5. szám. ———-494— 1927
termelésről és szénfogyasztásról, tengerha—
józásnnk multjáról, amegyei haztartasról s a tisztviseló- és munkáskérdésekról szóltak. A következő tanévekre új fejezeteknek jegyezte elő a keleteurópai allamok gazdasági rajzát és Széchenyi Hitelének taglalását is. '
Professzori működésében fontos szerepet juttatott a szemináriumi oktatásnak, melynek tudományos és gyakorlati szempontokból egy—
arant nagy jelentőséget tulajdonított. A sze- mináriumi órákon megismertette hallgatóit a statisztikai forrásmüvekkel; táblákat, grafiko—
nokat, kivonatolásokat, ismertetéseket készít-
tetett velük és rászoktatta öket a módszeres statisztikai munkára. Példákkal mutatta meg hogyan kell a számokat helyesen olvasni, szabatos következtetéseket levonni azokból.
Buday László, a hallgatók nagyobb sze- mináriumi, valamint szemináriumon kívülidol—
gozatainak megértő irányítója volt, mint ahogy irányitó-, s vezetószerepet töltött be fiatal korá—
tól kezdve nemcsak a tudomány, de a gya—
korlati élet porondjan is.
Egy tüneményes élet sokoldalú munkás- ságának száraz, sallangnélküli vázát alkotják a felsorakoztatott adatok. Thirring Lajos dr.
A konjunktúrakutatás külföldi szervezetei.
Les organisations étrangeres de la recherche de conjonctures.
Au cours de la série de confe'rences organisée, pour faire connaitre la recherche de conjonctures, par la Société hongroise d economic politigue, M. Jules de Konkoly Thege, conseiller ministériel, sous-directeur de l,0/Tice hongrois de statistigue. lit, le
10 mai courant, un exposé de la guestion.
Apies avoir présente, daprés les données disponibles et Fenguéte gu ,il fit, chargé a cet effet par le gouvernement hongrois, au mois dernier en Allemagne, les organisations, le développement et les résultats de la recherche de conjonctures a l,Etranger, et epres avoir prouvé gue celle- ci n ,appartient pas seulement a la statistigue, mais aussi —— comme on le voit a l'Etranger —— a l,E'tat, il lut une proposi- tion sur la maniere dbrganiser, a l'instar de lEtranger, et conformément aux conditions spéciales du pays, la recherche de conjonc—
tures en Hongrie.
La proposition de M. de Konkoly Thege fut la suivante :
Pour établir les principes fondamentaux de la recherche de conjonctures en Hongrie et pour diriger celle- la. il faudrait instituer, au sein de l0ffice central royal hongrois de statistigue, une Commission appelée ,,Com—
mission de la recherche de conjonctures, ou ,,Commission de statistigue économigue*. Le president en devrait étre choisi parmi les professionnels les plus éminents de la vie économigue du pays; les sous—présidents parmi les représentants de margue de la théorie de l,économie politigue, de la vie e'conomigue pra- tigue et de la statistigue professionnelle. La Commission devrait azoir un rapporteur général et plus tard, éventuellement, aussi des rapporteurs; elle aurait pour memlres les représentants des autorités, de la vie scienti—
űgue, des differentes organisations econo—
migues et de l,0]7ice de statistigue. Les travaux de la Commission seraient dirigés, préparés et ezécutés par la Présidence.
Les Instituts de recherche de conjonctures, les Universités et les particuliers (lui se ser- viraient, pour leurs recherches, des données recueillies par l'O/fice de statistigue, seraient tenus de satisfaire aux obligations gue leur prescrirait la Commission. Par contre, l,Office de statistigue se chargerait de réunir des données, autant gu,il est possible sur tous les faits économigues pouvant étre établis statistiguement. D,ailleurs, c,est déja fait, car dans le budget de 1928 de l,0/Tice central de statistigue, le gouvernement hongrois a déja inscrit les sommes nécessaires a cet effet, ce gui rend possible, pour l Office, de comple'ter, sous peu et dans de gran les proportions, ses relevements de statistigue économigue.
