• Nem Talált Eredményt

Integrált könyvtári rendszerek cseréje az Egyesült Államokban megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Integrált könyvtári rendszerek cseréje az Egyesült Államokban megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

TMT40. évf. 1993.11-12. sz.

Integrált könyvtári rendszerek cseréje az Egyesült Államokban

Miközben itthon mostanában kezdődött a fokozot­

tabb érdeklődés a könyvtári integrált rendszerek iránt, addig a nálunk szerencsésebb nemzeteknél már a második vagy többedik generációra való áttérés zajlik.

A Memphis State University könyvtárigazgatójának (rása - amely előadásformában is elhangzott az 1990- es londoni Online Information Meetingen - egy, az áttérés körülményeit firtató kérdőíves felmérés ered­

ményeit veszi számba.

A számítástechnika könyvtári alkalmazása az Egye­

sült Államokban mintegy 20 éves múltra tekinthet vissza. A hatvanas években a Kongresszusi Könyvtár MARC projektumával és az ohiói kezdeményezésű OCLC programmal vette kezdetét ez a folyamat. A hardverek fejlődése már a hetvenes években lehetővé tette, hogy egyre több könyvtár működésének vala­

mely részterületét gépesítse. A nyolcvanas évek leg­

fontosabb változása már az volt, hogy a gyártók kulcsrakész komplett rendszerekkel jelentek meg a piacon, mégpedig a megoldások hihetetlen változatos­

ságával. Mindeközben természetesen a könyvtári szakemberek is egyre nagyobb elvárásokat fogalmaz­

tak meg.

Az utóbbi években is ez folytatódik, kiegészülve egy viszonylag új mozzanattal, nevezetesen, hogy több, már korábban valamilyen integrált rendszert üzemel­

tető könyvtár úgy döntött, lecseréli rendszerét egy másik cég termékére.

A kérdőíves vizsgálat alapjául a Library Journal évente megjelenő piaci helyzetképe szolgált (Automat- ed system markel place), konkrétan az 1990-es szem­

le. A szállítók adatainak elemzése alapján a kérdőívet 169 könyvtárnak küldték meg, amelyek közül 154 válaszolt is.

67 könyvtár az első megvásárolt rendszerénél ma­

radt, a maradék 87 viszont áttért egy másik integrált rendszerre. Mivel 9 könyvtár a kérdőívre nem adott teljeskörúen értelmezhető választ, végül is a vizsgálat elemzésénél 78 beérkezett felmérőt vettek figyelembe.

A könyvtáraknak szétküldött kérdőív 23 kérdése egyrészt az áttérés tényét firtatta, másrészt pedig azokra a szempontokra próbált rákérdezni, amelyek a rendszercseréhez vezettek. A megadott 22 állítást kellett egy háromfokozatú skálán minősíteni, hogy azok mennyire voltak meghatározóak a másik rend­

szerre való áttérést illetően. A teljesség igénye nélkül talán érdemes a legfontosabb megadott szempontokat megemlíteni;

• problémák a dokumentációval;

• nem kielégítő telefonos segélyszolgálat;

• huzamosan megoldatlan rendszerproblémák;

• a szállító késlekedik a problémákra adott válasszal;

• csúcsforgalom idején a renoszer lassú reakcióidők­

kel dolgozik;

• szegényes kivitelű felhasználói felület;

• jelentős eltérések a szabványoktól;

a „help" képernyők hiányosságai;

• aggodalom a jelenlegi szállító jövőbeni fejlődését illetően;

• a gyártói támogatás, illetve az újabb változatokra való áttérés aránytalanul drága;

• az egész könyvtár környezeti feltételei, a támasz­

tott igények stb. alapvetően megváltoztak;

• egy másik rendszer sokkal vonzóbbnak tűnt;

• a felhasználók elégedetlenek voltak;

• pénzügyileg vonzóbbnak tűnt egy másik céggel kapcsolatba kerülni.

Áttekintve a beérkezett válaszokat, érdekes kép rajzolódik ki arról, hogy melyek voltak a váltást kiváltó legfontosabb okok. A kérdőív jól megszerkesztett vol­

tát mutatja, hogy mind a 22 szempontra sokan voksol­

tak, de természetesen nem egyenlő arányban, (gy pl, kiemelkedik az okok közül az elavult hardver, a mind­

végig megoldatlan rendszerprobléma, az elégtelen segítőképernyők, a jelenlegi cég jövőjét illető kétely, a rendszer túl hosszú válaszideje, vagy a más szállító által kínált termék vonzereje.

A módszertanilag is érdekes kérdőíves felmérés talán legnagyobb tanulsága, hogy az integrált rendsze­

rek megjelenését követő kezdeti eufórikus időszakon túljutva a vásárlók a „második körben" már alaposan megnézik, hogy mire költik a pénzüket, másrészt, hogy a száll ilóknak igen alaposan elemezniük kell azokat az okokat, amelyek miatt nem is kevés könyvtár meglévő rendszere lecserélésére szánta el magát. Természete­

sen a vizsgálat tanulságaival jól gyarapíthatja szem­

pontrendszerét az a könyvtár is, amely nem rendszert cserél, hanem éppen most áll az első komolyabb ilyetén beruházás előtt.

/POURCIAU, L. J . : Automated library system migratlon In the United States. = The Electronic Library, 10. köt. 2. sz.

1992. p.103-106./

(Kokas Károly)

4 8 3

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban