• Nem Talált Eredményt

Radzikowsky,W.: A regresszióelemzés felhasználása a sorozatgyártás munkaigényességének meghatározására

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Radzikowsky,W.: A regresszióelemzés felhasználása a sorozatgyártás munkaigényességének meghatározására"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

211

tanulók száma — 1956—1961 között — nagymértékben (144 000 fővel) csökkent.

A tanulóhiány miatt a kisipari szak-

emberek kiképzése nem tart lépést a szük-

ségletekkel, a betanított és tanulatlan munkaerők alkalmazásának pedig éppen a kisiparban csak szűk lehetősége nyílik.

Az üzemek száma még a foglalkozta—

tottak számánál is nagyobb arányban (5,3

százalékkal) csökkent, így az egy üzem—

ben átlagosan foglalkoztatottak száma to—

vább emelkedett.

Nagymértékben nőtt viszont 1956-hoz képest a kisipari üzemek összforgalma (79 százalékkal), bár ebben feltételezhe- tően szerepe van az időközben bekövetke—

zett áremelkedéseknek is.

A termelékenység jelentékenyen emel-

kedett az utóbbi években, amit alátámasz- tanak a kisipar erőteljes gépesítése'ről ren—

delkezésre álló adatok is

A kisipari összforgalmon belül 1949 óta fokozatosan növekszik a kereskedelmi for—

galom aránya, míg a tényleges kisipari forgalom hányada az 1949. évi 82 száza—

lékról 1961-ben 72 százalékra csökkent. Ez

a kisipar tevékenvségi körének bizonyos

megváltozására mutat: arra, hogy az egyéni termelés helyét sok ágazatban már iparilag előállított termékekkel való ke—

reskedés foglalja el.

Az általános jellegű megállapításokon kívül a cikk részletesen ismerteti a for—

galom és a foglalkoztatottság ágazaton—

kénti alakulását is.

(Ism.: Tűű Lászlóné)

RADZI KOWSKY, W.:

A REGRESSZIÓELEMZÉS FELHASZNÁLÁSA A SOROZATGYÁRTÁS MUNKAIGÉNYESSÉGÉNEK

MEGHATÁROZÁSÁRA

(Zastosowania analizy regresji do okreslenia pracoshlonnosci produkcii seryjnej.) Przeglad Statystyczny. 1962. 3. sz. 263—276. p.

A sorozatban gyártott termékek munka—

igényessége meghatározásának egyes munkamenetei: 1. A sorozatgyártás

munkaigényességének múltbeli alakulá—

sára vonatkozó adatok összegyűjtése és

csoportosítása (táblázatos és grafikus for—

mában). 2, A statisztikai adatok elemzése és a munkaigényességet befolyásoló ténye-

zők alapján statisztikai hipotézis fogal—

mazása a munkaigényességet meghatá-

rozó ,,törvényről"; 3. hipotézis verifiká—

lása. 4. A nyert eredmények segítségével a sorozatgyártás munkaigényességi szín—

vonalának meghatározása a tervévben.

Szerző egy gépgyár nagysorozatban ter—

melő műhelyében gyűjtött adatokat az

1960—1961. évben előállított A, B, C és D

7*

termékek munkaigényességéről. Az ada—

tok csoportosítása igazolta azt a már is—

mert törvényszerűséget, mely szerint a

termék első darabjaira fordított munka lényegesen több, mint a sorozat későbbi darabjainak előállítására fordított munka—

mennyiség.

Az adatok alapján kidolgozott tábla és

ábra részletesebb elemzése azt mutatja,

hogy a termékek bizonyos darabszámának X 8), ún. ,,határ"-mennyiségének előállí- tása után a munkaigényesség stabilizáló- dik. Ennek következtében a határmennyi—

ségen felül a sorozatban előállított termék munkaigényessége már csak jelentéktelen mértékben változik (csökken). A felfutás idejében ezzel szemben a munkaigényes- ség változása jelentékeny. A vizsgált ter—

mékeknél ez a határmennyiség 2500 darab körül mozog.

Az ismertetett adatok birtokában meg

lehet kezdeni statisztikai hipotézis kidol—

gozását, annak a ,,törvénynek" a megfo—

galmazására, amely a sorozatgyártás munkaigényességét a felfutás időszakában szabályozza. A vizsgált A termék eseté—

ben már az adatok vizuális elemzése azt mutatja, hogy a sorozat egymásután elő-

állított darabjainak száma és e darabok

munkaigényessége között szoros összefüg—

gés áll fenn. Ezt az összefüggést sztohasz—

tikus kapcsolatnak kell tekinteni, mert

nem különíthetők el mindazok a ténye—

zők, amelyek a munkaigényesség mértékét befolyásolják, s nem számszerűsíthető

mind e tényezők hatása,

Az összefüggés egy-egy sorozat egymás—

után előállított darabjainak munkaigé—

nye és sorszáma között az empirikus ada—

tokból készített ábra tanúsága szerint

hiperbolikus. A regresszióvonal ebben az

esetben a következő képlet alapján hatá—

rozható meg:

ahol:

y— a sorozat soronkövetkező darab—

jának munkaigényessége,

X— a termék sorszáma a sorozatban, n— ún. felfutási koefficiens,

a— állandó.

A tapasztalat azt mutatja, hogy gépi

műhelyekben nagysorozat gyártása ese-

tében a felfutási koefficiens értéke rend—

szerint 0,10 és 0,40 között mozog, vagyis:

0,10 g n 5 o,4o.