Pour le moment, on pourrait laisser de cóté la creation d'un Institut d'Etat de recherche de conionctures. Au lieu de cela, a l,instar de FAllemagne, une section de l'OITice de statistigue devrait étre chargée de Fobservation des conjonctures. Ce n'est (luc lorsgue celle-la aura réuni les documents nécessaires et élaboré en détail le programme d'un Institut it établir, c,est alors seulement gu,il pourra étre guestion de la creation d'un Institut special, mais (lui devrait étre, en tout cas, établi au sein de FO/fice de statistigue.
Les Organisations intéresse'es auraient égale- ment droit a cre'cr de tels Instituts de re- cherche de conjonctures. JM' appris gue dans ce but, la Chambre (le commerce el d industrie de Budapest a déja fait les premiers pas Mais ils ne pourraient compter sur l,appui de la Commission, respectiiement (le FO/fice
5. szánn
de statistigue, gue s'ils remplissaient les con—
ditions prescrites par la Commission. On a absolument besoin ole tels Instituts oles Or- ganisations intéressées. Il est absolument nécessaire gue celles-ci, et merne oles parti—
culiers, puissent sloccuper, allune fagon in- dépenolante, de recherche ole conjonctures ;
* on en a besoin surtout maintenant ou, faute de base appropriée, les travaux de recherches ne peuvent avoir gue des résultats approxima—
tifs gui ne peuvent étrepubliés, clans chague cas, par une institution d'E'tat. Lleocemple amé—
ricain, ainsi gue l'activité de lllnstitut cle Francfort prouve la nécessité absolue de cette activité des Organisations interessées, car ce sont justement les diverses entreprises gui sont appelées, en premier lieu, a pronostiguer leurs conjonctures.
Il est naturel gue les Universités prennent également part a la recherche de conjonctures.
Celles de l'E'tranger slen occupent presgue partout; déja, llEcole polytechnigue de Buda—
pest a obtenu des résultats sur ce terrain. La recherche universitaire a une éminente impor- tance dans le domaine de la théorie, ainsi gue dans le choice judicieuac oles méthodes a appliguer a la recherche, et méme dans la creation ole nouvelles méthodes. Ce sont les ,,séminairesn oles Universités gui rendent le plus possible (le former, pour la recherche de conjonctures, (les professionnels pratigues;
avec le développement et la large extension de celle—la — gulon peut espérer —— on aura de plus en plus besoin de tels profes- sionnels. Un bel exemple en est l' Université cleFrancfort, dans le "séminaire" économigue de laguelle prés de 40 hommes -— aux trois auarts oles professionnels pratigues, surtout des employés (l'établissement de credit ——
s'occupent de recherche ole conjonctures.
Si la recherche de conjonctures de Hongrie e'tait organisée dans ces trois sens, cela per—
mettrait, d,une part, de satisfaire tant les be—
soins générauoc et olétaillés, (lue les besoins théorigues et pratigues ; et a cöté de l'activité uni—
forme et directrice de la. Commission a insti—
tuer au sein ole FOJTice ole statistigue, on y pourrait collaborer harmonieusement.
A Magyar Közgazdasági Társaság által a konjunktúrakutatás ismertetése céljából ren- dezett előadássorozat keretében folyó hó 10—én tartotta Konkoly Thege Gyula olr. min. ta-
nácsos, a magy. kir. központi statisztikai hi—
vatal aligazgatója, előadását.
