelen ig én y t, a szolgabiró m eghozta a végzést, hogy m eg­

tö rté n h e tik a költözés. C sakhogy a szolgabiró végzését m eg le­

h e te tt felebbezni a v árm eg y e törvényszékéhez, onnan m eg a k irá ly i curiálioz, m i sokáig ta r to tt, a m i közben a job b ág y rég i fö ldesura telkén volt k énytelen a v égérv én y es íté le te t b ev árni.

A ki pedig nem v á rta be s „alatto m o san és szökve“ eltávozott, v ag y erőszakkal v ite tte el m ag át, az m inden ingó és in g a tla n v ag y o n á t elveszthette s „b árm i m ódon“ vissza volt ré g i telk ére vihető. De a jo b b ág y , m ég ha engedélylyel távo zott is, rö v id sé­

get szenvedett a költözésnél, m ert n oha a tö rv é n y b izto síto tta jo g át, hogy a költözés u tá n is övé m a ra d n a k eddigi lak ó h ely én

(23)

örökségi v a g y irtv á n y szoléi, földei és rété i, az a ház, m elyet esetleg pénzért v á sá ro lt v a g y s a já t költségén ép ített, ha elk ö l­

tözéséig v alam ely ,.jám b o r és becsületes em bernek" eladni nem tu d ta , k á rp ó tlás nélkül a fö ld e su rra szállt. Sokféleképen k o r­

lá to lv a u g y a n , de 1556-ban a ren d ek v ég re m égis m eg ad ták te h á t a jo b b ág y n a k a szabad költözést. C sakhogy előre lá ttá k , hogy a g y a k o rla tb a n nem lesz értéke, m ert a ttó l való féltők­

ben, hogy a jobbágyok, „k ik M ag y o rarszág on ezen súlyos t e r ­ h eket kén y telenek hordozni", a szabadságot a r r a fo g já k hasz­

nálni, hogy töm egesen k ü lfö ldre m eneküljenek, u g y a n e k k o r tö rv én y b en k é rté k a k irá ly t, hogy intézkedjék, hogy a m a g y a r­

országi jo b b ág y o t a szomszéd tarto m á n y o k b a be ne fog adják.

Az u j tö rv é n y c sak u g y a n Íro tt m ulaszt m a ra d t s sem m it sem le n d íte tt a köznép helyzetén. Még a k irá ly fő hatóságai, első so rb an k a m a rá ja is azt m ondották, hogy nem az ő dolguk a tö r ­ vény v é g re h a jtá s á ra üg y eln i. M ikor 1557-ben az u r a k fö lem lí­

tették , hogy a k irá ly k a p itá n y a i em bertelenebből b á n n a k a föld népével, m in t a török, F e rd in á n d azt felete, hogy az u ra k ne p a n aszk o d jan ak , m ert ők b á n n a k a legkegyetlenebbiil jo b­

b á g y a ik k a l. M in dazáltal I. F e rd in á n d k irá ly éréivé az 1556-iki tö rv é n y m egh o zataláv al k im e rü lt s későbbi országgyűlésein többé nem intézkedett a szabad költözésről, noha tu d ta s töb b­

ször k im o n d o tta, hogy a tö rv én y nem h a j tá tik végre. F e rd i­

nánd, im m ár ró m a i császár, a v ilá g p o litik a b o n y o d alm aib a m e­

rülve, eg y re kevesebbet tö rő d ö tt pusztuló és apadó m a g y a r o rszágával. K ülönben is h a azt a k a rta , hogy a nem esség adót szavazzon m eg jo b b á g y a i terh é re , nem igen látsz o tt a já n la to s ­ n ak a fö ld e su ra t érdekeiben és előítéleteiben b á n ta n ia . Az u n osztályt m in t E u ró p aszerte, n á lu n k is az a m eggyőződés h a to tta á t, hogy k iv áltság o s állá sa csak a töm egek lielotizálása m ellett ta r th a tó fenn, h a b á r ez tőle szintén a n y a g i áldozatot követel.