Minél nagyobb n értéke, annál gyorsab—

ban közelíti meg a görbe aszimptotikusan az OX tengelyt, s annál lassabban az OY

(2)

212

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

tengelyt. Minél kisebb 11 értéke, annál

lassabban közeledik a görbe aszimptoti-

kusan az OX és annál gyorsabban az OY

tengelyhez.

Az a : y X " konstans értékeként az x

és y koordináták értékét szokták felvenni

a darabok ,,határmennyisége" által meg—

határozott pontokban, tehát:

a : ngg

Az y—ra felállitott fenti egyenletből le- vezethető a hiperbolikus görbék egy csa—

ládja n különböző értékeire nézve:

Y aY'n Yg Yg

E görbecsalád nomogram formájában

ábrázolható arra az esetre, ha X : 2500 db (mint a vizsgált példában).

Most össze kell hasonlítani az empirikus adatokból szerkesztett empirikus görbét a nonmgram elméleti görbéivel, s ennek

alapján meg kell határozni az n koeffici—

ensnek azt az értékét, amely mellett a kü- lönbség az empirikus és az elméleti görbe között a lehető legkisebb. Ennek az össze—

hasonlításnak az alapján azután az y—ra

fent kifejezett képlet (hipotézis) a konk—

rét esetre számszerűsíthető, például a

vizsgált esetben a következő hipotézist kapták:

8330

X 33

ea.—29100

A hipotézist verifikálni kell, amire több- féle módszer áll rendelkezésre, így a szériateszt vagy a x2 teszt. Az adott eset—

ben mindkét teszt azt mutatta, hogy a hi—

potézis alapján számított és az empirikus értékek eltérései véletlenszerűek és nem

szignifikánsak.

A kapott eredményeket fel lehet hasz-

nálni statisztikai előrebecslés készítésére

arról, hogyan alakul majd az A termék munkaigényessége további sorozatok gyár-

tása esetében, valamint hogyan alakul az

A termékhez szerkezeti és technológiai

szempontból hasonló termékek sorozat-

gyártásának munkaigényessége. Ezen az alapon a tervév sorozatgyártásának munkaigényessége megfelelően megter- vezhető.

Ha a következő időszakban (a tervév- ben) az A termék szerkezeti és technoló—

'giai szempontból nem változik meg lénye—

gesen, akkor az egy—egy sorozathoz tar—

tozó egyes darabok munkaigényessége

közvetlenül a fent közölt képletből kiszá—

mítható. Ha viszont a következő időszak—

y:

ban az A termék szerkezetében, teme—

lési technológiájában vagy termelésszer—

vemásében jelentősebb változásokat irá——

nyoztak elő (a műszald—szervezési intézke- dések tervének értehnében), akkor a kö-

vetkezőképpen kell eljárni.

A tervbe vett műszaki—szervezési intéz—

kedések az n koefficiens értékét befolyá—

solják. "Ezek a hatások számszerűsíthetők.

Ebből a célból megfelelő értékeket kell adni a különböző változások által az n együtthatóra kifejtett hatásoknak. Ennél a szármzerűsítésnél igénybe kell venni a mérnökök, üzemgazdászok és tennelés—

szervezök segítségét, akik meg tudják mondani, hogy egy—egy műszaki—szervezési intézkedés hány százalékos hatást gyako—

rol a felfutási nehézségekre (csökkentő vagy növelő irányban). Ennek értekeében kell az n koefficiens értékét módoátani, a vizsgált példában ez a módosítás például 0,33—ról 0,27-re csökkentette az n koeffi—

ciens értékét, 5 a munkaigényességet e módosított képlet alapján kell számítani.

A vizsgált műhely négy termékénél az ilyen matematikai—statisztikai módszer-—

rel előrebocsült munkaigényesség és a tervév tényleges munkaigényessége között 20—25 százalékos eltérés mutatkozott. Az előző évben, amelyben a munkaigényes—

séget ,,hagyományos" módszereldcel -- in- tuíció alapján, mérlegelt átlaggal stb. — becsülték előre, ugyanez az eltérés 40—60 százalékot ért el. Ez a tény is tanúskodik a tudományos-matematikai módszerek al—

kalmazásának fölényéről.

(Ism.: Danyi Dezső)

SCHWABL, M.:

A STATISZTIKAI MINÖSÉGELLENÓRZÉS

Tsuesíróxéaesséoénsk KORLÁTAI

(Die Grenzen der Leistungsfáhigkelt der sta- tistischen Gualitátskontrolle.) -—- Wlitütskant—

rolle, 1962. 8. sz. 85—98. 1).

A cikk egyes megfontolások és kisérle—

tek alapján bemutatja, hogy milyen mér—

tékben lehet a mintavétel útján számí—

tott statisztikai mérőszámokból a meg—

vizsgált alapsokaság tulajdonságaira kö—

— vetkeztetni.

Vegyünk egy végtelen alapsokaságból, amelynek középértéke [LéS átlagos közép-

eltérése (standard deviációjwő , 11. nagy—

ságú mintát, akkor a minta m középértéke

többé-kevésbé eltér az alapsokaság közép—

értékétől. Ha most ebből a végtelen elem—

ből álló alapsokaságból végtelen sok n egységű mintát veszünk (és a megvizsgált darabokat mindig visszatesszük az alap

sokaságba), akkor a minták középértékei—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

Sendo comparado o atlas praguense com as amostras da cartografia portu- guesa antiga12 pode deduzir-se que o autor das cartas é o destacado cartógrafo português da primeira metade

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a