Az előadó részben a rendelkezésre álló anyag nyomán, részben a helyszíni tapaszta-
—— 495 —— 1927
latok alapján, amelyeket a m. kir. kormány megbízásából a mult hónap folyamán Német—
országban szerzett, a külföldi konjunktúra- kntatás szervezeteit, annak fejlődését és ered- ményességét ismertette. Majd okadatolva azt, hogy a konjunktúrakutatás elsősorban nem- csak statisztikai feladat, hanem a külföldi példák alapján egyúttal állami feladat is, javaslatot terjesztett elő aziránt, hogy a ma- gyar koniunktúrakutatást a külföldi példák és tapasztalatok alapján miként kellene a hazai viszonyoknak megfelelő módon megszervezni.
Konkoly Thegének ez a javaslata szó szerint a következő:
A magyarországi konjunktúrakutatás alap—
elveinek lefektetése és a kutatás irányítása céljából a m. kir. központi statisztikai hivatal kebelében egy ,,konjunktúrakutató bizottság"
vagy ,,gazdaságstatis'ztikai bizottság" cimen bizottságot kellene szervezni. E bizottság élén az elnökség állana. Az elnök az ország gazda—
sági életének legkiválóbb szakemberei sorából választatnék ki. Az elnökség többi tagja (az alelnökök) az elméleti közgazdaságtndomány- nak, a gyakorlati gazdasági életnek, végül a hivatásos statisztikának lenne egy—egy vezető reprezentánsa. Az elnökség mellett egy fóelőadó,késöbb esetleg előadók is működ- ' hetnének. A bizottság tagjai pedig a hatóságok, a tudományos élet, a különbözö érdekkép- viseletek és a statisztikai hivatal képviselői lennének. A bizottság munkásságát az elnök- ség irányítaná s az elnökség volna egyúttal az a szűkebb körű intézőbizottság is, amely a bizottságnak összes munkálatait előkészítené és végrehajtaná.
Mindazok a konjunktúrakutató intézetek7 egyetemek és magánegyének, amelyek, ill. akik a statisztikai hivatal által gyüjtött adatokat használnák fel kutatásaik céljaira, köteleztet- nének, hogy azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket reájuk—a bizottság kiró, feltétlenül eleget tegyenek. Ezzel szemben a statisztikai hivatal azt vállalná, hogy a gazdasági élet—
nek a lehetőségig összes statisztikailag meg—
rögzíthető jelenségeiről adatokat gyűjtsön.
Ez különben máris bekövetkezett, mert a m. kir. kormány a központi statisztikai hiva- tal jövő évi költségvetésében az e célra szükséges összegeket: biztosította, ami le- hetövé teszi azt, hogy a statisztikai hivatal gazdaságstatisztikai adatgyiijtéseit már a leg—
közelebbi jövőben nagy arányokban kibővítse.
Allami konjunktúrakutató intézet felállí—
tása egyelőre mellőzhető. E helyett a statisz- tikai hivatalnak egyik osztályát kellene meg- bízni —— épp úgy, mint annak idején Német—
.— .
0. szem. ——496— 1927
országban volt —— a konjunktúrák megfigye- lésével. S csak akkor, amikor ez az osztály a szükséges anyagot összeszedte és egy fel—
állítandó intézet munkaprogrammját részlete—
sen kidolgozta, lehet majd szó egy különálló, de mindenesetre a statisztikai hivatal kebe—
lében felállítandó intézetról.
Az érdekeltségek ily konjunktúrakutató intézetek felállítására szintén jogosultak len—
nének. Tudtommal a budapesti kereskedelmi és iparkamara ezirányban az első lépéseket máris megtette. Ezek azonban a bizottság, illetőleg a statisztikai hivatal támogatására csak abban az esetben íszámíthatnának, ha a bizottság által előírt követelményeknek meg is felelnek. lly érdekeltségek által felállítandó intézetekre, illetőleg arra, hogy az egyes érdekeltségek, sót magánszemé—
lyek is önállóan foglalkozhassanak kon- junktúrakutatással, feltétlenül szükség van.
Szükség van pedig ilyenekre különösen most, amikor megfelelő alap hiányában a kutatás munkája csak oly megoközeh'tó eredményeket érhet el, amilyeneket egy állami intézmény minden esetben ,nem hozhat nyilvánosságra.
