Beszámolók, szemlék, referátumok 1986 áprilisában kezdődött meg az intézkedési
terv megvalósítása. A terv a könyvtár komplex számí
tógépesítését irányozta elő, az alábbi szakaszokban:
• az alkalmazói szoftver kifejlesztése és finomítása, valamint adatrögzítés, kísérleti jelleggel;
• tömeges adatrögzítés, egyrészt saját bevitellel, másrészt letöltéssel;
• párbeszédes keresések a feltöltött adatbázisban, a keresési algoritmusok finomítása.
A számítógépesítési munkákat egy kisebb, átte
kinthető adatmennyiséggel kezdték el a folyóiratrész
legben (2000 cím, több mint 3000 példány). Először az újonnan beérkező folyóiratszámok adatait rögzítet
ték. A munkák során módosították a szoftvert. Eleinte (600 tételig) párhuzamosan vezették a régi cédula
nyilvántartást is a biztonság kedvéért. Egy új cím
felvétel kb. 10 percet vett igénybe. Ennek alapján ki
számították, hogy a folyóiratok feldolgozása kb.
másfél évig tart majd. A folyóiratok inputjának befe
jezése után olyan címkéket nyomtatnak ki a folyóirat
számokra, amelyeken a jelzet mellett azoknak a vezető kutatóknak a neve is szerepel, akik az adott fo
lyóiratot a körözés keretében megkapják. Az első részprogram sikerrel zárult.
1987 tavaszán kezdődtek meg az előkészületek az első online keresésre Karl-Marx-Stadt és Lipcse között. Ez is jól sikerült. Októberben elhatározták az egész egyetemre kiterjedő egységes számítógépes tájékoztatási rendszer kiépítését. A tájékoztatás köz
ponti helye az egyetemi könyvtár lesz, az egyetem legfontosabb szakain pedig decentralizált információ
kereső rendszerek kapnak helyet. Terv készült a bel- és külföldi adatbázisokhoz való hozzáférés technikai feltételeiről. A decentralizált rendszereket úgy kívánják megtervezni, hogy mind autonóm módon,
mind az egyetem tájékoztató központjának perifériá
iként interaktív módon tudjanak működni.
Különös figyelmet fognak fordítani az egyetemi dokumentumok feltárására (ez évente kb. 25 000 tételt jelent). A tárgyi feltárás az egyetem és az egye
temi könyvtár kutatóinak és szaktájékoztatóinak feladata lesz. Ebben felhasználják majd a ZIID deszk- riptorjegyzékét és a központi tájékoztatási intéz
mények szaktezauruszait.
1987 őszén egy lipcsei kiállításon élénk érdeklődést keltett a könyvtár által kifejlesztett
számítógépes könyvtári kalauz. Ez a tájékoztató a könyvtárosokat segíti a használatra, az állományra és a katalógusokra vonatkozó rutinkérdések megvá
laszolásában. Menü segítségével, számítógépes is
meretek nélkül is egyszerűen használható.
1988 tavaszán fogtak hozzá a ^öícsönzés- nyilvántarlás számítógépesítéséhez. A személyzet betanítására a szakmai gyakorlatát töltő két könyv
tároshallgató bevonásával szimulált eseteket tartal
mazó oktatóprogramot dolgoztak ki.
A Karl-Marx-Stadti Műszaki Egyetemi Könyvtárat régiója könyvtári és tájékoztatási központjává szeret
nék továbbfejleszteni. Feladatai a következők lesz
nek: koordinált állományépítés, gyors dokumentum
szolgáltatás, szabadalmak keresése, számítógépes információ- és forrásközvetités különösen a gépgyár
tás, az elektrotechnika, az elektronika és a könnyű
ipar területén.
/SCHEFFEL, D.: Die Automatisierung der Bibliotheks- und Informationsprozesse in der Universitatsbibliothek Karl- Marx-Stadt. = Zentratblatt für Bibliothekswesen, 102.
köt. 9. sz. 1988. p. 3 9 2 - 399./
(H&Qvközi Ilona)
A Lengyel Tudományos Akadémia és az akadémiai tudományos egyesületek külföldi folyóiratokkal való ellátottsága
A Lengyel Tudományos Akadémia Könyvtára (Bib
liotéka PAN) 1962 óta vezet központi katalógust az akadémiai könyvtárhálózatba járó külföldi folyóira
tokról. E katalógus célja, mint minden központi katalógusé, a lelőhely-tájékoztatás és a folyóirat- megrendelések koordinálása, különösen ami a devi
zaigényes folyóiratok megrendelését illeti.
A katalógust kétévenként aktualizálják, ami mindkét funkció ellátása szempontjából kedvezőtlen.
Ezenfelül egy sor intézeti könyvtár nem is tesz eleget bejelentési kötelezettségének.
A katalógus időnkénti elemzése ennek ellenére nagyjából hiteles, ezen belül: meglehetősen lehan
goló és az idő előrehaladtával romló képet ad az akadémiai könyvtárak, kutatóintézetek és tudomá
nyos egyesületek külföldi folyóiratokkal való ellátott
ságáról.
Az 1 9 7 5 - 1978. évekre vonatkozó elemzés szerint a hálózatban 9999 volt a kurrens külföldi címek száma és 18 559 a beérkező példányszám. Az átlagos példányszám egy-egy címből 1,85-öt tett ki.