A törv én y b en g y a k ra n m o n d ta az ellenkezőt, g y a k ra n m ag a h a n g o z ta tta , hogy a jo b b ág y nélk ü l a nem esség is keveset ér, hogy a jo b b ág y leigázása hozta az o rszág ra isten h a ra g já t. De az ilyen, szent igazságok csupán a k irá ly i előterjesztésekből j u ­ to tta k a tö rv é n y szövegébe s nem a nem esi gondolkodás k ife ­ jezői voltak.

O tthon, a s a já t jószágán a fö ldesur m ég b á n h a to tt e m b er­

ségesen, a józan észnek m egfelelően jo b b ág y á v a l, s ném elyik

(24)

b á n t is, m in t számos e k o rab eli u rb á riu m b izo n y ítja. De m ihely t a kiváltságosok országgyűlésre jö ttek , az egyéni jó in d u lat, az önérdek su g a llta b elátás teljesen h á tté rb e szorult s ta n á c sk o zá ­ saik b an k izárólag az osztályérdek m inden balitéletével és szél­

sőségeivel su g allá e lh atáro zásaik at. Sőt h a látszólag engedtek a k irá ly m eg feszített nyom ásának, ezt is csak azért te tté k , m ert tu d ták , hogy az ő kezökben v a n a h ely i k ö zigazgatás s ig y tőlük lü g g az u j törvények v é g re h a jtá sa.

J. F e rd in á n d utódai m ég kevesebbet érdeklődtek n a g y a r teriiletök, v a la m in t a r a j t a elő a la ttv a ló k ja v a irá n t s 1566.

u tá n tö rv é n y tá ru n k b a n nag y o n h á tté rb e szorult a jo b b ág y védő szellem, a szabad költözés ügy e 1 ccig* csak elvétve k isé rt benne, hogy a X V II. században, m ikor a k irá ly i h a ta lo m m ár csak a nép lelkiüdvösségével, nem pedig földi so rsának ja v ítá s á v a l törődött, végkép eltű njö n belőle.

M iksa k irá ly (1564— 76.) kevéssel tró n ra lépte u tán (1565.) foglalkozott az eszmével, hogy a „csaknem tű rh e te tle n 44 ú rb é ri te rh e k e t m érsékeltesse s első országgyűlésén (1566.) fel­

hívta a rendeket, könnyítsenek felette elnyom ott jo b b ág y aik sorsán. M agok a rendek m ondották akkor, hogy „igen sok ür­

es nemes v a n olyan, ki a k o ráb b i éveknek a jobb ágyok szabad költözésére nézve alk o to tt végzéseit m eg nem ta r tja , sőt azok­

n ak m indenféle módon ellenére szokott cselekedni*4 (27. t.-cz.).

F el is k é rté k a k irá ly t, hogy az illető törvén yeknek személy- v álo g atás nélk ül m indenkivel szem ben érv é n y t szerezzen, viszont azonban ő is szabjon h a tá r t azoknak a nym morgatások- nak , m elyekkel a k a to n aság s ú jtja a szegénységet. Máskülön-.

ben azonban nem te tte k sem m it a baj orvoslására.

Az 1572. év foly am án tavaszszal és őszszel is ta r ta to tt országgyűlés s a k irá ly sürgetésére mindegyük h ajlan d ó n ak n y ilatk o zo tt a szabad költözésre vonatkozó 1556-ki tö rv é n y t m eg ú jíta n i, azokat a v árm eg y ei szabály ren deleteket pedig, m elyek e tö rv én y n y el ellenkeztek, sem m isekké n y ilv á n íta n i, m ásrészt fö lk érte a k irá ly t, hogy ezt a tö rv é n y t a s a já t jószá­

g a in szintén h a jta s sa végre. Csakhogy" az á p rilis 27-én szen­

te síte tt 10 czikkből álló törvény kö n y v be, m ely e g y é b irán t a Oorpus ju risb ó l is k im a ra d t, ez a végzés nem k e rü lt bele. Az ü g y az őszi országgyűlésen m egint szóvá té te te tt s a k irá ly egyik le ira tá b a n u ta lt reá, hogy ő is, a rendek is k im ondták az