De szükség van az érdekeltségek eii'élemun—
kásságára már csak azért is, mert az egyes vállalatok konjunkturális viszonyainak prognó—
zisszerű megállapitására elsősorban épp az ő munkásságuk van hivatva. Ez a tevékenység pedig, amint azt az amerikai példa ésa frank- furti intézetnek ezirányú tevékenysége kivá- lóan igazol, ma már feltétlenül szükségesnek mutatkozik.
Az egyetemeknek bekapcsolódása a kon- junktúrakutatásba szintén természetszerű. A külföldi egyetemek úgyszólván valamennyien
foglalkoznak vele. Műegyetemünk e téren már szintén tud eredményeket felmutatni. Az egyetemi kutatásnak kiváló jelentősége az elmélet terén és a kutatásnál alkalmazandó módszerek helyes kiválasztásában, sőt újabb módszerek megállapításában van. De kiváló a jelentősége abban a tekintetben is, hogy az egyetemi kutatással kapcsolatos szeminá- riumok teszik leginkább lehetővé a konjunk- túrakutatassal foglalkozó gyakorlati szakem- berek kiképzését. lly szakemberekre pedig, a konjunktúrakutatás további fejlődésével és várható széleskörű elterjedésével egyre na- gyobb szükség fog mutatkozni. Szép példáját mutatja erre vonatkozólag Frankfurt, amelynek gazdasági szeminárinmában közel 40, három-—
negyedrészt gyakorlati szakember, főleg hi- telintézeti tisztviselő foglalkozik konjunktú—
rakutatással.
Amennyiben a magyar konjunktúrakutatás.
e hármas tagozódásban szerveztetnék meg, ez.
a háromirányú tagozódás lehetővé tenné az általános és részletes, az elméleti és gyakor-—
lati igények teljes kielégítését, s a statisz—
tikai hivatal kebelében szervezendő bizottság egyöntetű, irányitó munkássága mellett meg lehetne köztük a harmonikus együttműködés lehetősége is.
Előadó végül hangsúlyozta, hogy az ország—
és mindannyiunk érdeke egyformán megkí- vánja azt, hogy a mai szűk határok között minden vonatkozásban, tehát ezen a téren is az egyöntetű működés és az egymást segitő munkásság hódítson teret. A legmegfelelőbb—
és az ország boldogulása szempontjából a,
A Magyar Statisztikai Társaság működése.
Activilé de la Société Hongroise de Stalistigue.
Előadóülések — Se'ances d'étude.
A n t oine Bo (lo r: La statistigue de la valeur et de la charge des propriéle's fonciéres.
Séanee du 19 mars 1927", présidée par ill.
Gustave Thirring. DVI. Antoine B 0 d 0 r, membre titulaire, prenrl possession de son fauteuil, en donnant lecture d'une élurle in—
titule'e ,,la Statistigue de la valeur et de la charge des proprie'tés fon- e i er e s", gue nous publions dans ce numero.
M. Desire (l e L a k y, vice-president, MM.
Jean N yulásei, Rorlolphe Károly el Etienne S aj ó hel yi, membre litulaires, exposenl leurs remargues.
legcélravezetőbb eredmény csakis így ér—
hető el.
Alexandre de Dobrovits: Problémes de llorganisation du service statistigue et ses
organes les plus nouveaux.
Séance du 26 avril. M. Gustave Thirring préside. M. Alexandre cl e D 0 b r o v i l 8 sec- rétaire général, fait une conference sur les Problcmes de l organisation du ser- vice statistigue et ses organes les plus n 0 u 1; e aux", gue nous publierons dans ee numero. —— M. Aloyse Ko v a c s, membre tilulaire, expose gue, selon son opinion, la réforme italienne ne pourra subsister long—
temps dans sa forme acluelle Les dioergeances