Előfizetés útján a címek 30,8%-ához jutottak hozzá. Tehát a címek több mint kétharmada cserébe vagy ajándékba érkezett. Noha az akadémiai kiadvá
nyok általában jó és érdemi cserealapot képeznek, a megrendelések csekély aránya mégis arra utal, hogy a gyarapítás féloldalas, és csak viszonylag kevés csere útján be nem szerezhető - kereskedelmi úton- módon terjesztett - kiadványt lehet a keretében megrendelni.
Az 1983 és 1985 közötti időszakra vonatkozó elemzés szerint az előzőhöz képest 11%-kal, 8900-ra csökkent a beérkező címek száma, majdnem 20%-kal, 14 981-re a példányszáma. Egy-egy folyó-
444
TMT 37. évf. 1990. 10. sz.
iratból átlagosan 1,66 példány érkezik a hálózatba. A folyóiratok 49%-a bizonyul hálózati unikumnak.
A megrendelt folyóiratok 29,4%-ban részesülnek a teljes halmazból, s így az előző időszakhoz képest a megrendelések helyzete a "kevesebb folyóiratból kisebb arány" jegyében tovább romlott.
A KGST-tagországokból 2470 cím származik, az érkező címek közel 28%-a. A legfontosabb tőkés or
szágokból (USA, NSZK, Nagy-Britannia, Franciaor
szág, Olaszország) 3677 (41%). A maradék 3 1 % további 77 országból verbuválódik össze.
A beérkező folyóiratok túlnyomó része varsói inté
zetekben koncentrálódik, s ez hátrányos helyzetbe hozza a vidéki, az ország egész területén szétszórt kutatóintézeteket, különösen mivel felettébb lassú és körülményes a könyvtárközi kölcsönzés és a másolat
szolgáltatás.
Az összpéldányszám majdnem egyharmada az önálló akadémiai könyvtáraké.
Az ellátottságot illetően tudományterületenként is nagyok a különbségek. Feltűnően gyenge a társada
lomtudományi folyóiratok részesedése, akár a beérkező címek, akár a példányszámok szempontjá
ból nézzük a kérdést. Jobb ellátottságnak örvendenek a műszaki, biológiai, matematikai, fizikai, vegyészeti és az orvostudományi szakterületek.
/LENART, I.: Funkcje centralnego katalogu zagranicznych wydawnictw ciagtych bibllotek sieci PAN I towarzystw naukowych. = Prezeglad Blblloteczny, 57. köt. 3 - 4. sz.
1989. p. 185-190./
(Futala Tibor)
Az izraeli Országos Tudományos és Műszaki Információs Központ adatbázis-szolgáltatásai
Az Országos Tudományos és Műszaki Információs Központot (National Center of Scientilic and Tech- nological Inlormation = COSTI) 1961-ben létesítette az izraeli energia- és infrastruktúraügyi minisztérium.
Az intézmény célja az országos tudományos és műszaki információs központjaként a K+ F és az üzleti élet információigényének kielégítése. Ma az ország információs hálózati központjaként is teljesít szolgáltatásokat az ipar, a kormányzati szervek, az egyetemi és más tudományos közösségek számára.
A COSTI S Z O L G Á L T A T Á S A I
A COSTI a modern számítástechnika módszereivel a következő funkciókat látja el:
• izraeli adatbázisok fejlesztése, szolgáltatása;
• az adatbázisok szolgáltatási technikájának biz
tosítása;
• folyamatos kapcsolattartás a nemzetközi adatbá
zis-szolgáltatókkal;
• új információforrások felkutatása;
• műszaki, tudományos és gazdasági információk online keresése;
• számítógépes témafigyelés;
• dokumentumok beszerzése, műszaki jelentések tárolása;
• könyvtári referenszfunkciók, indexelési szolgál
tatás.
IZRAELI ADATBÁZISOK
A COSTI előállít és online szolgáltatás keretében hasznosít néhány hazai adatbázist. Az adatbázisokat
VAX számítógépen teszik hozzáférhetővé, BRS Search keresőszoftverrel.
KOMPASS - izraeli ipari és kereskedelmi nyilvántartás (IKOL)
Az IKOL az izraeli ipari és kereskedelmi vállalatok átfogó mutatója, vállalati információk és termékek keresésére. A vállalatok vezetőinek nevét, részvény
tőkéjét, alkalmazottai számát és hatjegyű számkód szerinti termékkódjait tartalmazza. Ugyancsak kód alapján lehet megállapítani a vállalat típusát (gyártó, kereskedelmi cég, ügynökség stb.). Az online keresés a vállalat neve, a termékkódok, a vezetők neve stb. szerint végezhető. Az adatbázisban jelenleg mintegy 4000 belföldi cég, kb. 1 millió termék szere
pel, használati díja 80 $/óra.
Izraeli energiakutatás (ISEN)
Az ISEN az izraeli energiaipari közlemények bibli
ográfiai adatbázisa. Kutatási jelentések, konferen
ciák, folyóiratcikkek, könyvek feldolgozásával készül. A teljes adatbázis 1983 óta épül, havi frissítéssel, 50 $ óradíj ellenében kereshető.
IzraeliK+ Fjelentések (ISRA)
Az ISRA az izraeli kutatási-fejlesztési programok leírásait tartalmazza, a technika, a biotudományok az orvostudomány, a fizika, a kémia, a számítástudo
mány stb. szakterületein. Feltünteti a kutatók nevét és címét, a kutatási program címét és a jelentés lelő
helyét. Havi frissítéssel 1 986-ig visszamenően keres
hető, 50 $ óradíjért.
4 4 5