(25)

1556. tö rv én y m eg ú jítá sát, a k irá ly i s m ás jószágokon való v é g re h a jtá s á t s az ellenkező szabályzatok sem m issé n y ilv á n í­

tását. Csakhogy ezen m ásodik, 1572. okt. 15. szen tesített s a Oorpus ju ris b a m á r fö lv ett tö rv ény k ö n yv sem tesz em lítést a költözési jo g m eg ú jítá sáró l.1) Ellenben a szökött jobbágyok elleni intézkedések eg yre szaporodtak s az 1574:30. czikk m ég azt is elrendelte, hogy azok a m a g y a r jobbágyok, k ik Ausz­

triá b a v a g y M orvába „szöktek,a fö ld esu raik n ak v isszaad assa­

nak. A job b ág y ság helyzete egyre nyom orúságosabb le tt te h á t s m ég a bécsi u d v a ri k a m a ra is figyelm eztette 1576-ban a k irá ly t, hogy b á rm i e lh a g y a to tta k a véghelyek, ne kérjen adó­

em elést az országtól, m e rt a szegény nép az ellenségtől és s a já t u ra itó l olyan szörnyű sokat szenved, hogy leh etetlen u j te rh e t ra k n i v á lla ira . De az u j k irá ly n a k , R u do lfn ak (1576— 1608.) h a szta la n beszéltek tanácsosai. U ralk o d ása a la tt a k irá ly i h a t a ­ lom és á llam k o rm án y p o litik á jáb ó l egészen kiveszett, a jo b b ág y ­ védelem g o ndolata s a földesurak, noha 1580-ban m agok h a n ­ g o ztatták , hogy jo b b ág y a ik n y om o rú ság u k b an a h a lá lt v agy a * török u ra lm a t áhitozzák, k o rlá tla n u r a i lette k m u n k ásaik n ak . H oztak u g y a n számos tö rv é n y t közhasznú dolgokban, a k a to n a ­ ság legeltetési jo g án a k rendezéséről, a korcsul á lta tá sró l, a szo­

k a tla n h arm inczad ok s a fölösleges szárazvám ok eltörléséről, főleg pedig a tizedről, m elyek lelkiism eretesen v é g re h a jtv a a köznép nem egy keserű p an aszát orvosolhatták. De a szabad költözésről R udolf tö rv ényeib en sokáig szó sincs, ellenben a szökött jobbágyok v isszaad ását elrendelő törv én y ek an n á l tö b b ­ ször m e g u jitta tta k , igy 1588-ban (42. t.-cz.) és 1596-ban, m ely­

nek 42. törvényczikke k iv á lt S zatm ár- és Szabolcsm egyék ké­

relm ére hozatott, h on n an a p a ra sz tsá g töm egesen húzódott S za tm á r v á rá b a és u rad a lm á b a . E llenben az 1596-ki o rsz á g ­ gyűlés szabad költözést is m e g ú jíto tta , de egészen m ellékesen.

36. czikke u g y a n is m egengedi, hogy a török elől az a k k o ri Szlavóniából a m a g y a r an y ao rszág b a m enekült jobbágyok, h a a k a rn a k , az 1556. tö rv é n y értelm ében visszatérhessenek régi lakóhelyökre. Ehhez a tö rv é n y hozzáteszi: „hasonlóképen a

) Fraknói Vilmos, Magyar. Orsz. Emlékek V. 279—400

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

De még inkább az évet velünk együtt végigdolgozó, a legelkeserítőbb pillanatokban is csak biztató tanárainknak (az én szívemhez legközelebb Kurián Ágnes és Boronkay-Roe

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Kármán tisztában volt a nyelv lényegével, tudta, hogy a nyelvnek törvényei vannak, melyeket megsérteni ép oly kevéssé szabad, mint a polgárnak a társadalmi

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a